<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-546/18</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62018CC0546</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:219">EU:C:2021:219</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>17</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>17</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Bobek főtanácsnok indítványa – C‑546/18. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Adler Real Estate és társai</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Michal Bobek</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20210318">2021. március 18.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑546/18. sz. ügy</HT></P><P>FN,</P><P>GM,</P><P>Adler Real Estate AG,</P><P>HL,</P><P>Petrus Advisers LLP,</P><P>az Übernahmekommission</P><P>részvételével</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Bundesverwaltungsgericht [szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke</KEYWORD><KEYWORD>A közigazgatási eljárások alapján hozott határozatok jogereje</KEYWORD><KEYWORD>2004/25/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Az uniós joggal összhangban álló értelmezés</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen ügy hátterét az Übernahmekommission (felvásárlási bizottság, Ausztria) által indított két külön eljárás adja. Az első (előzetes) eljárás megállapította a kötelező nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szabályok megsértésének (objektív) tényeit. Az osztrák eljárási szabályok szerint azt követően, hogy az előzetes eljárás megállapításai jogerőssé váltak, a második eljárást (a közigazgatási büntetőeljárást) kötik ezen objektív megállapítások annak értékelése során, hogy az állítólagos jogsértés (szubjektív) kritériumai is teljesülnek‑e, valamint az érintett magánszemélyekkel szembeni szankciók alkalmazása során.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria) az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkére és a 2004/25/EK irányelvre<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A nyilvános vételi ajánlatról szóló, <DATE ISO="20040421">2004. április 21‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="142" PAGE.FIRST="12" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 142., 12. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 20. o.).</P></NOTE> (a továbbiakban: nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv) hivatkozva lényegében azon eljárási jogokkal kapcsolatban tesz fel kérdéseket, amelyeket az uniós jog azon személyek részére biztosít, akik nem vettek részt az előzetes eljárás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>első szakaszában<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>, akik<?PAGE NO="2"?> azonban azon társaságok vállalati szerkezetén belüli tisztségük miatt, amelyek az első eljárás felei voltak, a közigazgatási eljárás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>második szakaszában<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> velük szemben kiszabott szankciókkal számolhatnak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak – az ezen irányelv végrehajtása érdekében elfogadott és bevezetett szabályok céljából – egy vagy több hatóságot kell jelölniük az ajánlatok felügyeletére. A 4. cikk (5) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A felügyeleti hatóságokat felruházzák feladataik gyakorlásához szükséges valamennyi hatáskörrel – beleértve az ajánlat felei által az ezen irányelv végrehajtásához elfogadott és bevezetett szabályok betartásának ellenőrzésére irányuló feladatukat –.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdése tartalmazza a nyilvános vételi ajánlat tételére vonatkozó kötelezettséget. E kötelezettség akkor keletkezik, ha <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>egy természetes vagy jogi személy saját szerzése, vagy a vele összehangoltan eljáró személyek szerzése következtében az 1. cikk (1) bekezdésében említett társaság értékpapírjaival rendelkezik, amely – a korábban szerzett értékpapírjaival vagy a vele összehangoltan eljáró személyek értékpapírjaival együtt – közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok meghatározott százalékát biztosítja e társaságban, amely lehetővé teszi számára a társaság irányítását […]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Szankciók<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 17. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértésére alkalmazandó szankciókat és megteszik a szükséges lépeseket annak biztosítása érdekében, hogy azokat végrehajtsák. Az ilyen módon előírt szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek. A tagállamok legkésőbb a 21. cikk (1) bekezdésében megállapított időpontig értesítik a Bizottságot az ilyen intézkedésekről, valamint – a lehető legkorábbi időpontban – az azokban bekövetkezett minden további változásról.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az osztrák jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Az Allgemeines Verwaltungsverfahrensgesetz 1991 (az általános közigazgatási eljárásról szóló 1991. évi osztrák törvény, a továbbiakban: AVG) szabályozza Ausztriában a közigazgatási hatóságok eljárásait. A Verwaltungsstrafgesetz 1991 (1991. évi közigazgatási büntetőtörvény) 24. §‑a szerint eltérő rendelkezés hiányában az AVG a közigazgatási büntetőeljárásokban is alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A Bundesgesetz betreffend Übernahmeangebote (a nyilvános vételi ajánlatról szóló szövetségi törvény; BGBl. I, 127/1998; a továbbiakban: ÜbG) szabályozza a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényei és egyéb értékpapírjai nyilvános vételi ajánlatainak anyagi jogi és eljárási vonatkozásait.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az ÜbG 1. §‑ának (6) bekezdése határozza meg az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>összehangoltan eljár<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> fogalmát. A 23. § (1) bekezdése szerint amennyiben megállapításra kerül, hogy a felek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>összehangoltan járnak el<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>, a céltársaságban közösen fennálló részvényeiket vagy értékpapírjaikat az ÜbG 22–22b. §‑ának alkalmazása során összesíteni kell.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Az ÜbG 22. §‑a a nyilvános vételi ajánlat tételére vonatkozó kötelezettségre vonatkozik. E kötelezettség <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>minden olyan személy[re vonatkozik], aki a céltársaságban [20 tőzsdenapon belül] közvetve vagy közvetlenül irányítást biztosító részesedést szerez<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>. Az ÜbG 22a. §‑a a nyilvános vételi ajánlat tételére vonatkozó kötelezettséget kiterjeszti az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>irányítást biztosító részesedés<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> megszerzése során összehangoltan eljáró felekre is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az ÜbG 30. §‑ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az AVG‑t alkalmazni kell a felvásárlási bizottság által kezdeményezett eljárásokra.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás, a nemzeti eljárások és az előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT><DATE ISO="20161122">2016. november 22‑én</DATE> a felvásárlási bizottság határozatot (a továbbiakban: előzetes határozat) hozott az Adler Real Estate AG‑val (a továbbiakban: Adler), a Mountain Peak Trading LLP‑vel (a továbbiakban: Mountain Peak), a Westgrund AG‑val (a továbbiakban: Westgrund), a Petrus Advisers LLP‑vel (a továbbiakban: Petrus) és GM‑mel (természetes személy) szemben. E határozatot a Conwert Immobilien SE‑ben (a továbbiakban: Conwert) 31,36%‑os szavazati jogot biztosító <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>nagy értékpapír‑állomány<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> megszerzésével kapcsolatos eljárás keretében, valamint azzal összefüggésben hozták meg, hogy elmulasztották a kötelező nyilvános vételi ajánlat benyújtására vonatkozó kötelezettséget.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az előzetes eljárás keretében a felvásárlási bizottság megállapította, hogy ezzel a szavazati jogoknak az ÜbG 23. §‑ának (1) bekezdése szerinti kölcsönös figyelembevételével az ÜbG 22. §‑a szerinti irányítást biztosító részesedéshez jutottak. A felvásárlási bizottság e küszöböt az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>összehangoltan eljáró jogalanyok<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> ÜbG 1. §‑ának (6) bekezdésében előírt összesítési kritériuma alapján állapította meg. Az ÜbG 23. §‑ának (1) bekezdése szerint ezeket a Conwertben fennálló e szavazati jogokat tehát először <DATE ISO="20150929">2015. szeptember 29‑én</DATE> kellett az Adler, a Mountain Peak, a Westgrund, a Petrus és GM tekintetében kölcsönösen figyelembe venni. Az ÜbG 22a. §‑ának 1. pontja értelmében főszabály szerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>nagy értékpapír‑állomány<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>összehangoltan eljáró személyek<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> általi megszerzésének azt kellett volna eredményeznie, hogy a Conwert tekintetében 20 tőzsdenapon belül kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesznek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT><DATE ISO="20170301">2017. március 1</DATE>‑jei határozatával az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) elutasította az előzetes határozattal szemben benyújtott fellebbezést. Az előzetes határozat jogerőre emelkedett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Ezt követően a felvásárlási bizottság közigazgatási büntetőeljárást indított többek között GM, HL és FN (valamennyien természetes személyek) ellen. HL felelőssége a feltételezett elkövetés időpontjában az Adler igazgatótanácsának tagjaként, FN felelőssége pedig a Petrus igazgatójaként betöltött szerepe miatt merült fel.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT><DATE ISO="20180129">2018. január 29‑én</DATE> a felvásárlási bizottság határozatot hozott GM‑mel (mint természetes személlyel), HL‑lel (mint az Adler igazgatótanácsának tagjával) és FN‑nel (mint a Petrus igazgatójával) szemben (a továbbiakban: közigazgatási büntetőhatározat). A felvásárlási bizottság közigazgatási szankciót szabott ki GM‑mel, HL‑lel és FN‑nel szemben, és megállapította a HL és FN által képviselt társaságok másodlagos felelősségét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>E határozat meghozatala során a felvásárlási bizottság ténybeli megállapításait az előzetes határozatra alapozta, különösen azon fő megállapításra, amely szerint a <DATE ISO="20150929">2015. szeptember 29‑i</DATE> megállapodás alapján az érintett felek az ÜbG 22a. §‑a értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>összehangoltak jártak el<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>. GM, HL és FN azáltal, hogy a jogszabályban meghatározott 20 tőzsdenapon belül nem nyújtott be kötelező nyilvános vételi ajánlatot a felvásárlási bizottsághoz, megsértették az ÜbG 22. §‑ának (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 22a. §‑a (1) bekezdését. Ennek alapján a felvásárlási bizottság bírságot állapított meg GM‑mel, HL‑lel és FN‑nel szemben, az Adlert és a Petrust pedig másodlagosan felelőssé tette a HL‑lel és FN‑nel szemben kiszabott bírságokért.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A közigazgatási büntetőhatározattal szemben fellebbezéseket nyújtottak be a Bundesverwaltungsgerichthez (szövetségi közigazgatási bíróság), a kérdést előterjesztő bírósághoz. E bíróság megállapítja, hogy a közigazgatási eljárásokra vonatkozó osztrák jog szerint valamely közigazgatási hatóság jogerős előzetes határozata kötőerővel bír (ugyanazon, valamint más) közigazgatási hatóságokra és bíróságokra nézve, amelyeknek a korábbi előzetes határozatban megállapítottal azonos ténybeli és jogi helyzet tárgyában kell határozatot hozniuk. E kötőerő előfeltétele a felek azonossága. Ugyanezen kötőerőt – ugyancsak annyiban, amennyiben a felek mindkét eljárásban azonosak – a közigazgatási bíróságoknak is tiszteletben kell tartaniuk.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>GM‑et illetően a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az előzetes határozat és a közigazgatási büntetőhatározat alapjául szolgáló eljárás szempontjából a felek azonosak. GM tekintetében úgy véli továbbá, hogy a nemzeti jog szerint teljesül az előzetes határozat kötőerejével szemben támasztott valamennyi további feltétel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Ami HL‑t és FN‑t illeti, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az előzetes eljárás és a közigazgatási büntetőeljárás felei azonosak voltak‑e. Megjegyzi, hogy HL és FN az előzetes eljárásban nem <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>félként<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> vett részt, hanem csupán az Adler (amely tekintetében HL igazgatótanácsi tagként járt el) és a Petrus (amely tekintetében FN igazgatóként járt el) képviselőiként jártak el. HL és FN (mint természetes személyek) <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>fél<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> jogállása csak a közigazgatási büntetőeljárás során állt fenn. Mindazonáltal a közigazgatási büntetőeljárás során a felvásárlási bizottság az előzetes határozatból eredő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>kiterjesztett kötőerő<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>erweiterte Bindungswirkung<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>)</HT> fennállását állapította meg HL‑re és FN‑re (mint természetes személyekre) vonatkozóan is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>E ténybeli és jogszabályi háttér mellett határozott úgy a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>1)</NO.P><TXT>Ellentétes‑e a nyilvános vételi ajánlatról szóló, <DATE ISO="20040421">2004. április 21‑i</DATE> 2004/25/EK irányelv – hatékony érvényesülés uniós jogi elvével összefüggésben értelmezett – 4. cikkével és 17. cikkével az olyan értelmezés, amely szerint a 2004/25/EK irányelv 4. cikke szerinti felügyeleti hatóság azon jogerős határozata, amely megállapítja, hogy valamely személy megsértette a 2004/25/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat, az ezt követően a hivatkozott felügyeleti hatóság által ugyanezen személy ellen lefolytatott közigazgatási<?PAGE NO="5"?> büntetőeljárásban nem rendelkezik kötőerővel, és ezért ennek a személynek ismét rendelkezésre áll minden ténybeli és jogi kifogás és bizonyíték a már jogerős határozatban megállapított jogsértés vitatásához?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Ellentétes‑e a nyilvános vételi ajánlatról szóló, <DATE ISO="20040421">2004. április 21‑i</DATE> 2004/25/EK irányelv – hatékony érvényesülés uniós jogi elvével összefüggésben értelmezett – 4. cikkével és 17. cikkével az olyan értelmezés, amely szerint a 2004/25/EK irányelv 4. cikke szerinti felügyeleti hatóság azon jogerős határozata, amely megállapítja, hogy valamely jogi személy megsértette a 2004/25/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat, az ezt követően a hivatkozott felügyeleti hatóság által e jogi személy képviseletre jogosult szerve ellen lefolytatott közigazgatási büntetőeljárásban nem rendelkezik kötőerővel, és ezért ennek a személynek (szervnek) rendelkezésre áll minden ténybeli és jogi kifogás és bizonyíték a már jogerős határozatban megállapított jogsértés vitatásához?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>(Az [1.] kérdésre adott nemleges válasz esetén:) Ellentétes‑e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint a 2004/25/EK irányelv 4. cikke szerinti felügyeleti hatóság azon jogerős határozata, amely megállapítja, hogy valamely személy megsértette a 2004/25/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat, az ezt követően a hivatkozott felügyeleti hatóság által ugyanezen személy ellen lefolytatott közigazgatási büntetőeljárásban kötőerővel rendelkezik, és ezért ez a személy nem vitathatja jogi vagy ténybeli szempontból a már jogerősen megállapított jogsértést?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>(A [2.] kérdésre adott nemleges válasz esetén) Ellentétes‑e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint a 2004/25/EK irányelv 4. cikke szerinti felügyeleti hatóság azon jogerős határozata, amely megállapítja, hogy valamely jogi személy megsértette a 2004/25/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat, az ezt követően a hivatkozott felügyeleti hatóság által e jogi személy képviseletre jogosult szerve ellen lefolytatott közigazgatási büntetőeljárásban kötőerővel rendelkezik, és ezért ez a személy (szerv) nem vitathatja jogi vagy ténybeli szempontból a már jogerősen megállapított jogsértést?<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket az Alder, HL, GM és a felvásárlási bizottság, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő. A Bizottság kivételével e felek a Bíróság feltett kérdéseire is válaszoltak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A jelen indítvány felépítése a következő. Először a nemzeti jogra vonatkozó értelmezésemet ismertetem, és ennek alapján javaslatot teszek a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések egyszerűsítésére (A). Ezt követően bemutatom az uniós jog szerint alkalmazandó mércét (B), majd rátérek a jelen ügyre (C).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A (nemzeti jogi) háttér és az előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Első ránézésre a kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott négy kérdés a nemzeti szabályok és eljárások összetett hálója tükrében valóban igen bonyolultnak tűnik. Ezenfelül e kérdések meglehetősen széles kört felölelőnek tűnnek, amelyek általánosságban érintik az uniós jog tényleges érvényesülését; a jogerős közigazgatási határozatok státuszát vagy kötőerejét, amelyhez adott esetben e jogerős határozatok felülvizsgálatának kötelezettsége kapcsolódik; valamint az alapvető jogokat a büntetőjogi szankciót kiszabó eljárásokban.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint a jelen ügy sokkal körülhatároltabb módon megközelíthető. Talán hasznos iránymutatás adható a kérdést előterjesztő bíróság számára anélkül, hogy elmélyednénk a nemzeti jog kérdést előterjesztő bíróság által meglehetősen részletesen kifejtett rejtelmeibe, valamint foglalkoznánk az ellentmondásos nemzeti ítélkezési gyakorlat elemeivel. Bármennyire érdekfeszítőek lehetnek is az ilyen viták, nem vagyok biztos abban, hogy valóban szükségesek a jelen ügy összefüggéseiben. Ehelyett arra a gyakorlati problémára összpontosítok, amely – különösen a védelemhez való jog és a bírósághoz fordulás joga szempontjából – az ilyen eljárás alá vont magánszemélyek tekintetében merül fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, előzetesen három elemet kell megvizsgálni. Először is, pontosan milyen kérdés merül fel a nemzeti jog alapján? Másodszor, hogyan kapcsolódik a Charta és 47. cikke a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelvhez, és hogyan illeszkedik a jelen ügy keretébe? Harmadszor, e két pont arra késztet engem, hogy – remélhetőleg a probléma szem elől tévesztése nélkül –átfogalmazzam és egyszerűsítsem a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdéseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Először is, a jelen ügy szempontjából alapvető fontosságú a nemzeti közigazgatási jog két elemének megértése: egyrészt az arra vonatkozó eljárási szabályok, hogy a felvásárlási bizottság a kötelező nyilvános vételi ajánlatokkal kapcsolatos szabályok állítólagos megsértése esetében hogyan folytatja le közigazgatási eljárását; másrészt azok a nemzeti eljárási szabályok, amelyek a jogerőre emelkedett közigazgatási határozatokat kötőerővel ruházzák fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A felvásárlási bizottság vizsgálatot kezdeményezhet többek között azzal kapcsolatban, hogy az értékpapírok tulajdonosa elmulasztotta‑e az ÜbG 22. §‑ának (1) bekezdése értelmében vett kötelező nyilvános vételi ajánlat megtételét <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>nagy értékpapír‑állomány<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> céltársaságban való megszerzésekor. Erre akkor is sor kerülhet, ha a felek csoportja <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>összehangoltan járt el<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> az ilyen értékpapír‑állomány megszerzése érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Az ÜbG 22a. §‑ának 1. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Az eljárás során ugyanakkor el kell különíteni a kötelező nyilvános vételi ajánlattétel elmulasztása <HT TYPE="ITALIC">objektív</HT> és <HT TYPE="ITALIC">szubjektív</HT> elemeinek a megállapítását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Az ÜbG 33. és 35. §‑a szerint.</P></NOTE> Amint a felek kifejtik, e két megállapítást külön‑külön teszik meg azzal, hogy annak <HT TYPE="ITALIC">objektív</HT> megállapítására, hogy a fél elmulasztotta‑e a kötelező nyilvános vételi ajánlat benyújtását, előzetes eljárás keretében kerül sor, és arról előzetes határozat születik. Mindazonáltal az előzetes eljárásban nem bírálják el a büntetőjogi felelősség kérdését. E felelősséggel annak ezt követő megállapítása foglalkozik, hogy a közigazgatási felelősség fennállása tekintetében a <HT TYPE="ITALIC">szubjektív</HT> elemek fennállnak‑e, ami úgy tűnik, hogy büntetőjogi jellegű szankcióhoz vezet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>E megállapítások mindegyikének esetleges <HT TYPE="ITALIC">bírósági felülvizsgálatát</HT> másképpen kell lefolytatni. A felvásárlási bizottság kifejti, hogy az előzetes eljárás és a közigazgatási büntetőeljárás más fellebbezési fórumok előtt támadható meg. Az <HT TYPE="ITALIC">előzetes</HT> eljárással szemben az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság) lehet fellebbezést benyújtani. Ugyanakkor ilyen esetekben az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) felülvizsgálata csak jogkérdésekre korlátozódhat. E bíróság ténykérdéseket nem vizsgálhat felül. Ezzel szemben a közigazgatási büntetőeljárás a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) előtt támadható meg, bizonyos esetekben pedig a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) előtt is megtámadható. A Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> rendelkezik arra, hogy a közigazgatási büntetőeljárásban hozott határozatot mind<?PAGE NO="7"?> jogi, mind pedig ténybeli szempontból felülvizsgálja. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy e hatáskör a felvásárlási bizottság, illetve más hatóság vagy bíróság jogerőre emelkedett előzetes határozatának a kötőerejétől függ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A felvásárlási bizottság azt állítja, hogy mindkét fellebbezési fórum esetében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>elsőfokú bíróságként<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> jár el. Ennek megfelelően mind az előzetes eljárás, mind a közigazgatási büntetőeljárás tekintetében legalább két jogorvoslati fórum létezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a felvásárlási bizottság által hozott közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követően e korábbi határozat köti magát a felvásárlási bizottságot, és köt más közigazgatási hatóságokat is. Ezenfelül ugyanilyen joghatások keletkeznek a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) számára is, ha e bíróságnak a felvásárlási bizottság előtt felmerülttel azonos ténybeli és jogi helyzetről kellene határoznia. Így a felvásárlási bizottság előtti eljárás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>két szakaszos<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> szerkezete azt jelenti, hogy a gyakorlatban a kötelező nyilvános vételi ajánlat benyújtása elmulasztásának (szubjektív) elemeire vonatkozó későbbi közigazgatási büntetőeljárást köti az előzetes eljárás korábbi (objektív) megállapításainak kötőereje azt követően, hogy az ezen eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Röviden: álláspontom szerint ebben rejlik a gyakorlati probléma. Az, amiről az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>első<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> előzetes eljárás keretében határoztak, köt valamennyi későbbi közigazgatási és bírósági eljárást. Ezenfelül, vagy inkább mindenekelőtt, e <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>kötőerő<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> az eljárások során nem csupán az azonos felek tekintetében jön létre (az eljárásokban részvevő felek azonossága).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Ami – amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapította – általában a nemzeti jog szerinti feltétel (lásd a jelen indítvány fenti 17. pontját).</P></NOTE> Meglehetős relevanciával bír, hogy e kötőerő olyan helyzetek tekintetében is létrejön, amelyekben az ilyen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>azonosság<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> legalábbis vitathatónak tűnik (például amikor a magánszemélyeket a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>második<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> szakaszban személyükben szankcionálják, míg az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>első<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> szakaszban formálisan csak a társaságuk vett részt az előzetes eljárásban).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Másodszor, az ilyen rendszerrel összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság négy kérdést terjesztett elő. Az <HT TYPE="ITALIC">első</HT> és <HT TYPE="ITALIC">második</HT> kérdés a közigazgatási határozatok jogerejére vonatkozó osztrák nemzeti eljárási szabályok összeegyeztethetőségét érinti a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv 4. és 17. cikke lényeges joghatásainak megőrzése szempontjából. A két kérdés abban különbözik, hogy az eljárás során a felek azonosak‑e, vagy sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv 4. és 17. cikke a felügyeleti hatóság kijelölésével és hatáskörével, valamint az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértésére vonatkozó szankciók kiszabásával foglalkozik. Mindazonáltal nem egyértelmű, és a kérdést előterjesztő bíróság nem fejti ki, hogy e rendelkezések miként adhatnak iránymutatást a jelen eljárás keretében felvetett sajátos kérdések tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A <HT TYPE="ITALIC">harmadik</HT> és <HT TYPE="ITALIC">negyedik</HT> kérdés ugyanazt a problémát a Charta szempontjából közelíti meg. E kérdések lényegében arra irányulnak, hogy ellentétesek‑e a Charta 47. cikkével az olyan nemzeti eljárási szabályok, amelyek szerint valamely közigazgatási hatóságnak a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos, jogerőre emelkedett határozata a későbbi (közigazgatási) büntetőeljárásban köti ugyanazt a közigazgatási hatóságot. A harmadik kérdés arra az esetre kér ezen összeegyeztethetőséggel kapcsolatban iránymutatást, hogy az említett közigazgatási hatóság által folytatott két eljárásban fennáll a felek azonossága. A negyedik kérdés ugyanezt a kérdést a felek azonosságának hiánya esetére veti fel.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Úgy tűnik tehát, hogy – együttesen vizsgálva – a kérdést előterjesztő bíróság által feltett négy kérdés egymás mellé helyezi a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>teljes körű érvényesülésének<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> a biztosítását és a többek között a Charta által védett eljárási jogok tiszteletben tartását. A kérdést előterjesztő bíróság szerint láthatóan bizonyos feszültség van e két cél között. Úgy tűnik ugyanis, hogy hallgatólagos feltételezés áll fenn azzal kapcsolatban, hogy vagy a szankciók hatékonyságáról, vagy az alapvető jogok védelméről lehet szó, mindkettőről egyszerre azonban nem. Alkalmasint további hallgatólagos feltételezés is fennáll, mégpedig az, hogy ahhoz, hogy valamely szankció <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>hatékony<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> legyen, azt túlzottan nem zavarhatják a felek jogai.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Nem gondolom, hogy ez kiindulásként megfelelő előfeltevés lenne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ellenkezőleg, nem vitatott, hogy a nyilvános vételi ajánlatok felügyeletével kapcsolatos – többek között az ÜbG‑ben foglalt – osztrák szabályozás, a Charta 51. cikke (1) bekezdésének megfelelően a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv és így az uniós jog végrehajtásának minősül. A nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv keretének megfelelően lefolytatott nemzeti eljárásnak ezért összeegyeztethetőnek kell lennie a Charta 47. cikkével és az uniós jog által biztosított jogokkal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Így álláspontom szerint a valós kérdés nem az, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>teljes érvényesülés<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>alapvető jogok<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> között kell választani. A valódi kérdés inkább az, hogy az osztrák eljárási szabályok – amint azokat a jelen ügyben alkalmazták, és azt a jelen ügy is tanúsítja – összeegyeztethetők‑e a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett 4. és 17. cikkével, valamint az uniós jog által biztosított jogokkal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Harmadszor, ennek fényében a kérdést előterjesztő bíróság által feltett négy kérdés kettő, vagy inkább két alkérdésből álló egyetlen kérdéssé válik. Ezért az előterjesztett kérdések lényegében arra irányuló kérdéssé fogalmazhatók át, hogy a nemzeti eljárási szabályok alkalmazása – ahogyan azt a jelen ügy is mutatja – összeegyeztethető‑e a védelemhez való jog tiszteletben tartása elvének és/vagy a Charta 47. cikkének fényében a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv 4. és 17. cikkével. Ezen átfogó kérdés további két alkérdésből áll: azon eset, amelyben a felek eljárásokban való azonossága fennáll (1. és 3. kérdés), és az, amelyben ez az azonosság nem áll fenn (2. és 4. kérdés).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>E kérdéseket a közigazgatási büntetőeljárásra különös hangsúlyt helyezve tették fel. Ugyanakkor – amint az kitűnik – nem ez az eljárás a probléma forrása. E probléma korábban, e jogoknak a felvásárlási bizottság által az előzetes eljárás során biztosított védelmével, és az ezen eljárásból eredő megállapításoknak az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) előtti korlátozott felülvizsgálatával kezdődik, majd e kérdések továbbkerülnek az ezt követő (közigazgatási) büntetőeljárásba (és az esetleges további eljárásokba).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Ezért – tekintettel az előzetes eljárás jelentőségére – a 2. és a 4. kérdéssel, valamint azon felek alapvető jogainak védelmével kezdem, akik nem vettek részt az előzetes eljárásban, és (ennélfogva) nem tudták vitatni az előzetes határozatban tett megállapításokat (C.1). Csak ezt követően térek rá az 1. és a 3. kérdésre, valamint – még ha csak tömören is – a felek eljárásokban felmerülő azonosságával kapcsolatos helyzetre (C.2). Ezt megelőzően azonban ismertetem az alapvető jogok mindkét kérdéskörre alkalmazandó mércéjét (B).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="9"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az uniós jog követelményei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A közigazgatási eljárás és a védelemhez való jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A védelemhez való jog tiszteletben tartása az uniós jog általános alapelvének minősül, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a közigazgatási szerv valamely személlyel szemben olyan aktus meghozatalát helyezi kilátásba, amely e személynek sérelmet okoz.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131022">2013. október 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sabou</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑276/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:678">EU:C:2013:678</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151217">2015. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>WebMindLicenses</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑419/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:832">EU:C:2015:832</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0084">84.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191016">2019. október 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:861">EU:C:2019:861</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> E körülmények között e határozat címzettjének olyan helyzetben kell lennie, hogy a határozat elfogadása <HT TYPE="ITALIC">előtt</HT> meghallgathassák és képes legyen észrevételeit megtenni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090219">2009. február 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Kamino International Logistics</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑376/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:105">EU:C:2009:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141105">2014. november 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Mukarubega</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑166/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2336">EU:C:2014:2336</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191016">2019. október 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:861">EU:C:2019:861</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E jogok elengedhetetlenek az érdekelt féllel szembeni elmarasztaló határozathoz vezető <HT TYPE="ITALIC">valamennyi</HT> eljárásban, legyen az polgári, büntető‑, közigazgatási vagy más jellegű eljárás.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><DATE ISO="20100914">2010. szeptember 14‑i</DATE> <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑550/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:512">EU:C:2010:512</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0092">92.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150305">2015. március 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság és társai kontra Versalis és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑93/13 és C‑123/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:150">EU:C:2015:150</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0094">94.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201006">2020. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Bank Refah Kargaran kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑134/19 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:793">EU:C:2020:793</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Kulcsfontosságú, hogy a fél védelemhez való alanyi jogát a <HT TYPE="ITALIC">közigazgatási hatóságok az</HT> eljárásuk lefolytatása során biztosítsák.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130926">2013. szeptember 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Texdata Software</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑418/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:588">EU:C:2013:588</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0083">83.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160317">2016. március 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Bensada Benallal</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑161/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:175">EU:C:2016:175</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> E jogoknak felmerülésük időpontjában kell rendelkezésre állniuk.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121122">2012. november 22‑i</DATE> <NAME.CASE>M.</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑277/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:744">EU:C:2012:744</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0090">90.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191016">2019. október 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:861">EU:C:2019:861</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210202">2021. február 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Consob</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑481/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:84">EU:C:2021:84</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Csak ezáltal biztosítható, hogy az illetékes hatóság figyelembe vegye a releváns körülmények összességét, és hogy az érintett személy kijavíthasson valamilyen hibát, és olyan tényekre hivatkozhasson, amelyek a sérelmet okozó határozat elfogadása ellen szólnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P><DATE ISO="20111221">2011. december 21‑i</DATE> <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Franciaország kontra People’s Mojahedin Organization of Iran</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑27/09 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:853">EU:C:2011:853</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141105">2014. november 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Mukarubega</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑166/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2336">EU:C:2014:2336</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191016">2019. október 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:861">EU:C:2019:861</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Bírósági eljárás és a Charta 47. cikke</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A Charta 47. cikkének (1) bekezdése írja elő a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot. E jog kulcsfontosságú alkotóeleme a fegyveregyenlőség elve – beleértve a kontradiktórius eljárás elvét –<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><DATE ISO="20100921">2010. szeptember 21‑i</DATE> <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Svédország és társai kontra API és Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑514/07 P, C‑528/07 P és C‑532/07 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:541">EU:C:2010:541</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0088">88.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> és az eljárásbeli egyenlőség elve.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P><DATE ISO="20160630">2016. június 30‑i</DATE> <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Toma és Biroul Executorului Judecătoresc Horațiu‑Vasile Cruduleci</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑205/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:499">EU:C:2016:499</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Annak előírásával, hogy kötelező észszerű lehetőséget biztosítani valamennyi félnek arra, hogy olyan körülmények között ismertesse álláspontját, amelyek alapján nem kerül teljesen előnytelen helyzetbe a másik féllel szemben,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140717">2014. július 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Sánchez Morcillo és Abril García</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑169/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2099">EU:C:2014:2099</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a Charta 47. cikke maga is a védelemhez való jog biztosítására vonatkozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑216/18 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:586">EU:C:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0067">67.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország (A legfelsőbb bíróság függetlensége)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑619/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:531">EU:C:2019:531</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Igaz, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (kihirdette: az 1993. évi XXXI. tv., a továbbiakban: EJEE) 6. cikkének (2) bekezdéséből és (3) bekezdéséből – amelynek a Charta 47. és 48. cikke felel meg – eredő garanciák széles köre csak olyan eljárás keretében merül fel, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>büntető<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> jellegű szankció kiszabásához vezethet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210202">2021. február 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Consob</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑481/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:84">EU:C:2021:84</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: EJEB, <DATE ISO="20201210">2020. december 10.</DATE>, Edizioni del Roma Societa Cooperativa a.r.l. és Edizioni del Roma S. R. L. kontra Olaszország ítélet (ECLI:CE:ECHR:2020:1210JUD006895413, 40. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> A Charta 47. cikkének szövegéből azonban az is kitűnik, hogy e rendelkezés nem korlátozódik azokra az eljárásokra, amelyek kizárólag <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>büntető<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> jellegű szankciók kiszabásához vezetnek. E rendelkezés ugyanis azon jogok lényegét rögzíti, amelyeket valamennyi bírósági eljárásban védelemben kell részesíteni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201217">2020. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Centraal israisëlitisch Consistorie van België és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑336/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:1031">EU:C:2020:1031</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210202">2021. február 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Consob</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑481/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:84">EU:C:2021:84</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A Charta 47. cikkének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>bíróságnak<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> lehetősége kell, hogy legyen annak mind jogi, mind ténybeli szempontból való felülvizsgálatára, hogy az említett jogok lényegét tiszteletben tartották‑e.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140911">2014. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>CB kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑67/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2204">EU:C:2014:2204</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: EJEB, <DATE ISO="20201210">2020. december 10.</DATE>, Edizioni del Roma Societa Cooperativa a.r.l. és Edizioni del Roma S. R. L. kontra Olaszország ítélet (ECLI:CE:ECHR:2020:1210JUD006895413, 90. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Az ítélkezési gyakorlat értelmében e szervnek jogszabály alapján kell létrejönnie; állandó jelleggel kell működnie; hatáskörének kötelező jellegűnek kell lennie; az eljárásának kontradiktórius jellegűnek kell lennie; jogszabályokat kell alkalmaznia; valamint (belső és külső) függetlenséggel kell rendelkeznie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180227">2018. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Associação Sindical dos Juízes Portugueses</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑64/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:117">EU:C:2018:117</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még a függetlenség <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>belső<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> szempontját illetően: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191119">2019. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>A. K. és társai (A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:982">EU:C:2019:982</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0122">122.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Főszabály szerint a Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében a bírósági jogorvoslat hatékonyságához e felülvizsgálathoz legalább <HT TYPE="ITALIC">egy fokon</HT> <HT TYPE="ITALIC">teljes hatáskör</HT> szükséges.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121106">2012. november 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Otis és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑199/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:684">EU:C:2014:684</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170516">2017. május 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Berlioz Investment Fund</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑682/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:373">EU:C:2017:373</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> E <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> általi felülvizsgálat terjedelme például korlátozódhat csak a jogkérdésekre.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060919">2006. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE><HT TYPE="ITALIC">Wilson</HT></NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:587">EU:C:2006:587</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: EJEB, <DATE ISO="20000118">2000. január 18.</DATE>, Pesti és Frodl kontra Ausztria ítélet (ECLI:CE:CE:ECHR:2000:0118DEC002761895, 4. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <DATE ISO="19851122">1985. november 22.</DATE>, Bryan kontra Egyesült Királyság ítélet (ECLI:CE:CE:ECHR:1995:1122JUD001917891, 47. §).</P></NOTE> Ebben az esetben azonban a szóban forgó határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságnak <HT TYPE="ITALIC">önmagában</HT> teljesítenie kell a Charta 47. cikkének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> valamennyi követelményét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060919">2006. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Wilson</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑506/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:587">EU:C:2006:587</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: EJEB, <DATE ISO="20091027">2009. október 27.</DATE>, Crompton kontra Egyesült Királyság ítélet (ECLI:CE:ECHR:2009:1027JUD004250905, 70–73. §).</P></NOTE> Így valamilyen módon lennie kell legalább egy teljesen független olyan fórumnak, amely a Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>bíróságnak<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> minősül, és amely jogosult az ügyet teljes hatáskörrel – azaz a ténybeli és jogi elemekre is kiterjedően – vizsgálni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">C.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A jelen ügy</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Különböző felek a későbbi közigazgatási eljárásban</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az előzetes eljárás során a felvásárlási bizottság megvizsgálta, hogy az eljárásban részt vevő felek magatartása (objektíven) tekinthető‑e úgy, hogy a Conwertben fennálló <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>nagy értékpapír‑állomány<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> megszerzése érdekében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>összehangoltan jártak el<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>, és hogy ennek elő kellett volna‑e idéznie a kötelező nyilvános vételi ajánlat megtételére<?PAGE NO="11"?> vonatkozó kötelezettséget. A későbbi (közigazgatási büntető) eljárásban a felvásárlási bizottság ezt követően úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyilvános vételi ajánlat megtételének hiányával kapcsolatos szubjektív elemek megállapítása érdekében kötik ezen (objektív) megállapítások. Álláspontja szerint e kötőerő annak ellenére létrejött, hogy az előzetes eljárás és a közigazgatási büntetőeljárás nem ugyanazon résztvevőkre vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Véleményem szerint ez az imént felvázolt mindkét dimenzióban egyértelműen az uniós jog hatálya alá tartozó kérdéseket vet fel: az érintett felek védelemhez való jogának gyakorlása (a), valamint a bíróság általi <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>teljes hatáskörű<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> felülvizsgálat lehetőségének a hiánya (b) szempontjából.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A védelemhez való jog gyakorlása</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>HL kifejti, hogy az előzetes eljárás során azért nem gyakorolhatta a védelemhez való jogát, mert nem minősült eljárásban részt vevő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>félnek<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>Parteistellung</HT><QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/>). Ehelyett HL‑t az előzetes eljárásban egyszerűen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>résztvevőnek<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>Beteiligter<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>)</HT> minősítették. Az osztrák jogban ezek a jogállások nyilvánvalóan eltérő eljárási jogokkal és garanciákkal járnak. HL például kifejti, hogy nem tájékoztatták az előzetes eljárásról; nem tanulmányozhatta az iratokat; illetve nem gyakorolhatta a hallgatáshoz való jogát; vagy nem nyújthatott be fellebbezést az előzetes határozattal szemben. HL állítólag csak a közigazgatási büntetőeljárás megindítását követően – azonban csak e második eljárás keretében – gyakorolhatta e jogokat. Ebben az időpontban azonban az akkora már jogerőssé vált előzetes határozat az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>összehangoltan eljáró<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> felek objektív meghatározása tekintetében már kötötte a felvásárlási bizottságot. Ennélfogva kezdettől fogva objektíve HL‑nek tudták be az Adler cselekményeit, mivel e társaság igazgatótanácsának tagja volt, anélkül hogy gyakorolni tudta volna a védelemhez való (saját és személyes) jogát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A Bíróság által feltett kérdésre adott válaszában a felvásárlási bizottság azzal érvel, hogy HL részt vehetett az előzetes eljárásban; az AVG 51. §‑a alapján rendelkezett a hallgatáshoz való joggal; és joga volt ezen eljárás során védekezni. A felvásárlási bizottság arra is rámutat, hogy HL‑t <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>személyesen<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> idézték az előzetes eljárás tárgyalására, azon jelen volt, és abban részt vett. Ez azt jelenti, hogy HL gyakorolhatta alanyi eljárási jogainak egy részét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság feladata marad a jelen ügy ténybeli körülményeinek, valamint a nemzeti jog fennálló – némileg vitatottnak tűnő – értelmezésének a megállapítása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Az ügy iratai alapján úgy vélem, hogy az előzetes eljárásban HL az Adler <HT TYPE="ITALIC">igazgatótanácsának tagjakénti</HT> minőségében vett részt oly módon, hogy e társaság nevében és javára járt el, nem pedig magánszemélyként. Úgy tűnik ugyanis, hogy semmi nem utal arra, hogy személyes felelősségét a felvásárlási bizottság az előzetes eljárás keretében objektíven megvizsgálta volna. A társaság érintettsége volt az, amit a felvásárlási bizottság vizsgált. Úgy tűnik, hogy HL <HT TYPE="ITALIC">személyes</HT> érintettsége csak a közigazgatási büntetőeljárás során merül fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A felvásárlási bizottság azonban láthatóan azzal érvel, hogy annak ellenére, hogy a két eljárás felei nem voltak azonosak, HL az előzetes eljárás során az Adleren keresztül közvetve gyakorolhatta volna a védelemhez való <HT TYPE="ITALIC">személyes</HT> jogát, amikor ez utóbbi jogi személyt az igazgatótanácsi tagi minőségében képviselte, mivel mindkét félnek azonosak voltak az érdekei <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>Interessengleichlauf</HT><QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>(Legalább) két okból nem értek egyet ezzel a logikával.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Egyrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt meglehetősen meglepő lehetőséget, hogy <HT TYPE="ITALIC">összeférhetetlenség</HT> és/vagy a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése merülhet fel azon társaságok igazgatói esetében, amelyek a felvásárlási bizottság által leírt helyzetbe kerülnek. Igaz, hogy – ami a tágabb összefüggéseket illeti – javarészt helyes azt feltételezni, hogy mind a társaságnak, mind annak igazgatójának, illetve igazgatóinak vagy a társaság irányító szervei más tagjainak valószínűleg ugyanúgy az az érdekük, hogy a társaságukat ne találják vétkesnek a nyilvános vételi ajánlatokra vonatkozó szabályok megsértésében. A menetközben esetlegesen felvetődő egyéb kérdések tekintetében azonban valóban kizárható‑e, hogy a társaság igazgatója vagy igazgatótanácsi tagja nem kerül olyan helyzetbe, amelyben választania kell a társaság érdekei és a saját érdeke között, különösen abban a helyzetben, amikor úgy tűnik, hogy a társaság igazgatói esetében később büntetőjogi szankciók kiszabásával járó személyes közigazgatási felelősség merül fel?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Másrészt a védelemhez való jog <HT TYPE="ITALIC">alanyi</HT> jellegű. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint e jogok nem ruházhatók át másik – természetes vagy jogi – személyre, és semmiképpen nem gyakorolhatók másik személy érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110609">2011. június 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Evropaïki Dynamiki kontra ECB</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑401/09 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:37">EU:C:2011:37</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150910">2015. szeptember 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Fliesen‑Zentrum Deutschland</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑687/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:573">EU:C:2015:573</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még legutóbb: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190919">2019. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Zhejiang Jndia Pipeline Industry kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑228/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:619">EU:T:2019:619</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Maguk az érintett felek azok, akiknek hatékonyan kell az uniós jog értelmében rájuk ruházott jogokat gyakorolniuk, függetlenül azon eljárás jellegétől, amelyben részt vesznek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Így – anélkül, hogy túlzottan formálisnak kívánnék hangzani – nem tudom elfogadni azt a feltevést, amely szerint a társaság nevében és javára eljáró természetes személy (akit általában tehát <HT TYPE="ITALIC">társaságként</HT> eljáró, jogi személyt törvény alapján képviselő személynek kell tekinteni) ténylegesen ugyanaz a személy, mint aki a saját érdekében és javára jár el. Ez annál inkább így van olyan körülmények között, amikor ezen eljárások során a két személy érdekei eltérhetnek, sőt kifejezetten ellentétesek lehetnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A jelen ügyben úgy tűnik, hogy HL magánszemélyként csak a közigazgatási büntetőeljárás során gyakorolhatta a védelemhez való <HT TYPE="ITALIC">saját</HT> jogát. Az előzetes határozat azonban ebben az időpontban már jogerőssé vált. E határozat így a felvásárlási bizottság által a nyilvános vételi ajánlat megtételére vonatkozó kötelezettség esetleges megszegésével kapcsolatban folytatott vizsgálat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>objektív<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> elemei tekintetében köti a közigazgatási büntetőeljárást. Ez azzal a hatással jár, hogy HL magatartását előre elbírálják anélkül, hogy az e határozat meghozatala <HT TYPE="ITALIC">előtt</HT> kifejthette volna álláspontját.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141105">2014. november 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Mukarubega</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑166/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2336">EU:C:2014:2336</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> rendelkező bírósághoz fordulás lehetőségének hiánya</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>GM, HL és az Adler úgy véli, hogy a jelen ügy körülményei között a Charta 47. cikkével ellentétes az előzetes határozat kötőerejének közigazgatási büntetőeljárás céljából való elismerése. A Charta 47. cikkének első bekezdését illetően e felek azt állítják, hogy az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) rendelkezésére álló korlátozott bírósági felülvizsgálatra tekintettel az előzetes határozat kötőerejének e határozat jogerőre emelkedését követő, a későbbi közigazgatási büntetőeljárással összefüggésben és a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) előtti bírósági eljárás tekintetében való elismerése csorbítja a Chartából eredő hatékony bírói jogvédelemhez való jogukat.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A felvásárlási bizottság ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik. Azzal érvel, hogy mind az előzetes eljárás, mind a közigazgatási büntetőeljárás alapjául szolgáló eljárási garanciák olyanok, hogy az ezen eljárásokból eredő határozatokat a Charta 47. cikke értelmében vett független és pártatlan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> hozza meg. Tekintettel arra, hogy a felvásárlási bizottság ezáltal mindkét esetben <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>elsőfokú bíróságként<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> jár el, az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) felülvizsgálata terjedelmének kizárólag jogkérdésekre való korlátozása összeegyeztethető a Charta 47. cikkével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>A Charta 47. cikkének első bekezdésében foglalt követelmények logikája két részből álló értékelést igényel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A jelen indítvány fenti 48. pontjában ismertetetteknek megfelelően.</P></NOTE> Egyrészt annak vizsgálatát, hogy a felvásárlási bizottság – amint állítja – valóban a Charta 47. cikkének értelmében vett bíróságnak minősül‑e (1). Másrészt, ha nem ez az eset áll fenn, a felvásárlási bizottság határozatai <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> rendelkező bíróság felülvizsgálata alá tartoznak‑e (2).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Charta 47. cikkének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>bíróságnak<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> minősül‑e a felvásárlási bizottság?</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A Charta 47. cikkének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> fennállására vonatkozó együttes feltételek egyik az, hogy az érintett hatóság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>függetlennek<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> minősül‑e.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 47. pontját.</P></NOTE> A függetlenség azt biztosítja, hogy egyenlő távolságot kell tartani a jogvitában részt vevő felektől, illetve e feleknek a jogvita tárgyához fűződő mindenkori érdekeitől.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>RTL Belgium</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑517/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:821">EU:C:2010:821</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Más szóval, az érintett szerv saját ügyében nem járhat el félként, máskülönben megsértené a <HT TYPE="ITALIC">nemo judex in sua causa</HT> elvét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200121">2020. január 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Banco de Santander</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑274/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:17">EU:C:2020:17</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: EJEB, <DATE ISO="20201210">2020. december 10.</DATE>, Edizioni del Roma Societa Cooperativa A. R. L. és Edizioni del Roma S. R. L. kontra Olaszország ítélet (ECLI:CE:ECHR:2020:1210JUD006895413, 64. §).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Úgy tűnik, hogy – anélkül, hogy végig kellene vennünk mindazt, ami a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> Charta 47. cikke tekintetében előírt kritériumainak való megfeleléshez szükséges – a felvásárlási bizottság nem felel meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>függetlenséghez<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> kapcsolódó kritériumnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A Bíróság által feltett kérdésre válaszul GM előadja, hogy az ÜbG 29. §‑ának (1) bekezdése értelmében a felvásárlási bizottság felelős az ÜbG végrehajtásáért, és ennek érdekében hivatalból széles hatáskörrel ruházták fel, beleértve az előzetes eljárás és a közigazgatási büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskört is. Az ilyen eljárás keretében a felvásárlási bizottság maga dönt az eljárás hatályáról és tárgyáról, és ezen eljárás tekintetében maga végez vizsgálatot. Az ÜbG 33. §‑ának (4) bekezdéséből – azzal a fenntartással, hogy ennek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata – az következik, hogy az indokolással ellátott kérelem alapján indított eljárásban a felvásárlási bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy akkor is folytatja‑e az eljárást, ha az említett kérelmet később visszavonják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Dióhéjban tehát, a nemzeti jog értelmében a felvásárlási bizottság láthatóan több <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>jelmezt<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/> is ölthet: vizsgáló, ügyész, valamint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>bíró<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>. Semmi nem utal arra, hogy a felvásárlási bizottság belső működése egyrészt e bizottságnak a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv végrehajtásának összefüggésében a vizsgálatért és döntéshozatalért felelős szervezeti egységei, másfelől pedig az e szervezeti egységek által hozott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezéseket elbíráló szerv határozott funkcionális szétválasztásán alapulna.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200121">2020. január 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Banco de Santander</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑274/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:17">EU:C:2020:17</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Úgy tűnik ugyanis, hogy a felvásárlási bizottság előzetes eljárásával vagy közigazgatási büntetőeljárásával szembeni fellebbezésekkel kapcsolatos későbbi bírósági eljárás során a felvásárlási bizottság az illetékes osztrák bíróság előtt határozatainak védelme érdekében alperesként saját ügyében jár el.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Uo., 42. pont.</P></NOTE> A felvásárlási bizottság tehát nem pártatlan harmadik félként jár el egyfelől a feltételezett jogsértő, másfelől a nyilvános vételi ajánlatoknak való megfelelés felügyeletével megbízott közigazgatási hatóság szempontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Természetesen mindezen elemeket a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megítélnie. A Bíróság részére adott válaszokra tekintettel és a jelen indítvány előző pontjaiban kifejtett okokból azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy a felvásárlási bizottság megfelel a Charta 47. cikke értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> kritériumainak. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen előzetes következtetés – amelynek vizsgálata ismételten kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata – egyáltalán nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy egyes nemzeti közigazgatási hatóságok magas szintű függetlenséget élveznek, és tevékenységi területükön a legmagasabb szintű szakértelemmel rendelkeznek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Nem ez határozza meg azonban a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>független<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> bíróságot. A Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében vett független bíróságot teljes – mind <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>belső<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>, mind <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>külső<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> – függetlenség jellemzi. Mindkét érintett féltől független <HT TYPE="ITALIC">harmadik</HT> félről van szó. E logikát követve valamely közigazgatási hatóság részét képező döntéshozó tanácsok, vagy akár olyan funkcionális szempontból nagymértékben független fellebbviteli tanácsok, amelyek közigazgatási hatóság részét képezik, továbbra is inkább a közigazgatás, nem pedig az igazságszolgáltatás körébe tartoznak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd analógia útján a közigazgatási szervek különböző (fellebbviteli vagy kvázi igazságszolgáltatási) tanácsai által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatóságára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050531">2005. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Syfait és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑53/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:333">EU:C:2005:333</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020530">2002. május 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Schmid</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑516/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:313">EU:C:2002:313</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Mivel a felvásárlási bizottság szemmel láthatóan nem minősül a Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>bíróságnak<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/>, felmerül a kérdés, hogy a jelen ügyben a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> rendelkeznek‑e a felvásárlási bizottság határozatainak a felülvizsgálatára.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC"><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>Teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> rendelkező bíróság felülvizsgálatára kerül‑e sor?</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Úgy tűnik, hogy a felvásárlási bizottság határozatainak bírósági felülvizsgálata a szóban forgó eljárástól függően eltér. Egyrészt, az <HT TYPE="ITALIC">előzetes</HT> eljárásból eredő megállapításokkal szemben fellebbezés nyújtható be az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság). E bíróság felülvizsgálata kizárólag jogkérdésekre korlátozódik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd részletesebben a jelen indítvány 29. pontját.</P></NOTE> E bíróság tehát ténykérdések felülvizsgálatára nem rendelkezik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd e tekintetben az ÜbG 30a. §‑ának (1) és (2) bekezdését. Ellenben lásd például a Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő szövetségi hivatal, Németország) határozatával szemben a német jogban rendelkezésre álló felülvizsgálati eljárást, amely lehetővé teszi a jogi és ténybeli felülvizsgálatot. Lásd a Wertpapiererwerbs‑ und Übernahmegesetz (az értékpapírok vásárlásáról és a vállalatfelvásárlásról szóló törvény) 48. §‑át.</P></NOTE> Másrészt, a <HT TYPE="ITALIC">közigazgatási büntetőeljárásból</HT> eredő megállapítások felülvizsgálat céljából a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) előtt támadhatók meg (amely a jelen ügyben maga a kérdést előterjesztő bíróság).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Az ÜbG 35. §‑ának (3) bekezdése.</P></NOTE> E bíróság láthatóan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> rendelkezik a felvásárlási bizottság ténybeli és jogi megállapításainak a felülvizsgálatára.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azonban kifejti, hogy a gyakorlatban nem gyakorol <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>teljes hatáskört<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/>, mivel nem vizsgálhatja felül a felvásárlási bizottság előzetes határozatát. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az osztrák eljárási szabályok által a jogerős közigazgatási határozatoknak tulajdonított széleskörű kötőerő miatt a kérdést előterjesztő bíróságot kötik a felvásárlási bizottság előzetes határozatban tett (jelenleg már jogerős) megállapításai, és nem vizsgálhatja felül azokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Összefoglalva, a nemzeti jog olyan rendszert hoz létre, amelyben a felvásárlási bizottság, i. amely nem rendelkezik a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/> jellemzőivel, és amely olyan határozatot hoz, amelyet ii. az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) teljeskörűen nem vizsgálhat felül, és amely iii. jogerőre emelkedve iv. nemcsak magát a felvásárlási bizottságot köti (az e szerv által elég tágan értelmezett) felek, tényállás és tárgy azonosságát felmutató jövőbeli eljárásokban, hanem v. az e kapcsolódó eljárások felülvizsgálatára általánosan jogosult bíróságot is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Amennyiben valóban ez a helyzet áll fenn, az ilyen helyzet véleményem szerint ellentétes a Charta 47. cikkével és a hatékony bírói jogvédelem követelményével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Hangsúlyozom, hogy ezen összeegyeztethetetlenség az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>első<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/> előzetes eljárás <HT TYPE="ITALIC">valamennyi résztvevője tekintetében</HT> felmerül, mivel úgy tűnik, hogy nem áll fenn a Charta 47. cikkének első bekezdésében megkövetelt teljes hatáskörrel rendelkező <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/>. Ezen első problémán felül <HT TYPE="ITALIC">további</HT> probléma merül fel azon felek különleges helyzete tekintetében, akik még csak nem is vettek részt az első előzetes eljárásban.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A felek azonossága a későbbi eljárásban</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>GM arra hivatkozik, hogy bár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>félként<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/> vett részt az előzetes eljárásban, nem tájékoztatták arról a tényről, hogy ez az eljárás a közigazgatási büntetőeljárás alapján <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>büntetőjogi<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> szankció kiszabásához vezethet. Azt is megállapítja, hogy az előzetes eljárás során nem biztosították számára a hallgatáshoz való jogot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A felvásárlási bizottság úgy véli, hogy GM valamennyi alapvető jogát tiszteletben tartották az előzetes eljárás és a közigazgatási büntetőeljárás során.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Bár a kérdést előterjesztő bíróság feladata e körülmények vizsgálata, GM alapvető jogainak védelme szempontjából a kiindulópont megegyezik a HL és az Adler sajátos körülményei tekintetében hivatkozottal. Az első szakaszban felmerülő probléma bizonyos értelemben <HT TYPE="ITALIC">minden fél számára azonos</HT>. Csak abban a sajátos összefüggésében, amikor a felek az eljárások során azonosak, valószínűleg nem merül fel a védelemhez való jog hiányának további problémája (azaz természetesen azzal a fenntartással, hogy e jogokat, amelyek az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>első szakaszban<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/> merültek fel, felmerülésük időpontjában is lehetséges volt gyakorolni).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Ezenfelül nem látom okát annak, hogy elviekben miért nem lehetett a korábbi közigazgatási eljárás objektív megállapításaira hivatkozni az ugyanazon tényálláson alapuló párhuzamos vagy későbbi közigazgatási eljárás során.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:462">EU:C:2019:462</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Általános gyakorlat, hogy a későbbi közigazgatási határozatok a korábbi határozatokban tett megállapításokat, megszerzett információkat vagy akár megállapított bizonyítékokat vagy más közigazgatási hatóságok határozatait is alapul veszik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Valamennyi ilyen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>ügyeken való átívelésre<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> vonatkozó minimumkövetelmény, hogy az érdekelt fél továbbra teljeskörűen gyakorolhassa a védelemhez való jogát, amikor e jogok felmerülnek, illetve felmerülhetnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 44. pontját.</P></NOTE> Nem fordulhat elő, hogy e fél váratlanul kész tényekkel szembesüljön, ami lényegében jelentős mértékben anélkül határozza meg előre a helyzetét, hogy e félnek egyáltalán lehetősége lenne álláspontjának ismertetésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Amennyiben az derül ki, hogy GM mindkét eljárásban magánszemélyként és saját nevében eljárva félként vett részt, a felek különböző eljárásokban való azonosságának hiányából eredő strukturális kérdések nem merülnek fel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 54–60. pontját.</P></NOTE> Azt a kérdést, hogy jogait ezen egyedi esetben mindkét eljárás során tiszteletben tartották‑e, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Záró megjegyzés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Szükségesnek tartom kiemelni, hogy a jelen indítvány egyáltalán nem kérdőjelezi meg a nemzeti jog azon lehetőségét, hogy más eljárásokra kiterjesszék a jogerőssé vált közigazgatási határozatok kötőerejét. Megismétlem, hogy meglehetősen gyakori, hogy az egyik határozat egy másik határozat alapjául szolgálhat, vagy azt figyelembe veszik egy másik eljárásban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>A héa tekintetében lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151217">2015. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>WebMindLicenses</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑419/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:832">EU:C:2015:832</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0090">90.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:462">EU:C:2019:462</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Az igazgatási hatékonyság az igazgatási intézkedések egyenlőségével és kiszámíthatóságával együtt többnyire valóban bizonyos megállapítások más eljárásokra való kiterjesztése mellett szól.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Jóllehet az igazgatási hatékonysági okok az alapvető jogok védelmének korlátozása tekintetében nem minősülnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>csodafegyvernek<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/>. Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110630">2011. június 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Zeturf</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑212/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:437">EU:C:2011:437</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Az a kérdés, hogy a nemzeti jogrend a jogerős közigazgatási határozatoknak biztosítson‑e kötőerőt, és ha igen, hogyan, a tagállamok eljárási autonómiájának körébe tartozik. Az uniós jog alapvető jogainak védelme csak annyiban korlátozza ezt az autonómiát, amennyiben az az említett jogok hatékony védelmének megteremtéséhez szükséges.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151111">2015. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Klausner Holz Niedersachsen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑505/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:742">EU:C:2015:742</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Az is egyértelmű, hogy a tagállamok nem kötelesek a közigazgatási határozatok olyan rendszerét kialakítani, amelyben a közigazgatási hatóság maga is megfelel a Charta 47. cikke értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>bíróság<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/> kritériumainak. Mindazonáltal az uniós jog alapján az uniós jogból eredő jogok esetében e hatóság határozatainak (bírósági) felülvizsgálata ezt követően egy szinttel <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>feljebb<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/>, a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságok irányába tolódik el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a jelen indítványban mindössze azt állapítottam meg, hogy a nemzeti jogalkotó által hozott intézményi és eljárási döntések sajátos kombinációja két okból problematikus. Egyrészt az előzetes eljárás valamely szakaszában fenn kell, hogy álljon annak lehetősége, hogy – amennyiben a felek így kívánnak eljárni – az előzetes határozatot <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>teljes hatáskörrel<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> rendelkező bíróság előtt meg lehessen támadni. Másrészt az alanyi jogok védelme (azok jellegénél fogva) nem teszi lehetővé azt, hogy a közigazgatási eljárásokban tett megállapítások más olyan eljárások megállapításait <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>helyettesítsék<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/>, amelyekben a magánszemélyek olyan helyzetben találják magukat, amelyben ügyüket részben előre elbírálják a magatartásukkal kapcsolatban azon korábbi eljárásban tett megállapítások révén, amelynek nem voltak részes felei.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="17"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Azt javasolom, hogy a Bíróság a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P>A nyilvános vételi ajánlatról szóló, <DATE ISO="20040421">2004. április 21‑i</DATE> 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével és a védelemhez való joggal összefüggésben értelmezett – 4. cikkét és 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes azon nemzeti eljárásjogi szabályok alkalmazása, amelyek azzal a hatással járnak, hogy megakadályozzák az érdekelt feleket abban, hogy a 2004/25 irányelvből eredő jogsértésért való szubjektív felelősséget megállapító vagy a Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében vett bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz a felek általi hozzáférést nem biztosító későbbi közigazgatási büntetőeljárás során maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.</P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>