2006.2.4.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/15


A BIZOTTSÁG 198/2006/EK RENDELETE

(2006. február 3.)

a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló, 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 8. cikke (2) bekezdésére, 9. cikke (4) bekezdésére, 10. cikke (2) bekezdésére, valamint 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1552/2005/EK rendelet a vállalati szakképzésre vonatkozó közösségi statisztikák készítésének közös keretét állapítja meg.

(2)

Az 1552/2005/EK rendelet végrehajtása érdekében el kell fogadni a következőkre vonatkozó intézkedéseket: mintavételi és pontossági követelmények, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyság, azoknak a NACE- és méretkategóriáknak a részletei, amelyekbe az eredmények lebonthatók.

(3)

A Bizottságnak meg kell határoznia a képző és nem képző vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozó, begyűjtendő konkrét adatokat.

(4)

Végrehajtási intézkedéseket kell elfogadni a következőkre vonatkozóan: a vállalati szakképzésről gyűjtendő és a közösségi statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményei, a minőségről szóló beszámolók szerkezete, és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedés.

(5)

Meg kell határozni az első tárgyévet, amelyre adatokat kell begyűjteni.

(6)

Rendelkezéseket kell továbbá elfogadni az elektronikus formában továbbított adatok megfelelő technikai formátumát és adatcsereszabványát illetően.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK rendelet végrehajtása céljából állapít meg intézkedéseket.

2. cikk

A 2005-ös naptári év az első tárgyév, amelyre adatokat kell gyűjteni.

3. cikk

A Bizottság (Eurostat) részére továbbítandó konkrét változókat az I. melléklet határozza meg.

4. cikk

A II. mellékletben kerülnek feltüntetésre a mintavételi és pontossági követelmények, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyság, valamint azoknak a NACE- és méretkategóriáknak a részletei, amelyekbe az eredmények lebonthatók.

5. cikk

A tagállamok felelősek az adatok ellenőrzéséért, a hibák helyesbítéséért, az imputálásért és a súlyozásért.

A változók imputálása és súlyozása a III. mellékletben meghatározott elvek alapján történik. Ezen elvektől csak kellően indokolt esetben lehet eltérni, és az eltérést jelenteni kell a minőségről szóló beszámolóban.

6. cikk

Az adatok a Bizottság (Eurostat) részére kerülnek továbbításra a IV. mellékletben meghatározott módon és formátumban.

7. cikk

Valamennyi tagállam minőségről szóló beszámoló formájában értékeli adatai minőségét. A minőségről szóló beszámolót az V. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kell elkészíteni és továbbítani a Bizottság (Eurostat) részére.

8. cikk

A felmérés eredményeinek tagországok közötti nagyfokú harmonizálása érdekében a Bizottság (Eurostat) – a tagállamokkal szoros együttműködésben – módszertani és gyakorlati ajánlásokat tesz, illetve iránymutatásokat javasol a felmérés végrehajtására vonatkozóan, az „Európai uniós kézikönyv” formájában.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 3-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)   HL L 255., 2005.9.30., 1. o.


I. MELLÉKLET

VÁLTOZÓK

Megjegyzés a táblázattal kapcsolatban:

A III. mellékletben található a magyarázat a „változó csoportja” oszlopban szereplő „lényegi” („core”) és a „fő” („key”) elnevezésekre.

Az „ID” azt jelzi, hogy „azonosító változóról” van szó.

A „változó típusa” oszlopban a „QL” érték „minőségi változót” jelent, a „QT” pedig „mennyiségi változót”.


A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó hossza

A változó formátuma

A változó leírása

A változóhoz fűzött megjegyzés

COUNTRY

ID

 

2

betű

Országkód

hiányzó érték megengedhetetlen – országonként egyedi

ENTERPR

ID

 

6

szám

Vállalat azonosítója

hiányzó érték megengedhetetlen – esetenként egyedi

WEIGHT

ID

 

10

szám

Két tizedesjegy – „.” jel (pont) használatos tizedesjegy-elválasztóként

hiányzó érték megengedhetetlen

NACE_SP

ID

 

4

szám

Mintavételi terv – a gazdasági tevékenység NACE-kategóriája

hiányzó érték megengedhetetlen

SIZE_SP

ID

 

1

szám

Mintavételi terv – méretcsoport

hiányzó érték megengedhetetlen

NSTRA_SP

ID

 

5

szám

Mintavételi terv – vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben, azaz a sokaságban

hiányzó érték megengedhetetlen

N_SP

ID

 

5

szám

Mintavételi terv – a mintavételnek alávetett vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott mintavételi rétegben

hiányzó érték megengedhetetlen

SUB_SP

ID

 

1

szám

Részmintamutató, amely jelzi, hogy a vállalat részmintába tartozik-e

hiányzó érték megengedhetetlen

N_RESPST

ID

 

5

szám

Válaszadó vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben, azaz a sokaságban

hiányzó érték megengedhetetlen

N_EMPREG

ID

 

6

szám

Foglalkoztatottak száma a regiszter szerint

 

RESPONSE

ID

 

1

szám

Válaszmutató

hiányzó érték megengedhetetlen

PROC

ID

 

2

szám

Nyilvántartási adatgyűjtési módszer

hiányzó érték megengedhetetlen

IDLANGUA

ID

 

2

betű

Nyelv azonosítása

 

IDREGION

ID

 

3

betű

NUTS-régió azonosítása – 1. szint

hiányzó érték megengedhetetlen

EXTRA1

ID

 

10

szám

1. számú segédváltozó

 

EXTRA2

ID

 

10

szám

2. számú segédváltozó

 

EXTRA3

ID

 

10

szám

3. számú segédváltozó

 

A1

Core

QL

4

szám

Tényleges NACE-kód

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

A2tot04

Key

QT

6

szám

Foglalkoztatottak száma összesen 2004.12.31-én

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen

A2tot05

Core

QT

6

szám

Foglalkoztatottak száma összesen 2005.12.31-én

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

A2m05

 

QT

6

szám

Férfi foglalkoztatottak száma összesen 2005.12.31-én

 

A2f05

 

QT

6

szám

Női foglalkoztatottak száma összesen 2005.12.31-én

 

A3a

 

QT

6

szám

25 év alatti foglalkoztatottak

 

A3b

 

QT

6

szám

25–54 év közötti foglalkoztatottak

 

A3c

 

QT

6

szám

Foglalkoztatottak 55 éves kortól

 

A4

Key

QT

12

szám

Foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaóra száma a 2005-ös tárgyévben

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – órákban

A4m

 

QT

12

szám

Férfi foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaóra száma a 2005-ös tárgyévben

órákban

A4f

 

QT

12

szám

Női foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaóra száma a 2005-ös tárgyévben

órákban

A5

Key

QT

12

szám

A 2005-ös tárgyévben az összes foglalkoztatottra jutó teljes munkaerőköltség (közvetlen és közvetett)

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban

A6

 

QL

1

szám

JELENTŐS technológiai újítások termékek, szolgáltatások vagy termékgyártási, illetve szolgáltatásnyújtási módszerek esetében a tárgyévben

 

B1a

Core

QL

1

szám

Belső szakmai továbbképző tanfolyamok

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – imputálás megengedhetetlen

B1b

Core

QL

1

szám

Külső szakmai továbbképző tanfolyamok

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

B2aflag

Core

QL

1

szám

Megjelölés – munkahelyi képzés

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

B2a

 

QT

6

szám

Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – munkahelyi képzés

 

B2bflag

Core

QL

1

szám

Megjelölés – munkahelyi rotáció

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

B2b

 

QT

6

szám

Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – munkahelyi rotáció, csere, kirendelés vagy tanulmányutak

 

B2cflag

Core

QL

1

szám

Megjelölés – tanuló- és minőségjavító körök

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

B2c

 

QT

6

szám

Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – tanuló- és minőségjavító körök

 

B2dflag

Core

QL

1

szám

Megjelölés – önképzés

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

B2d

 

QT

6

szám

Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – önképzés

 

B2eflag

Core

QL

1

szám

Megjelölés – konferenciákon való részvétel stb.

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

B2e

 

QT

6

szám

Egyéb szakmai továbbképzés résztvevői – konferenciákon való részvétel stb.

 

B3a

 

QL

1

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok az elmúlt évben (2004-ben) foglalkoztatottak részére

 

B3b

 

QL

1

szám

Várható szakmai továbbképző tanfolyamok a jövő évben (2006-ban) foglalkoztatottak részére

 

B4a

 

QL

1

szám

Egyéb szakmai továbbképzési formák az elmúlt évben (2004-ben) foglalkoztatottak részére

 

B4b

 

QL

1

szám

Várható egyéb szakmai továbbképzési formák a jövő évben (2006-ban) foglalkoztatottak részére

 

C1tot

Key

QT

6

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői összesen

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen

C1m

 

QT

6

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői – férfiak

 

C1f

 

QT

6

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői – nők

 

C2a

 

QT

6

szám

Szakmai továbbképzések résztvevői – 25 év alattiak

 

C2b

 

QT

6

szám

Szakmai továbbképzések résztvevői – 25–54 év közöttiek

 

C2c

 

QT

6

szám

Szakmai továbbképzések résztvevői – 55 éves kortól

 

C3tot

Key

QT

10

szám

Az összes szakmai továbbképző tanfolyamra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – órákban

C3i

 

QT

10

szám

A belső szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

órákban

C3e

 

QT

10

szám

A külső szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

órákban

C4tot

Key

QT

10

szám

Az összes szakmai továbbképző tanfolyamra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – órákban

C4m

 

QT

10

szám

A szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban) – férfiak

órákban

C4f

 

QT

10

szám

A szakmai továbbképző tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban) – nők

órákban

C5a

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – nyelvi képzés: idegen nyelvi (222) és anyanyelvi (223)

órákban

C5b

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – értékesítés (341) és marketing (342)

órákban

C5c

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – számvitel (344), pénzügyek (343), irányítás és ügyvitel (345), irodai munka (346)

órákban

C5d

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – személyes képességek és fejlődés (090), munkahelyi integráció (347)

órákban

C5e

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – számítástechnika (481) és számítógép-felhasználói ismeretek (482)

órákban

C5f

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – műszaki tervezés, gyártás és kivitelezés (5)

órákban

C5g

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – környezetvédelem (850), valamint munkahelyi egészségvédelem és biztonság (862)

órákban

C5h

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – személyes szolgáltatások (81), közlekedési szolgáltatások (84), vagyon- és személyi védelem (861), katonai (861)

órákban

C5i

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – egyéb képzési témák

órákban

C6a

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – iskolák, főiskolák, egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények

órákban

C6b

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – közoktatási intézmények (a kormány által finanszírozott vagy irányított; pl. felnőttoktatási központok)

órákban

C6c

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – képzéssel foglalkozó magánvállalkozások

órákban

C6d

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – azok a magánvállalkozások, amelyek fő tevékenysége nem a képzés (berendezések szállítói, anya-/társult vállalatok)

órákban

C6e

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – munkaadói társulások, kereskedelmi kamarák, ágazati szervek

órákban

C6f

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – szakszervezetek

órákban

C6g

 

QT

10

szám

Fizetett munkaidő (órákban) – képzést nyújtó egyéb szervek

órákban

C7aflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – díjak

 

C7a

 

QT

10

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – az alkalmazottak tanfolyamainak díjai és a kifizetések

euróban

C7bflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – útiköltségek

 

C7b

 

QT

10

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – úti- és tartózkodási költségek

euróban

C7cflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – oktatók munkaerőköltségei

 

C7c

 

QT

10

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – belső oktatók munkaerőköltségei

euróban

C7dflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – oktatóközpont és oktatási segédanyagok stb.

 

C7d

 

QT

10

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok költségei – oktatóközpont vagy -termék és oktatási segédanyagok a szakmai továbbképző tanfolyamokhoz

euróban

C7sflag

 

QL

1

szám

„Csak részösszeg” megjelölés

 

C7sub

Key

QT

10

szám

Szakmai továbbképzések költségeinek részösszege

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban

PAC

Key

QT

10

szám

Személyes távolléti költség – kiszámítandó (PAC=C3tot×A5/A4)

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban

C8aflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – hozzájárulás a szakmai továbbképzéshez

 

C8a

 

QT

10

szám

Hozzájárulás a szakmai továbbképzéshez

euróban

C8bflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – bevétel a szakmai továbbképzésből

 

C8b

 

QT

10

szám

Bevétel a szakmai továbbképzésből

euróban

C7tot

Key

QT

10

szám

Szakmai továbbképzések összköltsége – kiszámítandó (C7sub + C8a – C8b)

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban

C9a1

 

QL

1

szám

Migránsok és etnikai kisebbségek – foglalkoztatottak

 

C9a2

 

QL

1

szám

Migránsok és etnikai kisebbségek – speciális tanfolyamok

 

C9b1

 

QL

1

szám

Fogyatékkal élő személyek – foglalkoztatottak

 

C9b2

 

QL

1

szám

Fogyatékkal élő személyek – speciális tanfolyamok

 

C9c1

 

QL

1

szám

Képesítés nélküli személyek – foglalkoztatottak

 

C9c2

 

QL

1

szám

Képesítés nélküli személyek – speciális tanfolyamok

 

C9d1

 

QL

1

szám

Munkahelyük elvesztésével/elbocsátással fenyegett személyek – foglalkoztatottak

 

C9d2

 

QL

1

szám

Munkahelyük elvesztésével/elbocsátással fenyegett személyek – speciális tanfolyamok

 

C10a1

 

QL

1

szám

Részmunkaidős szerződéssel rendelkező személyek – foglalkoztatottak

 

C10a2

 

QL

1

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok részmunkaidős szerződéssel rendelkezők számára

 

C10b1

 

QL

1

szám

Határozott időre szóló szerződéssel rendelkező személyek – foglalkoztatottak

 

C10b2

 

QL

1

szám

Szakmai továbbképző tanfolyamok határozott időre szóló szerződéssel rendelkezők számára

 

D1

 

QL

1

szám

Saját vagy közösen használt oktatóközpont

 

D2

 

QL

1

szám

Az Ön vállalatán belül a szakmai továbbképzés szervezéséért felelős személy vagy részleg

 

D3

 

QL

1

szám

A vállalat külső tanácsadói szolgálatot vesz igénybe

 

D4

 

QL

1

szám

A vállalat szabályozott eljárások keretében rendszeresen felméri a jövőbeli képzési igényeket

 

D5

 

QL

1

szám

Strukturált beszélgetésekre kerül sor az alkalmazottakkal a foglalkoztatottak egyedi képzési igényeinek meghatározása céljából

 

D6

 

QL

1

szám

A vállalaton belüli szakmai továbbképzés tervezése írásba foglalt képzési tervhez vagy programhoz vezet

 

D7

 

QL

1

szám

Éves képzési költségvetés, amely magában foglalja a szakmai továbbképzésre vonatkozó intézkedéseket

 

D8

 

QL

1

szám

A képzésben részt vevő személyek elégedettségi fokának mérése a képzést követően

 

D9

 

QL

1

szám

A képzést követően a képzésben részt vevő személyek vizsgálata annak megállapítására, hogy birtokába jutottak-e a célzott képességnek

 

D10

 

QL

1

szám

A képzést követően a vállalat megvizsgálja a képzésben részt vevők munkahelyi viselkedését és teljesítményének alakulását

 

D11

 

QL

1

szám

A képzés vállalati teljesítményre gyakorolt hatásának mérése mutatók felhasználásával

 

D12

 

QL

1

szám

Olyan nemzeti, ágazati vagy egyéb megállapodások a szociális partnerek között, amelyek befolyásolták a szakmai továbbképzési terveket, politikákat és gyakorlatokat.

 

D13

 

QL

1

szám

Formális struktúra megléte

 

D13a

 

QL

1

szám

A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzési tevékenységek célkitűzései és prioritásainak meghatározása

 

D13b

 

QL

1

szám

A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzésben részt vevő célcsoport kiválasztási kritériumainak meghatározása

 

D13c

 

QL

1

szám

A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzési tevékenységek tárgya

 

D13d

 

QL

1

szám

A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzéshez kapcsolódó költségvetési eljárás

 

D13e

 

QL

1

szám

A formális struktúra szerepe – a szakmai továbbképzést nyújtó külső vállalkozások kiválasztásának folyamata

 

D13f

 

QL

1

szám

A formális struktúra szerepe – a képzés eredményeinek értékelése

 

D14a

 

QL

1

szám

Államilag finanszírozott tanácsadói szolgálat, amelynek célja a képzési igények felmérése és/vagy képzési tervek készítése

 

D14b

 

QL

1

szám

Pénzügyi támogatás a foglalkoztatottak képzésének költségeihez

 

D14c

 

QL

1

szám

Adókedvezmény a foglalkoztatottak képzésével kapcsolatos kiadásokra

 

D14d

 

QL

1

szám

Az oktatók minőségi munkáját biztosító eljárások (pl. nemzeti regiszterek, értékelés stb.)

 

D14e

 

QL

1

szám

A képesítésekre és hitelesítésre vonatkozó elismert szabványok és keretek

 

D15a

 

QL

1

szám

A szakmai továbbképző tanfolyamok magas költségei

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15b

 

QL

1

szám

Megfelelő szakmai továbbképző tanfolyamok hiánya a piacon

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15c

 

QL

1

szám

Nehézségek a vállalat szakmai továbbképzési igényeinek felmérésében

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15d

 

QL

1

szám

Az előző évben jelentős erőfeszítések történtek a képzés terén

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15e

 

QL

1

szám

A foglalkoztatottak nagy munkaterhe és korlátozottan rendelkezésre álló ideje

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15f

 

QL

1

szám

A képzés jelenlegi szintje megfelel a vállalat igényeinek

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15g

 

QL

1

szám

A szakmai alapképzés kiemelt kezelése a szakmai továbbképzéssel szemben

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

D15h

 

QL

1

szám

Egyéb okok

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1a

 

QL

1

szám

A meglévő képzettségek és képességek megfelelnek a vállalat jelenlegi igényeinek

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1b

 

QL

1

szám

A vállalat által előnyben részesített stratégia a megfelelő jártassággal és képességekkel rendelkező személyek felvétele volt

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1c

 

QL

1

szám

A vállalat nehézségekbe ütközött szakmai továbbképzési igényeinek felmérését illetően

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1d

 

QL

1

szám

Megfelelő szakmai továbbképző tanfolyamok hiánya a piacon

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1e

 

QL

1

szám

A szakmai továbbképző tanfolyamok költségei túl magasak voltak a vállalat számára

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1f

 

QL

1

szám

A vállalat több figyelmet fordított a szakmai alapképzésre, mint a szakmai továbbképzésre

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1g

 

QL

1

szám

A szakmai továbbképzésbe már történt beruházás az elmúlt évben, így arra 2005-ben nem volt szükség

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1h

 

QL

1

szám

A foglalkoztatottaknak nem volt elég idejük a szakmai továbbképzésben való részvételre

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

E1i

 

QL

1

szám

Egyéb okok

legfeljebb 3 – rangsor nélkül

F1tot05

Core

QT

6

szám

A szakmai alapképzésben részt vevők összlétszáma a vállalatnál 2005-ben

„core” (lényegi) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – beszámítás megengedhetetlen

F1m05

 

QT

6

szám

A szakmai alapképzésben részt vevő férfiak összlétszáma a vállalatnál 2005-ben

 

F1f05

 

QT

6

szám

A szakmai alapképzésben részt vevő nők összlétszáma a vállalatnál 2005-ben

 

F2aflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – a szakmai alapképzés egyéni munkaerőköltségei

 

F2a

 

QT

10

szám

A szakmai alapképzés költségei – a szakmai alapképzésben részt vevők munkaerőköltségei

euróban

F2bflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – a szakmai alapképzés egyéb költségei

 

F2b

 

QT

10

szám

A szakmai alapképzés költségei – egyéb költségek – képzési illetékek, útiköltségek, oktatási segédanyagok, oktatóközpontok költségei stb.

euróban

F2cflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – a szakmai alapképzés oktatójának vagy mentorának munkaerőköltségei

tetszőleges változó

F2c

 

QT

10

szám

A szakmai alapképzés költségei – a szakmai alapképzés oktatóinak vagy mentorainak munkaerőköltségei

tetszőleges változó – euróban

F3aflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – hozzájárulás a szakmai alapképzéshez

 

F3a

 

QT

10

szám

Hozzájárulás a szakmai alapképzéshez

euróban

F3bflag

 

QL

1

szám

Megjelölés – bevétel a szakmai alapképzésből

 

F3b

 

QT

10

szám

Bevétel a szakmai alapképzésből

euróban

F2tot

Key

QT

10

szám

A szakmai alapképzés összköltsége (F2b + F3a – F3b)

„key” (fő) változó – hiányzó érték megengedhetetlen – euróban


II. MELLÉKLET

MINTA

1.

A mintavételi keret fő forrása a 2186/93/EGK tanácsi rendeletben (1) szereplő vállalkozások statisztikai nyilvántartása (SBR). Egy vállalatokra vonatkozó, nemzeti szinten reprezentatív, rétegzett valószínűségi mintavételre kerül sor e keretből.

2.

A mintarétegezés NACE- és méretkategória szerint történik, a következő minimum-előírásoknak megfelelően:

—

20 NACE Rev 1.1. kategória (C, D (15–16, 17–19, 21–22, 23–26, 27–28, 29–33, 34–35, 20 + 36–37), E, F, G (50, 51, 52), H, I (60–63, 64), J (65–66, 67), K + O),

—

három vállalatnagyság-kategória, a foglalkoztatottak száma alapján: (10–49), (50–249), (250 és ennél több).

3.

A minta nagyságát úgy kell kiszámítani, hogy az biztosítsa: a 95 %-os konfidencia-intervallum félhosszának maximuma 0,2 legyen azokra a becsült paraméterekre vonatkozóan, amelyek – a mintavételben szereplők nemválaszolási arányának figyelembevételével – a „képző vállalatok” arányát mutatják az előzőekben meghatározott 60 rétegzett elem mindegyikére nézve.

4.

A mintanagyság meghatározásához a következő formula használható:

nh = 1/[c2 . teh + 1/Nh] / rh

ahol:

nh

=

a h. rétegcellában található mintaegységek száma,

rh

=

a várható válaszadási arány a h. rétegcellában,

c

=

a konfidencia-intervallum felének maximális hossza,

teh

=

a képző vállalatok várható aránya a h. rétegcellában,

Nh

=

a h. rétegcellában található (képző és nem képző) vállalatok teljes száma.


(1)   HL L 196., 1993.8.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.


III. MELLÉKLET

Az imputálás szabályai és a rekordok súlyozása

Az országoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a tétel szintű és az egység szintű nemválaszolási arány csökkentése érdekében. Az imputálást megelőzően az országok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek egyéb adatforrások felhasználása érdekében.

Lényegi változók, amelyek esetében a hiányzó érték kerülendő, az imputálás pedig ajánlott:

—

A1, A2tot05, B1a, B1b, B2aflag, B2bflag B2cflag, B2dflag B2eflag, F1tot05.

Fő változók, amelyek esetében minden erőfeszítést meg kell tenni a hiányzó értékek elkerülésére, és amelyeknél ajánlott az imputálás:

—

A2tot04, A4, A5, C1tot, C3tot, C4tot, C7sub, C7tot, PAC, F2tot.

Tétel szintű nemválaszolás esetén az imputálás az alábbi általános keretek között ajánlott (a tagállami szakértőknek minden esetben szakmai megítélésük szerint kell eljárniuk e szabályok alkalmazásakor):

1.

Ha egy rekord 50 %-ánál kevesebb változót tartalmaz, akkor ez a rekord egységenkénti hiányzó válasznak tekintendő.

2.

Egyetlen NACE-/méretcella esetében az imputálás nem megengedett, ha a válaszadó vállalatok több mint 50 %-ánál a mennyiségi változók 25 %-át meghaladó mértékben hiányoznak az adatok.

3.

Egyetlen NACE-/méretcella esetében mennyiségi változót illetően nem lehet imputálást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 50 %-nál kevesebb.

4.

Egyetlen NACE-/méretcella esetében minőségi változót illetően nem lehet beszámítást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 80 %-nál kevesebb.

A mennyiségi és minőségi változók az I. mellékletben találhatók.

Az ezen elvektől való eltéréseket teljes mértékben dokumentálni és indokolni kell a minőségről szóló nemzeti beszámolóban.

A tagállamok kiszámítják és továbbítják minden rekord esetében az alkalmazandó súlyt és a súly kiszámításához használt segédváltozót. Ezeket a segédváltozókat EXTRA1, EXTRA2, EXTRA3 változóként kell nyilvántartani. A minőségről szóló beszámolóban részletesen ismertetni kell a súlyok megállapításához alkalmazott módszert.


IV. MELLÉKLET

Adatállomány-formátum és adattovábbítási szabályok

Az adatokat a Bizottság (Eurostat) részére elektronikus formában kell továbbítani a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott biztonságos adattovábbítási szoftver (STADIUM/EDAMIS) segítségével.

Az országok két ellenőrzött adatsort továbbítanak az ESTAT-hoz:

a)

az előzetes ellenőrzések utáni, de még az imputálás előtti adatsort;

b)

az imputálás utáni, teljes mértékben ellenőrzött adatsort.

Mindkét adatsor tartalmazza az I. mellékletben szereplő változókat.

Mindkét adatállományt „comma separated variable” (.csv) formátumban kell továbbítani. Mindkét adatállományban az első rekord a címadat, amely a „változók nevét” tartalmazza az I. melléklet szerint. A további rekordok részletesen ismertetik e változók értékeit minden válaszadó vállalat esetében.


V. MELLÉKLET

A MINŐSÉGRŐL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ FORMÁTUMA

1.   HASZNOSSÁG

A felmérés olyan mértékű végrehajtása, amelynek esetében a statisztika megfelel a jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek.

—

A felhasználók leírása és osztályozása.

—

Az egyes felhasználói csoportok egyedi igényei.

—

Annak értékelése, hogy ezek az igények teljesültek-e, és ha igen, milyen mértékben.

2.   PONTOSSÁG

2.1.   Mintavételi hibák

—

A mintavételi terv és a végrehajtott mintavétel leírása.

—

A végleges súlyok kiszámításának leírása, beleértve a nemválaszolási modellt és a felhasznált segédváltozókat.

—

A felhasznált becslőfüggvény: pl. a Horvitz-Thompson-becslőfüggvény.

—

A becslések szórásnégyzete, figyelembe véve a minta rétegzését.

—

Varianciabecslő szoftver.

—

Különösen a felhasznált segédváltozókat vagy információkat kell bejelenteni annak érdekében, hogy az Eurostat újraszámíthassa a végleges súlyokat a varianciabecsléshez.

—

Nemválaszolási elemzés esetében a mintában és az eredményekben szereplő torzulások leírása.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztályok szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően):

—

A mintavételi keretben szereplő vállalatok száma.

—

A mintában szereplő vállalatok száma.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—

Relatív szórási együttható (1) az alábbi fő statisztikák esetében:

—

A foglalkoztatottak teljes száma.

—

A szakmai továbbképzést kínáló vállalatok teljes száma.

—

A szakmai továbbképzést kínáló vállalatok teljes számának a vállalatok teljes számához viszonyított aránya.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok teljes száma.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok teljes számának a vállalatok teljes számához viszonyított aránya.

—

A szakmai továbbképzést kínáló vállalatoknál foglalkoztatottak teljes száma.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevőinek teljes száma.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői teljes számának a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyított aránya.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamok résztvevői teljes számának a szakmai továbbképzést kínáló vállalatoknál összesen foglalkoztatottak számához viszonyított aránya.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamok összköltsége.

—

A szakmai alapképzést kínáló vállalatok teljes száma.

—

A szakmai alapképzés résztvevőinek teljes száma.

—

A szakmai alapképzés összköltsége.

—

A szakmai alapképzést kínáló vállalatok teljes számának a vállalatok teljes számához viszonyított aránya.

2.2.   Nem mintavételi hibák

2.2.1.   Lefedettségi hibák

—

Leírás a mintavételre használt regiszterről és annak általános minőségéről.

—

A regiszterben szereplő információk és frissítésük gyakorisága.

—

A mintavételi keret, valamint a célsokaság és a részsokaság közötti ellentmondásokból eredő hibák (túlzott lefedettség, hiányos lefedettség, téves besorolások).

—

Az ezen információk megszerzéséhez használt módszerek.

—

A téves besorolások feldolgozására vonatkozó megjegyzések.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—

Vállalatok száma.

—

Azon vállalatok számának aránya, amelyek esetében a megfigyelt rétegek azonosak a mintavételi rétegekkel: a mintavételi rétegekben szereplő vállalatok száma. Fel kell tüntetni, hogy a tevékenységben bekövetkezett változásokat figyelembe vették-e.

2.2.2.   Mérési hibák

Szükség esetén az adatgyűjtés során – például a következők miatt – felmerült hibák vizsgálata:

—

A kérdőív felépítése (előzetes tesztelés vagy laboratóriumi módszerek eredményei; kérdezési stratégiák) – kérdőív mellékelendő.

—

Jelentést végző egység/válaszadó (a válaszadók reakciói):

—

Téves emlékezésből származó hibák.

—

Figyelem hiánya a válaszadók részéről.

—

Az életkor, képzettség stb. hatásai.

—

A formanyomtatvány hibás kitöltése.

—

A válaszadó információs rendszere és az adminisztratív rekordok felhasználása (az adminisztráció és a felmérés koncepciója közötti megfelelés, pl. tárgyidőszak, egyedi adatok megléte).

—

Adatgyűjtési módszerek (különböző adatgyűjtési módszerek összehasonlítása).

—

A kérdező jellemzői és magatartása:

—

Társadalmi-gazdasági jellemzők.

—

A kérdőív kezelésének eltérő módjai.

—

A válaszadónak nyújtott támogatás eltérő módjai.

—

E hibák felmérésére irányuló tanulmányok vagy technikák.

—

Az ilyen típusú hibák csökkentésére használt módszerek.

—

A kérdőív egészével vagy egyes kérdéseivel kapcsolatos problémákra vonatkozó részletes észrevételek (a változókra vonatkozó észrevételek).

—

A „résztvevők” jó minőségének, valamint annak biztosítását célzó intézkedések leírása és vizsgálata, hogy a „rendezvényekről” ne történjen adatgyűjtés.

2.2.3.   Feldolgozási hibák

Az adatszerkesztés folyamatának leírása.

—

A feldolgozáshoz használt rendszerek és eszközök.

—

A kódolás, szerkesztés, súlyozás és táblázatba foglalás stb. során fellépő hibák.

—

Makro-/mikroszintű minőség-ellenőrzés.

—

A kiigazítások és hibás szerkesztések hiányzó értékekre, hibákra és rendellenességekre történő lebontása.

2.2.4.   A válaszok hiányából eredő hibák

—

Az „újbóli kapcsolatfelvételre” vonatkozóan hozott intézkedések leírása.

—

Egység és tétel szintű válaszadási arányok.

—

Az egység szintű nemválaszolási arány vizsgálata.

—

A tétel szintű nemválaszolási arány vizsgálata.

—

Teljes körű jelentés az imputálási eljárásokról, beleértve az imputáláshoz és/vagy újrasúlyozáshoz használt módszereket.

—

Módszertani megjegyzések, a nemválaszolási elemzés eredményei vagy egyéb módszerek a nemválaszolás hatásainak vizsgálatához.

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—

Egység szintű válaszadási arányok (2).

—

A tétel szintű válaszadási arányok (3) a következők esetében, tekintettel az összes válaszadóra:

—

A munkaórák teljes száma, az összes válaszadó vonatkozásában.

—

Teljes munkaerőköltség, az összes válaszadó vonatkozásában.

—

A tétel szintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatokra:

—

Meghatározott korcsoportok szerinti szakmai továbbképző tanfolyamok, a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—

A tanfolyamok résztvevőinek teljes száma (férfiak, nők), a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—

A szakmai továbbképző tanfolyami órák teljes száma (férfiak, nők), a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—

A belső és külső szakmai továbbképző tanfolyami órák száma, a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—

A szakmai továbbképző tanfolyamok összköltsége, a szakmai továbbképző tanfolyamokat kínáló vállalatok vonatkozásában.

—

A tétel szintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel a szakmai alapképzést kínáló vállalatokra.

—

A szakmai alapképzés összköltsége, a szakmai alapképzést kínáló vállalatok vonatkozásában.

3.   NAPRAKÉSZSÉG ÉS PONTOSSÁG

—

Adattáblázat azokról az időpontokról, amikor a projekt alábbi fázisai elkezdődtek, illetve befejeződtek:

—

Adatgyűjtés.

—

Kérdőívek kiküldése.

—

Emlékeztetők és nyomon követés.

—

Személyes beszélgetések.

—

Adatellenőrzés és -szerkesztés.

—

További hitelesítés és imputálás.

—

A nemválaszolás felmérése (szükség szerint).

—

Becslések.

—

Adattovábbítás az Eurostat részére.

—

A nemzeti eredmények terjesztése.

4.   HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÁTTEKINTHETŐSÉG

—

Annak feltüntetése, mely adatok kerültek – illetve kerülnek majd – továbbításra a vállalatok részére.

—

Az eredmények terjesztésére vonatkozó terv.

—

Az elkészített statisztikára vonatkozó módszertani dokumentumok másolatai.

5.   ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

—

Amennyiben helyénvaló és szükséges, az országok az alábbiakhoz fűzhetnek megjegyzéseket:

—

Az európai kérdőívtől való eltérések.

—

A felmérés esetleges kapcsolódása más nemzeti felméréshez.

—

Milyen mértékben használta fel a felmérés a regiszterekben meglévő adatokat.

—

Meghatározások és ajánlások.

6.   KOHERENCIA

—

Egyéb felmérésekből vagy forrásokból származó, de ugyanarra a jelenségre vagy egységre vonatkozó statisztikák összehasonlítása.

—

A vállalkozások szerkezeti statisztikájával való koherencia vizsgálata a foglalkoztatottak számát illetően, NACE- és méretcsoport vonatkozásában.

—

Az egyéb nemzeti adatforrásokkal való koherencia vizsgálata a foglalkoztatottak korcsoportmegoszlását (A3a, A3b, A3c) illetően, NACE- és méretcsoport vonatkozásában (amennyiben rendelkezésre állnak).

—

Az egyéb nemzeti adatforrásokkal való koherencia vizsgálata a szakmai továbbképzésben részt vevők korcsoportmegoszlását (C2a, C2b, C2c) illetően, NACE- és méretcsoport vonatkozásában (amennyiben rendelkezésre állnak).

Benyújtandó táblázatok (NACE- és méretosztály szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a megfigyelt vállalati jellemzők alapján):

—

Foglalkoztatottak száma a vállalkozások szerkezeti statisztikája (SBS) szerint (2700/98/EK bizottsági rendelet (4) – kód: 16 11 0).

—

Foglalkoztatottak száma a CVTS3 szerint.

—

Különbségek százalékos aránya (SBS – CVTS3)/SBS.

—

Az A3a, A3b, A3c korcsoport mindegyike esetében a foglalkoztatottak száma.

—

Egyéb forrás szerint az egyes korcsoportokban foglalkoztatottak száma.

—

Különbségek százalékos aránya (A3x – egyéb nemzeti forrás A3x)/A3x (ahol x = a, b, c).

—

A C2a, C2b, C2c korcsoport mindegyike esetében a szakmai továbbképzésben részt vevők száma.

—

Egyéb forrás szerint a szakmai továbbképzésben részt vevők száma az egyes korcsoportok esetében.

—

A szakmai továbbképzésben részt vevők százalékos aránya (C2x – egyéb nemzeti forrás C2x)/C2x (ahol x = a, b, c).

7.   TEHER ÉS HASZON

—

A teher és haszon nemzeti szintű elemzése például a következők figyelembevételével:

—

Az egyes kérdőívek megválaszolására fordított átlagos időtartam.

—

Problémás kérdések és változók.

—

Azon változók feltüntetése, amelyek a leginkább/legkevésbé voltak használhatók nemzeti szinten a szakmai továbbképzés bemutatásához.

—

Nemzeti szinten az adatfelhasználók becsült vagy tényleges elégedettségi szintje.

—

Eltérő mértékű teher a kis- és nagyvállalkozások esetében.

—

A terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések.


(1)  A relatív szórási együttható a becslés variancia négyzetgyökének a várt értékhez viszonyított aránya. A mintavételi varianciára vonatkozó becslési érték négyzetgyökének a becsült értékhez viszonyított arányával lehet megállapítani. A mintavételi varianciára vonatkozó becslésnek figyelembe kell vennie a minta összetételét és a rétegek változásait.

(2)  Az egység szintű válaszadási arány a célsokasághoz tartozó válaszadók számának a kiválasztott sokaságnak kiküldött kérdőívek számához viszonyított aránya.

(3)  A tétel szintű válaszadási arány a rendelkezésre álló adatok számának a rendelkezésre álló és a hiányzó adatok számához viszonyított aránya (azonos a célcsoporthoz tartozó válaszadók számával).

(4)   HL L 344., 1998.12.18., 49. o. A legutóbb az 1670/2003/EK rendelettel (HL L 244., 2003.9.29., 74. o.) módosított rendelet.