1.

Az 1151/2012/EU rendelet ( 2 ) értelmében az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseknek (a továbbiakban: OEM) meg kell felelniük a termékleírásban rögzítetteknek, amely magában foglalja az elnevezést, a termék leírását, az előállítás módját, a földrajzi terület körülhatárolását és egyéb releváns adatokat.

2.

Ezek a termékleírások összetett – az OEM eredeti bejegyzése során megkövetelthez hasonló – közigazgatási eljárások útján módosíthatóak, amelyekben mind a nemzeti hatóságok, mint a Bizottság részt vesznek. A módosítások rendjét egy felhatalmazáson alapuló rendelet ( 3 ) és egy végrehajtási ( 4 ) rendelet szabályozza, és az a módosítások jelentőségétől függően kisebb eltéréseket mutat.

3.

A Conseil d’État (államtanács, Franciaország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés azon nemzeti bíróságok szerepének tisztázására ad lehetőséget a Bíróság számára, amelyek a nemzeti hatóságok döntéseinek érvényességét hivatottak felülvizsgálni ezekben az eljárásokban.

4.

Egészen pontosan azt kell tisztázni, hogy amennyiben a Bizottság elfogadott egy olyan kérelmet, amely valamely OEM valamely tagállam hatóságai által jóváhagyott termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására irányul, e tagállam nemzeti bíróságai kötelesek‑e döntést hozni azokban az előttük folyamatban lévő eljárásokban, amelyek az e módosítást lehetővé tévő nemzeti határozatokkal szemben indultak.

I.

Jogi háttér

A.

Az uniós jog

1.

1151/2012 rendelet

5.

A 7. cikk értelmében:

6.

A 49. cikk (4) bekezdésének második albekezdése előírja:

7.

Az 53. cikk a következőképpen szól:

2.

A 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet

8.

A 6. cikk (2) bekezdése („A termékleírás módosítása”) így szól:

3.

A 668/2014/EU végrehajtási rendelet

9.

A 10. cikk („A termékleírás módosítására vonatkozó eljárási követelmények”) így szól:

B.

A nemzeti jog. A mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter, valamint a gazdasági és pénzügyi miniszter 2017. szeptember 8‑i rendelete a „Comté” OEM termékleírásának módosításáról ( 5 )

10.

Az 1. cikk rögzíti:

11.

A 2. cikk értelmében:

II.

Az alapeljárásbeli jogvita és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12.

2017. november 16‑án a Groupement agricole d’exploitation en commun (GAEC) Jeanningros megtámadta a Conseil d’État (államtanács) előtt a 2017. szeptember 8‑i rendeletet, kérve a módosított termékleírás fejőrobotokat tiltó 5.1.18. pontjának hatályon kívül helyezését.

13.

A Bizottság 2018. június 1‑jén közzétett határozatával az 1151/2012 rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján jóváhagyta a „Comté” OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítása iránti kérelmet, ( 6 ) figyelemmel a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére.

14.

A Conseil d’État (államtanács) azt a kérdést teszi fel, hogy kell‑e érdemi döntést hoznia a 2017. szeptember 8‑i határozattal szemben még folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban, vagy, éppen ellenkezőleg, meg kell szüntetnie azt, ahogyan tette ezt egyéb ügyekben. ( 7 )

15.

A kérdést előterjesztő bíróság által ez idáig képviselt álláspont az volt, hogy amennyiben olyan határozat vitatásáról van szó, amellyel a francia kormány egy OEM bejegyzésére irányuló kérelmet továbbít a Bizottság részére a jóváhagyott termékleírással együtt, és a határozathozatal időpontjában a Bizottság már bejegyezte ezt az elnevezést, ( 8 ) úgy a vitatás okafogyottá válik.

16.

Ezen ítélkezési gyakorlat alapján a Conseil d’État (államtanács) nem vizsgálja a Bizottság által bejegyzett termékleírás jogszerűségét, még akkor sem, ha, mint jelen esetben, az alapul szolgáló nemzeti határozatot vitatják. Ugyanez történik a kisebb jelentőségű módosítások esetében.

17.

A kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést veti fel, hogy ez az eljárás összhangban van‑e az uniós joggal, vagy, éppen ellenkezőleg, tekintettel arra, hogy a megtámadott nemzeti aktus esetleges hatályon kívül helyezése hátrányosan érintheti a Bizottság általi bejegyzés érvényességét, állást kell foglalni ezen aktus (a nemzeti határozat) jogszerűségéről.

18.

A Conseil d’État (államtanács, Franciaország) kétségei az alábbi előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság elé terjesztéséhez vezettek:

19.

A jelen eljárás során a német kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket. A Bíróság úgy határozott, hogy a szóbeli szakasz lefolytatása nélkül hozza meg döntését.

III.

Elemzés

20.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásához célszerűnek tűnik elemzés alá vetni előbb egyrészt az OEM‑ek termékleírásainak módosításaihoz szükséges közigazgatási eljárások rendszerét, másrészt ezek bírósági felülvizsgálatának módjait.

A.

Az OEM‑ek termékleírásainak módosításához szükséges eljárások

21.

Egy OEM termékleírásának módosítására, a bejegyzéséhez hasonlóan, összetett közigazgatási eljárás útján kerülhet sor, amelyben részt vesznek a tagállam illetékes hatóságai és a Bizottság is. Az 1151/2012 rendelet (58) preambulumbekezdése kiemeli ezt a körülményt. ( 9 )

22.

Az 1151/2012 rendelet 53. cikkének (2) bekezdése a módosítások két típusát különbözteti meg: a „nem kisebb jelentőségű” és a kisebb jelentőségű módosításokat.

23.

Nem kisebb jelentőségű módosítások:

24.

Kisebb jelentőségű módosításoknak azok minősülnek, amelyeket az 1151/2012 rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nem minősít „nem kisebb jelentőségűnek”.

25.

Ezzel párhuzamosan az 1151/2012 rendelet 53. cikkének (2) bekezdése kétféle eljárást rögzít a termékleírások módosítása tekintetében. A nem kisebb jelentőségű módosítások esetében a 49–52. cikkre utal (azaz az OEM bejegyzéséhez alkalmazandó eljárásra), míg a kisebb jelentőségű módosítások tekintetében egy egyszerűsített eljárást hoz létre.

1.

A valamely OEM termékleírásának nem kisebb jelentőségű módosítására irányuló (rendes) eljárás

26.

A termékleírás nem kisebb jelentőségű módosítására tehát az OEM bejegyzésére vonatkozó eljárás irányadó. ( 10 ) Ennek első szakasza az OEM bejegyzésére irányuló kérelemmel kezdődik (az 1151/2012 rendelet 49. cikkének (2) bekezdése), amelyet a termelők egy csoportosulása nyújt be annak a tagállamnak a hatóságaihoz, amelynek földrajzi területén az előállítási terület található.

27.

Ezeknek a hatóságoknak a megfelelő eszközökkel meg kell vizsgálniuk a kérelmet annak megállapítása érdekében, hogy az megalapozott‑e, és megfelel‑e az idézett rendeletben rögzített lényeges feltételeknek. Biztosítani kell a kérelem megfelelő közzétételét és egy észszerű határidőt, amelyen belül minden, jogos érdekkel rendelkező és a tagállam területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalással élhet a kérelemmel szemben. ( 11 )

28.

A nemzeti hatóságok értékelik a beérkezett felszólalási nyilatkozatokat, és döntenek arról, hogy a kérelem teljesíti‑e az 1151/2012 rendelet követelményeit. Pozitív elbírálás esetén határozatot hoznak, és biztosítaniuk kell a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás közzétételét és elektronikus elérhetőségét.

29.

Ebben a szakaszban válik különösen relevánssá az 1151/2012 rendelet 49. cikkének (4) bekezdése, amely szerint „a tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen”.

30.

Ha az illetékes nemzeti hatóság határozata kedvező, akkor a nemzeti szakasz a határozatnak a Bizottság részére történő továbbításával fejeződik be, amelyet a beérkezett elfogadható felszólalásokról is tájékoztatnak. ( 12 )

31.

Az eljárás uniós szakasza – amelyet a Bizottság folytat le a nemzeti határozat kézhezvételét követően – annak vizsgálatával veszi kezdetét, hogy a kérelem megalapozott‑e és teljesíti‑e az OEM‑ek számára előírt feltételeket. Amennyiben a Bizottság e vizsgálat eredményeként (amely nem tarthat tovább hat hónapnál) a kérelem elfogadása mellett dönt, ( 13 ) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást. ( 14 )

32.

Az 1151/2012 rendelet 51. cikke az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel révén biztosítja, hogy bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be. ( 15 ) A Bizottság haladéktalanul továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó tagállam hatóságához, ( 16 ) és a felszólalást megerősítését követően hivatalos eljárást indít. ( 17 )

33.

Ha nem kap felszólalásról szóló értesítést (vagy indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozatot), a Bizottság – az 1151/2012 rendelet 57. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazása nélkül – bejegyzi a termékleírás nem kisebb jelentőségű módosítását.

34.

A Bizottság ugyanígy jár el, amennyiben valamely indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadását követően az 1151/2012 rendelet 51. cikkének (3) bekezdése szerinti konzultációk megállapodáshoz vezettek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, a Bizottság az 1151/2012 rendelet 57. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálati eljárásnak megfelelően ( 18 ) végrehajtási jogi aktusokat fogad el az OEM bejegyzése vagy a termékleírás nem kisebb jelentőségű módosítása céljából.

35.

Valamely OEM nem kisebb jelentőségű módosításának jogi aktusai és az elutasításról szóló döntések minden esetben közzétételre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. ( 19 )

2.

A valamely OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására vonatkozó (egyszerűsített) eljárás

36.

Az 1151/2012 rendelet ezt az egyszerűsített eljárást nagyon szűkszavúan szabályozta. Az 53. cikk (2) bekezdésének második albekezdése annak előírására szorítkozott, hogy „amennyiben azonban a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság dönt a kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról”. Hozzátette, hogy az OEM egységes dokumentumának vagy termékleírásának módosítását – annak jóváhagyása esetén – a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

37.

Ezt az egyszerűsített eljárást a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében szabályozta részletesen, a rendes eljáráshoz közelítő formában. Ennek értelmében a kisebb jelentőségű módosítás iránti kérelmeket i. annak a tagállamnak a hatóságaihoz kell benyújtani, amelyhez az elnevezés földrajzi területe tartozik; ii. le kell írni benne a módosításokat, kifejtve, hogy miért minősülnek kisebb jelentőségűnek, és össze kell hasonlítani őket az eredeti szöveggel; továbbá iii. a rendes eljárással szemben ezek esetében nem rendelkeznek nemzeti felszólalási eljárásról. ( 20 )

38.

Végül a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése rögzíti, hogy amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy teljesülnek az 1151/2012 rendelet, valamint az annak alapján elfogadott rendelkezések követelményei, az OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítása iránti kérelmet tartalmazó dokumentációt nyújt be a Bizottsághoz.

39.

Ennek az eljárásnak az „uniós” szakasza is egyszerűsített. Nincsen felszólalási eljárás ezen a szinten, és a Bizottság rendelkezik hatáskörrel a döntésre, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (a kisebb jelentőségű módosítást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított három hónapos határidőn belül nem értesíti ennek ellenkezőjéről a kérelmezőt). ( 21 ) Ha a Bizottság nem tartja elfogadhatónak a kérelmet, erről a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül értesítenie kell. Ha a Bizottság jóváhagyja az OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítását, gondoskodnia kell annak közzétételéről.

B.

A valamely OEM termékleírásának módosítására irányuló eljárásban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata

40.

Mint kifejtettem, mind a rendes, mind az egyszerűsített eljárás összetett közigazgatási eljárás, amelyben egymást követően vesznek részt a nemzeti hatóságok és a Bizottság.

41.

Az ilyen összetett eljárásokat az uniós jog kazuisztikusan szabályozza, ( 22 ) és a jogelmélet azokat az általuk felvetett számos jogi kérdés miatt széleskörűen vizsgálta. ( 23 )

42.

Az ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának témáját a Bíróság szintén kazuisztikusan és nem teljeskörűen vizsgálta, ( 24 ) noha az utóbbi időben az uniós bankjog területén számos ügy járult hozzá az ítélkezési gyakorlatának körvonalazásához. ( 25 )

43.

A Berlusconi és Fininvest ügyre vonatkozó indítványomban elemeztem a Bíróságnak az Európai Unió összetett közigazgatási eljárásaira vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, és azokat aszerint különböztettem meg, hogy a döntéshozatal a nemzeti hatóságok vagy az uniós intézmények jogkörébe tartozik. ( 26 )

44.

A Bíróság a Berlusconi és Fininvest ítéletben kimondta, hogy az EUMSZ 263. cikkel ellentétes, hogy a nemzeti bíróságok vizsgálják az illetékes nemzeti hatóságok által a hitelintézetekben való befolyásoló részesedés szerzésének vagy növelésének engedélyezését szabályozó összetett közigazgatási eljárás keretében hozott eljárást megindító, vizsgálati és nem kötelező erejű javaslatokat tartalmazó jogi aktusok jogszerűségét. Ez a megállapítás két feltevésen alapult:

–

Amikor a nemzeti hatóságok által hozott aktusok egy szakaszát képezik azon eljárásnak, amelyben az uniós intézmény egyedül gyakorolja végleges döntéshozatali jogkörét, anélkül, hogy kötve lenne a nemzeti hatóságok által kibocsátott előkészítő aktusokhoz vagy javaslatokhoz, akkor uniós aktusokkal állunk szemben. ( 27 )

–

Amikor az uniós jog valamely uniós intézménynek biztosít kizárólagos döntéshozatali jogkört, akkor az uniós bíróság feladata, hogy az EUMSZ 263. cikken alapuló kizárólagos hatásköre címén elbírálja a szóban forgó uniós intézmény által hozott végleges határozat jogszerűségét. Az érintettek hatékony bírói jogvédelmének biztosítása érdekében kizárólag az uniós bíróságra tartozik, hogy megvizsgálja a nemzeti hatóságok által kibocsátott előkészítő aktusok vagy javaslatok esetleges hibáit, amelyek érinthetik a végleges határozat érvényességét. ( 28 )

45.

Amint az említett ügyre vonatkozó indítványomban kifejtettem, ( 29 ) azokban az összetett közigazgatási eljárásokban, amelyekben nemzeti és uniós hatóságok is részt vesznek, a végső döntéshozatali jogkör gyakorlása a döntő a tekintetben, hogy a bírósági felülvizsgálatot az uniós bíróság vagy a nemzeti bíróságok gyakorolják‑e. Ha a döntéshozatal uniós intézmény jogkörébe tartozik, az EUMSZ 263. cikk értelmében a bírósági felülvizsgálat az uniós bíróság feladata. Ha a nemzeti hatóság különleges döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, a nemzeti bíróságok jogosultak az aktusai jogszerűségének vizsgálatára. ( 30 )

46.

Egy OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására irányuló összetett eljárás első szakaszában rendelkeznek‑e a nemzeti hatóságok önálló döntéshozatali jogkörrel? Ha így lenne, e belső (tagállami) határozat bírósági felülvizsgálata a nemzeti bíróságokra tartozna, függetlenül attól, hogy az eljárás második szakaszában a Bizottság elfogadja‑e a módosítás bejegyzéséről szóló határozatot.

47.

E kérdés megválaszolásához célszerű szemügyre venni a Bíróság OEM‑ek bejegyzésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. ( 31 ) Amint azt az alábbiakban kifejtem, ez az ítélkezési gyakorlat véleményem szerint világossá teszi, hogy az adott tagállam hatóságai az eljárás nemzeti szakaszában különleges és önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.

48.

A Bíróság szerint egy OEM bejegyzésére irányuló rendes eljárásban:

–

„Hatáskörmegosztás van az érintett tagállam és a Bizottság között. Mind a rendes, mind az egyszerűsített eljárás során a bejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett tagállam ez iránti kérelmet nyújtott be, és továbbította a termékleírást, valamint a bejegyzéshez szükséges információkat.” ( 32 )

–

„A tagállam ellenőrzi a rendes eljárás keretében benyújtott bejelentés megalapozottságát, és – amennyiben megállapítja, hogy a bejelentés megfelel a 2081/92 rendeletben foglalt követelményeknek –, azt továbbítja a Bizottsághoz. Egyébként, […] a Bizottság mindössze egyszerű formális vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az említett követelmények teljesülnek‑e.” ( 33 )

49.

Ebből a Bíróság arra következtet, hogy „valamely megjelölés OEM‑ként […] történő bejegyzéséről a Bizottság csak akkor hozhat határozatot, ha az érintett tagállam ez irányú kérelmet terjesztett elé, e kérelem pedig csak akkor nyújtható be, ha a tagállam ellenőrizte annak megalapozottságát. A hatáskörmegosztás e rendszere különösen azzal magyarázható, hogy a bejegyzés meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatát feltételezi, ami nagyrészt olyan, az érintett tagállamhoz kapcsolódó kérdések részletes ismeretét kívánja meg, amelyek ellenőrzésére leginkább e tagállam hatóságai képesek.” ( 34 )

50.

Úgy vélem, hogy ez a valamely OEM bejegyzésére irányuló eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlat alkalmazható a termékleírás nem kisebb jelentőségű módosítására irányuló rendes eljárásra: mint már kifejtettem, az 1151/2012 rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése a rendelet 49–52. cikkeire utal, amelyek éppen a bejegyzés iránti eljárásról szólnak.

51.

Úgy gondolom, hogy a hivatkozott ítélkezési gyakorlat az egyszerűsített eljárásra szintén alkalmazható, hiszen a 664/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése azt a rendes eljáráshoz (amely egyben az OEM bejegyzésénél is alkalmazandó eljárás) hasonlóan kezeli, noha mindkét szakaszából kihagyta a felszólalási eljárást.

52.

Az idézett ítélkezési gyakorlat a jelenlegi szabályozás (az 1151/2012 rendelet 49–52. cikke) előzményét képező, a 2081/92 rendelet által az OEM bejegyzésére kialakított rendes eljárásra vonatkozik. Amint azt jeleztem, kitér e rendeletnek a – már hatályon kívül helyezett – 17. cikke szerinti eljárásra, amely egy egyszerűsített és átmeneti eljárás volt a már oltalom alatt álló vagy tagállamokban történő használat révén megszilárdult OEM‑ek Európai Unióban történő bejegyzésére. ( 35 )

53.

Ezek az eljárások – az OEM bejegyzésének és a termékleírása módosításának jelenlegi eljárásához hasonló módon – szintén egy nemzeti és egy uniós szakaszból álltak. Következésképpen, ismételten rámutatok, hogy a Bíróság általam elemzett ítélkezési gyakorlata alkalmazható egy OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására.

54.

Ezen ítélkezési gyakorlat alapján a nemzeti hatóság irányítja a kisebb jelentőségű módosításra irányuló eljárást, amit többek között ( 36 ) az alábbi indokok alapoznak meg:

–

A termelői csoportosulásoknak az eljárást kötelezően annak a tagállamnak az illetékes hatósága előtt kell kezdeményezniük, amelynek területére az OEM vonatkozik. E csoportosulások a kérelmüket nem nyújthatják be közvetlenül a Bizottsághoz.

–

A nemzeti hatóságoknak kell megvizsgálniuk, hogy a kérelem teljesíti‑e az 1151/2012 rendelet alapvető követelményeit, hiszen ők vannak a leginkább birtokában azoknak a részletes ismereteknek, amelyek e kisebb jelentőségű módosítások sajátosságainak ellenőrzéséhez szükségesek.

–

A nemzeti hatóság rendelkezik hatáskörrel a kisebb jelentőségű módosítás iránti kérelem elfogadására vagy elutasítására az eljárás nemzeti szakaszában. Az ő kezében van tehát a döntés, hogy az eljárás további szakaszát a kérelem Bizottság részére történő továbbításával megnyitja, vagy sem. A nemzeti hatóság kedvező határozatának hiányában a Bizottság nem járhat el.

–

A Bizottság meggyőződik róla, hogy a kisebb jelentőségű módosítás iránti kérelem megfelel‑e az 1151/2012 rendeletnek, a 664/2014/EK felhatalmazáson alapuló rendeletnek és a 668/2014/EK végrehajtási rendeletnek, azaz tartalmazza‑e az előírt követelményeket és nem szenved‑e nyilvánvaló hibában. ( 37 )

–

A nemzeti hatóság a Bizottsághoz benyújtott kérelmet annak bejegyzéséig visszavonhatja.

55.

Ezekből a jogosultságokból látható, hogy a nemzeti hatóságok széleskörű önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek az OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására irányuló összetett eljárásban. ( 38 ) Olyan jogkörrel, amely csak a nemzeti bíróságok felügyelete alá tartozik, miközben az eljárás uniós szakaszában a Bíróság rendelkezik hatáskörrel a Bizottság döntéseinek felülvizsgálatára. ( 39 )

56.

Az 1151/2012 rendelet 49. cikkének (4) bekezdése, amelyre az előzőekben hivatkoztam, alátámasztja ezt az állítást. ( 40 ) Valójában a közösségi jogalkotó a saját, alapvető szabályával konkrétan elismerte, hogy a tagállami hatóságoknak a termékleírás módosításával kapcsolatos kedvező határozatával szemben minden olyan természetes vagy jogi személynek, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel kell rendelkeznie.

57.

Bizonyos, hogy ez a jogorvoslat – amelyre vonatkozóan a kérelmet értelemszerűen a nemzeti bíróságokhoz kell benyújtani – az OEM termékleírásának nem kisebb jelentőségű módosításáról szóló döntések tekintetében kifejezetten rögzítésre került. Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy milyen közel áll egymáshoz az e módosításokra, illetve a kisebb jelentőségű módosításokra irányuló eljárás, úgy gondolom, hogy a jogorvoslati jog ez utóbbiakra is alkalmazandó.

58.

A nemzeti hatóságoknak ezekről a kisebb jelentőségű módosításokról szóló határozatai az uniós bíróság kizárólagos hatáskörén kívül esnek, mivel olyan önálló aktusok, amelyek nélkül a Bizottság utóbb nem hozhatná meg a módosításokat érintő döntését. Tárgyi szempontból, és figyelemmel arra, hogy a Bizottság nagyon korlátozott mérlegelési jogkörrel bír e tekintetben, valójában a nemzeti hatóságok határozatai azok, amelyek valóban számba veszik mindazokat az elemeket, amelyek a termékleírásokat érintő e változások jóváhagyását megalapozzák.

59.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a nemzeti bíróságok azok, amelyeknek a nemzeti jogi aktust érintő esetleges szabálytalanságokat el kell bírálniuk, adott esetben a Bíróság előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve, a felülvizsgálat ugyanolyan feltételei mellett, mint amelyek az ugyanezen nemzeti hatóság által hozott bármely végleges aktusra irányadók, amely harmadik személyeket sérthet, továbbá a hatékony bírói jogvédelem elve alapján kötelesek elfogadhatónak tekinteni az e célból benyújtott keresetet még akkor is, ha a belső eljárásjogi szabályok ezt hasonló esetben nem írják elő. ( 41 )

C.

E megfontolások hatása az alapügyben

60.

A felek a Conseil d’État (államtanács) előtt állnak jogvitában egymással a „Comté” sajtra vonatkozó OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítása miatt. Nem vitatott, hogy a megtámadott (5.1.18. sz.) új kikötés, amely bevezeti a fejőrobotok tilalmát, kisebb jelentőségű.

61.

Összefoglalva, a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a hivatkozott rendeletek, valamint a Charta 47. cikke alátámasztja‑e az eddigi ítélkezési gyakorlatát (amelynek értelmében mellőzte a határozathozatalt a folyamatban lévő eljárásokban, amint a Bizottság jóváhagyta a módosítást), vagy azt meg kell változtatnia.

62.

Az eddig kifejtett, a Bíróságnak az OEM bejegyzésével és az erre vonatkozó szabályozással (különös figyelemmel az 1151/2012 rendelet 49. cikkének (4) bekezdésére) kapcsolatos ítélkezési gyakorlatán alapuló megfontolásokra figyelemmel a második álláspont elfogadására hajlok.

63.

Úgy vélem, hogy ha egy OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítása esetében mellőzik a döntést az arra jogosultak által benyújtott valamely jogorvoslati kérelem tekintetében, az összeegyeztethetetlen az 1151/2012 rendelet által az érintetteknek biztosított joggal, valamint a Bíróságnak az OEM bejegyzése iránti összetett eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával. Ennek megfelelően pedig sértené a Charta 47. cikkét.

64.

Valójában ezzel megválaszolásra került az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés, mivel a kérdést előterjesztő bíróság abban arra kereste a választ, hogy köteles‑e döntést hozni a folyamatban lévő eljárásban, vagy sem, és nem arra, hogy az ítélete milyen következményekkel járhat a Bizottság által már elfogadott határozatokra nézve. Én azonban e következményekre is kitérek.

65.

Véleményem szerint annak a nemzeti jogi aktusnak a hatályon kívül helyezése, amellyel a kisebb jelentőségű módosítás a Bizottság részére való továbbítása érdekében jóváhagyásra került, láncreakciót elindítva magát a Bizottság határozatát fosztaná meg a jogalapjától.

66.

E nem kívánt következmény elkerülése érdekében célszerű lenne, ha a Bizottság az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztené, amennyiben a nemzeti bíróságok előtt a termékleírás kisebb jelentőségű módosítását jóváhagyó nemzeti közigazgatási határozattal szemben jogorvoslati eljárás van folyamatban. ( 42 ) Ez biztosítja leginkább egyfelől a kérelmezők jogvédelemhez való jogának tiszteletben tartását, másfelől a jogbiztonságot, megelőzve azt, hogy a Bizottság határozatai a posteriori jogalap nélkül maradjanak. ( 43 )

67.

A bírói jogvédelem hatékony érvényesülésének biztosítására vonatkozó kötelezettségnek mindazok tekintetében, akik uniós jogi rendelkezés felhatalmazása alapján jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a nemzeti bíróságokhoz, valamint, feltehetően, a tisztességes eljárás alapelvének ( 44 ) is arra kell vezetnie a Bizottságot, hogy a kérelmek értékelésekor figyelembe vegye azt a körülményt, hogy a tagállami bíróságok előtt a nemzeti határozattal szemben van‑e eljárás folyamatban. ( 45 )

68.

Ugyanezt a gondolatmenetet követve, a nemzeti hatóságok nem továbbíthatják az OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására irányuló kérelmet a Bizottság részére, ha a módosítás jóváhagyásával szemben eljárás van folyamatban a nemzeti bíróságok előtt, vagy még inkább, ha egy nemzeti bíróság annak hatályon kívül helyezéséről hozott ítéletet, még akkor sem, ha az nem jogerős.

69.

Összegezve, a Bizottságnak tartózkodnia kell az OEM termékleírásának kisebb jelentőségű módosítására irányuló kérelem elbírálásától, amennyiben az azt jóváhagyó nemzeti határozattal szemben folyamatban lévő eljárásról, vagy azt teljesen vagy részlegesen érvénytelenné nyilvánító ítéletről van tudomása. Ellenkező esetben ennek a nemzeti határozatnak – az előttük folyamatban lévő eljárásokban továbbra is dönteni köteles – tagállami bíróságok jogerős ítéletével történő esetleges hatályon kívül helyezése azt eredményezné, hogy a bizottsági határozat érvényét veszti.

IV.

Végkövetkeztetés

70.

A fent kifejtettek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) által előterjesztett kérdésre a következőképpen válaszoljon: