<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-347/20</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62020CC0347</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:732">EU:C:2021:732</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>18</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>18</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑347/20. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Zinātnes parks</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20210909">2021. szeptember 9.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: német.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑347/20. sz. ügy</P><P>SIA <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Zinātnes parks<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></P><P>kontra</P><P>Finanšu ministrija</P><P><HT TYPE="NORMAL">(az Administratīvā rajona tiesa [körzeti közigazgatási bíróság, Lettország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal iránti kérelem</KEYWORD><KEYWORD>651/2014/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma</KEYWORD><KEYWORD>A jegyzett tőke fogalma</KEYWORD><KEYWORD>Önálló értelmezés</KEYWORD><KEYWORD>2013/34/EU irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A mindenkori nemzeti cégnyilvántartási jog irreleváns mivolta</KEYWORD><KEYWORD>Az annak bizonyításával kapcsolatos követelmények, hogy a kérelmező már nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak</KEYWORD><KEYWORD>Több kérelmező közül történő kiválasztásra vonatkozó, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes döntés</KEYWORD><KEYWORD>A kérelemhez tartozó, késedelmesen benyújtott dokumentumok elutasításának lehetősége</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Egy tőkeegyesítő társasági jogi formában működő vállalkozás uniós alapból nyújtott támogatásra pályázik Lettországban, és megfelelő támogatási kérelmet nyújt be. Mivel azonban jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozásként<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> ki lenne zárva a támogatásból. A társaság tagjai ezért még a kérelem benyújtása előtt megfelelő tőkeemelésről határoznak. E tőkeemelés végrehajtását követően a vállalkozás már nem lenne nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető. A nemzeti jog szerint a tőkeemelést be kell jegyezni a cégnyilvántartásba ahhoz, hogy joghatást fejtsen ki. E bejegyzésre azonban csak a kérelem benyújtási határidejének lejártát követően, de még az elutasító határozat elfogadását megelőzően került sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem azt a kérdést veti fel, hogy a 651/2014/EU rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, <DATE ISO="20140617">2014. június 17‑i</DATE> 651/2014/EU bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="187" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 187., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="149" PAGE.FIRST="8" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 149., 8. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 2. cikkének 18. pontja értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozás kizárási okának értékelése szempontjából a nemzeti cégnyilvántartási jog az irányadó‑e, és hogy a jelen helyzetben mikortól szűnik meg a nehéz helyzetben lévő vállalkozás kizárási oka. E tekintetben a<?PAGE NO="2"?> kiválasztási eljárás során elhatározott, de még be nem jegyzett tőkeemelés bizonyításának kérdése is felmerül. A lett nemzeti jog ugyanis megakadályozza, hogy a támogatás igénylését követően további dokumentumok utólagos benyújtásával pontosításokra kerülhessen sor.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az 1301/2013/EU rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az 1301/2013/EU rendelet (a továbbiakban: ERFA‑rendelet)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑i</DATE> 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="289" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 347., 289. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="330" PAGE.FIRST="17" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 330., 17. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja kizár bizonyos személyeket a támogatásból:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.003"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az ERFA a következőket nem támogatja:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>az uniós állami támogatási szabályok szerint nehézségekkel küzdő vállalkozások<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 651/2014/EU rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 651/2014/EU rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) (14) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(14)</NO.P><TXT>E rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást, mivel azt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, <DATE ISO="20041001">2004. október 1</DATE>‑jei közösségi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleménnyel […] meghosszabbított, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás […] vagy az iránymutatást felváltó új iránymutatás szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. A jogbiztonság biztosítása érdekében olyan egyértelmű kritériumokat kell felállítani, amelyek ismeretében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát megvizsgálni annak megállapításához, hogy a vállalkozás e rendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül‑e.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>E rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> című 2. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>E rendelet alkalmazásában: […]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="00AB" ID="QE0008"/>: olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:</TXT><?PAGE NO="3"?><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Korlátolt felelősségű társaság esetén […] jegyzett részvénytőkéjének [helyesen: jegyzett tőkéjének] több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke [helyesen: jegyzett tőke] felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>korlátolt felelősségű társaság<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="00AB" ID="QE0009"/> különösen a 2013/34/EU irányelv […] I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>jegyzett tőke<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="00AB" ID="QE0010"/> adott esetben magában foglal minden részvénytőkét. […]</TXT></NP></ITEM></LIST><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Amennyiben a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak. […]<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az 1303/2013/EU rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Az 1303/2013/EU rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑i</DATE> 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="320" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 347., 320. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="200" PAGE.FIRST="140" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 200., 140. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="020" PAGE.FIRST="4" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 20., 4. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="030" PAGE.FIRST="121" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 30., 121. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="030" PAGE.FIRST="122" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 30., 122. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 125. cikkének (1) és (3) bekezdése a következőképpen szabályozza az irányító hatóság feladatait:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="125.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="125.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>kialakít, és jóváhagyás után olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alkalmaz:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>amelyek biztosítják, hogy a műveletek hozzájáruljanak a megfelelő prioritás szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>amelyek hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és átláthatók; […]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az (EU) 2017/1132 irányelv</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/1132 irányelvnek<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, <DATE ISO="20170614">2017. június 14‑i</DATE> (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="169" PAGE.FIRST="46" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 169., 46. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>A közgyűlés határozata a tőkeemelésről<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 68. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="068.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Bármely tőkeemelésről a közgyűlésnek kell határoznia. Ezt a határozatot, valamint a jegyzett tőke emelésének összegét az egyes tagállamok jogszabályaiban meghatározott módon, a 16. cikkel összhangban kell közzétenni. […]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>A társaságok által közlendő okiratok és adatok<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> című 14. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a társaságok kötelező adatközlésének biztosításához, legalább a következő okiratok és adatok tekintetében: […]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a jegyzett tőke összege évente legalább egyszer, amennyiben az alapító okirat vagy az alapszabály tartalmazza az engedélyezett jegyzett tőke összegét, és amennyiben a tőkeemeléshez az alapszabály módosítására nincs szükség; […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Az irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Közlés a nyilvántartásban<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> című 16. cikkének (6) és (7) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="016.006"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>(6)</NO.PARAG><ALINEA>A társaság az okiratokra és adatokra harmadik személyekkel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat az (5) bekezdésnek megfelelően közölték, kivéve azt az esetet, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személyeknek azokról tudomásuk volt. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="016.007"><NO.PARAG>(7)</NO.PARAG><ALINEA>[…] Harmadik személyek továbbá mindig hivatkozhatnak bármely olyan okiratra és adatra, amelyek tekintetében a közlést elmulasztották, kivéve azokat az eseteket, amikor a közlés elmulasztása következtében ezek hatálytalanok.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">5.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2013/34/EU irányelv</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 2013/34/EU irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20130626">2013. június 26‑i</DATE> 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="182" PAGE.FIRST="19" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 182., 19. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> az éves pénzügyi kimutatásra vonatkozó rendelkezések harmonizálására vonatkozik (a továbbiakban: a mérlegről szóló irányelv).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Ezen irányelv kilencedik preambulumbekezdése a következőképpen határozza meg az éves pénzügyi kimutatás célját:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>Az éves pénzügyi kimutatásokat az óvatosság elve alapján kell elkészíteni, és azoknak megbízható és valós összképet kell mutatniuk a vállalkozás eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. […]<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A mérlegről szóló irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg az éves pénzügyi kimutatás tartalmát:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az éves pénzügyi kimutatások egyetlen egységet alkotnak, és minden vállalkozás tekintetében tartalmazniuk kell legalább a mérleget, az eredménykimutatást, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseket.<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A mérlegről szóló irányelv III. melléklete a vízszintesen tagolt mérlegre vonatkozik, és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>[t]őke, tartalékok és kötelezettségek<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> körében a következőképpen említi a jegyzett tőkét, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>Tőke és tartalék<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> című A. pont első elemeként:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>I. Jegyzett tőke (Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét e tétel alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A lett jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az európai uniós alapok Lettországban történő mozgósítását az Eiropas Savienības struktūrfondu un Kohēzijas fonda 2014.‑2020. gada plānošanas perioda vadības likums (az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjainak a 2014–2020 közötti programozási időszakban történő kezeléséről szóló törvény)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Valamennyi lett jogszabály a jelenleg és a korábbi időpontokban hatályos változatában megtalálható a következő internetes oldalon: https://likumi.lv/.</P></NOTE> szabályozza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az említett törvény <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>Projektek kiválasztása<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> című 21. cikkének (2) és (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="021.002"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az összekötő hatóság a projekteket a kiválasztási módszerek alapján, valamint a pályázati felhívás dokumentációjával összhangban választja ki. A pályázati felhívás dokumentációját az összekötő hatóság állítja össze és hagyja jóvá a felelős hatósággal és az irányító hatósággal egyetértésben.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="021.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>A pályázók a projektjeiket a pályázati felhívás dokumentációjában foglaltakkal összhangban állítják össze és nyújtják be.<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Ugyanezen törvénynek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>A projektek egyszerű jóváhagyása, feltételes jóváhagyása vagy elutasítása a projektek kiválasztására irányuló nyilvános pályázati felhívás során<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> című 25. cikke a (3) bekezdésének 2. pontjában és a (4) bekezdésében a következőkről rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="025.003"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A projektet elutasító határozatot kell hozni a következő körülmények legalább egyikének fennállása esetén: […]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>a projekt nem felel meg az értékelési kritériumoknak, és a hiányosságoknak az e cikk (4) bekezdésében hivatkozott orvoslása hatást gyakorol a projekt érdemi részére. […]</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="025.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A projektet feltételesen jóváhagyó határozatot kell hozni, ha a pályázónak az összekötő hatóság által meghatározott cselekményeket kell elvégeznie annak érdekében, hogy a projekt teljes mértékben megfeleljen az értékelési kritériumoknak, valamint hogy a projektet megfelelően meg lehessen valósítani. Az említett határozatnak magában kell foglalnia a vonatkozó feltételeket, és azok teljesítését a pályázati felhívás dokumentációjának figyelembevétele mellett kell ellenőrizni. Ha az említett határozatban megállapított valamely feltétel nem teljesül, vagy nem tartják be a határozat által előírt határidőt, a projektet elutasítottnak kell tekinteni.<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Ugyanezen törvénynek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>A projektekkel kapcsolatos pontosítások<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> című 30. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>A projekt előterjesztése és az annak egyszerű jóváhagyásáról, feltételes jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló határozat elfogadása között a projektet nem lehet pontosítani.<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A szóban forgó támogatási intézkedést a Ministru kabineta <DATE ISO="20180925">2018. gada 25. septembra</DATE> noteikumi Nr. 612 <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>Darbības programmas <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>Izaugsme un nodarbinātība<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="00AB" ID="QE0030"/> 3.1.1. specifiskā atbalsta mērķa <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>Sekmēt MVK izveidi un attīstību, īpaši apstrādes rūpniecībā un RIS3 prioritārajās nozarēs<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="00AB" ID="QE0031"/> 3.1.1.5. pasākuma <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>Atbalsts ieguldījumiem ražošanas telpu un infrastruktūras izveidei vai rekonstrukcijai<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="00AB" ID="QE0032"/> otrās projektu iesniegumu atlases kārtas īstenošanas noteikumi<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> (a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>Növekedés és foglalkoztatás<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> című operatív programból – 3.1.1. egyedi célkitűzés [<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>Hozzájárulás a kkv‑k létrehozásához és fejlesztéséhez, különösen a feldolgozóiparban és a prioritást élvező RIS3 ágazatokban<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>], 3.1.1.5. intézkedés [<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>Beruházási támogatás a termelési helyiségek és az infrastruktúra létrehozásának vagy újjáépítésének támogatásához<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>] – támogatandó projektek kiválasztásának második szakaszára vonatkozó végrehajtási szabályokról szóló, <DATE ISO="20180925">2018. szeptember 25‑i</DATE> 612. sz. minisztertanácsi rendelet) szabályozza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>E rendelet 15. pontja értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>A finanszírozáshoz való jogosultság nem állapítható meg, ha: […]</P><P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P>15.3.</NO.P><TXT>a pályázó a 651/2014 bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül; […]<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A projektek kiválasztásának gyakorlati szempontjaira a pályázati felhívásnak az ügynökség által összeállított dokumentációja és annak mellékletei az irányadók.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A pályázati felhívás dokumentációja és annak mellékletei megtalálhatók: https://www.cfla.gov.lv/lv/es‑fondi‑2014–2020/izsludinatas‑atlases/3–1‑1–5‑k‑2 (megtekintve <DATE ISO="20200709">2020. július 9‑én</DATE>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A pályázati felhívás dokumentációjának <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>A projektekkel kapcsolatos értékelési szempontok alkalmazásának módjai<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> című 5. melléklete a II. szakasz 6. pontjában bemutatja, hogy miként történik annak értékelése, hogy a pályázó nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak (gazdasági szereplőnek) minősül‑e, vagy sem:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>Egyszerű pozitív<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="00AB" ID="QE0039"/> eredményű értékelés történik, ha a pályázó nem minősül nehéz helyzetben lévő gazdasági szereplőnek. A támogatás odaítélésének időpontjában nehéz helyzetben lévő vállalkozásként történő azonosítás objektív alapját a pályázóra és a vele kapcsolatban álló vállalkozásokra vonatkozó, ellenőrizhető és megbízható adatoknak kell képeznie:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>ellenőrizni kell a nyilvánosság számára rendelkezésre álló, az utolsó éves végleges jelentésben foglalt információt;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>ha olyan közbenső működési jelentés benyújtására kerül sor, amelyet egy hiteles könyvvizsgáló hagyott jóvá, annak azonosítása céljából, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozásról van‑e szó, az említett jelentés adatait kell használni;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>ha a pályázó olyan információra hivatkozik, amely a nyilvánosság számára rendelkezésre áll (ellenőrizhető), és a kötelezően előírt jegyzett tőkének az utolsó éves végleges jelentést követően történő emelésére utal, ezt az információt – amelynek benyújtására hiteles könyvvizsgáló által jóváhagyott, közbenső működési jelentéssel együtt kerül sor – figyelembe kell venni. […]</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>Az értékelés <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>feltételesen pozitív<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="00AB" ID="QE0040"/> eredményű, ha a benyújtott információ nem teljes vagy nem kellően konkrét. A pályázót fel kell hívni, hogy adjon pontosításokat a benyújtott információval kapcsolatban. A pontosítások csak technikai, számtani vagy szerkesztéssel kapcsolatos szempontokra vonatkozhatnak. […]</P><P>Az értékelés <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>negatív<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="00AB" ID="QE0041"/> eredményű, ha a pályázó esetében a nehéz helyzetben lévő gazdasági szereplők ismérveinek valamelyike fennáll, vagy nem felelt meg a feltételesen jóváhagyó határozatban foglalt feltételeknek, vagy – az említett feltételeknek való megfelelés ellenére – továbbra sem felel meg az előírt követelményeknek, avagy az említett feltételeknek a feltételesen jóváhagyó határozatban foglalt határidőn belül nem felelt meg.<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Lettországban a gazdasági társaságok tevékenységét a Komerclikums (kereskedelmi törvénykönyv) szabályozza. Az említett törvénykönyv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>A nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatal<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> című 12. cikke a következőkről rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="012.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyekkel szemben a közzétételük időpontjától fejtenek ki joghatásokat. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="012.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amikor a cégnyilvántartásba bejegyzendő adatok bejegyzésére nem kerül sor, vagy azokat bejegyzik, de nem teszik közzé, ezen adatokra harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhat az a személy, akinek javára azokat be kellett volna jegyezni, kivéve azt az esetet, amikor e harmadik személyek már tudtak ezen adatokról. […]<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Az említett törvénykönyvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>A kötelezően előírt jegyzett tőke módosítására vonatkozó határozatok<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> című 196. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="196.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A kötelezően előírt jegyzett tőkét emelni vagy csökkenteni csak a taggyűlés határozatával lehet, amelyben meg kell határozni az említett emelés vagy csökkentés módjait. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="196.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A kötelezően előírt jegyzett tőke módosítására vonatkozó határozat esetén e határozattal egyidejűleg a létesítő okiratot megfelelően módosítani kell.<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Az említett törvénykönyvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>A kötelezően előírt jegyzett tőke emelésének a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos kérelmek<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> című 202. cikke a (3) bekezdésében a következőkről rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>A kötelezően előírt jegyzett tőke emelését a tőke új összegének a cégnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kell megtörténtnek tekinteni.<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="8"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapjogvita</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT><DATE ISO="20190115">2019. január 15‑én</DATE> a Centrālā finanšu un līgumu aģentūra (központi pénzügyi és szerződéskötési ügynökség, Lettország; a továbbiakban: ügynökség) bejelentette az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>Növekedés és foglalkoztatás<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> című társfinanszírozási programból támogatandó projektek kiválasztására irányuló nyilvános pályázati felhívás második szakaszát. A bevezetett módosításokra tekintettel a projektek benyújtásának végső határidejét <DATE ISO="20190430">2019. április 30</DATE>‑ában állapították meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A SIA <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>Zinātnes Parks<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> – egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: felperes) – <DATE ISO="20190430">2019. április 30‑án</DATE> projektet nyújtott be az ügynökséghez. Mivel azonban jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozásként<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> ki lenne zárva a támogatásból. A projekttel együtt ezért a felperes benyújtotta a taggyűlésének a felperes létesítő okiratának módosításáról szóló, <DATE ISO="20190429">2019. április 29‑i</DATE> határozatát. A határozat a kötelezően előírt jegyzett tőke oly módon történő megemelését írta elő, hogy egy adott tag meghatározott időn belül befizeti a kötelezően előírt jegyzett tőkének a kibocsátási felárral növelt adott részét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A projekt értékelésének szakaszában a felperes arról tájékoztatta az ügynökséget, hogy a kötelezően előírt jegyzett tőke megemelését <DATE ISO="20190724">2019. július 24‑én</DATE> bejegyezték a cégnyilvántartásba. A felperes a jogorvoslati eljárás keretében kiegészítő jelleggel egy hiteles könyvvizsgáló által jóváhagyott, közbenső működési jelentést nyújtott be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20191104">2019. november 4‑i</DATE> határozattal – amely lezárta a közigazgatási eljárást – a pénzügyminisztérium elutasította a felperes projektjét, mivel álláspontja szerint úgy kellett tekinteni, hogy a felperes a projektje benyújtásának időpontjában a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontja értelmében vett, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> volt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>A határozat megállapítja, hogy a társaság taggyűlési határozata ellenére a kereskedelmi törvénykönyv 202. cikkének (3) bekezdése értelmében nem állapítható meg, hogy a kötelezően előírt jegyzett tőke növekedett az új társasági részesedések cégnyilvántartásba történő bejegyzését követően, valamint hogy e bejegyzésre a projekt benyújtását követően került sor. A nyilvános pályázati felhívás célja a pályázók közötti, egyenlő feltételek mellett történő verseny biztosítása oly módon, hogy a projektek benyújtását követően azokkal kapcsolatban már nem tehetők pontosítások. Ezenkívül a pályázati felhívás dokumentációjának 7.17. pontja értelmében a pénzügyi helyzet javulásának bizonyítása érdekében közvetlenül a projekttel együtt nem bármely dokumentum, hanem egy hiteles könyvvizsgáló által jóváhagyott, közbenső működési jelentés benyújtása szükséges abból a célból, hogy az ügynökség megbízható képet kaphasson a pályázó pénzügyi helyzetéről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A felperes keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, és arra hivatkozott, hogy a projektje benyújtásának időpontjában őt nem lehetett volna nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinteni, figyelembe véve a taggyűlése által elfogadott és a hatóságnak az említett projekttel együtt benyújtott határozatot. A felperes szerint a be nem nyújtott információ önmagában nem gyakorol hatást a pénzügyi helyzetére, és ennélfogva azt a projekt értékelésének szakaszában be lehet nyújtani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A közigazgatási peres eljárás keretében a felek nem vitatják, hogy a felperes utolsó éves pénzügyi kimutatásában foglalt, 2018‑as pénzügyi adatok figyelembevétele esetén a felperes a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontja értelmében vett, nehéz helyzetben<?PAGE NO="9"?> lévő vállalkozásnak minősülne. Az sem vitatott, hogy a kötelezően előírt jegyzett tőke megemelésével, valamint a megfelelő módosításnak a cégnyilvántartásba <DATE ISO="20190724">2019. július 24‑én</DATE> történő bejegyzésével a felperes orvosolta e hiányosságot.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT><DATE ISO="20200715">2020. július 15‑i</DATE> végzésével a keresetet tárgyaló Administratīvā rajona tiesa (körzeti közigazgatási bíróság, Lettország) előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [csoportmentességi rendelet] 2. cikke 18. pontjának a) alpontjában foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>jegyzett tőke<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="00AB" ID="QE0053"/> fogalmát a társasági tevékenységekre vonatkozó egyéb uniós jogi rendelkezésekkel összefüggésben, hogy a jegyzett tőke meghatározása érdekében csak az egyes tagállamok nemzeti szabályozásában előírt módon nyilvánosságra hozott adatokat kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy ennélfogva ezen adatokat úgy kell tekinteni, hogy azok csak ezen időponttól kezdődően fejtenek ki joghatást?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A [csoportmentességi rendelet] 2. cikkének 18. pontjában foglalt <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="00AB" ID="QE0054"/> fogalmának megítélése során jelentőséget kell‑e tulajdonítani az európai alapokból támogatandó projektek kiválasztására irányuló eljárás keretében azzal kapcsolatban meghatározott követelményeknek, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtani a szóban forgó vállalkozás pénzügyi helyzetének bizonyítása érdekében?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó igenlő válasz esetén, összeegyeztethető‑e az [1303/2013 rendelet] 125. cikke (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában foglalt átláthatóság elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével a projektek kiválasztásával kapcsolatos olyan nemzeti szabályozás, amely megállapítja, hogy a projekteket nem lehet pontosítani azok benyújtását követően?<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A Bíróság előtti eljárásban Lettország, Írország és az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket, és vett részt – a felperessel együtt – a <DATE ISO="20210714">2021. július 14‑i</DATE> tárgyaláson.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem a felperesnek az ERFA <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>Növekedés és foglalkoztatás<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> című társfinanszírozási programjából nyújtott támogatásra irányuló, elutasított kérelmére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Három kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy miként kell értelmezni a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontjában foglalt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> fogalmát a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>jegyzett tőke<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> fogalmára tekintettel (erről lásd a B. pontot). Ennek hátterében az áll, hogy az ERFA‑rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja kizárja a támogatásból ezeket a vállalkozásokat. Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy miként bizonyíthatja a kérelmező, hogy nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A kérdést előterjesztő bíróság különösen azt kívánja megtudni, hogy összhangban áll‑e az uniós joggal a bizonyos jelentésekre vonatkozó nemzeti jogi követelmény (erről lásd a<?PAGE NO="10"?> C. pontot). A harmadik kérdés az irányító hatóság által ezt követően lefolytatott kiválasztási eljárásra vonatkozik. A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben arra keres választ, hogy elutasíthatja‑e a hatóság mint nem relevánsakat az utólagos pontosításokat (a cégnyilvántartásba történő bejegyzés és a hiteles könyvvizsgáló által készített utólagos közbenső jelentés) a kérelembenyújtási határidő lejártát követően, de a végleges döntést megelőzően (erről lásd a D. pontot).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Jóllehet mindhárom kérdés összefügg egymással, azok a támogatás kedvezményezettjének kiválasztására irányuló eljárás különböző aspektusaira (a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> fogalmának értelmezése, e fogalom bizonyítása, az arra vonatkozó utólagos bizonyítás kizárása, hogy nem nehéz helyzetben lévő vállalkozásról van szó) vonatkoznak, és ezért külön kell válaszolni rájuk.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontja a) alpontjának értelmezése</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A támogatási kérelem elutasításának fő oka, hogy az ügynökség a kérelem benyújtásának időpontjában a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> minősítette a felperest. Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy miként kell értelmezni ezt a fogalmat, különösen mivel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>jegyzett tőkére<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> történik hivatkozás. Csak az adott nemzeti társasági és cégnyilvántartási jog szerint bejegyzett tőke a jegyzett tőke? Vagy egy önállóan értelmezendő uniós jogi fogalomról van szó, amelyet az adott tagállam nemzeti sajátosságaitól függetlenül kell értelmezni?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ez a kérdés különösen azért bír jelentőséggel, mert a tagállamok eltérő koncepciókat követnek társasági jogukban. Így a lett jog olyan fikciót tartalmaz, amely szerint a kötelezően előírt jegyzett tőke tagok által elhatározott emelését a tőke új összegének a cégnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kell megtörténtnek tekinteni. Írország észrevételeiből kiderül, hogy e tagállamban nincs szükség ilyen bejegyzési aktusra a jegyzett tőke módosításához. Németországban viszont közjegyzői okiratba foglalt taggyűlési határozatra van szükség a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának módosításához. A módosításnak nincs joghatása addig, amíg azt be nem jegyzik a társaság székhelye szerinti cégnyilvántartásba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A jelen esetben egy olyan lett társaságról van szó, amely a támogatás igénylésének időpontjában nem felelt meg a lett nyilvántartási jog követelményeinek. Egy ír társaság a bejegyzés bizonyítása nélkül is megfelelhetett volna az ír jog szerinti követelményeknek. Egy német társaság legalább egy (német) cégnyilvántartási bejegyzést be tudott volna mutatni, egyébként azonban szigorúbb követelményeknek (közjegyzői okiratba foglalt taggyűlési határozat) kellett volna megfelelnie, mint lett versenytársának.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Már ezek a példák is azt mutatják, hogy egy uniós rendelet fogalmai értelmezésének kérdése – mint oly gyakran – szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy e fogalmakat önállóan kell‑e értelmezni, hogy azoknak valamennyi tagállam valamennyi társasága azonos mércék szerint felelhessen meg, vagy az adott nemzeti jog (vagy a támogatást nyújtó állam, vagy pedig a kérelmező társaság székhelye szerinti állam jogának) figyelembevételével történő értelmezés az irányadó.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A csoportmentességi rendelet önálló értelmezéséről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>E kérdés megválaszolása a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> fogalmának szövegével, valamint értelmével és céljával függ össze.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A kiindulópont a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlata, amely szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből egyaránt az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban általában önállóan és egységesen kell értelmezni, függetlenül a tagállamokban használt minősítésektől, figyelembe véve nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, illetve annak a szabályozásnak a céljait, amelynek az a részét képezi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200924">2020. szeptember 24‑i</DATE> <NAME.CASE>NMI Technologietransfer</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑516/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:754">EU:C:2020:754</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200205">2020. február 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid (Tengerészek felvétele a rotterdami kikötőben)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑341/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:76">EU:C:2020:76</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151015">2015. október 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Axa Belgium</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑494/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:692">EU:C:2015:692</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); szintén így: Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:271">EU:C:2017:271</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 49. és azt követő pontok) a jelen ügyben releváns fogalommal kapcsolatban.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A helyzet akkor lehet más, ha az uniós jog az adott nemzeti jogra hivatkozik. A csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontja a) alpontjának szövege azonban nem tartalmaz ilyen hivatkozást, mivel az semmiképpen nem utal a nemzeti társasági jogra, illetve cégnyilvántartási jogra. Ellenkezőleg: ez a rendelkezés kifejezetten az uniós jogra, mégpedig a mérlegről szóló irányelvre hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A szöveg szerint tehát nem az a jegyzett tőke bír jelentőséggel, amelyet a nemzeti társasági, illetve cégnyilvántartási jog (a támogatást nyújtó államban vagy a kérelmező társaság székhelye szerinti államban) egy adott időpontban joghatással rendelkezőnek tekint. Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok egyenesen úgy fogalmaz, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/> normatív fogalma <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>az uniós jog szükségszerűen autonóm és kizárólagos fogalma<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:271">EU:C:2017:271</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Az önálló értelmezés mellett szól a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontja c) alpontjának szövegével való összehasonlítás is; ez utóbbi kifejezetten azt veszi alapul, hogy a vállalkozás a hazai jog alapján megfelel‑e azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Ezzel kapcsolatban részletesebben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170706">2017. július 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:521">EU:C:2017:521</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:271">EU:C:2017:271</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Abból kell kiindulni, hogy az uniós jogalkotó, amikor a c) alpontban kifejezetten a nemzeti jogot veszi alapul, miközben a jegyzett tőke a) alpontbeli értékelésekor nem így jár el, – Írország álláspontjával ellentétben – szándékosan nem így járt el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Az önálló értelmezés mellett szól az is, hogy a csoportmentességi rendelet (14) preambulumbekezdése kifejti, hogy a rendelet célja olyan egyértelmű kritériumok felállítása, amelyek ismeretében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát megvizsgálni. Aligha lehetséges, hogy az irányító hatóság valamennyi sajátosság megvizsgálása nélkül ellenőrizze a tőkeemelés joghatását a társaság létesítő okiratára vonatkozó jogrend nemzeti joga (vagyis nem feltétlenül csak a lett jog) alapján. Amint azt Írország és Lettország a tárgyaláson egybehangzóan előadta, e szempontból nem a támogatást nyújtó állam (a jelen esetben Lettország) joga, hanem a társaság létesítő okiratának joga az irányadó.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A nemzeti jogra való hivatkozás hiánya tartalmilag is meggyőző. Azokban az államokban ugyanis, amelyek a hivatalos nyilvántartás révén biztosított nyilvánosság elvével dolgoznak, a bejegyzésnek más funkciója van, mint azon kérdés megválaszolása, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> minősül‑e a felperes az állami támogatások joga értelmében. Az állami nyilvántartásba történő bejegyzés szükségessége általában a nyilvántartás révén történő ellenőrzést és a nyilvánosságot szolgálja. Ez utóbbi azzal jár, hogy harmadik személyeknek el kell tűrniük, hogy a módosított bejegyzésekre hivatkozzanak velük szemben. Az előbbi azt hivatott biztosítani, hogy csak a megfelelő taggyűlési határozatokat jegyezzék be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Nem meggyőző viszont a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> Írország, Lettország és a Bizottság által a tárgyaláson előnyben részesített, uniós jog szerinti olyan koncepciója, amelynek esetében azonban az egyik feltételt (a jegyzett tőke fogalmát) a különböző nemzeti jogrendekre tekintettel kell meghatározni. Ha az uniós jog szándékosan kizár bizonyos személyeket (a jelen esetben a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat) az uniós forrásokból nyújtott támogatásból, akkor a tagállamok nem határozhatják meg szabadon nemzeti joguk útján a jegyzett tőke fogalma révén, hogy mely személyeket kell nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinteni. Máskülönben meghiúsulna az uniós jogi cél (a nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatásának kizárása) elérése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Nem osztom a tárgyaláson különösen Írország által azzal kapcsolatban megfogalmazott aggályokat, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/> fogalmának önálló értelmezése a társasági jog kerülőúton történő harmonizációjához vezethet. A jelen ügyben nem arról van szó, hogy valamennyi tagállamban egységesen kell‑e lefolytatni a joghatással járó tőkeemelésre irányuló eljárást. Amint azt az eljárás valamennyi résztvevője egybehangzóan állította, az uniós jog valóban nem szabályozza ezt a kérdést. A jelen ügyben <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>csak<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> arról a kérdésről van szó, hogy az uniós források odaítélésére (a támogatható vállalkozások ERFA keretében történő támogatására) nyilvánvalóan az uniós jog vagy a nemzeti jog irányadó‑e.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>nehéz helyzetben lévő vállalkozás<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> fogalmának értelme és célja</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Amint az a csoportmentességi rendelet (14) preambulumbekezdéséből kitűnik, a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást más iránymutatások szerint kell vizsgálni, mint a nem nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást. Ennek hátterében az áll, hogy a támogatás célja, hogy a vállalkozásokat meghatározott tevékenységre, a támogatott projektre ösztönözze.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Az úgynevezett ösztönző hatással kapcsolatban lásd részletesebben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190305">2019. március 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Eesti Pagar</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑349/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:172">EU:C:2019:172</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 55. és azt követő pontok).</P></NOTE> A kevésbé fizetőképes (azaz nehéz helyzetben lévő) vállalkozások esetében azonban fennáll a veszélye annak, hogy a támogatást inkább a vállalkozás megmentésére, mintsem a támogatott projekt megvalósítására használják fel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Szintén ebben az értelemben: Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:271">EU:C:2017:271</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0067">67.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A kevésbé fizetőképes vállalkozások esetében mindenesetre nagyobb a veszélye annak, hogy nem valósul meg a támogatás célja. Ezért a kevésbé fizetőképes vállalkozások esetében a támogatás célja legfeljebb azok megmentése vagy szerkezetátalakítása lehet, amit azonban más kritériumok és ezért más iránymutatások alapján kell megítélni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Ezért hivatkozik az ERFA‑rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontjára. Ez másfelől elsődlegesen a tényleges vagyoni helyzetet veszi alapul. E rendelkezés olyan vállalkozásként határozza meg a nehéz helyzetben lévő<?PAGE NO="13"?> vállalkozást, amely jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Következésképpen azt nem különösen fizetőképesnek kell minősíteni. A jegyzett tőke fogalmát tehát a vállalkozás tényleges gazdasági helyzetére tekintettel kell értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Az állami nyilvántartásba történő bejegyzés egyrészt bizonyos időt vehet igénybe. Másrészt az csak nyilvánosan megállapítja, hogy a jegyzett tőkét megemelték. Ennek semmi köze a vállalkozás tényleges gazdasági helyzetéhez. Sokkal inkább előfordulhat, hogy a vállalkozás időközben már fel is emésztette a tőkeemelést újabb veszteségek miatt. A nyilvántartásba történő bejegyzés, illetve a bejegyzéssel járó joghatás fikciója ennélfogva irreleváns az elhatárolás szempontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A 2017/1132 irányelvre való hivatkozás sem hasznos. Ezen irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>A közgyűlés határozata a tőkeemelésről<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> című 68. cikke értelmében bármely tőkeemelésről a közgyűlésnek kell határoznia. Ezt a határozatot, valamint a jegyzett tőke emelésének összegét az egyes tagállamok jogszabályaiban meghatározott módon kell közzétenni, és azokra csak a közzétételt követően lehet harmadik személyekkel szemben hivatkozni. Ennek célja – amint azt a Bizottság is kifejti – a harmadik személyek védelme. Ezek a közzétételi követelmények azonban semmit sem árulnak el a tényleges vagyoni helyzetről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ezenkívül a kérelmező nem tudja befolyásolni a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontját. Az bizonyos mértékben véletlenszerű. Az 1303/2013 rendelet 125. cikke azonban hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási kritériumokat követel meg. Ezzel – már egy tagállamon belül is, hát még több tagállam közötti összehasonlításban – nehezen egyeztethető össze a nyilvántartásba történő bejegyzés adott cégbíróság általi gyors vagy lassú elintézésének véletlenszerű körülménye. Véletlenszerű események alapulvétele ez esetben inkább önkényt jelent, mint igazságosságot.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A mérlegről szóló irányelv figyelembevétele</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontjában a mérlegről szóló irányelvre való hivatkozás is megerősíti, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>jegyzett tőke<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> fogalmát a vállalkozás tényleges gazdasági helyzetére tekintettel kell értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A mérlegre vonatkozó jogban a társaság rendelkezésére álló tőkét és tartalékot általában különböző kategóriákra osztják, amelyeket főszabály szerint a mérleg forrásoldalán mutatnak ki. Mivel a vállalkozás eszközeinek mérlegben való kimutatása e tekintetben is eltérő volt az egyes tagállamokban, megszületett időközben a mérlegről szóló irányelv, amely az éves pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. A mérlegről szóló irányelv kilencedik preambulumbekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>[a]z éves pénzügyi kimutatásokat az óvatosság elve alapján kell elkészíteni, és azoknak megbízható és valós összképet kell mutatniuk a vállalkozás eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/>. A mérlegről szóló irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint az éves pénzügyi kimutatás egyik fontos része a vállalkozás mérlege.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A mérlegről szóló irányelvnek a mérleg tagolását tartalmazó III. melléklete a jegyzett tőke fogalmát használja a forrásoldalon a tőke és tartalék első elemeként. A III. melléklet ennek során az A. pontban (mind az eszközök, mind a tőke, tartalékok és kötelezettségek esetében) különbséget tesz a jegyzett tőke lehívott, de még be nem fizetett része és a már befizetett jegyzett tőke között.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ezek a szabályok – amelyek, amint azt már említettem, a társaság tényleges vagyoni helyzetét hivatottak bemutatni – nem a jegyzett tőke közzététele szerint tesznek különbséget, hanem aszerint, hogy azt már befizették‑e, vagy sem. Ez érthető. A jegyzett tőke emeléséről szóló taggyűlési határozat ugyanis csak ígéret arra, hogy további tőkét juttatnak a társaság vagyoni helyzetének javítására. A megemelt jegyzett tőke csak a befizetéssel áll ténylegesen is rendelkezésre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Összefoglalva ezért megállapítható, hogy az uniós jog által meghatározott mérlegre vonatkozó jog különbséget tesz a még befizetendő és a már befizetett jegyzett tőke között. Ennélfogva megbízható és valós összképet mutat a vállalkozás eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. A nyilvántartásban való közzététel irreleváns ebből a szempontból.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Következtetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A jegyzett tőke fogalmát következésképpen a nemzeti nyilvántartási, illetve társasági jogtól függetlenül kell értelmezni. Az vonatkozhat az ígért megemelt jegyzett tőkére (vagyis a taggyűlési határozat az irányadó), vagy az ígért megemelt jegyzett tőke befizetésére (vagyis a tőkeemelés beáramlása az irányadó).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Az állami támogatások jogában a nehéz helyzetben lévő és a nem nehéz helyzetben lévő vállalkozások közötti különbségtétel fent említett céljára tekintettel az utóbbit kell előnyben részesíteni. Annak veszélye, hogy a társaság pénzügyi nehézségei miatt nem valósul meg a támogatás célja, még fennáll a tőkeemelés puszta ígérete esetén, és csak akkor zárható ki, ha az ígéret teljesült, tehát a megemelt tőke ténylegesen a társaság rendelkezésére áll. Amint azt Lettország helyesen hangsúlyozza, a tőkeemelésről szóló taggyűlési határozat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>csak<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> polgári jogi kötelezettséget keletkeztet, és csak a kezdetet jelenti a jegyzett tőke megemeléséhez. Ez utóbbi magyarázza a mérlegben való külön kimutatást is (lásd ezzel kapcsolatban már a fenti 57. és azt követő pontokat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Véleményem szerint ezért a csoportmentességi rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontjában foglalt jegyzett tőke fogalma a mérlegről szóló irányelv III. melléklete értelmében vett befizetett jegyzett tőkére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Ez az értelmezés biztosítja ugyanakkor az egyensúlyt a vállalkozások és a támogatást nyújtó államok érdekei között. Egyrészt nem zárja ki a vállalkozásokat bizonyos projektek támogatásából az állami nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló eljárás általuk nem befolyásolható hossza. Másrészt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem válhatnak támogathatóvá pusztán a jövőbeli tőkeemelés ígérete miatt, hanem csak akkor, ha a megemelt tőke ténylegesen is a társaság rendelkezésére áll. A jelen ügy szempontjából tehát az a döntő, hogy az április 29‑i taggyűlési határozatot ténylegesen végrehajtották‑e a kérelembenyújtási határidő április 30‑i lejártát megelőzően. Ezt csak a kérdést előterjesztő bíróság tudja megítélni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A támogatásra való jogosultság (a nem nehéz helyzetben lévő vállalkozási minőség) bizonyításáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ettől el kell választani azt a kérdést, hogy a vállalkozásnak miként kell bizonyítania támogatásra való jogosultságát oly módon, hogy azt a nemzeti irányító hatóságok ellenőrizni tudják.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>A lett jog e tekintetben azt írja elő, hogy főszabály szerint a nyilvánosság számára rendelkezésre álló utolsó éves végleges jelentést kell ellenőrizni (1.), ha nem kerül sor olyan közbenső jelentés benyújtására, amelyet egy hiteles könyvvizsgáló hagyott jóvá (2.). Ha a pályázó olyan információra hivatkozik, amely a nyilvánosság számára rendelkezésre áll (ellenőrizhető), és a kötelezően előírt jegyzett tőkének az utolsó éves végleges jelentést követően történő emelésére utal, ezt az információt – amelynek benyújtására hiteles könyvvizsgáló által jóváhagyott, közbenső működési jelentéssel együtt kerül sor – figyelembe kell venni (3.).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy jelentőséggel bírnak‑e ezek a dokumentumok, és a nemzeti irányító hatóságok kérhetik‑e azokat, mivel a kérelem benyújtásának időpontjában mindenesetre nem állt rendelkezésre a megfelelő közbenső jelentés. Ezt csak utólag, az eljárás során nyújtották be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Amint az a csoportmentességi rendelet (14) preambulumbekezdéséből kitűnik, és amint arra a Bizottság az észrevételeiben helyesen rámutat, a támogathatóság említett rendelet szerinti megállapításának könnyen elvégezhetőnek kell lennie. Így a hivatkozott preambulumbekezdés értelmében: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>A jogbiztonság biztosítása érdekében olyan egyértelmű kritériumokat kell felállítani, amelyek ismeretében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát megvizsgálni annak megállapításához, hogy a vállalkozás e rendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül‑e.<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Ezt a célt az 1303/2013 rendelet 125. cikkének alkalmazása során is figyelembe kell venni. E rendelkezés értelmében a nemzeti irányító hatóságok felelősek az operatív támogatási programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért. Ez a felelősség együtt jár a csoportmentességi rendeletben előírt feltételek ellenőrzésével.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Szintén így: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190305">2019. március 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Eesti Pagar</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑349/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:172">EU:C:2019:172</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E célból az irányító hatóság olyan bizonyítékokat kérhet, amelyek egy vállalkozás helyzete valamennyi sajátosságának megvizsgálása nélkül is lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a jegyzett tőkének több mint a fele elveszett‑e a felhalmozott veszteségek miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Amint azt már fent kifejtettem, az éves pénzügyi kimutatások – a vállalkozás mérlegét is ideértve – igen hasznosak ebből a szempontból. A lett jog első kritériuma tehát nem kifogásolható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Mivel ezek a dokumentumok mindig csak a pénzügyi év végén készülnek el, a gazdasági helyzet azonban év közben is javulhat, a független szakértő által készített közbenső jelentések is hasznosak. Tehát a lett jog második kritériuma sem kifogásolható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Hasonlóképpen nem kifogásolható a vállalkozás gazdasági helyzetének elvégezhető értékelésére vonatkozó harmadik kritérium sem. Ha a pályázó a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információkra hivatkozik az év közbeni tőkeemelés bizonyítására, ezeket az információkat és a megfelelő közbenső jelentést figyelembe kell venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Az említett kritériumok mindegyike a csoportmentességi rendelet célját (az az alapján nem támogatható, nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárása) valósítja meg a nemzeti irányító hatóságok 1303/2013 rendelet 125. cikkében előírt felelősségének fényében. Ez összhangban áll az uniós joggal.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="16"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">D.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A dokumentumok határidő lejártát követő utólagos benyújtásának kizárása</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy összeegyeztethető‑e az 1303/2013 rendelet 125. cikke (3) bekezdésének a) pontjával a csak a támogatási kérelem benyújtását követően benyújtott dokumentumok és információk kizárása. E rendelkezés értelmében az irányító hatóságok kialakítanak, és jóváhagyás után olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a műveletek hozzájáruljanak a megfelelő prioritás szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez, és amelyek hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és átláthatók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Amint azt a Bizottság az észrevételeiben helyesen megjegyzi, úgy tűnik azonban, hogy a nemzeti jog egyáltalán nem zárja ki a dokumentumok utólagos benyújtását. Egyrészt a strukturális alapok kezeléséről szóló törvény 25. cikke a projekt feltételes jóváhagyását is lehetővé teszi. Másrészt a pályázati felhívás ügynökség által kidolgozott dokumentációja abból indul ki, hogy a támogatás odaítélésének időpontjában döntenek arról, hogy a kérelmező nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül‑e. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell ezért eldöntenie, hogy a kérelmező gazdasági helyzetének értékelésére is alkalmazható‑e a strukturális alapok kezeléséről szóló törvény 30. cikke, amely a kérelem benyújtása és a határozat elfogadása között megtiltja a projekttel kapcsolatos pontosításokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Feltételezve, hogy a strukturális alapok kezeléséről szóló törvény 30. cikke kizárja az ilyen dokumentumok utólagos benyújtását, felmerül a kérdés, hogy ellentétes‑e ez az uniós joggal. A jelen esetben ugyanis az utólag benyújtott közbenső jelentés figyelmen kívül hagyása a felperes támogatható személyek köréből való kizárásához vezet, mivel a felperest a tőkeemelés végrehajtásáig nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak kellett tekinteni, és így nem volt támogatható a csoportmentességi rendelet keretében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Az a körülmény azonban, hogy a csoportmentességi rendelet alapján az uniós jog főszabály szerint lehetővé tesz bizonyos támogatásokat, nem jelenti azt, hogy a tagállamoknak ki is kell fizetniük ezeket a támogatásokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200506">2020. május 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Blumar és társai</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑415/19–C‑417/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:360">EU:C:2020:360</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180530">2018. május 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Yanchev</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑481/17</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:352">EU:C:2018:352</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); szintén így: Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:271">EU:C:2017:271</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanez vonatkozik az ERFA keretében nyújtott támogatásra is. Amint az a (3) és (4) preambulumbekezdéséből kitűnik, bizonyos projektek támogathatók, de nem kötelező támogatni azokat. A tagállamok ezért a kifizetést – amint arra a Bizottság helyesen rámutat – bizonyos további feltételekhez, például bizonyos határidők és alaki követelmények betartásához köthetik. Ez az utólag benyújtott dokumentumok figyelmen kívül hagyásának lehetőségét is magában foglalja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Mivel az uniós alapokból nyújtható támogatások végesek, az irányító hatóságoknak végső soron választaniuk kell az ugyanazon forrásokra pályázók között. Ebben a kiválasztással kapcsolatos döntésben – amint arra Lettország is helyesen rámutat – fontos szerepet játszik az egyenlő bánásmód elve. Az 1303/2013 rendelet 125. cikke (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontja ezért előírja, hogy az irányító hatóságok olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alakítanak ki, amelyek hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és átláthatók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Tekintettel arra, hogy az uniós alap keretében nyújtott támogatásra pályázók meglehetősen kiélezett versenyben állnak egymással, a helyzet igen hasonló a közbeszerzési jogban fennálló helyzethez. A hatóságnak ott is választania kell, és szükségszerűen el kell utasítania a pályázók egy részét. A versenyhelyzet e területen alkalmasint kiélezettebb, és különösen szigorúan alkalmazott<?PAGE NO="17"?> egyenlő bánásmódot kíván meg az eljárás során. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy egy korlátozott erőforrást (közbeszerzési szerződést, illetve támogatást) az állam csak egyes kérelmezőknek juttat mások kizárásával. Ezért a kiválasztási eljárásnak e területen is átláthatónak és hátrányos megkülönböztetés nélkülinek kell lennie a 2014/24 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="094" PAGE.FIRST="65" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 94., 65. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="275" PAGE.FIRST="68" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 275., 68. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="211" PAGE.FIRST="22" DATE.PUB="2020">HL 2020. L 211., 22. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>A határnap elve, amely csak egy bizonyos, mindenkire egyformán érvényes időpont előtt benyújtott kérelmeket vesz figyelembe, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes, ahogyan azt a Bizottság a tárgyaláson helyesen kifejtette. Ugyanez vonatkozik arra az eljárási szabályra is, amely megtiltja a már benyújtott kérelmeknek a kérelembenyújtási határidő lejártát követő utólagos kiegészítését. Ez ugyanis csak a határnap elvét védi, és tehermentesíti a hatóságot a kiválasztással kapcsolatos döntés meghozatala során. A hatóságnak csak a határidő lejártakor benyújtott információkat kell figyelembe vennie, és nem kell utólag további megfontolásokat tennie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Ez megfelel az egyenlő bánásmód elvének. Megakadályozza, hogy az eredetileg hibás vagy hiányos kérelmek határidőben benyújtottnak minősüljenek, de azokat utólag kiegészítsék és kijavítsák, és ezzel a kérelembenyújtási határidőt <HT TYPE="ITALIC">de facto</HT> meghosszabbítsák. Ez ugyanis hátrányos helyzetbe hozná azokat a pályázókat, akik eleve hibátlan és hiánytalan kérelmet nyújtottak be. Amennyiben az érintett kérelmezők számára nyilvánvaló volt, hogy mely dokumentumokat kell benyújtani a kérelembenyújtási határidő lejártáig, és a kérelmezőnek főszabály szerint lehetősége is volt arra, hogy e dokumentumokat benyújtsa e határnapig, sem az átláthatóság követelményére, sem az egyenlő bánásmód követelményére tekintettel nem merülnek fel aggályok az utólag benyújtott dokumentumok figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>E tekintetben az ajánlattevő közbeszerzési eljárásból történő kizárásával összefüggésben a Bíróság már megállapította, hogy a 2004/18 irányelvvel nem ellentétes valamely ajánlattevő azon az alapon történő kizárása, hogy az ajánlatban nem közölt bizonyos információkat. Különösen akkor nem engedhető meg ennek az ajánlattevőnek, hogy utólag bármilyen módon – az ajánlatok benyújtására előírt határidő lejártát követően – orvosolja ezt a mulasztást, ha az ajánlatkérő szerv úgy véli, hogy ez a mulasztás nem tisztán alaki jellegű szabálytalanságot képez.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Pizzo</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑27/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:404">EU:C:2016:404</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141106">2014. november 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Cartiera dell’Adda és Cartiera di Cologno</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑42/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2345">EU:C:2014:2345</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190502">2019. május 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Lavorgna</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑309/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:350">EU:C:2019:350</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezen túlmenően, az említett irányelv 51. cikkét – amely akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szerv felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák az ugyanezen irányelv 45–50. cikke szerint benyújtott igazolásokat és iratokat – nem lehet akként értelmezni, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára az olyan mulasztások bármiféle orvoslásának megengedését, amely mulasztásoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő kifejezett rendelkezések szerint a gazdasági szereplő kizárását kell eredményezniük.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141106">2014. november 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Cartiera dell’Adda és Cartiera di Cologno</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑42/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2345">EU:C:2014:2345</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); hasonlóképpen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Pizzo</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑27/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:404">EU:C:2016:404</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Ez az elgondolás – véleményem szerint némileg enyhébb formában – a több támogatási kérelem közül történő kiválasztással kapcsolatos döntésre is vonatkozik, legalábbis ha – mint a jelen esetben – a projektek kiválasztására irányuló nyilvános pályázati felhívást tettek közzé. Ha a felperes által megismerhető eljárási szabályokból kiderült, hogy a korábbi éves pénzügyi kimutatás alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő kérelmezőnek kötelezően be kell nyújtania<?PAGE NO="18"?> egy hiteles könyvvizsgáló által jóváhagyott, közbenső működési jelentést, akkor<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Hasonlóképpen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201028">2020. október 28‑i</DATE> <NAME.CASE>INAIL</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑608/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:865">EU:C:2020:865</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), amely szerint a tagállamok nem kötelesek lehetővé tenni a támogatás iránti kérelem módosítását annak érdekében, hogy a kérelmező ne lépjen túl egy bizonyos felső határt.</P></NOTE> az ilyen közbenső jelentésnek csak a kérelembenyújtási határidő lejártát követő benyújtása irrelevánsnak tekinthető, és a kérelmet el lehet utasítani. A jelen esetben a Bíróságnak nem kell döntenie abban a kérdésben, hogy a kérelmet – mint bizonyos körülmények között a közbeszerzési jogban –<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141106">2014. november 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Cartiera dell’Adda és Cartiera di Cologno</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑42/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2345">EU:C:2014:2345</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); hasonlóképpen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Pizzo</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑27/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:404">EU:C:2016:404</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); lásd azonban még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190502">2019. május 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Lavorgna</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑309/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:350">EU:C:2019:350</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> kötelezően el is kell‑e utasítani.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201028">2020. október 28‑i</DATE> <NAME.CASE>INAIL</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑608/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:865">EU:C:2020:865</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) szerint mindenesetre a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a kérelmező vállalkozásoknak biztosítsák a jogot arra, hogy csökkentsék a támogatás iránti kérelmükben kért összeget.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Végső soron azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, hogy ez a feltétel kellően átlátható volt‑e a felperes számára. Így a pályázati felhívás dokumentációjának 5. mellékletében szereplő megfogalmazások arra utalnak ugyan, hogy a felperes esetében szükség volt megfelelő közbenső jelentésre. Mivel azonban ugyanez a melléklet azt is tartalmazza, hogy e közbenső jelentés alapján a támogatás odaítélésekor kerül sor az értékelésre, ez úgy is értelmezhető, hogy ezeknek a dokumentumoknak csak addigra kell rendelkezésre állniuk.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Ezért azt javaslom a Bíróságnak, hogy az Administratīvā rajona tiesa (körzeti közigazgatási bíróság, Lettország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következőképpen válaszoljon:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A 651/2014 rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontjában foglalt jegyzett tőke fogalmát az uniós jogban önállóan kell értelmezni. E fogalom a 2013/34 irányelv III. melléklete értelmében vett befizetett jegyzett tőkét foglalja magában. Ez független attól, hogy az adott nemzeti jog alapján sor került‑e már a cégnyilvántartásba történő bejegyzésre, és hogy szükség van‑e erre ahhoz, hogy a tőkeemelés joghatást fejtsen ki.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>E feltétel bizonyításához és annak értékeléséhez, hogy a 651/2014 rendelet 2. cikke 18. pontjának a) alpontja értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásról van‑e szó, a tagállam megkövetelheti a nyilvánosság számára rendelkezésre álló, utolsó aktuális éves jelentés vagy egy hiteles könyvvizsgáló által jóváhagyott, közbenső jelentés benyújtását.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az 1303/2013 rendelet 125. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összeegyeztethető az elsőként csak a támogatási kérelem benyújtását követően benyújtott dokumentumok és információk kizárása, ha minden kérelmező számára nyilvánvaló, hogy ezeket a dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani, és azok nem nyújthatók be utólag.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>