<TI><P>Jogi háttér</P></TI>2Az EK-Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányáról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: KBER alapokmánya) elsősorban az alábbiakat mondja ki:12. cikk[...]12.3.A Kormányzótanács eljárási szabályzatot fogad el, amely meghatározza az EKB-nak és döntéshozó szerveinek belső felépítését.[...]36. cikkSzemélyzet36.1.A Kormányzótanács az Igazgatóság javaslata alapján meghatározza az EKB személyzetének alkalmazási feltételeit.[...]
3A KBER alapokmánya 36.1. cikke alapján a Kormányzótanács 1999. március 31-én elfogadta az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek elfogadásáról szóló, 1998. június 9-i határozat (HL L 125., 32. o., a továbbiakban: alkalmazási feltételek) módosítását. Az alkalmazási feltételek a jogvita tárgyával összefüggésben az alábbiakat írják elő:9.- (a)Az EKB és alkalmazottai munkaviszonyát jelen alkalmazási feltételeknek megfelelő munkaszerződés szabályozza. Az alkalmazási feltételek részletes szabályait az Igazgatóság által elfogadott személyzeti szabályzat tartalmazza.
[...]
10.- (a)Az EKB és alkalmazottai közötti munkaszerződés a munkaszerződés megkötésére irányuló ajánlatnak az alkalmazott általi aláírásával jön létre [...].
- b)A foglalkoztatáshoz a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően próbaidő tartozhat. A próbaidő semmilyen esetben sem haladhatja meg a tizenkét hónapot.
11.- (a)Az EKB a személyzeti szabályzatban meghatározott eljárásnak megfelelően az Igazgatóság indokolással ellátott határozata alapján az alábbi indokokból szüntetheti meg az alkalmazottaival kötött szerződést:
- (i)Folyamatos szakmai hiányosságok esetén, [...].
[...]
41.A személyi állomány tagjai a személyzeti szabályzatban előírt eljárás során a bírósági eljárást megelőző vizsgálat keretében az igazgatásnak előadhatják sérelmeiket és panaszaikat, amelyet az az egyedi ügyekben hozott határozatoknak a személyzeti politikával és az EKB alkalmazási feltételeivel való összhangja szempontjából megvizsgál. A személyi állomány azon tagjai, akik elégedetlenek a bírósági eljárást megelőző igazgatási vizsgálat eredményével, kezdeményezhetik a személyzeti szabályzatban előírt panaszeljárást.A fenti eljárások alkalmazásával nem lehet megtámadni:
[...]
- (iii)a személyi állomány gyakornoki beosztású tagjainak kinevezését megtagadó határozatot.
42.A rendelkezésre álló belső eljárások kimerítését követően az Európai Közösségek Bírósága jár el mindazon jogvitában, amely az EKB és személyi állományának jelen alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó tagja vagy egykori tagja között merül fel.Az Európai Közösségek Bíróságának hatásköre csak az intézkedés vagy határozat jogszerűségének vizsgálatára terjed ki, azonban ha a jogvita pénzügyi jellegű, a Bíróság teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
4A KBER alapokmánya 12.3. cikke alapján a Kormányzótanács 1999-ben elfogadta az EKB eljárási szabályzatát (HL L 125., 34. o., helyesbítés: HL 2000. L 273., 40. o., a továbbiakban: eljárási szabályzat). A szabályzat Alkalmazási feltételek elnevezésű 21. cikke kimondja:21.1.Az EKB és annak alkalmazottai közötti foglalkoztatási jogviszonyt az alkalmazási feltételek és a személyzeti szabályzat határozza meg.21.2.Az alkalmazási feltételeket az Igazgatóság javaslata alapján és az Általános Tanáccsal történő konzultációt követően a Kormányzótanács fogadja el.21.3.Az Igazgatóság fogadja el a személyzeti szabályzatot, ami végrehajtja az alkalmazási feltételeket.21.4.Az új alkalmazási feltételek vagy személyzeti szabályzatok elfogadása előtt konzultálni kell a személyzeti bizottsággal. A személyzeti bizottság véleményét benyújtják a Kormányzótanácshoz, illetve az Igazgatósághoz.
5Az EKB eljárási szabályzatának 21.3. cikke és az alkalmazási feltételek 9. cikkének a) pontja alapján az EKB Igazgatósága elfogadta az European Central Bank Staff Rules-t (az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatát, a továbbiakban: személyzeti szabályzat), amely többek között kimondja:<TI><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>2.1.</NO.P><TXT>Próbaidő</TXT></NP></TI>Az alkalmazási feltételek 10. cikke b) pontjának végrehajtási szabályai a következők:
2.1.1.Az alkalmazáshoz az Igazgatóság ezzel ellentétes határozata hiányában három hónapos próbaidő tartozik. Kivételes esetben az alábbi 2.1.2. cikk a) pontjának megfelelően az Igazgatóság három hónapnál hosszabb próbaidőt is kiköthet.[...]
2.1.2.Amennyiben a próbaidő alatt az érdekelt betegség, baleset, szülési szabadság vagy kivételes esetben külön szabadság miatt egy hónapnál hosszabb ideig képtelen ellátni feladatait, az Igazgatóság a próbaidőt ennek megfelelő idővel meghosszabbíthatja.A próbaidőt egyebekben az Igazgatóság kivételes esetben
- a)összesen legfeljebb tizenkét hónapra meghosszabbíthatja, vagy
- b)az érdekelt más munkakörbe helyezésével összesen legfeljebb tizenkét hónapra meghosszabbíthatja.
2.1.3.A próbaidő alatt az érdekelt szakmai alkalmatlansága vagy hiányosságai esetén az Igazgatóság egy hónapos felmondással megszüntetheti a szerződést.
6Az EKB 1999. október 12-i 1999/7/EKB (1999/811/EK) határozatával az eljárási szabályzat 8. és 24. cikke alapján elfogadta az EKB Igazgatóságának eljárási szabályzatát (HL L 314., 34. o.).7Az említett határozat kimondja, hogy [...] szükség van egy hatáskör-átruházási eljárás létrehozására, amely [...] fenntartja [...] az Igazgatóság kollektív felelősségének elvét.8E határozat többek között kimondja:1. cikkKiegészítő jellegEz a határozat kiegészíti az Európai Központi Bank eljárási szabályzatát. Az ebben a határozatban szereplő kifejezések az Európai Központi Bank eljárási szabályzatában megadott jelentéssel bírnak.[...]5.cikk Hatáskörátruházás(1)Az Igazgatóság feljogosíthatja egy vagy több tagját arra, hogy nevében és felelőssége alatt világosan meghatározott irányítási vagy igazgatási intézkedéseket hozzon, beleértve az Igazgatóság tagjai által egy későbbi időpontban meghozandó kollektív határozat előkészítéséhez szükséges eszközök és az Igazgatóság végleges határozatainak végrehajtását szolgáló eszközök alkalmazását.(2)Az Igazgatóság az elnök beleegyezésével szintén felkérheti egy vagy több tagját, hogy fogadja el: a) az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott eszközök végleges szövegét azzal a feltétellel, hogy annak tárgyát előzetesen megvitatták, és/vagy b) az olyan végleges határozatokat, amelyek esetében az ilyen hatáskör-átruházás korlátozott és világosan meghatározott végrehajtó hatáskörre terjed ki, amelynek gyakorlását szigorúan ellenőrzik az Igazgatóság által megállapított objektív ismérvek fényében.(3)A hatáskör-átruházásokat, illetve az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elfogadott határozatokat rögzítik az Igazgatóság üléseiről készült jegyzőkönyvekben.(4)Az így átruházott hatáskörök kizárólag olyan módon és abban az esetben ruházhatók tovább, ahogyan és amennyiben arról egy egyedi rendelkezés rendelkezik a felhatalmazó határozatban.[...]
<TI><P>A megtámadott ítélet</P></TI>20A T-373/00. sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság elsősorban azért utasította el érdemben az ügyet, mert a felperes által felhozott és a személyi állomány irányításával kapcsolatban az EKB által elfogadott hatáskör-átruházására vonatkozó jogellenességi kifogás nem volt megalapozott. Ezt az alábbiakkal indokolta:43A felperes szerint a személyzeti szabályzatnak nincs jogi alapja. Mivel az valójában az EKB személyzetének alkalmazási feltételeit érinti, a KBER alapokmánya 36.1 cikke alapján azt az Igazgatóság javaslatára a Kormányzótanácsnak kellett volna elfogadnia az Igazgatóság helyett, mivel ez utóbbi nem rendelkezett erre hatáskörrel.44Ezzel kapcsolatban elegendő azt megállapítani, hogy a T-333/99. sz., X kontra EKB ügyben 2001. október 18-án hozott ítélet (EBHTKSZ 2001., I-A-199. és II-921. o., EBHT 2001., II-3021. o.) [...], az Elsőfokú Bírósághoz ugyanazzal a jogellenességi kifogással fordultak, mint amelyet jelen esetben a felperes is előad. Ezen ítélet 96-109. pontjában az Elsőfokú Bíróság lényegében azt mondta ki, hogy a személyzeti szabályzat — a felperes kifogásával ellentétben — nem jogellenes, mivel az EKB eljárási szabályzatának 21.3 pontjában a Kormányzótanács átruházta az Igazgatóságra az alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó feltételek — tehát a személyzeti szabályzat — elfogadására irányuló hatáskörét.
21Másodsorban az Elsőfokú Bíróság álláspontja szerint a felperes által az alkalmazási feltételek és a személyzeti szabályzat, illetve az arányosság elvének megsértésére vonatkozóan felhozott jogalap nem megalapozott.22Az Elsőfokú Bíróság elsőként azt állapította meg, hogy ezt a jogalapot két részre lehet osztani, vagyis egyrészt a próbaidő meghosszabbításáról szóló határozat, másrészt az elbocsátási határozattal kapcsolatos kifogásra. Az Elsőfokú Bíróság ezt követően megvizsgálta e két részben felhozott kifogásokat.23A megtámadott ítélet 49. pontjában az Elsőfokú Bíróság elsőként azt mondta ki, hogy a próbaidő meghosszabbításáról szóló határozatot az adott ügyre vonatkozó formai szabályoknak megfelelően fogadták el. Másodsorban — az ítélet 51. és 52. pontjában — azt állapította meg, hogy az EKB-nak jogában állt a próbaidő meghosszabbítása. Harmadsorban — az ítélet 56. és 57. pontjában — kimondta, hogy az EKB-nak jogában állt arra az álláspontra helyezkedni, hogy — kivételes esetről lévén szó — a személyzeti szabályzat 2.1.2. cikkének második albekezdése alapján meghosszabbíthatja a próbaidőt. Az elbocsátási határozattal kapcsolatban az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítélet 65. és 66. pontjában elsőként azt állapította meg, hogy a kérelmezőt tájékoztatták a szakmai ismereteinek és munkavégzésének minőségével kapcsolatos kifogásokról. Másodsorban az Elsőfokú Bíróságnak az ítélet 73. pontjában tett megállapítása szerint semmi nem enged arra következtetni, hogy a kérelmezőnek ne lett volna lehetősége rendes körülmények között teljesíteni próbaidejét. Harmadsorban ugyanezen ítélet 81. pontjában az Elsőfokú Bíróság kimondta, hogy nem állapítható meg, hogy az EKB a felperes jogainak megsértésével szüntette volna meg annak szerződését.24Az Elsőfokú Bíróság végül az alábbiakkal indokolta azt a döntését, hogy a T-27/01., T-56/01. és T-69/01. sz. ügyekben a felperes maga viseli saját költségeit és az EKB költségeinek harmadát:99Az Elsőfokú Bíróság álláspontja szerint a kérelmező állításával ellentétben az alkalmazási feltételek 41. cikkének (iii) pontjából egyértelműen következik, hogy a próbaidő során a próbaidő meghosszabbítására és az elbocsátásra vonatkozó határozatok nem képezhetik a bírósági eljárást megelőző vizsgálat és panasz tárgyát. Valójában e két határozat tárgya a rendelkezés alapján a személyi állomány próbaidős tagja véglegesítésének elutasítása.100AT-27/01. és T-69/01. sz. ügyben benyújtott kereset jelentős költségeket rótt az alperesre.101Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2001. március 13-án benyújtott keresetlevél alapján indult T-56/01. sz. üggyel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a felperes azért nyújtotta be ezt az intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet, mert nem kapott választ a 2000. február 5-én benyújtott panaszára, noha egyrészt a személyzeti szabályzat 8.2.1. cikke értelmében a panasz benyújtását követő egy hónappal a kérelem hallgatólagosan elutasítottnak tekintendő, másrészt az EKB elnöke 2001. március 12-én elutasította panaszát.102Következésképpen — anélkül, hogy meg kellene vizsgálni, hogy a keresetet az intézményi mulasztás iránti kereset indítását megelőző felszólító levél hiánya miatt, mint elfogadhatatlant el kell-e utasítani — egyértelmű, hogy a T-56/01. sz. ügyben a kereset benyújtásakor, de mindenesetre az azt követő néhány napon belül a felperes tudta, hogy az alperes az EK 232. cikk második albekezdése értelmében már állást foglalt. A felperes ugyanakkor nem tette meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az alperesnél ne merüljenek fel e keresettel kapcsolatban jelentős költségek.103Mindebből következően tehát ahelyett, hogy az alperest a felperes kérésének megfelelően a felperes költségeinek viselésére kellene kötelezni, ez utóbbit kell az alperes — a T-27/01., T-56/01. és T-69/01. sz. ügyben felmerült — költségeinek viselésére kötelezni.