egyrészről az ajánlattevő érdeke, aki azzal, hogy közbeszerzési eljárásban vesz részt, nem mond le a bizalmas információk védelméről, annak megakadályozása érdekében, hogy harmadik személyek tisztességtelenül hasznot húzzanak mások üzleti ráfordításaiból; másrészről azon ajánlattevők érdeke, akik az ajánlatkérő szerv határozatainak megtámadásához való joguk gyakorlása során a jogorvoslati kérelmük alátámasztása érdekében hozzá kívánnak férni az ajánlattevő által benyújtott és általa bizalmas jellegűnek tekintett bizonyos információkhoz.
Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló,
A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
A nem nyilvános know‑how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló,
A koncessziós szerződésekről szóló,
[…]
A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre: […]
Ez az irányelv nem érinti: […]
A beszállító ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének egésze nem minősíthető bizalmas jellegűnek, a beszállító azonban jelezheti, hogy az ajánlatában benyújtott bizonyos információk bizalmas jellegűek. A bizalmas információk magukban foglalhatják többek között az üzleti (gyártási) titkot, valamint az ajánlat bizalmas aspektusait. Az információk nem minősíthetők bizalmas jellegűnek:
Amennyiben okkal feltételezhető, hogy üzleti titok felfedésére kerülhet sor, a bíróság a felek indokolt kérelmére vagy hivatalból, indokolt végzéssel kijelöli azokat a személyeket, akik: […]
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 3. pontja szerint a hirdetményből következik, hogy a szerződés ideiglenes értéke meghaladja a
Az ajánlattevő konkrétan arra hivatkozott, hogy i. a csoport által a gazdasági és pénzügyi alkalmasság alátámasztása érdekében hivatkozott, vegyes települési hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződéseket az említett csoporthoz tartozó szervezetek nem közvetlenül teljesítették; és ii. a csoport által benyújtott dokumentumokban megjelölt járművek nem felelnek meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő műszaki követelményeknek.
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat (a 36. és 37. pontban) hangsúlyozza, hogy nem az Ecoservice terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet, hanem az ajánlatkérő szerv, így a Lietuvos Aukščiausiasis Teismasnak (Litvánia legfelsőbb bírósága) főszabály szerint csak arról kell határoznia, hogy az ajánlattevő megfelel‑e a műszaki alkalmasságra vonatkozó feltételeknek, ami a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által felhozott egyetlen kérdés. Ugyanakkor az eljáró bíróság hivatalból úgy határozott, hogy túlterjeszkedik a felülvizsgálati kérelem keretein, és a jogvita más aspektusait is elbírálja.
A csoporthoz tartozó egyik szervezet.
A negyedik kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság az ajánlatkérő szerv azon kötelezettségének terjedelmére kérdez rá, amely szerint köteles megőrizni a valamely ajánlattevő által bizalmas jellegűnek minősített információk titkos jellegét, amikor egy másik – ezen információkhoz hozzáférni kívánó – ajánlattevő által előterjesztett kifogást bírál el. Az ötödik, hatodik és hetedik kérdésben az előterjesztő bíróság kétségei az ajánlatkérő szerv azon határozatával szemben bíróság előtt indított keresetre vonatkoznak, amellyel az ajánlatkérő szerv egy gazdasági szereplőtől megtagadta a más gazdasági szereplő által benyújtott bizalmas információkhoz való hozzáférést. Végül, a nyolcadik és a kilencedik kérdés a bíróság arra való lehetőségére vonatkozik, hogy közölje a birtokában levő bizalmas információkat, és adott esetben hivatalból vizsgálja az odaítélés jogszerűségét.
A irányelvben más rendelkezések is vannak, amelyeket a későbbiekben fogok tárgyalni, amelyek a bizalmas jelleg védelmével a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató (az 50. cikk (4) bekezdése), illetve a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információk tekintetében (55. cikk) foglalkoznak. E két rendelkezés jelzi, hogy az információk nem kerülnek közlésre, amennyiben
Maga az irányelv vagy a nemzeti jog eltérő rendelkezésének fenntartásával. A közbeszerzési törvény 20. cikkéből nem tűnik ki, hogy létezne ezzel ellentétes nemzeti szabályozás.
Nem ez a helyzet a litván norma esetében, mivel az tiltja, hogy az
Lásd a jelen indítvány 33. pontját.
Lásd az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 64. és azt követő pontjait.
Lásd írásbeli észrevételei 70–75. pontját.
Ez a 2016/943 irányelv (13) és (24) preambulumbekezdéséből is következik.
Először is arra (az a) részben), hogy az ajánlatkérő szerv a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatra vonatkozó Másodszor arra (a b) részben), hogy a benyújtott kifogás elutasítása esetén az ajánlatkérő szervnek
Varec ítélet, 52. pont.
Ugyanott, 40. pont:
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint Litvániában az a gyakori, a
A 89/665 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy valamely tagállam nemzeti joga bevezesse ezt a fajta
A 2016/943 irányelv 9. cikke is hivatkozik az információk bizalmas jellegének védelme és a bírói jogvédelem közötti egyensúlyra.
A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 64. és 76. pontjában kifejti, hogy mely okokból teszi fel a negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik kérdést. Meg kell állapítani, hogy ezek az okok nem mindig felelnek meg pontosan a vonatkozó kérdések tartalmának.
Ezt a Klaipėdos autobusų parkas írásbeli észrevételeiben, a 81. és 82. pontban hangsúlyozza.
Az ötödik kérdés arra vonatkozik, hogy bíróság előtt önállóan megtámadható‑e az ajánlatkérő szerv azon döntése, hogy nem közli a bizalmas információkat. A hatodik kérdés az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén a gazdasági szereplő azon Végül a hetedik kérdés az előző kérdésekre adandó igenlő válasz esetén arra vonatkozik, hogy a gazdasági szereplő
Ugyanott, 27. pont. A Bíróság így az
Ugyanott, 31. pont.
Ugyanott, 32. pont:
A 2. cikk (9) bekezdése rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek ne bíróságok legyenek, és olyan
hogy az irányelv hogy egy olyan nemzeti szabályozás, amely jellemzői alapján Ugyanott, 34. pont.
Az Ecoservice
bíróság előtt külön támadják meg az ajánlatkérő szerv azon döntését, hogy nem közli a közbeszerzési eljárás valamely résztvevőjének ajánlatában szereplő bizalmas információkat; a nemzeti jogszabályok az érintett személy számára előírják, hogy először az ajánlatkérő szervhez nyújtson be kifogást az ajánlatkérő szerv azon határozatával szemben, amellyel az elutasította a bizalmas információkhoz való hozzáférés iránti kérelmét; az érintett személy bíróság előtt keresetet indítson kizárólag a kért információk vele való közlésének elutasítása miatt.
A kérdést előterjesztő bíróság elismeri, hogy semmítőszékként eljárva
Az ajánlatkérő szervnek az ajánlatok értékeléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelem elbírálása során a döntése indokainak kifejtésével meg kell indokolnia a válaszát annak érdekében, hogy lehetővé tegye annak a hatáskörrel rendelkező szerv előtti hatékony megtámadását. Az indokolási kötelezettség önmagában véve jelenti azt, hogy a rábízott bizalmas információkat közölnie kell, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen közlés nem megfelelő. bíróság előtt külön támadják meg az ajánlatkérő szerv azon döntését, hogy nem közli a közbeszerzési eljárás valamely résztvevőjének ajánlatában szereplő bizalmas információkat; a nemzeti jog az érintett személy számára előírja, hogy először az ajánlatkérő szervhez nyújtson be kifogást az ajánlatkérő szerv azon határozatával szemben, amellyel az elutasította a bizalmas információkhoz való hozzáférés iránti kérelmet; az érintett személy bíróság előtt keresetet indítson kizárólag a kért információk vele való közlésének elutasítása miatt. hatáskörrel kell, hogy rendelkezzen az ajánlatkérő szerv által a rendelkezésére bocsátott bizalmas információk közlése tárgyában hozott határozatok megsemmisítésére, és adott esetben az ajánlatkérő szerv arra való kötelezésére, hogy ezeket az információkat bocsássa a jogorvoslatot kérelmező fél rendelkezésére; a rendelkezésére bocsátott bizalmas információk figyelembevételével hivatalból értékelheti az ajánlatkérő szerv aktusainak jogszerűségét, amennyiben azt a nemzeti jog megengedi.