—

tekintettel az elsőfokon eljáró Guardai Kerületi Bíróság bírája által 2021. április 26-án büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2021. június 7-én bejelentett, az Álvaro Amaro mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Álvaro Amarót,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel a Portugál Köztársaság alkotmánya 157. cikkének (2) és (3) bekezdésére, valamint a Portugál Köztársaság parlamentje tagjainak statútumáról szóló, 1993. március 1-jei 7/93. sz. törvény 11. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0017/2022),

A.

mivel az elsőfokon eljáró Guardai Kerületi Bíróság bírája kérelmet nyújtott be Álvaro Amaro parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése iránt azzal a céllal, hogy büntetőeljárást indíthassanak ellene a feltételezetten 2007 közepe és 2013 közepe között elkövetett, a portugál büntető törvénykönyv 26. cikke, valamint az 1987. július 16-i 34/87. sz. portugál törvény 3. cikkének i) pontja és 11. cikke szerint minősülő és büntetendő, közpénzek hűtlen kezelésével kapcsolatos, politikai tisztséget betöltő személy által elkövetett bűncselekmény miatt;

B.

mivel Álvaro Amarót 2005. október 9-én (2009-ben véget érő időszakra) Gouveia polgármesterévé választották, és 2009. október 11-én (2013-ban véget érő időszakra) újraválasztották; mivel polgármesteri minőségében állítólag közösen és más személyekkel összehangoltan eljárva megsértette a költségvetés ellenőrzésére és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, valamint a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és a közpénzek megfelelő kezelésének elvét, ezzel feltételezetten megsértve a közhivatalban betöltött szerepével járó kötelezettségeket azzal a feltételezett szándékkal, hogy előnyökhöz juttassa saját magát és a többi vádlottat; mivel ezenfelül állítólag megsértette a közigazgatási jog szabályait és elveit, különösen a közbeszerzések szabályait és elveit azzal a céllal, hogy jogellenes pénzügyi előnyökre tegyen szert;

C.

mivel Álvaro Amarót a 2019. májusi európai parlamenti választásokon európai parlamenti képviselővé választották;

D.

mivel a feltételezett cselekmény az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem Álvaro Amaro európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

E.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam nemzeti parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

F.

mivel a portugál alkotmány 157. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőképp rendelkezik:

G.

mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját (2); mivel a meghallgatása során Álvaro Amaro kijelentette, hogy nem ellenzi parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését;

H.

mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

I.

mivel az Álvaro Amarónak felrótt cselekményekre európai parlamenti képviselővé való megválasztása előtt került sor;

J.

mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionisra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy a szóban forgó bírósági eljárás mögött a képviselő politikai tevékenysége és ezáltal az Európai Parlament hátráltatásának szándéka húzódna meg;

K.

mivel egyrészről a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak” (3);

1.

2.