(1)

A juhhimlő és kecskehimlő a juh- és kecskeféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében. A juhhimlő és kecskehimlő juh- és kecskefélék körében történő kitörése esetén jelentős annak a kockázata, hogy a betegség más, juh- és kecskeféléket tartó gazdaságokra is átterjed.

(2)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt, illetve az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) az A, B és C kategóriájúként meghatározott betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. és 22. cikke korlátozás alatt álló körzet létrehozását írja elő az A kategóriájú betegségek kitörése esetén, amelyek közé a juhhimlő és kecskehimlő is tartozik, továbbá bizonyos járványvédelmi intézkedések alkalmazását írja elő e körzetben. Ezenkívül az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a korlátozás alatt álló körzetnek egy védőkörzetből, egy felügyeleti körzetből és szükség esetén a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában további, korlátozás alatt álló körzetekből kell állnia.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2025/1767 bizottsági végrehajtási határozat (4), amely a juhhimlő és kecskehimlő vírusával való fertőzöttség romániai előfordulásával kapcsolatos egyes vészhelyzeti intézkedéseket állapított meg. Közelebbről az (EU) 2025/1767 végrehajtási határozat 1. cikke úgy rendelkezik, hogy az említett tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően létrehozandó védő- és felügyeleti körzetből álló korlátozás alatt álló körzetnek legalább az említett végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területeket magában kell foglalnia, és a védő- és felügyeleti körzetekben alkalmazandó intézkedéseket legalább az említett mellékletben felsorolt időpontokig alkalmazni kell.

(4)

A juhhimlő és kecskehimlő további, Teleorman és Olt megyében (Románia) észlelt kitöréseit követően az (EU) 2025/1954 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az (EU) 2025/1767 végrehajtási határozat mellékletét.

(5)

2025. október 24-én Románia illetékes hatósága az (EU) 2025/1767 végrehajtási határozatban előírt valamennyi intézkedést megszüntette, mivel a juhhimlő és kecskehimlő e tagállamban történt, az említett időpontot megelőző utolsó kitöréséről 2025. szeptember 5-én értesítették a Bizottságot. Az (EU) 2025/1767 végrehajtási határozat mellékletében meghatározott intézkedések közül az utolsó 2025. október 24-től már nem volt alkalmazandó, és addig az időpontig nem fordult elő újabb kitörés.

(6)

2025. november 17-én Románia arról értesítette a Bizottságot, hogy Dolj és Teleorman megye juh- és/vagy kecskeféléket tartó létesítményekben a juhhimlő és kecskehimlő két további kitörését észlelte. E kitörésekre való reagálásként Románia korlátozás alatt álló körzetet hozott létre, amely védő- és felügyeleti körzetből áll, és ahol az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott általános járványvédelmi intézkedéseket alkalmazzák az említett betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

(7)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében szükséges uniós szinten mielőbb meghatározni a juhhimlő és kecskehimlő tekintetében létrehozott korlátozás alatt álló körzet elhelyezkedését és fennállásának időtartamát. Ezért e határozat mellékletében meg kell határozni egyrészt azon területek jegyzékét, amelyeken Romániában korlátozás alatt álló körzetet kell létrehozni a juh- és kecskehimlő tekintetében, másrészt e körzetek tervezett időtartamát.

(8)

A védő- és felügyeleti körzet mérete, valamint az azokban alkalmazandó intézkedések időtartama az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumok alapján kerül meghatározásra – beleértve a juhhimlő és kecskehimlő tekintetében az e betegség által érintett területeken fennálló jelenlegi helyzetet, a betegség által érintett tagállamnak a juhhimlővel és kecskehimlővel kapcsolatos általános járványügyi helyzetét, valamint a szóban forgó betegség továbbterjedési kockázatának mértékét –, és összhangban van az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított szabályokkal. Az intézkedések időtartamának megállapítása során emellett az Állategészségügyi Világszervezet által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (6) nemzetközi szabványai is figyelembevételre kerülnek.

(9)

Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni az (EU) 2025/1767 végrehajtási határozatot, mivel az említett határozatban megállapított vészhelyzeti intézkedések helyébe az e határozatban megállapított intézkedések lépnek.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

haladéktalanul létrehoz egy védőkörzeteket és felügyeleti körzeteket magában foglaló, korlátozás alatt álló körzetet, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően és az említett cikkben meghatározott feltételek mellett;

b)

az a) pontban említett védő- és felügyeleti körzetek magukban foglalják legalább az e határozat mellékletében felsorolt területeket;

c)

a védő- és felügyeleti körzetekben alkalmazandó intézkedéseket legalább az e határozat mellékletében felsorolt időpontokig fenntartja.