<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
  <head>
    <title>2017-10-201710C125201506500-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0650-15-201704591-07_00</title>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="21/05/2017" name="CustomProvisoryEditionDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="14/11/2017 16:14:27" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="569aw80nu9FLIpBfLCevYv4IcW4Ir/El3oOGNPpRI3q0KBRY0iZT5tMZXSRmJtkz7681X52KZ3qn/ds54/Y6oHpiU2EY9JWEWXLYEVhJGVLTLOkRLTBjaXZD32Bc75IeI+7C6C0huK6/jSn23pY1E93aHUygyy51BR1NlUiSR6Q=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="pkat" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0650" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2015" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_orange" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 13/01/2017 17:25:14" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="eb41add937ad49b2ad342fbab920f31a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0650" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C650/15. P. SZ. ÜGY</div>
      <div id="rId23" style="default">PPG ÉS SNF KONTRA ECHA</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ELEANOR SHARPSTON
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2017. július 6. (<span class="note">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C650/15. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Polyelectrolyte Producers Group GEIE (PPG)
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      SNF SAS
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Európai Vegyianyagügynökség
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Fellebbezés – 1907/2006/EK rendelet (REACHrendelet) – Különös aggodalomra okot adó anyagok – A XIV. mellékletbe (az engedélyköteles anyagok jegyzékébe) felvenni javasolt anyagokat tartalmazó lista megállapítása – Határozat, amely az akrilamidot olyan anyagként azonosítja, amely teljesíti a jegyzékbe való felvétel kritériumait – A 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja – Mentesség – Az »intermedier« fogalma – Indokolási kötelezettség – Az arányosság elve”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen fellebbezést a Törvényszék 2015. szeptember 25–i PPG és SNF kontra ECHA ítéletével (<span class="note">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) (a továbbiakban: megtámadott ítélet) szemben terjesztették elő. Az említett ítéletben a Törvényszék elutasította a Polyelectrolyte Producers Group GEIE (a továbbiakban: PPG) és az SNF SAS (a továbbiakban: SNF) által az Európai Vegyianyagügynökség (a továbbiakban: ECHA vagy Ügynökség) azon határozatának (ED/68/2009) megsemmisítése iránt előterjesztett keresetet, amelyben az akrilamidot (EKszám: 2011737) a REACHrendelet (<span class="note">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 57. cikkében meghatározott kritériumokat teljesítő, különös aggodalomra okot adó anyagként azonosította, és a XIV. mellékletbe történő felvétel érdekében felvette az anyagok jelöltlistájára (a továbbiakban: vitatott határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezés lehetőséget teremt a Bíróság számára, hogy értelmezze a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontját, amely mentesíti az említett rendelet VII. címe alól a telephelyen elkülönített és a szállított elkülönített intermediereket. Az említett cím a különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozik, és meghatározza egyrészről a különös aggodalomra okot adó anyagok azonosítására és az engedélyköteles anyagok jegyzékébe történő esetleges felvételükre, másrészről a jegyzékbe történő felvételt követő engedélyezésükre vonatkozó szabályokat és eljárásokat. Egy ilyen elemzés megköveteli a Bíróságtól, hogy határozza meg a „intermedier” fogalmát, és állapítsa meg, hogy az anyagok intermedierként történő felhasználását figyelembe kelle venni a különös aggodalomra okot adó anyag azonosítása során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A REACHrendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A REACHrendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása. Ez magában foglalja az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésénél az alternatív vizsgálati módszerek elősegítését, valamint az anyagok belső piaci szabad forgalmának biztosítását is, a versenyképesség és az innováció erősítésével egyidejűleg. (<span class="note">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A (12) preambulumbekezdés szerint a REACHrendelet célja „annak ösztönzése és egyes esetekben biztosítása, hogy a veszélyes anyagokat a jövőben kevésbé veszélyes anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben megfelelő, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható alternatívák állnak rendelkezésre”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A (22) preambulumbekezdés értelmében az engedélyezési rendelkezések „célja a belső piac megfelelő működésének a biztosítása a különösen veszélyes anyagokból eredő kockázatok megfelelő ellenőrzése mellett”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A (41) preambulumbekezdés szerint „[a]z intermedierekre a végrehajthatóság és különleges jellegük miatt külön regisztrálási követelményeket kell megállapítani”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk a REACHrendelet hatálya alóli kivételeket határozza meg. A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a rendeletet nem kell alkalmazni a nem elkülönített intermedierekre. A 2. cikk (8) bekezdésének alapján „[a] telephelyen elkülönített intermedierek és a szállított elkülönített intermedierek mentesülnek a következők alól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-4">
      a) a II. cím 1. fejezete a 8. és 9. cikk kivételével; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      b) a VII. cím.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 3. cikk az alábbi meghatározásokat tartalmazza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      „1. »anyag«: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyező anyagot is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-23" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-4">
      15. »intermedier«: a kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált vagy másik anyaggá való átalakítás (a továbbiakban: a szintézis) során felhasznált anyag:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      a) »nem elkülönített intermedier«: olyan intermedier, amelyet a szintézis során nem távolítanak el szándékosan (kivéve mintavétel céljából) abból a berendezésből, amelyben a szintézis végbemegy. Az ilyen berendezés a reaktort, kiegészítő berendezéseit és azokat a berendezéseket foglalja magában, amelyeken az anyag(ok) a folytonos vagy szakaszos folyamat során áthalad(nak), valamint a reakció következő lépése érdekében az egyik tartóedényből a másikba való átjuttatáshoz használt csőrendszert, de nem foglalja magában azokat a tartályokat és más tartóedényeket, amelyekben az anyago(ka)t a gyártás után tárolják;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-26" title="page-5">
      b) »telephelyen elkülönített intermedier«: olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelynek esetében az intermedier gyártására és az adott intermedierből az egyéb anyag(ok) szintézisére egyazon – egy vagy több jogi személy által üzemeltetett – telephelyen kerül sor;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-27" title="page-5">
      c) »szállított elkülönített intermedier«: olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelyet más telephelyek között szállítmányoznak vagy beszállítanak;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-5">
      16. »telephely«: egy adott terület, ahol – amennyiben az anyag(ok)nak egynél több gyártója van – bizonyos infrastruktúrákat és létesítményeket közösen használnak;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-29" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A VII. cím az engedélyezési eljárást szabályozza. Az 55. cikk értelmében e cím célja „a belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint – egyidejűleg – a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzésének és annak biztosítása, hogy ezeket az anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható”. Az 56. cikk (1) bekezdése azt az alapelvet tartalmazza, hogy a gyártók, importőrök vagy továbbfelhasználók a mások általi felhasználás céljából nem hozhatják forgalomba, vagy saját maguk nem használhatják fel (Az engedélyköteles anyagok jegyzéke című) XIV. mellékletben felsorolt anyagokat, kivéve ha engedélyezték az adott anyag azon felhasználásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 57. cikk alapján következő anyagok tüntethetők fel a XIV. mellékletben:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-5">
      „a) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a 67/548/EGK irányelvvel[ (<span class="note">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)] összhangban az 1. vagy 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként sorolják be;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-5">
      b) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a 67/548/EGK irányelvvel összhangban az 1. vagy 2. kategóriába tartozó mutagén anyagként sorolják be;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-6">
      c) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a 67/548/EGK irányelvvel összhangban az 1. vagy 2. kategóriába tartozó reprodukciót károsító anyagként sorolják be;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-6">
      d) az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-6">
      e) az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott kritériumokkal összhangban a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-6">
      f) olyan anyagok – mint például az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagok, a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagok, vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok –, amelyek esetében nem teljesülnek a d) vagy e) pont kritériumai, és amelyek esetében tudományosan igazolható módon megállapítják, hogy valószínűleg olyan súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, amely az a)–e) pontban felsorolt anyagokkal azonos mértékű aggodalomra ad okot, és amelyek meghatározására az 59. cikkben meghatározott eljárással összhangban eseti alapon kerül sor.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 59. cikk (2)–(10) bekezdése állapítja meg az 57. cikkben említett kritériumokat teljesítő anyagok azonosítására és a XIV. mellékletbe felvenni javasolt anyagok jelöltlistájának megállapítására irányuló eljárást:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-6">
      „(2) A[z] [Európai] Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy a XV. melléklet vonatkozó szakaszaival összhangban készítsen dokumentációt azon anyagok vonatkozásában, amelyek a véleménye szerint teljesítik az 57. cikkben meghatározott kritériumokat. A dokumentációt adott esetben lehet az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni. Az Ügynökség ezt a dokumentációt hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-6">
      (3) A XV. melléklettel összhangban azon anyagok vonatkozásában, amelyek a véleménye szerint teljesítik az 57. cikkben meghatározott kritériumokat, bármely tagállam készíthet dokumentációt, amelyet továbbít az Ügynökségnek. A dokumentációt adott esetben lehet az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni. Az Ügynökség ezt a dokumentációt az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzáférhetővé teszi a többi tagállam számára.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-6">
      (4) Az Ügynökség honlapján értesítést tesz közzé arról, hogy elkészült egy anyag XV. melléklet szerinti dokumentációja. Az Ügynökség felkéri az összes érintett felet, hogy meghatározott határidőn belül közöljék észrevételeiket az Ügynökséggel.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-7">
      (5) A továbbítást követő 60 napon belül a többi tagállam vagy az Ügynökség észrevételt tehet az Ügynökségnek küldött dokumentációban szereplő anyagnak az 57. cikkben szereplő kritériumok tekintetében való azonosításával kapcsolatban.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-7">
      (6) Amennyiben az Ügynökség nem kap kézhez, illetve nem tesz semmilyen észrevételt, felveszi az anyagot az (1) bekezdésben említett jegyzékbe. Az Ügynökség az adott anyagot felveheti az 58. cikk (3) bekezdése szerinti ajánlásaiba.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-7">
      (7) Amennyiben észrevételeket tesznek, vagy az Ügynökség észrevételeket kap kézhez, az Ügynökség az (5) bekezdésben említett hatvannapos időszak végétől számított 15 napon belül a tagállami bizottság elé terjeszti a dokumentációt.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-7">
      (8) Amennyiben e beterjesztéstől számított 30 napon belül a tagállami bizottság egyhangú megállapodást ér el az azonosítás tekintetében, az Ügynökség felveszi az anyagot az (1) bekezdésben említett jegyzékbe. Az Ügynökség az adott anyagot felveheti az 58. cikk (3) bekezdése szerinti ajánlásaiba.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-7">
      (9) Amennyiben a tagállami bizottság nem ér el egyhangú jóváhagyást, a Bizottság az anyag azonosítására vonatkozó javaslattervezetet készít elő a tagállami bizottság véleményének kézhezvételét követő 3 hónapon belül. Az anyag azonosítására vonatkozó végső határozatot a 133. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban hozzák meg.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-7">
      (10) Az anyag felvételéről szóló határozat meghozatalát követően az Ügynökség a weboldalán haladéktalanul közzéteszi és aktualizálja az (1) bekezdésben említett jegyzéket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG európai gazdasági egyesülés, amely a polielektrolitokat, poliakrilamidokat vagy akrilamidot tartalmazó más polimereket előállító vagy importáló társaságok érdekeit képviseli. Az SNF az egyik tagja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az akrilamid a poliakrilamid polimerizáció útján történő létrehozásához használt monomer anyag. (<span class="note">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) A poliakrilamidot leggyakrabban vizek kezeléséhez, a papíriparban, a bányászatban, a kőolajiparban, a mezőgazdaságban, textiladalékként és kozmetikai termékek és testápolók területén alkalmazzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2009. augusztus 25én a Holland Királyság átadott az ECHAnak egy általa összeállított dokumentációt, amelyben az akrilamidot a REACHrendelet 57. cikkének a) és b) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelő rákkeltő és mutagén, a hivatkozott rendelet XIV. mellékletébe felvételre kerülő anyagok jelöltlistájára (a továbbiakban: jelöltlista) felveendő anyagként azonosította. 2009. augusztus 31én az ECHA a honlapján értesítést tett közzé, amelyben felkérte az érintett feleket, hogy közöljék észrevételeiket az említett dokumentációval kapcsolatban. Felhívta a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait is, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2009. november 27én a tagállami bizottság – amely elé az ECHA a REACHrendelet 59. cikke (7) bekezdésének alkalmazásával e dokumentációt terjesztette – egyhangúlag megállapodott az akrilamid különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosításáról, mivel az teljesítette a hivatkozott rendelet 57. cikkének a) és b) pontjában említett kritériumokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2009. december 22én az ECHA ügyvezető igazgatója meghozta a vitatott határozatot. Az ECHA 2010. március 30án közzétette a jelöltlistát, amely tartalmazta az akrilamidot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2010. június 10én benyújtott keresetlevéllel a PPG és az SNF keresetet indított a vitatott határozat megsemmisítése iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a PPG és SNF kontra ECHA ügyben 2011. szeptember 21én hozott végzésében (<span class="note">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és SNF kontra ECHA ügyben 2013. szeptember 26án hozott ítéletével (<span class="note">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) a Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte, visszautalta az ügyet a Törvényszék elé, és a költségekről nem határozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélete következtében a Törvényszék elutasította az ECHA elfogadhatatlansági kifogását, és érdemben elbírálta az ügyet. (<span class="note">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és a SNF az első jogalapjában azt állította, hogy a szóban forgó határozat sérti a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontját és 59. cikkét. Arra hivatkoztak, hogy az akrilamid egy olyan intermedier, amely az 59. cikk alapján mentesül a különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítás alól. A Törvényszék elutasította ezt az érvet. Megállapította, hogy az intermedier 3. cikk 15. pontjában foglalt meghatározásából az következik, hogy valamely anyag intermedierként való azonosítása a gyártása és felhasználása során követett céltól függ. Az, hogy a jelen esetben az anyag intermediernek minősül, nem jelenti azt, hogy mentesül az 59. cikkben előírt azonosítási eljárás alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és a SNF a második jogalapjában azt állította, hogy az ECHA nyilvánvaló értékelési hibát követett el annak elfogadásával, hogy az akrilamid felhasználásainak nem mindegyike intermedierként való felhasználás. A Törvényszék megállapította, hogy az ECHA a tudományos és technikai rend fölöttébb összetett tényeinek értékelésében széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A Holland Királyság által a REACHrendelet XV. mellékletével összhangban összeállított dokumentáció rámutatott arra, hogy az Európai Unióban használt akrilamid mintegy 99%át használták intermedierként poliakrilamidok számos művelet céljából történő előállításához; léteznek más felhasználások is, így a tömítőanyagként és poliakrilamidgél helyben történő előállítása céljából történő felhasználás; és nem állapítható meg, hogy az akrilamidnak a Holland Királyság által a dokumentációjában említett valamennyi felhasználása intermedier jellegű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik jogalap (az arányosság elvének állítólagos megsértése) tekintetében a Törvényszék megállapította, hogy i. a nem tevés; ii. a REACHrendelet VIII. címében előírt korlátozások elfogadása; valamint iii. a munkavállalók védelme tárgyában fennálló szabályozás nem tekinthető alkalmas és/vagy kevésbé korlátozó intézkedésnek az akrilamid különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosításához képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és a SNF negyedik jogalapjában azt állította, hogy az ECHA megsértette az egyenlő bánásmód elvét azáltal, hogy az akrilamidot kedvezőtlenebb módon kezelte, mint más, azonos helyzetben lévő anyagokat, amelyeket nem azonosítottak különös aggodalomra okot adó anyagként. A Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy az 59. cikk (2) és (3) bekezdése alapján a Bizottság és a tagállamok választották ki a XIV. mellékletbe felveendő anyagokat. A valamely tagállam által kidolgozott dokumentáció vagy a Bizottságtól érkezett kérelem hiányában az ECHA nem azonosíthat valamely anyagot anélkül, hogy ne lépné túl hatáskörét. Ebből következik, hogy az ECHA – azáltal, hogy az akrilamidot és nem más, állítólagosan hasonló anyagot azonosította különös aggodalomra okot adó anyagként – nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét. E célból további indokolás nem volt szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, a Törvényszék a 2015. szeptember 25i ítéletében elutasította a kereset egészét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti fellebbezés és a felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság Hivatalához 2015. december 4én benyújtott fellebbezésében a PPG és az SNF azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, hozzon jogerős ítéletet és semmisítse meg a vitatott határozatot, vagy másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé. Azt kérik továbbá, hogy a Bíróság kötelezze az ECHAt az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a Törvényszék előtti eljárás költségeit is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF hat fellebbezési jogalapot terjesztett elő, amelyeket a következők szerint lehet összefoglalni. Az első fellebbezési jogalapot arra alapítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az „intermedier” REACHrendelet 3. cikkének 15. pontjában szereplő meghatározásának értelmezésekor. A második fellebbezési jogalapot a Törvényszék indokolási kötelezettségének megsértésére alapítják, miszerint nem vizsgálta az arra vonatkozó érvet, hogy a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontja mentesíti a VII. cím egésze alól a telephelyen elkülönített intermediereket és a szállított elkülönített intermediereket. A harmadik fellebbezési jogalap azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az intermedierek nem mentesülnek a REACHrendelet 59. cikke alól. A negyedik fellebbezési jogalapot arra alapítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az ECHA nem nyilvánvaló értékelési hibát követett el azáltal, hogy nem vette figyelembe a XV. mellékletben szereplő információkat. Az ötödik fellebbezési jogalappal a vitatott határozat arányosságának értékelésekor elkövetett hibát kifogásolják. A hatodik jogalapot az indokolási kötelezettség megsértésére alapítják, mivel a Törvényszék nem vizsgálta a PPG és az SNF által előterjesztett kevésbé korlátozó intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ECHA azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést mint megalapozatlant, hagyja helyben a megtámadott ítéletet, és a PPGt és az SNFet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a Törvényszék előtti eljárás költségeit is. Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezési jogalapokat. Hollandia támogatja az ECHAt a fellebbezési eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF, az ECHA, valamint az Európai Bizottság szóbeli észrevételeket terjesztett elő a 2017. január 11i tárgyaláson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen fellebbezés tárgya lényegében az elkülönített intermediereknek a REACHrendelet VII. címében meghatározott, a különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezési eljárása alóli mentességének hatálya.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A REACHrendelet létrehozza a vegyi anyagok ellenőrzésének – többek között regisztrálásukat, értékelésüket, valamint engedélyezésüket is magában foglaló – integrált rendszerét. (<span class="note">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) A Bizottság rendeletjavaslata szerint i. a regisztrálás tekintetében „az iparág köteles az általa gyártott anyagokra vonatkozó információkat megszerezni és ezen információkat az említett anyagok biztonságos kezelésének biztosítása céljából felhasználni […]”; ii. az értékelés „lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az iparág tiszteletben tartjae a kötelezettségeit […]”, iii. az engedélyezés tárgya a különös aggodalomra okot adó anyagok, amelyek „[…] felhasználásával járó kockázatokat felülvizsgálják, és ha megfelelően ellenőrzik a kockázatokat, illetve [amelyek esetében] a társadalmigazdasági előnyök meghaladják a kockázatokat, és megfelelő megoldásként nem állnak rendelkezésre alternatív anyagok vagy technológiák, akkor a felhasználást engedélyezik”, valamint iv. a korlátozások „olyan biztonsági hálóként szolgál[nak], amely[ek] lehetővé teszi[k] a REACHrendszer más rendelkezései által nem megfelelően lefedett kockázatok kezelését” (<span class="note">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A REACHrendelet az EUMSZ 191. cikkben foglalt elővigyázatosság elvén alapul. (<span class="note">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) Ezen elvvel összhangban, valamint az emberi egészség és a környezet megfelelően magas szintű védelmének biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a különös aggodalomra okot adó anyagokra. (<span class="note">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A REACHrendelet VII. címe állapítja meg a különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezési eljárását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első szakaszban az 57. cikkel összhangban azonosítják a különös aggodalomra okot adó anyagokat. A különös aggodalomra okot adó anyagok egyrészről az 57. cikk a)–e) pontjában szerepelnek rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító tulajdonságaik miatt, illetve amiatt, mert perzisztensek, bioakkumulatívak és mérgezőek, vagy nagyon perzisztensek és nagyon bioakkumulatívak, másrészről pedig az 57. cikk f) pontjában szerepelnek, itt található minden más olyan anyag, „amelyek esetében tudományosan igazolható módon megállapítják, hogy valószínűleg olyan súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, amely az a)–e) pontban felsorolt anyagokkal azonos mértékű aggodalomra ad okot” (<span class="note">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 59. cikk határozza meg az ilyen anyagok azonosítására szolgáló eljárást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először, valamely tagállam vagy az ECHA (utóbbi esetben a Bizottság kérésére) összeállítja a XV. melléklet szerinti dokumentációt. E dokumentációnak tartalmaznia kell a szóban forgó anyag azonosító adatait, a szóban forgó anyag javasolt minősítésének indokolását, valamint a felhasználásra és az expozícióra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat, továbbá az alternatív anyagokra és technikákra vonatkozó információkat. Az ECHA ezt a dokumentációt hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára. (<span class="note">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) Másodszor, az ECHA a honlapján értesítést tesz közzé arról, hogy elkészült egy anyag XV. melléklet szerinti dokumentációja, és felkéri az összes érintett felet, hogy az általa meghatározott határidőn belül közöljék észrevételeiket. (<span class="note">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) Amennyiben nem érkezik észrevétel, a harmadik lépésben az ECHA az 59. cikk (6) bekezdése alapján felveszi az anyagot a jelöltlistára. Amennyiben az ECHAhoz észrevétel érkezik, a tagállami bizottság elé kell terjesztenie a dokumentációt. Ezt követően az ECHA csak akkor veszi fel az anyagot a jelöltlistára, ha a tagállami bizottság egyhangú megállapodást ér el, vagy ha a Bizottság javaslattervezetet készített elő, és a végső határozatot a 133. cikk (3) bekezdésében említett komitológiai eljárással összhangban hozzák meg. (<span class="note">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A REACHrendelet 59. cikkének (1) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy az első szakasz célja a különös aggodalomra okot adó anyagok azonosítása és a XIV. mellékletbe felvenni javasolt anyagok jelöltlistájának megállapítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárás második szakaszában sor kerül bizonyos jelölt anyagoknak „Az engedélyköteles anyagok jegyzéke” című XIV. mellékletbe való felvételére. Először, az ECHA ajánlásokat tesz a XIV. mellékletben feltüntetendő elsőbbségi különös aggodalomra okot adó anyagokról. (<span class="note">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Majd az ECHA ajánlása alapján a Bizottság adott esetben úgy dönt, hogy felveszi a jelöltlistán szereplő anyagot a XIV. melléklet szerinti engedélyezési jegyzékbe. Ezt a határozatot az 1999/468/EK határozat (<span class="note">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) 5a. cikkének (1)–(4) bekezdésében és 7. cikkében megállapított eljárással összhangban fogadják el. Minden egyes anyag esetében meg kell határoznia az azonosítóját, lényegi tulajdonságát vagy tulajdonságait, amelyek indokolttá teszik az 57. cikk szerinti azonosítását, az esetlegesen alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket, (adott esetben) egyes felhasználások vonatkozásában a felülvizsgálati időszakokat, valamint azokat az esetleges felhasználásokat vagy felhasználási kategóriákat, amelyek mentesülnek az engedélyezési követelmény alól, és az ilyen mentességek esetleges feltételeit. (<span class="note">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az engedélyezési eljárás harmadik szakasza a XIV. mellékletben szereplő anyagokra vonatkozó engedélyek megadása. Az engedélyezési kérelmet az anyag gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója nyújthatja be. (<span class="note">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) A Bizottság fogadja el az engedélyezési határozatokat a 64. cikkben megállapított eljárás alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A XIV. mellékletbe felvett különös aggodalomra okot adó anyagok nem hozhatók forgalomba felhasználás céljából, illetve a gyártók, importőrök vagy továbbfelhasználók nem használhatják fel azokat, kivéve, ha engedélyezték vagy a rendeletben meghatározott bizonyos korlátozott kategóriákba sorolták be. (<span class="note">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) A REACHrendelet 2. cikkének (5) és (8) bekezdése értelmében azonban a gyógyszerek, az élelmiszerek vagy a takarmányok, valamint a telephelyen elkülönített és a szállított elkülönített intermedierek mentesülnek a VII. cím alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen fellebbezés középpontjában – a fenti 35–37. pontban meghatározott – azonosítási eljárás első szakasza, valamint az elkülönített intermediereknek a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjában foglalt, az engedélyezés alóli mentesülése közötti kapcsolat áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen körülmények között most megvizsgálom a jelen fellebbezést. A hat fellebbezési jogalap közül először az első és a harmadik vizsgálata tűnik számomra szükségesnek, mivel azok az intermediereknek a REACHrendelet VII. címe alóli mentességének hatályára vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első fellebbezési jogalap: az „intermedier” fogalmának értelmezésével kapcsolatos téves jogalkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet vonatkozó pontjainak összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék megállapította, hogy annak alapján, hogy valamely anyag lehet intermedier helyzetű, nem mentesül az alól, hogy a REACHrendelet 59. cikke szerinti eljárás eredményeként különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítsák. (<span class="note">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék az akrilamidnak polimerizáció útján tömítőanyagként, valamint poliakrilamid alapú elektroforézisgélek gyártása során történő felhasználását vizsgálta. A tömítőanyagot illetően arra a megállapításra jutott, hogy az akrilamid felhasználása nem intermedier felhasználás, hanem az anyag végfelhasználása. (<span class="note">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Ezt a megállapítást megerősíti az „Intermedierek meghatározása a Bizottság, a tagállamok és az ECHA 2010. május 4i megállapodása szerint” című dokumentum (<span class="note">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) 2. és 4. pontja. (<span class="note">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) A poliakrilamid alapú elektroforézisgéleket illetően az elektroforézis protokolljának egyik lépését jelentő öntés előkészítésének célja nem poliakrilamid gyártása, hanem a molekulák analitikus úton, elektroforézis által történő szétválasztása. (<span class="note">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Mindenesetre az a tény, hogy az ECHA adatbázisában lévő, az akrilamiddal kapcsolatban benyújtott mindhárom regisztrálási dokumentáció intermedierként azonosítja ezt az anyagot, nem jelenti azt, hogy ezt az anyagot kizárólag intermedierként használták. (<span class="note">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék rámutatott arra, hogy a REACHrendelet az anyagot a lényegi tulajdonságai alapján határozza meg, míg az intermedier fogalmát az anyag gyártása és felhasználása során követett cél szerint határozza meg. (<span class="note">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) Az a tény, hogy egy anyag intermedier helyzetű lehet, nem jelenti azt, hogy mentesül az alól, hogy a REACHrendelet 59. cikke szerinti eljárás alapján különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítsák. (<span class="note">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első fellebbezési jogalapjukban a PPG és az SNF azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az „intermedier” REACHrendelet 3. cikkének 15. pontjában szereplő meghatározásának értelmezésekor. Ez a fellebbezési jogalap három részből áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először, a PPG és az SNF arra hivatkozik, hogy az „intermedier” Törvényszék általi értelmezése ellentétes a REACHrendelet intermedierekre vonatkozó rendelkezéseinek egyértelmű szövegével. Az akrilamid megfelel az intermedier meghatározásának, mivel poliakrilamiddá való átalakítás céljából kémiai reakcióban gyártott és felhasznált anyag. Következésképpen az akrilamid tömítőanyagként használt poliakrilamiddá való alakítás céljából vagy elektroforézisgélek gyártása során történő felhasználása nem zárható ki a meghatározásból. A szintetizált anyag végfelhasználása vagy a szintézis utáni kémiai folyamat nem releváns az intermedier meghatározása szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az intermedier Törvényszék általi értelmezése ellentétes a REACHrendelet intermedierekre vonatkozó rendelkezéseinek céljával. Az intermedierek az anyagok azon különleges kategóriáját jelentik, amelyekre a REACHrendelet 2. cikkének (8) bekezdésében előírt mentességek vonatkoznak, mivel nem ugyanolyan mértékű kockázatot jelentenek, mint a jelentős expozícióval járó anyagok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a PPG és az SNF arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy az ECHA intermedierekre vonatkozó útmutatójának 4. függelékére hivatkozott az „intermedier” fogalma értelmezésének alátámasztása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ECHA a fentiekre válaszul azt adta elő, hogy az „intermedier” meghatározását szigorúan kell értelmezni, mivel ez jelenti a kiindulási pontot az említett anyagoknak a REACHrendelet bizonyos rendelkezéseinek hatálya alóli mentesüléséhez. Ahhoz, hogy egy anyag a 3. cikk 15. pontja értelmében vett intermediernek minősüljön, az átalakítás fő célja az, hogy az adott anyag hozzájárul a gyártani tervezett másik anyag szerkezetéhez. Az intermedierekre továbbá kedvezőbb regisztrálási követelmények vonatkoznak, ha a 3. cikk 16. pontja szerinti „telephelyen” szigorúan ellenőrzött körülmények között használják fel azokat. Ennélfogva, ha egy anyagot meghatározott végfelhasználás céljából használnak fel egy olyan helyen, ahol az adott végfelhasználásra várhatóan sor kerül (például az akrilamid felhasználása tömítőanyagokban), akkor ez a felhasználás nem intermedier. Ezenkívül a Törvényszék csak a következtetéseinek alátámasztására használta fel az ECHA intermedierekre vonatkozó útmutatóját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság szerint pusztán az a tény, hogy egy anyagot átalakítanak egy másik termékké, nem elegendő az intermedierként történő besoroláshoz. A Bizottság kifejti, hogy – anélkül, hogy szubjektív szempontot feltételeznénk – az anyag gyártásának és felhasználásának, valamint a kémiai folyamat célját figyelembe kell venni annak vizsgálatakor, hogy ez az anyag intermediernek minősüle. A Bizottság hozzáfűzi, hogy az anyag intermedierként történő felhasználása irreleváns a különös aggodalomra okot adó anyagnak a REACHrendelet 59. cikke szerinti azonosítása tekintetében. Továbbá a PPGnek és az SNFnek az ECHA útmutatója Törvényszék általi használatával kapcsolatos állításai tévesek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első fellebbezési jogalap alapvetően az „intermedierek” REACHrendelet szerinti fogalmának kérdését, valamint e kifejezésnek az „anyagokkal” való kapcsolatát veti fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „anyag” a REACHrendelet hatályának meghatározására használt legfontosabb fogalom. Az (1) preambulumbekezdés alapján a rendelet célja „az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint az […] anyagok szabad mozgásának biztosítása, a versenyképesség és az innováció javítása mellett”. Mind az emberi egészség és a környezetvédelem magas szintjét, mind az anyagok belső piacának hatékony működtetését az anyagokra vonatkozó jogszabályok közelítése során kell biztosítani. (<span class="note">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Az „anyag” 3. cikk 1. pontja szerinti meghatározásának („természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei”) lényege változatlan maradt a rendelet (<span class="note">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) és a veszélyes anyagokról szóló első irányelv általi módosított vagy hatályon kívül helyezett előző szövegek óta. (<span class="note">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) Ez a meghatározás a „REACHrendelet sarokköve, mivel az anyagok képezik a REACH rendelkezéseinek legfőbb tárgyát”. (<span class="note">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Továbbá a REACHrendelet legtöbb fogalmának – például a „polimer”, a „monomer” és az „intermedier” – meghatározása közvetlenül az „anyag” fogalmán alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha egy anyag különös aggodalomra okot adó anyagnak minősül, ami azt jelenti, hogy az anyag a lényegi tulajdonságai miatt különösen veszélyes, a fenti 33–38. pontban ismertetett eljárásban felvehető a REACHrendeletnek „Az engedélyköteles anyagok jegyzéke” című XIV. mellékletébe. A különös aggodalomra okot adó anyagoknak az 57. cikk szerinti azonosítása során nem vizsgálják az anyagok tervezett felhasználásait, hanem csak azok lényegi tulajdonságait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „intermedier” fogalmát a 3. cikk 15. pontja határozza meg. A rendelkezés szövegéből egyértelműen következik, hogy az intermedier i. egy olyan anyag; amelyet ii. kémiai feldolgozás céljából gyártanak; iii. e feldolgozás során felhasználnak; iv. egy másik anyaggá való átalakítás céljából. Az elkülönített intermediereknek, például a jelen esetben az akrilamidnak további feltételnek kell megfelelni, hogy az anyag a REACHrendelet értelmében intermediernek minősüljön: az eljárásnak a 3. cikk 16. pontjában meghatározott „telephelyen” kell történnie, vagy az anyagot más „telephelyek” között kell szállítmányozni vagy beszállítani. Ennek a célja az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázat elkerülése annak biztosítása révén, hogy az intermediereket csak ellenőrzött körülmények között használják fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az anyag és az intermedier fogalma között az a különbség, hogy az utóbbiakat kémiai feldolgozás céljából gyártják, és más anyag előállítására használják fel. Az intermedier meghatározása tehát magában foglalja i. az intermedier anyagok gyártásának, valamint felhasználásának célját, amely nevezetesen kémiai feldolgozásra irányul, valamint ii. magának a kémiai feldolgozásnak a célját is, amely egy másik anyag előállítására irányul. Az elkülönített intermedier meghatározása is tartalmazza a „telephely” fogalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lefolytatandó vizsgálat kétirányú: i. anyagról vane szó, és ii. az adott anyag gyártásának, felhasználásának és kémiai feldolgozásának célja és feltételei megfelelneke az intermedier REACHrendelet szerinti meghatározásában foglaltaknak. Amint abban a tárgyaláson a PPG és az SNF is egyetértett, az elemzés kiindulópontja az „anyag” fogalma; először meg kell határozni az anyagot, majd meg kell vizsgálni a felhasználási módjait annak megállapítására, hogy megfelele az „intermedier” fogalommeghatározásának. Ebben az esetben szillogizmust használok: minden intermedier anyagok felhasználásának minősül, de csak néhány anyag felhasználása intermedier; ennélfogva egy anyag lehet intermedier és nem intermedier felhasználású is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből az következik, hogy az intermedier REACHrendelet szerinti meghatározása a szóban forgó anyag gyártásának és felhasználásának célján alapul. Ez tükröződik mind a rendelet szövegében, mind annak céljában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 3. cikk 15. pontjának szövegében ezért szerepelnek az intermedier meghatározásánál a „céljából gyártott” és „céljából” kifejezések. Az engedélyezési eljárás keretében az intermedierekre vonatkozó rendelkezések célja az, hogy mentesítsék az anyagok egyes felhasználásait az engedélyezés követelménye alól annak érdekében, hogy a legnagyobb kockázatot jelentő felhasználásokra tudjanak összpontosítani. (<span class="note">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) Ezt a célt a REACHrendelet átfogó céljának és az engedélyezési eljárás általános céljával – vagyis a különös aggodalomra okot adó anyagok által jelentett kockázatok ellenőrzése az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében – összhangban kell értelmezni. (<span class="note">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért úgy vélem, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg a megtámadott ítélet 67. pontjában, hogy a REACHrendelet „az anyag gyártása és felhasználása során követett céllal összefüggésben” határozza meg az intermediert. Ez az értelmezés összhangban van mind a rendelet szövegével, mind céljával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF arra is hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy az akrilamid tömítőanyagokban és elektroforézisgélek gyártása során történő felhasználását az akrilamid végfelhasználásainak, nem pedig intermedier felhasználásainak minősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a tömítőanyagokban történő felhasználásra és elektroforézisgélek gyártására vonatkozó indokolásában (a megtámadott ítélet 54–58. pontja) elutasítja e felhasználások intermedier jellegét. Ez az indokolás azon az érven alapul, hogy a kémiai folyamat legfőbb célja nem a poliakrilamid előállítása, hanem a tömítő funkció megvalósítása, illetve a molekulák analitikus úton, elektroforézis által történő szétválasztása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF állításával ellentétben számomra az tűnik ki a megtámadott ítéletből, hogy a Törvényszék nem terjesztette ki a 3. cikk 15. pontjában foglalt meghatározás hatályát, és az intermedier meghatározásának további kritériumaként nem állapította meg a szintetizált anyag végfelhasználásának hiányát. Épp ellenkezőleg, a Törvényszék az intermedier meghatározását – az anyag gyártásának és felhasználásának céljára tekintettel – szó szerint alkalmazta. Az akrilamid felhasználásának célja ugyanis – amint arra a Törvényszék helyesen rámutatott – e két esetben nem poliakrilamid gyártása, hanem a tömítés vagy az elektroforézis. A Törvényszék tehát úgy ítélte meg, hogy e két felhasználás nem intermedier felhasználás, hanem végfelhasználás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy a megtámadott ítélet bizonyos terminológiai eltérései, például az „intention” [cél], „intended purpose” [követett cél] vagy az „intended objective” [követett cél] kifejezések használata arra engedhetnek következtetni, hogy a Törvényszék egy szubjektív elemet vezetett be az intermedier meghatározásában szereplő szándék értékelésére. Véleményem szerint azonban a vitatott részeket összességében nézve nem ez a helyzet. E szavak néhány alkalommal való feltüntetése ezért nem érvényteleníti a Törvényszék indokolását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ténykérdés, hogy a tömítőanyagként történő felhasználás és az elektroforézisgélek gyártása az akrilamid felhasználásainak tekinthetőke, és amennyiben igen, milyen jellegű felhasználásoknak minősülnek. Egyrészről a fellebbezők arra kérik a Bíróságot, hogy más tényállást állapítson meg. A tényállás elferdítése hiányában azonban – amelyre nem hivatkoznak – a Törvényszék ténymegállapításai nem vitathatók a fellebbezés során. Még abban az esetben is, ha – a fellebbezők számára kedvezőbb módon – azt állítjuk, hogy a fellebbezők e tényeknek a Törvényszék általi jogi minősítését és az abból levont jogkövetkezményeket vitatják, a fentiekben kifejtett elemzésemből az következik, hogy a Törvényszék helyesen alkalmazta a jogot. (<span class="note">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen elutasítom a PPG és az SNF érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 55. pontjában az ECHA intermedierekre vonatkozó útmutatójának 4. függelékére való hivatkozással kapcsolatban a PPG és az SNF azt állítja, hogy a Törvényszéknek önállóan kellett volna értékelnie e dokumentum jogi megalapozottságát, és a jelen ügyben irreleváns részekre támaszkodik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy ezt az érvet el kell utasítani. Álláspontom szerint az intermedierek Törvényszék általi értelmezése helytálló, és az a tény, hogy a Törvényszék az ECHA intermedierekre vonatkozó útmutatójának kivonatára hivatkozik az akrilamid tömítőanyagként történő felhasználására vonatkozó következtetéseinek alátámasztása érdekében, nincs hatással a megtámadott ítélet rendelkező részére. Ennélfogva az nem indokolja annak hatályon kívül helyezését. (<span class="note">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen elutasítom ezt az érvet és az első fellebbezési jogalapot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik fellebbezési jogalap: az intermedierek REACHrendelet 59. cikke alóli mentességének értelmezésével kapcsolatos téves jogalkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet vonatkozó pontjainak összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék megállapította, hogy az akrilamid, mint a REACHrendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti „anyag”, az 59. cikkben előírt azonosítási eljárás alá vonható. (<span class="note">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) Ugyan e rendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontja mentesíti a telephelyen elkülönített intermediereket és a szállított elkülönített intermediereket a VII. cím alól, az, hogy egy anyag intermedier helyzetű, nem jelenti azt, hogy mentesülhet az azonosítási eljárás alól. (<span class="note">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) Az, hogy a Hollandia által benyújtott, az akrilamidot rákkeltő és mutagén anyagként azonosító dokumentáció kizárólag ezen anyag intermedierként történő felhasználásait említi példaként, nem releváns az akrilamidnak az 57. cikkben foglalt kritériumokat teljesítő különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítása szempontjából. Ez a tény azonban az engedélyezési eljárás későbbi szakaszában relevánssá válhat. (<span class="note">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF a harmadik fellebbezési jogalapjukat arra alapítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az intermediereknek a REACHrendelet engedélyezésről szóló VII. címe alóli mentességét értelmezte. Ez a fellebbezési jogalap három részből áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először, a PPG és az SNF arra hivatkozik, hogy a Törvényszék azon megállapítása, hogy az intermedierek nem mentesülnek az 59. cikk alól, ellentétes a jogalkotó egyértelmű céljával és a 2. cikk (8) bekezdése b) pontjának szövegével, amely a VII. cím egésze alól mentesíti az intermediereket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte az 59. cikket azáltal, hogy az említett cikkben az „anyagok”ra történő általános hivatkozás nem zárja ki az intermedierekre vonatkozó különleges mentességek alkalmazását. Mivel a Törvényszék elismerte, hogy az intermedierek nem engedélykötelesek, tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem állapította meg, hogy az intermedier felhasználások nem tartoznak az 59. cikk hatálya alá sem. Továbbá, azt, hogy valamely anyag bizonyos rendelkezések alól mentesüle, ezen rendelkezéseknek az adott anyagra történő alkalmazása előtt, nem pedig utána kell ellenőrizni. A fellebbezők azt is előadták, hogy az 59. cikkben meghatározott eljárás nem csupán az 57. cikkben felsorolt tulajdonságokkal rendelkező anyagok azonosítására szolgál, hanem olyan anyagok listáját is megállapítja, amelyeket adott esetben felvehetnek a XIV. mellékletbe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a PPG és az SNF azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az intermedierek nem mentesülnek az 57. cikk alól. Az a tény, hogy valamely anyag az 57. cikkben felsorolt, aggodalomra okot adó lényegi tulajdonságokkal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy a 2. cikk (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott kifejezett mentesség figyelmen kívül hagyható. Továbbá, az 57. cikkben felsorolt lényegi tulajdonságokkal rendelkező anyagok azonosításának célja nem az összes ilyen anyag azonosítása, hanem csak a XIV mellékletbe felveendő anyagok azonosítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ECHA kifejti, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontja nem akadályozhatja meg, hogy az akrilamidot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítsák. E cikk jogalkotási háttere, jelentése és alkalmazása gyakorlatilag alátámasztja ezt az álláspontot. Továbbá, a 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja kivételt jelent az engedélyezési kérelemre vonatkozó követelmény alól, és ezért szigorúan kell értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 57. és az 59. cikket illetően az ECHA azt állítja, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy az akrilamid olyan anyag, amelyet az azonosítási eljárás alá lehet vonni, függetlenül attól, hogy csak intermedierként használjáke. Továbbá e cikkek szövege azt jelzi, hogy egy anyag azonosítása és jelöltlistára történő felvétele nem feltétlenül eredményezi a XIV. mellékletbe történő felvételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság kifejti, hogy a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjában szereplő mentességet a VII. címben szereplő összes olyan rendelkezés alóli mentességnek kell tekinteni, amely az anyag intermedierként való felhasználására vonatkozik. A Bizottság hozzáfűzi, hogy az egyéb, például a gyógyszerekben, valamint az élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználások a 2. cikk (5) bekezdése értelmében mentesülnek a VII. cím alól, de nem akadályozzák az anyag azonosítását és a jelöltlistára történő felvételét. A Bizottság szerint a PPG és az SNF nem fejtette ki, hogy egy olyan anyagot, amelyet mind intermedierként, mind nem intermedierként felhasználnak, hogyan kell kezelni, ha a 2. cikk (8) bekezdése b) pontjának általuk követett értelmezését fogadnánk el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik fellebbezési jogalap a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott mentesség hatályára és hatására vonatkozik. A harmadik jogalap három része lényegében erre a kérdésre vonatkozik, ezért együtt vizsgálom azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetni kell arra, hogy valamely elvtől való eltéréseket az állandó ítélkezési gyakorlat szerint szigorúan kell értelmezni. (<span class="note">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) Ez a következtetés még inkább érvényes, amikor az elv védelmi jellegű. A jelen esetben az engedélyezési eljárás célja a különös aggodalomra okot adó anyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok ellenőrzése. Ebben az összefüggésben különösen releváns a REACHrendelet alapjául szolgáló elővigyázatosság elve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a 2. cikk (8) bekezdésében meghatározott mentesség részleges mentesség. Csak a REACHrendelet II. címének 1. fejezete (a 8. és 9. cikk kivételével) és VII. címe alól mentesíti a telephelyen elkülönített és a szállított elkülönített intermediereket. Ennélfogva eltér a radioaktív anyagok, a vámfelügyelet alatt álló anyagok, keverékek és árucikkek, a nem elkülönített intermedierek, a veszélyes anyagok szállítása és a hulladékok számára az említett rendelet hatálya alól a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított általános mentességtől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, véleményem szerint a 2. cikk (8) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt mentesség az anyagok meghatározott felhasználásaira vonatkozik a következő okok miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint fentebb ismertettem, az intermedier REACHrendelet szerinti meghatározását a szóban forgó anyag gyártásának és felhasználásának céljára tekintettel kell értelmezni. (<span class="note">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) Ebből következik, hogy (a telephelyen elkülönített és szállított elkülönített) intermedierek VII. cím alóli mentességét ugyanúgy kell értelmezni. Ez a mentesség felhasználáshoz kapcsolódik, és úgy kell értelmezni, hogy az anyagok intermedier felhasználására vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E mentesség megalkotásának körülményei erre utalnak. Így a REACHrendeletet kihirdető eljárást megelőző Fehér Könyvnek „A javasolt stratégia kulcsfontosságú elemei” című 2.3. pontja kimondja, hogy az anyagok olyan felhasználásai számára, amelyek nem adnak okot aggodalomra, általános mentesség biztosítható a különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezési eljárása alól. (<span class="note">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) A Bizottság rendeletjavaslata megismétli ezt az elvet, és kijelenti, hogy „[e]gyes felhasználások mentesülhetnek az engedélyezésre vonatkozó kötelezettség alól” annak érdekében, hogy „az engedélyezési eljárás a legnagyobb kockázatot jelentő anyagok felhasználására tudjon összpontosítani” (<span class="note">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>). Mindkét dokumentum egyértelműen jelzi, hogy az engedélyezés alóli mentesség az anyagok felhasználására vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a REACHrendelet eredeti tervezetében az intermedierek engedélyezés alóli mentessége a VII. címben szerepelt. A rendeletjavaslat 53. cikke (5) bekezdésének g) pontja úgy szólt, hogy (kizárólag) e cikk engedélyezésre vonatkozó első két bekezdése nem vonatkozik „a telephelyen elkülönített intermedierként vagy a szállított elkülönített intermedierként történő felhasználásra” (<span class="note">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>). Az Európai Parlament – a REACHrendelet hatályát érintő valamennyi mentesség egy helyen történő feltüntetése céljából – helyezte át az egyértelműség kedvéért a jogszabály elejére az intermedierekre vonatkozó mentességet a rendelet hatálya alóli többi mentesség mellé a 2. cikkbe. (<span class="note">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) Másrészről, az 57. és 59. cikk a rendelet eredeti tervezetét követően nem változott. (<span class="note">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) E rendelkezések a 3. cikk 1. pontja szerint meghatározott anyagokra vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdése b) pontjának, 3. cikke 1. pontjának, 3. cikke 15. pontja b) és c) alpontjának, valamint VII. címének együttes értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy a telephelyen elkülönített és a szállított elkülönített intermedierek VII. cím alóli mentesülése felhasználásához kapcsolódó mentesség, amely az anyag meghatározott célú felhasználását foglalja magában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség alkalmazásakor az alábbi okfejtést kell követni: i. az engedélyezési eljárás anyagokra vonatkozik; ii. ezen eljárás alkalmazása azt feltételezi, hogy a REACHrendelet 57. cikkében a különös aggodalomra okot adó anyagok azonosítása tekintetében előírt kritériumok teljesülnek; (<span class="note">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) iii. az azonosítás csak az anyagok lényegi tulajdonságaitól függ, nem pedig a tervezett felhasználásuktól; iv. miután valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítottak, az engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik, bár ezen anyagnak az engedélyköteles anyagok jegyzékébe történő hivatalos felvétele időben elhúzódhat attól függően, hogy az ECHA milyen prioritást biztosít ennek; (<span class="note">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) azonban v. ha az azonosított különös aggodalomra okot adó anyagok intermedier felhasználásúak, e felhasználások mentesülnek a rendelet VII. címének hatálya alól; és végül vi. ha egy anyagot többféleképpen használnak fel, amely felhasználások közül csak az egyik mentes, a mentesség csak a mentesített felhasználásra szánt mennyiségre vonatkozik. (<span class="note">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokból az következik, hogy a REACHrendelet 57. és 59. cikke egyes lényegi tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozik, nem pedig az anyagok felhasználására. Ezzel ellentétben a 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja csupán az anyagok meghatározott (elkülönített intermedierként történő) felhasználásait mentesíti a VII. cím alól. E mentesség hatásaiban nem terjeszkedhet túl annak hatályánál. A 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja tehát az említett címnek kizárólag az anyagok felhasználásaira vonatkozó rendelkezései alól mentesítheti az intermediereket, az anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó rendelkezések alól nem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva arra a következtetésre jutottam, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor megállapította, hogy az a tény, hogy valamely anyag bizonyos felhasználások tekintetében intermedier helyzetű lehet, nem jelenti azt, hogy ezen anyag mentesül a különös aggodalomra okot adó anyagként történő, az 59. cikk szerinti eljárás szerinti azonosítás alól. (<span class="note">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért úgy ítélem meg, hogy a fellebbezés harmadik jogalapját el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második fellebbezési jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet vonatkozó pontjainak összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 64. pontjában a Törvényszék arra emlékeztetett, hogy a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdése b) pontjának értelmében a telephelyen elkülönített intermedierek és a szállított elkülönített intermedierek mentesülnek a VII. címben foglaltak alól. Ezért megvizsgálta, hogy e mentesülés folytán a megtámadott határozat jogellenese, amennyiben az akrilamidot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosította. (<span class="note">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék azt állapította meg, hogy azon tény alapján, hogy a jelen esetben egy anyag intermedier helyzetű, ezen anyag nem mentesülhet az 59. cikk szerinti azonosítási eljárás alól. (<span class="note">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapjuk alátámasztására a PPG és az SNF azzal érvel, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettséget, mivel nem vizsgálta a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos érveiket. Azt állítják, hogy a megtámadott ítélet nem állapítja meg, hogy a telephelyen elkülönített intermedierek és a szállított elkülönített intermedierek VII. cím alóli egyértelmű és határozott mentessége miért nem zárja ki egyúttal az 59. cikk alkalmazását is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ECHA kifejti, hogy a Törvényszék érvelése egyértelmű, amelyből a fellebbezők tudhatják, hogy miért utasították el érveiket. E tekintetben a megtámadott ítélet 65–70. pontjára hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék kellően kifejtette, hogy az intermedierként felhasznált anyagot miért lehet ugyanakkor a REACHrendelet 59. cikke szerint azonosítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettség a Bíróság alapokmányának 36. cikkéből ered, amely ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének értelmében a Törvényszékre is alkalmazandó. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék ítéletének indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék az általa hozott határozat indokait, a Bíróság pedig gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. (<span class="note">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítéletből számomra az tűnik ki, hogy a Törvényszék közvetlenül vizsgálta a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott mentesség hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 65–70. pontjában egyértelműen kifejtette indokait. Azt állapította meg, hogy az akrilamid a REACHrendelet 3. cikkének 1. pontja értelmében vett anyagnak minősül, és az alapján, hogy a jelen esetben ezen anyag intermedier helyzetű, nem mentesülhet az azonosítási eljárás alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Álláspontom szerint a Törvényszék indokolása egyértelmű és kellően részletes ahhoz, hogy a PPG és az SNF fellebbezést tudjon benyújtani és a Bíróság a fellebbezést el tudja bírálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért következtetésem szerint a Törvényszék kellőképpen megindokolta határozatát, és a második jogalap megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik fellebbezési jogalap: az ECHAnak a XV. melléklet szerinti dokumentációban szereplő információk figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének értelmezésével kapcsolatos téves jogalkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet vonatkozó pontjainak összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék elutasította a fellebbezők azon állítását, miszerint az akrilamid 59. cikk szerinti azonosításának a Hollandia által összeállított XV. melléklet szerinti dokumentációban szereplő összes információn – beleértve a felhasználásokra és az expozícióra vonatkozó információkat is – kellett volna alapulnia. A Törvényszék azt állapította meg, hogy még azt feltételezve is, hogy ez a dokumentáció kizárólag az akrilamid intermedierként történő felhasználásait említi példaként, ez nem releváns az akrilamid különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítása szempontjából, tekintve hogy ezen információk csak az akrilamid lényegi tulajdonságaira vonatkoznak. Az akrilamid felhasználására vonatkozó információk az eljárás későbbi szakaszaiban, nevezetesen az engedélyezési eljárásban válhatnak relevánssá. Mindenesetre nem állapítható meg, hogy az akrilamidnak a dokumentációban említett valamennyi felhasználása intermedier jellegű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF azt állítja, hogy a Törvényszék következtetése téves jogalkalmazáson alapul. Az anyag felhasználására vonatkozó információnak a XV. melléklet szerinti dokumentációban való feltüntetése jogszabályi előírás, és az ECHA köteles figyelembe venni ezeket az információkat. Az akrilamid esetében ezek az információk azt mutatták, hogy ezt az anyagot kizárólag intermedierként használták fel, ami a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott mentesség alkalmazása szempontjából releváns tény.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ECHA kifejti, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy az engedélyezési eljárás első szakaszában, vagyis az anyag azonosítása során nem kötelesek figyelembe venni az anyag felhasználására vonatkozó információkat. Mindenesetre a XV. melléklet szerinti dokumentáció azt tartalmazta, hogy az akrilamid két felhasználása nem intermedier jellegű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A XV. melléklet szerinti dokumentáció összeállítása a REACHrendelet 59. cikke szerinti eljárás formális követelménye. Az eljárás célja az olyan anyagok azonosítása, amelyek az 57. cikkben említett lényegi tulajdonságokkal rendelkeznek, és adott esetben engedélyezési eljárás alá vonhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A XV. melléklet szerinti dokumentáció kötelező tartalmát maga a REACHrendelet állapítja meg. A dokumentáció három részből áll: i. javaslat; ii. indokolás és iii. a felhasználással, az expozícióval, az alternatív anyagokkal és a kockázatokkal kapcsolatos információk. A javaslat a dokumentáció lényeges része, mivel tartalmazza az érintett anyag azonosító adatait és az 57. cikkben foglalt kritériumok szerint javasolt azonosítását. Az indokolás is alapvető fontosságú, mivel az anyagok azonosításával kapcsolatos érveket tartalmazza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felhasználással, expozícióval, alternatív anyagokkal és kockázatokkal kapcsolatos információkat is kötelező feltüntetni, de számomra úgy tűnik, hogy szerepük kiegészítő jellegű. Először is, csak a felhasználással és expozícióval kapcsolatos „rendelkezésre álló” információkat kell megadni. (<span class="note">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) Nem kötelező, hogy a XV. melléklet szerinti dokumentáció összeállításához a rendelkezésre álló információkon túlmenő kutatásokat végezzenek. Másodszor, a 3. cikk 38. pontjában meghatározott „felhasználási és expozíciós kategória” kifejezést (<span class="note">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) a rendelet több rendelkezésében is használja. Releváns például a kifejezés az anyagok regisztrálásáról szóló II. címe tekintetében, amikor az általános regisztrálási célból benyújtandó információkat határozzák meg (10. cikk, lásd a VI. mellékletet is), valamint az anyagok értékelésével és a kémiai biztonsági jelentések készítésével kapcsolatos általános rendelkezések megállapításáról szóló I. melléklete tekintetében. Véleményem szerint ezen információk kiegészítő jellegéből és abból fakadóan, hogy nem kimerítő jellegűek, a XV. melléklet szerinti szerepük csak abban a szakaszban van, amikor a bizonyos felhasználások alóli mentességet vizsgálják. Ezek az információk nem töltenek be szerepet annak (előzetes) értékelésében, hogy egy adott anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként kelle azonosítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva úgy vélem, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor azt állapította meg, hogy még azt feltételezve is, hogy a XV. melléklet szerinti dokumentáció „kizárólag ezen anyag intermedierként történő felhasználásait említi példaként, ez nem releváns az akrilamidnak […] [különös aggodalomra okot adó anyagként] való azonosítása szempontjából, tekintve, hogy ezen információk csak az akrilamid lényegi tulajdonságaira vonatkoznak”. (<span class="note">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>) Mind az 57. cikk, mind a XV. melléklet ugyanis egyértelmű ebben a kérdésben: az anyagokat különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítják, ha az 57. cikkben felsorolt tulajdonságokkal rendelkeznek. (<span class="note">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) Ez a rendelkezés nem utal az anyagok felhasználására az azonosítás tekintetében. Éppen ellenkezőleg, az anyagok felhasználásait más esetben vizsgálják, nevezetesen az 56. cikk alapján, amely azt az általános elvet, valamint az ezen elv alóli kivételeket határozza meg, hogy a XIV. mellékletben felsorolt anyagokat nem lehet forgalomba hozni vagy felhasználni. Ez a szakasz az anyagok XIV. mellékletbe való felvételére (58. cikk) vagy a VII. cím engedélyek megadásáról szóló 2. fejezetére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen úgy vélem, hogy a fellebbezés negyedik jogalapját el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödik és hatodik fellebbezési jogalap: a vitatott határozat arányosságának értékelésére vonatkozó indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatos téves jogalkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet vonatkozó pontjainak összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék elutasította a PPG és a SNF azon érveit, hogy a vitatott határozat sérti az arányosság elvét. Először is megállapította, hogy az akrilamid különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítása nem nyilvánvalóan alkalmatlan az emberi egészség és a környezet védelmének célkitűzése tekintetében. Másodszor, megállapította, hogy a vitatott határozat nem lépi túl azt a mértéket, amely szükséges e célok megvalósításához. Különösen, az intermedierek azonosítás alóli mentesülése nem olyan kevésbé korlátozó intézkedés, amely alkalmas ezen célok elérésére. A jogalkotó az intermedierekkel kapcsolatban inkább különös szabályokat vezetett be a REACHrendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A másodlagosan hivatkozott ötödik jogalapjuk alátámasztására a PPG és az SNF azzal érvelnek, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az arányosság elvének értékelésekor. A vitatott jogi aktusnak kifejezetten ki kellett volna mondania egy kevésbé korlátozó intézkedést oly módon, hogy „az azonosítás és a jelöltlistára való felvétel semmilyen módon nem befolyásolja az intermedierek felhasználását”, mivel ez a megoldás összhangba hozza a 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti mentességet az 59. cikk szerinti azonosítási eljárással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF hatodik jogalapjukban azt is előadják, hogy a Törvényszéknek a 93. pont második mondatában szereplő értékelése nem teszi lehetővé számukra, hogy megértsék, ez az intézkedés miért nem kevésbé korlátozó, amelyet emiatt az ECHAnak el kellett volna fogadni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ECHA előadja, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot az arányosság elvének alkalmazásakor. Széles mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie olyan területen, amely részéről politikai, gazdasági és szociális jellegű választást követel meg, és amelyen belül összetett értékelést kell elvégeznie. Továbbá a Törvényszék e tekintetben eleget tett az indokolási kötelezettségének. A megtámadott ítélet 93. pontjában az uniós jogalkotó által az intermedierekkel kapcsolatban bevezetett különös szabályokra, nevezetesen a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjára és a 2. cikk (8) bekezdésének b) pontjára való hivatkozás, valamint a 48. pontra való kereszthivatkozás elegendő volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék teljes mértékben vizsgálta az arányosság elvének az ECHA által állítólagosan elkövetett megsértését. Továbbá a PPG és az SNF által felvázolt alternatíva felesleges, mivel az abból származó következmény közvetlenül a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontjából ered. A jogszabály már megállapított szövegének eltérő megfogalmazása nem „intézkedés”, és nem „kevésbé korlátozó”, mivel a javasolt kiegészítés nem vált ki gyakorlati vagy joghatást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 81–94. pontjában vizsgálta a PPG és az SNF arányosság elvének megsértésével kapcsolatos jogalapját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Törvényszék helyesen megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat elve és korlátozása az ECHA számára e tekintetben biztosított széles mérlegelési jogkörből ered. (<span class="note">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>) A Törvényszék vizsgálta az azzal kapcsolatos érveket, hogy a vitatott határozat alkalmatlan a REACHrendelet célkitűzéseinek eléréséhez. (<span class="note">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>) Végül a Törvényszék megvizsgálta, hogy a vitatott határozat túllépie azt a mértéket, amely szükséges ezen elérni kívánt célok megvalósításához, valamint a PPG és az SNF által előterjesztett kevésbé korlátozó intézkedéseket. (<span class="note">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>) A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozat nem sérti az arányosság elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPG és az SNF ötödik jogalapja az állítólag kevésbé korlátozó intézkedések egyikének a Törvényszék általi értékelésére vonatkozik, amely állításuk szerint lehetővé tette volna a REACHrendelet által kitűzött célok elérését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítéletben a Törvényszék azzal az indokkal utasította el ezt az érvelést, hogy az intermedierek mentességét a REACHrendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontja kifejezetten meghatározza. Egyetértek mind a Törvényszékkel, mind a Bizottsággal a tekintetben, hogy mivel ez valójában jogi helyzet, az állítólagos „alternatív intézkedés” nem váltott volna ki gyakorlati vagy jogi hatást. Az arányossági teszt szempontjából ezért céltalan lett volna. Röviden, teljesen felesleges lett volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az ötödik fellebbezési jogalap nem megalapozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatodik jogalap keretében a PPG és az SNF azzal érvel, hogy a Törvényszék megsértette indokolási kötelezettségét. Különösen azt adják elő, hogy a megtámadott ítélet 93. pontjának második mondata nem teszi lehetővé számukra, hogy megértsék, az általuk javasolt intézkedés miért nem kevésbé korlátozó, amelyet az ECHAnak el kellett volna fogadni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel az érveléssel nem értek egyet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint már jeleztem, a Törvényszék kifejtette indokait a PPG és az SNF jogalapjának elutasításával kapcsolatban. Igaz, hogy ezen indokolás egy mondatra korlátozódik. Megjegyzem azonban, hogy azt az érvet, amelyre a Törvényszék választ adott, a megsemmisítés iránti kérelem 92. pontjában szintén egy mondatban fogalmazták még. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint „a [Törvényszék] ítéleteinek indokolására vonatkozó kötelezettsége nem értelmezhető úgy, hogy köteles részletekbe menően válaszolni a fellebbező minden egyes érvére” (<span class="note">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>). A Törvényszék módszere lehetővé tette, hogy az érdekeltek megismerhessék az általa hozott határozat indokait, ezáltal a Bíróság gyakorolhatja felülvizsgálati jogkörét, amint azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata megköveteli. (<span class="note">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatodik fellebbezési jogalapot ezért el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért következtetésem szerint a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Költségek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 137., 138., 140. és 184. cikkének együttes olvasata alapján a PPGt és az SNFet mint valamennyi fellebbezési jogalap tekintetében pervesztes felet kell kötelezni az eljárás költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamennyi fenti megfontolásra tekintettel azt javasolom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Polyelectrolyte Producers Group GEIEt és az SNF SASt saját költségeiken túl az Európai Vegyianyagügynökség részéről felmerült költségek viselésére;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Holland Királyságot és az Európai Bizottságot saját költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>)Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) –T268/10 RENV, EU:T:2015:698.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) –A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyagügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o., helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.). A REACHrendeletnek az alapügy tényállására vonatkozó változata az, amelyet utoljára a 2009. június 22i 552/2009/EK bizottsági rendelet (HL 2009. L 164., 7. o., helyesbítés: HL 2014. L 331., 46. o) módosított, és ezt a változatot idézem az alábbiakban.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) –(1) preambulumbekezdés és 1. cikk.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) –A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27i tanácsi irányelv (HL 1967. 196., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 27. o.). Ezt az irányelvet azóta hatályon kívül helyezte az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 353., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 16., 1. o.; HL 2016. L 349., 1. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) –Az ECHA többnyelvű vegyipari terminológiai adatbázisa szerint a polimerizáció a polimerek addíció útján történő kialakulása egyszerűbb (monomer) molekulákból.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) –T268/10, EU:T:2011:508.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) –C625/11 P, EU:C:2013:594.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) –A Törvényszék a megtámadott ítélet 29–61. pontjában elemezte az elfogadhatóság kérdését.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) –2015. szeptember 10i FCD és FMB ítélet, C106/14, EU:C:2015:576, 32. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) –A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyagügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv és a [szerves szennyező anyagokról szóló] EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat, COM(2003) 644 végleges, 12. o. (a továbbiakban: a Bizottság rendeletjavaslata).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) –A REACHrendelet 1. cikkének (3) bekezdése.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) –A REACHrendelet (69) preambulumbekezdése.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) –2015. szeptember 10i FCD és FMB ítélet, C106/14, EU:C:2015:576, 35. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) –A REACHrendelet 59. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint XV. melléklete. A továbbítást követő 60 napon belül a többi tagállam vagy az ECHA észrevételt tehet az anyag azonosításával kapcsolatban (az 59. cikk (5) bekezdése).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) –A REACHrendelet 59. cikkének (4) bekezdése.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) –A REACHrendelet 59. cikkének (7)–(9) bekezdése.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) –A REACHrendelet 58. cikkének (3) bekezdése.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) –A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28i tanácsi határozat (HL 1999. L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.). Lásd a REACHrendelet 58. cikkének (1) bekezdését és 133. cikkének (4) bekezdését. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikkét a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK határozat módosításáról szóló, 2006. július 17i 2006/512/EK tanácsi határozat (HL 2006. L 200., 11. o.) iktatta be.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) –A REACHrendelet 58. cikkének (1) és (2) bekezdése.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) –A REACHrendelet 62. cikke.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) –Lásd a REACHrendelet 56. cikke (1) bekezdésének b)–e) pontját és 56. cikkének (2)–(5) bekezdését.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 66. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 54. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) –Az Útmutató az intermedierekhez című ECHAdokumentum 4. függeléke, 2010., ECHA2010G17HU (a továbbiakban: az ECHA intermedierekre vonatkozó útmutatója).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 55. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 58. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 59. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 66. és 67. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 66. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) –(2) és (3) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) –Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27i 76/769/EGK tanácsi irányelv (HL1976. L 262., 201. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 3. kötet, 317. o.) 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja; a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23i 793/93/EGK tanácsi rendelet (HL 1993. L 84., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 212. o.) 2. cikkének a) pontja; a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1999. L 200., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 24. kötet, 109. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) –A 67/548/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) –A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, Általános jelentés a REACHről, SWD(2013) 25 final, 17. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) –E tekintetben lásd a Bizottság rendeletjavaslatát, 33. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) –A REACHrendelet 1. és 55. cikke.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) –Kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. Amint a Törvényszék megállapította vagy értékelte a tényállást, az EUMSZ 256. cikk értelmében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel a tények jogi minősítésének és az abból a Törvényszék által levont jogkövetkezményeknek a felülvizsgálatára (lásd: 1994. június 1jei Bizottság kontra Brazzelli Lualdi és társai ítélet, C136/92 P, EU:C:1994:211, 48. és 49. pont; 2012. július 19i Alliance One International és Standard Commercial Tobacco kontra Bizottság és Bizottság kontra Alliance One International és társai ítélet, C628/10 P és C14/11 P, EU:C:2012:479, 84. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) –E tekintetben lásd: 2004. április 29i Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ítélet, C496/99 P, EU:C:2004:236, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 65. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 66. és 67. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 69. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) –2016. november 10i Baštová ítélet, C432/15, EU:C:2016:855, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2012. március 29i Bizottság kontra Lengyelország ítélet, C185/10, EU:C:2012:181, 31 pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) –Lásd a fenti 55. és 58. pontot.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) –Az Európai Közösségek Bizottsága, A vegyianyagpolitika jövőbeni stratégiája, COM(2001) 88 végleges, 8. és 19 o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) –Lásd a Bizottság rendeletjavaslatát, 33. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) –Lásd a Bizottság rendeletjavaslatát, 108. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) –Lásd a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyagügynökség létrehozásáról, valamint az 1999/45/EK irányelv és szerves szennyező anyagokról szóló EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot (2003/0256(COD), A60315/2005), 523. és 524. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) –Lásd a Bizottság rendeletjavaslatának 54. és 56. cikkét.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) –2017. március 15i Hitachi Chemical Europe és Polynt kontra ECHA ítélet, C324/15 P, EU:C:2017:208, 35. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) –2017. március 15i Hitachi Chemical Europe és Polynt kontra ECHA ítélet, C324/15 P, EU:C:2017:208, 35. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) –Lásd: Bergkamp, L., Key concepts and scope, The European Union REACH Regulation for chemicals, Oxford University Press, 2013., 59. o. A PPG és az SNF a tárgyaláson valóban elismerte, hogy ha egy anyagot intermedierként és nem intermedierként is felhasználnak, például 50%ban intermedier felhasználású, 50%ban pedig más felhasználású, a 2. cikk (8) bekezdésének b) pontja alapján csak az intermedier felhasználások mentesülnek.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 66. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 64. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 66. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) –Lásd többek között: 2013. április 11i Mindo kontra Bizottság ítélet, C652/11 P, EU:C:2013:229, 29. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) –Lásd e tekintetben: 2014. szeptember 4i Cindu Chemicals és társai kontra ECHA végzés, C289/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2175, 51. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) –A 3. cikk 24. pontja a „felhasználás”, a 3. cikk 37. pontja az „expozíciós forgatókönyv” fogalmát külön meghatározza.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>)A megtámadott ítélet 69. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>) –Lásd a fenti 34. pontot.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 81. és 82. pontja. Lásd továbbá: 2011. július 21i Etimine ítélet, C15/10, EU:C:2011:504, 60., 124. és 125. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 84–87. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>) –A megtámadott ítélet 88–93. pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>) –2008. szeptember 9i IAMM és társai kontra Tanács és Bizottság ítélet, C120/06 P és C121/06 P, EU:C:2008:476, 91. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>) –2013. április 11i Mindo kontra Bizottság ítélet, C652/11 P, EU:C:2013:229, 29. pont.</p>
</body>
</html>
