A Tanács irányelve (1978. június 19.) az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/362/EGK irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról
Hivatalos Lap L 206 , 29/07/1978 o. 0008 - 0011
finn különkiadás fejezet 13 kötet 8 o. 0157
görög különkiadás: fejezet 13 kötet 7 o. 0138
svéd különkiadás fejezet 13 kötet 8 o. 0157
spanyol különkiadás fejezet 13 kötet 8 o. 0207
portugál különkiadás fejezet 13 kötet 8 o. 0207
CS.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
ET.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
HU.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
LT.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
LV.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
MT.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
PL.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
SK.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
SL.ES fejezet 13 kötet 005 o. 103 - 106
A Tanács irányelve (1978. június 19.) az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/362/EGK irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról (78/629/EGK) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel a csatlakozási okmánnyal módosított, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/316/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 17., 18. és 19. cikkére, mivel az anyagi hosszúságmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. november 19-i 73/362/EGK tanácsi irányelv [2] előkészítése és elfogadása óta új anyagi hosszúságmérőket fejlesztettek ki; mivel a műszaki fejlődés figyelembevételének érdekében az említett irányelvet ezért módosítani kell; mivel a Bizottság 1978. január 19-én módosítási javaslatot nyújtott be véleményezésre a mérőműszerek kereskedelme műszaki jellegű akadályainak elhárítását célzó irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottságnak; mivel a vélemény meghozatala hiányában a 71/316/EGK irányelv 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjában megállapított eljárás alapján a Bizottság a Tanácsnak javaslatot tett a meghozandó intézkedésekről, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 73/362/EGK irányelv mellékletének 3.6., 4.1., 5.1., 6.3., 7.1., 7.2., 7.3., 8., 9.1., 9.2., 9.4. és 9.5. pontja ezen irányelv melléklete alapján módosul. 2. cikk A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek oly módon, hogy ezek a rendelkezések az értesítéstől számított egy éven belül hatályba lépjenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 3. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Luxembourgban, 1978. június 19-én. a Tanács részéről az elnök P. Dalsager [1] HL L 202., 1971.9.6., 1. o. [2] HL L 335., 1973.12.5., 56. o. -------------------------------------------------- MELLÉKLET 3.6. A mérőszalag olyan kiképzésű, hogy amikor a szalag sík felületen kihúzott állapotban van, a szélei egyenesek és párhuzamosak. 4.1. A hosszúságmérőkön az osztásnak és a számozásnak a névleges hosszúság mentén érthetőnek, előírás szerintinek és letörölhetetlennek kell lennie annak érdekében, hogy biztonságos, egyszerű és egyértelmű leolvasást tegyen lehetővé. Néhány nem számozott osztás azonban, amelyek száma a hosszúságmérőkön nem haladja meg a két egymást követő számozott skálaosztás közötti skálaosztások számát, a mérőeszköz végén a fő skálaosztáson túlnyúlhat. 5.1. A hosszúságmérők névleges hosszúsága a következő értékek egyike: 0,5; 1; 1,5; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9 m vagy 5 m többszöröse. 6.3. Mindezeket a feliratokat láthatóan és olvashatóan kell feltüntetni a hosszúságmérő elejétől kezdődően. Az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével azonban bizonyos feliratok megjelenhetnek az eszköz egy teljes részén. Ebben az esetben az EGK-típusjóváhagyási igazolás megállapítja, hová kerüljenek elhelyezésre ezek a feliratok. Továbbá, ha a hosszúságmérő szélessége nem teszi lehetővé az EGK-típusjóváhagyási jel olvasható feltüntetését, a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelv I. melléklete 3.1. pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül, és e mellékletnek a 3.5. pontjával összhangban a jel a következő jelek formájában is feltüntethető egymás után elrendezve: - a stilizált ε betű, - az EGK-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető betűje/betűi, - az EGK-típusjóváhagyás évének utolsó két számjegye, - az EGK-típusjóváhagyás hivatkozási száma (pl. ε F 755345). 7. LEGNAGYOBB MEGENGEDHETŐ HIBA 7.1. Az ezen irányelvben meghatározott hosszúságmérőket pontosságuk szerint három osztályba – I., II. és III. – kell sorolni. A hosszúságmérők EGK-elsőhitelesítésénél a legnagyobb megengedett hibát (amelynek értéke pozitív vagy negatív): a) a névleges hosszúságra, és b) bármely egyéb, nem egymást követő skálaosztás közötti távolságra, az adott hosszúság függvényében, milliméterben kell megadni az (a + bL) képlettel, ahol: - "L" az adott hosszúság egész méterre kerekítve, - "a" és "b" az egyes pontossági osztályokra a következő táblázat szerint meghatározott együttható: Pontossági osztály | a | b | I | 0,1 | 0,1 | II | 0,3 | 0,2 | III | 0,6 | 0,4 | 7.2. 7.2.1. Az 1 cm-nél nem hosszabb osztásértékek "i" hosszúságára vonatkozó pozitív vagy negatív legnagyobb megengedett hibát minden egyes pontossági osztályra a következő táblázatnak megfelelően kell megadni: Az adott osztásköz "i" hosszúsága | Legnagyobb megengedhető hiba (mm-ben), pontossági osztályonként | I. | II. | III. | i ≤ 1 mm | 0,1 | 0,2 | 0,3 | 1 mm < i ≤ 1 cm | 0,2 | 0,4 | 0,6 | 1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén a legnagyobb megengedett hibát az osztásérték függvényében az (a + bL) képlettel milliméterben kell megadni, ahol az "a" és "b" paraméterek értékei a 7.1 pontban megadottal azonosak, "L" értéke pedig az adott hosszúságnak a következő egész méterre felkerekített értéke. 7.2.2. Az 1 cm-t meg nem haladó, egymást követő osztásértékek "i" hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget mindegyik pontossági osztályra a következő táblázat szerint kell meghatározni: Az adott osztásköz "i" hosszúsága | Legnagyobb megengedhető eltérés (mm-ben), pontossági osztályonként | I | II | III | i ≤ 1 mm | 0,1 | 0,2 | 0,3 | 1 mm < i ≤ 1 cm | 0,2 | 0,4 | 0,6 | 1 cm-nél nagyobb osztásértékek esetén az egymást követő "i" osztásértékek hosszúsága közötti legnagyobb megengedett különbséget az (a + bL) képlettel, milliméterben kell megadni a 7.2.1. pontban meghatározottak szerint. 7.3. Véglapos vagy összetett hosszúságmérőknél azonban a felülettel határolt tartományra a legnagyobb megengedett hiba plusz vagy mínusz értékeit az alábbi értékekkel kell megnövelni: - 0,1 mm-rel az I. pontossági osztályú mérőkre, - 0,2 mm-rel a II. pontossági osztályú mérőkre, - 0,3 mm-rel a III. pontossági osztályú mérőkre. Ezen felül a 7.1. és 7.2.2. pontban megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni: - ha a 7.1. b) pontban leírt, nem egymást követő osztásjel egyikét felület képezi, és - ha a 7.2.2. pontban leírt, egymást követő osztások egyike felülettel határolt szélső osztás. 8. HITELESÍTÉSI JELEK Minden hosszúságmérő felépítésének biztosítania kell, hogy a hosszúságmérő megkaphassa a mérőműszerekkel és a metrológiai ellenőrzés módszereivel kapcsolatos közös rendelkezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i tanácsi irányelvben előírt hitelesítési jeleket. Erre helyet kell biztosítani hosszúságmérők elejének közelében akár a mérőn magán, akár egy nélkülözhetetlen járulékos készüléken. 9.1. Üvegszálas és műanyag véglapos, végvonásos vagy összetett szalag hosszúságmérők Névleges hosszúság: 0,5–50 méter. A húzóerőt (kb. 20 N-os) feltüntetik. A véglapos és összetett hosszúságmérők szabad végei kopásálló pánttal vagy kupakkal vannak ellátva. Ezek a hosszúságmérők az I., II. vagy III. pontossági osztályba tartoznak. 9.2. Egy darabban készített, merev vagy félmerev fém vagy egyéb anyagú hosszúságmérők Névleges hosszúság: 0,5–5 méter. A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól. Ezek a mértékek folyadékok szintjének ellenőrzésére használt mérőpálcákat is magukban foglalnak. A merev mérőpálca vége ütés- és kopásálló végződéssel vagy kupakkal van ellátva. Ütődéskor nem kelthet szikrát. Ezek a hosszúságmérők a II. pontossági osztályba tartoznak. 9.4. Acélszalag-hosszúságmérők 9.4.1. Véglapos, végvonalas vagy összetett hosszúságmérők tekercselőn. Névleges hosszúság: 0,5–10 méter; az 5–10 m-es mértékek lapja íves keresztmetszetű. Ezek a hosszúságmérők tokban lehetnek, melynek a méretei a mérésre használt részbe tartozhatnak, főként belső méretek mérésénél. Ezeknek a hosszúságmérőknek a szabad vége rögzített vagy csúszó kampóval vagy rögzítőnyelvvel van ellátva. Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak. 9.4.2. A névleges hossznál nagyobb hosszúságok mérésére tervezett véglapos vagy végvonalas hosszúságmérők Névleges hosszúság: 5, 10, 20, 50, 100 vagy 200 méter. A húzóerőt, mely kb. 50 N, fel kell tüntetni a hosszúságmérőn. A szabad vég magában foglal a névleges hosszúságba bele nem tartozó fogantyút vagy gyűrűt. Ha a fogantyúk beletartoznak a névleges hosszúságba, úgy vannak felépítve, hogy az illesztésük semmilyen pontatlanságot ne okozzon a mérésnél. Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak. 9.4.3. Nem a névleges hosszúságnál nagyobb hosszúságok mérésére tervezett végvonalas vagy összetett hosszúságmérők tekercselőn. Névleges hosszúság: 5–200 méter. A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól. A vonóerőt (kb. 50 N-os) feltüntetik a mértéken. A szabad vég magában foglal a névleges hosszba nem beletartozó fogantyút, gyűrűt vagy kampót. Ezek a mértékek az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak. 9.5. Összetett fémből készült, feszítő súllyal ellátott merülő szalag, folyadékszint mérésére Névleges hosszúság: 5–50 méter. A referenciahőmérséklet bizonyos esetekben eltérhet 20 °C-tól. A szalag helyes kihúzásához szükséges húzóerőt fel kell tüntetni a hosszúságmérőn. Ezt a húzóerőt kell kifejteni a hosszúságmérőn feszítő súly segítségével, amelyen fel kell tüntetni annak saját tömegét. A skálakezdet fő osztásjelét a megfelelő formájú feszítő súly alja képezi. A feszítő súly olyan anyagból készül, ami ütközés esetén nem kelt szikrát. A feszítő súly stabilan vagy leszerelhetően csatlakozik a szalaghoz oly módon, hogy ez a csatlakozás vagy kapcsolat ne okozzon hibát. A szalag teljes hossza milliméter osztású, az osztás a feszítő súly sima oldalán folytatódik. A hosszúságmérő másik végére csévélre szerelhető. Ezek a hosszúságmérők az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak. A hosszúságmérő feszítő súllyal történő használata esetén a hibahatár nem kisebb, mint 0,6 mm. --------------------------------------------------