02011R0691 — HU — 01.01.2025 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (HL L 192, 2011.7.22., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 538/2014/EU RENDELETE (2014. április 16.) |
L 158 |
113 |
27.5.2014 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/125 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. november 19.) |
L 20 |
40 |
31.1.2022 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/3024 RENDELETE (2024. november 27.) |
L 3024 |
1 |
6.12.2024 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE
(2011. július 6.)
az európai környezeti-gazdasági számlákról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy
E rendelet közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére vonatkozóan, abból a célból, hogy az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) meghatározott 2010. évi európai számlarendszer (ESA 2010) szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hozzon létre azáltal, hogy meghatározza a környezeti-gazdasági számlák összeállításához felhasználni szánt módszertant, közös szabványokat, fogalommeghatározásokat, osztályozásokat és elszámolási szabályokat.
E rendelet továbbá hozzájárul megbízható információk biztosításához a környezeti változások legfontosabb tendenciáira, az azokra nyomást gyakorló tényezőkre és azok mozgatórugóira vonatkozóan, és ezáltal támogatja az Unió által az uniós jogban megállapított környezetvédelmi célkitűzéseinek, valamint a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítése terén elért előrehaladás nyomon követését és értékelését.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„levegőkibocsátás” : gáz-halmazállapotú vagy szemcsés anyagok fizikai áramlása a nemzetgazdaságból (termelési vagy fogyasztási folyamatok) a légkörbe (a környezeti rendszer részeként); |
|
2. |
„környezetvédelmi vonatkozású adó” : olyan adó, amelynek alapja a környezetre bizonyított, konkrét negatív hatást gyakorló dolog fizikai egysége (vagy egy fizikai egység helyettesítője) és amelyet az ►M3 ESA 2010 ◄ adóként azonosít; |
|
3. |
„gazdasági szintű anyagáramlás-számlák” : a nemzetgazdaságokba bevitt anyagokra, a gazdaságon belül az anyagkészletek változására és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagokra kiterjedő, egységes összeállítások; |
|
4. |
„környezetvédelmi kiadások” : a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrások. A környezetvédelem minden olyan tevékenységet és intézkedést magában foglal, amelyek fő célja a környezetszennyeződés, valamint mindenfajta egyéb környezetkárosodás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Idetartozik a környezet helyreállítását célzó összes intézkedés is, amelyet a környezet károsodását követően hoztak meg. Nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba azok a tevékenységek, amelyek ugyan jótékony hatással vannak a környezetre, de elsősorban egy adott vállalat vagy más intézmény műszaki szükségleteit elégítik ki vagy a higiéniára, illetve a biztonságra és védelemre vonatkozó belső előírásainak felelnek meg; |
|
5. |
„környezeti áruk és szolgáltatások ágazata” : a nemzetgazdaság azon termelési tevékenységei, amelyek környezetvédelmi termékeket állítanak elő (környezeti áruk és szolgáltatások). A környezetvédelmi termékek olyan termékek, amelyeket (a 4. pontban meghatározottak szerinti) környezetvédelmi, valamint erőforrás-gazdálkodási célból állítottak elő. Az erőforrás-gazdálkodás magában foglalja a rendelkezésre álló természeti erőforrások védelmét, fenntartását és állagának javítását, és ezáltal a természeti erőforrások kimerülése elleni védekezést; |
|
6. |
„fizikai energiaáramlási számlák” : a nemzetgazdaságba bekerülő fizikai energiaáramlások, a gazdaságon belül mozgó áramlások és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kijutó energiaáramlások konzisztens összesítései; |
|
7. |
„erdőszámlák” : erdészeti erőforrásokra, ezen belül fával borított területekre és a fával borított területeken kitermelt faanyagra vonatkozó eszközszámlák, valamint az erdőgazdálkodásra és fakitermelésre vonatkozó gazdasági tevékenységi számlák; |
|
8. |
„környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek” : az ESA 2010 értelmében vett folyó és tőketranszferek, amelyek a környezet védelmét, valamint a természeti erőforrások és a kapcsolódó termékek megőrzését szolgáló tevékenységek támogatására irányulnak; |
|
9. |
„ökoszisztéma-számlák” : olyan számlák összessége, amelyek célja következetes tájékoztatást nyújtani az ökoszisztémák kiterjedéséről és állapotáról, valamint a szolgáltatásoknak az említett ökoszisztémákból a társadalmi-gazdasági rendszer felé történő áramlásáról. |
3. cikk
Modulok
Az 1. cikkben említett közös kereten belül összeállítandó környezeti-gazdasági számlákat a következő modulok szerint kell csoportosítani:
a levegőkibocsátási számlák modulja, az I. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezetvédelmi vonatkozású adók modulja, gazdasági tevékenységek szerint, a II. mellékletben meghatározottak szerint;
a gazdasági szintű anyagáramlásszámlák modulja, a III. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezetvédelmi kiadási számlák modulja a IV. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlamodulja, az V. mellékletben meghatározottak szerint;
a fizikai energiaáramlási számlák modulja, a VI. mellékletben meghatározottak szerint;
az erdőszámlák modulja, a VII. mellékletben meghatározottak szerint;
a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláinak modulja a VIII. mellékletben meghatározottak szerint;
az ökoszisztéma-számlák modulja, a IX. mellékletben meghatározottak szerint.
Minden melléklet tartalmazza a következő információkat:
a számlák összeállításával elérendő célkitűzések;
a számlák lefedettsége;
azon mutatók jegyzéke, amelyekre vonatkozóan az adatokat összeállítják és továbbítják;
az első referenciaév, gyakoriság és továbbítási határidők a számlák összeállításához;
adatszolgáltatási táblázatok;
a 8. cikkben említett átmeneti időszakok maximális tartama, amelyek alatt a Bizottság eltéréseket engedélyezhet.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – amennyiben az a környezeti, gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében szükséges – a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:
módszertani útmutatás nyújtásával kiegészítse e rendeletet;
a (2) bekezdés c), d) és e) pontjában említett információk tekintetében módosítsa az I–VI. mellékletet;
a (2) bekezdés c), d) és e) pontjában említett információk tekintetében módosítsa a VII., a VIII. és a IX. mellékletet, feltéve, hogy:
a (2) bekezdés c) pontjában említett mutatók jegyzéke minden melléklet esetében csak háromévente és legfeljebb négy mutatóval módosul; és
a (2) bekezdés d) pontjában említett információk csak a hozzáadott mutatók első referenciaévének, gyakoriságának és továbbítási határidejének a meghatározása érdekében módosulnak.
Az e bekezdés szerinti felhatalmazásának gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusai ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottság kellően megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusait.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy a válaszadókra. Az első albekezdésben említett jegyzékek létrehozása és azt követő naprakésszé tétele során a Bizottságnak kellően meg kell indokolnia lépéseit, adott esetben felhasználva az érintett szakértők véleményét a költséghatékonysági elemzés tekintetében, ideértve a válaszadókra rótt többletterheket és az előállítás költségeit is.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
4. cikk
Kísérleti és megvalósíthatósági tanulmányok
5. cikk
Adatgyűjtés
A tagállamok a szükséges adatokat az alábbiakban meghatározott, különböző források kombinációjának felhasználásával és a közigazgatás egyszerűsítése elvének alkalmazásával gyűjtik:
felmérések;
statisztikai becslési eljárások azokban az esetekben, amikor egyes mutatókat nem minden egységnél figyeltek meg;
közigazgatási források;
bármely egyéb releváns forrás, módszer vagy innovatív megközelítés, amennyiben azok olyan környezeti-gazdasági számlák előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók, és megfelelnek az alkalmazandó egyedi minőségi követelményeknek;
Azon tagállamok, amelyek a d) pontban említett források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata mellett döntenek, a módszer alkalmazását megelőző év vége előtt a lehető leghamarabb tájékoztatják erről a Bizottságot (Eurostat), és részletes információval szolgálnak a nyert adatok minőségére vonatkozóan.
6. cikk
Továbbítás a Bizottság (Eurostat) részére
7. cikk
Minőségértékelés
8. cikk
Eltérések
E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az osztályozások és nómenklatúrák módosításából eredő változásokra vagy a nemzeti és regionális számlák elszámolási keretrendszerét érintő, az 549/2013/EU rendelettel összhangban álló változásokra.
8a. cikk
Finanszírozás
E rendelet végrehajtása céljából az Unió az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) létrehozott Egységes piac programból pénzügyi támogatást nyújt a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hatóságok és egyéb nemzeti hatóságok részére a következőkhöz:
az e rendelet szerinti statisztikákhoz szükséges módszertanok kidolgozása, a tagállamoknak a 4. cikkben említett reprezentatív kísérleti és megvalósíthatósági tanulmányokban való részvételét is beleértve;
a számlák statisztikai minőségének javítása, különösen a folyamatok fejlesztése vagy javítása érdekében, a jobb minőségű statisztikák előállítását célzó digitális alapú megoldásokat is beleértve;
a számlák időszerűségének javítása, valamint az adminisztratív és jelentéstételi terhek csökkentése.
9. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
9a. cikk
A környezeti-gazdasági számlák statisztikai adatportálja („irányítópult”)
Az adatportálnak meg kell jelenítenie a tagállamok által az e rendeletben meghatározott modulok mindegyikére vonatkozóan, valamint az éghajlatváltozás mérséklését célzó, a 10. cikk negyedik bekezdésében említett beruházásokra vonatkozóan szolgáltatott adatokat.
10. cikk
Jelentés és felülvizsgálat
A Bizottság 2013. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. Ez a jelentés értékeli különösen a továbbított adatok minőségét, az adatgyűjtés módszereit, a tagállamokra és a válaszadókra háruló adminisztratív terheket, valamint e statisztikák kivitelezhetőségét és hasznosságát.
A jelentést – adott esetben és a 4. cikk (2) bekezdésében említett megállapítások figyelembevételével – javaslatok egészítik ki:
A Bizottság (Eurostat) 2024. december 31-ig, majd azt követően legalább kétévente a környezeti-gazdasági számlamodulokból és adott esetben más adatforrásokból rendelkezésre álló releváns adatokból összeállított, az éghajlatváltozás mérséklésére – a beruházásokat is beleértve – vonatkozó adatokat és statisztikákat tartalmazó digitális kiadványt ad ki.
A Bizottság a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el – adott esetben – az V. melléklet 3. szakaszának annak érdekében történő módosítása céljából, hogy azt kiegészítse az éghajlatváltozás mérséklését célzó egyéb beruházásokra vonatkozó mutatókkal. Az e cikk harmadik bekezdésében említett digitális kiadványban szereplő adatok esetében tagállamonkénti bontásban kell megadni az említett adatokat, többek között a beruházásokra vonatkozóan is, és az adatoknak a gazdaság valamennyi ágazatára és valamennyi tevékenységre ki kell terjedniük.
A Bizottság 2026. december 27-ig értékeli az energiatámogatásokra – többek között a fosszilis tüzelőanyagok támogatására –, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a vízre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok minőségét, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére az energiatámogatásokra – köztük a fosszilis tüzelőanyagok támogatására –, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra – egyebek mellett az azzal kapcsolatos kiadásokra –, valamint a vízszámlákra vonatkozó új, környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése céljából.
11. cikk
A bizottság
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
LEVEGŐKIBOCSÁTÁSI SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A levegőkibocsátási számlák a nemzeti számlák rendszerével összeegyeztethető módon rögzítik és ismertetik a levegőkibocsátási adatokat. A nemzetgazdaságok levegőkibocsátásait a kibocsátó gazdasági tevékenység szerinti bontásban rögzítik, az ►M3 ESA 2010 ◄ -ben vázolt módon. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.
Ez a melléklet meghatározza a levegőkibocsátási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Ezeket az adatokat olyan módon dolgozzák fel, amely összeköti a kibocsátásokat az iparágak és háztartások gazdasági termelési és fogyasztási tevékenységeivel. Az e rendelet szerint jelentett közvetlen kibocsátási adatokat összekapcsolják a gazdasági input-output táblákkal, a forrásfelhasználás táblákkal és a Bizottságnak (Eurostatnak) az ►M3 ESA 2010 ◄ keretében történő jelentéstétel részeként már jelentett háztartási fogyasztási adatokkal.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A levegőkibocsátási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ►M3 ESA 2010 ◄ esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.
Az ►M3 ESA 2010 ◄ -nek megfelelően az illetőség fogalma a következő elven alapul: egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.
A levegőkibocsátási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő kibocsátást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy a kibocsátásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.
A levegőkibocsátási számlák a nemzetgazdaságból származó és a légkörbe áramló gáz-halmazállapotú és szemcsés maradványanyagok áramlását rögzítik. E rendelet alkalmazásában a „légkör” kifejezés a környezeti rendszer egyik alkotóelemére vonatkozik. A rendszerhatár a nemzetgazdaság (mint a gazdasági rendszer része) és a légkör (mint a környezeti rendszer része) közötti határvonalra vonatkozik. A rendszerhatár átlépése után a kibocsátott anyagok kívül esnek minden emberi ellenőrzésen, a természetes anyagkörforgás részévé válnak, és számos fajtájú környezeti hatást idézhetnek elő.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a következő légszennyező anyagok kibocsátásáról kell statisztikákat készíteniük:
|
Elnevezés |
Jelölés |
Adatszolgáltatás egysége |
|
Szén-dioxid a biomasszából származó kibocsátás nélkül |
CO2 |
1 000 tonna (Gg) |
|
Szén-dioxid biomasszából |
Biomassza CO2 |
1 000 tonna (Gg) |
|
Dinitrogén-oxid |
N2O |
tonna (Mg) |
|
Metán |
CO4 |
tonna (Mg) |
|
Perfluor-szénhidrogén |
PFC |
tonna (Mg) CO2-egyenérték |
|
Hidro-fluor-szénhidrogének |
HFC |
tonna (Mg) CO2-egyenérték |
|
Kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid |
SF6 NF3 |
tonna (Mg) CO2-egyenérték |
|
Nitrogén-oxidok |
NOX |
tonna (Mg) NO2-egyenérték |
|
Nem metán illékony szerves vegyületek |
NMVOC-k |
tonna (Mg) |
|
Szén-monoxid |
CO |
tonna (Mg) |
|
Szálló por < 10 μm |
PM10 |
tonna (Mg) |
|
Szálló por < 2,5 μm |
PM2,5 |
tonna (Mg) |
|
Kén-oxidok |
SOX |
tonna (Mg) SO2-egyenérték |
|
Ammónia |
NH3 |
tonna (Mg) |
Minden adatot egy tizedesjegy pontossággal kell szolgáltatni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) – amikor csak lehetséges – becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév e rendelet hatálybalépésének éve.
5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2008-tól az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett minden mutató esetében az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerint, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint), az ►M3 ESA 2010 ◄ -tel teljes mértékben összeegyeztethetően kell előállítani. Ezen túlmenően adatokat kell előállítani a következőkről:
2. Az 1. pontban említett hierarchikus osztályozás a következő:
Levegőkibocsátás iparáganként – NACE Rev.2 (A*64)
A háztartások levegőkibocsátásai
Összekötő elemek
A levegőkibocsátási számlák összesen (termelési tevékenységek + háztartások) a 3. szakaszban említett mutatók mindegyike esetében
A nemzeti rezidensek alábbi külföldi tevékenységei nélkül:
A nem rezidensek alábbi, az adott ország területén végzett tevékenységeivel együtt:
Szárazföldi közlekedés
Vízi közlekedés
Légi közlekedés
Egyéb kiigazítások és statisztikai eltérések
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
II. MELLÉKLET
KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ADÓK MODULJA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZERINT
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az ►M3 ESA 2010 ◄ szerint bejelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon, az adókat fizető szervezetek szemszögéből rögzítik és mutatják be az adatokat. Gazdasági tevékenységek szerint rögzítik a nemzetgazdaságok környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételeit. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételekre vonatkozóan gazdasági tevékenységek szerint gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák közvetlenül felhasználhatják az adókra vonatkozó statisztikákat és a kormányzati pénzügyi statisztikákat, de megvannak az előnyei annak is, ha az ►M3 ESA 2010 ◄ értelmében az adókra vonatkozóan bejelentett adatokat használják, amennyiben ez lehetséges.
A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az adókivetéssel és -bevallással megállapított összegeken vagy időkülönbözettel korrigált készpénzbevételeken alapulnak; ezzel biztosítható az ►M3 ESA 2010 ◄ -tel való összhang és javítható a nemzetközi összehasonlíthatóság.
Az ►M3 ESA 2010 ◄ arról is tartalmaz adatokat, hogy az adókat mely iparágak vagy ágazatok fizetik. Az adókra vonatkozóan az ►M3 ESA 2010 ◄ keretében bejelentett információk az intézményi ágazati számlákban, valamint a forrásfelhasználás táblákban találhatók.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezetvédelmi vonatkozású adók rendszerhatára ugyanolyan, mint az ►M3 ESA 2010 ◄ esetében, és kötelező, viszonzatlan, készpénzben vagy természetben teljesítendő befizetésekből állnak, amelyeket a kormányzat vagy az Unió intézményei vetnek ki.
A környezetvédelmi vonatkozású adók a következő ►M3 ESA 2010 ◄ kategóriákba tartoznak:
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a környezetvédelmi vonatkozású adókról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:
A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében való részvételükkel összefüggő, az európai számlarendszerben nyilvántartott kormányzati adóbevételeket is.
A tagállamoknak külön mutatóként kell jelenteniük azokat az egyéb, környezetvédelemmel kapcsolatos adókat is, amelyeket az összes energia-, közlekedési, szennyezési vagy erőforrásadóba beszámítottak, és amelyeket a tüzelőanyagok széntartalmára vetnek ki (egyéb CO2-adók).
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a tárgyév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2020.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2016-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
A 3. szakaszban említett minden mutató tekintetében az adatokat az adókat fizető szervezetek szemszögéből kell megadni.
A termelők vonatkozásában az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerinti bontásban kell megadni, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint, az ►M3 ESA 2010 ◄ -ben meghatározottak szerint).
A fogyasztók vonatkozásában a következőkről kell adatokat szolgáltatni:
Amennyiben az adót a fenti tevékenységi csoportok közül egyhez sem lehet hozzárendelni, az adatokat máshova nem soroltként kell megadni.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
III. MELLÉKLET
A GAZDASÁGI SZINTŰ ANYAGÁRAMLÁS-SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a levegő és a víz áramlásai kivételével minden szilárd, gáz-halmazállapotú és folyékony anyagot lefednek, ezeket tömegegység/évben mérve. A nemzeti számlák rendszeréhez hasonlóan a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák két fő célt szolgálnak. A részletezett anyagáramlások számos elemző tanulmány számára jelentenek gazdag empirikus adatbázist. Ezeket emellett különböző, egész gazdaságra vetített anyagáramlási mutatók összeállítására is használják a nemzetgazdaságok számára.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
Az állományok és a folyamatok megkülönböztetése az anyagáramlási rendszer fontos alapelve. A folyamat általában véve olyan változó, amely mennyiséget mér időtartamonként, míg az állomány olyan változó, amely egy bizonyos időpontban méri a mennyiséget. A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a folyamat elvét követik. Ezek a számlák az anyaginput és -output áramlását és az állomány változását mérik a gazdaságban, tömegegység/évben.
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák megfelelnek a nemzeti számlák rendszere elveinek, köztük a rezidens elvnek. Lefedik a nemzetgazdaság összes rezidens egységének tevékenységéhez kapcsolódó anyagáramlásokat, az egységek földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül.
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában a rendszerhatárokon átnyúló anyagáramlások két típusa bír jelentőséggel:
Anyagáramlások a nemzetgazdaság és természetes környezete között. Ezeket az anyagoknak (nyers, finomítatlan vagy szűz) a természetes környezetből való kitermelése és a (gyakran maradványnak nevezett) anyagoknak az oda való kiürítése alkotja.
Anyagáramlások a nemzetgazdaság és a világgazdaság többi része között. Ez az importokat és exportokat foglalja magában.
A gazdasági szintű anyagáramlás-számlákba beletartozik minden olyan áramlás, amely ezeken a rendszerhatárokon átlép, csakúgy, mint a nem természeti jellegű állományok kiegészítései. A gazdaságon belüli egyéb anyagáramlások nem jelennek meg a gazdasági szintű anyagáramlás-számlákban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a nemzetgazdaságot annak teljességében kezelik, és nem írják le pl. a termékek iparágak közti átadását. Szintén nem tartoznak ide a természetes környezeten belüli természetes áramlások.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak adott esetben az 5. szakaszban felsorolt mutatókra vonatkozóan statisztikákat kell készíteniük a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában.
1. A belföldi kitermelés (a levegő és a víz kivételével) a szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú anyagok azon éves mennyiségét jelenti, amelyet a gazdaságba történő bevitel céljából a természetes környezetből kitermelnek.
2. A fizikai importok és fizikai exportok az összes importált vagy exportált árut jelentik tömegegységben. Az árupiaci termékek csoportjába a termékek a feldolgozás minden szakaszában beletartoznak, a nyers termékektől a kész termékekig.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 16 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2021-es referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2021.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–4., n–3., n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2017-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
Az adatokat tömegegységben kifejezve, a következő táblázatokban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell szolgáltatni.
A. táblázat – Belföldi kitermelés
Biomassza
Termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Gabonafélék
Gyökerek és gumók
Cukortartalmú növények
Hüvelyesek
Diófélék
Olajnövények
Zöldségfélék
Gyümölcsfélék
Rostok
Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza
Növényi maradékok (felhasznált)
Szalma
Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)
Takarmánycélú növények és legelt biomassza
Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)
Legelt biomassza
Fa
Faanyag (ipari gömbfa)
Tűzifa és egyéb kitermelt anyag
Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés
Vadon élő halak kifogása
Minden egyéb víziállat és vízinövény
Vadászat és gyűjtögetés
Fémtartalmú ércek
Vas
Nemvasfém
Réz
Nikkel
Ólom
Cink
Ón
Arany, ezüst, platina és más nemesfémek
Bauxit és egyéb alumínium
Urán és tórium
Egyéb nemvasfém
Nemfém ásványok
Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)
Kréta és dolomit
Pala
Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok
Só
Mészkő és gipsz
Agyag és kaolin
Homok és kavics
Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok
Kiásott földes anyagok (a talajt is ideértve), csak ha felhasználják (fakultatív adatszolgáltatás)
Fosszilis energiaforrások/-hordozók
Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók
Lignit (barnaszén)
Feketeszén
Olajpala és olajhomok
Tőzeg
Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók
Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)
Földgáz
B táblázat (Import – Összkereskedelem) és D táblázat (Export – Összkereskedelem)
Biomassza
Termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Gabonafélék
Gyökerek és gumók
Cukortartalmú növények
Hüvelyesek
Diófélék
Olajnövények
Zöldségfélék
Gyümölcsfélék
Rostok
Máshova nem sorolt, egyéb termények (a takarmánycélú növények kivételével)
Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza
Növényi maradékok (felhasznált)
Szalma
Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele stb.)
Takarmánycélú növények és legelt biomassza
Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)
Fa
Faanyag (ipari gömbfa)
Tűzifa és egyéb kitermelt anyag
Vadon élő halak kifogása, vízinövények és víziállatok, vadászat és gyűjtögetés
Vadon élő halak kifogása
Minden egyéb víziállat és vízinövény
Élő állatok és állati termékek (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)
Élő állatok (kivéve vadon élő halak, vízinövények és állatok, vadászott és begyűjtött állatok)
Hús és húskészítmények
Tejtermékek, madártojás és méz
Egyéb állati eredetű termékek (állati rostok, állatbőrök, bundák, bőr stb.)
Főként biomassza-eredetű termékek
Fémtartalmú ércek
Vas
Nemvasfém
Réz
Nikkel
Ólom
Cink
Ón
Arany, ezüst, platina és más nemesfémek
Bauxit és egyéb alumínium
Urán és tórium
Egyéb nemvasfém
Főként fémeredetű termékek
Nemfém ásványok
Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)
Kréta és dolomit
Pala
Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok
Só
Mészkő és gipsz
Agyag és kaolin
Homok és kavics
Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványok
Főként nemfémásvány-eredetű termékek
Fosszilis energiaforrások/-hordozók
Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók
Lignit (barnaszén)
Feketeszén
Olajpala és olajhomok
Tőzeg
Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók
Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)
Földgáz
Vásárolt üzemanyag (Import: rezidens egységek által külföldön; Export: nem rezidens egységek által belföldön)
Szárazföldi közlekedési üzemanyag
Vízi közlekedési üzemanyag
Légi közlekedési üzemanyag
Főként fosszilisenergia-termékekből származó termékek
Egyéb termékek
Végső kezelésre és ártalmatlanításra szánt hulladék
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
IV. MELLÉKLET
A KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSI SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezetvédelmi kiadási számlák a környezetvédelmi kiadásokra, vagyis a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrásokra vonatkozó adatokat az integrált nemzeti számlák európai rendszerével (ESA) kompatibilis módon mutatják be. A számlák lehetővé teszik a környezetvédelmi kiadások összesítését, amelyek meghatározása: a rezidens egységek által felhasznált környezetvédelmi szolgáltatásoknak, a környezetvédelmi tevékenységek bruttó állóeszköz-felhalmozásának, valamint a környezetvédelmi transzfereknek (amelyek nem az előző tételek ellentételezései) az összege a külföld által finanszírozott összeggel csökkentve.
A környezetvédelmi kiadási számlákhoz a nemzeti számlákon már meglevő információt kell felhasználni (termelési és jövedelemtermelési számlák; NACE szerinti bruttó állóeszköz-felhalmozás, forrás-felhasználás táblák; a kormányzati funkciók osztályozásán alapuló adatok), vállalkozások szerkezeti statisztikái, gazdasági szervezetek regisztere és egyéb források.
Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a tagállamoknak a környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó számlák céljaira gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezetvédelmi kiadási számlák rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, továbbá az elsődleges, másodlagos és kiegészítő tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi kiadásokat mutatja ki. Az alábbi szektorokat fedik le:
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok a környezetvédelmi kiadási számlákat az alábbi mutatók alapján állítják elő, amelyek meghatározására az ESA-val összhangban került sor:
▼M3 —————
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az ►M3 EU-27 ◄ -re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2020.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi bontásban kell megadni:
Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a forgalom teljes összege vagy a foglalkoztatottak száma egy vagy több ilyen NACE-bontásban az uniós összérték kevesebb mint 1 %-át teszi ki, nem kell adatokat szolgáltatniuk az említett NACE-bontásokra vonatkozóan.
2. Az 1. pontban említett CEPA-osztályok a következők:
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
V. MELLÉKLET
A KÖRNYEZETI ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezeti áruk és szolgáltatások statisztikája a nemzetgazdaság környezetvédelmi termékeket előállító termelési tevékenységeinek adatait rögzíti és mutatja be az ESA szerint bejelentett adatokkal összeegyeztethető módon.
A környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számláinál fel kellene használni a nemzeti számlákból, a vállalkozások szerkezeti statisztikáiból, a gazdasági szervezetek regiszteréből és egyéb forrásokból nyert információkat.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezeti áruk és szolgáltatások vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezeti áruk és szolgáltatások rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, és a termelés határán belül létrehozott valamennyi környezeti áruból és szolgáltatásból áll. Az ESA meghatározása szerint a termelés olyan termék-előállítási vagy szolgáltatásnyújtási tevékenység, amely egy intézményi egység ellenőrzése és felelőssége alatt valósul meg munkaerő-, tőke-, termék- és szolgáltatásráfordítások felhasználásával.
A környezeti áruk és szolgáltatások az alábbi kategóriákba oszthatók: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatáról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni, a „foglalkoztatottság” mutatója kivételével, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás egysége a „teljes munkaidős egyenérték”.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikát évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikát a referenciaév végétől számított 22 hónapon belül kell továbbítani. Ez a 2020-as referenciaévtől alkalmazandó.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az ►M3 EU-27 ◄ -re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2020.
5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2018-as évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi kombinált osztályozásban kell megadni:
2. Az 1. pontban említett CEPA osztályok a IV. mellékletben találhatók. Az 1. pontban említett CReMA osztályok az alábbiak:
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
VI. MELLÉKLET
A FIZIKAI ENERGIAÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A fizikai energiaáramlási számlák a terajoule-ban kifejezett energia fizikai áramlására vonatkozó adatokat tüntetnek fel a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA) teljes mértékben összehangolt módon. A fizikai energiaáramlás-számlák rögzítik az energiaadatokat a nemzetgazdaságok rezidens egységeinek gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenység szerinti bontásban. Ezek a számlák a természetes energiabevitelek, energetikai termékek és veszteségenergiák forrását és felhasználását mutatják be. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést, fogyasztást és felhalmozást.
Ez a melléklet meghatározza a fizikai energiaáramlási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A fizikai energiaáramlási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.
Az ESA alapján egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.
A fizikai energiaáramlási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő fizikai energiaáramlást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy az áramlásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.
A fizikai energiaáramlási számlák az energiának a környezetből a gazdaságba, a gazdaságból vissza a környezetbe történő, valamint a gazdaságon belüli fizikai áramlását rögzítik.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamoknak a fizikai energiaáramlási számlákat a következő mutatók szerint kell elkészíteniük:
természetes energiaforrások;
energetikai termékek;
energiamaradványok;
Valamennyi adatot terajoule-ban kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az ►M3 EU-27 ◄ -ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) – amikor csak lehetséges – becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2015.
5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n–2., n–1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az alábbi – fizikai egységekben mért – adatokat kell megadni:
2. A forrástáblának és az energiaáramlások felhasználástábláinak (ideértve a kibocsátással járó áramlásokat) formátuma – a sorokat és oszlopokat tekintetve – megegyezik.
3. Az oszlopok a fizikai áramlások eredetét (forrását) vagy rendeltetését (felhasználását) jelölik. Az oszlopok öt kategóriába vannak csoportosítva:
4. A sorok a fizikai áramlás típusát írják le a 3. szakasz első franciabekezdésének osztályozása szerint.
5. A természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok osztályozása az alábbiak szerint:
6. A rezidens elv mutatójának „átkonvertálása” a területalapú mutatónak az egész nemzetgazdaságra vonatkozóan történik (nincs iparágak szerinti bontás) és az alábbi módon lehet kiszámítani:
a rezidens egységek összes energiafelhasználása:
a rezidens egységek energiafelhasználása külföldön
a nem rezidensek energiafelhasználása az adott ország területén
statisztikai különbségek
bruttó belföldi energiafelhasználás (területalapú)
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
VII. MELLÉKLET
AZ ERDŐSZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
Az erdőszámlák az erdészeti erőforrásokra, valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó adatokat rögzítik és jelenítik meg az ESA 2010 keretében jelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon. Az erdőszámlák kiegészítő információkkal szolgálnak, és az erdők, valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat sajátos jellegéhez igazított fogalmakat használnak.
E melléklet meghatározza az erdőszámlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
Az erdőszámlák az erdészeti erőforrások (fával borított területek és faanyag), valamint az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenység – ideértve a hengeres faanyag előállítását és a vadon termő, nem faeredetű erdei termékek gyűjtését is – állományait és állományváltozásait rögzítik.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok az erdőszámlákat az e szakaszban ismertetett mutatók szerint készítik el.
1. Fával borított területek és faanyag eszközszámlái. A fával borított területek fogalom a következő három pont összegzéseként határozható meg.
Fakitermeléshez rendelkezésre álló erdő: olyan erdők, ahol az esetleges környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági korlátozások nem gyakorolnak jelentős hatást a mindenkori vagy lehetséges fakitermelésre. Az említett korlátozások megállapíthatók jogi normákkal, gazdálkodói vagy tulajdonosi döntéssel vagy egyéb okokból.
Fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdő: valamennyi erdő, amely az a) pontnak megfelelően nem minősül fakitermeléshez rendelkezésre állónak. Ezek olyan erdők, ahol környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági vagy jogi korlátozások megakadályozzák az érdemi fakitermelést. E körbe tartoznak: i. azon erdők, ahol jogi vagy egyéb – politikai döntésből eredő – korlátozások teljes mértékben kizárják, vagy jelentősen korlátozzák a fakitermelést olyan okokból, mint a környezetvédelem vagy a biológiai sokféleség megőrzése (véderdők, nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más védett területek, így például a különleges környezeti, tudományos, történelmi, kulturális vagy vallási jelentőségű területek); ii. azon erdők, ahol – a saját végső felhasználási célú alkalmi vágástól eltekintve – túl gyenge a fizikai termelékenység vagy a faminőség, vagy túl nagyok a kitermelési és szállítási költségek.
Egyéb, fával borított területek.
Az „erdő” meghatározása: több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb lombkorona-borítottsággal, vagy az említett küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, vagy a városi környezetben található fás területek, így például a városi parkok, fasorok és kertek.
Az „egyéb, fával borított terület” meghatározása: erdőnek nem minősülő, több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 5–10 %-os lombkorona-borítottsággal, vagy az említett küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal, vagy 10 %-nál nagyobb lombkorona-borítottság mellett cserjékkel, bokrokkal és fákkal vegyesen borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, vagy a városi környezetben található fás területek, így például a városi parkok, fasorok és kertek.
A „nettó éves faanyagnövekmény” meghatározása: az élő fák mennyiségének átlagos éves növekedése, levonva abból az átlagos éves állománypusztulást.
Az „eltávolított állomány” meghatározása: valamennyi kivágott és az erdőből, egyéb, fával borított területekről vagy egyéb kitermelési területekről eltávolított, élő vagy elpusztult fa mennyisége. E körbe tartozik az erdei utak mentén tárolt, eladatlan hengeres faanyag. Szintén ide tartoznak a helyreállított természeti veszteségek, a korábbi időszakban kivágott fáknak a folyó év során történő eltávolítása, a törzstől eltérő faanyag (így például tönkök és ágak) eltávolítása, valamint a természeti okokból, például tűz, szél, rovarok és betegségek miatt elpusztult vagy megsérült fák (úgynevezett természetes veszteségek) eltávolítása. Nem tartozik e körbe a nem fás biomassza vagy bármely, az év során az erdőben hagyott és el nem távolított faanyag, például tönkök, ágak, lombkoronák és a vágási maradék (fakitermelési hulladék).
A „helyrehozhatatlan veszteség” meghatározása: az erdőből el nem távolítható vágási maradék és széldöntés miatti valamennyi kivágás, valamint az erdőtűz miatt elveszett faanyag.
2. Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységről jelentő gazdasági számlák. Az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat meghatározása: valamennyi olyan szakosodott telephely, ahol a NACE Rev. 2. A. nemzetgazdasági ágának 02 ágazatába sorolt tevékenységeket végeznek.
Az ESA 2010-fogalommeghatározásokat használó következő mutatókra vonatkozóan kell jelenteni:
A tagállamok az erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazaton belüli foglalkoztatásról ezer éves munkaerőegységben (ÉME) tesznek jelentést a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 6 ) meghatározottak szerint.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2023.
5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.
5. szakasz
JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK
A 3. szakaszban meghatározott mutatókra vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:
Fával borított területek, a következő bontásban:
Mindegyik említett kategóriát tovább kell bontani a következők szerint:
Az adatokat ezer hektárban kell jelenteni.
A faanyag mennyisége, a következő bontásban:
A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőt tovább kell bontani a következők szerint:
A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőt és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani a következők szerint:
Az adatokat kéreggel együtt mért ezer m3-ben kell jelenteni.
A faanyag értéke, a következő bontásban:
A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőt tovább kell bontani a következők szerint:
A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőt és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani a következők szerint:
Az adatokat nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.
A gazdasági számlák esetében a 3. szakaszban említett kibocsátást a tevékenység szerinti termékosztályozásnak (2.1 verzió) megfelelően meghatározott termékek alapján kell jelenteni a következő bontásban:
tűzifa (02.20.14. és 02.20.15. sz. termék);
hengeresfa, vagyis a tűlevelű hengeresfa (02.20.11. sz. termék), nem tűlevelű hengeresfa a trópusi hengeresfa kivételével (02.20.12. sz. termék) és trópusi hengeresfa (02.20.13. sz. termék) összessége;
A 3. szakaszban említett erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazat folyó termelőfelhasználását a termékek tevékenység szerinti osztályozásának 2.1. verziója szerint meghatározott termékek alapján kell jelenteni a következő bontásban:
A 3. szakaszban említett erdőgazdálkodási és fakitermelési ágazati készletváltozást a következő bontás szerint kell jelenteni:
Valamennyi mutatót nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.
Az egyéb, fával borított területekre vonatkozó adatokat önkéntes alapon kell jelenteni.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
VIII. MELLÉKLET
A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS HASONLÓ TRANSZFEREK SZÁMLÁINAK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái a környezet és a természeti erőforrások védelmét szolgáló tevékenységeknek, többek között a környezetvédelmi termékek előállításának és felhasználásának a támogatására irányuló folyó és tőketranszferekről gyűjtenek és jelenítenek meg adatokat az ESA 2010 fogalmaival és fogalommeghatározásaival összeegyeztethető módon.
E melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Az említett adatokat kell felhasználni a nemzeti környezetvédelmi kiadások összeállításához is, a IV. mellékletben meghatározottak szerint.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái a környezet védelme vagy a természeti erőforrások felhasználásának és kitermelésének csökkentése céljából az államháztartásból gazdasági szektoroknak (a hazai gazdaságban vagy külföldre) teljesített, valamint nem rezidensektől (külföldi illetőségűektől) származó viszonzatlan kifizetéseket rögzítik.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláit a következő mutatók szerint készítik el:
Valamennyi adatot nemzeti valutában, millió egységben kell jelenteni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2023.
5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.
5. szakasz
JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK
1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat a következők szerint kell jelenteni:
2. Az 1. pontban említett egyes jelentéstételi kategóriák esetében az adatokat a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (classification of environmental protection activities, CEPA) és az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszere (classification of resource management activities, CReMA) szerint kell jelenteni a következő csoportosításban:
3. A valamennyi CEPA-osztály (CEPA 1–9) és a valamennyi CReMA-osztály (CReMA 10–16) összesítése szerint csoportosított, az államháztartásból vállalatoknak teljesítendő transzfereket a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. szerinti osztályozásának megfelelően további csoportokba kell sorolni a következőképpen:
4. A 2. és 3. pontban említett CEPA-osztályok a IV. mellékletben, a CReMA-osztályok pedig az V. mellékletben találhatók.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
IX. MELLÉKLET
AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK MODULJA
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztéma-eszközök kiterjedéséről és állapotáról, valamint az általuk a társadalom és a gazdaság számára nyújtott szolgáltatásokról jelenítenek meg adatokat. Az adatok összhangban vannak a SEEA EA-val, és összeegyeztethetők az ESA 2010 keretében jelentett adatokkal.
Az ökoszisztéma-számlák lehetőség szerint meglévő, többek között Föld-megfigyelésből, környezeti jelentéstételből és egyéb adatforrásokból származó információkat használnak fel.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztémák kiterjedését, állapotát és az ökoszisztéma-szolgáltatások mozgását rögzítik.
Az ökoszisztéma kiterjedése az ökoszisztéma mérete az adott területen. Az ökoszisztéma kiterjedésének számlái a nemzeti területen lévő szárazföldi (ideértve az édesvizet is) és tengeri ökoszisztémákra vonatkoznak.
Az ökoszisztéma állapota az ökoszisztéma abiotikus, biotikus és domborzati mutatói tekintetében, ökoszisztéma-típusok szerint mért minősége.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások az ökoszisztémák által a gazdasági és egyéb emberi tevékenységekhez nyújtott előnyök. E körbe tartozik: i. az ellátás, ii. a szabályozás és fenntartás, valamint iii. a kulturális szolgáltatások. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái a nemzeti területen lévő ökoszisztémák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások tényleges biztosítását és igénybevételét rögzítik.
A tematikus számlák olyan számlák, amelyek meghatározott szakpolitikai témakörök – így például biológiai sokféleség, éghajlatváltozás, óceánok és városi térségek – szerint rendszerezik az adatokat.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok a következő mutatók szerint készítik el az ökoszisztéma-számlákat.
Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái, amelyek a nemzeti területen lévő ökoszisztémák területét és területváltozását rögzítik ökoszisztéma-típusonként. A tagállamoknak ezer hektárban kifejezve kell az ökoszisztémák kiterjedésének számláira vonatkozóan jelenteniük.
Konverziós mátrix, amely az ökoszisztémák kiterjedésének számláit alkotó elemek egyikeként az ökoszisztéma-típusok közötti átváltásokat rögzíti két időpont között, hektárban.
Az ökoszisztémák állapotának számlái, amelyek az ökoszisztéma-mutatókat rögzítik a következők szerint:
települések és egyéb mesterséges területek esetében:
szántók esetében:
gyepterületek esetében:
szántók és gyepterületek esetében együttesen:
erdők és erdőterületek esetében:
tengerpartok, dűnék és vizes élőhelyek esetében:
A nagyvárosok, a városok és az elővárosok az (EU) 2017/2391 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ) meghatározott, az urbanizáció fokát leíró tipológia szerint kategorizált helyi közigazgatási egységek.
Ökoszisztéma-szolgáltatások számlái, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását és igénybevételét rögzítik forrás- és felhasználástáblákban. A forrástábla az ökoszisztémák által társadalmi-gazdasági rendszerek számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására vonatkozó adatokat foglalja magában. A felhasználástábla az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó adatokat tartalmazza az igénybevétel jellege szerinti bontásban, az 5. szakaszban meghatározottak szerint.
A forrás- és felhasználástáblákat a következő fizikai egységekben kifejezve kell jelenteni.
Ellátó szolgáltatások
Szabályozási és fenntartási szolgáltatások
Kulturális szolgáltatások
Az ökoszisztéma-számlákhoz az ökoszisztéma-típusok következő táblázatát kell használni:
|
Kategória |
Ökoszisztéma típusa |
|
1. |
Települések és egyéb mesterséges területek |
|
2. |
Szántók |
|
3. |
Gyepterületek (legelők, természetközeli és természetes gyepterületek) |
|
4. |
Erdők és erdőterületek |
|
5. |
Fenyérek és cserjések |
|
6. |
Gyér növényzetű ökoszisztémák |
|
7. |
Szárazföldi vizes élőhelyek |
|
8. |
Folyók és csatornák |
|
9. |
Tavak és víztározók |
|
10. |
Tengeri árapálycsatornák és átmeneti vizek |
|
11. |
Tengeri árapálycsatornák és átmeneti vizek |
|
12. |
Tengeri ökoszisztémák (parti tengervizek, talapzatok és a nyílt óceán) |
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1. A statisztikákat a következők szerint kell összeállítani és továbbítani:
2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.
3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4. Az első referenciaév 2024. A konverziós mátrix esetében az első referenciaév 2027.
5. Az első adattovábbításkor a tagállamok 2024-től kezdődően közölnek adatokat az ökoszisztémák kiterjedésének és állapotának számláira, valamint a fizikai egységben kifejezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat tartalmazó forrás- és felhasználástáblákra vonatkozóan. A konverziós mátrix esetében az adatoknak a 2024 és 2027 között bekövetkező változásokat kell kifejezniük.
6. Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint a kiterjedés és állapot számláira vonatkozóan az n–3. és n. évről szolgáltatnak adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2024 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2024 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.
5. szakasz
JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZATOK
1. Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái: a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus esetében az első adattovábbításkor közölt adatokat kell jelenteni az első referenciaévre vonatkozóan. Valamennyi későbbi adattovábbításkor az adatokat a következők szerint kell jelenteni:
A konverziós mátrixnak a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus közötti átváltásokról kell adatokat jelentenie az előző és a folyó referenciaév között.
2. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái: a 3. szakaszban említett ökoszisztéma-szolgáltatások esetében az adatokat forrás- és felhasználástáblákban kell jelenteni a következők szerint:
forrástábla, amely a 3. szakaszban említett szolgáltatások éves nyújtását rögzíti a 3. szakaszban említett valamennyi ökoszisztéma-típus – a 10. és 12. kategória kivételével – szerinti bontásban;
felhasználástábla, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételét rögzíti a következő bontásban:
3. Nem köteles adatokat jelenteni egy tagállam, ha a teljes szárazföldi területe nem haladja meg az Unió teljes szárazföldi területének 0,3 %-át.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1099/2008/EK rendelete az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).
( 4 ) Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC).
( 5 ) Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről (CLRTAP).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2391 rendelete (2017. december 12.) az 1059/2003/EK rendelet területi tipológiák (Tercet) tekintetében történő módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 1. o.).