<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑397/11</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62011CJ0397</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:340">EU:C:2013:340</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>10</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>10</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20130530">2013. 05. 30-I</DATE> ÍTÉLET – C-397/11. SZ. ÜGY</P><P>JŐRÖS</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (első tanács)</P><P><DATE ISO="20130530">2013. május 30.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: magyar.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>93/13/EGK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek</KEYWORD><KEYWORD>Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata</KEYWORD><KEYWORD>A feltétel tisztességtelen jellegéből a nemzeti bíróság által levonandó következtetések</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A C-397/11. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz <DATE ISO="20110727">2011. július 27-én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20110712">2011. július 12-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Jőrös Erika</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Aegon Magyarország Hitel Zrt</HT>.</P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (első tanács),</P><P>tagjai: A. Tizzano tanácselnök, M. Ilešič, E. Levits, M. Safjan és M. Berger (előadó) bírák,</P><P>főtanácsnok: P. Mengozzi,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a magyar kormány képviseletében Szíjjártó K. és Fehér Z., meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a spanyol kormány képviseletében A. Rubio González, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében M. Owsiany-Hornung, M. van Beek és V. Kreuschitz meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><?PAGE NO="2"?><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, <DATE ISO="19930405">1993. április 5-i</DATE> 93/13/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" PAGE.FIRST="29" NO.OJ="095" DATE.PUB="1993">HL L 95., 29. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet 2. kötet 288. o.; a továbbiakban: irányelv), és különösen ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Jőrös E. és az Aegon Magyarország Hitel Zrt. (a továbbiakban: Aegon) között, az e felek által kötött kölcsönszerződés teljesítése során fizetendő összegek tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a tisztességtelen feltételt:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdése pontosítja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>[...] egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelv 5. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak és érthetőnek kell lenniük. [...]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A valamely feltétel tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások tekintetében ugyanazon irányelv 6. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti jog</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Anyagi jog</P></TI></TITLE><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A Polgári Törvénykönyv 209. §-ának az alapeljárás tárgyát képező kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből<?PAGE NO="3"?> eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A Polgári Törvénykönyv 209/A. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az ilyen kikötés semmis.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló, <DATE ISO="19990205">1999. február 5-i</DATE> 18/1999. kormányrendelet (<HT TYPE="ITALIC">Magyar Közlöny</HT> 1999/8. sz.) 2. §-ának d) pontja szerint a fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P>Eljárási jog</P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A polgári perrendtartásról szóló törvény 23. cikke (1) bekezdése k) pontjának megfelelően a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a különösen a polgári törvénykönyv 209/A. cikkének (2) bekezdése alapján, tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A Legfelsőbb Bíróságnak az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló, <DATE ISO="20100628">2010. június 28-i</DATE> 2/2010/VI.28./PK. véleménye az alábbi pontosításokat teszi:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>4.</NO.P><TXT><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie. [...].</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A semmisség hivatalból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíróságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból a semmisségi ok fennállása egyértelműen megállapítható. [...]</TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>[...] A polgári perben a bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához, tehát a fél által érvényesíteni kívánt joghoz is általában kötve van. A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az érvényesített jogot kell a keresetlevélben megjelölni, nem pedig a konkrét jogcímet. Így a kereseti kérelemhez kötöttség nem jelenti azt, hogy a bíróság a fél által tévesen megjelölt jogcímhez kötve lenne. Ha a fél által előadott tények a keresetet, vagy a viszontkeresetet más jogcímen megalapozzák, a bíróság a jogviszonyt a jogszabályoknak megfelelően minősítheti.</TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>13</NO.P><TXT><DATE ISO="20070704">2007. július 4-én</DATE> Jőrös E. kölcsönszerződést kötött a magyar pénzügyi intézményként működő Aegonnal hozzávetőleg <FT TYPE="NUMBER">160000</FT> svájci frank (CHF) összegről, amelyet magyar forintban (HUF) folyósítottak, és amelynek lejáratát <DATE ISO="20240815">2024. augusztus 15-ben</DATE> rögzítették.</TXT></NP><?PAGE NO="4"?><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A pénzügyi intézmény által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján megkötött, fent említett szerződés a szerződés aláírásakor évi 4,5%-os kamatot és ugyanebben az időpontban évi 2,2%-os kezelési költséget írt elő. A folyósításkor a kölcsön teljes összege 1,5%-ának megfelelő, de legalább 250 CHF, legfeljebb 1759 CHF összegű folyósítási díj volt esedékes. A kölcsön teljeshiteldíj-mutatójának mértéke ily módon 7,658% volt.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>A Jőrös E. és az Aegon által kötött kölcsönszerződés II. általános részének 3.2. pontja úgy rendelkezett, hogy a hitelező jogosult a kezelési költség mértékét minden ügyleti év végén a következő ügyleti évre vonatkozóan a mindenkor hatályos hirdetmény szerinti értékre, az említett pénzügyi intézmény mindenkor hatályos üzletszabályzata szerint meghatározott módon egyoldalúan módosítani.</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>E szerződés 8.2. pontja kimondta, hogy a hitelező egyoldalúan jogosult az említett szerződés vonatkozásában a kamat-, illetve egyéb díjtételeinek mértékét megváltoztatni, valamint új díj- és költségtípust bevezetni, amennyiben az ügylet finanszírozásához szükséges költségei változnak.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Ugyanezen szerződés 12.2. cikke úgy rendelkezett, hogy amennyiben bármely jogszabály vagy bármely egyéb hatósági rendelkezés vagy e szabály értelmezésének változása folytán az Aegonnak a szerződéskötéskor előre nem látható további költsége merül fel, az adós köteles a hitelintézet felszólítására megfizetni azt az összeget, amely fedezi az ilyen költségét, vagy ilyen esetben az említett intézmény jogosult a kölcsön kamatát és díjtételeit egyoldalúan módosítani.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítása esetére az adós részére nem biztosítja az azonnali hatályú felmondás jogát.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Jőrös E. peres eljárást kezdeményezett a hitelező Aegonnal szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. Keresetében a kölcsönszerződés részleges érvénytelenségére hivatkozott, és a benne foglalt rendelkezések uzsorás voltát, jó erkölcsbe ütközését és színleltségét állította. Nem kérte azonban a bíróságtól az említett szerződés részleges érvénytelenségének a szerződés rendelkezéseinek tisztességtelen jellegére tekintettel történő megállapítását.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>A Pesti Központi Kerületi Bíróság <DATE ISO="20101202">2010. december 2-i</DATE> ítéletével elutasította Jőrös E. keresetét. Ezen ítélet indokolása szerint Jőrös E. a kölcsönszerződés vitatott rendelkezéseinek uzsorás jellegét, jóerkölcsbe ütköző voltát és színleltségét nem tudta bizonyítani.</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Jőrös E. az említett ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz (jelenleg Fővárosi Törvényszék). A kölcsönszerződés 3.2., 8.1., 8.2. és 12.2. pontjának semmisségére hivatkozik azzal az indokkal, hogy ezek nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköznek, mert a hitelező számára lehetőséget adnak a szerződési feltételek egyoldalúan történő megváltoztatására, továbbá olyan, a hitelező által végrehajtott utólagos változtatások terhét hárítják az adósra, amelyekre az adósnak nincs ráhatása. Arra hivatkozik, hogy az említett pontok alkalmazása folytán bekövetkezett változások következtében növekedett meg a kölcsön összege és a törlesztőrészlet olyan mértékben, hogy azt már nem tudja teljesíteni.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>E körülmények között a Fővárosi Bíróság felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>1)</NO.P><TXT>Megfelel-e a nemzeti bíró eljárása [a 93/13] irányelv 7. cikk[e] (1) bekezdésének akkor, ha észlelve valamelyik, a keresettel érintett általános szerződési feltétel tisztességtelen voltát, a felek külön erre való hivatkozása nélkül is vizsgálja annak emiatti semmisségét[?]</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A nemzeti bírónak a fogyasztó által indított perben akkor is az 1) [kérdésben] foglaltak szerint kell-e eljárnia, ha az általános szerződési feltétel tisztességtelensége miatti semmisség megállapítása egyébként nem a helyi, hanem annál magasabb bírósági szint hatáskörébe tartozna, amennyiben a sérelmet szenvedett fél ezen a címen indítana keresetet[?]</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="5"?><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>A 2) kérdés igenlő megválaszolása esetén a nemzeti bíró a másodfokú eljárásban is vizsgálhatja-e az általános szerződési feltétel észlelt tisztességtelenségét, ha az elsőfokú eljárásban ennek vizsgálatára nem került sor, és a nemzeti szabályozás szerint a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyítékok főszabályként már nem vehetők figyelembe[?]<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A harmadik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>E kérdéssel, amelyet elsőként indokolt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy a fellebbezés tárgyában – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján megkötött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában – eljáró bíróság jogosult a vitatott feltételek tisztességtelen jellegének vizsgálatára, ha ezen érvénytelenségi okra az elsőfokú eljárásban nem hivatkoztak, és a nemzeti jog szerint a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyítékok főszabályként nem vehetők figyelembe.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Elöljáróban rá kell mutatni, hogy ahogyan azt az Európai Bizottság hangsúlyozta, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat egyáltalán nem utal arra, hogy az alapeljárás felei a fellebbezési eljárásban új tényeket vagy bizonyítékokat terjesztettek elő. Amennyiben a harmadik kérdést úgy kell értelmezni, mint amely részben arra vonatkozik, hogy a fellebbezés tárgyában – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában – eljáró bíróság köteles-e új tények és bizonyítékok előterjesztését lehetővé tenni, a kérdés e része hipotetikus, és e tekintetben elfogadhatatlan (lásd többek között analógia útján a C-396/11. sz. Radu-ügyben <DATE ISO="20130129">2013. január 29-én</DATE> hozott ítélet 24. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>A kérdés elfogadható részének megválaszolása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, olyan kógens rendelkezés, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse (lásd többek között a C-618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyben <DATE ISO="20120614">2012. június 14-én</DATE> hozott ítélet 40. pontját és a C-472/11. sz. Banif Plus Bank ügyben <DATE ISO="20130221">2013. február 21-én</DATE> hozott ítélet 20. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem biztosítása érdekében a Bíróság már több esetben hangsúlyozta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő feleken kívüli, pozitív beavatkozás egyenlítheti ki (lásd többek között a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 41. pontját és a fent hivatkozott Banif Plus Bank ügyben hozott ítélet 21. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>E megfontolás miatt mondta ki a Bíróság, hogy a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és a kereskedő közötti egyenlőtlen helyzetet (lásd többek között a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 42–44. pontját és a fent hivatkozott Banif Plus Bank ügyben hozott ítélet 22–24. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Következésképpen az uniós jog által az érintett területen a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét megítéljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból történő vizsgálatának kötelezettségét is,<?PAGE NO="6"?> amennyiben a rendelkezésükre állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek (lásd többek között a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 43. pontját és a fent hivatkozott Banif Plus Bank ügyben hozott ítélet 23. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>E kötelezettségeknek a fellebbezés tárgyában eljáró nemzeti bíróság általi teljesítése tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy uniós szabályozás hiányában a jogalanyok uniós jogon alapuló jogainak a védelmét biztosító bírósági eljárási szabályok a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. E szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jellegű helyzetekre vonatkozó szabályok (az egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 46. pontját és a fent hivatkozott Banif Plus Bank ügyben hozott ítélet 26. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Az egyenértékűség elvét illetően rá kell mutatni, hogy ezen elvből következik, hogy amennyiben a fellebbezési eljárásban eljáró bíróságnak lehetősége van valamely jogi aktus érvényességének a nemzeti közrendi szabályokra tekintettel történő, hivatalbóli vizsgálatára, vagy az erre köteles, jóllehet ezen összeütközésre első fokon nem hivatkoztak, e hatáskörét abból a célból is gyakorolnia kell, hogy a 93/13 irányelv szempontjaira tekintettel hivatalból megítélje az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét. Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a belső jellegű helyzetekben ilyen hatáskörrel rendelkezik, e hatáskörét köteles gyakorolni olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben is szó van, és amely a fogyasztót az uniós jog alapján megillető jogok védelmét érinti (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-40/08" PAGE.ECR="I-9579" YEAR="2009">C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügyben <DATE ISO="20091006">2009. október 6-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2009., I-9579. o.]</REF.DOC.ECR> 53. és 54. pontját, valamint a C-488/11. sz., Asbeek Brusse és de Man Garabito ügyben <DATE ISO="20130530">2013. május 30-án</DATE> hozott ítélet 45. és 46. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a Bíróság a hozzá benyújtott iratok alapján nem rendelkezik olyan információval, amely kételyre adna okot azt illetően, hogy az alapügyben szóban forgó szabályozás ezen elvvel összhangban áll-e.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>A tényleges érvényesülés elvét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében minden esetben, amikor felmerül a kérdés, hogy egy nemzeti eljárási rendelkezés lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi-e az uniós jog alkalmazását, meg kell vizsgálni, hogy milyen e rendelkezésnek a különböző nemzeti hatóságok előtti teljes eljárásban betöltött helye, valamint alkalmazása és sajátosságai (lásd a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 49. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). A nemzeti bíróság köteles a szóban forgó valamennyi nemzeti rendelkezést a lehető legteljesebb mértékben oly módon értelmezni és alkalmazni, hogy azok lehetővé tegyék az uniós jog rendelkezései által garantált jogok hatékony végrehajtásának biztosítását.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága <DATE ISO="20100628">2010. június 28-i</DATE> 2/2010/VI.28./PK. véleménye 4. pontjának b) alpontja értelmében a fellebbezés tárgyában eljáró bíróságnak a semmisséget hivatalból kell figyelembe vennie, ha az az első fokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>E vélemény az 5. pontja a) alpontjában azt is pontosítja, hogy amennyiben a kérelmező fél által előadott tények a kérelmet a kérelmező által előadotthoz képest más jogcímen megalapozzák, az eljáró bíróság a hozzá benyújtott kérelem jogalapját ennek megfelelően átminősítheti.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Ahogyan arra a magyar kormány a Bíróság előtt előterjesztett észrevételeiben hivatkozott, a fenti véleményből az a következtetés vonható le, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben a fellebbezés tárgyában eljáró bíróságnak – amint rendelkezik az e célból szükséges ténybeli és jogi<?PAGE NO="7"?> elemekkel – hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével hatásköre van annak értékelésére, hogy ezen elemekből eredően fennáll-e semmisségi ok valamely szerződési feltétel vonatkozásában, még akkor is, ha az a peres fél, aki kérelmét erre alapozhatta volna, e semmisségi okra nem hivatkozott.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Ahogyan a jelen ítélet 30. pontjában is szerepel, amennyiben a fellebbezés tárgyában eljáró nemzeti bíróság belső helyzetek esetében rendelkezik e hatáskörrel, azt olyan helyzetben is gyakorolnia kell, mint amelyről az alapeljárásban szó van, és amely a fogyasztót a 93/13 irányelv alapján megillető jogok védelmét érinti.</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>E feltételek mellett úgy kell tekinteni, hogy az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti eljárásjogi szabályok önmagukban nem tűnnek olyannak, mint amelyek lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszik a 93/13 irányelv által a fogyasztónak biztosított jogok védelmét.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A fenti megállapításokra tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fellebbezés tárgyában – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában – eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>E kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 93/13 irányelv 7. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megállapító nemzeti bíróság hivatalból vizsgálhatja, hogy a szerződést ezen okból semmisnek kell-e tekinteni, jóllehet a felek nem terjesztettek elő kérelmet e tekintetben.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Az egyéni fogyasztót érintő cselekmények tekintetében a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első fordulata annak előírására kötelezi a tagállamokat, hogy a tisztességtelen feltételek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint ne[…] jelent[s]enek kötelezettséget a fogyasztóra nézve<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>A Bíróság e rendelkezést úgy értelmezte, hogy a nemzeti bíróságnak minden, a nemzeti jog értelmében a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének észleléséből eredő következtetést le kell vonnia annak biztosítása céljából, hogy a szóban forgó feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve (lásd többek között a fent hivatkozott Banco español de Crédito ügyben hozott ítélet 63. pontját és a fent hivatkozott Banif Plus Bank ügyben hozott ítélet 27. pontját). E tekintetben a Bíróság rámutatott arra, hogy ha a nemzeti bíróság valamely szerződési feltételt tisztességtelennek ítél, annak alkalmazását mellőznie kell, kivéve ha a fogyasztó az e bíróság általi kioktatást követően ezt nem kéri (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-243/08" PAGE.ECR="I-4713" YEAR="2009">C-243/08. sz. Pannon GSM ügyben <DATE ISO="20090604">2009. június 4-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2009., I-4713. o.]</REF.DOC.ECR> 35. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a 93/13 irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság minden következtetést levonhasson ezen észlelésből, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Banif Plus Bank ügyben hozott ítélet 28. pontját és a fent hivatkozott Asbeek Brusse és de Man Garabito ügyben hozott ítélet 50. pontját).</TXT></NP><?PAGE NO="8"?><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Ahogyan azt a Bíróság korábban már kimondta, az olyan nemzeti jogszabály, amelyről az alapügyben szó van, és amely úgy rendelkezik, hogy a tisztességtelennek minősített feltételek semmisek, megfelel a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésében előírt követelményeknek (lásd ebben az értelemben a C-472/10. sz. Invitel-ügyben <DATE ISO="20120426">2012. április 26-án</DATE> hozott ítélet 39. és 40. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>A nemzeti bíróságnak ezenkívül értékelnie kell a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellege megállapításának az érintett szerződés érvényességére gyakorolt hatását, és meg kell határoznia, hogy az említett szerződés ezen esetleges tisztességtelen feltétel kihagyásával is hatályban maradhat-e (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-76/10" PAGE.ECR="I-11557" YEAR="2010">C-76/10. sz. Pohotovost’-ügyben <DATE ISO="20101116">2010. november 16-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2010., I-11557. o.]</REF.DOC.ECR> 61.pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>E tekintetben a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének utolsó fordulata kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> (a C-453/10. sz., Pereničová és Perenič ügyben <DATE ISO="20120315">2012. március 15-én</DATE> hozott ítélet 29. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>Ahogyan a Bíróság arra rámutatott, az uniós jogalkotónak a 93/13 irányelvben követett célja a felek közötti egyensúly helyreállítása, főszabály szerint a szerződés egésze érvényességének fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Pereničová és Perenič ügyben hozott ítélet 31. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Azon szempontokat illetően, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy egy szerződés valóban teljesíthető-e a tisztességtelen feltételek kihagyásával is, meg kell állapítani, hogy mind a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének szövege, mind pedig a gazdasági tevékenységek jogbiztonságára vonatkozó követelmények az objektív megközelítés mellett szólnak e rendelkezés értelmezése során (a fent hivatkozott Pereničová és Perenič ügyben hozott ítélet 32. pontja). Mivel azonban ezen irányelv a tisztességtelen feltételekre vonatkozó nemzeti szabályozásoknak csak részleges és minimális harmonizációját végezte el, azzal nem ellentétes az a lehetőség, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött, egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződést egészében semmissé nyilvánítsa a nemzeti bíróság, amennyiben kiderül, hogy ez a fogyasztó fokozottabb védelmét biztosítja (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Pereničová és Perenič ügyben hozott ítélet 35. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés hatályban maradhat-e az említett feltétel nélkül.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>E kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, vizsgálhatja, hogy ezen okból semmissé kell-e nyilvánítani e szerződést, jóllehet a belső eljárási szabályok alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetek más igazságszolgáltatási szerv hatáskörébe tartoznak.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>E vonatkozásban meg kell említeni, hogy az egyes tagállamok jogrendszerének kell meghatároznia, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel a magánszemélynek az uniós jog alapján fennálló jogait érintő jogvita eldöntésére, figyelembe véve azonban, hogy a tagállamok minden esetben felelősséget viselnek e jogok hatékony védelmének biztosításáért. A fenti feltételre tekintettel nem a Bíróság feladata olyan<?PAGE NO="9"?> hatásköri problémák megoldása, amelyeket a nemzeti bírósági szervezet keretében az uniós jogon alapuló bizonyos jogi helyzetek minősítésének kérdése felvethet (lásd többek között a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-54/96" PAGE.ECR="I-4961" YEAR="1997">C-54/96. sz. Dorsch Consult ügyben <DATE ISO="19970917">1997. szeptember 17-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1997., I-4961. o.]</REF.DOC.ECR> 40. pontját és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-462/99" PAGE.ECR="I-5197" YEAR="2003">C-462/99. sz. Connect Austria ügyben <DATE ISO="20030522">2003. május 22-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2003., I-5197. o.]</REF.DOC.ECR> 35. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Mindazonáltal, ahogyan a jelen ítélet 43. és 44. pontjában is szerepel, a Bíróság a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy értelmezte, hogy a nemzeti bíróságnak a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének észleléséből a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést le kell vonnia annak biztosítása céljából, hogy az ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.</TXT></NP><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>E feltételek mellett a nemzeti jognak a 93/13 irányelvvel és a fogyasztói jogok hatékony védelmével összhangban álló értelmezése követelményeiből következik, hogy a nemzeti bíróság feladata a lehető legteljesebb mértékig úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy elérje az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eredményt.</TXT></NP><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>A második kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének észleléséből a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>54</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, <DATE ISO="19930405">1993. április 5-i</DATE> 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fellebbezési eljárásban – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában – eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat-e az említett feltétel nélkül.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel<?PAGE NO="10"?> tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>