EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.7.28.
COM(2021) 427 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK
AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP GARANCIAALAPJÁNAK 2020. ÉVI KEZELÉSÉRŐL
{SWD(2021) 209 final}
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. Operatív háttér
3. Pénzügyi beszámoló és jelentős költségvetési ügyletek 2020-ban
3.1. Az ESBA-garanciaalap 2020. december 31-i pénzügyi helyzete
3.2. Uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek
3.3. Az ESBA-garanciaalap feltöltése
3.4. Az uniós garancia lehívása és felhasználása
4. Az ESBA-garanciaalap 2020. évi kezelése
4.1. Pénzgazdálkodás
4.2. Piaci fejlemények 2020-ban
4.3. A portfólió összetétele és fő kockázati jellemzői
4.4. Teljesítmény
5. Az ESBA-garanciaalap célösszege és szintje megfelelőségének értékelése
1.Bevezetés
Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az ESBA-rendelet) létrehozta az ESBA garanciaalapját, amelynek forrásait a Bizottság kezeli 1 .
Az ESBA-rendeletet az Európai Stratégiai Beruházási Alap időbeli hatályának meghosszabbítására, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetésére vonatkozó 2017. december 13-i (EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 (a továbbiakban: az ESBA 2.0 módosítás) tovább módosította. Az ESBA 2.0 módosítás többek között növelte az uniós garancia összegét, továbbá módosította az Alap feltöltésének célösszegét. 2015. július 22-én az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) aláírta az ESBA irányításáról és az uniós garancia nyújtásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: ESBA-megállapodás) 3 .
Az ESBA-rendelet 16. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottság minden év május 31-ig éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek 4 az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának (a továbbiakban: az ESBA-garanciaalap) előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékeli a célösszeg és az ESBA-garanciaalap szintjének megfelelőségét, továbbá azt, hogy szükség van-e a garanciaalap feltöltésére. Ez az éves jelentés tartalmazza az ESBA-garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során végbement pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi beszámolóval kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés továbbá az előző naptári év végére vonatkozóan információkat tartalmaz az ESBA-garanciaalap pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.
Az (EU, Euratom) 2018/1046 költségvetési rendelet 5 létrehozta a közös tartalékalapot, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret 6 alkalmazásának kezdőnapjától fenntartsa a költségvetési garanciákból és a pénzügyi támogatási programokból eredő pénzügyi kötelezettségek fedezésére szolgáló tartalékokat. Ezek a rendelkezések 2021. január 1-jén léptek hatályba, amely időponttól kezdve az ESBA-garanciaalap a közös tartalékalapon belül külön részalapot képez.
2.Operatív háttér
Az uniós garancia 7 a következő finanszírozási és beruházási műveleteket fedezi:
-az EBB által az infrastrukturális és innovációs keret (IIW) fő részének keretében aláírt műveletek; és
-az Európai Beruházási Alap (EBA) által a kkv-kereten (SMEW) belül és az IIW kkv-k/kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok beruházási alapjaira vonatkozó alfejezetének keretében aláírt műveletek.
Az ESBA-műveletek egy részét az uniós garancia fedezi, míg egy másik részét az EBB hajtja végre saját kockázatra 8 .
Az ESBA-rendelet 12. cikke szerint az ESBA-garanciaalap olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB számára kifizetést kell teljesíteni. Az EU és az EBB között létrejött ESBA-megállapodásnak megfelelően az ESBA-garanciaalapból történő lehívás esetén akkor teljesíthető kifizetés, ha a lehívás összege meghaladja az ESBA-számlán az EBB rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az EBB által kezelt ESBA-számla létrehozásának célja az uniós garanciával fedezett műveletekből eredő uniós bevételek, valamint a behajtott összegek beszedése, továbbá a rendelkezésre álló egyenleg mértékéig az uniós garancia keretében eszközölt lehívások kifizetése.
Az ESBA-garanciaalap feltöltése fokozatosan megtörtént, de ez a feltöltés 2022-ben megszűnik. A 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően az ESBA-garanciaalap eszközeit közvetlenül a Bizottság kezeli, és – a megfelelő prudenciális szabályok betartásával – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban fekteti be.
Az ESBA-rendelet 16. cikkével összhangban az EBB és az EBA felelős az uniós garanciával fedezett egyes műveletek kockázatának értékeléséért és nyomon követéséért, valamint a Bizottságnak történő jelentéstételért. A Bizottság e jelentés, továbbá a jövőbeli tevékenységre vonatkozó koherens és prudens feltételezések alapján biztosítja az ESBA-garanciaalap felülvizsgálat tárgyát képező célösszegének és szintjének megfelelőségét.
Továbbá, az ESBA-rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint az EBB éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely konkrét információkat tartalmaz az ESBA keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez kapcsolódó összesített kockázatról, valamint a garancia lehívásáról.
3.Pénzügyi beszámoló és jelentős költségvetési ügyletek 2020-ban
Az ESBA-ra vonatkozó pénzügyi információkat az alábbiakban négy szakaszban mutatjuk be:
1. az ESBA-garanciaalap 2020. december 31-i pénzügyi helyzete;
2. az EBB csoport által 2020. december 31-ig végrehajtott, az uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek;
3. az ESBA-garanciaalap feltöltése; és
4. az uniós garancia lehívása és felhasználása.
3.1. Az ESBA-garanciaalap 2020. december 31-i pénzügyi helyzete
Az ESBA-garanciaalap teljes eszközállománya 9 2020. december 31-én 8 028 millió EUR-t tett ki. Az eszközök a következőket foglalták magukban: az értékesíthetőként besorolt befektetési célú értékpapír-portfólió (7 526 millió EUR), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként besorolt, pozitív nettó jelenértékű határidős USD-eladási ügylet (6 millió EUR), valamint pénzeszközök és egyenértékesek (496 millió EUR).
A 2020. évi pénzügyi eredménykimutatás 10 szerint az ESBA-garanciaalap az évet 21,6 millió EUR összegű gazdasági eredménnyel zárta. A fő hozzájárulás a 17,0 millió EUR összegű pozitív nettó kamatbevételből és az értékesíthető értékpapírok értékesítésének nettó nyereségéből 11 (11,1 millió EUR) származott. Ezt részben ellensúlyozta a devizaátértékelés −5,7 millió EUR összegű negatív eredménye 12 . A fennmaradó −0,8 millió EUR összegű nettó kiadás főként letétkezelői díjakból származott.
3.2. Uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek
2020. december 31-én az Uniónak az EBB csoport ESBA-műveletei keretében folyósított kintlévő összegekhez kapcsolódó garanciából eredő kitettsége 18,9 milliárd EUR-t tett ki az uniós garancia 13 alapján rendelkezésre álló nettó 25,8 milliárd EUR-hoz viszonyítva 14 . 18,6 milliárd EUR függő kötelezettségként szerepel az EU 2020. évi pénzügyi kimutatásaihoz fűzött megjegyzésekben, míg a fennmaradó összegre céltartalékot jelenítettek meg.
2020-ban az EBB által az infrastruktúra és innováció kereten belül kezelt ESBA-műveletek az EU számára 243,4 millió EUR összegű nettó bevételt eredményeztek 15 . Ebből az összegből a 2020. december 31-i állapotnak megfelelően 76,8 millió EUR-t jelenítettek meg a Bizottság EBB-vel szembeni nettó követeléseként az EU 2020. évi pénzügyi kimutatásaiban.
A kkv-keretből kezelt ESBA-műveletekkel összefüggésben az EU-nál 2020-ban 295,2 millió EUR összegű nettó költség 16 merült fel.
3.3.Az ESBA-garanciaalap feltöltése
2020-ban összesen 301 millió EUR költségvetési előirányzatot kötöttek le az ESBA-garanciaalap feltöltéséhez kapcsolódóan. Ebből az összegből a C(2020) 451 bizottsági határozatnak megfelelően 153 millió EUR összegű költségvetési előirányzatot kötöttek le. További kötelezettségvállalási előirányzatok kerültek lekötésre 148 millió EUR összegben címzett bevételként 17 .
Az év során összesen 1 249 millió EUR tényleges kifizetésére került sor az ESBA-garanciaalap részére. Ez nagyrészt az EU általános költségvetésének kifizetési előirányzataiból származott, míg 156 millió EUR címzett bevételként behajtásra került az ESBA-tól, 5 millió EUR-t pedig kiegészítő kifizetési előirányzatként a költségvetési év végén csoportosítottak át.
3.4.Az uniós garancia lehívása és felhasználása
2020 folyamán a nemteljesítő műveletek miatt nem került sor a garancia lehívására. Az uniós garancia lehívására azonban a következők szerint került sor:
·33,1 millió EUR az IIW keretében történő értékmódosításokra 18 ;
·2,3 millió EUR az EBB finanszírozási költségeire 19 az IIW keretében;
·2,1 millió EUR behajtási költségekre 20 az IIW keretében;
·37,5 millió EUR a kkv-keretben a nem euróban történő fedezetre.
Minden lehívást az ESBA-számlán rendelkezésre álló forrásokból fizettek ki, kivéve egy kkv-keretből történő lehívást, amelyet részben az ESBA-garanciaalapból fizettek ki (0,5 millió EUR).
4.Az ESBA-garanciaalap 2020. évi kezelése
4.1.Pénzgazdálkodás
Az ESBA-garanciaalap befektetési portfólióját az ESBA-garanciaalap eszközkezelésére vonatkozó iránymutatások jóváhagyásáról szóló, 2016. január 21-i C(2016) 165 bizottsági határozatban megállapított gazdálkodási elvekkel összhangban fektetik be.
Az iránymutatás szerint a befektetési portfólióban található eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.
A befektetési célkitűzések és a piaci kilátások figyelembevételével befektetési és kockázatkezelési stratégiákat fogadtak el. A befektetések során a cél a különböző rögzített hozamú eszközosztályok közötti fokozottabb diverzifikáció volt.
4.2. Piaci fejlemények 2020-ban
A 2020. évi piaci fejleményeket a Covid19 vírus terjedése, a népegészségügyre és a világgazdaságra gyakorolt pusztító hatása, valamint a kormányok és a központi bankok gyors és határozott szakpolitikai válasza határozta meg.
A fix hozamú eszközök piacai optimista hangnemben kezdték az évet, köszönhetően az USA és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok javulásának és az általában pozitív gazdasági hangulatnak. A tízéves lejáratú német államkötvény (Bund) hozama január közepén elérte a −0,16 %-os szintet, ami visszatekintve az egész év csúcsértékének bizonyult.
Március környékén, amikor a vírus által jelentette fenyegetés egyre nyilvánvalóbbá vált, gyakorlatilag a világ lakosságának több mint a felét kijárási korlátozások alá helyezték, ami globális sokkhatást okozott mind a kínálatot, mind a keresletet illetően, különösen a személyes szolgáltatások terén.
A pénzügyi piacokat világszerte hirtelen sokk érte, amihez a kockázatkerülés és a volatilitás óriási növekedése társult. Az ebből következő „fogd a pénzt és fuss” hangulat az eszközök kényszerű eladásához vezetett, ami árképzési zavarokat okozott, és veszélyeztette a pénzügyi piacok stabilitását.
A részvénypiacok összeroskadtak, a befektetők pedig olyan biztonságos eszközök felé fordultak, mint a Bund, amelynek hozama március közepére hirtelen az éves mélypontot jelentő −0,86 %-ra esett vissza. Az amerikai államkötvények (US Treasuries) hozama még ennél is tovább süllyedt, amit az amerikai Federal Reserve által március elején végrehajtott két, összesen 150 bázispontos sürgősségi kamatcsökkentés váltott ki. A biztonságos eszközök hozamai ezt követően ellenkező irányba fordultak, és a többi fix hozamú eszközével együtt a piaci bizonytalanság és a korlátozott likviditás közepette növekedtek. A Bund hozama éves mélypontjának elérése után tíz nappal visszaállt –0,20 %-ra. Az egyéb európai államkötvények Bundhoz viszonyított hozamkülönbözete jelentősen nőtt, csakúgy, mint az összes többi fix hozamú eszközosztályé.
A bizalom helyreállítása érdekében a kormányok mentőcsomagokat hajtottak végre, a központi bankok pedig példátlanul laza monetáris politikába kezdtek (például az irányadó kamatlábak csökkentésével és/vagy eszközvásárlással). Ez hozzájárult a piacok megnyugtatásához és az eszközértékek helyreállásához. A hozamkülönbözetek a márciusi ingadozást követően áprilistól stabilizálódni kezdtek, és általában csökkenő pályára léptek. A példa nélküli költségvetési csomagok bejelentésének hatására világszerte és Európában – különös tekintettel a 750 milliárd EUR összegű Next Generation EU eszköz bejelentésére – júniusban növekedett a hozamok általános szintje, de a központi bankok továbbra is kedvező finanszírozási feltételeket biztosítottak a legnyilvánvalóbb lefelé mutató kockázatok ellenére. Az év hátralevő részében az euróövezeti hozamok és hozamkülönbözetek összességében fokozatosan csökkentek, és a befektetők bizalma is egyre javult a védőoltások terén elért eredmények fényében, valamint a novemberi amerikai választásokat követő további ösztönző intézkedések reményében. A Bund az évet −0,57 %-on zárta.
Összességében a fix hozamú eszközök piacai, bár nagyon magas volatilitással jellemezhetők, vonzó befektetési lehetőségeket biztosítottak, ami viszont hozzájárult az ESBA-garanciaalap év végi pozitív hozamához.
4.3. A portfólió összetétele és fő kockázati jellemzői
Az ESBA-garanciaalap portfóliójának év végi adatai azt mutatják, hogy a portfólió eszközosztályok és minősítési kategóriák tekintetében jól diverzifikált. Emellett a nem euróban denominált értékpapírok (USD) diverzifikációja is megfigyelhető az amerikai Treasuries és más egyesült államokbeli kibocsátók (pl. szupranacionális szervek, egyéb állami szervek vagy ügynökségek) számára történő allokáció formájában, valamint a portfólió mintegy 6 %-át kitevő értékben készpénz formájában. A devizakockázat fedezett.
A környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontoknak megfelelő kötvények aránya 2020 végén 9,5 % volt, szemben a 2019 végi 6,9 %-kal. 2020 végén a portfólió futamideje 21 3,19 év volt, míg átlagos hitelminősítése BBB+ volt.
A portfólió mintegy 33 %-a az 1 évnél rövidebb lejáratú kötvényekből, változó kamatozású kötvényekből és rövid lejáratú pénzpiaci eszközökből állt, amelyek további likviditási puffert biztosítanak a portfólió számára.
A portfólió lejárati, hitelkockázati és likviditási profilját úgy kalibrálták, hogy összhangban álljon az uniós garanciával fedezett ESBA-műveletekből eredő előre jelzett cash-flow-kkal (pl. tervezett lehívások, bevételek).
4.4. Teljesítmény
Az éves teljesítmény kiszámítása idősúlyozott alapon történik, hogy azt ne befolyásolja a portfólió mérete, amely az év folyamán továbbra is növekedett.
Az egészségüggyel kapcsolatos volatilitással és a történelmi mélypontra süllyedt hozamokkal jellemzett piaci környezetben az Alap 2020-ban 1,246 %-os abszolút teljesítményt ért el. Ez a megtérülés összhangban van az ESBA referenciamutatójával (1,23 %). A referenciamutató és a portfólió 2020. évi teljesítményét azonban nagyrészt pozitív görbét mutató hozamok vezérelték. Tekintettel az EU és az USA által elért példátlanul alacsony hozamszintekre, az elkövetkező években a portfóliót és a referenciaértéket kedvezőtlenül befolyásolhatják a görbe ellentétes mozgásai (azaz a hozamok emelkedése).
5.Az ESBA-garanciaalap célösszege és szintje megfelelőségének értékelése
2020. december 31-én az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében aláírt – összes tagállamra kiterjedő – műveletek összességében 82,7 milliárd EUR-t tettek ki, ebből az összegből 57,2 milliárd EUR-t az IIW (629 művelet), 25,5 milliárd EUR-t pedig a kkv-keret (792 művelet) keretében írtak alá. Összességében ez jelentős növekedést mutat 2019. december 31-hez képest, amikor az aláírt műveletek összesen 68,7 milliárd EUR-t tettek ki. A fenti adatok az EBB csoport által az ESBA létrehozása óta aláírt műveletek teljes összegét jelentik, míg a kinnlevő kitettséget csak részben fedezi az ESBA keretében nyújtott uniós garancia. Az utóbbit e szakasz következő bekezdései, valamint a fenti 3. szakasz részletezi. 2020. december 31-én az uniós garanciával fedezett, kintlévő folyósított kitettségek összege 18,9 milliárd EUR volt (16,5 milliárd EUR az infrastruktúra és innováció keret és 2,4 milliárd EUR a kkv-keret vonatkozásában), ami emelkedést jelent a 2019. évi 18,4 milliárd EUR-hoz képest.
Az uniós költségvetés uniós garanciával fedezett lehetséges jövőbeli kifizetésekből származó kitettsége az aláírt (folyósított és nem folyósított) műveletek tekintetében 24,1 milliárd EUR volt (18,5 milliárd EUR az infrastruktúra és innováció keret és 5,6 milliárd EUR a kkv-keret vonatkozásában).
Az infrastruktúra és innováció keretből az uniós garanciával fedezett kintlévő folyósított kitettségek összege 16,5 milliárd EUR volt, ebből a hitelműveletek 15,2 milliárd EUR-t, a kvázisajáttőke-műveletek pedig 1,3 milliárd EUR-t jelentettek.
Amennyiben az infrastruktúra és innováció kerethez kapcsolódó műveletekkel összefüggésben veszteség merülne fel, azt az uniós garancia fedezi az ESBA-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően. Konkrétan, az infrastruktúra és innováció keret esetében az uniós garancia biztosítására az IIW hitelportfóliók és az IIW nemzeti fejlesztési banki sajáttőke-portfóliók (IIW Equity Portfolio–NPB) keretében portfólióalapú első veszteségviselő rész formájában kerül sor. Az IIW standard sajáttőke-portfóliójához kapcsolódóan az uniós garancia teljes garanciát jelent, feltéve, hogy az EBB ugyanolyan összegű eszközt azonos feltételek mellett saját kockázatára fektet be.
2020. december 31-én a kkv-kerethez kapcsolódó, uniós garanciával fedezett kintlévő folyósított kitettség összesen 2,4 milliárd EUR volt, ebből 1,7 milliárd EUR garanciaműveletet, 0,7 milliárd EUR pedig sajáttőke-műveletet jelentett 22 .
Amennyiben a kkv-kerethez kapcsolódó garanciaműveletekkel összefüggésben veszteség merül fel, azt elsősorban az InnovFin kkv-garanciaeszközből, a COSME hitelgarancia-eszközéből, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközéből, valamint az EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszközéből származó hozzájárulások fedeznék. Az ESBA kkv-kerete előresorolt fedezetet nyújt az uniós hozzájáruláson felüli veszteségekre. Az ESBA kombinált terméke keretében az ESBA fedezi a műveletek második veszteségviselő részét a tagállam vagy az irányító hatóság után, míg az EBA biztosítja a kiegészítő előresorolt kockázati fedezetet. A kkv-keret alá tartozó készségfejlesztési és oktatásfinanszírozási termék keretében az ESBA minden egyes aláírt művelet 80 %-áig nyújt garanciát.
A kkv-keret alá tartozó tőkefinanszírozási termék alfejezetei esetében az esetleges veszteségeket az ESBA keretében nyújtott uniós garancia és az EBA arányosan fedezi, az ESBA-garanciamegállapodásban meghatározott hozzájárulásaiktól függően. A tőkefinanszírozási termék második alfejezete esetében az InnovFin tőkefinanszírozási eszköz fedezi az első veszteségviselő részt. A kkv-keret alá tartozó magánhitelezési termék keretében az ESBA az első veszteségviselő részt fedezi, és a kkv-keretnek a kockázati tőke bővítésére irányuló intézkedése keretében teljes garanciát nyújt.
Az ESBA-garanciaalap célösszegét az uniós garanciával fedezett teljes kötelezettségállomány 35 %-ában állapították meg 23 . Az uniós garancia alá tartozó különböző termékek kockázatértékelése azt mutatja, hogy az ESBA-garanciaalap említett célértéke esetén az uniós költségvetés összességében megfelelően védett az uniós garancia terhére történő potenciális lehívásokkal szemben, figyelembe véve a követelések behajtását, a bevételeket és az EBB korábbi műveleteiből befolyt bevételeket. Ezért a 35 %-os célráta megfelelőnek tekinthető.
Mivel az ESBA-garanciaalap – amely 2021 januárja óta a közös tartalékalap részét képezi – 2022-ig még mindig a kiépítés szakaszában van, a feltöltés szükségességét csak egy későbbi szakaszban értékelik.
Az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosítása – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA-rendelet). HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
HL L 345., 2017.12.27., 34. o.
Az ESBA-megállapodást később módosították és újraszövegezték, pontosabban 2016. július 21-én, 2017. november 21-én, 2018. március 9-én, 2018. december 20-án, 2020. március 27-én és 2020. április 27-én.
Ez a jelentés az ESBA-garanciaalapra vonatkozó hatodik jelentés. Az előző jelentéseket a COM(2016) 353 final, a COM(2017) 326 final, a COM(2018) 345 final, a COM(2019) 244 final és a COM(2020) 385 final dokumentum tartalmazza.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) (költségvetési rendelet).
A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről ( HL L 433I., 2020.12.22. ).
Az uniós garancia mértékét az ESBA 2.0 módosítás 16 milliárd EUR-ról 26 milliárd EUR-ra növelte.
Az EBB csoport által nyújtott saját források hozzájárulásának mértékét az ESBA 2.0 módosítás 5 milliárd EUR-ról 7,5 milliárd EUR-ra növelte.
Az ESBA-garanciaalap auditált pénzügyi kimutatásai az ESBA-garanciaalapról szóló jelentéshez mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentumban kerültek közzétételre.
Lásd az ESBA-garanciaalapról szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakaszát („AZ ESBA-GARANCIAALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI”).
A nettó összeg 12,7 millió EUR nyereséget és 1,6 millió EUR veszteséget tartalmaz.
A portfólió USD-ben denominált részéhez kapcsolódó devizakockázat fedezése után,
a pénzügyi kimutatásokban a származtatott termékek valós értékeinek változásaiként feltüntetve.
Az ESBA 2.0 módosítás 11. cikke szerint az uniós garancia összege semmilyen esetben nem haladhatja meg a 26 milliárd EUR-t. A lehívott és felhasznált uniós garancia összege, valamint a kkv-keretben a portfóliógaranciát képező termékekre vonatkozó céltartalékok levonásra kerülnek az uniós garancia maximális összegéből.
Az EU 2020. évi beszámolójához fűzött megjegyzésekben ez az adat a 0,3 milliárdos pénzügyi tartalék levonásával szerepel.
Ez az összeg magában foglal 18,4 millió EUR nem realizált bevételt, amely az IIW-tőkeportfólió 2020. december 31-én érvényes valós értékének 2019. december 31-hez viszonyított emelkedéséből származik.
Ez az összeg magában foglalja a kkv-keret adósságportfólióira képzett 216,5 millió EUR összegű pénzügyi céltartalékokat, valamint 23,4 millió EUR nem realizált bevételt, amely a kkv-keret tőkeportfóliói 2020. december 31-én érvényes valós értékének 2019. december 31-hez viszonyított növekedéséből származik.
A címzett bevételek itt az általánosan az „EBB korábbi kihelyezéseiből befolyó bevételeknek” nevezett bevételekre vonatkoznak. Ezek például az ESBA ellentételezéséből, osztalékokból, tőkenyereségből vagy éves visszafizetésekből állnak, beleértve a tőke-visszafizetéseket, a felszabadított garanciákat és az EBB által visszafizetett kölcsönök tőkeösszegének visszafizetését.
Lásd az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját.
Lásd az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének d) pontját.
Lásd az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének d) pontját és 11. cikkének (7) bekezdését.
A futamidőre vonatkozó adat módosított átlagos hátralévő futamidőre utal, amely figyelembe veszi a kötvény kamatlábmozgásokkal szembeni árérzékenységét. Ez az adat azon az elven alapul, hogy az értékpapír ára és a kamatláb fordítottan arányos.
Amint az az EU 2020. december 31-i pénzügyi kimutatásaiból kiderül, ez nem tartalmazza azokat a garanciaszerződéseket, amelyek rendelkezésreállási időszaka 2021-ben kezdődik.
Lásd az ESBA-rendelet 12. cikkének (5) bekezdését.