EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.30.
COM(2025) 430 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az (EU) 2022/1031 rendelet 13. cikke szerint e rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján az uniós gazdasági szereplőknek a harmadik országok közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésről
A harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló, 2022. június 23-i (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 1 (a továbbiakban: IPI-rendelet) 2022. június 30-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2022. augusztus 29-én lépett hatályba.
Az IPI-rendelet 13. cikke előírja, hogy az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: a Bizottság) 2025. augusztus 30-ig, azt követően pedig legalább kétévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján az uniós gazdasági szereplőknek a harmadik országok közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésről. Ezt a jelentést a Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia.
Az IPI-rendelet arra is felhatalmazza a Bizottságot, hogy a rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében bizonyos eszközöket hozzon létre. A Bizottság eleget tett ezeknek a követelményeknek, és az 1. szakasz felvázolja az ennek megfelelően meghozott intézkedéseket. Az IPI-rendelet hatálybalépése óta a Bizottság egy vizsgálatot indított el és zárt le a nemzetközi közbeszerzési eszköz szerint, mégpedig a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatban 2 . Ezt az első IPI-vizsgálatot a 2. szakasz ismerteti. Végezetül a 3. szakasz ismerteti a Bizottság következtetéseit, amelyek az IPI-rendelet e jelentés elkészítéséig történő alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatain alapulnak.
1.Az IPI-rendelet alkalmazásának megkönnyítésére szolgáló eszközök
A Bizottság számos eszközt bocsátott valamennyi érdekelt fél rendelkezésére az IPI-rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében, mégpedig operatív iránymutatások, iránymutatás és két online eszköz formájában: egy panasztételi eszköz a külföldi közbeszerzési korlátozások által potenciálisan érintett felek számára, valamint egy magyarázó eszköz, amelynek célja az IPI-intézkedések uniós ajánlatkérő szervek általi végrehajtásának megkönnyítése.
1.1. A Bizottság iránymutatásai az IPI-rendelet ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők, valamint gazdasági szereplők általi alkalmazásának megkönnyítésére
Az IPI-rendelet 12. cikke előírja a Bizottság számára, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül operatív iránymutatásokat bocsásson ki annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendeletnek az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők, valamint a gazdasági szereplők általi alkalmazását. A Bizottság eleget tett ennek a követelménynek azzal, hogy 2023. február 21-én közzétette ezeket az iránymutatásokat (a továbbiakban: az iránymutatások) 3 .
Az iránymutatások útmutatást adnak az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek a gazdasági szereplők, az áruk és a szolgáltatások származásának meghatározásához. A gazdasági szereplők esetében a kritérium a létrehozás helye, és az iránymutatások magyarázatot adnak a „jelentős üzleti tevékenység” fogalmára, amelyet azért vezettek be, hogy megakadályozzák az IPI-rendelet fedőcégek igénybevételével történő kijátszását. Áruk esetében a származást az Uniós Vámkódex 4 szerinti nem preferenciális származási szabályokkal összhangban állapítják meg. A szolgáltatások származását a szolgáltató származása határozza meg.
Végezetül az iránymutatások pontosítják az IPI-intézkedések ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők általi alkalmazására vonatkozó szabályokat, beleértve az annak meghatározására szolgáló értékelési szabályokat is, hogy a szerződés értéke alatta van-e az IPI-intézkedés(ek) alkalmazására vonatkozóan az IPI-rendelet 6. cikkében meghatározott értékhatároknak, illetve meghaladja-e azokat. Az iránymutatások átláthatósági követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárásokban az IPI-intézkedések (pontszám-kiigazítások és kizárások) alkalmazása tekintetében, és kifejtik az IPI-intézkedéseknek az egyedi szerződésekre, például a keretszerződésekre történő alkalmazására vonatkozó szabályokat.
1.2. Az online panasztételi eszköz
Az IPI-rendelet 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdése előírja a Bizottság számára, hogy a weboldalán tegyen hozzáférhetővé egy online eszközt, amellyel az uniós érdekelt felek és a tagállamok hivatalosan megalapozott panaszt nyújthatnak be, amely alapján a Bizottság vizsgálatot indíthat egy állítólagos harmadik országbeli intézkedéssel vagy gyakorlattal kapcsolatban. A Bizottság úgy tett eleget tett ennek a kötelezettségnek, hogy elérhetővé tett egy online panasztételi eszközt (a továbbiakban: OCT) 5 . Az OCT kötelező mezőket tartalmaz, mint például a panaszos azonosítása, a panaszra vonatkozó információk, a harmadik ország intézkedésének és/vagy gyakorlatának tényszerű leírása, valamint vannak opcionális mezők is (pl. az intézkedés gazdasági vagy rendszerszintű hatása, az ajánlattétellel kapcsolatban szerzett tapasztalat és a már megtett vagy tervezett fellépések). A Bizottság szilárd biztosítékokat vezetett be annak érdekében, hogy a panaszok kezelése során biztosítsa a nagyon magas szintű titoktartást és a névtelenséget. A Bizottsághoz a mai napig nem érkezett megalapozott panasz az erre a célra létrehozott OCT-n keresztül. Ugyanakkor a Bizottság más csatornákon keresztül több informális panaszt is kapott a harmadik országokban tapasztalt közbeszerzési akadályokról.
1.3. Iránymutatás az érdekelt felek számára az IPI-rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti információszolgáltatáshoz
Az IPI-rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint az IPI-vizsgálat megindításáról szóló hirdetménynek fel kell kérnie az érdekelt feleket és a tagállamokat, hogy meghatározott időn belül bocsássák a Bizottság rendelkezésére a releváns információkat. Annak érdekében, hogy tájékoztassa az érdekelt feleket a bemutatkozás módjáról, valamint hogy strukturáltan gyűjtse össze az érdekelt felektől és a tagállamoktól származó információkat, a Bizottság iránymutatást tett közzé az érdekelt felek számára 6 .
1.4. A „Procurement4Buyers” online eszköz
Bár az IPI-rendelet nem követeli meg, a Bizottság a honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé tett egy olyan közbeszerzési eszközt, amely többek között tájékoztatja az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket, ha az IPI-intézkedésekkel összhangban korlátozniuk kell a külföldi ajánlattevők részvételét. Annak gyors és megbízható ellenőrzése érdekében, hogy mely harmadik országbeli ajánlattevők rendelkeznek jogilag garantált hozzáféréssel, hogy ajánlatot tegyenek egy tervezett beszerzésre, a beszerzést végző hatóságok és a beszerzést végző szervek használhatják a Kereskedelmi Főigazgatóság „Acces2Markets” honlapján elérhető „Procurement4Buyers” eszközt 7 . Elegendő megadni a beszerzést végző szerv kilétét, a tervezett beszerzés tárgyát és becsült értékét (CPV-kód 8 ), és szükség esetén válaszolni kell néhány utólagos ellenőrző kérdésre. Az eszköz ezt követően egy pozitív listát állít össze a felhasználónak azokról az országokról, amelyek ajánlattevői jogosultak részt venni a közbeszerzésben, valamint egy negatív listát azokról az országokról, amelyek vállalatai ki vannak zárva az ajánlattételből. Ez utóbbi lista az IPI döntéshozatali eljárások eredményeit fogja tükrözni 9 .
2.A Kína által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos IPI-vizsgálat
2024. április 24-én a Bizottság az IPI-rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján saját kezdeményezésére vizsgálatot indított Kína azon intézkedéseire és gyakorlataira vonatkozóan, amelyek azt eredményezik, hogy súlyosan és ismétlődően sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az orvostechnikai eszközök kínai közbeszerzési piacához való hozzáférése. Az IPI-rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2024. július 24. és 26. között Pekingben konzultációkra került sor Kínával. A konzultációk nem vezettek a vizsgálat során azonosított közbeszerzési korlátozások kielégítő rendezéséhez.
A Bizottság a vizsgálat lezárását és a Kínával folytatott konzultációkat követően 2025. január 14-én az IPI-rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti jelentést tett közzé, amely tartalmazza a vizsgálat megállapításait és a javasolt fellépést 10 (a továbbiakban: vizsgálati jelentés). A Bizottság az IPI-rendelet 5. cikkének (4) bekezdése alapján 2025. január 29-én, illetve 30-án a vizsgálati jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette.
Ez a vizsgálat különösen nagy kihívást jelentett a kínai közbeszerzési piac átláthatatlan jellege miatt. A külföldi beszállítókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés nem kizárólag jogi rendelkezésekből ered, hanem számos közigazgatási intézkedésből, belső iránymutatásból és különböző kormányzati szinteken kiadott utasításokból is áll. Komoly nehézséget jelentett a közbeszerzési szerződések nagy mintájának összegyűjtése Kínából olyan formátumban, amely lehetővé tette annak érdemi értékelését, hogy vannak-e az uniós vállalatokat érintő korlátozó intézkedések a kísérő dokumentációban és az ajánlattételi feltételekben. Ezek az akadályok nagyon jelentős erőforrások bevetését tették szükségessé. A kiterjedt elemzési erőfeszítések és az érdekelt felekkel folytatott együttműködés révén a Bizottság végül képes volt leküzdeni ezeket a kihívásokat, és részletes képet tudott alkotni a meglévő rendszerszintű akadályokról.
A vizsgálati jelentésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kína olyan átfogó rendszert hozott létre, amely rendszerszinten előnyben részesíti a belföldi orvostechnikai eszközöket a külföldiekkel szemben, mégpedig olyan jogilag kötelező erejű rendelkezéseken keresztül, amelyek előírják a közigazgatási intézmények számára, hogy belföldi termékeket részesítsenek előnyben, amennyiben rendelkezésre áll helyi alternatíva, amit megerősítenek az importált árukra vonatkozó nehézkes jóváhagyási eljárások, valamint az ágazatspecifikus intézkedések és a kórházak számára a belföldi termékek beszerzését előíró célkvóták. Ez az átfogó megkülönböztető rendszer az orvostechnikai eszközök valamennyi kategóriájára és Kína egész területére érvényes, függetlenül az érintett közbeszerzési szerződések értékétől. Emellett a Bizottság megállapította, hogy Kínában a volumenalapú beszerzések megszervezése arra ösztönzi a beszállítókat, hogy rendkívül alacsony árakat kínáljanak a nagy szerződések elnyerése érdekében, és de facto kizárja azokat a nyereségorientált vállalatokat, amelyek nem részesülnek állami támogatásban. A Bizottság az általa vizsgált közbeszerzési szerződések 87 %-ában talált megkülönböztető és versenykorlátozó gyakorlatokra utaló bizonyítékokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezen intézkedések és gyakorlatok következtében súlyosan és ismétlődően sérül az uniós gazdasági szereplők és az Unióban gyártott orvostechnikai eszközök hozzáférése az orvostechnikai eszközök kínai közbeszerzési piacához. Ezért ezek az intézkedések és gyakorlatok az IPI-rendelet 2. cikke (1) bekezdésének i) pontja értelmében vett harmadik országbeli intézkedéseknek vagy gyakorlatoknak minősülnek. A konzultációk eredményét illetően a vizsgálati jelentés megemlíti, hogy a kínai kormány kijelentette, hogy nem nyitja meg egyoldalúan az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacát, és nem javasolt semmilyen konkrét korrekciós intézkedést e súlyos és ismétlődő hozzáférési korlátozás orvoslására.
Ennek alapján a Bizottság értékelte az IPI-rendelet 6. cikkében meghatározott feltételeket az IPI-rendelet 2. cikke (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott IPI-intézkedés elfogadása céljából. A Bizottság értékelése a következőkre összpontosított: i. az esetleges IPI-intézkedés arányossága és megfelelősége az azonosított intézkedések és gyakorlatok tekintetében, ii. az alternatív beszerzési források rendelkezésre állása, és iii. az uniós érdek (az uniós gyártók gazdasági érdeke, az uniós ajánlatkérő szervekre és közszolgáltató ajánlatkérőkre gyakorolt lehetséges hatás, valamint az IPI-intézkedés uniós gazdaságra gyakorolt általános hatása).
Ezen értékelést követően a Bizottság tervbe vette, hogy IPI-intézkedést vezet be olyan formában, hogy kizárja a Kínából származó összes gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatokat minden olyan uniós közbeszerzési eljárás esetében, amelyek tárgya a közös közbeszerzési szójegyzék (a 2195/2002/EK rendeletben 11 meghatározott 33100000-1–33199000-1 CPV-kódok) hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközök beszerzése, és amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t héa nélkül. Ez a legátfogóbb intézkedés, amelyet az Unió az IPI-rendelet keretében alkalmazhat az orvostechnikai eszközök ágazatában, amely nem engedi meg az alacsonyabb becsült értékű közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó intézkedéseket. Alkalmazási köre azonban továbbra is szűkebb, mint a Kínában azonosított megkülönböztető intézkedések és gyakorlatok hatóköre. Míg a kínai rendszer az értéktől függetlenül átfogóan alkalmazandó valamennyi közbeszerzési szerződésre, az IPI-intézkedés csak az 5 millió EUR-t meghaladó becsült értékű szerződéseket célozza meg. Emellett az IPI-intézkedés megengedi a sikeres ajánlattevők számára, hogy a szerződések teljesítése során használt orvostechnikai eszközök legfeljebb 50 %-át Kínából szerezzék be, ami még mindig lehetővé teszi a Kínából származó orvostechnikai eszközök jelentős jelenlétét az uniós közbeszerzési piacokon. Ezek a korlátozások a magában az IPI-rendeletben foglalt értékhatárok és feltételek közvetlen következményei.
A Bizottság 2025. június 19-én a kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottságban az IPI-rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a 2025. június 19-i (EU) 2025/1197 bizottsági végrehajtási rendelettel 12 elfogadta az IPI-intézkedést. Az intézkedés a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő tizedik napon, ötéves időtartamra lépett hatályba. 2025. július 6-án a kínai kormány megtorló intézkedéseket fogadott el az uniós vállalatokra, árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan.
A Bizottság arra irányuló erőfeszítései ellenére, hogy javítsa az uniós gazdasági szereplők és az Unióban gyártott orvostechnikai eszközök piacra jutását az orvostechnikai eszközök kínai közbeszerzési piacán, valamint a kínai kormánnyal folytatott számos eszmecsere ellenére ez az IPI-folyamat még nem vezetett el ahhoz, hogy a kínai kormány megszüntesse az azonosított intézkedéseket és gyakorlatokat. A kínai kormánnyal folytatott konzultációk azonban hasznosak voltak a kínai korlátozó intézkedések és gyakorlatok jobb megértésében, valamint a teljes megszüntetésükhöz szükséges intézkedések azonosításában. A Bizottság továbbra is elkötelezett a kínai kormánnyal folytatott együttműködés folytatása mellett, amely az azonosított intézkedések és gyakorlatok megszüntetéséig folytatódhat. E tekintetben az IPI-rendelet 6. cikkének (10) bekezdése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy felfüggessze vagy visszavonja az IPI-intézkedést, amennyiben az érintett harmadik ország kielégítő korrekciós intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megszüntesse vagy orvosolja azt, hogy sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak vagy szolgáltatásoknak az említett harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése, ezáltal javítva az ilyen hozzáférést. A Bizottság biztosítani fogja az IPI-intézkedés uniós ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők általi alkalmazásának szoros nyomon követését, beleértve az IPI-intézkedés alkalmazása alóli kivételeket is. E tekintetben a Bizottság fenntartja azon képességét, hogy az IPI-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban információkat kérjen a tagállamoktól.
3.Az IPI-rendelet alkalmazása során levont tanulságok
A felülvizsgálat tárgyát képező időszak alatt a Bizottság saját vizsgálati erőforrásait felhasználva és a különböző szektorokban az uniós gazdasági ágazat képviselőivel való kapcsolattartás révén információkat gyűjtött a harmadik országokban alkalmazott állítólagos korlátozó intézkedésekről és gyakorlatokról. Az azonosított korlátozások köre jellemzően az uniós gazdasági szereplőknek és/vagy áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a közbeszerzési eljárásokból való kizárását, a lokalizációs követelményeket és a belföldi preferenciákat, például az ellentételezéseket foglalta magában, ami gyakran de facto kizáráshoz vezet.
A Bizottság olyan információkat gyűjtött, amelyek arra utalnak, hogy ezen intézkedések és gyakorlatok némelyike jelentősen akadályozhatja az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy hozzáférjen a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz, és elvesztett lehetőségeket okozhat az uniós gazdasági szereplők számára.
E jelentős gazdasági sérelemre utaló jelek ellenére az uniós gazdasági ágazat nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az IPI-rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban hivatalos IPI-panaszt nyújtson be az azonosított intézkedések vagy gyakorlatok tekintetében. Az adatszolgáltatási időszakban az egyetlen IPI-vizsgálatot tehát hivatalból indították el. A Bizottság úgy véli, hogy számos tényező magyarázhatja a hivatalos IPI-panaszok elmaradását.
Először is, a közbeszerzési piacokon az aktív gazdasági szereplők (ajánlattevők) gyakran erősen függenek a vevőtől (a hatóságtól). Bár a Bizottság szigorú titoktartási politikát vezetett be, amely a bizalmas információk védelmére vonatkozó legmagasabb szintű normákon alapul a panaszok kezelése során, a különböző ágazatokban működő és a különböző harmadik országbeli piacokon tevékenykedő gazdasági szereplők attól tartanak, hogy hivatalos panasz benyújtása esetén az érintett harmadik ország célzott megtorlását és hátrányos bánásmódját lesznek kénytelenek elszenvedni.
Másodszor, a harmadik országok közbeszerzési piacain jelenleg aktív uniós vállalatoknak bizonyos esetekben korlátozott érdeke fűződik az uniós piac lezárásához, mivel így tudnak befolyást szerezni és megbeszéléseket folytatni az érintett országgal. A vizsgálat megindításáról hozott döntés során a közérdek értékelését megfelelően kell kalibrálni, figyelembe véve valamennyi uniós vállalat gazdasági érdekeit.
Az IPI-rendelet hatékony alkalmazásának támogatása céljából a Bizottság eszközöket és iránymutatást dolgozott ki annak érdekében, hogy adott esetben valamennyi ágazatban megkönnyítse a rendelet érdekelt felek általi alkalmazását.
A Kína által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos vizsgálat szilárd bizonyítékokon alapult. Mindazonáltal a vizsgálat rámutatott bizonyos hiányosságokra a nemzetközi közbeszerzési forgalomra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok tekintetében. E hiányosságok közé tartozik, hogy nehezen lehet hozzáférni a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó adatokhoz, amelyek az uniós ajánlattevők harmadik országok közbeszerzéseiben való részvételének értékeléséhez szükségesek, valamint érintik a harmadik országok által támasztott meglévő közbeszerzési akadályok által az uniós ajánlattevőkre gyakorolt hatást. Az uniós közbeszerzési piacon is vannak bizonyos adathiányok, amelyek meglehetősen megnehezítik az IPI-intézkedés(ek) hatásának értékelését az Unióban. Például a Tender Electronic Daily (a továbbiakban: TED) közbeszerzési szerződésekre vonatkozó aktuális adatai megadják a nyertes ajánlattevő származását, de nem nyújtanak információt a beszerzett áruk és szolgáltatások származásáról. Emellett kevés információ áll rendelkezésre a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek történő alvállalkozásba adásáról és a nyertes ajánlattevők tényleges tulajdonosi szerkezetéről. A TED-adatbázis ilyen információkkal való kibővítése – különös tekintettel a beszerzett áruk és szolgáltatások származására – megkönnyítené mind az IPI-vizsgálatok lefolytatását, mind pedig az IPI-intézkedések végrehajtását és utólagos nyomon követését.
4.Következtetések
Az IPI-rendeletben foglalt jogi követelményekkel összhangban a Bizottság bevezette az IPI-rendelet gazdasági szereplők, ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők általi alkalmazásának megkönnyítéséhez szükséges eszközöket. Az IPI-rendelet alkalmazásáról szóló jelentés alapul veszi a Bizottság által az eddigi egyetlen IPI-vizsgálat során szerzett tapasztalatokat is, amely a Kína által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekre és gyakorlatokra irányult.
Ezen első vizsgálat és első IPI-intézkedések hosszabb távú eredményét illetően korai lenne következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az eszköz milyen mértékben teljesítette a harmadik országok közbeszerzési piacának megnyitására irányuló célkitűzést. Az IPI-intézkedések befolyásoló eszközként szolgálnak az Unió számára ahhoz, hogy elérje ezt a nyitást. Bár a kínai kormánnyal folytatott konzultációs folyamat során nem sikerült kielégítő megoldást találni, a Bizottság az IPI-intézkedés bevezetését követően is nyitott marad az együttműködésre, hiszen az felfüggeszthető vagy visszavonható, ha Kína megszünteti az azonosított intézkedéseket és gyakorlatokat.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a Bizottság széles körű információkat gyűjt a harmadik országokban fennálló közbeszerzési akadályokról, viszont a vizsgálat megindításáról szóló döntést alaposan meg kell fontolni, hiszen jellegükből fakadóan nehéz eligazodni a külföldi közbeszerzési rendszerekben. E kihívások közé tartozik a komplex jogi keretek értelmezése, az adott esetben nem jogi rendelkezésekből, hanem közigazgatási intézkedésekből és gyakorlatokból eredő megkülönböztető gyakorlatok azonosítása, valamint annak megértése, hogy ezek a rendszerek hogyan alkalmazandók a gyakorlatban. Ez gyakran nagy mennyiségű közbeszerzési szerződés felülvizsgálatával jár együtt, amelyek gyakran nem érhetők el nyilvánosan, illetve hiányzik a megfelelő értékeléshez szükséges dokumentáció. Ezért elengedhetetlen a helyi iparral folytatott szoros együttműködés. Kritikus fontosságú a nyílt kommunikációs csatornák fenntartása és az információcserében a teljes titoktartás biztosítása, amit a Bizottság már eddig is garantált, és továbbra is prioritásként kezel.
HL L 173., 2022.6.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1031/oj .
Hirdetmény a Kínai Népköztársaság által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekre és gyakorlatokra vonatkozó, a nemzetközi közbeszerzési eszköz szerinti vizsgálat megindításáról (C/2024/2343) (HL C, C/2024/2973, 2024.4.24.,
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2973/ojhttp://data.europa.eu/eli/C/2024/2973/oj ).
A Bizottság közleménye – Iránymutatások a nemzetközi közbeszerzési eszközről (IPI) szóló rendelet ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők, valamint gazdasági szereplők általi alkalmazásának megkönnyítésére (2023/C 64/04) (HL C 64., 2023.2.21., 7. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52023XC0221(02) ).
4 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
https://trade.ec.europa.eu/access-to-markets/en/contact-form?type=COMPL_IPI .
https://trade.ec.europa.eu/access-to-markets/en/form-assets/IPI_interested_parties_guidance.pdf .
https://trade.ec.europa.eu/access-to-markets/en/contact-form?type=COMPL_IPI .
Az Európai Parlament és a Tanács módosított 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2195/2022-07-10http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2195/2022-07-10 ).
https://webgate.ec.europa.eu/procurementbuyers/#/procumementlocation .
A Bizottság jelentése az (EU) 2022/1031 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint a Kínai Népköztársaság által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekre és gyakorlatokra vonatkozó, a nemzetközi közbeszerzési eszköz szerinti vizsgálatról (COM(2025) 5), valamint az (EU) 2022/1031 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint a Kínai Népköztársaság által az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacán alkalmazott intézkedésekre és gyakorlatokra vonatkozó, a nemzetközi közbeszerzési eszköz szerinti vizsgálatról szóló bizottsági jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum a Kínai Népköztársaságban az orvostechnikai eszközök közbeszerzési piacára vonatkozó, a nemzetközi közbeszerzési eszköz szerinti vizsgálat ténymegállapításairól (SWD(2025) 2) (a továbbiakban: bizottsági szolgálati munkadokumentum).
Az Európai Parlament és a Tanács módosított 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2195/2022-07-10http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2195/2022-07-10 ).
A Bizottság (EU) 2025/1197 végrehajtási rendelete (2025. június 19.) a Kínai Népköztársaságból származó gazdasági szereplőknek és orvostechnikai eszközöknek az orvostechnikai eszközök európai uniós közbeszerzési piacához való hozzáférését korlátozó nemzetközi közbeszerzési eszköz szerinti intézkedésnek az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő bevezetéséről http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1197/oj .