I.

Bevezetés

1.

Az általános adatvédelmi rendeletnek ( 2 ) a helyesbítéshez való jogról szóló 16. cikke – e rendeletnek a pontosság elvéről szóló 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezve – megköveteli‑e a menekültek nemzeti nyilvántartását vezető szervtől, hogy helyesbítse az általa egy személy nemére vonatkozóan a nyilvántartásba bejegyzett személyes adatokat? Amennyiben igen, milyen bizonyítékok követelhetők meg az e bejegyzés helyesbítését kérő személytől? A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) e kérdésekre kíván választ kapni.

II.

Jogi háttér

A.

A GDPR

2.

A GDPR‑nak „A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek” című 5. cikke a következőket mondja ki:

3.

A GDPR‑nak „A helyesbítéshez való jog” című 16. cikke a következőképpen rendelkezik:

4.

A GDPR „Korlátozások” című 23. cikke a következőképpen rendelkezik:

B.

A magyar jog

5.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) ( 3 ) 81. §‑a a következőképpen rendelkezik:

6.

E törvény 82. §‑ának f) pontja előírja:

7.

Az említett törvény 83. §‑a (1) bekezdésének a) pontja értelmében:

8.

A Met. 83/A. §‑ának (5) bekezdése kimondja:

III.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9.

2014‑ben az illetékes magyar hatóság menekült jogállást biztosított a „nőként született” iráni állampolgár V. P. (a továbbiakban: felperes) ( 4 ) részére. Az e határozat elfogadásához vezető eljárásban a felperes a menekült jogállása elismerésének okaként transzszexualitására hivatkozott, bizonyítékként pedig pszichiátriai és nőgyógyászati szakorvosi igazolásokat mutatott be. A menekültként való elismerése során az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (Magyarország; a továbbiakban: alperes) a felperes azonosításának megkönnyítése érdekében személyes adatokat, többek között nemre vonatkozó adatokat rögzített az általa vezetett menekültügyi nyilvántartásban. A nyilvántartásba a felperes nőként került bejegyzésre.

10.

2022‑ben a felperes a GDPR 16. cikke alapján kérelmet nyújtott be az alpereshez a menekültügyi nyilvántartásban szereplő két adat kijavítása iránt: a nyilvántartásba vett nevének megváltoztatása és nemének nőről férfira történő változtatása. E kérelem alátámasztására a felperes ugyanazokat az orvosi igazolásokat nyújtotta be, mint amelyeket a menekültügyi eljárás keretében nyújtott be. Az alperes 2022. október 11‑i határozatával elutasította e kérelmet (a továbbiakban: határozat). Megállapította, hogy a benyújtott iratok pusztán azt erősítik meg, hogy a felperes transznemű. Az iratok nem bizonyították, hogy nemi megerősítő sebészeti beavatkozásnak vetette alá magát, és hogy a felperes neme megváltozott.

11.

A felperes e határozat megsemmisítése iránt keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt. A felperes valamennyi releváns időpontban férfiként azonosította magát. Azzal érvelt, hogy fogalmi szempontból a transzszexualitás nemváltással jár együtt. A benyújtott orvosi igazolások megerősítik, hogy a felperesnek maszkulin a megjelenése, és a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti F64.0 kód alá diagnosztizálták, amely a transzszexualizmusnak felel meg. Az EJEB ítélkezési gyakorlatára ( 5 ) támaszkodva a felperes arra hivatkozott, hogy a nemváltoztatáshoz nem szükséges sebészeti beavatkozás. A GDPR 16. cikke szerinti helyesbítési eljárás nem követeli meg az adott személytől, hogy „túlzott igazolást” mutasson be, többek között annak igazolását, hogy a nemi megerősítés céljából sebészeti beavatkozáson esett át. Mindenesetre e követelmény ellentétes az EJEB ítélkezési gyakorlatával. Sérti továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 1. cikkét (emberi méltósághoz való jog), 3. cikkét (személyi sérthetetlenséghez való jog), 7. cikkét (a magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jog) és 52. cikkének (3) bekezdését (az alapvető jogok azonos szintű védelmének elve). A felperes végül arra is felhívta a figyelmet, hogy számos tagállam ( 6 ) elismeri a transznemű személyek nyilatkozatát a nemi identitásuk jogi igazolásaként.

12.

Az alperes a kereset elutasítását kéri. Azt állítja, hogy a felperes nem nyújtott be olyan közokiratot vagy egészségügyi dokumentumot, amely igazolta volna nemének megváltozását.

13.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a GDPR 16. cikkének értelmezése szükséges annak tisztázásához, hogy az érintett milyen feltételek mellett kérheti a neme tekintetében nyilvántartásba vett adatok helyesbítését. Bár a Met. rendelkezik a nyilvántartásba vett adatok módosításról és a hibás bejegyzések kijavításáról, nem szabályozza sem azt az eljárást, sem azokat a követelményeket, amelyek alapján a nemváltoztatás vagy az ebből következő névváltoztatás nyilvántartásba vehető.

14.

Az Alkotmánybíróság (Magyarország) 2018. június 27‑i határozatában ( 7 ) megállapította, hogy annak következtében, hogy a magyar jogalkotó nem fogadott el olyan eljárást, amely lehetővé teszi a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok számára, hogy nemüket és nevüket megváltoztassák, miközben e lehetőséget a magyar állampolgárok számára biztosítja, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény‑ellenesség áll fenn, mivel e helyzet sérti Magyarország Alaptörvényének II. cikkét (az emberi méltóság sérthetetlensége) és XV. cikkének (2) bekezdését (a megkülönböztetés tilalma). Az Alkotmánybíróság felhívta a Magyar Országgyűlést, hogy 2018. december 31‑ig orvosolja ezt a mulasztást. A 2020. július 16‑i Rana kontra Magyarország ítéletében ( 8 ) az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt európai egyezmény (kihirdette: 1993. évi XXXI. tv.; a továbbiakban: EJEE) 8. cikkét azáltal, hogy nem biztosította a menekült számára annak lehetőségét, hogy a nemváltoztatás jogi elismerését lehetővé tévő eljárást indítson.

15.

A Fővárosi Törvényszék emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak és az EJEB ítéleteinek dacára a magyar szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó, de e tagállam állampolgárságával nem rendelkező személyek számára elérhető legyen a nemváltoztatás jogi elismerésére irányuló eljárás. Röviddel az Alkotmánybíróság határozatát követően Magyarország az állampolgárok nemváltoztatása jogi elismerésének lehetőségét is megszüntette. A kérdést előterjesztő bíróság ezért úgy véli, hogy „arra sincs lehetősége, hogy a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával, analógia útján töltse ki a joghézagot”.

16.

E körülmények között a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

IV.

A Bíróság előtti eljárás

17.

A felperes, az észt, a spanyol, a francia, a magyar, a holland és a portugál kormány, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.

18.

A felperes írásbeli észrevételeiben az szerepelt, hogy „időközben” megszerezte a magyar állampolgárságot, és már nincs szükség a menekültügyi nyilvántartásban való szerepeltetésére. A Bíróság eljárási szabályzata 101. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság felhívta a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy nyújtson felvilágosítást azzal kapcsolatban, hogy a körülmények megváltozása milyen hatással van az alapjogvita kimenetelére. A kérdést előterjesztő bíróság azt válaszolta, hogy az nincs hatással az eljárás kimenetelére, mivel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény ( 9 ) 85. cikkének (2) bekezdése szerint e bíróság „a közigazgatási tevékenység jogszerűségét […] a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja”.

19.

A felperes, a spanyol, a francia, a magyar és a holland kormány, valamint az Európai Bizottság a 2024. június 3‑i tárgyaláson előterjesztette szóbeli észrevételeit, és válaszolt a Bíróság által feltett kérdésekre.

V.

Értékelés

A.

Az első kérdés

1.

Az első kérdéssel kapcsolatos álláspontok

20.

A felperes azt állítja, hogy a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az adatok pontosságát az adatkezelés céljai szempontjából kell értékelni. A menekültügyi nyilvántartás célja, hogy lehetővé tegye a Magyarországon elismert menekültek azonosítását. Amennyiben a transznemű személy nyilvántartásba vett neme nem tükrözi azt a személyazonosságot, amelynek révén nyilvánosan elismerik, és amely ellentétben áll a jogi személyazonosságával, e nyilvántartás nem teszi lehetővé az azonosítását, sőt diszkriminációnak és zaklatásnak teheti ki. A GDPR 16. cikkét ezért úgy kell értelmezni, hogy lehetővé kell tennie a transznemű személyek nemére vonatkozó adatok helyesbítését.

21.

A GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 6. cikkének (2) bekezdésére és 16. cikkére hivatkozva az észt kormány azt állítja, hogy a tagállamoknak ki kell alakítaniuk nemzeti jogukban egy olyan eljárást, amely a nemüket megváltoztató személyek számára lehetővé teszi a nemükre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő azon adatok helyesbítését, amelyek az adatkezelés céljára tekintettel pontatlanokká váltak.

22.

A spanyol kormány előadja, hogy a transznemű identitás jogi elismerésére vonatkozó nemzeti szabályozás, amely feltételeket ír elő azon személyek számára, akik a nemükre vonatkozó, nyilvános nyilvántartásba bejegyzett személyes adatok helyesbítését kérik, korlátozza a GDPR 16. cikkében előírt helyesbítéshez való jog gyakorlását. Bár az ilyen korlátozások igazolhatók a GDPR 23. cikkében említett érdekek védelmének szükségességével, Magyarország nem hivatkozhat e rendelkezésre, mivel nem fogadott el a transznemű személyek nemének elismerése irányuló jogszabályokat. Mindenesetre az e rendelkezésben említett különböző érdekek a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő jogvita körülményei között nem relevánsak.

23.

Mivel a felperes menekült jogállással rendelkezik, a spanyol kormány ezenkívül arra hivatkozik, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem szempontjából a GDPR rendelkezésein kívül más uniós jogi rendelkezések is relevánsak, így a Bíróságnak át kell fogalmaznia az első kérdést. A Bíróságnak ezen összefüggésben többek között a Charta 7. és 21. cikkét, valamint a 2011/95 irányelv ( 10 ) 24. cikkének (1) bekezdését ( 11 ) és 25. cikkének (1) bekezdését ( 12 ) kell értelmeznie. A spanyol kormány arra hivatkozik, hogy e rendelkezésekkel ellentétes az olyan nemzeti jogrendszer, amely nem „rendelkezik semmilyen eljárásról olyan esetre, amikor egy menekült jogállással rendelkező, transz identitású személy szeretné kérni a menekültügyi nyilvántartásban szereplő, nemére vonatkozó adat megváltoztatását”. Az ilyen eljárás hiánya az EJEB ítélkezési gyakorlatát is sérti. ( 13 ) A spanyol kormány analógia útján a Freitag ítéletre ( 14 ) hivatkozik, amely egy másik tagállam által végrehajtott névváltoztatás elismerésének egy adott tagállam általi megtagadására vonatkozott. Ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy az ugyanazon személyre alkalmazott két név közötti eltérésből adódó félreértés és hátrány korlátozhatja a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való, az EUMSZ 21. cikkben kimondott jog gyakorlását. A spanyol kormány szerint a 2011/95 irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított tartózkodási engedélyben és úti okmányokban feltüntetett női nem és a felperes férfi nemi identitása – amely az előterjesztő bíróság szerint összhangban áll a viselkedésével és külső megjelenésével – közötti eltérés zavart és kétségeket ébreszthet az illető személyazonosságát és az említett iratok hitelességét illetően.

24.

A francia kormány különbséget tesz a nyilvántartásba vételükkor pontatlan adatok és a később pontatlanná váló adatok között. Előadja, hogy a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke értelmében a nemre vonatkozó adat visszamenőleges hatállyal helyesbíthető, ha az a nyilvántartásba vételének időpontjában pontatlan volt. Az anyakönyvi nyilvántartásokban a hatóságoknak érdekük fűződhet az adott személy személyazonosságára vonatkozó adatok változásainak nyomon követéséhez. Az ilyen helyesbítést lehetővé tévő bármely eljárás tehát úgy is kialakítható, hogy az e nyilvántartásokba bejegyzett valamennyi adat továbbra is megállapítható legyen. ( 15 )

25.

A magyar kormány úgy véli, hogy a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezett 16. cikke és a Charta 8. cikkének (2) bekezdése jogot biztosít az érintettnek arra, hogy a valóságnak meg nem felelő, nemre vonatkozó adat helyesbítését kérje. Nem merült volna fel nehézség, ha a felperes a nemére vonatkozó olyan adat helyesbítését kérte volna, amelyet eredetileg tévesen rögzítettek. Mivel a magyar kormány szerint a felperes helyesen rögzített adat helyesbítését kéri, a GDPR 16. cikke nem alkalmazandó. E megközelítés alátámasztására e kormány a Nowak ítélettel ( 16 ) állít fel analógiát, amelyben a Bíróság megállapította, hogy a vizsgalapon található helytelen válaszok nem helyesbíthetők.

26.

A holland kormány megjegyzi, hogy a személyek nemváltoztatásának jogi elismerésére vonatkozó hatékony eljárás hiánya sérti a Charta 3. cikkét (személyi sérthetetlenséghez való jog) és 7. cikkét (a magán‑ és családi élet tiszteletben tartása). Az ilyen eljárás hiánya akadályozza a felperes azon jogát, hogy a GDPR 16. cikke alapján helyesbítse a nemére vonatkozó adatokat.

27.

A portugál kormány úgy véli, hogy a GDPR‑nak a Charta 1., 3., 7., 8. és 21. cikkével összefüggésben értelmezett 16. cikke megköveteli, hogy az érintetteknek lehetőségük legyen az azonosításuk céljából nyilvántartásba vett, nemükre vonatkozó adatok helyesbítésére, amennyiben ezen adatok az eredeti nyilvántartásba vételük óta megváltoztak.

28.

A Bizottság arra hivatkozik, hogy az első kérdés azon az előfeltevésen alapul, hogy a menekültügyi nyilvántartásban szereplő, a felperesre vonatkozó információk pontatlanok lehetnek. E feltevés azt a kérdést veti fel, hogy egy személy nemére vonatkozó adatok pontossága függővé tehető‑e attól, hogy a nem megváltoztatása jogilag elismerhető‑e. Az EJEE 8. cikkére, a Charta 7. és 8. cikkére, valamint az EJEB ítélkezési gyakorlatára ( 17 ) tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a nemváltoztatás elismerése jogi keretének hiánya nem járhat azzal a hatással, hogy akadályozza a nemre vonatkozó pontatlan adatok nyilvános nyilvántartásban történő helyesbítését. E körülmények között a GDPR 16. cikke a Charta 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve megköveteli, hogy az említett nyilvántartás vezetéséért felelős hatóság helyesbítse az érintett nemére vonatkozó személyes adatokat, ha ezek az adatok pontatlanná váltak.

2.

Az első kérdés hatálya

29.

A Fővárosi Törvényszék által előterjesztett első kérdés azon az előfeltevésen alapul, hogy a felperes nemére vonatkozó, a menekültügyi nyilvántartásban szereplő adatokat helyesen vették nyilvántartásba, és ezek az adatok az e bejegyzés létrejötte óta megváltozott körülmények miatt pontatlanná váltak. A kérdést előterjesztő bíróság így arra keresi a választ, hogy a GDPR 16. cikke biztosít‑e jogot e személyes adatok helyesbítésére annak érdekében, hogy az tükrözze a transznemű személy nemváltoztatását.

30.

Az EUMSZ 267. cikk szerinti eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amelynek révén az előbbi az uniós jog értelmezéséhez támpontokat nyújt az utóbbinak, amelyek szükségesek az utóbbi által eldöntendő jogvita megoldásához. Ezen együttműködés keretében a Bíróság vélelmezi a nemzeti bíróság uniós joggal kapcsolatos kérdéseinek relevanciáját. A Bíróság így csak akkor utasíthatja el az ilyen kérdések megválaszolását, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson. Mivel az előzetes döntéshozatali eljárásban a Bíróság feladata a tagállamok igazságszolgáltatásához való hozzájárulás, nem pedig általános vagy hipotetikus kérdésekről való jogi véleménynyilvánítás, adott esetben átfogalmazhatja az elé terjesztett kérdéseket. ( 18 )

31.

A jelen ügyben jelentős különbséget látok a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban leírt tényállás és az első kérdés szövege között. E tényállás azt mutatja, hogy a felperes nemi identitásának megváltozására a menekült jogállásának 2014‑ben történő elismerését megelőzően került sor, így úgy tűnik, hogy a nemi identitás e megváltozása volt az alapja annak, hogy Magyarország a felperes menekült jogállását elismerte. ( 19 ) Úgy tűnik továbbá, hogy a felperes neme 2014 óta nem változott. A felperes nemének a menekültügyi nyilvántartásba való bejegyzése ily módon a bejegyzés időpontjában helytelen volt. A kérdést előterjesztő bíróság előtt tehát olyan ügy van folyamatban, amelyben a helyesbítendő adatokat kezdettől fogva helytelenül jegyezték be, nem pedig olyan, amelyben az adatok e bejegyzés nyilvántartásban való rögzítése „óta” ( 20 ) pontatlanná váltak. A kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott kereset így egy eredeti hiba kijavítására irányul, nem pedig arra, hogy az említett bejegyzést a körülmények megváltozásának tükrözése érdekében módosítsák.

32.

Annak érdekében, hogy a Bíróságnak ne olyan hipotetikus kérdésre kelljen válaszolnia, amely megfosztaná az EUMSZ 267. cikk által ráruházott hatáskörtől, azt javaslom, hogy a Bíróság az első kérdés megválaszolása során az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapjául szolgáló tényállást vegye figyelembe. ( 21 )

33.

A spanyol kormány észrevételeivel szemben úgy vélem, hogy a Fővárosi Törvényszék által előterjesztett kérdések nem arra irányulnak, hogy az uniós jog előírja‑e a tagállamok számára, hogy olyan jogi keretet hozzanak létre, amely lehetővé teszi az általuk menekültként elismert személy nemi identitása megváltozásának jogi elismerését. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kifejezetten a pontatlan adatok helyesbítéséhez való, a GDPR 5. és 16. cikke szerinti jog jellegére és hatályára vonatkozik. E rendelkezéseknek a kérdést előterjesztő bíróság által ismertetett tényállásra tekintettel történő értelmezése elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye számára az alapjogvita eldöntését. Ebben az összefüggésben megjegyzem, hogy a Fővárosi Törvényszék nem vizsgálta a fellebbező nevének a menekültügyi nyilvántartásában történő helyesbítésére irányuló kérelmet, ezért úgy tűnik, hogy e kérelem járulékos jellegű a felperes nemére vonatkozó bejegyzés megváltozása iránti kérelemhez képest. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tehát nem vonatkozik a GDPR 16. cikkének a nyilvántartásba vett név módosítása iránti kérelemmel összefüggésben történő esetleges alkalmazására. ( 22 ) A jelen eljárás a 2011/95 irányelv 24. cikke (1) bekezdésének és 25. cikke (1) bekezdésének értelmezésére sem ad lehetőséget a Bíróságnak. A Fővárosi Törvényszék végzése nem említette ezeket a rendelkezéseket, és azokat a tartózkodási engedélyeket vagy úti okmányokat sem pontosította, amelyeket e rendelkezéseknek megfelelően állíthattak ki a felperes számára. ( 23 )

3.

A helyesbítéshez való jog

34.

A GDPR (4) és (10) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a GDPR célja többek között a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak magas szintű védelme a személyes adataik Európai Unión belüli kezelése tekintetében. A GDPR jogi keretet hoz létre a Charta személyes adatok védelméről szóló 8. cikkében foglalt követelmények végrehajtásához. Ezekhez szorosan kapcsolódik a magánélet tiszteletben tartásához való jog, amelyet a Charta 7. cikke rögzít. ( 24 )

35.

A GDPR nagyon tág tárgyi hatállyal rendelkezik. A GDPR 2. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendeletet „kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni”, anélkül hogy különbséget tenne az érintett adatkezelési művelet adatkezelőjének személye alapján. A GDPR 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételek mellett, amelyekre a felperes látszólag nem hivatkozik, a GDPR magánszemélyek és közhatalmi szervek által végzett adatkezelési műveletekre is alkalmazandó. ( 25 )

36.

A „személyes adatnak” a GDPR 4. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározása nem utal a természetes személy „biológiai nemére” vagy „nemére” mint olyan tényezőre, amely közvetlenül vagy közvetve azonosíthat valamely természetes személyt. A „személyes adat” e rendelkezésben található meghatározásában szereplő „bármely információ” kifejezés mindazonáltal tág jelentést ad e fogalomnak. ( 26 ) A „természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó […] tényező[kre]” való hivatkozás kellően tágnak tűnik ahhoz, hogy a természetes személy nemét is magában foglalja. ( 27 ) Ebből következik, hogy a felperes személyes adatainak – így a nemére vonatkozó adatainak – a menekült jogállású személyek nyilvános nyilvántartásába való bejegyzése a GDPR 4. cikkének 2. pontja értelmében véve személyes adatok „kezelésének” minősül.

37.

A GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontja értelmében a személyes adatok kezelését jogszerűen, tisztességesen és az érintett számára átlátható módon kell végezni, a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, valamint pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. ( 28 ) A GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a személyes adatoknak pontosnak „kell” lenniük. Minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék.

38.

A GDPR 6. cikkének (1) bekezdése kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amikor a személyes adatok kezelése jogszerű. ( 29 ) A személyes adatok menekültügyi nyilvántartásban történő kezelése főszabály szerint jogszerű a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének e) pontja alapján. A GDPR 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása érdekében, a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrét rendelkezéseket az adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására. A GDPR 6. cikkének (3) bekezdése szerint a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontja alapján történő adatkezelésnek az uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogon kell alapulnia. E jogalapnak emellett közérdekűnek kell lennie, és arányosnak kell lennie az általa követett jogszerű céllal. ( 30 ) A Bíróság rendelkezésére álló ügyiratok egyike sem utal arra, hogy a menekült nemének a magyarországi menekültügyi nyilvántartásba való bejegyzése és e bejegyzés fenntartása ne felelne meg a GDPR 6. cikkének. ( 31 )

39.

A Charta 8. cikkének (2) bekezdése többek között előírja, hogy „[m]indenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni”. A GDPR 16. cikke e jogot tükrözi. ( 32 ) A helyesbítéshez való jog és annak a magánszemélyek kezdeményezésére történő érvényesítése ( 33 ) hozzájárul a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott pontosság elvének tiszteletben tartásához.

40.

Mivel a személyes adat pontossága a kezelésének körülményeitől függően változhat, az adatgyűjtés célja közvetlen hatással van az adat pontosságának értékelésére. ( 34 ) A magyarországi menekültügyi nyilvántartás egyik felsorolt célja a személy azonosítása, ( 35 ) a „nem” pedig a „természetes személyt azonosító adatnak” minősül. ( 36 ) 2014‑ben, amikor Magyarország elismerte a felperes menekült jogállását, transznemű férfiként azonosították. Az illetékes magyar hatóságok elfogadták a felperes által e nemi identitás alátámasztására benyújtott bizonyítékokat. Úgy tűnik tehát, hogy a felperes „nő” nemének a menekültügyi nyilvántartásba történő bejegyzése a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontja szempontjából pontatlan volt.

41.

Mindenképpen lehetővé kell tenni az ilyen bejegyzés helyesbítését a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezett 16. cikke alapján. ( 37 ) Függetlenül azon megfontolásoktól, amelyek e rendelkezéseknek a létrehozása idején helyes bejegyzés helyesbítése esetén történő alkalmazásával kapcsolatban felmerülhetnek (amely felveti a GDPR által az adatkezelők számára előírt azon kötelezettség terjedelmének kérdését, hogy az adatokat naprakészen tartsák és dinamikusan kezeljék), e rendelkezések okafogyottá válnának, ha nem biztosítanák az érintettek számára azt a jogot, hogy olyan nyilvántartás helyesbítését kérjék, amelyről bebizonyosodott, hogy a létrehozásakor pontatlan volt.

42.

A magyar kormány mindazonáltal előadja, hogy a GDPR 6. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint az érintett azon joga, hogy a hivatalos nyilvántartásokban, például a menekültügyi nyilvántartásban szereplő bejegyzés helyesbítését kérje, kizárólag tagállami jog alapján, nem pedig a GDPR 16. cikkére való közvetlen hivatkozás útján gyakorolható.

43.

Jóllehet a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdése e) pontjának, 6. cikke (2) bekezdésének és 6. cikke (3) bekezdésének együttesen értelmezett rendelkezései „mozgásteret” ( 38 ) biztosítanak a tagállamok számára, és lehetőséget adnak számukra arra, hogy konkrétabb rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be a GDPR azon rendelkezéseinek „kiigazítása” ( 39 ) céljából, amelyek alapján az adatkezelők jogszerűen kezelhetnek személyes adatokat a közérdekű vagy közhatalmi feladat teljesítése során, ( 40 ) Magyarország állításaival szemben a GDPR 16. cikke alapján egyértelmű, hogy a helyesbítéshez való jog a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontja alapján történő jogszerű adatkezelésre is alkalmazandó. A GDPR‑nak az érintettek jogaira vonatkozó egyéb rendelkezéseivel ellentétben a GDPR 16. cikke nem pontosítja, hogy a helyesbítéshez való jogot e rendelet 6. cikkének bizonyos rendelkezéseire tekintettel milyen módon kell gyakorolni. ( 41 ) Mindenesetre a tagállamok ilyen rendelkezések fenntartására vagy bevezetésére vonatkozó hatásköre semmi esetre sem valósíthat meg a Charta 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a kijavíttatáshoz való jogtól való eltérést. Az, hogy a tagállamok jogi keretet hozhatnak létre a GDPR 16. cikke szerinti helyesbítéshez való jog gyakorlati alkalmazásának biztosítására, többek között e rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerinti általános közérdeket szolgáló nyilvántartások vezetése tekintetében, semmilyen módon nem korlátozhatja a helyesbítéshez való joghoz való hozzáférést vagy annak gyakorlását. ( 42 )

44.

A GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt pontosság elvére tekintettel értelmezett, helyesbítéshez való jog azonban nem abszolút, és annak gyakorlása bizonyos feltételek mellett korlátozható. ( 43 ) A GDPR 23. cikke felsorol néhány olyan körülményt, amelyek fennállása esetén e jog – az érintetteket megillető egyéb jogok mellett – korlátozható. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem hivatkozik erre a rendelkezésre, és a magyar kormány sem említi azt írásbeli észrevételeiben annak érdekében, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapjául szolgáló körülmények között körülhatárolja a GDPR 16. cikkének alkalmazási körét. A GDPR 23. cikke (1) bekezdésének e) pontja ( 44 ) és (73) preambulumbekezdése többek között úgy rendelkezik, hogy az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog korlátozhatja a GDPR 5. és 16. cikke által előírt kötelezettségek és jogok hatályát „az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései”, mint például az „általános közérdeket szolgáló nyilvántartások vezetés[ének]” védelme érdekében. ( 45 ) Az ilyen korlátozásnak jogalkotási intézkedés formáját kell öltenie, tiszteletben kell tartania az alapvető jogok és szabadságok lényegét, és egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek kell lennie. ( 46 ) A tagállamoknak tehát a GDPR 23. cikke (1) bekezdésének e) pontjára kell támaszkodniuk a helyesbítéshez való jog bizonyos körülmények között történő korlátozásához, annak érdekében, hogy biztosítják a hivatalos nyilvántartások, így az anyakönyvi nyilvántartások megbízhatóságát és következetességét. ( 47 ) Ez önmagában nem képezheti akadályát annak, hogy a felperes nemének a menekültügyi nyilvántartásban történő helyesbítése iránt kérelmet terjesszenek elő annak érdekében, hogy az említett nyilvántartásba való bejegyzés időpontjában fennálló nemi identitását rögzítsék. Egy ilyen kérelem elfogadása csak növeli e nyilvántartás megbízhatóságát és az abban rögzített adatok pontosságát. ( 48 )

45.

Ezért azt javaslom, hogy a Bíróság a GDPR 16. cikkét az 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben úgy értelmezze, hogy a menekültügyi nyilvántartás vezetéséért felelős nemzeti hatóság köteles kérelemre helyesbíteni a menekült nemére vonatkozó azon személyes adatot, amelyet az említett hatóság az e nyilvántartásba való bejegyzés időpontjában helytelenül rögzített.

B.

A második és a harmadik kérdés

46.

A második és a harmadik kérdés arra irányul, hogy a GDPR 16. cikke alapján a nemére vonatkozó bejegyzés helyesbítését kérelmező személynek milyen bizonyítékokat kell benyújtania e kérelem alátámasztása érdekében, és e személy kötelezhető‑e annak bizonyítására, hogy nemi megerősítő sebészeti beavatkozáson esett át. E kérdések vizsgálhatók együttesen.

47.

A GDPR 16. cikke nem pontosítja, hogy az érintettnek milyen bizonyítékokat kell benyújtania – ha egyáltalán kell – ahhoz, hogy „az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat”. Ez annak realitását tükrözi, hogy az adatok pontosságát, illetve pontatlanságát, valamint helyesbítésük szükségességét esetről esetre kell értékelni, így az e célból megkövetelhető bizonyítékok is eltérőek. Tekintettel az „adatkezelőnek” a GDPR 4. cikkének 7. pontjában szereplő tág fogalommeghatározására, amely a közhatalmi szervekre és a természetes személyekre is kiterjed, a helyesbítéshez való jogra vonatkozó szabályokat vagy részletszabályokat jogszabály is tartalmazhatja, ( 49 ) vagy azokat eseti alapon, egyedi körülmények figyelembevétele alapján is el lehet fogadni. Ebből következik, hogy az adatok helyesbítését kérő személytől adott esetben megkövetelhető olyan bizonyítékok benyújtása, amelyek észszerűen szükségesek annak megállapításához, hogy ezen adatok gyűjtésük vagy kezelésük célja szempontjából pontatlanok. ( 50 ) Hangsúlyozni kell, hogy az érintettnek nem kell állítania vagy bizonyítania a pontatlan adatok helyesbítéséhez fűződő különös érdekét, illetve azt, hogy az állítólagos pontatlanság bármilyen kárt okoz. A jelen ügyben – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében – úgy vélem, hogy elegendő, ha a felperes bizonyítékokat terjeszt elő annak alátámasztására, hogy 2014‑ben Magyarország a korábban fennálló transznemű identitása alapján ismerte el a felperes menekült jogállását, és a menekültügyi nyilvántartás pontatlanul tartalmazza az ezen identitásra utaló adatot. ( 51 )

48.

A GDPR egyáltalán nem követeli meg a felperestől annak bizonyítását, hogy nemi megerősítő sebészeti beavatkozáson esett át. Az EJEB sorozatosan elítélte az ilyen követelmény előírását, azt állítva, hogy a „transznemű személyek nemi identitása elismerésének azon feltételhez való kötése, hogy sterilizációs műtéti beavatkozásnak vagy kezelésnek, illetve olyan műtéti beavatkozásnak vagy kezelésnek vessék alá magukat, amely nagy valószínűséggel meddőséghez vezet, és amelynek nem kívánják magukat alávetni, ahhoz vezet, hogy az [EJEE] 8. cikkében foglalt magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jog teljeskörű gyakorlását az e rendelkezés által, illetve az [EJEE] 3. cikke által védelemben részesített testi sérthetetlenséghez való jogról való lemondástól teszi függővé.” ( 52 ) Az ilyen követelmény előírása számos esetben azzal a hatással járna, hogy a transznemű személy nemére vonatkozó adatnak a GDPR 16. cikke alapján történő helyesbítésére vonatkozó jog nem gyakorolható. ( 53 ) Az ilyen bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó követelmény véleményem szerint sértené az emberi méltóságot is, amely a Charta 1. cikkének megfelelően sérthetetlen, és amelyet tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. E követelmény továbbá összeegyeztethetetlen a Charta 3. cikkének (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy „[m]indenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez”, valamint a Charta 7. cikkével (a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartása). Ebben az összefüggésben hozzáteszem, hogy a nemzeti bíróságoknak a GDPR alkalmazása során tiszteletben kell tartaniuk a Charta által elismert jogokat.

VI.

Végkövetkeztetés

49.

A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által feltett kérdésekre a következőképpen válaszoljon: