|
2020.6.3. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 174/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/686 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. december 17.)
az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 94. cikke (3) bekezdésére, 97. cikke (2) bekezdésére, 101. cikke (3) bekezdésére, 106. cikke (1) bekezdésére, valamint 122. cikke (1) és (2) bekezdésére, 131. cikke (1) bekezdésére, 160. cikke (1) és (2) bekezdésére, 161. cikke (6) bekezdésére, 162. cikke (3) és (4) bekezdésére, 163. cikke (5) bekezdésére, 164. cikke (2) bekezdésére, 165. cikke (3) bekezdésére és 279. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok többek között előírják a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét és engedélyezését, valamint a szaporítóanyag-szállítmányok Unión belüli mozgatásának nyomonkövethetőségét és állategészségügyi követelményeit. Az (EU) 2016/429 rendelet emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítő szabályokat fogadjon el az említett rendelet bizonyos, nem alapvető fontosságú rendelkezéseivel kapcsolatban. Ezért helyénvaló ilyen kiegészítő szabályokat elfogadni annak érdekében, hogy a rendszer zökkenőmentesen működhessen az (EU) 2016/429 rendelet által létrehozott új jogi keretben. |
|
(2) |
Az e rendeletben megállapított szabályokra az (EU) 2016/429 rendelet IV. része I. címének 1., 2. és 5. fejezetében megállapított szabályoknak a fertőző állatbetegségek szaporítóanyagok révén történő Unión belüli terjedésének megakadályozása céljából történő kiegészítéseként van szükség a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezését, a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartásokat, a felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségeit, a nyomonkövethetőséget és az állategészségügyi követelményeket, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványozási és bejelentési követelményeket illetően. |
|
(3) |
E szabályok között lényegi tartalmi kapcsolat áll fenn, és közülük számos együttesen alkalmazandó. Az egyszerűség és az átláthatóság érdekében, valamint a szabályok alkalmazásának megkönnyítése és azok megsokszorozódásának elkerülése érdekében azokat egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó és az átfedések kockázatát hordozó jogi aktusban. |
|
(4) |
Az (EU) 2016/429 rendelet célja ugyanis, hogy a korábbinál egyszerűbb és rugalmasabb szabályozási keretet biztosítson, miközben az állategészségügyi követelmények tekintetében egy fokozottan kockázatalapú megközelítést alkalmaz, valamint a betegségeket illetően magasabb szintű felkészültséget és az állatbetegségek terén fokozottabb járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket ír elő. Elfogadásának célja volt annak biztosítása is, hogy az állatbetegségekre vonatkozó szabályokat többségében egyetlen jogi aktus tartalmazza, ahelyett, hogy azok különböző jogi aktusokban elszórtan szerepeljenek. Az e rendeletben a szaporítóanyagokra vonatkozóan megállapított szabályok ugyanezt a megközelítést alkalmazzák. |
|
(5) |
Az (EU) 2016/429 rendelet elfogadása előtt a szaporítóanyagokra vonatkozó uniós szabályokat a 88/407/EGK (2), a 89/556/EGK (3), a 90/429/EGK (4) és a 92/65/EGK (5) tanácsi irányelv tartalmazta. Az (EU) 2016/429 rendelet 2021. április 21-től hatályon kívül helyezi és felváltja ezt a négy irányelvet. Ezek az irányelvek meghatározták a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint elvben egyes más állatfajok spermája, petesejtje és embriói szállítmányainak Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi feltételeket. Az említett irányelvekben megállapított szabályok hatékonynak bizonyultak a fertőző állatbetegségek Unióban való terjedésének megelőzésében. Ennek megfelelően e szabályok lényegi tartalmát meg kell őrizni, ugyanakkor naprakésszé kell tenni őket, hogy tükrözzék az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatokat és a jelenlegi tudományos ismereteket. |
|
(6) |
A szaporítóanyagok, különösen a sperma, de kisebb mértékben a petesejtek és az embriók is jelentős kockázatot jelenthetnek az állatbetegségek terjedése szempontjából. Ezeket korlátozott számú donorból gyűjtik vagy állítják elő, de széles körben használják az általános állatpopulációban, így – ha kezelésük, vagy az egészségi állapot szerinti besorolásuk nem megfelelő – jelentős számú állat számára jelenthetik betegségek forrását. Volt már példa ilyen esetekre a múltban, amelyek jelentős gazdasági veszteségeket okoztak. |
|
(7) |
A betegségek terjedése kockázatának megakadályozása érdekében az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy a szaporítóanyagokat szaporítóanyaggal foglalkozó szakosodott létesítményekben kell begyűjteni, előállítani, feldolgozni és tárolni, és azoknak egyedi állategészségügyi és higiéniai szabályozás alá kell tartozniuk. Ugyanakkor az állatoknak ahhoz, hogy a szaporítóanyaggal foglalkozó fent említett létesítményekbe bekerülhessenek, és a tagállamok között szállítható szaporítóanyag-donor minősítést megkapják, az általános állatállományhoz viszonyítva magasabb szintű állategészségügyi előírásoknak kell eleget tenniük. Az (EU) 2016/429 rendelet továbbá külön eljárásokat állapít meg ezen szaporítóanyagok nyomonkövethetőségének biztosítására, és azok Unión belüli mozgására egy sor egyedi állategészségügyi követelmény alkalmazását írja elő. Ennek keretében helyénvaló e rendeletben megállapítani a szaporítóanyag-szállítmányok mozgására vonatkozó szabályokat, amelyek alapját az (EU) 2016/429 rendeletnek és különösen annak IV. részének a Bizottság számára felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását előíró felhatalmazó rendelkezései képezik. |
|
(8) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 160. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelményei tekintetében. Az ilyen mozgatás egyik feltétele, hogy a szóban forgó szaporítóanyagok a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapítandó feltételeknek megfelelően e célra engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményből érkezzenek. Az (EU) 2016/429 rendelet 94. cikke (3) bekezdésének c) pontja továbbá előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított feltételekkel összhangban korábban engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények tevékenységének beszüntetésével kapcsolatos különleges szabályok tekintetében. Ugyanakkor ugyanezen rendelet 101. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vett és engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények nyilvántartásában feltüntetendő részletes információk tekintetében, amely előírás a szaporítóanyaggal foglalkozó azon létesítményeket tekintetében is érvényes, amelyek beszüntették tevékenységüket. |
|
(9) |
Mivel az (EU) 2016/429 rendelet említett rendelkezései alapján elfogadandó állategészségügyi követelmények és eltérések mind – ugyan számos különféle fajhoz tartozó, de kizárólag – tartott szárazföldi állat szaporítóanyagainak Unión belüli mozgására vonatkoznak, az uniós szabályok egyszerűsítése érdekében azokat egyetlen felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különböző felhatalmazáson alapuló jogi aktusban elszórtan. |
|
(10) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 162. cikkének (1) bekezdése meghatározza a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgásához szükséges állategészségügyi bizonyítványban minimálisan feltüntetendő információk körét. Ezek között szerepelniük kell a szaporítóanyagok jelölésére vonatkozó információknak, amennyiben azt az említett rendelet 121. cikkének (1) bekezdése, vagy a 122. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt szabályok előírják, továbbá az annak igazolásához szükséges információknak, hogy a szaporítóanyagok megfelelnek az említett rendelet 157. és 159. cikkében a mozgatásukra vonatkozóan előírt követelményeknek, vagy a rendelet 160. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak. Az említett rendelet 162. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az állategészségügyi bizonyítványokban feltüntetendő információk tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni. Ugyanakkor a rendelet 163. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgatására vonatkozó bejelentési követelményekről, és e szállítmányokat állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelynek tartalmát az említett rendelet 162. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban kell meghatározni. |
|
(11) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak egy másik tagállamba történő mozgatására akkor kerülhet sor, ha ezeket a szaporítóanyagokat olyan szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekben gyűjtötték be, amelyeket az illetékes hatóságok a rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyeztek. Ilyen engedély csak akkor adható meg, ha az adott, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények megfelelnek a karanténra, az elkülönítésre és az egyéb biológiai védelmi intézkedésekre, a felügyeletre, a létesítményekre és felszerelésekre, valamint a személyzet és az állatorvosok kötelezettségeire, kompetenciájára és szakképzésére vonatkozó egyedi követelményeknek. Ezért e követelmények alapján e rendeletben meg kell határozni azoknak a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítményeknek az engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat és feltételeket, amelyekből az említett állatok szaporítóanyagait egy másik tagállamba lehet mozgatni. |
|
(12) |
A 92/65/EGK irányelv előírja, hogy a juh- és kecskefélék egy másik tagállamba szállítandó spermája spermagyűjtő központ helyett az érintett állatok származási létesítményében is begyűjthető. Ennek a rendeletnek hasonló eltérést kell biztosítania. Egyedi feltételeket kell megállapítani azonban az ilyen spermákat tartalmazó szállítmányok mozgatására, az ilyen mozgások céljára és a rendeltetési hely szerinti tagállam hozzájárulására vonatkozóan is. Ezért az ilyen sperma mozgásának lehetséges kockázata alapján ebben a rendeletben meg kell határozni az ilyen eltérések engedélyezésének szabályait és feltételeit. |
|
(13) |
A lófélék spermájának begyűjtése sajátos jellemzőkkel bír a lófélék különleges tenyésztési rendszere miatt, amely figyelembe veszi az ilyen állatok részvételét speciális lóversenyeken, bemutatókon és más lovas rendezvényeken. Jelenleg a 92/65/EGK irányelv a mének spermagyűjtő központokban való tartózkodásának három típusáról rendelkezik. Ebben a rendeletben meg kell őrizni a jelenlegi rendszernek az említett irányelvben megállapított fő szabályait. A 92/65/EGK irányelv D. melléklete II. fejezete I. pontjának 1.6.b) alpontjában meghatározott vizsgálatra (azokra a donorokra, amelyek esetenként elhagyhatják a spermagyűjtő központot) és a 92/65/EGK irányelv D. melléklete II. fejezete I. pontjának 1.6.c) alpontjában meghatározott vizsgálatra (a tenyészménekre) vonatkozó feltételeket javítani és szigorítani szükséges ebben a rendeletben. |
|
(14) |
E rendeletnek rendelkeznie kell olyan szaporítóanyag-tároló központokról, amelyek bármilyen típusú és több fajból származó szaporítóanyagokat egyetlen egyedi engedélyszám alatt tárolnak, és nyomonkövethetőséget biztosító szabályok hatálya alá tartoznak, mivel nincsenek olyan állategészségügyi okok, amelyek indokolnák a szaporítóanyagokat típusonként vagy fajonként tároló külön központok szükségességét. A tárolt szaporítóanyagok típusaira és fajaira vonatkozó információkat az ilyen létesítmények engedélyezése során részletesen meg kell adni, és fel kel tüntetni az illetékes hatóságoknak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásában. E rendeletnek továbbá külön rendelkezéseket kell megállapítania a friss, a hűtött és a fagyasztott sperma tárolására vonatkozóan. |
|
(15) |
A szaporítóanyagok feldolgozási technikáinak folyamatos fejlődése erre szakosodott egységek létrehozását eredményezte. Ezek az egységek nemcsak kizárólag szaporítóanyagok feldolgozásával foglalkoznak, beleértve a spermaszexálást is, hanem ezenfelül felhasználásra vagy tárolásra készre készítik elő a végterméket. Ezért az ilyen egységeket szaporítóanyaggal foglalkozó olyan létesítménynek kell tekinteni, ahol a szaporítóanyagok feldolgozása és tárolása történik. Ugyanakkor mivel a spermaszexáláshoz használandó felszerelések költségesek, a spermagyűjtő központok a sperma feldolgozásához, valamint többek között a spermaszexáláshoz igénybe vehetik más felelős személyek szolgáltatásait is. Ebben az esetben a spermát feldolgozás céljából kiküldik a származási spermagyűjtő központból, ahova az feldolgozást követően visszakerül. Ezért helyénvaló e rendeletben meghatározni a szaporítóanyagok feldolgozására vonatkozó szabályokat, beleértve annak lehetőségét, hogy azokat szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekben dolgozzák fel, valamint a sperma és más szaporítóanyagok ilyen szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekbe és létesítményekből történő elszállítására és jelölésére vonatkozó részletes szabályokat. Amennyiben a spermát szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben dolgozzák fel, a sperma nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a műszalmán vagy az egyéb csomagon feltüntetett jelölésnek tartalmaznia kell mind a spermagyűjtő központ, mind pedig a szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény engedélyezési vagy nyilvántartási számát. |
|
(16) |
Bár az antibiotikumokat körültekintően kell használni, az antibiotikumok spermahígítókban való alkalmazásának – különösen a lehetséges nemzetközi kereskedelem szempontjából – összhangban kell lennie az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (továbbiakban: a kódex) (2017. évi kiadás) 4.6.7. cikkének rendelkezéseivel (6). A 88/407/EGK irányelv értelmében a szarvasmarha-spermához campylobacterek, leptospirák és mycoplasmák ellen hatásos antibiotikumokat kell adni, a 90/429/EGK irányelv szerint a sertésspermához leptospirákkal szemben hatásos antibiotikumokat kell hozzáadni, míg a 92/65/EGK irányelv az antibiotikumok önkéntes használatáról rendelkezik. E rendeletben fenn kell tartani az antibiotikumok használatára vonatkozóan a 88/407/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvben meghatározott, valamint az OIE által ajánlott szabályokat. Amennyiben a spermához antibiotikumokat adnak, a kísérő egészségügyi bizonyítványban fel kell tüntetni a hatóanyag(ok)ra és az azok koncentrációjára vonatkozó információkat. |
|
(17) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy minden illetékes hatóságnak létre kell hoznia és folyamatosan frissítenie kell egy nyilvántartást a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítményekről és a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekről, és ezt a nyilvántartást hozzáférhetővé kell tennie a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai számára. Ezenkívül a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekről készült nyilvántartást a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. Ezért helyénvaló e rendeletben meghatározni az előírt nyilvántartásokban feltüntetendő részletes információkat, és szabályozni kell a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmények nyilvántartásának nyilvános hozzáférhetőségét. |
|
(18) |
A sperma, a petesejtek és az embriók hosszú készletezhetősége miatt e rendeletben külön szabályokat kell megállapítani a szaporítóanyaggal foglalkozó olyan engedélyezett létesítmények által gyűjtött szaporítóanyagok tárolására és mozgatására vonatkozóan, amelyek tevékenységüket beszüntették. Az ilyen szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekre vonatkozó információkat meg kell őrizni az érintett tagállam szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó nyilvántartásában, melyben fel kell tüntetni a tevékenység beszüntetésének időpontját is. Ezenkívül a nyilvántartásban fel kell tüntetni az engedély visszavonásának időpontját. Továbbá meg kell határozni, hogy milyen időtartamra kell megőrizni az ilyen, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekre vonatkozó információkat. |
|
(19) |
Ezen túlmenően e rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására is, hogy azok a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmények, amelyek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményük engedélyének visszavonása előtt beszüntették tevékenységüket, a begyűjtött vagy termelt és az érintett szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tárolt spermát, petesejteket vagy embriókat elszállítsák további tárolás céljából egy szaporítóanyag-tároló központba, vagy szaporítási célból egy olyan létesítménybe, ahol szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket tartanak, vagy az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkével (7) összhangban állati melléktermékként történő biztonságos ártalmatlanításra vagy felhasználásra. |
|
(20) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 121. cikke meghatározza a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket, és e rendeletnek meg kell határoznia az említett szaporítóanyagok jelölésére vonatkozó részletes szabályokat. A műszalma és más, szaporítóanyagot tartalmazó csomagok jelölésének jelenlegi rendszere jól kidolgozott. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni az Nemzetközi Állatnyilvántartási Bizottság (ICAR) (8) ajánlásait is. |
|
(21) |
A juh- és kecskefélék spermájának gyűjtése és feldolgozása szintén egyedi jellemzőkkel bír. Néhány spermagyűjtő központ a spermát pellet formában lefagyasztja, míg mások a friss vagy hűtött spermát rövid időre gyűjtőedénybe, például kriocsőbe helyezik. Az ilyen pelletek és kriocsövek egyedi jelölése időigényes és körülményes. Annak érdekében, hogy a juh- és kecskefélék spermáját más tagállamokba lehessen szállítani, és egyidejűleg biztosított legyen azok nyomonkövethetősége, lehetővé kell tenni a fagyasztott spermát tartalmazó pelletek, illetve a friss vagy hűtött spermát tartalmazó kriocsövek vagy műszalmák csoportos azonosítását. Ezért e rendeletben meg kell határozni a gyűjtőcsomagok, mint például a juh- és kecskefélék fagyasztott spermáját tartalmazó pelleteket, illetve friss vagy hűtött spermáját tartalmazó kriocsöveket vagy műszalmákat tartalmazó gobletek jelölésére vonatkozó szabályokat. |
|
(22) |
Az e rendeletben meghatározott, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket ki kell egészíteni a műszalmák és az egyéb csomagok jelölésére vonatkozó technikai követelményekre és részletes előírásokra vonatkozó szabályokkal, amelyeket az (EU) 2016/429 rendelet 123. cikke szerint elfogadott bizottsági végrehajtási rendelet fog megállapítani. |
|
(23) |
A kutyák és a macskák, a szarvasmarha, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagát egyre nagyobb számban mozgatják a tagállamok között. Ezért helyénvaló harmonizált szabályokat megállapítani az ilyen szaporítóanyagot tartalmazó műszalma és egyéb csomagok jelölésére vonatkozóan. A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagának nyomonkövethetőségére vonatkozóan kiegészítő szabályokat kell meghatározni ebben a rendeletben. |
|
(24) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 159. cikke szabályokat állapít meg a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagai más tagállamokba történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozóan. E szabályok gyakorlati alkalmazhatósága érdekében e rendeletben részletes szabályokat kell megállapítani a szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására és szállítására vonatkozóan, valamint meg kell határozni az olyan tartott donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményeket, amelyektől szaporítóanyagot vesznek, továbbá az ilyen állatok elkülönítésének és karanténezésének szabályait, valamint a tartott donor állatokon és a szaporítóanyagokon végzett laboratóriumi és más vizsgálatokra vonatkozó követelményeket, valamint az említett szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására, illetve a rajtuk végzett egyéb eljárásokra és a szállításukra vonatkozó állategészségügyi követelményeket. |
|
(25) |
Ezen túlmenően a 88/407/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvek bizonyos feltételek mellett eltérést engedélyeztek a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék donor állataira vonatkozó vizsgálati kötelezettségek alól azokban az esetekben, amikor ezeket az állatokat spermagyűjtő központok között mozgatják. Mivel ezek az eltérések csökkentik a spermagyűjtő központok felelős személyeinek eljárási és gazdasági terheit, és állategészségügyi szempontból indokoltak, indokolt e rendeletben fenntartani az engedélyezett spermagyűjtő központok között mozgatott szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék donor állataira vonatkozó egyes állategészségügyi követelmények alóli mentességeket. |
|
(26) |
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján az egy adott faj különböző típusú szaporítóanyagainak egy konténerben történő szállítása nem hordozza a szaporítóanyagok szennyeződésének kockázatát, ha azokat meghatározott körülmények között szállítják. Ezek a feltételek magukban foglalják a szállítókonténer fizikailag elkülönített rekeszeiben történő szállítást, vagy a kettős zsákos rendszer használatát, amely által a különböző típusú áruk védve vannak egymástól. Ezért helyénvaló e rendeletben olyan szabályokat megállapítani, amelyek lehetővé teszik, hogy egyetlen faj különböző típusú szaporítóanyagait bizonyos körülmények között egy konténerben szállítsák. |
|
(27) |
A szaporítóanyagoknak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből más tagállamokba, vagy országon belül a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből a szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekbe és szaporítóanyag-tároló központokba való szállítására használt konténerek plombával való ellátása biztosítja, hogy ne sérüljenek a szaporítóanyag szállításának állategészségügyi feltételei. A központ vagy a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményért felelős munkacsoport állatorvosának – akinek a neve az adott létesítmény engedélyében szerepel – biztosítania kell, hogy az említett plomba felkerüljön a konténerre. A bizonyítványt a szaporítóanyag-szállítmányra vonatkozóan kiállító hatósági állatorvos számára lehetővé kell tenni, hogy a konténer tartalmának ellenőrzése céljából a plombát felnyissa, majd ismét felhelyezze a szállítókonténerre. Ezeket a rendelkezéseket figyelembe kell venni az e rendeletben megállapított szabályok megállapításakor. |
|
(28) |
A 89/556/EGK irányelv meghatározza a szarvasmarhafélékhez tartozó állatok embrióinak Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő behozatalára vonatkozó feltételeket. Ugyanakkor e rendeletben meg kell határozni a szarvasmarha-petesejtek és petefészkek Unión belüli mozgására vonatkozó szabályokat is. |
|
(29) |
Az (EU) 2016/429 rendelet elfogadása előtt hatályos uniós jogszabályok és ez a rendelet megállapították a sperma olyan esetekre vonatkozó kereskedelmére vonatkozó szabályokat, amikor a szállítmány minden egyes adagja egy adott donor ejakulátumából áll. Mivel azonban a több donortól származó kevert vagy összevont sperma növelheti a termékenységet, és mivel általánosan elterjedt az ilyen spermák használata, e rendeletnek meg kell állapítania a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék kevert vagy összevont spermájának mozgására vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy a sperma keverése arra a spermagyűjtő központra korlátozódik, ahol azt begyűjtötték, és a kevert spermát tartalmazó egyes műszalmán vagy egyéb csomagokon elhelyezett jelölés lehetővé teszi az összes donor állat egyedi azonosító számának nyomon követését. Ezen túlmenően a felelős személynek eljárásokkal kell rendelkeznie a kevert sperma feldolgozására vonatkozóan, és nyilvántartásainak tartalmaznia kell az ilyen sperma spermagyűjtő központból történő mozgatásának részletes adatait. |
|
(30) |
A 92/65/EGK irányelv 13. cikke szabályokat állapít meg az említett irányelv A., illetve B. mellékletében felsorolt betegségekre fogékony olyan állatfajok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak kereskedelmére vonatkozóan, amelyek szállítása a szóban forgó irányelv C. mellékletének megfelelően engedélyezett szervezetekhez, intézményekhez vagy központokhoz, illetve szervezetekből, intézményekből vagy központokból történik. Az említett irányelv E. melléklete meghatározza a kereskedelemben használatos állategészségügyi bizonyítványmintát, amelynek az ilyen sperma-, petesejt- vagy embriószállítmányokat kísérnie kell. Az (EU) 2016/429 rendelet 95. és 137. cikke meghatározza a „körülhatárolt létesítmény” fogalmát, amely megegyezik a 92/65/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott „engedélyezett szervezet, intézmény vagy központ” fogalmával. Tekintettel arra, hogy az állatok genetikai anyagának cseréje jelenleg az engedélyezett szervek, intézmények és központok között történik, e rendeletben meg kell őrizni az ilyen Unión belüli mozgások lehetőségét. Ezért helyénvaló e rendeletben meghatározni a körülhatárolt létesítményekben tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményeket. E rendeletnek ezért lehetővé kell tennie a körülhatárolt létesítmények felelős személyei számára, hogy más tagállamokba mozgassák az említett létesítményekben tartott állatokból gyűjtött szaporítóanyagok szállítmányait, anélkül, hogy a létesítményeket szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményként külön engedélyeztetni kellene. Mivel a körülhatárolt létesítményként történő engedélyezés, az állatok ezekben a létesítményekben történő ellenőrzött kezelése, az egyedi felügyeleti követelmények és a szaporítóanyag-szállítmányok másik körülhatárolt létesítménybe történő mozgatása szigorú állategészségügyi követelményeik hatálya alá tartozik, ezeknek elegendő garanciát kell biztosítaniuk az állatbetegségek terjedésének megakadályozására. |
|
(31) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 162. cikke megállapítja a tartott szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványban minimálisan feltüntetendő információkra vonatkozó szabályokat. Ezért e rendeletnek meg kell határoznia azokat a részletes információkat, amelyeket az ilyen bizonyítványoknak tartalmazniuk kell. |
|
(32) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 163. cikke előírja, hogy a felelős személyeknek előzetesen tájékoztatniuk kell a származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságát a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, és lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak másik tagállamba történő tervezett mozgatásáról, továbbá hogy rendelkezésre kell bocsátaniuk minden olyan szükséges információt, amely az illetékes hatóság számára lehetővé teszi, hogy a szaporítóanyagok mozgatását a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál bejelentse. Ezért e rendeletben részletes szabályokat kell megállapítani a felelős személyek általi előzetes bejelentés követelményeire, az ilyen mozgatások bejelentéséhez szükséges információkra és az ilyen bejelentésekre vonatkozó vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan. |
|
(33) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 163. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a bejelentés céljából a Traces-t kell használni, amikor a szaporítóanyag-szállítmányokat más tagállamokba kívánják mozgatni. A Traces a 2003/24/EK (9) és a 2004/292/EK (10) bizottsági határozatban előírt integrált számítógépes állategészségügyi rendszer. Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 131. cikke előírja a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó integrált információkezelési rendszer létrehozását, amelybe Traces-funkcióikat is integrálni fognak. Ezért e rendeletben a Traces helyett a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerére kell hivatkozni. |
|
(34) |
Az (EU) 2016/429 rendelet 165. cikke előírja, hogy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti szaporítóanyagoknak a rendeltetési hely szerinti tagállam területére tudományos célból történő mozgását abban az esetben, ha ezek a mozgások nem felelnek meg a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó standardizált követelményeknek. Az ilyen mozgások lehetővé tétele érdekében indokolt e rendeletben megállapítani az illetékes hatóságok által a szaporítóanyagok tagállamok közötti tudományos célú mozgására vonatkozó eltérések biztosítására vonatkozó szabályokat. |
|
(35) |
A nemzeti génbankok fontos szerepet játszanak az adott tagállamra jellemző állati populációk genetikai anyagának tárolásában. Az ilyen nemzeti génbankok célja az állatok genetikai erőforrásainak ex situ megőrzése és fenntartható felhasználása. A nemzeti génbankokban tárolt szaporítóanyagok állategészségügyi állapota gyakran ismeretlen, vagy e szaporítóanyagok begyűjtése, előállítása, feldolgozása és tárolása az uniós és nemzeti jogszabályok alapján jelenleg alkalmazandótól eltérő állategészségügyi rendszer szerint történt. Mivel ezek a szaporítóanyagok különleges értékkel bírnak, hiszen ezek gyakran az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. cikke 24. pontjának meghatározása szerinti olyan veszélyeztetett fajták vagy olyan fajták genetikai anyagai, amelyek a genetikai anyag begyűjtése óta már kihaltak, és mivel a tagállamok kifejezték az ilyen szaporítóanyagok egymás közötti cseréjéhez fűződő érdeküket, e rendeletben meg kell határozni azon egyedi feltételeket, amelyek teljesülése esetén az illetékes hatóságok eltérést biztosíthatnak a nemzeti génbankokban tárolt szaporítóanyagok más tagállamokba történő szállítására vonatkozóan. Főszabályként ennek a rendeletnek meg kell határoznia e szaporítóanyagok különböző tagállamok nemzeti génbankjai közötti mozgásának feltételeit, ugyanakkor a szaporítóanyagok nemzeti génbankokból a felelős személyeknek történő nemzeti elosztására vonatkozó szabályok megállapításának továbbra is a tagállamok illetékes hatóságainak feladatkörében kell maradnia. Különös figyelmet kell fordítani továbbá az ilyen mozgásokra vonatkozó állategészségügyi feltételekre abban az esetben, amikor szükség lehet bizonyos betegségek vizsgálatára. |
|
(36) |
Ez a rendelet az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletre (13), valamint a szintén az (EU) 2016/429 rendelet hatályában elfogadott (EU) 2019/2035 (14), (EU) 2020/689 (15) és (EU) 2020/688 (16) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletekre hivatkozik. Ezekre a hivatkozásokra azért van szükség, mert az említett rendeletek a felügyeletre, a mentesítési programokra, a betegségtől mentes minősítésre, az azonosításra és a nyilvántartásba vételre, az Unió területén belül történő nyomonkövethetőségre és mozgásokra és az állatok Unióba történő belépésére vonatkozó olyan követelményeket határoznak meg, amelyek a donor állatok szaporítóanyagaira is alkalmazandók. |
|
(37) |
Az (EU) 2016/429 rendelettel 2021. április 21-i hatállyal hatályon kívül helyezendő 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EGK és 92/65/EGK irányelvek értelmében elfogadott jogi aktusok alapján engedélyezett, és szaporítóanyagok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységeket végző spermagyűjtő központokra vagy spermatároló központokra vagy embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoportokra vonatkozó új jogi keretre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében ezeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket e rendeletnek megfelelően engedélyeztek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a felelős személyek megfeleljenek az ebben a rendeletben meghatározott valamennyi szabálynak, különösen azáltal, hogy azokat rendszeres és kockázatalapú hatósági ellenőrzéseknek vetik alá. Megfelelés hiánya esetén az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó felelős személyek megtegyék a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket, és szükség esetén fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni az engedélyüket. |
|
(38) |
A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt gyűjtött és előállított szaporítóanyagok esetében azokat a műszalmákat és egyéb csomagokat, amelyekben – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem – ilyen spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak, és amelyeket a 88/407/EGK, a 89/556/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályoknak megfelelően 2021. április 21-e előtt láttak el jelöléssel, úgy kell tekinteni, mint amelyek e rendelet szerint kerültek jelölésre, és mint amelyek jogosultak a tagállamok közötti mozgásra. |
|
(39) |
Ezt a rendeletet az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjával összhangban 2021. április 21-től kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. RÉSZ
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) E rendelet kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítményekre előírt és a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében megállapított szabályokat.
(2) A II. rész 1. fejezete meghatározza a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó olyan létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelményeket, amelyekből az említett állatok szaporítóanyagait egy másik tagállamba mozgatják, mégpedig a következőkkel kapcsolatban:
|
a) |
karantén, elkülönítés és egyéb biológiai védelmi intézkedések; |
|
b) |
felügyeleti követelmények; |
|
c) |
létesítmények és felszerelések; |
|
d) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekben dolgozó személyzetnek és állatorvosoknak a létesítmény tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségei, kompetenciája és szakképzése; |
|
e) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményeket jóváhagyó illetékes hatóság kötelezettségei; |
|
f) |
a szóban forgó, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények tevékenységének beszüntetésére vonatkozó különös szabályok. |
(3) A II. rész 2. fejezete meghatározza a következőkre vonatkozó követelményeket:
|
a) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítmények nyilvántartásában az illetékes hatóság által feltüntetendő információk; |
|
b) |
a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmények nyilvántartásában az illetékes hatóság által feltüntetendő információk; valamint az említett nyilvántartás nyilvánosság számára való hozzáférhetőségének szabályai azon esetre vonatkozóan, ha ezen állatok szaporítóanyagait tagállamok közötti mozgatásra szánják. |
(4) A II. rész 3. fejezete meghatározza a következőket:
|
a) |
a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségeire vonatkozó szabályok, valamint az ilyen létesítményben gyűjtött, előállított vagy feldolgozott szaporítóanyagokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettség a létesítmény tevékenységének beszüntetése után; |
|
b) |
a következőktől származó szaporítóanyagok nyomonkövethetőségére vonatkozó követelmények:
|
(5) A III. rész 1. fejezete megállapítja a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelményeket, beleértve az eltéréseket is, az alábbiakra kiterjedően:
|
a) |
a szaporítóanyagok szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben való gyűjtésére, előállítására, feldolgozására és tárolására vonatkozó szabályok; |
|
b) |
azokra a donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelmények, amelyektől szaporítóanyagot gyűjtöttek, valamint az ilyen állatok elkülönítésére vagy karanténjára vonatkozó állategészségügyi követelmények; |
|
c) |
a donor állatokon és a szaporítóanyagokon elvégzendő laboratóriumi és egyéb vizsgálatok; |
|
d) |
a szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására és a kapcsolódó egyéb eljárásokra, valamint az azok szállítására vonatkozó állategészségügyi követelmények. |
(6) A III. rész 2. fejezete a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgatására vonatkozóan megállapítja:
|
a) |
az állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó szabályokat; |
|
b) |
az állategészségügyi bizonyítványban feltüntetendő információk körét; |
|
c) |
a nyilatkozatra vonatkozó követelményeket; |
|
d) |
a bejelentési követelményeket. |
(7) A III. rész 3. fejezete meghatározza az állategészségügyi követelményeket és a bizonyítványok kiállításával és a bejelentéssel kapcsolatos követelményeket a következő állatokból származó szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatására vonatkozóan:
|
a) |
kutyák és macskák; |
|
b) |
szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményekben tartott szárazföldi állatok; |
|
c) |
a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatok. |
(8) A III. rész 4. fejezete szabályokat állapít meg az illetékes hatóságok által a tudományos célokra szánt és a génbankokban tárolt szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatására vonatkozóan biztosított eltérésekre vonatkozóan.
(9) A IV. rész bizonyos átmeneti intézkedéseket állapít meg a 88/407/EGK, a 89/556/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvek tekintetében a következőkkel kapcsolatban:
|
a) |
a spermagyűjtő központok, spermatároló központok, embriógyűjtő munkacsoportok és embrióelőállító munkacsoportok engedélyezése; |
|
b) |
a műszalmák és az egyéb olyan csomagok jelölése, amelyekben spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak. |
(10) Ez a rendelet a vadon élő állatok szaporítóanyagaira nem alkalmazandó.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet 1. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túl e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
1. |
„szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítmény”: a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítménytől eltérő, az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 93. cikke első albekezdésének a) pontja szerint nyilvántartásba vett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény; |
|
2. |
„szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény”: az (EU) 2016/429 rendelet 97. cikkével összhangban engedélyezett spermagyűjtő központ, embriógyűjtő munkacsoport, embrióelőállító munkacsoport, szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény vagy szaporítóanyag-tároló központ; |
|
3. |
„szarvasmarhafélék” vagy „szarvasmarhafélékhez tartozó állatok”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok; |
|
4. |
„sertésfélék” vagy „sertésfélékhez tartozó állatok”: a Sus scrofa fajhoz tartozó patások; |
|
5. |
„juhfélék” vagy „juhfélékhez tartozó állatok”: az Ovis nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok; |
|
6. |
„kecskefélék” vagy „kecskefélékhez tartozó állatok”: a Capra nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok; |
|
7. |
„lófélék” vagy „lófélékhez tartozó állatok”: az Equus nem fajaihoz tartozó egypatás állatok (ideértve a lovakat, a szamarakat és a zebrákat), valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok; |
|
8. |
„állategészségügyi bizonyítvány”: a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (4) bekezdése szerint kiállított dokumentum, amely a szaporítóanyag-szállítmányt a rendeltetési helyre történő megérkezéséig kíséri; |
|
9. |
„nyilatkozat”: a felelős személy által a 32. és a 46. cikkben említettek szerint kibocsátott dokumentum, amely a szaporítóanyag-szállítmányt a rendeltetési helyre történő megérkezéséig kíséri; |
|
10. |
„génbank”: állati genetikai anyagok tárolóhelye, amely a tartott szárazföldi állatok genetikai erőforrásainak ex situ megőrzését és fenntartható felhasználását szolgálja, és amelyet az illetékes hatóság által e feladatok ellátására felhatalmazott vagy e feladatok ellátása tekintetében elismert intézmény tart fenn; |
|
11. |
„spermagyűjtő központ”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék másik tagállamba történő szállításra szánt spermájának gyűjtésére, feldolgozására, tárolására az illetékes hatóság által a 4. cikk szerint engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény; |
|
12. |
„embriógyűjtő munkacsoport”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék másik tagállamba történő szállításra szánt in vivo kinyert embrióinak gyűjtésére, feldolgozására, tárolására az illetékes hatóság által a 4. cikk szerint engedélyezett, szakemberek egy csoportjából vagy egy struktúrából álló, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény; |
|
13. |
„embrióelőállító munkacsoport”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék másik tagállamba történő szállításra szánt petesejtjeinek gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására, valamint embrióinak – adott esetben tárolt spermával történő – in vitro előállítására, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által a 4. cikk szerint engedélyezett, szakemberek egy csoportjából vagy egy struktúrából álló, szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmény; |
|
14. |
„sperma”: egy vagy több állattól származó ejakulátum módosítás nélküli, előkészített vagy hígított állapotban; |
|
15. |
„petesejtek”: az oogenesis haploid szakaszai, beleértve a másodlagos oocytákat és a petesejteket is; |
|
16. |
„embrió”: egy állat fejlődésének azon kezdeti stádiuma, amikor az még alkalmas egy befogadó anyaállatba történő átültetésre; |
|
17. |
„szaporítóanyag-szállítmány”: azon sperma, petesejtek, in vitro kinyert embriók vagy in vitro előállított embriók mennyisége, amelyeket ugyanabból a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből adtak fel, és amelyek egyetlen állategészségügyi bizonyítvány hatálya alá tartoznak; |
|
18. |
„szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék egy vagy több fajától származó, másik tagállamba történő szállításra szánt sperma, petesejtek vagy embriók vagy a szaporítóanyagok vagy szaporítóanyagtípusok vagy fajok bármely kombinációjának feldolgozására – adott esetben spermaszexálásra is – és tárolására az illetékes hatóság által a 4. cikk szerint engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény; |
|
19. |
„szaporítóanyag-tároló központ”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék egy vagy több faja másik tagállamba történő szállításra szánt spermájának, petesejtjeinek vagy embrióinak vagy a szaporítóanyag-típusok vagy fajok bármely kombinációjának tárolására az illetékes hatóság által a 4. cikk szerint engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény; |
|
20. |
„a központ állatorvosa”: a spermagyűjtő központban, a szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben vagy a szaporítóanyag-tároló központban végzett tevékenységekért e rendelet értelmében felelős állatorvos; |
|
21. |
„a munkacsoport állatorvosa”: valamely embriógyűjtő munkacsoport vagy embrióelőállító munkacsoport által végzett tevékenységekért e rendelet értelmében felelős állatorvos; |
|
22. |
„egyedi engedélyszám”: az illetékes hatóság által kiadott szám; |
|
23. |
„az engedély visszavonásának időpontja”: az a nap, amikor az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 100. cikkével összhangban felfüggesztette vagy visszavonta a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény engedélyét; |
|
24. |
„egyedi nyilvántartási szám”: a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítményhez rendelt szám; |
|
25. |
„karanténlétesítmény”: a szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskefélékhez tartozó állatoknak a spermagyűjtő központba kerülésüket megelőző, legalább 28 napos időszakra történő elkülönítése céljára az illetékes hatóság által engedélyezett létesítmény; |
|
26. |
„betegségtől mentes létesítmény”: egy, az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkében foglalt követelmények szerinti minősítésű létesítmény; |
|
27. |
„hatósági laboratórium”: egy olyan tagállamban, harmadik országban vagy harmadik országbeli területen található laboratórium, amelyet az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkével összhangban az illetékes hatóság az e rendelet 24. és 25. cikkében előírt vizsgálatok elvégzésére kijelölt; |
|
28. |
„hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere” (IMSOC): a hatósági ellenőrzések információkezelésére szolgáló rendszer azon mechanizmusok és eszközök integrált működtetésére, amelyeken keresztül a hatósági ellenőrzésekkel és egyéb hivatalos tevékenységekkel kapcsolatos adatokat, információkat és dokumentumokat kezelik, feldolgozzák és automatikusan kicserélik az (EU) 2017/625 rendelet 131 cikkében említettek szerint, és amelyet jelenleg a Traces helyett használnak; |
|
29. |
„veszélyeztetett fajta”: valamely tagállam által veszélyeztetettként elismert olyan helyi fajta, amely az említett tagállam egy vagy több hagyományos tenyésztési rendszeréhez vagy környezetéhez genetikailag alkalmazkodott, amennyiben a veszélyeztetett állapotot a veszélyeztetett fajták terén szükséges szakértelemmel és szakismeretekkel rendelkező testület tudományos alapon megállapította, az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének (24) bekezdésében foglaltak szerint; |
|
30. |
„jóváhagyott mentesítési program”:egy tagállamban vagy annak egy körzetében végrehajtott, a Bizottság által az (EU) 2016/429 rendelet 31. cikke (3) bekezdése szerint jóváhagyott betegségmentesítési program; |
|
31. |
„donor állatok csoportja”: azonos egészségi állapotú állatok azon csoportja, amelyektől egyidejűleg gyűjtik be a szaporítóanyagokat, és azokat egyszerre dolgozzák fel és együtt szállítják. |
II. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGGAL FOGLALKOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE, A NYILVÁNTARTÁSOK, A NYILVÁNTARTÁS-VEZETÉS ÉS A NYOMONKÖVETHETŐSÉG
1. FEJEZET
A szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése
3. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecskefélék- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó következő létesítmények felelős személyeinek az (EU) 2016/429 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz, amennyiben a fent említett állatok szaporítóanyagát más tagállamba kívánják mozgatni:
|
a) |
az a létesítmény, amely szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék spermájának gyűjtését, feldolgozását és tárolását végzi, spermagyűjtő központként történő engedélyez céljából; |
|
b) |
szakemberek azon csoportja vagy az a szervezet, amely a munkacsoport állatorvosának a felügyelete alatt áll, és felhatalmazással rendelkezik szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék embrióinak gyűjtésére, feldolgozására és tárolására, embriógyűjtő munkacsoportként való engedélyezés céljából; |
|
c) |
szakemberek azon csoportja vagy az a szervezet, amely a munkacsoport állatorvosának a felügyelete alatt áll, és felhatalmazással rendelkezik a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék petesejtjeinek gyűjtésére, feldolgozására és tárolására és embrióinak előállítására, feldolgozására és tárolására, embrióelőállító munkacsoportként való engedélyezés céljából; |
|
d) |
az a létesítmény, ahol friss, hűtött vagy fagyasztott szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék spermáját, petesejtjeit vagy embrióit dolgozzák fel és tárolják, szaporítóanyag-feldolgozó létesítményként való engedélyezés céljából; |
|
e) |
az a létesítmény, ahol friss, hűtött vagy fagyasztott szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék spermáját, petesejtjeit vagy embrióit tárolják, szaporítóanyag-tároló létesítményként való engedélyezés céljából. |
4. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítmények illetékes hatóság általi engedélyezése
(1) Az illetékes hatóság csak azt követően engedélyezi a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítményt az (EU) 2016/429 rendelet 97. cikkében említettek szerint, hogy meggyőződött arról, hogy az megfelel a következő követelményeknek:
|
a) |
a felelős személy kinevezte:
|
|
b) |
a szóban forgó tevékenységhez szükséges létesítmények, felszerelések és működési eljárások megfelelnek az alábbi követelményeknek:
|
(2) A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítmény engedélyezésekor az (EU) 2016/429 rendelet 97. és 99. cikkében említettek szerint az illetékes hatóság egy egyedi engedélyszámot rendel a létesítményhez, amelynek tartalmaznia kell az engedélyt kiadó ország ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kódját.
5. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmények tevékenységeinek beszüntetésére vonatkozó különleges szabályok
(1) Amennyiben egy szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmény felelős személye beszünteti annak tevékenységét, az érintett felelős személynek biztosítania kell, hogy az adott szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményben begyűjtött, előállított és tárolt spermák, petesejtek vagy embriók összes szállítmányát még az engedély visszavonásának időpontja előtt elszállítsák onnan:
|
a) |
további tárolás céljából egy szaporítóanyag-tároló központba; vagy |
|
b) |
szaporítás céljából egy olyan létesítménybe, ahol szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket tartanak; vagy |
|
c) |
állati melléktermékekként történő biztonságos ártalmatlanítás vagy felhasználás céljából az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban. |
(2) Ha a spermák, a petesejtek vagy az embriók szállítmányait az engedély visszavonásának időpontját megelőzően nem szállítják el a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből, mint ahogy azt az (1) bekezdés előírja, az ilyen szállítmányok nem szállíthatók el más tagállamba.
2. FEJEZET
A szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítményekről az illetékes hatóság által vezetendő nyilvántartások
6. cikk
A szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítményekről az illetékes hatóság által vezetendő nyilvántartás
(1) Az illetékes hatóság létrehozza és folyamatosan frissíti a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítményeket tartalmazó nyilvántartást.
(2) Az illetékes hatóságnak legalább az alábbi információkat kell szerepeltetnie az (1) bekezdésben említett nyilvántartásban a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítményekre vonatkozóan:
|
a) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítmény neve, elérhetőségi adatai, és – amennyiben rendelkezésre áll – honlapjának egységes forráshely-meghatározója (URL); |
|
b) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítmény címe; |
|
c) |
azon szaporítóanyagok-típus(ok) és állatfajok, amelyekre vonatkozóan nyilvántartásba vették; |
|
d) |
az illetékes hatóság által kiadott egyedi nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vétel időpontja; |
|
e) |
ha a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítmény tevékenységeit beszüntették, ezen tevékenységek beszüntetésének az időpontja. |
7. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítményekről az illetékes hatóság által vezetendő nyilvántartás
(1) Az illetékes hatóság létrehozza és folyamatosan frissíti a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó nyilvántartást.
(2) Az illetékes hatóságnak legalább az alábbi információkat kell szerepeltetnie az (1) bekezdésben említett nyilvántartásban a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekre vonatkozóan:
|
a) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény neve, elérhetőségi adatai és – amennyiben rendelkezésre áll – honlapjának URL-je; |
|
b) |
a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény címe; |
|
c) |
a központ állatorvosának vagy a munkacsoport állatorvosának a neve; |
|
d) |
azoknak a szaporítóanyagoknak a típusa, azon szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény típusa és azok az állatfajok, amelyekre az engedélyt megadták; |
|
e) |
az illetékes hatóság által kiadott egyedi engedélyszám és az engedélyezés időpontja. |
(3) Amennyiben a 4. cikkben előírt követelmények alapján a szaporítóanyag-feldolgozó létesítménynek vagy a szaporítóanyag-tároló központnak az illetékes hatóság az engedélyt egynél több szaporítóanyag-típusnak vagy egynél több állatfaj szaporítóanyagának a tárolására, illetve szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény esetében feldolgozására adta meg, az illetékes hatóságnak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekről vezetett nyilvántartásban szerepeltetnie kell a szaporítóanyagokkal foglalkozó engedélyezett létesítményben tárolt, és adott esetben feldolgozott szaporítóanyagok típusára és azok állatfajaira vonatkozó információkat.
(4) Amennyiben az illetékes hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 100. cikkének (2) bekezdésével összhangban felfüggesztette vagy visszavonta a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény engedélyét, indokolatlan késedelem nélkül:
|
a) |
feltünteti a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó nyilvántartásában az engedély felfüggesztését vagy visszavonását; |
|
b) |
megadja az engedély felfüggesztése esetén a felfüggesztés kezdetének és végének időpontját, visszavonás esetén pedig az engedély visszavonásának időpontját. |
(5) Amennyiben egy szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény beszünteti az 5. cikkben említett tevékenységét, az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül feltünteti az érintett tevékenységek beszüntetésének időpontját a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó nyilvántartásában.
(6) Amennyiben a szaporítóanyagokat tagállamok közötti mozgatásra szánják, az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett nyilvántartást a honlapján hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és tájékoztatja a Bizottságot ennek a honlapnak az URL-jéről.
Az illetékes hatóság, amennyiben honlapjának URL-címe megváltozik, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Bizottságot az adott honlap új URL-jéről.
3. FEJEZET
Nyilvántartás-vezetés és nyomonkövethetőség
8. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei
(1) A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmények felelős személyeinek legalább az alábbi információkra vonatkozóan nyilvántartást kell vezetniük:
|
a) |
a spermagyűjtő központ tekintetében:
|
|
b) |
az embriógyűjtő munkacsoport, embrióelőállító munkacsoport vagy embriógyűjtő és -előállító munkacsoport tekintetében:
|
|
c) |
a szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény vagy szaporítóanyag-tároló központ tekintetében:
|
(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítménynek az illetékes hatóság az engedélyt több szaporítóanyag-típusnak vagy egynél több állatfajta szaporítóanyagának a feldolgozására és tárolására, illetve tárolására adta meg, a felelős személynek külön nyilvántartást kell vezetnie a feldolgozott és tárolt, illetve tárolt szaporítóanyag minden egyes típusára és az egyes állatfajok feldolgozott és tárolt, illetve tárolt szaporítóanyagaira vonatkozóan.
9. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó és tevékenységét beszüntető engedélyezett létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei
(1) Amennyiben a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó, engedélyezett létesítmény az 5. cikkben foglaltak szerint a tevékenységét beszünteti, a létesítmény felelős személye csak akkor mozgathatja a tárolt szaporítóanyag-szállítmányokat egy szaporítóanyag-tároló központba, ha az ilyen szállítmányokat a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban előírt nyilvántartások eredeti vagy másolati példányai kísérik.
(2) Az (1) bekezdésben említett, tevékenységét beszüntető létesítményből származó szaporítóanyagot tartalmazó szállítmányt fogadó szaporítóanyag-tároló központ felelős személye a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban előírt kísérő nyilvántartások alapján nyilvántartásba veszi a szaporítóanyagok beérkezését és az azokra vonatkozó részletes információkat.
10. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak nyomonkövethetőségére vonatkozó követelmények
(1) A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szaporítóanyagait gyűjtő, előállító, feldolgozó vagy tároló felelős személyeknek meg kell jelölniük minden olyan műszalmát vagy egyéb csomagot, amelyben spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem –, oly módon, hogy abból könnyen meg lehessen állapítani a következőket:
|
a) |
e szaporítóanyagok begyűjtésének vagy előállításának az időpontja; |
|
b) |
a donor állat(ok) fajtája és azonosító adatai; |
|
c) |
az érintett szaporítóanyagokat gyűjtő, előállító, feldolgozó és tároló, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény egyedi engedélyszáma; |
|
d) |
bármely egyéb releváns információ. |
(2) A szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben végzett spermaszexálás esetén a spermagyűjtő központ felelős személye az (1) bekezdésben említett információkat további információkkal egészíti ki, lehetővé téve azon szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény egyedi engedélyszámának egyértelmű azonosítását, ahol a spermaszexálás történt.
(3) Amennyiben egyetlen műszalma vagy egy egyéb csomag szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskefélék olyan spermáját tartalmazza, amelyet egynél több donor állatból gyűjtöttek, a felelős személy biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett információk lehetővé tegyék a megtermékenyítéshez használt spermaadag összes donor állatának azonosítását.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a juh- vagy kecskefélék spermája
|
a) |
pellet formában fagyasztott, a felelős személy eljárhat úgy, hogy csak az egyetlen donor spermapelletjét tartalmazó gobletet jelöli meg, ahelyett, hogy a gobletben lévő összes pelletet egyenként megjelölné; |
|
b) |
friss vagy hűtött sperma, a felelős személy eljárhat úgy, hogy csak az egyetlen donor spermáját tartalmazó kriocsövet vagy műszalmát tartalmazó gobletet jelöli meg, ahelyett, hogy az adott gobletben lévő összes kriocsövet vagy műszalmát egyenként megjelölné. |
(5) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve a felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy minden egyes olyan műszalmát vagy egyéb csomagot, amelyben spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak, megjelöltek oly módon, hogy az lehetővé tegye a következők azonosítását:
|
a) |
juh- és kecskefélék olyan spermája esetében, amelyet a 13. cikkben említettek szerint abban a létesítményben gyűjtöttek, ahol a donor állatokat tartják, a létesítmény egyedi nyilvántartási száma; vagy |
|
b) |
szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék olyan szaporítóanyagai esetében, amelyeket a 14. cikkben említettek szerint körülhatárolt létesítményben gyűjtöttek vagy állítottak elő, az adott körülhatárolt létesítmény egyedi engedélyszáma. |
11. cikk
A kutyák és macskák, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott más szárazföldi állatok, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagainak nyomonkövethetőségére vonatkozó követelmények
(1) A kutyák és macskák, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott más szárazföldi állatok, valamint a Camelidae vagy a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagait gyűjtő, előállító, feldolgozó vagy tároló felelős személyeknek meg kell jelölniük minden olyan műszalmát vagy egyéb csomagot, amelyben spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem –, oly módon, hogy abból könnyen meg lehessen állapítani a következőket:
|
a) |
e szaporítóanyagok begyűjtésének vagy előállításának az időpontja; |
|
b) |
a fajok, adott esetben az alfajok és a donor állat(ok) azonosító adatai; |
|
c) |
a következők egyike:
|
|
d) |
bármely egyéb információ. |
(2) Amennyiben a spermaszexálásra nem a spermát gyűjtő vagy előállító létesítményben kerül sor, az érintett sperma gyűjtése vagy előállítása helye szerinti létesítmény felelős személye az (1) bekezdésben említett információkat további információkkal egészíti ki, lehetővé téve azon létesítmény egyértelmű azonosítását, ahol a spermaszexálás történt.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az (1) bekezdésben említett állatok spermája pellet formában fagyasztott, a felelős személy eljárhat úgy, hogy a csak egyetlen donortól származó spermapelleteket tartalmazó gobletet jelöli meg, ahelyett, hogy a gobletben lévő összes pelletet egyenként megjelölné.
(4) Amennyiben egyetlen műszalma vagy egy egyéb csomag egynél több donor állattól gyűjtött spermát tartalmaz, a felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy az (1) bekezdés szerinti információk az összes donor állat azonosító adatait tartalmazzák.
III. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGOK TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI MOZGATÁSA
1. FEJEZET
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények
12. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak szaporítóanyagokkal foglalkozó engedélyezett létesítményekből más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó szabályok
A felelős személyek szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék kizárólag olyan spermáját, petesejtjeit és embrióit mozgathatják egy másik tagállamba, amelyeket szaporítóanyagokkal foglalkozó engedélyezett létesítményekben gyűjtöttek, állítottak elő, dolgoztak fel és tároltak.
13. cikk
Eltérés a juh- és kecskefélék spermájának az ezen állatokat tartó létesítményekből más tagállamokba történő mozgatására vonatkozóan
A 12. cikktől eltérve a felelős személyek juh- és kecskeféléknek az ezeket az állatokat tartó létesítményekben gyűjtött, előállított, feldolgozott és tárolt spermáját tartalmazó szállítmányokat is más tagállamokba mozgathatnak, feltéve, hogy ezen felelős személyek:
|
a) |
megkapták a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának előzetes hozzájárulását a szállítmány fogadásához; |
|
b) |
biztosítják, hogy a donor állatokon a spermagyűjtés előtt egy állatorvos klinikai vizsgálatokat végzett, és az állatok a spermagyűjtés napján nem mutattak olyan tüneteket, amelyek D kategóriájú betegségek bármelyikének vagy a juh- és kecskefélékre jellemző új betegségeknek a jelenlétére utalnának, illetve nem mutatták a szóban forgó D kategóriájú vagy új betegségek klinikai jeleit; |
|
c) |
biztosítják, hogy a donor állatok olyan létesítményekből érkeznek, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/688 végrehajtási rendelet 15. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt állategészségügyi követelményeknek; |
|
d) |
biztosítják, hogy a donor állatokon elvégezték a – spermagyűjtés időpontja előtt legalább 30 nappal kezdődő – elkülönítési időszak alatt vett mintákon a következő vizsgálatokat, és azok negatív eredményt adtak:
|
|
e) |
biztosítják, hogy a donor állatokat az (EU) 2019/2035 rendelet 45. cikkének (2) vagy (4) bekezdése, illetve 46. cikkének (1), (2) vagy (3) bekezdése szerint azonosították; |
|
f) |
biztosítják, hogy a sperma jelölése megfelel a 10. cikkben előírt követelményeknek; |
|
g) |
nyilvántartást vezetnek a létesítményben, amely legalább a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt információkat tartalmazza; |
|
h) |
biztosítják, hogy a spermaszállítmány szállítása a 28. és a 29. cikknek megfelelően történik. |
14. cikk
Eltérés a körülhatárolt létesítményekben tartott szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozóan
A 12. cikktől eltérve, a körülhatárolt létesítmények felelős személyei más tagállamokba mozgathatják a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó állatokból e létesítményekben gyűjtött sperma, petesejtek és embriók szállítmányait, feltéve, hogy ezek a felelős személyek:
|
a) |
csak az említett szaporítóanyag-szállítmányokat mozgatják egy másik körülhatárolt létesítménybe; |
|
b) |
biztosítják, hogy a donor állatok(at):
|
|
c) |
biztosítják, hogy a szaporítóanyagok a 10. cikkben előírt követelményeknek megfelelő jelöléssel vannak ellátva; |
|
d) |
biztosítják, hogy a szaporítóanyag-szállítmány szállítása a 28. és a 29. cikknek megfelelően történjen. |
15. cikk
A felelős személyek kötelezettségei az olyan szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményeknek való megfelelés tekintetében, amelyektől szaporítóanyagot gyűjtöttek
A felelős személyek a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak a szállítmányait csak akkor mozgathatják más tagállamba, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
a szaporítóanyagokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek a gyűjtés napján nem mutatták fertőző állatbetegségek tüneteit vagy klinikai jeleit; |
|
b) |
a mozgást a központ, illetve a munkacsoport állatorvosa engedélyezte. |
16. cikk
A központ és a munkacsoport állatorvosainak kötelezettségei az olyan szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményeknek való megfelelés tekintetében, amelyektől szaporítóanyagot gyűjtöttek
A sperma donor állatai tekintetében a központ állatorvosai, illetve a petesejtek és az embriók donor állatai tekintetében a munkacsoport állatorvosai biztosítják, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó donor állatok megfeleljenek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
az Unióban születtek és születésük óta az Unióban tartózkodnak, vagy az Unióba történő belépésre vonatkozóan előírt követelményeknek megfelelően léptek be az Unióba; |
|
b) |
olyan tagállami vagy tagállami körzetbeli létesítményekből, vagy olyan harmadik országbeli, vagy harmadik ország területén vagy körzetében lévő és az illetékes hatóság hatósági ellenőrzése alatt álló létesítményekből érkeznek, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/688 végrehajtási rendelet következő rendelkezéseiben meghatározott állategészségügyi követelményeknek:
|
|
c) |
azonosításuk az (EU) 2019/2035 rendelet alábbi cikkeiben foglalt rendelkezések szerint történt:
|
|
d) |
a szaporítóanyagok első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtési időszak alatt:
|
|
e) |
a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták a d) pont ii. alpontjában említett D kategóriájú betegségek vagy új betegségek tüneteit vagy klinikai jeleit; |
|
f) |
megfelelnek a következőkben megállapított kiegészítő állategészségügyi követelményeknek:
|
17. cikk
A központ és a munkacsoport állatorvosainak kötelezettségei az olyan szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményeknek való megfelelés tekintetében, amelyektől olyan létesítményekben gyűjtöttek szaporítóanyagot, ahol állategészségügyi okok miatt bevezetett forgalmi korlátozások vannak érvényben
A sperma donor állatai tekintetében a központ állatorvosai, illetve a petesejtek és az embriók donor állatai tekintetében a munkacsoport állatorvosai biztosítják, hogy azok a spermák, petesejtek és embriók, amelyeket olyan spermagyűjtő központban vagy létesítményben gyűjtöttek, amely a 16. cikk b) pontja vagy a 20., 21., 22. vagy 23. cikkek szerinti, állategészségügyi okok miatt bevezetett forgalmi korlátozás alatt áll, megfeleljenek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
külön tárolták őket; |
|
b) |
nem mozgatták őket tagállamok között mindaddig, amíg az illetékes hatóságok vissza nem vonták a sperma gyűjtését végző spermagyűjtő központra vagy létesítményre vonatkozó forgalmi korlátozást; valamint |
|
c) |
a tárolt spermán, petesejteken és embriókon megfelelő hatósági vizsgálatokat nem végeztek annak érdekében, hogy kizárják azoknak az állati kórokozóknak a jelenlétét a spermában, a petesejtekben és az embriókban, amelyek azokat a betegségeket okozzák, amelyekre tekintettel a forgalmi korlátozást megállapították. |
18. cikk
A központ állatorvosainak további kötelezettségei az olyan szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményeknek való megfelelés tekintetében, amelyektől spermát gyűjtöttek
A központ állatorvosai biztosítják, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó donor állatok megfeleljenek a következő követelményeknek:
|
a) |
a spermagyűjtő központba történő felvételük napján nem mutatták a 16. cikk d) pontjának ii. alpontjában említett D kategóriájú betegségek tüneteit vagy klinikai jeleit; |
|
b) |
szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatok esetében az állatokat a spermagyűjtő központba történő felvételük napját megelőzően olyan karanténlétesítményben tartották, amely az említett napon megfelelt az alábbi feltételeknek:
|
|
c) |
olyan spermagyűjtő központban tartják őket,
|
19. cikk
Eltérés a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélékhez tartozó, spermagyűjtő központok között mozgatott donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményektől
(1) A 18. cikk b) pontjától eltérve a felelős személyek a donor szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeféléket, és a II. melléklet 4. része I. fejezete 1.b)i. pontjában említett egyes betegségekre vonatkozó vizsgálatok alá vont donor lóféléket egyik spermagyűjtő központból közvetlenül a másik spermagyűjtő központba mozgathatják:
|
a) |
a következő állatok esetében anélkül, hogy a mozgatás előtt és után karantént alkalmaznának vagy vizsgálatot végeznének, a II. melléklet következő rendelkezéseiben foglaltak szerint:
|
|
b) |
abban az esetben, ha a donor állatok:
|
(2) A felelős személyek az (1) bekezdés bevezető mondatában említett donor állatokat csak akkor mozgathatják, ha a származási spermagyűjtő központ illetékes hatósága engedélyezte a mozgatást, és ha ahhoz a rendeltetési spermagyűjtő központ állatorvosa előzetesen hozzájárult.
(3) A felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az (1) bekezdés bevezető mondatában említett donor állatok ne érintkezzenek közvetlenül vagy közvetve rosszabb egészségi állapotú állatokkal a mozgatás során, valamint hogy a használt szállítóeszközöket használat előtt megtisztítsák és fertőtlenítsék.
(4) A rendeltetési spermagyűjtő központok felelős személyei az (1) bekezdés bevezető mondatában említett donor állatokon elvégzik az (1) bekezdés a) pontjában említett valamennyi kötelező rutinvizsgálatot legkésőbb 12 hónappal azután, hogy az érintett állatokon elvégezték az utolsó kötelező rutinvizsgálatokat.
20. cikk
Azokra a szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények, amelyektől spermát, petesejteket és embriókat gyűjtöttek
(1) A sperma donor állatai tekintetében a központ állatorvosa, illetve a petesejtek és az embriók donor állatai tekintetében a munkacsoport állatorvosa biztosítja, hogy a szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
spermadonor állatok esetében a bekaranténozásukat megelőzően olyan létesítményben voltak, amely mentes volt a következő betegségektől, és az állatokat ezt megelőzően sosem tartották rosszabb egészségügyi helyzetű létesítményben:
|
|
b) |
a II. melléklet 1. részében és 5. részének I., II. és III. fejezetében megállapított kiegészítő állategészségügyi követelmények. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjától eltérve a központ állatorvosa jóváhagyhat egy olyan spermadonort is, amely az enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkezik, amennyiben az állat:
|
a) |
két évesnél fiatalabb, és olyan anyaállattól származik, amelyet az állatnak az anyaállattól történő eltávolítását követően a szarvasmarhák enzootikus leukózisára vonatkozó szerológiai vizsgálatnak vetettek alá, és az negatív eredményt adott; vagy |
|
b) |
elérte a két éves életkort, és alávetették a szarvasmarhák enzootikus leukózisára vonatkozó szerológiai vizsgálatnak, amely negatív eredményt adott. |
(3) Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjától eltérve a munkacsoport állatorvosa jóváhagyhat egy olyan, 2 évesnél fiatalabb petesejt- és embriódonor állatot is, amely az enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkezik, amennyiben a származási létesítményért felelős hatósági állatorvos igazolta, hogy a létesítményben legalább 3 éves időszakra visszamenőleg nem fordult elő enzootikus szarvasmarha-leukózis klinikai esete.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjának iv. alpontjától eltérve
|
a) |
a sperma donor állatai tekintetében a központ állatorvosa jóváhagyhat egy olyan donor állatot is, amely a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől nem mentes létesítményből érkezik, amennyiben az állaton elvégezték a II. melléklet 1. része I. fejezetének 1b)iv. pontjában előírt vizsgálatot, vagy |
|
b) |
a petesejtek és embriók donor állatai tekintetében a munkacsoport állatorvosa jóváhagyhat egy olyan donor állatot is, amely a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől nem mentes létesítményből érkezik, amennyiben a származási létesítményért felelős állatorvos igazolta, hogy a létesítményben legalább 12 hónapos időszakra visszamenőleg nem fordult elő a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis klinikai esete. |
21. cikk
Azokra a sertésfélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények, amelyektől spermát, petesejteket és embriókat gyűjtöttek
(1) A sperma donor állatai tekintetében a központ állatorvosa, illetve a petesejtek és az embriók donor állatai tekintetében a munkacsoport állatorvosa biztosítja, hogy a sertésfélékhez tartozó donor állatok megfeleljenek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
spermadonor állatok esetében a bekaranténozásukat megelőzően olyan létesítményben voltak, ahol egy legalább 12 hónapos időszakra visszamenőleg nem észlelték az Aujeszky-betegséget okozó vírussal való fertőzöttség klinikai, szerológiai, virológiai vagy patológiai bizonyítékát; |
|
b) |
megfelelnek a II. melléklet 2. részében és 5. részének I. és IV. fejezetében megállapított kiegészítő állategészségügyi követelményeknek. |
(2) A központ állatorvosa biztosítja, hogy a sertésfélékhez tartozó spermadonor állatok megfeleljenek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
a bekaranténozásukat megelőzően olyan létesítményben voltak, amely mentes volt a Brucella abortus, a Brucella melitensis és a Brucella suis általi fertőzöttségtől, a II. melléklet 5. részének IV. fejezetében megállapított követelményeknek megfelelően; |
|
b) |
olyan karanténlétesítményben tartották őket, amelyek a felvételük napján legalább három hónapos időszakra visszamenőleg mentesek voltak a Brucella abortus, a Brucella melitensis és a Brucella suis általi fertőzöttségtől; |
|
c) |
olyan spermagyűjtő központban tartják őket, ahonnan a felvétel napját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtést közvetlenül megelőző legalább 30 napos időszakban nem érkezett jelentés az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség klinikai, szerológiai, virológiai vagy patológiai bizonyítékáról; |
|
d) |
nem vakcinázták őket sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírusával való fertőzöttség ellen, és születésük óta vagy a karanténlétesítménybe való felvételük időpontját megelőző legalább három hónapos időszakban olyan létesítményben tartották őket, ahol egyetlen állatot sem vakcináztak sertés légzőszervi és reprodukciós szindrómája vírusával való fertőzöttség ellen, és ahol ezen időszak alatt nem észleltek sertés légzőszervi és reprodukciós szindrómája vírusával való fertőzöttséget. |
22. cikk
Azokra a juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények, amelyektől spermát, petesejteket és embriókat gyűjtöttek
A sperma donor állatai tekintetében a központ állatorvosa, illetve a petesejtek és az embriók donor állatai tekintetében a munkacsoport állatorvosa biztosítja, hogy a juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatok megfeleljenek az alábbi követelményeknek:
|
a) |
spermadonor állatok esetében a bekaranténozásukat megelőzően nem olyan létesítményben voltak, és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, ahol Brucella abortus, Brucella melitensis vagy Brucella suis általi fertőzöttség miatt állatok mozgatását érintő korlátozások voltak érvényben. A létesítményt feloldották az állatok mozgatását érintő korlátozások alól a betegséggel fertőzött vagy arra fogékony utolsó állat levágását vagy leölését és ártalmatlanítását követő legalább 42 napos időszakot követően; |
|
b) |
spermadonor állatok esetében a bekaranténozásukat megelőzően olyan létesítményben voltak, amely mentes volt a Brucella abortus, a Brucella melitensis és a Brucella suis általi fertőzöttségtől, és az állatokat ezt megelőzően sosem tartották rosszabb egészségügyi helyzetű létesítményben; |
|
c) |
megfelelnek a II. melléklet 3. részében és 5. részének I., II. és III. fejezetében megállapított kiegészítő állategészségügyi követelményeknek. |
23. cikk
Azokra a lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó kiegészítő állategészségügyi követelmények, amelyekből spermát, petesejteket és embriókat gyűjtöttek
(1) A központ állatorvosa a spermagyűjtő központba felvett lófélék tekintetében, illetve a petesejtek és embriók gyűjtésére vagy embriók előállítására használt lovak esetében a munkacsoport állatorvosa biztosítja, hogy az állatok a szaporítóanyagok begyűjtése előtt megfeleljenek a következő követelményeknek:
|
a) |
olyan létesítményből érkeznek,
|
|
b) |
spermadonorok esetében a spermagyűjtés időpontját megelőző 30 napos időszakban olyan létesítményekben voltak, ahol egyetlen lóféléhez tartozó állat sem mutatta a lovak fertőző arteritisének vírusával vagy a lovak ragályos méhgyulladásával való fertőzöttség klinikai tüneteit ebben az időszakban; |
|
c) |
megfelelnek a II. melléklet 4. részében megállapított kiegészítő állategészségügyi követelményeknek. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az (1) bekezdés a) pontjának i–iii. alpontjaiban említett, állatok mozgatását érintő korlátozásoknak egy legalább 30 napos időszakon keresztül fenn kell maradniuk attól a naptól kezdődően, hogy a létesítményben az (1) bekezdés a) pontjának i–iii. alpontjaiban említett betegségek tekintetében felsorolt összes faj egyedét leöltek és megsemmisítettek vagy levágtak, amennyiben ez az (1) bekezdés b) pontja szerint engedélyezett, és a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették.
24. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecskefélék- és lófélékhez tartozó donor állatokon és azok szaporítóanyagain elvégzendő laboratóriumi és egyéb vizsgálatok
A felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy:
|
a) |
azokat a donor állatokat, amelyek szaporítóanyagait más tagállamokba való mozgatásra szánják, alávetik a következő vizsgálatoknak:
|
|
b) |
az a) pontban említett összes vizsgálatot hatósági laboratóriumokban végezzék el. |
25. cikk
A karanténlétesítményben tartott donor szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeféléken elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok engedélyezése
(1) Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a II. mellékletben említett következő vizsgálatokat karanténlétesítményben vett mintákon végezzék el:
|
a) |
szarvasmarhafélék esetében az említett melléklet 1. része 1. fejezete 1. pontjának b) alpontjában említett vizsgálatok; |
|
b) |
sertésfélék esetében az említett melléklet 2. része I. fejezete 1. pontjának b) alpontjában említett vizsgálatok; |
|
c) |
juh- és kecskefélék esetében az említett melléklet 3. része I. fejezete 1. pontjának c) alpontjában említett vizsgálatok. |
(2) Amennyiben az illetékes hatóság megadta az (1) bekezdésben említett engedélyeket, teljesülnie kell a következő feltételeknek:
|
a) |
a karanténlétesítményben a karanténezés nem kezdődhet meg az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett vizsgálat céljából történő mintavétel időpontja előtt; |
|
b) |
ha az (1) bekezdésben említett vizsgálatok bármelyike pozitívnak bizonyul, az érintett állatot azonnal el kell távolítani a karanténlétesítményből; |
|
c) |
ha állatok egy csoportja kerül karanténezésre, és az állatok egyike pozitívnak bizonyul az (1) bekezdésben említett vizsgálat tekintetében, a többi állat számára mindaddig nem kezdődhet meg a karanténlétesítményben a karantén, amíg a pozitívnak bizonyult állatot el nem távolították a karanténlétesítményből. |
26. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására és egyéb eljárásaira vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében
A felelős személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak szállítmányait csak akkor mozgassák más tagállamokba, ha ezek a szállítmányok megfelelnek a szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására és tárolására vonatkozóan a III. mellékletben megállapított állategészségügyi követelményeknek.
27. cikk
A központ és a munkacsoport állatorvosainak kötelezettségei a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak szállítására vonatkozó állategészségügyi követelményeknek való megfelelés tekintetében
(1) Amennyiben a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagait egy másik tagállamba, vagy ugyanazon tagállamon belül egy szaporítóanyag-feldolgozó létesítménybe vagy szaporítóanyag-tároló központba mozgatják, a központ, illetve a munkacsoport állatorvosa biztosítja, hogy:
|
a) |
a konténereket a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből való feladásuk előtt plombával lássák el és megszámozzák; |
|
b) |
a műszalmán vagy az egyéb csomagokon a 10. cikknek megfelelően alkalmazott jelölés megegyezzen az állategészségügyi bizonyítványban vagy a nyilatkozatban és a szállításra használt konténeren feltüntetett számmal. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, a központ vagy a munkacsoport állatorvosának felelőssége körében alkalmazott plombát a hatósági állatorvos lecserélheti.
28. cikk
A felelős személyek kötelezettségei a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak szállítására vonatkozó állategészségügyi követelményeknek való megfelelés tekintetében
(1) A felelős személyek a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermáját, petesejtjeit és embrióit csak a következő feltételek teljesítése mellett mozgathatják más tagállamba:
|
a) |
a konténerbe csak egy faj egyetlen típusú szaporítóanyaga kerül; |
|
b) |
az a) pontban említett konténert:
|
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a felelős személyek egy konténerbe helyezhetik az egy fajba tartozó spermát, petesejtet és embriót, feltéve, hogy:
|
a) |
a szaporítóanyagot tartalmazó műszalmák vagy egyéb csomagok biztonságosan és hermetikusan le vannak zárva plombával; |
|
b) |
a különböző típusú szaporítóanyagokat egymástól fizikailag elkülönített rekeszekben vagy kettős védőtasakokban helyezik el. |
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a felelős személyek egy konténerbe helyezhetik a juh- és kecskefélékhez tartozó állatok spermáját, petesejtjeit és embrióit.
29. cikk
A felelős személyek további kötelezettségei a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék spermájának szállítására vonatkozóan
Amennyiben a felelős személyek a szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskefélék olyan spermájának szállítmányait mozgatják másik tagállamba, amelyeket egynél több donor állattól gyűjtöttek és egyetlen műszalmában vagy egyetlen egyéb csomagban helyeztek el, a felelős személyek:
|
a) |
biztosítják, hogy a sperma egyetlen spermagyűjtő központból kerüljön begyűjtésre és feladásra, vagy a 13. és a 14. cikkben biztosított eltérések esetében egyetlen begyűjtést végző létesítményből; |
|
b) |
rendelkeznek az említett sperma feldolgozása tekintetében olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják a nyomonkövethetőséget a 10. és 19. cikkel összhangban. |
2. FEJEZET
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó állategészségügyi bizonyítvány, nyilatkozat és az ilyen szaporítóanyagok mozgatásának bejelentése
30. cikk
Az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó szabályok
(1) A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagai szállítmányainak tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítvány kiállítása előtt a hatósági állatorvos köteles elvégezni:
|
a) |
a szállítókonténer vizuális vizsgálatát a 28. cikkben említett követelmények teljesülésének és a következőknek az ellenőrzése céljából:
|
|
b) |
a központ vagy a munkacsoport állatorvosa által benyújtott adatok okmányellenőrzését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy:
|
(2) A hatósági állatorvos elvégzi az (1) bekezdésben előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat, és a szaporítóanyag-szállítmány feladását megelőző 72 órás időszakban kiállítja az állategészségügyi bizonyítványt.
(3) Az állategészségügyi bizonyítvány a kiállítása időpontjától számítva 10 napig érvényes.
31. cikk
Az állategészségügyi bizonyítványban a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék tagállamok között mozgatott szaporítóanyagaira vonatkozóan feltüntetendő információk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványoknak legalább a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott információkat kell tartalmazniuk.
32. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől származó szaporítóanyagokat tartalmazó szállítmányoknak a szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekbe és létesítményekből történő mozgatásához szükséges nyilatkozatokra vonatkozó követelmények
(1) Amennyiben egy szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmény felelős személye döntésére a szaporítóanyagok egy szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben kerülnek feldolgozásra, ez a felelős személy biztosítja, hogy a szaporítóanyagok szállítmányát a szaporítóanyag-feldolgozó létesítménybe és létesítményből történő szállítása során nyilatkozat kísérje.
(2) A szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény felelős személye biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett nyilatkozat legalább a következő információkat tartalmazza:
|
a) |
annak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítménynek a neve és címe, ahol a szaporítóanyagok begyűjtése vagy előállítása történt; |
|
b) |
annak a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítménynek a neve és címe, amelybe a szaporítóanyagokat feldolgozás céljából mozgatják; |
|
c) |
a szaporítóanyag-szállítmány szaporítóanyag-feldolgozó létesítménybe és létesítményből történő mozgatásának az időpontja; |
|
d) |
a szaporítóanyagok típusa és mennyisége; |
|
e) |
a szaporítóanyagok jelölése a 10. cikkel összhangban. |
33. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől származó szaporítóanyagokat tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásának a felelős személyek által történő előzetes bejelentésére vonatkozó követelmény
Amennyiben szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányokat egy másik tagállamba szándékoznak mozgatni, a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmények, a juh- és kecskeféléket tartó, 13. cikk (1) bekezdésében említett létesítmények, vagy a 14. cikk (1) bekezdésében említett körülhatárolt létesítmények felelős személyeinek előzetesen be kell jelenteniük a származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságának a szaporítóanyag-szállítmányok tervezett mozgatását.
34. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől származó szaporítóanyagokat tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásának bejelentéséhez szükséges információk
Azok a felelős személyek, akik a 33. cikknek megfelelően a bejelentést megteszik a származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál, az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a más tagállamba mozgatandó szaporítóanyag-szállítmány vonatkozásában a következő információkat:
|
a) |
amennyiben a szaporítóanyagokat állategészségügyi bizonyítvány kíséri, a IV. melléklet 1. pontjának a) –f) alpontjában foglaltakat; vagy |
|
b) |
amennyiben a szaporítóanyagokat nyilatkozat kíséri, a 32. cikk (2) bekezdésében foglaltakat. |
35. cikk
Sürgősségi eljárások a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől származó szaporítóanyagokat tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásának bejelentésére áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb zavara esetén
(1) Áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb zavara esetén a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagait tartalmazó, tagállamok között mozgatandó szállítmányok származási helye szerinti illetékes hatóság faxon vagy e-mailben jelenti be a Bizottságnak és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak a szállítmány mozgását.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a szaporítóanyag-szállítmány származási helye szerinti illetékes hatóság végzi el, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere (IMSOC) valamely funkciójának kiesése esetén alkalmazandó készenléti rendelkezéseknek megfelelően.
3. FEJEZET
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő állatok szaporítóanyagaira vonatkozó állategészségügyi követelmények, állategészségügyi bizonyítványozás és bejelentés
36. cikk
A kutyák és a macskák szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények
A felelős személyek csak olyan kutyáktól (Canis lupus familiaris) és macskáktól (Felis silvestris catus) gyűjtött spermát, petesejteket és embriókat mozgathatnak más tagállamokba, amelyek(et):
|
a) |
az Unióban születtek és születésük óta az Unióban tartózkodnak, vagy az Unióba történő belépésre vonatkozóan előírt követelményeknek megfelelően léptek be az Unióba; |
|
b) |
olyan létesítményből érkeznek, ahol a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem állapítottak meg veszettség vírusával való fertőzöttséget; |
|
c) |
a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit; |
|
d) |
transzponder beültetése révén vagy tisztán olvasható tetoválással meg vannak jelölve az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 17. cikkének (1) bekezdése szerint, vagy az (EU) 2019/2035 rendelet 70. cikkének megfelelően vannak azonosítva; |
|
e) |
az (EU) 2020/688 végrehajtási rendelet VII. mellékletének 1. részében meghatározott érvényességi követelményeknek megfelelően vakcinázták veszettség ellen; |
|
f) |
megfelelnek a veszettségtől eltérő betegségekre vagy fertőzésekre az (EU) 2020/688 végrehajtási rendelet VII. mellékletének 2. részében meghatározott valamennyi megelőző egészségügyi intézkedésnek; |
|
g) |
a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtést megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időszaka alatt nem használták természetes fedeztetésre. |
37. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak körülhatárolt létesítmények közötti, más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények
A körülhatárolt létesítmények felelős személyei csak akkor mozgathatják a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait az adott létesítményekből más tagállamokban található körülhatárolt létesítményekbe, ha a donor állatok(at):
|
a) |
az Unióban születtek és születésük óta az Unióban tartózkodnak, vagy az Unióba történő belépésre vonatkozóan előírt követelményeknek megfelelően léptek be az Unióba; |
|
b) |
a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban egyetlen körülhatárolt származási létesítményben tartózkodtak; |
|
c) |
nem olyan létesítményből érkeznek, és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, amely egy A kategóriájú betegség vagy egy, az említett tartott szárazföldi állatokhoz tartozó fajok szempontjából releváns új betegség jelenléte miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található; |
|
d) |
olyan létesítményből érkeznek, ahonnan a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem érkezett jelentés a szóban forgó fajokat érintő D kategóriájú betegségről; |
|
e) |
az érintett körülhatárolt létesítmény szabályaival összhangban azonosították és nyilvántartásba vették; |
|
f) |
az első sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtést megelőző legalább 30 napos időszakban és a másik tagállamba történő mozgatásra szánt sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtésének időszaka alatt lehetőleg nem használták természetes fedeztetésre; |
|
g) |
a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos klinikai vizsgálatoknak vetette alá, és azok a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit. |
38. cikk
A Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények
A felelős személyek a Camelidae vagy a Cervidae családba tartozó olyan állatokból gyűjtött szaporítóanyagokat mozgathatják csak másik tagállamba, amelyek(et):
|
a) |
az Unióban születtek és születésük óta az Unióban tartózkodnak, vagy az Unióba történő belépésre vonatkozóan előírt követelményeknek megfelelően léptek be az Unióba; |
|
b) |
a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban egyetlen származási létesítményben tartózkodtak; |
|
c) |
nem olyan létesítményből érkeznek, és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, amely egy A kategóriájú betegség vagy egy, az említett tartott szárazföldi állatokhoz tartozó fajok szempontjából releváns új betegség jelenléte miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található; |
|
d) |
olyan létesítményből érkeznek, ahol/ahova a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 12 hónapos időszakban:
|
|
e) |
olyan létesítményből érkeznek:
|
|
f) |
olyan létesítményből érkeznek, ahonnan a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem érkezett jelentés a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiséről/fertőző pustulás vulvovaginitiséről; |
|
g) |
olyan létesítményből érkeznek, ahonnan a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 2 éves időszakban nem érkezett jelentés az epizootiás haemorrhagiás betegség vírusával való fertőzöttségről a létesítmény 150 km sugarú körzetében; |
|
h) |
olyan létesítményből érkeznek, ahol a szaporítóanyagok gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem állapítottak meg veszettség vírusával való fertőzöttséget; |
|
i. |
olyan létesítményből érkeznek, ahonnan a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés időpontját megelőző legalább 15 napos időszakban nem érkezett jelentés lépfenéről; |
|
j) |
olyan létesítményből érkeznek, ahol a surra (Trypanosoma evansi) tekintetében
|
|
k) |
megfelelnek a II. melléklet 5. részének II. fejezetében megállapított állategészségügyi követelményeknek a kéknyelv-betegséggel (1-24 szerotípus) való fertőzöttség tekintetében; |
|
l) |
a b) pontban meghatározott legalább 30 napos tartózkodási időszak alatt nem érintkeztek olyan állatokkal, amelyek nem felelnek meg az a) pontban és a c)–k) pontokban meghatározott követelményeknek; |
|
m) |
állatorvos klinikai vizsgálatoknak vetett alá, és azok a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit; |
|
n) |
azonosítva vannak az (EU) 2019/2035 rendelet 73. cikke (1) vagy (2) bekezdésének vagy 74. cikkének megfelelően; |
|
o) |
a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtést megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időszaka alatt nem használták természetes fedeztetésre. |
39. cikk
Az állategészségügyi bizonyítványozási szabályok
(1) A kutyáktól és macskáktól származó szaporítóanyagok szállítmányainak tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítvány aláírása előtt a hatósági állatorvos köteles elvégezni:
|
a) |
a szállítókonténer vizuális vizsgálatát a következők ellenőrzése céljából:
|
|
b) |
a felelős személy által benyújtott adatok okmányellenőrzését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy:
|
(2) A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítvány aláírása előtt a hatósági állatorvos köteles elvégezni:
|
a) |
a szállítókonténer vizuális vizsgálatát a következők ellenőrzése céljából:
|
|
b) |
a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos által benyújtott adatok okmányellenőrzését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy:
|
(3) A Camelidae vagy a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítvány aláírása előtt a hatósági állatorvos köteles elvégezni:
|
a) |
a szállítókonténer vizuális vizsgálatát a következők ellenőrzése céljából:
|
|
b) |
a felelős személy által benyújtott adatok okmányellenőrzését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy:
|
(4) A hatósági állatorvos elvégzi az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat, és a szaporítóanyag-szállítmány feladását megelőző 72 órás időszakban kiállítja az állategészségügyi bizonyítványt.
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt állategészségügyi bizonyítvány a kiállítás időpontjától számítva 10 napig érvényes.
40. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények
A kutyák és macskák, valamint a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok, vagy a Camelidae vagy a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagát tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványoknak legalább a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott információkat kell tartalmazniuk.
41. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásának felelős személyek általi előzetes bejelentésére vonatkozó követelmény
Amennyiben kutyák és macskák, valamint a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok, vagy a Camelidae vagy a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányokat másik tagállamba szándékoznak mozgatni, a felelős személynek előzetesen be kell jelentenie a szállítmány származási helye szerinti tagállam illetékes hatóságának a szaporítóanyag-szállítmányok tervezett mozgatását.
42. cikk
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásának bejelentéséhez szükséges információk
Azok a felelős személyek, akiknek a 41. cikknek megfelelően a bejelentést meg kell tenniük a szállítmányok származási helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál, a másik tagállamba mozgatandó minden egyes szaporítóanyag-szállítmány vonatkozásában az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a IV. melléklet 2. pontjának a)–f) alpontjaiban előírt információkat.
43. cikk
Sürgősségi eljárások a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatásának bejelentésére áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb zavara esetén
(1) Áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb zavara esetén a kutyák és a macskák, valamint a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok, vagy a Camelidae vagy a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagait tartalmazó, tagállamok között mozgatandó szállítmányok származási helye szerinti illetékes hatóság faxon vagy e-mailben jelenti be a Bizottságnak és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak a szállítmány mozgását.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a szaporítóanyag-szállítmány származási helye szerinti illetékes hatóság végzi el, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere (IMSOC) valamely funkciójának kiesése esetén alkalmazandó készenléti rendelkezéseknek megfelelően.
4. FEJEZET
Kiegészítő szabályok a szaporítóanyagokra vonatkozó eltérések illetékes hatóságok által történő megadására vonatkozóan
44. cikk
Kiegészítő szabályok a tudományos célokra szánt szaporítóanyagokra vonatkozó eltérések illetékes hatóságok által történő megadására vonatkozóan
(1) A származási hely szerinti tagállamok illetékes hatóságai eltérést engedélyezhetnek az olyan, tudományos célokra szánt szaporítóanyagok más tagállamba történő mozgatására vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg az 1. vagy a 3. fejezetben előírt állategészségügyi követelményeknek, amennyiben a feladó létesítmény felelős személye beszerezte a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának előzetes írásbeli hozzájárulását a szaporítóanyagok szállítmányának fogadására vonatkozóan.
(2) A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága csak akkor adhatja hozzájárulását a szaporítóanyagok (1) bekezdésben említett szállítmányának fogadásához, ha a rendeltetési létesítmény felelős személye biztosítja, hogy a szaporítóanyagok kizárólag tudományos célokra kerülnek felhasználásra és olyan feltételek mellett, amelyek megakadályozzák a D kategóriájú betegségek terjedését.
45. cikk
Kiegészítő szabályok a szaporítóanyagok másik tagállamban található génbankokba történő mozgatására vonatkozó eltérések illetékes hatóságok által történő megadására vonatkozóan
(1) A származási hely szerinti tagállamok illetékes hatóságai eltérést engedélyezhetnek a szaporítóanyagok másik tagállamban található génbankokba történő mozgatására vonatkozóan, amennyiben a feladó létesítmény felelős személye beszerezte a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának előzetes írásbeli hozzájárulását a következők szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok fogadására vonatkozóan:
|
a) |
olyan veszélyeztetett fajták, amelyek nem felelnek meg az 1. fejezetben előírt állategészségügyi követelményeknek; vagy |
|
b) |
szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott olyan szárazföldi állatok, amelyek nem felelnek meg a 37. cikkben előírt állategészségügyi követelményeknek. |
(2) A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága csak akkor járulhat hozzá az (1) bekezdésben említett szaporítóanyagok szállítmányának fogadásához, ha:
|
a) |
az érintett szaporítóanyagokat befogadni tervező génbank felelős személye biztosítja, hogy a szaporítóanyagokat kizárólag azon tartott szárazföldi állatok genetikai erőforrásainak ex situ megőrzésére és fenntartható felhasználására használják fel, amelyek céljából a fogadó génbankot létrehozták; |
|
b) |
elegendő információval rendelkezik, a származási hely szerinti tagállam illetékes hatósága által szolgáltatott információkat vagy a vizsgálati eredményeket is ideértve, vagy a szaporítóanyagokat kezelésnek veti alá abból a célból, hogy lehetősége legyen a ragadós száj- és körömfájás és a keleti marhavész vírusával való fertőzöttség, valamint az egyéb, jegyzékbe foglalt betegségek terjedésének megakadályozására. |
46. cikk
A tudományos célokra szánt, vagy egy másik tagállamban található génbankba mozgatandó szaporítóanyagokra vonatkozó nyilatkozatot érintő szabályok és az abban feltüntetendő információk
(1) Amennyiben a tudományos célokra vagy génbankokban történő tárolásra szánt szaporítóanyagokat egy másik tagállamba kell mozgatni, a feladó létesítmény felelős személye biztosítja, hogy a rendeltetési helyre történő szállítás során a szaporítóanyagokat nyilatkozat kísérje.
(2) A feladó létesítmény felelős személye biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett nyilatkozat legalább a következő információkat tartalmazza:
|
a) |
a feladó és a címzett neve és címe; |
|
b) |
a feladás szerinti hely és a rendeltetés szerinti hely neve és címe; |
|
c) |
amennyiben a szaporítóanyagokat egy szaporítóanyag-feldolgozó létesítménybe vagy létesítményből kell mozgatni, a mozgatások időpontja; |
|
d) |
a szaporítóanyagok típusa és a donor állatok fajai; |
|
e) |
a feladandó szállítmányban lévő műszalmák vagy egyéb csomagok száma; |
|
f) |
a szaporítóanyagok azonosítását lehetővé tevő következő információk:
|
|
g) |
a 45. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett vizsgálatok rendelkezésre álló eredményei. |
47. cikk
A tudományos célokra vagy génbankokban történő tárolásra szánt szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatásának a felelős személyek által történő előzetes bejelentése
Amennyiben tudományos célokra vagy génbankokban történő tárolásra szánt szaporítóanyagokat egy másik tagállamba szándékoznak mozgatni, a feladó létesítmény felelős személyének előzetesen be kell jelentenie a szállítmány származási helye szerinti tagállam illetékes hatóságának az említett szaporítóanyagok tervezett mozgatását, és meg kell adnia a 46. cikk (2) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt információkat.
48. cikk
Sürgősségi eljárások a tudományos célokra vagy génbankokban történő tárolásra szánt szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatásának bejelentésére áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb zavara esetén
(1) Áramkimaradás és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) egyéb zavara esetén a tagállamok között mozgatandó, tudományos célokra vagy génbankokban történő tárolásra szánt szaporítóanyagok származási helye szerinti illetékes hatóság faxon vagy e-mailben jelenti be a Bizottságnak és a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságnak a szállítmány mozgását.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a szaporítóanyag-szállítmány származási helye szerinti illetékes hatóság végzi el, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere (IMSOC) valamely funkciójának kiesése esetén alkalmazandó készenléti rendelkezéseknek megfelelően.
IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) Azokat a spermagyűjtő központokat, spermatároló központokat, embriógyűjtő munkacsoportokat és embrióelőállító munkacsoportokat, amelyeket 2021. április 21. előtt engedélyeztek az (EU) 2016/429 rendelet 270. cikke (2) bekezdésének hatodik, hetedik, nyolcadik és tizenkettedik francia bekezdésében említett 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EGK és 92/65/EGK irányelvvel összhangban, e rendelettel összhangban engedélyezettnek kell tekinteni.
Minden más vonatkozásban az e rendeletben és az (EU) 2016/429 rendeletben meghatározott szabályok vonatkoznak rájuk.
(2) A 2021. április 21. előtt a 88/407/EGK, a 89/556/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvvel összhangban megjelölt olyan műszalmákat és egyéb csomagokat, amelyekben spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem –, e rendelettel összhangban megjelöltnek kell tekinteni.
(3) A 2021. április 21. előtt a 88/407/EGK, a 89/556/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvvel összhangban kiállított állategészségügyi bizonyítványokat e rendeletnek megfelelően kiállítottnak kell tekinteni.
50. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. december 17-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(2) A Tanács 88/407/EGK irányelve (1988. június 14.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 194., 1988.7.22., 10. o.).
(3) A Tanács 89/556/EGK irányelve (1989. szeptember 25.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állategészségügyi feltételekről (HL L 302., 1989.10.19., 1. o.).
(4) A Tanács 90/429/EGK irányelve (1990. június 26.) a sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 224., 1990.8.18., 62. o.).
(5) A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).
(6) http://www.oie.int/index.php?id=169&L=0&htmfile=chapitre_coll_semen.htm.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(8) https://www.icar.org/
(9) A Bizottság 2003/24/EK határozata (2002. december 30.) az integrált számítógépes állategészségügyi rendszer kifejlesztéséről (HL L 8., 2003.1.14., 44. o.).
(10) A Bizottság 2004/292/EK határozata (2004. március 30.) a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).
(13) A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).
(14) A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2019.12.5., 115. o.).
(15) A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 211. oldalát).
(16) A Bizottság felhatalmazáson alapuló (EU) 2020/688 rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 140. oldalát).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK SZAPORÍTÓANYAGAINAK GYŰJTÉSÉRE, ELŐÁLLÍTÁSÁRA, FELDOLGOZÁSÁRA ÉS TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓAN A II. RÉSZ 1. FEJEZETÉBEN EMLÍTETT SZABÁLYOK
1. RÉSZ
A SPERMAGYŰJTŐ KÖZPONTOKRA VONATKOZÓAN A 4. CIKKBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A központ állatorvosának feladatai a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említettek szerint a következők:
|
|
2. |
A spermagyűjtő központ létesítményeire, felszereléseire és üzemeltetési eljárásaira vonatkozó követelmények a 4. cikk (1) bekezdésének b)i. pontjában említettek szerint a következők:
|
2. RÉSZ
AZ EMBRIÓGYŰJTŐ MUNKACSOPORT ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓAN A 4. CIKKBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
Az embriógyűjtő munkacsoport állatorvosának feladatai a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említettek szerint a következők:
|
|
2. |
Az embriógyűjtő munkacsoport létesítményeinek, felszereléseinek és működési eljárásainak a 4. cikk (1) bekezdésének b)ii. pontjában említettek szerint meg kell felelniük a következő a) és b) pontnak:
|
3. RÉSZ
AZ EMBRIÓ-ELŐÁLLÍTÓ MUNKACSOPORT ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓAN A 4. CIKKBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
Az e melléklet 2. részének 1. pontjában felsorolt felelősségi körökön túlmenően az embrióelőállító munkacsoport 4. cikk (1) bekezdésének a)ii. pontjában említett állatorvosa gondoskodik arról, hogy az embrióelőállító munkacsoport tagjai megfelelő képzésben részesüljenek a betegségmegelőzést és a laboratóriumi technikákat, különösen a steril körülmények között végzett munkára vonatkozó eljárásokat illetően. |
|
2. |
Az e melléklet 2. részének 2. pontjában felsorolt követelményeken túl az embrióelőállító munkacsoport létesítményeinek, felszereléseinek és működési eljárásainak a 4. cikk (1) bekezdésének b)iii. pontjában említettek szerint meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
|
4. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAG-FELDOLGOZÓ LÉTESÍTMÉNY ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓAN A 4. CIKKBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A központ állatorvosának feladatai a 4. cikk (1) bekezdésének a)i. pontjában említettek szerint a következők:
|
|
2. |
A szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény létesítményeire, felszereléseire és működési eljárásaira vonatkozó követelmények a 4. cikk (1) bekezdésének b)iv pontjában említettek szerint a következők:
|
5. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAG-TÁROLÓ KÖZPONT ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓAN A 4. CIKKBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A központ állatorvosának feladatai a 4. cikk (1) bekezdése a)i. pontjában említettek szerint a következők:
|
|
2. |
A szaporítóanyag-tároló központ létesítményeire, felszereléseire és működési eljárásaira vonatkozó követelmények a 4. cikk (1) bekezdésének b)v. pontjában említettek szerint a következők:
|
II. MELLÉKLET
A SZAPORÍTÓANYAGOK GYŰJTÉSÉHEZ HASZNÁLT SZARVASMARHA-, JUH-, KECSKE-, SERTÉS- ÉS LÓFÉLÉKRE, VALAMINT EZEN ÁLLATOK KARANTÉNJÁRA, LABORATÓRIUMI VAGY MÁS VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓAN A III. RÉSZ 1. FEJEZETÉNEK 2. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
1. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGOK GYŰJTÉSÉHEZ HASZNÁLT SZARVASMARHAFÉLÉKRE, VALAMINT AZ EMLÍTETT ÁLLATOK KARANTÉNJÁRA, LABORATÓRIUMI VAGY MÁS VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓAN A 20. CIKKBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A spermagyűjtő központba felvett valamennyi szarvasmarhafélére a következő követelmények alkalmazandók:
|
|
2. |
A spermagyűjtő központban tartott valamennyi szarvasmarhafélét minden évben legalább egyszer a következő vizsgálatoknak (kötelező rutinvizsgálatoknak) kell alávetni, és e vizsgálatoknak negatív eredményt kell adniuk:
|
|
3. |
Ha a 2. pontban említett vizsgálatok bármelyikének eredménye pozitívnak bizonyul, az állatot el kell különíteni, és a tőle az utolsó negatív eredményű vizsgálat óta gyűjtött spermát nem lehet másik tagállamba szállítani, kivéve a szarvasmarhák vírusos hasmenése esetén minden olyan ejakulátumból származó spermát, amely a vizsgálat során negatívnak bizonyult a szarvasmarha vírusos hasmenése vírusára vagy vírusgenomjára.
Az első albekezdésben említett állatot el kell távolítani a spermagyűjtő központból. A spermagyűjtő központban található összes többi állattól attól az időponttól kezdve gyűjtött spermát, amikor a 2. pontban leírt vizsgálatok egyikén negatív eredménnyel záruló vizsgálat utolsó mintáját levették, külön kell tárolni, és addig nem mozgatható a tagállamok között, ameddig a spermagyűjtő központ egészségügyi helyzete helyre nem állt és a tárolt spermán nem végezték el a megfelelő hatósági vizsgálatokat annak érdekében, hogy kizárják azoknak a kórokozóknak a jelenlétét a spermában, amelyek a 2. pontban említett betegségeket okozzák. |
|
1. |
A donor szarvasmarhaféléket az embriógyűjtés napján a munkacsoport állatorvosának vagy a munkacsoport egy tagjának klinikailag meg kell vizsgálnia, és igazolnia kell, hogy azok mentesek a szarvasmarhafélék egyedeire vonatkozó bármely D kategóriájú betegség tüneteitől vagy jeleitől. |
|
2. |
A donor szarvasmarhafélék mesterséges megtermékenyítésére használt spermát a II. melléklet 1. részének I. fejezetében és a III. melléklet 1. részében foglalt követelményeknek megfelelően kell gyűjteni, feldolgozni és tárolni. |
|
1. |
Ha az egyes élő szarvasmarhafélékből petesejteket gyűjtenek [sebészeti úton kivágott petefészkekből történő aspirációval („petefészek eltávolítása”) vagy ultrahanggal vezérelt transzvaginális aspirációval („petesejtkinyerés”)], az ilyen petesejtek donor állataira a II. fejezetben meghatározott követelmények vonatkoznak. |
|
2. |
Az olyan donor szarvasmarhafélék esetében, amelyektől a vágóhídon történő levágást követően gyűjtenek petefészket és más szöveteket, ezen állatok vágóhídra való kijelölését nem kell jóváhagyott mentesítési program részeként elvégezni, valamint ezen állatoknak nem kell olyan létesítményből érkezniük, amely egy A kategóriájú betegség vagy az (EU) 2016/429 rendelet 6. cikke szerinti új betegség donor szarvasmarhafélék körében történő kitörése miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található. |
|
3. |
A petefészkek és más szövetek gyűjtését végző vágóhíd nem helyezkedhet el olyan, korlátozás alatt álló körzetben, amelyet egy A kategóriájú betegség vagy az (EU) 2016/429 rendelet 6. cikke szerinti új betegség donor szarvasmarhafélék körében történő kitörése miatt létesítettek. |
|
4. |
A szarvasmarhafélék petesejtjeinek az embriók in vitro előállítása céljából történő megtermékenyítésére használt spermát a II. melléklet 1. részének I. fejezetében és a III. melléklet 1. részében foglalt követelményeknek megfelelően kell gyűjteni, feldolgozni és tárolni. |
2. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGOK GYŰJTÉSÉHEZ HASZNÁLT SERTÉSFÉLÉKRE ÉS EZEN ÁLLATOK KARANTÉNJÁRA, LABORATÓRIUMI VAGY MÁS VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓAN A 21. CIKKBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A spermagyűjtő központba felvett valamennyi sertésfélére a következő követelmények alkalmazandók:
|
|
2. |
A spermagyűjtő központokban tartott sertésfélék kötelező rutinvizsgálatát a következőképpen kell elvégezni:
|
|
3. |
Amennyiben a 2.a) pontban említett vizsgálatok bármelyike pozitívnak bizonyul, az állatot el kell különíteni, és az állattól a legutóbbi negatív eredményű vizsgálat időpontját követően gyűjtött sperma nem szállítható a tagállamok között.
Az első albekezdésben említett állatot azonnal el kell távolítani a spermagyűjtő központból. A spermagyűjtő központban található összes többi állattól attól az időponttól kezdve gyűjtött spermát, amikor a 2.a) pontban leírt vizsgálatok egyikén negatív eredménnyel záruló vizsgálat utolsó mintáját levették, külön kell tárolni, és addig nem mozgatható a tagállamok között, ameddig a spermagyűjtő központ egészségügyi helyzete helyre nem állt, és a tárolt spermán nem végezték el a megfelelő hatósági vizsgálatokat annak érdekében, hogy kizárják azoknak a kórokozóknak a jelenlétét a spermában, amelyek a 2.a) pontban említett betegségeket okozzák. |
|
1. |
A donor sertésféléket a petesejt- vagy embriógyűjtés napján a munkacsoport állatorvosának vagy a munkacsoport egy tagjának klinikailag meg kell vizsgálnia, és igazolnia kell, hogy azok mentesek a sertésfélékre vonatkozó bármely D kategóriájú betegség tüneteitől vagy jeleitől. |
|
2. |
Az 1. pontban említett követelményeken kívül a donor nőivarú sertésféléknek – az in vivo kinyert, tripszinkezelésnek alávetett embriók donorjainak kivételével – olyan tagállamból vagy annak olyan körzetéből kell származnia, amely mentes az Aujeszky-betegséget okozó vírussal való fertőzöttségtől, illetve ahol az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében jóváhagyott mentesítési programot hajtottak végre. |
|
3. |
A sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttség tekintetében az in vivo kinyert embriók donorjaként szolgáló nőivarú sertésféléket a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttségre nézve negatív eredménnyel záruló szerológiai vizsgálatnak kell alávetni két alkalommal, a vizsgálatok között legalább 21 nap időközt biztosítva, a második vizsgálatot az embrió gyűjtése előtt 15 napon belül elvégezve. |
|
4. |
A donor sertésfélék mesterséges megtermékenyítésére használt spermát a II. melléklet 2. részének I. fejezetében és a III. melléklet 1. részében foglalt követelményeknek megfelelően kell gyűjteni, feldolgozni és tárolni. |
3. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGOK GYŰJTÉSÉHEZ HASZNÁLT JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE ÉS EZEN ÁLLATOK KARANTÉNJÁRA, LABORATÓRIUMI VAGY MÁS VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓAN A 22. CIKKBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A spermagyűjtő központba felvett valamennyi juh- és kecskefélének meg kell felelnie a következő követelményeknek:
|
|
2. |
Az engedélyezett spermagyűjtő központban tartott valamennyi juh- és kecskefélét minden évben legalább egyszer a következő vizsgálatoknak (kötelező rutinvizsgálatoknak) kell alávetni, amely vizsgálatoknak negatív eredményt kell adniuk:
|
|
3. |
Amennyiben a 2. pontban említett vizsgálatok bármelyike pozitívnak bizonyul, az állatot el kell különíteni, és az állattól a legutóbbi negatív eredményű vizsgálat időpontját követően gyűjtött sperma nem szállítható a tagállamok között.
Az első albekezdésben említett állatot el kell távolítani a spermagyűjtő központból. A spermagyűjtő központban található összes többi állattól attól az időponttól kezdve gyűjtött spermát, amikor a 2. pontban leírt vizsgálatok egyikén negatív eredménnyel záruló vizsgálat utolsó mintáját levették, külön kell tárolni, és addig nem mozgatható a tagállamok között, ameddig a spermagyűjtő központ egészségügyi helyzete helyre nem állt és a tárolt spermán nem végezték el a megfelelő hatósági vizsgálatokat annak érdekében, hogy kizárják azoknak a kórokozóknak a jelenlétét a spermában, amelyek a 2. pontban említett betegségeket okozzák. |
|
1. |
A donor juh- és kecskeféléket a petesejt- vagy embriógyűjtés napján a munkacsoport állatorvosának vagy a munkacsoport egy tagjának klinikailag meg kell vizsgálnia, és igazolnia kell, hogy azok mentesek a juh- és kecskefélék egyedeire vonatkozó bármely D kategóriájú betegség tüneteitől vagy jeleitől. |
|
2. |
A donor juhfélék és kecskefélék mesterséges megtermékenyítésére használt spermát a II. melléklet 3. részének I. fejezetében és a III. melléklet 1. részében foglalt követelményeknek megfelelően kell gyűjteni, feldolgozni és tárolni. |
4. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGOK GYŰJTÉSÉHEZ HASZNÁLT LÓFÉLÉKRE ÉS EZEN ÁLLATOK KARANTÉNJÁRA, LABORATÓRIUMI VAGY MÁS VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓAN A 23. CIKKBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
Sperma gyűjtésére csak olyan donor lóféle használható, amely a központ állatorvosa szerint megfelel a következő követelményeknek:
|
|
1. |
A donor lóféléket a petesejt- vagy embriógyűjtés napján a munkacsoport állatorvosának vagy a munkacsoport egy tagjának klinikailag meg kell vizsgálnia, és igazolnia kell, hogy mentesek a lófélék egyedeire vonatkozó bármely D kategóriájú betegség tüneteitől vagy jeleitől. |
|
2. |
Az 1. pontban említett követelményeken túl a donor lóféléknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:
A mintákat az a) pontban említett legalább 30 napos időszakban kell levenni az alábbi i. pontban említett vizsgálat esetében két alkalommal, legalább 7 nap időközzel, az alábbi ii. pontban említett vizsgálat esetében pedig egy alkalommal. A mintákat a laboratóriumba való elszállítás előtt aktív szenes szállítóközegbe, például Amies táptalajra kell helyezni. A mintákon a következő vizsgálatok legalább egyikét el kell végezni:
|
|
3. |
A donorállatok mesterséges megtermékenyítésére használt spermát a II. melléklet 4. részének I. fejezetében és a III. melléklet 1. részében foglalt követelményeknek megfelelően kell gyűjteni, feldolgozni és tárolni. |
5. RÉSZ
A SZAPORÍTÓANYAGOK GYŰJTÉSÉHEZ HASZNÁLT SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE, VALAMINT A CAMELIDAE ÉS A CERVIDAE CSALÁDBA TARTOZÓ ÁLLATOKRA, TOVÁBBÁ EZEN ÁLLATOK KARANTÉNJÁRA ÉS LABORATÓRIUMI VAGY MÁS VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓAN A 20., 21., 22. ÉS 38. CIKKBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A spermadonor, petesejtdonor vagy embriódonor szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeféléknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:
|
|
2. |
A központ állatorvosának biztosítania kell a következőket:
|
|
3. |
Az 1.b) ponttól eltérve a központ állatorvosa engedélyezheti olyan tartott donor állatból gyűjtött sperma elszállítását, amelyet vakcináztak ragadós száj- és körömfájás ellen a gyűjtés napját közvetlenül megelőző 12 hónapos időszak során, feltéve, hogy:
|
|
4. |
Az 1.b) ponttól eltérve a munkacsoport állatorvosa engedélyezheti olyan donor állatból gyűjtött, in vivo kinyert embriók másik tagállamba történő elszállítását, amelyet vakcináztak ragadós száj- és körömfájás ellen a gyűjtés napját közvetlenül megelőző 12 hónapos időszak során, feltéve, hogy:
|
|
1. |
A spermadonor szarvasmarha-, juh- és kecskeféléknek, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatoknak a következő követelmények közül legalább egyet teljesíteniük kell:
|
|
2. |
Azon juh- és kecskeféléknek, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatoknak, amelyek in vivo kinyert embriók donorjai, illetve azon szarvasmarha-, juh- és kecskeféléknek, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatoknak, amelyek embriók in vitro előállítására szolgáló petesejtek donorjai, a következő követelmények közül legalább egyet teljesíteniük kell:
|
|
3. |
A petesejtek megtermékenyítésére használt spermát az 1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő állatokból kell gyűjteni. |
|
1. |
A spermadonor szarvasmarha-, juh- és kecskeféléknek a következő követelmények közül legalább egyet teljesíteniük kell:
|
|
2. |
Azon juh- és kecskeféléknek, amelyek in vivo kinyert embriók donorjai, illetve azon szarvasmarha-, juh- és kecskeféléknek, amelyek embriók in vitro előállítására szolgáló petesejtek donorjai, a következő követelmények közül legalább egyet teljesíteniük kell:
|
|
3. |
A petesejtek megtermékenyítésére használt spermát az 1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő állatokból kell gyűjteni. |
A sertésféléket tartó létesítménynek a Brucella abortus, a Brucella melitensis és a Brucella suis általi fertőzöttségtől mentesnek minősüléshez a következő követelményeknek kell eleget tennie:
|
a) |
a sertésfélék Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis általi fertőzöttségének bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségnek kell minősülnie az adott tagállamban; |
|
b) |
Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis általi fertőzöttség nem került megerősítésre a létesítményben legalább a megelőző három éves időszakban; |
|
c) |
a Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis általi fertőzöttséggel összhangban álló klinikai tüneteket – mint például vetélések vagy orchitis – mutató állatokat alávetik a szükséges diagnosztikai vizsgálatoknak, melyek eredménye negatív; |
|
d) |
a létesítményhez tartozó egyetlen sertésfélét sem vakcináztak Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis általi fertőződés ellen legalább a megelőző 3 évben; |
|
e) |
a létesítménybe bevitt sertésfélék(et):
|
|
f) |
legalább a megelőző 3 éves időszakban nem volt bizonyíték Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis általi fertőzöttségre ugyanazon létesítmény más járványügyi egységeiben, vagy intézkedéseket tettek a Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suisáltali fertőzöttség ezen más járványügyi egységekből történő átterjedésének megakadályozása érdekében. |
(1) Manual of the International Embryo Transfer Society – A procedural guide and general information for the use of embryo transfer technology emphasising sanitary procedures (A Nemzetközi Embrióátültetési Társaság [IETS] kézikönyve – Eljárási útmutató és általános információ az embriótranszfer technológiáiról, különös tekintettel a higiéniai eljárásokra, kiadta az International Embryo Transfer Society 1 111 North Dunlap Avenue, Savoy, Illinois 61 874 USA (http://www.iets.org/).
III. MELLÉKLET
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK SZAPORÍTÓANYAGAINAK GYŰJTÉSÉRE, ELŐÁLLÍTÁSÁRA, FELDOLGOZÁSÁRA ÉS TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓAN A 26. CIKKBEN EMLÍTETT ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETLEMÉNYEK
1. RÉSZ
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- VAGY LÓFÉLÉK FRISS, HŰTÖTT VAGY FAGYASZTOTT SPERMÁJÁNAK GYŰJTÉSÉRE, FELDOLGOZÁSÁRA ÉS TÁROLÁSÁRA, VALAMINT SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
A sperma gyűjtésére, feldolgozására, tartósítására vagy fagyasztására használt minden eszközt használat előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni vagy sterilizálni kell, az új, egyszer használatos eszközök kivételével. |
|
2. |
A fagyasztott spermát:
|
|
3. |
Ha szükséges, a spermához adhatók antibiotikumok vagy antibiotikum-keverékek, amelyek minden milliliter spermában legalább a következő antibiotikumokkal vagy antibiotikum-keverékekkel egyenértékű baktericid hatással rendelkeznek, illetve a spermahígítók ezeket tartalmazhatják:
|
|
4. |
A szarvasmarhafélék spermája esetében a 3.a), c) és d) pontban említett antibiotikumokat, illetve ezen antibiotikumokat vagy antibiotikumok keverékét tartalmazó spermahígítókat kell hozzáadni különösen a campylobacterek, a leptospirák és a mikoplazmák elleni hatékony védekezés érdekében. |
|
5. |
A sertésfélék spermája esetében a 3.a), c) és d) pontban említett antibiotikumokat vagy antibiotikumok keverékét, illetve ezen antibiotikumokat vagy antibiotikumok keverékét tartalmazó spermahígítókat kell hozzáadni különösen a leptospirák elleni hatékony védekezés érdekében. |
|
6. |
Ha a spermához antibiotikumot vagy antibiotikum-keveréket adnak:
|
|
7. |
Fagyasztott és hűtött sperma esetében közvetlenül az antibiotikumok hozzáadása után a hígított spermát:
|
2. RÉSZ
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK IN VIVO KINYERT EMBRIÓINAK GYŰJTÉSÉRE ÉS FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
Az in vivo kinyert embriókat a következő követelményeknek megfelelően kell gyűjteni, feldolgozni és tartósítani:
|
1. |
Az embriókat embriógyűjtő munkacsoportnak kell gyűjtenie és feldolgoznia úgy, hogy azok ne érintkezhessenek semmilyen más, e rendelet követelményeinek meg nem felelő embriószállítmánnyal. |
|
2. |
Az embriókat olyan helyen kell gyűjteni, amely el van választva a helyiségek vagy a létesítmény más részeitől, és amely megfelelően karban van tartva, továbbá könnyű és hatékony tisztítást és fertőtlenítést lehetővé tevő anyagokból épült. |
|
3. |
Az embriók feldolgozását (vizsgálatát, mosását, kezelését és műszalmába vagy egyéb csomagba való elhelyezését) állandó laboratóriumban vagy mobil laboratóriumban kell végezni. |
|
4. |
Az embriók gyűjtéséhez, kezeléséhez, mosásához, fagyasztásához és tárolásához használt minden eszközt használat előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni vagy sterilizálni kell az IETS kézikönyvnek megfelelően, vagy azoknak új, egyszer használatos eszközöknek kell lenniük. |
|
5. |
Az embriók gyűjtéséhez, feldolgozásához, mosásához vagy tárolásához használt közegekben és oldatokban alkalmazott bármely állati eredetű biológiai terméknek kórokozó mikroorganizmusoktól mentesnek kell lennie. Az embriók gyűjtése, fagyasztása és tárolása során használt közegeket és oldatokat az IETS kézikönyvnek megfelelően jóváhagyott módszerekkel sterilizálni kell, és a sterilitást biztosító módon kell kezelni. |
|
6. |
Amennyiben az IETS kézikönyvnek megfelelően antibiotikumot vagy antibiotikum-keveréket adnak a gyűjtéséhez, a feldolgozásához, a mosásához vagy a tárolásához használt közegekhez, a hozzáadott antibiotikum(ok) nevét és kontcentrációját fel kell tüntetni a szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítványban. |
|
7. |
Az embriók tartósításához vagy tárolásához használt kriogén anyagokat korábban más, állati eredetű biológiai termékekhez nem használhatták. |
|
8. |
Az embriókat az IETS kézikönyvnek megfelelően kell mosni, és zona pellucidájuknak, illetve lófélék embriói esetében embriózsákjuknak sértetlennek kell lennie a mosás előtt és közvetlenül utána. Minden embriót speciális embriómosó folyadékban legalább 10-szer meg kell mosni, és a folyadékot minden alkalommal ki kell cserélni. Minden mosófolyadéknak az előző mosófolyadékhoz képest 100-szoros hígításúnak kell lennie, és minden alkalommal steril mikropipettát kell használni az embrió áthelyezéséhez. A szabványos mosási eljárást az IETS kézikönyvnek megfelelően módosítani kell és ki kell egészíteni a tripszin enzimmel történő mosással kell kiegészíteni, amennyiben bizonyos kórokozók inaktiválására vagy eltávolítására van szükség. |
|
9. |
A különböző donorállatoktól származó embriók nem moshatók együtt. |
|
10. |
Minden embrió zona pellucidájának, illetve lófélék embriói esetében az embriózsáknak teljes felületét meg kell vizsgálni legalább 50-szeres nagyítással, és igazolni kell, hogy az sértetlen és mentes minden hozzátapadt anyagtól. |
|
11. |
A 10. pontban meghatározott vizsgálaton sikeresen átesett embriókat – az új, egyszer használatos csomagolás kivételével – megtisztított és vagy fertőtlenített vagy sterilizált, a 10. cikk (1) és (5) bekezdésének megfelelően megjelölt műszalmában vagy egyéb csomagolásban kell elhelyezni, és azokat azonnal plombával kell ellátni. |
|
12. |
Minden egyes embriót – amennyiben lehetséges – a lehető leghamarabb le kell fagyasztani és a munkacsoport állatorvosának felelőssége alatt álló, az I. melléklet 2. részének 2.b) pontjában említett tárolóhelyiségekben kell tárolni. |
|
13. |
Amennyiben nincs más eljárás a donor állatok egészségi állapotának ellenőrzésére, illetve a munkacsoport állatorvosa által meghatározott állategészségügyi és biológiai védelmi követelmények – többek között az I. melléklet 2. része 1.b) pontjában említett minőségellenőrzési rendszer keretében történő – ellenőrzése céljából, az embriógyűjtő munkacsoport az IETS kézikönyvnek megfelelően a tevékenységeiből származó rutinmintákat küld a hatósági vagy az illetékes hatóság által engedélyezett laboratóriumnak életképtelen embriókból vagy petesejtekből, valamint a tevékenységeiből származó öblítőfolyadékokból vagy mosófolyadékokból a bakteriális és vírusos fertőzöttség kimutatása céljából, a munkacsoport állatorvosa által meghatározandó gyakorisággal. |
3. RÉSZ
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK PETESEJTJEINEK, PETEFÉSZKEINEK ÉS MÁS SZÖVETEINEK EMBRIÓK IN VITRO ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ GYŰJTÉSÉRE ÉS FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
A 2. részben meghatározott követelményeken túlmenően a következő további követelmények vonatkoznak a petesejtek, petefészkek és más szövetek in vitro megtermékenyítés és in vitro tenyésztés céljából történő gyűjtésére, feldolgozására és szállítására:
|
1. |
A vágóhídon az egyes donor állatoktól vagy donor állatok csoportjától gyűjtött petefészkeket és más szöveteket az (EU) 2017/625 rendelet 148. cikkének megfelelően engedélyezett vágóhídon kell gyűjteni. A szóban forgó potenciális donor állatokat a vágóhíd állatorvosa által végzett ante-mortem és post-mortem vizsgálatnak kell alávetni, és az állatorvosnak igazolnia kell, hogy azok nem mutatják a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket érintő A, B, C és D kategóriájú betegség tüneteit vagy jeleit. A vágóhídnak olyan területen kell elhelyezkednie, ahol a petefészkek és más szövetek gyűjtésének napját megelőző legalább 30 napban nem jelentették a ragadós száj- és körömfájás 10 kilométeres sugarú körzetben történő előfordulását. |
|
2. |
Petefészkek addig nem hozhatók be feldolgozásra az embrió-előállító munkacsoport laboratóriumába, amíg a donor állatok post-mortem vizsgálata kielégítő eredményekkel le nem zárult. Ha az egyes donor állatban, a donor állatok csoportjában, vagy az adott napon a vágóhídon levágott állatok valamelyikében észlelik az 1. pontban említett valamely betegséget, az érintett donor állatokból származó minden petefészket és más szövetet nyomon kell követni és meg kell semmisíteni. |
|
3. |
A petefészkek és más szövetek eltávolítására és szállítására szolgáló eszközöket használat előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni vagy sterilizálni kell – az új, egyszer használatos eszközök kivételével –, és kizárólag ezekre a célokra lehet használni. |
Külön eszközt kell használni a donor állatokból, valamint a donor állatok különböző csoportjaiból származó petesejtek és embriók kezelésére.
4. RÉSZ
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK IN VITRO ELŐÁLLÍTOTT EMBRIÓINAK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
A 2. részben meghatározott követelményeken túlmenően az in vitro előállított embriók feldolgozására a következő további követelmények vonatkoznak:
|
1. |
Az in vitro tenyésztési időszakot követően, de az embriók fagyasztását, tárolását és szállítását megelőzően az embriókat meg kell mosni és a 2. rész 7., 10. és 11. pontjában leírt kezeléseknek kell alávetni. |
|
2. |
A 3. rész 1. pontjában említett egyes különböző donor állatokból vagy a donor állatok különböző csoportjaiból származó embriókat nem szabad együtt mosni. |
|
3. |
Az egyes különböző donor állatokból vagy a donor állatok különböző csoportjaiból származó embriókat nem szabad ugyanabba a műszalmába vagy egyéb csomagolásba helyezni. |
5. RÉSZ
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK MIKROMANIPULÁLT EMBRIÓINAK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
Bármely olyan mikromanipulációt megelőzően, amely veszélyezteti a zona pellucida, illetve a lófélék embriói esetében az embriózsák épségét, minden embrió vagy petesejt gyűjtését és feldolgozását a 2., 3. és 4. részben meghatározott állategészségügyi követelményeknek megfelelően kell végezni.
Ezenfelül az alábbi követelményeknek is teljesülniük kell:
|
1. |
Ha olyan mikromanipulációt végeznek az embrión, amely a zona pellucidába, illetve a lófélék embriói esetében az embriózsákba való behatolással jár, ezt az I. melléklet 3. részének 2.a) pontjában említett, a munkacsoport állatorvosának hatáskörébe tartozó laboratóriumban kell elvégezni. |
|
2. |
A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban minden embrióelőállító munkacsoportnak nyilvántartást kell vezetnie a tevékenységeiről. Az in vitro megtermékenyítés útján előállított embriók esetében az embriók azonosítása végezhető a donor állatok csoportja alapján, de tartalmaznia kell a petefészkek és petesejtek gyűjtésének napjára és helyére vonatkozó adatokat. A nyilvántartásnak lehetővé kell tennie a donor állatok származási létesítményének nyomonkövetését. |
|
3. |
Bármely olyan mikromanipulációt, amely a zona pellucidába, illetve lófélék embriói esetében az embriózsákba való behatolással jár, az utolsó mosást és vizsgálatot követően az erre a célra engedélyezett létesítményekben kell elvégezni. Az ilyen mikromanipuláció csak olyan embrión végezhető, amelyek zona pellucidája, illetve lófélék embriói esetében embriózsákja sértetlen. |
6. RÉSZ
A SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓFÉLÉK IN VIVO KINYERT ÉS IN VITRO ELŐÁLLÍTOTT EMBRIÓINAK, VALAMINT PETESEJTJEINEK TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
|
1. |
Minden embriógyűjtő és embrióelőállító munkacsoport biztosítja, hogy az embriókat és a petesejteket megfelelő hőmérsékleten tárolják az I. melléklet 2. részének 2.b) pontjában említett tárolóhelyiségekben. |
|
2. |
Az I. melléklet 2. részének 2.b) pontjában említett tárolóhelyiségekbe csak az embriók és petesejtek keresztszennyeződésének elkerülését biztosító körülmények között szállított, valamely embriógyűjtő munkacsoport által gyűjtött embriók, illetve valamely embrióelőállító munkacsoport által gyűjtött petesejtek és előállított embriók vihetők be, mivel ezek nem kerültek érintkezésbe az e rendeletben megállapított követelményeknek meg nem felelő embriókkal és petesejtekkel.
Az in vivo kinyert embriókat, valamint az in vitro előállított embriókat és petesejteket a szaporítóanyagok minden egyes típusának tárolására szolgáló külön tárolókonténerekben kell tárolni, és a különböző típusú és fajú tárolt szaporítóanyagok kezelését külön személyzetnek kell végeznie, vagy azt külön időpontokban kell végezni. |
|
3. |
A munkacsoport állatorvos dönthet úgy, hogy a nem embriógyűjtő munkacsoport által gyűjtött embriók, illetve a nem embrióelőállító munkacsoport által gyűjtött petesejteket és a nem embrióelőállító munkacsoport által előállított embriókat feldolgozhatja az embriógyűjtő vagy az embrióelőállító munkacsoport, feltéve, hogy:
|
|
4. |
A fagyasztott embriókat vagy petesejteket a másik tagállamba történő szállítást megelőzően az I. melléklet 2. részének 2.b) pontjában említett tárolóhelyiségekben kell tárolni a gyűjtésük vagy előállításuk napjától számított legalább 30 napos időszakban. |
|
5. |
Csak a 3. rész 1. pontjában említett ugyanazon donor állatból vagy a donor állatok ugyanazon csoportjából származó embriók vagy petesejtek helyezhetők ugyanabba a műszalmába vagy egyéb csomagolásba. |
IV. MELLÉKLET
A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT MOZGATOTT SZAPORÍTÓANYAGOKKAL KAPCSOLATBAN AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYÁBAN FELTÜNTETENDŐ, A 31. ÉS 40. CIKKBEN EMLÍTETT INFORMÁCIÓK
|
1. |
A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék tagállamok között szállított szaporítóanyagaira vonatkozó, 31. cikkben említett állategészségügyi bizonyítványnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
|
|
2. |
A 40. cikkben említett, kutyák és macskák, valamint a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatok tagállamok között mozgatott szaporítóanyagai állategészségügyi bizonyítványának tartalmaznia kell legalább a következő információkat:
|