Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK rendelet, a 2009/128/EK irányelv és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről /* COM/2013/0327 final - 2013/0169 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE ·
Háttér-információk Az Európai Bizottság 2011. június 29-én
előterjesztette a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi
keretre vonatkozó javaslatát[1],
amelyet 2012. július 6-án módosítottak[2].
Figyelemmel az Európai Tanács 2013. február 7–8-i ülésén elfogadott
következtetésekre, a Bizottság a 2014–2020-as időszak egészére
1 891,936 millió EUR-ban javasolja maximálni az élelmiszerekre és
takarmányokra elkülönített kiadásokat. E rendelet célja az említett területre vonatkozó
pénzügyi rendelkezések korszerűsítése. A szóban forgó területek finanszírozására
vonatkozó jelenlegi pénzügyi keret főbb jogi aktusai az állat-egészségügyi
felszámolási programokra és a biztonsági intézkedéseke vonatkozó 2009/470/EK
tanácsi határozat, a növény-egészségügyi intézkedéseket megállapító 2000/29/EK
tanácsi irányelv, illetve a hatósági ellenőrzések finanszírozására
vonatkozó intézkedéseket meghatározó 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet. További különös pénzügyi rendelkezések találhatók a növényi és állati
eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén
található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló
396/2005/EK rendeletben, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló
1107/2009/EK rendeletben, a peszticidek fenntartható használatának elérését
célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK
irányelvben, továbbá az állat- és növényegészségüggyel foglalkozó számos más
tanácsi irányelvben. E széttagolt keret nem áll összhangban a
költségvetési rendelet egyes rendelkezéseivel, és meglehetősen bonyolult;
az idők során változásokon ment keresztül, és ésszerűsítésre szorul. Ez lehetőséget ad arra, hogy a több
jogalapban szereplő jelenlegi pénzügyi rendelkezéseket egyetlen,
egyértelmű és korszerű pénzügyi keretben vonjuk össze, amely az
élelmiszerek és takarmányok terén optimalizálja a végrehajtást és a pénzügyi
irányítás működését. Ennek keretében – pontos célokra és mutatókra
alapozva – elsősorban a pénzügyi irányítási struktúrák kerülnek
egyszerűsítésre. Egyértelműbbé és átláthatóbbá válnak a
finanszírozási arányok is. Ez a javaslat az „Egészségesebb állatok és
növények az élelmiszerlánc biztonságosabbá tétele érdekében” című
javaslatcsomag részét képezi, amelyben az alábbiakra vonatkozó javaslatok
szerepelnek: –
állat-egészségügyi politika, amelynek célja az
állatok – különösen az élelmiszer-termelő állatok – egészségi állapotának
védelme és javítása az EU-ban, mindeközben lehetővé téve az állatok és
állati eredetű termékek EU-n belüli kereskedelmét és importját,
összhangban a megfelelő egészségügyi normákkal és nemzetközi
kötelezettségekkel; –
növény-egészségügyi szabályozás, amelynek célja az
uniós mezőgazdaság és erdőgazdaság védelme azáltal, hogy
megakadályozza a nem őshonos károsítók bejutását és elterjedését; –
a mezőgazdasági, növényi, erdei, gyümölcs-,
szőlő- és dísznövényfajták növényi szaporítóanyagainak termelésére és
piaci hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó szabályok, amelyek
biztosítják az EU egészségügyi, azonosítási és minőségi kritériumainak
teljesülését; –
az élelmiszerjog és a takarmányjog alkalmazását
biztosító hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre
vonatkozó szabályok, állat-egészségügyi, állatjólléti és növény-egészségügyi
szabályok, valamint a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre
vonatkozó szabályok. ·
A fellépések célja / Kiadások Az állatorvosi felszámolási programok
kulcsfontosságúak számos, jegyzékbe foglalt és az Unió egyes területein honos
állatbetegség fokozatos megszüntetése szempontjából, amely egyebek mellett a
következő intézkedések révén történik: vakcinázások, az állatok vizsgálata
és az állatok levágásáért és kiselejtezéséért fizetendő kártérítés. Az
említett intézkedések támogatását célzó uniós finanszírozás prioritásként
kezeli a közegészségügyi jelentőségű betegségeket, valamint azon
betegségeket, amelyek kereskedelmi vonzataik és a gazdák bevételkiesése miatt
meghatározó gazdasági hatást gyakorolnak a tágabb értelemben vett állattenyésztői
ágazatra és az ahhoz kapcsolódó ágazatokra. Az EU növény-egészségügyi és a növényi
szaporítóanyagokra vonatkozó szabályozása a nem őshonos károsítók
bejutásának és elterjedésének megakadályozásával kiemelten kezeli az uniós
mezőgazdaság és erdőgazdaság védelmét, továbbá az egészséges növényi
anyagoknak a növénytermesztési lánc legelején való rendelkezésre állását és
használatát. A hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó
kiadások tartalmazzák a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért”
elnevezésű program finanszírozását is, amely az uniós és a nemzeti
ellenőrzési rendszerekben egyaránt használt harmonizált megközelítést
hivatott előmozdítani; továbbá tartalmazzák azon európai uniós
referencialaboratóriumok finanszírozását, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki
szakértelmet azokon a területeken, ahol a hatósági ellenőrzések
hatékonysága a hatósági laboratóriumok által alkalmazott elemző és
vizsgálati módszereknek és azok eredményeinek minőségtől,
egységességétől és megbízhatóságától függ. Ugyancsak ide tartoznak az olyan
egyéb tevékenységek, amelyek célja a tagállami hatósági ellenőrzések
eredményességének és általában az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós
joganyag végrehajtásának a javítása. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ·
Konzultáció az érdekelt felekkel Mivel ezen politikák felülvizsgálata már egy ideje
folyamatban van, mindegyikükről készült külön hatásvizsgálat, valamint e
politikákról különféle konzultációs fórumokon részletes vita folyt az
érdekeltekkel. ·
Gyorsított hatásvizsgálat Az Egészség- és
Fogyasztóügyi Főigazgatóság 2012 augusztusa és szeptembere között
hatásvizsgálatot végzett. A vizsgálat négy lehetőségre terjedt ki: –
1. lehetőség: nem történik változtatás. A
jelenlegi jogi keret nem lesz összhangban a többéves pénzügyi kerettel. A
növény-egészségügyi kiadások nem emelhetők. –
2. lehetőség: a meglévő jogszabályok
egyetlen jogi eszközben való összevonása. Ez elősegíti a jogszabályok
egyszerűbbé és érthetőbbé válását, de nem teszi lehetővé a
pénzügyi keret kiigazítását. –
3.a) lehetőség: egyetlen egységes pénzügyi
program létrehozása, nagyrészt a meglévő pénzügyi rendelkezések
felhasználásával, illetőleg javításával. A rendszer egyszerűsítése és
a finanszírozási arányok harmonizálása csökkenti a Bizottság és a tagállamok
adminisztratív terheit. Új pénzügyi irányítási eszközök, például világos
célkitűzések és mutatók lehetővé teszik a rendelkezésre álló források
hatékonyabb felhasználását. –
3.b) lehetőség: költség- és
felelősségmegosztási rendszerek szempontjainak bevezetése. Ez a
lehetőség részvételen alapuló megközelítést irányoz elő: az állami
hatóságok és a magánszektor együtt viselik az elszenvedett veszteségeknek és a
rendszer működtetésének a terhét. Az adminisztratív terhek rövid távon
várhatóan emelkednek, és a rendszer valószínűleg nehezen kezelhető. –
4. lehetőség: valamennyi európai uniós
intézkedés megszüntetése. Ezt a lehetőséget nem ítéltük megfelelőnek,
mert veszélyezteti a szakpolitikai területen kitűzött célokat, és
rendkívül negatív hatást gyakorol a kereskedelemre. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat az Európai Unió működéséről
szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdésén, valamint 168. cikke
(4) bekezdésének b) pontján alapul. A 43. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott
intézkedésekre a közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósítása
érdekében van szükség. A 168. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján
elfogadott intézkedéseknek az emberi egészség magas szintű védelmét kell
célul kitűzniük. Ez a javaslat az olyan európai uniós és tagállami
fellépések támogatását szolgálja, amelyek célja az emberek, állatok és növények
egészsége magas szintjének, valamint a fogyasztók magas szintű védelmének
és tájékoztatásának biztosítása az élelmiszerlánc mentén. Ezért mind a
célkitűzés, mind a javaslat tartalma indokolja az EUMSZ 43. cikke (2)
bekezdésének, valamint 168. cikke (4) bekezdése b) pontjának jogalapként való
megjelölését. A javaslatot rendes jogalkotási eljárás keretében, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával történő
egyeztetést követően kell elfogadni. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK Az Európai Bizottság 2011. június 29-én
előterjesztette a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi
keretre vonatkozó javaslatát[3],
amelyet 2012. július 6-án módosítottak[4].
Figyelemmel az Európai Tanács 2013. február 7–8-i ülésén elfogadott
következtetésekre, a Bizottság a 2014–2020-as időszak egészére
1 891,936 millió EUR-ban javasolja maximálni az élelmiszerekre és
takarmányokra elkülönített kiadásokat. A közösségi programok igazgatásában
bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály
megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletnek
megfelelően a Bizottság megbízta az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó
Ügynökséget az élelmiszer- és takarmányprogram igazgatásának végrehajtási
feladataival 2008-tól kezdődően. A Bizottság – költség-haszon elemzés
alapján – adott esetben egy meglévő végrehajtó ügynökséget is megbízhat a
program végrehajtásával. 5. A RENDELET TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA E rendelet az élelmiszerekre és takarmányokra
rendelkezésre álló, folyó áron legfeljebb 1 891,936 millió EUR-s
költségvetés alkalmazási köréről és célkitűzéseiről rendelkezik.
A célkitűzések a következők: az élelmiszerek és az élelmiszereket
előállító rendszerek magas szintű biztonsága, az állatok egészségügyi
helyzetének és jólétének javítása, a károsítók felderítése és felszámolása,
valamint a hatósági ellenőrzések eredményességének biztosítása. E
célkitűzések tekintetében mutatók kerülnek meghatározásra. Ez a rendelet továbbá meghatározza a támogatható
intézkedéseket és költségeket. A rendelet ésszerűsíti a támogatás esetében
alkalmazott finanszírozási arányokat. Az alapráta a támogatható költségek
50 %-ában került meghatározásra. Ez az arány bizonyos feltételek mellett
75 %-ra, illetve 100 %-ra növelhető. A mikroprogramokat sújtó
adminisztratív terhek elkerülése érdekében a rendelet a támogatás minimális
összegét 50 000 EUR-ban állapítja meg. A rendelet továbbá bizonyos körülmények esetén hozzáférést
biztosít a mezőgazdasági válsághelyzetekre képzett tartalékhoz. Ami a növényegészségügyet illeti, annak érdekében,
hogy az EU-t meg lehessen védeni a károsítóknak többek között a kereskedelem
globalizációjával és az éghajlatváltozással összefüggő terjedése ellen, a
rendelet értelmében uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható a károsítók
jelenlétének feltárására irányuló felmérési programok és a tagállamok
legkülső területeit érintő növény-egészségügyi intézkedések
támogatására. A rendelet lehetőséget ad az uniós
referencialaboratóriumok és a hatósági ellenőrzések eredményességének és
hatékonyságának javítását szolgáló projektek támogatására. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében
a rendelet megállapítja a többéves ellenőrzési programok benyújtására és
elbírálására, valamint a támogatás alkalmazási körébe tartozó állatbetegségek
és károsítók jegyzékének összeállítására és frissítésére vonatkozó eljárásokat. Egyszerűsödik az e területek finanszírozására
vonatkozó eljárás is. Különösen a Bizottság által elfogadandó határozatok száma
fog jelentősen csökkenni, például a visszatérítési határozatokat ezentúl
nem a Bizottság fogadja el. 2013/0169 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel
és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi
szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések
megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a
178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK rendelet, a 2009/128/EK irányelv és
az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és
a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke
(2) bekezdésére és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[5], a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[6], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az uniós jogszabályok
követelményeket határoznak meg az élelmiszerek és az élelmiszer-biztonság,
valamint a takarmányok és a takarmánybiztonság tekintetében a termelés
valamennyi szakaszára, ideértve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatoknak és a
fogyasztók tájékoztatásának biztosítását célzó szabályokat. Ezen kívül
rendelkeznek a fertőző állati betegségek és zoonózisok
megelőzésére és ellenőrzésére, valamint az állatjólétre, az állati
melléktermékekre, a növényegészségügyre és a növényi szaporítóanyagokra, a
növényfajták védelmére, a géntechnológiával módosított szervezetekre, valamint
a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és használatára és a peszticidek
fenntartható használatára vonatkozó követelményekről. Az uniós
jogszabályok olyan hatósági ellenőrzéseket és egyéb ellenőrző
tevékenységeket is előírnak, amelyek az említett követelmények hatékony
végrehajtását és az azoknak való megfelelést célozzák. (2) Az uniós szabályozás
általános célja, hogy az említett területeken hozzájáruljon az emberek, az
állatok és a növények egészségének magas szintű védelméhez az
élelmiszerláncban, valamint a fogyasztók magas szintű védelméhez és
tájékoztatásához és a környezet magas szintű védelméhez, elősegítve a
versenyképességet és a munkahelyteremtést. (3) E célkitűzés
megvalósításához megfelelő pénzügyi források szükségesek. Az Uniónak ezért
hozzá kell járulnia az általános célkitűzéssel kapcsolatos különböző
területeken hozott intézkedések finanszírozásához. Ezen túlmenően, a
kiadások hatékony felhasználása érdekében konkrét célokat és e célok elérésének
értékelésére szolgáló mutatókat kell meghatározni. (4) Az élelmiszerhez és
takarmányhoz kapcsolódó kiadások uniós finanszírozása a múltban támogatások,
közbeszerzések, valamint a területen működő nemzetközi szervezeteknek
folyósított kifizetések útján történt Helyénvaló a finanszírozást ebben a
formában folytatni. (5) A költségvetési fegyelem
érdekében célszerű e rendeletben megállapítani azon intézkedések
jegyzékét, amelyek uniós hozzájárulásban részesülhetnek, valamint a támogatható
költségeket és az alkalmazandó arányokat. (6) Az Európai Bizottság 2011.
június 29-én előterjesztette a 2014–2020 közötti időszakra szóló
többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát[8],
amelyet 2012. július 6-án módosítottak[9].
Figyelemmel az Európai Tanács 2013. február 7–8-i ülésén elfogadott
következtetésekre, a Bizottság a 2014–2020-as időszak egészére
1 891,936 millió EUR-ban javasolja maximálni az élelmiszerekre és
takarmányokra elkülönített kiadásokat. (7) Továbbá, a 2014–2020-as
többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában a Bizottság egy
válsághelyzetek megoldására szolgáló sürgősségi mechanizmus létrehozását
javasolja. Következésképpen rendkívüli körülmények, például állat- és
növény-egészségügyi vészhelyzetek esetén, ha a költségvetés 3. tételében szereplő
előirányzatok nem elegendőek, és biztonsági intézkedésekre van
szükség, a pénzeszközöket a mezőgazdasági ágazatban jelentkező
válságokhoz kapcsolódó tartalékalapból az Európai Parlament, a Tanács és a
Bizottság közötti, a költségvetési kérdésekben történő
együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról
szóló, […]-i intézményközi megállapodás[10]
szerint át kell csoportosítani. (8) A jelenleg hatályos
rendelkezések értelmében a támogatható költségek egy része rögzített arányban
volt téríthető, míg más költségekre nem vonatkozott korlátozás. A rendszer
ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében indokolt rögzíteni a
visszatérítés maximális mértékét. Ezt a arányt célszerű a támogatásokra
alkalmazott szokásos szinten meghatározni. Szükséges e maximális arány
megemelésének lehetőségét is biztosítani bizonyos feltételek mellett. (9) Az e rendelet
célkitűzéseinek fontossága miatt helyénvaló bizonyos intézkedések
támogatható költségeit 100 %-ban finanszírozni, feltéve, hogy ezen
intézkedések végrehajtása során nem támogatható költségek is felmerülnek. (10) Az Unió felelőssége annak
biztosítása, hogy a pénzeszközöket megfelelően költsék el, és az is, hogy
intézkedéseket hozzon a kiadási programok egyszerűsítésére a
kedvezményezettek és az összes érintett szereplő adminisztratív terheinek
és költségeinek csökkentése érdekében, összhangban az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának címzett, „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című
bizottsági közleménnyel[11].
A költséghatékonyság érdekében egy bizonyos felső határt el nem érő
támogatások többé nem nyújthatók sem bizottsági, sem tagállami szinten. (11) Az uniós jogszabályok
előírják a tagállamok számára, hogy egyes állatbetegségek és zoonózisok
előfordulása és terjedése esetén bizonyos intézkedéseket hajtsanak végre.
Ezért az Uniónak pénzügyi támogatást kell nyújtania az ilyen biztonsági
intézkedésekhez. (12) Ezenkívül megfelelő
felszámolási, ellenőrzési és monitoringintézkedések révén vissza kell
szorítani az emberi és állati egészségre kockázatot jelentő
állatbetegségek és zoonózisok megjelenésének számát, valamint
előfordulásukat is meg kell akadályozni. Az említett betegségek és
zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és figyelemmel kísérésére
vonatkozó nemzeti programokhoz ezért indokolt uniós finanszírozást nyújtani. (13) Szervezési és hatékonysági
okokból helyénvaló az állat- és növény-egészségügyi területeken nyújtott
finanszírozásra szabályokat megállapítani a pályázatok tartalmát, beadását,
elbírálását és a nemzeti programok jóváhagyását illetően, beleértve az
Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ)
349. cikkében említett legkülső régiókban végrehajtott programokat.
Ugyanezen okból határidőket kell megállapítani a jelentések és kifizetési
kérelmek benyújtására. (14) A növényeket vagy növényi
termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a
Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló,
2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv[12]
előírja a tagállamok számára, hogy a növényeket vagy növényi termékeket
károsító szervezetek (károsítók) felszámolására bizonyos biztonsági
intézkedéseket hozzanak. Az Uniónak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania az
ilyen károsítók felszámolásához. Bizonyos feltételek mellett uniós
hozzájárulást kell nyújtani azoknak a károsítóknak a megfékezésére irányuló
biztonsági intézkedésekre is, amelyek az Európai Unióban a legnagyobb károkat
okozzák, és amelyeket egyes övezetekben nem lehet felszámolni, valamint az
ilyen károsítókkal kapcsolatos megelőzési intézkedésekre is. (15) A károsítók ellen hozott
biztonsági intézkedéseket, amennyiben azok az egész Unió számára hozzáadott
értéket jelentenek, uniós társfinanszírozásban kell részesíteni. Ezért indokolt
uniós pénzügyi hozzájárulást nyújtani az azokkal a károsítókkal kapcsolatos
intézkedésekre, amelyeket a 2000/29/EK irányelv az Unióban elő nem
fordulóként sorol fel. Az Unióban előforduló károsítók esetében csak a
legnagyobb károkat okozó károsítókkal kapcsolatos intézkedések jogosultak uniós
pénzügyi hozzájárulásra. Uniós pénzügyi hozzájárulást szükséges biztosítani az
olyan károsítók elleni intézkedésekre is, amelyek felszámolására uniós
biztonsági intézkedésekre van szükség. (16) Bizonyos károsítók előfordulását
fontos időben kimutatni. A tagállamok által végzett felmérések
nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy e károsítókat azonnal fel lehessen számolni. A
tagállamok által végzett felmérések elengedhetetlenek a többi tagállam
területének védelme szempontjából is. Az Uniónak
pénzügyi támogatást kell nyújtania az ilyen felmérésekhez. (17) A
tagállamok legkülső régiói távoli fekvésük és korlátozott számú
terméktől való függőségük miatt nehézségeket tapasztalnak.
Helyénvaló, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulást nyújtson a tagállamoknak az
ilyen legkülső régiókban az Unió legkülső régiói részére egyedi
mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 228/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletben[13]
foglalt célkitűzéseknek megfelelően a károsítók elleni védekezés
céljából végzett programokra. (18) A
tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések nélkülözhetetlen eszközök
annak ellenőrzésére és nyomon követésére, hogy a vonatkozó uniós
követelményeket hogyan alkalmazzák, tartják be és hajtják végre. A hatósági ellenőrzési
rendszerek hatékonysága és eredményessége létfontosságú az élelmiszerláncban az
emberek, állatok és növények magas szintű biztonságának fenntartása,
ugyanakkor a környezet magas szintű védelme érdekében. Az ilyen
ellenőrzési intézkedésekre uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani.
Különösen fontos az uniós referencialaboratóriumoknak nyújtott pénzügyi
hozzájárulás a Bizottság által jóváhagyott munkaprogramok végrehajtásából
eredő költségek fedezése céljából. Továbbá, mivel a hatósági ellenőrzések
eredményessége attól is függ, hogy az ellenőrző hatóságok személyzete
jól képzett-e, és az uniós jogszabályokról megfelelő ismeretekkel
rendelkezik-e, az Uniónak hozzá kell járulnia az illetékes hatóságok által
szervezett képzésekhez és a kapcsolódó csereprogramokhoz. (19) A
hatósági ellenőrzések irányításának hatékonysága az ellenőrzésekkel
kapcsolatos adatok és információk cseréjének gyorsaságától függ. Ezen
túlmenően, a vonatkozó szabályok megfelelő és összehangolt
végrehajtása hatékony rendszereknek a tagállamok illetékes hatóságainak
bevonásával történő kialakításától függ. Ezért pénzügyi hozzájárulást kell
nyújtani az e célt szolgáló számítógépes adatbázisok és információs rendszerek
létrehozására és működtetésére is. (20) Az
Uniónak finanszírozást kell elérhetővé tennie az uniós jogszabályok helyes
végrehajtásához, valamint a jogszabályok tudományos, technológiai és társadalmi
fejlődéshez való igazításához szükséges technikai, tudományos,
koordinációs és kommunikációs tevékenységekre. Forrásokat kell továbbá
rendelkezésre bocsátani olyan projektek számára, amelyek célja, hogy a hatósági
ellenőrzések hatékonyságát és eredményességét javítsák. (21) Az Unió általános
költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i
966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] 3. cikke értelmében a
jogalkotó hatóságnak benyújtott valamennyi javaslatban egyértelműen utalni
kell az említett rendelet rendelkezéseitől való eltérésekre, valamint meg
kell nevezni ezen eltérések pontos okait. Ezért, tekintettel e rendelet egyes
célkitűzéseinek sajátosságaira, és figyelembe véve, hogy a tagállamok
megfelelő illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy végrehajtsák
az e célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységeket, a
966/2012/EU, Euratom rendelet 128 cikkének (1) bekezdése értelmében a
hatóságokat kell kedvezményezettnek tekinteni. Ezért indokolt lehetővé
tenni, hogy az ilyen hatóságoknak pályázati felhívások előzetes
közzététele nélkül is odaítélhetők legyenek támogatások. (22) Eltérve a
966/2012/EU, Euratom rendelet 86. cikkétől és a hivatkozott rendelet
130. cikkében említett kivételként, az e rendelet 7. és 17. cikkének hatálya
alá tartozó biztonsági intézkedések költségei – ezen intézkedések sürgős
és előre nem látható jellege miatt – a betegség előfordulásának vagy károsító
jelenlétének egy tagállam általi, a Bizottságnak történő bejelentésének
napjától kezdve támogathatók. A kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalások
és a támogatható kiadások kifizetése a Bizottságra hárul, miután értékelte a
tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmeket, adott és szükséges esetben a
mezőgazdasági ágazatban jelentkező válságokhoz kapcsolódó új tartalékalapot
felhasználva. (23) Rendkívül fontos, hogy az
ilyen biztonsági intézkedéseket haladéktalanul végrehajtsák. Célszerűtlen
lenne tehát a finanszírozásból kizárni a támogatás iránti kérelem benyújtása
előtt felmerült költségeket, mivel ez arra ösztönözné a tagállamokat, hogy
a biztonsági intézkedések végrehajtása helyett a pályázat elkészítésére
összpontosítsák erőfeszítéseiket. (24) Tekintve a felszámolási és
felügyeleti intézkedések végrehajtására vonatkozó hatályos uniós jogszabályok
hatáskörét, valamint a rendelkezésre álló egyéb szakértelem technikai
korlátait, az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása
jelentős részben a tagállamok illetékes hatóságaira hárul. Ezért bizonyos
esetekben indokolt társfinanszírozni a nemzeti közigazgatások személyzetének
bérköltségeit. (25) A programozás lehetővé
teszi az összehangolást és a rangsorolást, és így hozzájárul az uniós pénzügyi
források hatékony felhasználásához. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni,
hogy az e rendeletben előírt egyes intézkedések végrehajtására vonatkozó
munkaprogramokat fogadjon el. (26) Az uniós pénzügyi források
felelősségteljes és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a
Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy helyszíni ellenőrzések
vagy okmányellenőrzések útján meggyőződjön arról, hogy az uniós
forrásokat hatékonyan használják fel a támogatható intézkedések végrehajtására. (27) Az Unió pénzügyi érdekeit a
teljes kiadási ciklus során védeni kell, mégpedig a szabálytalanságok
megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, valamint az
elveszett, jogosulatlanul folyósított vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök
visszaszerzésével. (28) E rendelet egységes feltételek
mellett történő végrehajtásának érdekében a Bizottságra végrehajtási
hatásköröket kell ruházni az uniós finanszírozásra jogosult állatbetegségek és
zoonózisok jegyzékének megállapítása és módosítása, valamint a munkaprogramok
létrehozásának tekintetében. A biztonsági intézkedések keretében történő
finanszírozása jogosult állatbetegségek jegyzékének módosítása esetén a
Bizottságnak figyelembe kell vennie az állatbetegségek Közösségen belüli
bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv[15] szerint bejelentési
kötelezettség alá tartozó állatbetegségeket. Ezeket a hatásköröket a Bizottság
végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011.
február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[16] megfelelően kell
gyakorolni. (29) Az állat-egészségügyi
területen támogatásra jogosult állatbetegségek és zoonózisok első
jegyzékének elfogadására a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel
a kezdeti jegyzéknek módosítás nélkül kell tartalmaznia az állat-egészségügyi kiadásokról
szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat[17]
keretében ilyen finanszírozásra eleve jogosult állatbetegségeket és
zoonózisokat. (30) Az uniós jogszabályokat oly
módon kell alkalmazni és végrehajtani, hogy a tapasztalatokat felhasználva az
elvárt előnyöket nyújtsák. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság értékelje e
rendelet működését és eredményességét, és az eredményekről
tájékoztassa a többi intézményt. (31) A Bizottságot különböző
bizottságok segítik az e rendelet hatálya alá tartozó uniós szabályok
végrehajtásában, különösen a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti
Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának felállításáról szóló,
1966. június 14-i 66/399/EGK tanácsi határozattal[18],
a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, 1976. november
23-i 76/894/EGK tanácsi határozattal[19],
a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról szóló, 1998. július 20-i
98/56/EK tanácsi irányelvvel[20], a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a
gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló,
2008. szeptember 29-i 2008/90/EK tanácsi irányelvvel[21],
és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra
vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelettel[22]
létrehozott bizottságok. Helyénvaló a bizottsági eljárást ezen a területen
ésszerűsíteni, és a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott
bizottságot megbízni azzal feladattal, hogy segítse a Bizottságot az érintett
területek tekintetében felmerült kiadásokkal kapcsolatos végrehajtási
hatáskörök gyakorlásában, valamint indokolt a bizottság nevét kibővült
feladatkörének megfelelően módosítani. Ezért a 66/399/EGK és 76/894/EGK
határozatot hatályon kívül kell helyezni, és a 98/56/EK és 2008/90/EK
irányelvet, valamint a 178/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani
kell. (32) Ez a rendelet a 2009/470/EK
határozat rendelkezéseinek a helyébe lép. Ezen túlmenően, ez a rendelet a
2000/29/EK irányelv 13c. cikke (5) bekezdésének és 22–26 cikkének, a takarmány-
és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére
vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének
biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló,
2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[23] 66. cikkének, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és
takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok
határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról
szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[24] 36. és 37. cikkének, a peszticidek fenntartható használatának elérését
célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i
2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[25]
22. cikkének, és a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a
79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] 76. cikkének a helyébe lép. A 2000/29/EK irányelvet, a 882/2004/EK
rendeletet és a 396/2005/EK rendeletet, a 2009/128/EK irányelvet és az
1107/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. CÍM
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS CÉLKITŰZÉSEK 1. cikk
Tárgy és hatály Ez a rendelet az Európai Unió általános
költségvetéséből fedezett kiadásokra kezelésére vonatkozó rendelkezéseket
állapít meg az uniós szabályok hatálya alá tartozó alábbi területeken: a) élelmiszerek és élelmiszer-biztonság
az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának, forgalmazásának és
ártalmatlanításának bármely szakaszában, beleértve a tisztességes kereskedelmi
gyakorlatoknak és a fogyasztók érdekeinek és tájékoztatásának biztosítását
célzó szabályokat, továbbá az élelmiszerrel rendeltetésszerűen
érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállítása és használata; b) takarmány- és takarmánybiztonság a
takarmányok termelésének, feldolgozásának, forgalmazásának és
ártalmatlanításának bármely szakaszában, beleértve a tisztességes kereskedelmi
gyakorlatoknak és a fogyasztók érdekeinek és tájékoztatásának biztosítását
célzó szabályokat; c) állat-egészségügyi követelmények
meghatározása; d) állatjóléti követelmények
meghatározása; e) a növényeket vagy növényi termékeket
károsító szervezetek (a továbbiakban: károsítók) elleni védintézkedések a
2000/29/EK irányelv szerint; f) a növényi szaporítóanyagok
forgalomba hozatali céllal történő előállítása és forgalomba
hozatala; g) a növényvédő szerek forgalomba
hozatalára és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó követelmények
megállapítása; h) az állati melléktermékek és az
azokból származó termékek által jelentett és köz- és állat-egészségügyi
kockázatok megelőzése és minimalizálása; i) a géntechnológiával módosított
szervezetek szándékos kibocsátása a környezetbe; j) a növényfajtákkal kapcsolatos
szellemi tulajdonjogok védelme és a növénygenetikai erőforrások megőrzése
és cseréje. 2. cikk
Célkitűzések (1) Az
1. cikkben említett kiadásoknak a következők megvalósítását szolgálják: a) az élelmiszerláncban és a kapcsolódó területeteken az emberek,
az állatok és a növények egészségének magas szintű védelméhez való hozzájárulásnak,
valamint a fogyasztók és a környezet magas szintű védelmének általános
célja, lehetővé téve, hogy az uniós élelmiszer- és takarmányágazat a
versenyképességet és a munkahelyteremtést ösztönző környezetben
működjön; b) az alábbi konkrét célkitűzések: i. hozzájárulás az élelmiszerek és
élelmiszer-termelési rendszerek, valamint az olyan egyéb termékek magas
szintű biztonságához, amelyek hatással lehetnek az élelmiszer-biztonságra,
az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának javítása mellett; ii. az állat-egészségügyi helyzet
javításához való hozzájárulás az Unióban és az állatjólét javításának
támogatása; iii. a károsítók időben történő
észleléséhez, és amennyiben e károsítók megjelentek az Unióban, azok
felszámolásához való hozzájárulás; iv. a hatósági ellenőrzések
eredményességének, hatékonyságának és megbízhatóságának javításához, és az 1.
cikkben szereplő uniós szabályoknak való megfelelést és azok hatékony
végrehajtását célzó egyéb tevékenységekhez való hozzájárulás. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában
említett, elérni kívánt konkrét célok mérésére a következő mutatókat kell
alkalmazni: a) az (1) bekezdés b) pontjának i.
alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél az élelmiszer-biztonsággal
és zoonózisokkal kapcsolatos emberi megbetegedések esetszámának csökkenése az
Unióban; b) az (1) bekezdés b). pontjának ii.
alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél: i. az olyan állatbetegségektől mentes
tagállamok vagy tagállami régiók számának növekedése, amelyek pénzügyi
hozzájárulásban részesültek; ii. a betegség paramétereinek (pl.
incidencia, prevalencia, kitörések száma) általános csökkenése; c) az (1) bekezdés b). pontjának iii.
alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél: i. az Unión belül a károsítókra irányuló
felmérések által lefedett terület nagysága, különösen az olyan károsítók esetében,
amelyek előfordulása nem ismert, illetve amelyek az Unió területén a
legveszélyesebbnek minősülnek; ii. az említett károsítók felszámolásának
ideje és eredményessége; d) az (1) bekezdés b). pontjának iv.
alpontjában szereplő konkrét célkitűzésnél a Bizottság szakértői
által a tagállamokban a különös aggodalomra okot adó területeken végrehajtott
és jelentett ellenőrzések eredményeinek kedvező tendenciája. II. FEJEZET
FINANSZÍROZÁSI FORMÁK ÉS ÁLTALÁNOS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 3. cikk
Finanszírozási formák (1) Az 1. cikkben említett
kiadások uniós finanszírozásának végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom
rendeletnek megfelelően történik. (2) A
támogatások nemzeti illetékes hatóságoknak történő odaítélésekor a
966/2012/EU, Euratom rendelet 128. cikkének (1) bekezdése értelmében e
hatóságokat kell kedvezményezettnek tekinteni. Az ilyen támogatások pályázati
felhívás nélkül odaítélhetők. (3) Az e rendeletben említett
intézkedésekhez való uniós pénzügyi hozzájárulás a rendelet 1. cikkében
említett szabályok hatálya alá tartozó területeken működő olyan
nemzetközi szervezeteknek történő önkéntes kifizetések formájában is
megvalósulhat, amelyeknek az Európai Unió tagja, vagy amelyeknek munkájában
részt vesz. 4. cikk
Költségvetés (1) Az 5. cikk sérelme nélkül az
1. cikkben említett kiadások felső határa a 2014. január 1. és 2020.
december 31. közötti időszakra folyó áron 1 891,936 millió EUR. (2) Az (1) bekezdésben említett
maximális összeg az előkészületi, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási
és értékelési tevékenységek költségeit is fedezheti, amelyek az 1. cikkben
említett kiadások kezeléséhez és a célkitűzések eléréséhez szükségesek,
különösen tanulmányok, szakértői értekezletek és az információk
feldolgozására és cseréjére szolgáló informatikai hálózatok költségeit,
valamint fedezhet minden más, a Bizottság részéről e kiadások kezeléséhez
kapcsolódóan felmerülő technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget
is. (3) A maximális összegből
fedezhetők az e rendelet hatálybalépését megelőzően és azt
követően elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges
technikai és adminisztratív segítségnyújtás költségei is. A 2020. december
31-ig be nem fejezett intézkedések irányításának lehetővé tétele érdekében
szükség esetén előirányzatokat lehet megadni a költségvetésben a 2020-on
túli időszakra vonatkozóan is a hasonló kiadások fedezésére. 5. cikk
A mezőgazdasági ágazatban jelentkező válságokhoz kapcsolódó
tartalékalap felhasználása A II. cím I. fejezetének 1. szakaszában és a
II. cím II. fejezetének 1. szakaszában említett, vészhelyzetek kezelését célzó
intézkedésekre nyújtandó uniós hozzájárulás a közös agrárpolitika
finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló XXX/201X/EU európai
parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján is
finanszírozható. 6. cikk
A támogatások maximális aránya és minimális összege (1) Amennyiben az uniós pénzügyi
hozzájárulás támogatás formájában történik, nem haladhatja meg a támogatható
költségek 50 %-át. (2) Az (1) bekezdésben említett
maximális támogatási arány a támogatható költségek 75 %-ára növelhető
a következők esetében: a) két vagy több tagállam közösen
végrehajtott, határokon átnyúló, károsítók vagy állatbetegségek
ellenőrzésére vagy felszámolására irányuló tevékenysége; b) olyan tagállamok, amelyek egy főre
jutó bruttó nemzeti jövedelme a legfrissebb Eurostat-adatok szerint nem éri el
az uniós átlag 90 %-át. (3) Az (1) bekezdésben említett
maximális támogatási arány a támogatható költségek 100 %-ára
növelhető az uniós hozzájárulásban részesülő alábbi tevékenységek
esetében: a) az Uniót érintő súlyos egészségügyi
kockázatok ellenőrzése; b) a Bizottság által a 35. cikk (1)
bekezdése szerint elfogadott munkaprogramban az Unió számára kifejezetten
megjelölt, különös fontosságú konkrét feladatok; vagy c) harmadik országokban végrehajtott
tevékenységek. (4) 50 000 EUR-nál
kisebb összegű támogatás nem nyújtható. II. CÍM
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY 1. szakasz
Biztonsági intézkedések 7. cikk
Támogatható intézkedések (1) A támogatások odaítélése a
tagállamoknak a 8. cikk szerint felsorolt állatbetegségek egyike
előfordulásának megerősítése esetén hozott intézkedésekre a 6. cikk
(1), (2) és (3) bekezdésében megállapított maximális arányban történik,
feltéve, hogy az intézkedéseket azonnal, és a vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezéseinek
megfelelően alkalmazzák. (2) A támogatások
odaítélhetők olyan tagállamoknak, amelyek a 8. cikk szerint felsorolt
állatbetegségek egyike előfordulásának megerősítése esetén a járvány
megfékezése érdekében szorosan együttműködnek egy vagy több tagállammal. (3) A támogatások
odaítélhetők tagállamoknak, harmadik országoknak és nemzetközi
szervezeteknek, a harmadik országok vagy tagállamok területén a 8. vagy 11.
cikk szerint felsorolt állatbetegségek és zoonózisok egyikének
előfordulása vagy terjedése által az Unió egészségügyi helyzetére
jelentett közvetlen fenyegetéssel szembeni védekező intézkedésekre. (4) A támogatások
odaítélhetők tagállamoknak, ha egy tagállam kérésére a Bizottság úgy
határoz, hogy készleteket kell létrehozniuk a 8. vagy 11. cikk szerint
felsorolt állatbetegségek és zoonózisok ellenőrzésére szolgáló biológiai
készítményekből. (5) Uniós pénzügyi hozzájárulás
nyújtható biológiai készítmények készleteinek létrehozására vagy oltóanyagok
beszerzésére, ha a 8. vagy 11. cikk szerint felsorolt állatbetegségek és
zoonózisok egyikének egy harmadik országban vagy egy tagállamban történő
előfordulása vagy terjedése veszélyt jelent az Unióra. 8. cikk
Állatbetegségek jegyzéke (1) A Bizottság végrehajtási jogi
aktus útján meghatározza a 7. cikk szerint támogatásra jogosult állatbetegségek
jegyzékét. Ez a jegyzék tartalmazza a 2009/470/EK határozat 3. cikke (1)
bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében, 6. cikke (2) bekezdésében és 14. cikke
(1) bekezdésében szereplő állatbetegségeket. Az említett végrehajtási jogi
aktust az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó
bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. (2) A
Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján módosíthatja az állatbetegségek (1)
bekezdés szerint meghatározott jegyzékét, figyelembe véve a 82/894/EGK irányelv
szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségeket és azokat a
betegségeket, amelyek valószínűleg új veszélyt jelentenek az Unió számára
a következőkre gyakorolt jelentős hatásuk miatt: a) emberi egészség; b) állati egyészség vagy állatjólét; vagy c) a mezőgazdasági vagy
víziállat-tenyésztés, vagy kapcsolódó gazdasági ágazatok. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet
39. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással
összhangban kell elfogadni. 9. cikk
Támogatható költségek (1) A 7. cikk (1) bekezdésében
említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő
következő költségek támogathatók, az említett bekezdés szerint: a) a tulajdonosoknak fizetett, a levágott
vagy leselejtezett állatok értékéért nyújtott kártérítés, az állatok
közvetlenül levágásuk vagy leselejtezésük előtti piaci értékének korlátain
belül; b) a tulajdonosoknak fizetett, a
megsemmisített termékek értékéért nyújtott kártérítés, a termékek közvetlenül
megsemmisítésük előtti piaci értékének korlátain belül; c) a gazdaságok és berendezések tisztítási,
rovarirtási és fertőtlenítési költségei; d) a szennyezett takarmány
megsemmisítésének, és amennyiben nem fertőtleníthetők, a szennyezett
berendezések megsemmisítésének költségei; e) az oltóanyagok megvásárlásának és
alkalmazásának költségei, ha a Bizottság ezeket előírta vagy engedélyezte; f) adott esetben az állati tetemek
feldolgozó üzemekbe történő szállításának költségei; g) kivételes és megfelelően indokolt
esetekben a betegség felszámolásához elengedhetetlen bármely egyéb költség, e
rendelet 35. cikkének (3) bekezdésében említett finanszírozási határozatban
előírtaknak megfelelően; (2) Kivételként a 966/2012/EU, Euratom rendelet 130. cikkének
(1) bekezdésében foglaltak szerint a költségek attól naptól kezdve
támogathatók, amikor a tagállam a Bizottságnak bejelenti a betegség előfordulását.
Miután értékelte a tagállamok által
benyújtott kifizetési kérelmeket, a Bizottság megteszi a kapcsolódó
költségvetési kötelezettségvállalásokat és kifizeti a támogatható költségeket. 2. szakasz
az állatbetegségek és a zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és
felügyeletét célzó programok 10. cikk
Támogatható programok A tagállamoknak támogatások ítélhetők oda
a 11. cikk szerint felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolásának,
ellenőrzésének és felügyeletének éves vagy többéves nemzeti programjaira
(a továbbiakban: nemzeti programok). 11. cikk
Az állatbetegségek és zoonózisok jegyzéke (1) A Bizottság végrehajtási jogi
aktus útján meghatározza a 10. cikk szerint támogatásra jogosult
állatbetegségek és zoonózisok jegyzékét. A jegyzék tartalmazza a 2009/470/EK
határozat I. mellékletében felsorolt állatbetegségeket és zoonózisokat. Az
említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében
említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. (2) A Bizottság végrehajtási jogi
aktusok útján módosíthatja az (1) bekezdés szerint meghatározott jegyzéket,
figyelembe véve: a) azoknak az állatbetegségeknek a
helyzetét, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az állattenyésztésre vagy
-kereskedelemre; b) az emberekre veszélyt jelentő
zoonózisok terjedését; vagy c) az új tudományos vagy járványügyi
fejleményeket. Az ilyen végrehajtási jogi aktusokat e rendelet
39. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással
összhangban kell elfogadni. 12. cikk
Támogatható költségek A nemzeti programok végrehajtása során a
tagállamoknál felmerülő következő költségek lehetnek jogosultak a 10.
cikk szerinti támogatásra: a) az állatokból való mintavétel
költségei; b) vizsgálatok költségei, feltéve, hogy
azok az alábbiakra korlátozódnak: i. azonosítható és kifejezetten a
vizsgálatok végzéséhez használt tesztkészletek, reagensek és fogyóeszközök
költségei; ii. a vizsgálatok végzésében közvetlenül
részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státuszuktól; c) tulajdonosoknak fizetett, a nemzeti
programok keretében levágott vagy leselejtezett állatok értékéért nyújtott
kártérítés, az állatok közvetlenül levágásuk vagy leselejtezésük előtti
piaci értékének korlátain belül; d) tulajdonosoknak fizetett,
megsemmisített termékek értékéért nyújtott kártérítés, a termékek közvetlenül
megsemmisítésük előtti piaci értékéig; e) a programokhoz felhasznált
oltóanyagadagok vagy állati vakcinák és csalétkek beszerzésének és tárolásának
költségei; f) a háziállatok vakcinázásának
költségei; g) a vadon élő állatoknak szánt
vakcinák és csalétkek kihelyezésének költségei; h) a gazdaságok és berendezések
tisztítási, fertőtlenítési és rovarirtási költségei a kórokozók
epidemiológiai jellemzői alapján; i) kivételes és megfelelően
indokolt esetekben egyéb szükséges intézkedések végrehajtása során
felmerülő, az a)–h) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen
intézkedések a 14. cikk (2) bekezdésében említett támogatási határozatban
kerültek meghatározásra. Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában
az állatok maradványértékét adott esetben le kell vonni a kártérítés
összegéből. Az első albekezdés d) pontja
alkalmazásában a hőkezelt, nem keltetett tojások maradványértékét le kell
vonni a kártérítés összegéből. 13. cikk
A nemzeti programok tartalma és benyújtása (1) A tagállamok minden év május
31-éig benyújtják a Bizottságnak a következő évben kezdődő
nemzeti programjaikat, amelyekre támogatást kérnek. A május 31. után benyújtott programok a
következő évben nem részesülhetnek finanszírozásban. (2) A nemzeti programoknak
legalább a következőket kell tartalmazniuk: a) az állatbetegség vagy zoonózis
járványügyi helyzetének leírása a program kezdési dátumát megelőző
időszakban; b) azon földrajzi és igazgatási terület
leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik; c) a program időtartama; d) a végrehajtandó intézkedések; e) a becsült költségvetés; f) a program befejezéséig elérendő
célok és azok várható előnyei; g) a program célkitűzései elérésének
mérésére szolgáló megfelelő mutatók. Valamennyi többéves nemzeti program esetében meg
kell adni az első albekezdés a)−g) pontjában említett információkat
a program minden egyes évére vonatkozóan. (3) A tagállamok nemzeti
programjai – a betegségeknek és zoonózisoknak az Unióban való megjelenése elleni
védekezés érdekében – a szomszédos harmadik országok területén, ezen országok
hatóságaival együttműködve végrehajtandó intézkedéseket is magukban
foglalhatnak a 11. cikk szerint felsorolt azon állatbetegségek és zoonózisok
előfordulása vagy terjedése esetén, amelyek valószínűleg
veszélyeztetnék az Unió egészségügyi helyzetét. 14. cikk
A nemzeti programok értékelése és jóváhagyása (1) A nemzeti programokat, a 35. cikk
(1) bekezdésében említett éves vagy többéves munkaprogramokban meghatározott és
adott esetben az e cikk (5) bekezdésében említett éves vagy többéves
iránymutatásokban felvázolt prioritásokat és kritériumokat figyelembe véve kell
értékelni. (2) Az éves nemzeti programokat és a
kapcsolódó finanszírozást az adott év január 1-jétől december 31-ig
végrehajtott intézkedésekre és felmerült költségekre vonatkozó támogatási
határozat révén minden év január 31-ig jóvá kell hagyni. A 15. cikkben említett
időközi jelentések benyújtását követően a Bizottság szükség esetén a
teljes támogatási időszakra nézve módosíthatja a határozatot. (3) A többéves nemzeti programokat és az
azokhoz kapcsolódó finanszírozást a végrehajtott intézkedésekre, valamint a
végrehajtás első évének január 1. napja és a végrehajtási időszak
vége között felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén a
végrehajtás első évének január 31. napjáig jóvá kell hagyni. (4) A többéves nemzeti programok (3)
bekezdés szerinti jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások
éves részletekre oszthatók. Amennyiben a költségvetési
kötelezettségvállalásokat éves részletekre osztják fel, a Bizottság az éves
részletekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat a programok
előrehaladását, a becsült igényeket és a rendelkezésre álló költségvetést
figyelembe véve teszi meg. (5) A Bizottság a nemzeti programok
értékeléséhez alkalmazott állat-egészségügyi prioritásokat és kritériumokat
tartalmazó éves vagy többéves iránymutatásokat fogadhat el. 15. cikk
Jelentéstétel Valamennyi jóváhagyott éves vagy többéves
nemzeti program esetében a tagállamok minden év március 31-ig benyújtanak a
Bizottságnak egy, az előző évre vonatkozó részletes technikai és
pénzügyi éves jelentést, amely tartalmazza a 13. cikk (2) bekezdésének g)
pontjában említett mutatók alapján mért elért eredményeket és a felmerült
támogatható költségek részletezését. Ezen túlmenően, a tagállamok minden év
július 31-ig valamennyi jóváhagyott éves nemzeti programra időközi
technikai és pénzügyi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. 16. cikk
Kifizetések A nemzeti programok tekintetében egy adott
évre szóló kifizetési kérelmeket a tagállamok következő év március 31-ig
nyújtják be a Bizottságnak. A Bizottság a támogatható költségekre nyújtott
uniós pénzügyi hozzájárulást a 15. cikkben említett jelentések megfelelő
ellenőrzését követően fizeti ki. NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGY 1. szakasz
Biztonsági intézkedések 17. cikk
Támogatható intézkedések (1) A támogatások odaítélése a
tagállamoknak a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított maximális
arányban történik, a 18. cikkben meghatározott feltételek mellett, a károsítók elleni
alábbi intézkedésekre: a) egy fertőzött területen egy károsító
megsemmisítését célzó, az illetékes hatóságok által a 2000/29/EK irányelv 16.
cikkének (1) és (2) bekezdése alapján hozott intézkedések, vagy az említett
irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott uniós intézkedések; b) egy olyan károsító elterjedésének
megakadályozására hozott intézkedések, amely ellen a 2000/29/EK irányelv 16.
cikkének (3) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el egy olyan
fertőzött területre vonatkozóan, ahol megsemmisítése nem lehetséges,
amennyiben ezek az intézkedések az említett károsítónak az Unióban történő
további terjedése elleni védelem érdekében elengedhetetlenek. Ezek az
intézkedések kizárólag az érintett károsítónak a pufferzónában történő
megsemmisítésére vonatkozhatnak, amennyiben az adott pufferzónában észlelték a
jelenlétét. c) egy olyan károsító elterjedésének
megakadályozására hozott további védekezési intézkedések, amely ellen a
2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján az a) pontban említett
megsemmisítési és a b) pontban említett, az elterjedés megakadályozására hozott
intézkedésektől eltérő uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben
ezek az intézkedések az említett károsítónak az Unióban törtnő további
terjedése elleni védelem érdekében elengedhetetlenek. (2) Az (1) bekezdésben említett
támogatások odaítélhetők olyan tagállamnak is, amelynek területén az (1)
bekezdésben említett károsítók nincsenek jelen, ha intézkedéseket hoztak ezen károsítóknak
az adott tagállam területén való felbukkanása ellen valamely szomszédos
tagállam vagy harmadik ország közvetlenül szomszédos, határ menti területén
való jelenlétük miatt. 18. cikk
Feltételek A 17. cikkben említett intézkedések jogosultak
lehetnek támogatásra, feltéve, hogy azokat azonnal végrehajtották, és a
vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek eleget tettek, és
feltéve, hogy legalább a következő feltételek egyike teljesül: a) a 2000/29/EK irányelv I. melléklete
A. részének I. szakaszában és II. melléklete A. részének I. szakaszában
felsorolt károsítókra vonatkoznak; b) a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének
(3) bekezdése alapján a Bizottság által elfogadott valamely intézkedés hatálya
alá tartoznak; Az első bekezdés b) pontjában foglalt
feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi a
Bizottság által a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján
elfogadott intézkedés befejezését követően felmerülő költségeket. 19. cikk
Támogatható költségek (1) A 17. cikkben említett intézkedések
végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek
lehetnek jogosultak támogatásra az említett cikk szerint: a) az intézkedésekben közvetlenül részt
vevő személyzet költségei függetlenül a státuszuktól, valamint
berendezések, fogyóeszközök bérleti költségei és bármely egyéb szükséges anyag,
kezelésre szolgáló termék és laboratóriumi vizsgálatok költségei; b) az intézkedések egy részének
megvalósítására harmadik felekkel kötött szolgáltatási szerződések
költségei; c) az érintett piaci szereplőknek
fizetett, a növények, növényi termékek és egyéb tárgyak megsemmisítésének és
azt követő eltávolításának, valamint a helyiségek, a föld, a víz, a talaj,
a táptalaj, a létesítmények, gépek és berendezések tisztításának és
fertőtlenítésének költségeiért nyújtott kártérítés; d) kivételes és megfelelően indokolt
esetekben egyéb szükséges intézkedések végrehajtása során felmerülő, az
a)–c) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a 35.
cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási határozatban kerültek
meghatározásra. (2) Kivételként a 966/2012/EU, Euratom
rendelet 130. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a költségek attól a
naptól kezdve támogathatók, amikor a tagállam a Bizottságnak bejelenti a károsító
jelenlétét. Miután értékelte a tagállamok által benyújtott
kifizetési kérelmeket, a Bizottság megteszi a kapcsolódó költségvetési
kötelezettségvállalásokat és kifizeti a támogatható költségeket. 2. szakasz
A károsítókra vonatkozó felmérési programok 20. cikk
Támogatható felmérési programok A támogatások ítélhetők oda a
tagállamoknak a károsítók jelenlétére vonatkozó éves és többéves felmérési
programok (a továbbiakban: felmérési programok) végzésére, feltéve, hogy e
felmérési programok legalább a következő feltételeket teljesítik: a) a 2000/29/EK irányelv I. melléklete
A. részének I. szakaszában és II. melléklete A. részének I. szakaszában
felsorolt károsítókra vonatkoznak; b) a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének
(3) bekezdése alapján elfogadott valamely intézkedés hatálya alá tartoznak; Az első bekezdés a) pontjában említett károsítók
esetében a felmérési programok az e károsítóknak az érintett tagállam területén
való megjelenése, megtelepedése és elterjedése kockázatának értékelésén
alapulnak, és legalább a fő kockázatokat jelentő károsítókra és az e
kockázatoknak kitett legfontosabb növényfajokra irányulnak. Az első bekezdés b) pontjában foglalt
feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem fedezi a
Bizottság által a 2000/29/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdése alapján
elfogadott intézkedés befejezését követően felmerülő költségeket. 21. cikk
Támogatható költségek A 20. cikkben említett felmérési programok
végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek
lehetnek jogosultak támogatásra az említett cikk szerint: a) a mintavétel költségei; b) a vizsgálatok költségei, feltéve, hogy
azok az alábbiakra korlátozódnak: i. az azonosítható és kifejezetten a
vizsgálatok végzéséhez használt tesztkészletek, reagensek és fogyóeszközök
költségei; ii. a vizsgálatok
végzésében és a minták gyűjtésében közvetlenül részt vevő személyzet
költségei, függetlenül a státuszuktól; c) kivételes és megfelelően indokolt
esetekben egyéb szükséges intézkedések végrehajtása során felmerülő, az
a)–b) pontban nem említett költségek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések a 23.
cikk (2) bekezdésében említett, támogatásról szóló határozatban kerültek
meghatározásra. 22. cikk
A felmérési programok tartalma és benyújtása (1) A tagállamok minden év május 31-ig
benyújtják a Bizottságnak a következő évben kezdődő felmérési
programjaikat, amelyekre támogatást kérnek. A május 31-ét követően benyújtott felmérési
programok a következő évben nem részesülhetnek finanszírozásban. (2) A felmérési programnak legalább a
következőket kell tartalmaznia: a) a károsítók megnevezése, amelyekre a
program irányul; b) azon földrajzi és igazgatási terület
leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik, és e területek
helyzetének leírása az érintett károsítók jelenléte tekintetében; c) a program időtartama; d) a károsítók, növények, növényi termékek
és egyéb érintett tárgyak tekintetében tervezett szemrevételezések,
mintavételek és vizsgálatok száma; e) a becsült költségvetés; f) a program befejezéséig elérendő
célok és azok várható előnyei; g) a program célkitűzései elérésének
mérésére szolgáló megfelelő mutatók. Valamennyi többéves felmérési program esetében meg
kell adni az első albekezdés a)−g) pontjában említett információkat
a program minden évére vonatkozóan. 23. cikk
A felmérési programok értékelése és jóváhagyása (1) A felmérési programokat a 35. cikk
(1) bekezdésében említett éves vagy többéves munkaprogramokban meghatározott és
adott esetben a említett az e cikk (5) bekezdésében említett éves vagy többéves
iránymutatásokban felvázolt prioritásokat és kritériumokat figyelembe véve kell
értékelni. (2) Az éves felmérési programokat és az
azokhoz kapcsolódó finanszírozást az adott év január 1-jétől december
31-ig végrehajtott intézkedésekre és felmerült költségekre vonatkozó támogatási
határozat révén minden év január 31-ig jóvá kell hagyni. A 15. cikkben említett
időközi jelentések benyújtását követően a Bizottság szükség esetén a
teljes támogatási időszakra nézve módosíthatja a határozatot. (3) A többéves felmérési programokat és
az azokhoz kapcsolódó finanszírozást a végrehajtott intézkedésekre, valamint a
végrehajtás első évének január 1. napja és a végrehajtási időszak
vége között felmerült költségekre vonatkozó támogatási határozat révén a
végrehajtás első évének január 31. napjáig jóvá kell hagyni. (4) A többéves felmérési programok (3)
bekezdés szerinti jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások
éves részletekre bonthatók. Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalások
éves részletekre bontják, a Bizottság a különböző éves részletekre a
programok haladását, a becsült igényeket és a rendelkezésre álló költségvetést
figyelembe véve vállal kötelezettséget. (5) A Bizottság a felmérési programok
értékelésekor alkalmazandó növény-egészségügyi − különösen az Unió
területén ismerten elő nem forduló károsítók és az Unió területén
legveszélyesebbnek minősülő károsítókra vonatkozó −
prioritásokat és kritériumokat tartalmazó éves vagy többéves iránymutatásokat
fogadhat el. 24. cikk
Jelentéstétel és kifizetések A 15. és a 16. cikket a felmérési programokra
vonatkozóan értelemszerűen kell alkalmazni. 3. szakasz
Károsítók elleni védekezésre irányuló programok az Unió legkülső régióiban 25. cikk
Támogatható intézkedések és költségek (1) A tagállamoknak a 228/2013/EU
rendelet 2. cikkében meghatározott céloknak megfelelően támogatások
ítélhetők oda az Európai Unió működéséről szóló szerződés
349. cikkében felsorolt legkülső uniós régiókban a károsítók elleni
védekezésre irányuló programok (a továbbiakban: legkülső régiók
programjai) végrehajtására. Ezek a támogatások a károsítók elleni védekezésre
vonatkozó, e régiókban hatályos szabályok e régiókban történő
megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges tevékenységeket
érintik. (2) A legkülső régiók programjainak
végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő következő költségek
lehetnek jogosultak uniós támogatásra: a) az intézkedésekben közvetlenül részt
vevő személyzet költségei, függetlenül a státuszuktól, valamint
berendezések, fogyóeszközök és kezelésre szolgáló termékek bérleti költségei; b) az intézkedések egy részének
megvalósítására harmadik felekkel kötött szolgáltatási szerződések
költségei; c) a mintavétel költségei; d) a vizsgálatok költségei, feltéve, hogy
azok az alábbiakra korlátozódnak: i. azonosítható és kifejezetten a
vizsgálatok végzéséhez használt tesztkészletek, reagensek és fogyóeszközök
költségei; ii. a vizsgálatok végzésében és a minták
gyűjtésében közvetlenül részt vevő személyzet költségei, függetlenül
a státuszuktók; 26. cikk
A legkülső régiók programjainak tartalma és benyújtása (1) A tagállamok minden év május 31-ig
benyújtják a Bizottságnak a legkülső régiókra vonatkozó, következő
évben kezdődő programjaikat, amelyekre támogatást kérnek. A legkülső régiók május 31-ét követően
benyújtott programjai a következő évben nem részesülhetnek
finanszírozásban. (2) A legkülső régiók programjainak
legalább a következőket kell tartalmazniuk: a) a károsítók megnevezése, amelyekre a
program irányul; b) azon földrajzi és igazgatási terület
leírása és elhatárolása, ahol a program végrehajtását tervezik, és e területek
helyzetének leírása az érintett károsítók jelenléte tekintetében; c) a regionális növény-egészségügyi helyzet
technikai elemzése; d) a program időtartama; e) a program tevékenységei, és adott esetben
a károsítók, növények, növényi termékek és egyéb érintett tárgyak tekintetében
tervezett szemrevételezések, mintavételek és vizsgálatok száma; f) a becsült költségvetés; g) a program befejezéséig elérendő
célok és azok várható előnyei; h) a program célkitűzései elérésének
mérésére szolgáló megfelelő mutatók. A legkülső régiók valamennyi programja
esetében meg kell adni az első albekezdés a)−h) pontjában említett
információkat a program minden évére vonatkozóan. 27. cikk
A legkülső régiók programjainak értékelése és jóváhagyása (1) A legkülső régiók programjait a
35. cikk (1) bekezdésében említett éves vagy többéves munkaprogramokban
meghatározott prioritásokat és kritériumokat figyelembe véve kell értékelni. (2) A legkülső régiók éves
programjait és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást az adott év január
1-jétől december 31-ig végrehajtott intézkedésekre és felmerült
költségekre vonatkozó támogatási határozat révén minden év január 31-ig jóvá
kell hagyni. A 15. cikkben említett időközi jelentések benyújtását
követően a Bizottság szükség esetén a teljes támogatási időszakra
nézve módosíthatja a határozatot. (3) A legkülső régiók többéves
programjait és az azokhoz kapcsolódó finanszírozást a végrehajtott
intézkedésekre, valamint a végrehajtás első évének január 1. napja és a
végrehajtási időszak vége között felmerült költségekre vonatkozó
támogatási határozat révén a végrehajtás első évének január 31. napjáig
jóvá kell hagyni. (4) A legkülső régiók többéves
programjainak a (3) bekezdés szerinti jóváhagyása esetén a költségvetési
kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. Amennyiben a költségvetési
kötelezettségvállalásokat éves részletekre bontják, a Bizottság az éves részletekre a programok haladását, a becsült
igényeket és a rendelkezésre álló költségvetést figyelembe véve vállal
kötelezettséget. 28. cikk
Jelentéstétel és kifizetések A 15. és a 16. cikket a legkülső régiók
többéves programjaira vonatkozóan értelemszerűen kell alkalmazni. III. FEJEZET
A HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ÉS AZ EGYÉB
TEVÉKENYSÉGEK PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSA 29. cikk
Az uniós referencialaboratóriumok (1) A
882/2004/EK rendelet 32. cikkében említett uniós referencialaboratóriumoknak
pénzügyi támogatás ítélhető oda a Bizottság által jóváhagyott
munkaprogramok végrehajtásából eredő költségek viselésére. (2) Az
(1) bekezdés szerint a következő költségek lehetnek jogosultak támogatásra: a) a laboratóriumok uniós
referencialaboratórium minőségben végzett tevékenységeiben közvetlenül
részt vevő személyzet költségei, függetlenül a státuszuktól; b) a munkaeszközök költségei; c) a fogyóeszközök költségei; d) a minták szállításának költségei, a
kiküldetések, találkozók, képzési tevékenységek költségei; 30. cikk
Képzés (1) Az Unió finanszírozhatja az
illetékes hatóságoknak a 882/2004/EK rendelet 51. cikkében említett hatósági
ellenőrzésekért felelős személyzete képzéseit annak érdekében, hogy
biztosítsa az emberi és állati egészség és a környezet magas szintű
védelmét szolgáló hatósági ellenőrzések és más hivatalos tevékenységek
összehangolt megközelítését. (2) A Bizottság képzési programokat
dolgoz ki, amely meghatározza az azonosított közegészségügyi,
állat-egészségügyi, állatjóléti és növény-egészségügyi kockázatokon alapuló
beavatkozás prioritásait. (3) Az (1) bekezdés szerinti uniós
finanszírozásra való jogosultság feltétele, hogy az illetékes hatóságok
gondoskodjanak arról, hogy az említett bekezdés szerinti képzési tevékenységek
során megszerzett ismereteket szükség szerint terjesszék és a nemzeti képzési
programokban megfelelő módon alkalmazzák. (4) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi
hozzájárulásra a következő költségek lehetnek jogosultak: a) a képzési vagy csereprogramok szervezési
költségei; b) az illetékes hatóságok képzésben részt
vevő személyzetének utazási és szállásköltségei. 31. cikk
Tagállami szakértők Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható a
tagállamok szakértőinél abból adódóan felmerülő utazási és
tartózkodási költségekre, hogy a Bizottság kijelöli őket saját
szakértőinek segítésére a 882/2004/EK rendelet 45. cikkének (1)
bekezdésében és 46. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint. 32. cikk
Koordinált ellenőrzési tervek és adatgyűjtés (1) Támogatások ítélhetők oda a
tagállamoknak a 882/2004/EK rendelet 53. cikkében említett koordinált
ellenőrzési tervek végrehajtásával és az adatgyűjtéssel kapcsolatban
felmerült költségeire. (2) Az alábbi költségek támogathatók: a) a laboratóriumi vizsgálatok költségei; b) a hatósági ellenőrzések és az
adatgyűjtés elvégzéséhez szükséges eszközök költségei. IV. FEJEZET
EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 33. cikk
Információs rendszerek (1) Az Unió finanszírozza az 1. cikkben
említett szabályok hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges és a
Bizottság által irányított adatbázisok és számítógépes információs rendszerek
létrehozását és működtetését. (2) Uniós pénzügyi hozzájárulás
nyújtható harmadik felek − ideértve a nemzetközi szervezeteket −
adatbázisainak és számítógépes információs rendszereinek létrehozására és
működtetésére, feltéve, hogy az ilyen eszközök: a) bizonyítottan hozzáadott értéket
jelentenek az Unió egészében, és szerte az Unióban hozzáférhetők minden
érdeklődő felhasználó számára; valamint b) az 1. cikkben említett szabályok hatékony
és eredményes végrehajtásához szükségesek. 34. cikk
A szabályok végrehajtása és kiigazítása (1) Az Unió finanszírozhat műszaki
és tudományos tevékenységeket, beleértve az 1. cikkben említett szabályok
megfelelő végrehajtásának biztosításához, valamint e szabályoknak a tudományos,
technológiai és társadalmi fejlődéshez való igazításához szükséges
tanulmányokat és koordinációs tevékenységeket. Uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható a
tagállamoknak vagy az 1. cikkben említett területeken működő
nemzetközi szervezeteknek is az 1. cikkben említett szabályok kidolgozását és
végrehajtását támogató tevékenységekre. (2) Támogatások ítélhetők oda az
egy vagy több tagállam által a hatósági ellenőrzések innovatív
technológiák és vizsgálati tervek alkalmazása révén történő hatékonyabb
teljesítése céljából szervezett projektekre. (3) Uniós pénzügyi hozzájárulás
nyújtható a tájékoztató és tudatosságnövelő kezdeményezések támogatására
is, amelyek célja az 1. cikkben említett szabályok végrehajtása során a
szabályoknak megfelelő és fenntartható viselkedés biztosítása. III. CÍM
PROGRAMOZÁS, VÉGREHAJTÁS ÉS ELLENŐRZÉS 35. cikk
Munkaprogramok (1) A Bizottság végrehajtási aktusok
útján a II. címben, kivéve az I. fejezet 1. szakaszában II. fejezet 1.
szakaszában említett intézkedések végrehajtására közös vagy különálló éves vagy
többéves munkaprogramok fogad el. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 39. cikk
(3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben említett
munkaprogramokban meg kell határozni az elérendő célokat, a várható
eredményeket, a végrehajtás módszerét és azok teljes összegét. A munkaprogramok
tartalmazzák továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes
intézkedésekre előirányzott finanszírozási összegek megjelölését, valamint
végrehajtásuk tervezett menetrendjét. Tartalmazzák a támogatási prioritásokat,
az alapvető értékelési kritériumokat és finanszírozási arányt. (3) A II. cím I. fejezetének 1.
szakaszában és II. fejezetének 1. szakaszában említett intézkedések
végrehajtása esetén, vagy ha vagy ha előre nem látható fejleményekre kell
reagálni, a Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet 84. cikke (2)
bekezdésének megfelelően ad hoc finanszírozási döntéseket fogad el. 36. cikk
A Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések A Bizottság a tagállamokban és a
kedvezményezettek telephelyein helyszíni ellenőrzéseket végezhet,
különösen az alábbiak ellenőrzése céljából: a) az uniós hozzájárulásban
részesülő intézkedések eredményes végrehajtása; b) az igazgatási gyakorlatok uniós rendelkezéseknek
való megfelelése; c) a szükséges bizonylatok megléte és
azok megfelelése az uniós hozzájárulásban részesülő intézkedéseknek. 37. cikk
Az információkhoz való hozzáférés A tagállamok és a kedvezményezettek a
Bizottság rendelkezésére bocsátanak az intézkedések végrehajtásának
ellenőrzéséhez szükséges minden információt, és meghoznak minden olyan
intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás
irányítása keretében szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzését, beleértve
a helyszíni ellenőrzéseket is. 38. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme (1) A Bizottság megfelelő
intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni
megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel,
szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek
visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó
erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az
e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek. (2) A Bizottság és képviselői,
valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni
ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e
rendelet alapján uniós forrásokban részesülő végrehajtó szerveknél, vállalkozóknál
és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult
az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági
szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben[27]
előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat
végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra
vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy
szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes
cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti. Az első és második albekezdés sérelme nélkül
az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi
szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, a támogatási
megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben
kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és
az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és
vizsgálatokat. IV. CÍM
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 39. cikk
Bizottsági eljárás (1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet
58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és
Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet
értelmében vett bizottságnak minősül. (2) Az e bekezdésre történő
hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. Amikor a bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás
keretében kell megkérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják,
amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül
a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri. (3) Az e bekezdésre történő
hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amikor a bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás
keretében kell megkérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják,
amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül
a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri. 40. cikk
Értékelés (1) 2018. december 31-ig a Bizottság
értékelő jelentést készít a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a II.
cím I. és II. fejezetében, valamint a III. fejezet (eredmények és hatások) 29.
és 30. cikkében említett intézkedésekkel kapcsolatos célkitűzések
eléréséről, a források felhasználásának hatékonysága és uniós szintű
hozzáadott értéke tekintetében. Az értékelés ezenkívül megvizsgálja valamennyi
célkitűzés egyszerűsítési lehetőségeit, folyamatosan releváns
voltát, továbbá az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaihoz. Figyelembe veszi továbbá a
korábbi intézkedések hosszú távú hatásairól készült értékelések eredményét. (2) 2022. június 30-ig a Bizottság a
tagállamokkal szoros együttműködésben elvégzi az (1) bekezdésben említett
intézkedések utólagos értékelését. Az (1) bekezdésben említett intézkedések
utólagos értékelése az 1. cikkben említett kiadások eredményességét,
hatékonyságát és hatását vizsgálja. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett
értékelésekben az elért haladást a 2. cikk (2) bekezdésben említett mutatók
alkalmazásával kell megjelenítnei. (4) A Bizottság az (1) és (2)
bekezdésben említett értékelések következtetéseit közli az Európai
Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a
Régiók Bizottságával. 41. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosságra hozatal (1) Adott esetben a
kedvezményezettek és az érintett tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet
szerint nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a nyilvánosságot megfelelően
tájékoztassák az Uniónak az intézkedések végrehajtásában játszott
szerepéről. (2) A Bizottság a finanszírozott
intézkedésekre és az eredményekre vonatkozóan tájékoztató és kommunikációs
tevékenységet folytat. Ezen túlmenően az e rendelet értelmében
kommunikációra elkülönített költségvetés fedezi az uniós politikai
prioritásokkal kapcsolatosan végzett intézményi kommunikáció költségeit is. 42. cikk
Hatályukat vesztő jogszabályok (1) A 66/399/EGK, a 76/894/EGK és
a 2009/470/EK határozat hatályát veszti. (2) A 66/399/EGK és a 76/894/EGK
határozatra történő hivatkozásokat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1)
bekezdésére történő hivatkozásként kell értelmezni. 43. cikk
Átmeneti rendelkezések A 2013. évre vonatkozó, állatbetegségek és
zoonózisok felszámolását, az ellenük való védekezést és figyelemmel kísérésüket
célzó, a 2009/470/EK határozat 27. cikkében előírt pénzügyi intézkedés
alapján uniós finanszírozásban részesülő nemzeti programokra az említett
cikk (7) és (8) bekezdése továbbra is alkalmazandó. 44. cikk
A 98/56/EK irányelv módosítása A 98/56/EK[28]
irányelv a következőképpen módosul: 1. A 17. cikk (1) bekezdésének
helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott
Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a
bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.” 2. A 18. cikk (1) bekezdésének
helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58.
cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és
Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet
értelmében vett bizottságnak minősül.” 45. cikk
A 2000/29/EK irányelv módosítása A 2000/29/EK irányelv a következőképpen
módosul: 1. A 13c. cikk (5) bekezdését el kell
hagyni. 2. A 22–26. cikket el kell hagyni. 46. cikk
Az 178/2002/EK rendelet módosítása 1. Az 178/2002/EK rendelet 58.
cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: '(1) A Bizottságot a Növények, Állatok, Élelmiszerek
és Takarmányok Állandó Bizottsága (továbbiakban: a bizottság) segíti. Az
említett bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[29] értelmében vett
bizottságnak minősül. A bizottság szekciókban tevékenykedik, ezek a
szekciók vitatják meg a megfelelő ügyeket.” 2. Az uniós jogszabályokban
minden, az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságra való
hivatkozást a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében említett
bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni. 47. cikk
A 882/2004/EK rendelet módosítása A 882/2004/EK rendelet 66. cikkét el kell
hagyni. 48. cikk
A 396/2005/EK rendelet módosítása A 396/2005/EK rendelet 36. és 37. cikkét el
kell hagyni. 49. cikk
A 2008/90/EK irányelv módosítása A 2008/90/EK irányelv 19. cikkének (1)
bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság munkáját a 178/2002/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével
létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága
segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet szerinti bizottságnak minősül. 50.
cikk
A 2009/128/EK irányelv módosítása A 2009/128/EK irányelv 22. cikkét el kell
hagyni. 51. cikk
Az 1107/2009/EK rendelet módosítása Az 1107/2009/EK rendelet 76. cikkét el kell
hagyni. 52. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől
kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. Az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe 1.2. A
tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1.3. A
javaslat/kezdeményezés típusa 1.4. Célkitűzés(ek)
1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.6. Az
intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 1.7. Tervezett
irányítási módszer(ek) 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A
nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 2.2. Irányítási
és kontrollrendszer 2.3. A
csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A
kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés
mely kiadási tételét/tételeit érintik? 3.2. A
kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
összegzése 3.2.2. Az
operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3. Az
igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.4. A
jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 3.2.5. Harmadik
felek részvétele a finanszírozásban 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe
Az
élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a
növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások
(élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos kiadások) kezelésére vonatkozó
rendelkezések megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslat 1.2. A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)[30] 17
04 Élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy, állatjólét és
növényegészségügy 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa ¨ A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul ¨ A
javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést
követő új intézkedésre irányul[31]
¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására
irányul P A javaslat/kezdeményezés új
intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések Az
e rendelettel szabályozott kiadások arra irányulnak, hogy az élelmiszerláncban
és az ahhoz kapcsolódó területeken biztosítsák az emberek, az állatok és a
növények jó egészségi állapotát, garantálják a fogyasztók és a környezet magas
szintű védelmét, valamint hogy az uniós élelmiszeripart képessé tegyék a
versenyképességet és a munkahelyteremtést ösztönző környezetben való
működésre. 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) 1.
konkrét célkitűzés Hozzájárulás
az élelmiszerek és élelmiszer-termelési rendszerek, valamint az olyan egyéb
termékek magas szintű biztonságához, amelyek hatással lehetnek az
élelmiszer-biztonságra, az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának javítása
mellett 2.
konkrét célkitűzés Az
állat-egészségügyi helyzet javításához való hozzájárulás az Unióban és az
állatjólét javításának támogatása 3.
konkrét célkitűzés A károsítók
időben történő észleléséhez, és amennyiben e károsítók megjelentek az
Unióban, azok felszámolásához való hozzájárulás 4.
konkrét célkitűzés A
hatósági ellenőrzések eredményességének, hatékonyságának és
megbízhatóságának javításához, és az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos
kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló rendeletben
előírt uniós szabályoknak való megfelelést és azok hatékony végrehajtását
célzó egyéb tevékenységekhez való hozzájárulás 1.4.3. Várható eredmény(ek) és
hatás(ok) A
2007–2013-as többéves pénzügyi keret elsősorban a tagállamokat és
illetékes hatóságaikat érinti, mivel ők a pénzügyi hozzájárulás fő
kedvezményezettjei. A többéves pénzügyi keret közvetett módon az érdekelteket
is érinti, így például az elsődleges termelőket (például a
mezőgazdasági termelők stb.), más piaci szereplőket és
állatorvosokat, jóllehet az ő szerepük e tekintetben másodlagos. A
2014–2020-as időszakot lefedő rendeletre irányuló javaslat nem fog
változtatni ezen a helyzeten. Összességében
a várt eredmény az, hogy uniós társfinanszírozás révén: –
kitörések esetén gyorsabban felszámolhatók lesznek az állatbetegségek és a károsítók –
elkerülhető lesz az állatbetegségek és a károsítók megjelenése –
élelmiszer- és takarmánybiztonságról szóló uniós jogszabályok alkalmazása
összehangoltabb lesz az EU egész területén Ezenkívül
a fentiek hozzájárulnak a belső piac zökkenőmentesebb
működéséhez és a harmadik országok piacaihoz való könnyebb hozzáféréshez,
ami pozitív hatással lehet az uniós foglalkoztatásra. Eredmény-
és hatásmutatók 1.
célkitűzés: Hozzájárulás az élelmiszerek és élelmiszer-termelési
rendszerek, valamint az olyan egyéb termékek magas szintű biztonságához,
amelyek hatással lehetnek az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszer-termelés
fenntarthatóságának javítása mellett E
célkitűzés teljesülésének értékelése az alapján fog történni, hogy
csökken-e az élelmiszerbiztonsággal és a zoonózisokkal összefüggésben az Unió
területén előforduló emberi megbetegedések száma. 2.
célkitűzés: Az állat-egészségügyi helyzet javításához való hozzájárulás az
Unióban és az állatjólét javításának támogatása E
célkitűzés teljesülésének értékelése a következő szempontok alapján fog
történni: azon tagállamok vagy régióik számának növekedése, amelyek mentesek az
olyan állatbetegségektől, amelyek felszámolására pénzügyi támogatást
nyújtanak, valamint a betegségek bizonyos paramétereinek (pl. előfordulás,
elterjedtség, kitörések száma) csökkenése. 3.
célkitűzés: A károsítók időben történő észleléséhez, és
amennyiben e károsítók megjelentek az Unióban, azok felszámolásához való
hozzájárulás
E
célkitűzés teljesülésének mérése a következő szempontok alapján fog
történni: –
az Unión belül a károsítókra irányuló felmérések által lefedett terület
nagysága, különösen az olyan károsítók esetében, amelyek előfordulása nem
ismert, illetve amelyek az Unió területén a legveszélyesebbnek minősülnek,
valamint –
az említett károsítók felszámolásának ideje és eredményessége. 4.
célkitűzés: A hatósági ellenőrzések eredményességének,
hatékonyságának és megbízhatóságának javításához, és a rendeletjavaslat 1.
cikkében szereplő uniós szabályoknak való megfelelést és azok hatékony
végrehajtását célzó egyéb tevékenységekhez való hozzájárulás E
célkitűzés teljesülésének értékelése az alapján fog történni, hogy a
bizottsági szakértők által a tagállamokban bizonyos, aggodalomra okot adó
területeken elvégzett és jelentett ellenőrzések eredményeinek tendenciái
kedvezőek-e. 1.5. A javaslat/kezdeményezés
indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) A
magánszektort védeni kell a betegségek és károsítók rendkívül káros hatásaival
szemben, ami hozzájárul a növekedés és munkahelyteremtés ösztönzéséhez az
EU-ban. E rendelet rendelkezéseinek minden olyan területen elő kell
segíteniük a szakpolitikai célkitűzések teljesülését, amelyek célja
fenntartani az állatok és növények jó egészségi állapotát, a növényi
szaporítóanyagok jó egészségi állapotát, valamint a hatósági ellenőrzések
színvonalát. A
rendelet 2014 után is támogatni fogja az élelmiszerbiztonság területén hozott
uniós intézkedések végrehajtását. A rendelet a meglévő jogszabályok révén
elért eredményekre és az e javaslatot kísérő, gyorsított hatásvizsgálat
eredményeire épít. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték Ez
az intézkedés arra irányul, hogy – összhangban az élelmiszer- és
takarmánybiztonságnak a „szántóföldtől az asztalig” elvű
megközelítésével – javulást eredményezzen az élelmiszerlánc teljes hosszában. A
szóban forgó ágazat tevékenységét EU-szinten harmonizálták, és a tagállamok
között jelentős mennyiségű kereskedelem folyik. Az uniós élelmiszer-
és italipar Európa legnagyobb feldolgozóipari ágazata, amelynek éves forgalma 2009-ben
954 milliárd EUR-ra rúgott. Az ágazat 54 milliárd EUR értékben exportál
élelmiszer- és italtermékeket harmadik országokba, hozzájárul a
hozzávetőleg 10 milliárd EUR értékű pozitív kereskedelmi mérleg
eléréséhez, valamint 4,2 millió embert foglalkoztat. (Forrás: Európai
Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége) A
súlyos állat- és növénybetegségek kitörése jelentős közvetlen
veszteségeket okozhat a mezőgazdaság számára és potenciálisan hatalmas
közvetett veszteségeket idézhet elő az európai gazdaság számára. Az ilyen
betegségek gyorsan terjedhetnek a tagállamok között, és az egész EU-piacot is
érinthetik. A kéknyelv-betegség nemrégiben Európa számos területén megjelent
jelentős károkat okozva, ami újabb bizonyítéka annak, hogy az
állatbetegségek kitörése mennyire váratlan és súlyos lehet. Az
uniós fellépés célja a lehető legkisebbre csökkenteni az emberi és állati
egészségre, illetve a piacokra gyakorolt hatást, valamint hogy
megelőző intézkedések és kríziskezelés révén mérsékelni lehessen a
kockázatokat az élelmiszerlánc teljes hosszában. Az
EU hozzájárul az állatok egészségi állapotának javítására vagy az olyan
betegségek felszámolására irányuló nemzeti programokhoz, amelyek ártalmasak az
emberre vagy amelyek megjelenése súlyos társadalmi, gazdasági és politikai
hatásokkal jár. A felszámolási, felügyeleti és nyomon követési programok
szükségesek ahhoz, hogy a közegészséget és/vagy az állatok egészségét
fenyegető kockázatokat elfogadható szintre lehessen mérsékelni. Ezenkívül
uniós szintű felmérések készülnek a madárinfluenzához és a
fertőző szivacsos agyvelőbántalmakhoz (TSE) hasonló
betegségekről. Sürgősségi
intézkedések céljára pénzügyi hozzájárulás (sürgősségi alap) áll
rendelkezésre, amely a tagállamok számára segítséget nyújt az állatbetegségek
okozta válságok leküzdéséhez, továbbá oltóanyagbankok létesültek, amelyek
készleteit folyamatosan pótolják azért, hogy sürgősségi felhasználás
céljára mindenkor legyen elegendő oltóanyag-készlet. Ezen
túlmenően a pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre olyan tagállamok
megsegítésére, amelyek területén – főként a tagállamok közötti, illetve
harmadik országokkal folytatott intenzív kereskedelemből eredően –
növénykárosító szervezetek jelentek meg. Ez a növénykárosító szervezetek
faanyagra és a fa csomagolóanyagokra (pl. raklapok) gyakorolt hatásuk miatt
nemcsak az élelmiszeripart, hanem általában véve az ipart is befolyásolják. Az
uniós referencialaboratóriumok hálózata is finanszírozást kap a fokozottabb
felkészültség biztosítására, illetve azért, hogy uniós szintén tudományos
támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak. Ez hozzájárul a bevett
diagnosztikai módszerek uniós szintű harmonizálásához. Az intézkedés
oktatási programot („Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” (BTSF)
program) is magában foglal, amelynek célközönsége mind az uniós tagállamok,
mind az Unión kívüli országok illetékes hatóságainak munkatársai, és amely az
uniós előírások megfelelő végrehajtását hivatott biztosítani. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága A
jelenlegi jogi keret problémái elsősorban abból adódnak, hogy a
szabályozási keretet hozzá kell igazítani a megváltozott ágazati igényekhez,
amelyekre több egymást követő felülvizsgálat is rávilágított. Ezeket az
igényeket jobban tükrözni kell a jövőbeli szabályozásban, függetlenül
attól, hogy a kiadásokról szóló rendelkezések az ágazatra vonatkozó jogi
aktusokban szerepelnek vagy azokat egyetlen „horizontális” jogi aktus
tartalmazza.
1. problémaforrás: A jelenlegi jogi keret túl összetett A
finanszírozási ráták áttekinthetetlensége komoly nehézségeket jelent a
tagállamok számára a tervezési szakaszban. E rendelet ezért három maximális
rátát ír elő: 50 %, 75 % és 100 %. A 100 %-os
finanszírozási ráta az oltóanyag vásárlására és az uniós referencialaboratóriumok
támogatható költségeire alkalmazandó. A 75 %-os ráta azon tagállamok
támogatható költségeire vonatkozik, amelyekben az egy főre jutó bruttó
nemzeti jövedelem nem éri el az uniós átlag 90 %-át. Az 50 %-os ráta
alkalmazandó minden más támogatható költségre, és 2014-től ez
tekintendő alaprátának. Meg
kell említeni azt is, hogy a különféle pénzügyi rendelkezések több
különböző jogi aktusban találhatók. Ez a probléma úgy oldható meg, ha
ezeket az előírásokat egyetlen jogalapba csoportosítjuk. A
támogatásonkénti legalább 50 000 EUR-s küszöb mindenképpen
egyszerűsíteni fogja a tagállami közigazgatások és az európai intézmények
számára a költségvetési gazdálkodást.
2. problémaforrás: A meglévő pénzügyi irányítási eszközök hiányosak A
meglévő pénzügyi rendelkezések nem határoznak meg egyértelmű és
következetes célokat és mutatókat. Nem
egyértelmű a támogatható intézkedések és a kapcsolódó költségek
meghatározása. A 2012-es belső ellenőrzési jelentés azt az ajánlást
fogalmazta meg, hogy ezeket egyértelművé kell tenni és egyszerűsíteni
kell. Mindezek
a tényezők olyan helyzet kialakulásához vezetnek, ahol a rendszer túl
bonyolult és a hibaarány túl nagy. Egy, a tagállami képviselők körében
végzett felmérés arra megállapításra jutott, hogy a többéves és éves
programtervezési keretet a megkérdezettek tehernek érzik. A tervkészítés,
értékelés, jóváhagyás, elfogadás és a jelentéstétel éves ciklusa
erőforrás-igényes és évről-évre rendkívül ismétlődő
jellegű feladatokkal jár. 1.5.4. Összhang és lehetséges
szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel Alapvetően
fontos, hogy a jelenleg mérlegelés tárgyát képező javaslat más uniós
szakpolitikákkal is összhangban legyen. Ez magas politikai szinten annyit
jelent, hogy a javaslatnak támogatnia kell az EU 2020 stratégia és a többéves
pénzügyi keret céljainak elérését. Talán ennél is fontosabb, hogy a
kereskedelem és más fontos gazdasági tevékenységek előmozdítása révén a
pénzügyi keret támogatást biztosítson a gazdaság helyreállításához. Más
területeken arról kell gondoskodni, hogy a takarmány- és
élelmiszer-biztonsággal foglalkozó politika támogasson és kiegészítsen más
uniós szakpolitikákat, ne pedig átfedje és gyengítse azokat. Ez különösen igaz
a mezőgazdaság és a kereskedelem területére. A közös agrárpolitikáról
szóló új javaslatok ugyanazokat az átfogó célkitűzéseket támogatják, mint
a jelenlegi rendelettervezet, de más konkrét célokat tűznek ki és azokat
különféle módokon kívánják elérni. Létfontosságú az is, hogy a tervezet
továbbra is támogassa az európai kereskedelmet, valamint hogy összhangban
legyen a meglévő és jövőbeli kereskedelmi szabályokkal. Némi
mérlegelésre van szükség a tengerpolitika vonatkozásában – például abban az
esetben, amikor a pénzügyi keret támogatást biztosít az akvakultúra keretében
tenyésztett víziállatokat érintő betegségek megelőzésére és
felszámolására. Végezetül a környezetvédelmi politika céljait is fontos szem
előtt tartani, mivel a szóban forgó szakpolitika szorosan kapcsolódik a
közegészségügyi, állatjóléti és más politikákhoz, amelyeket össze kell hangolni
egymással. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama þ A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
þ A javaslat/kezdeményezés 2014. január 1-jétől 2020. december
31-ig érvényes. –
þ Pénzügyi hatás: 2014-től 2020-ig (kötelezettségvállalási
előirányzatok) ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik –
Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig –
Azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[32] þ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által þCentralizált irányítás közvetetten a
következőknek történő hatáskör-átruházással: –
þ végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[33] –
¨ tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ¨ Megosztott irányítás
a tagállamokkal ¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás Egynél több igazgatási
módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a
„Megjegyzések” rovatban. Megjegyzések Egészség- és
Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC): A közösségi programok igazgatásában
bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály
megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi
rendeletnek[34]
megfelelően a Bizottság a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért”
program (BTSF, 2007–2013) irányításához szükséges végrehajtási feladatokkal
bízta meg[35]
az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget. A Bizottság ennélfogva
úgy határozhat, hogy a 2014–2020 közötti időszak BTSF programjának
irányításához szükséges végrehajtási feladatokkal szintén az Egészség- és
Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget bízza meg. 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Jelenleg
az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség kezeli a „Jobb képzés a
biztonságosabb élelmiszerekért” program kiadásait. Minden más kiadást
közvetlenül a Bizottság kezel. Több figyelmet fordítunk majd a bemutatott
állat- és növény-egészségügyi programok elemzésére. A 2013-as
állat-egészségügyi programokat most első alkalommal külső értékelésre
bocsátottuk, és ezt a gyakorlatot az elkövetkező években
továbbfejlesztjük. Jelenleg kidolgozás alatt állnak a teljesítménymutatók,
amelyek hasznosak lesznek a program eredményeinek értékeléséhez. A
Bizottság az intézkedések meghosszabbítására, módosítására vagy
felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala céljából 2018 végéig
értékelő jelentést készít az intézkedések célkitűzéseinek
megvalósulásáról (az eredményekre és hatásokra kitérve), a források
felhasználásának hatékonyságáról és annak európai hozzáadott értékéről. Az
értékelés ezenkívül ki fog térni az egyszerűsítés lehetséges mértékére,
valamennyi célkitűzés folyamatos relevanciájára, valamint arra, hogy az
intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedést célzó uniós prioritások megvalósulásához. Figyelembe veszi
továbbá a korábbi intézkedések hosszú távú hatásairól készült értékelések
eredményét. Ezen
túlmenően legkésőbb 2022 közepéig utólagos értékelésre is sor kerül. A
Bizottság ezen értékelés eredményeit saját észrevételei kíséretében közli az
Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. 2.2. Irányítási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) A
pénzeszközök többsége a tagállamokba irányul. A
költségvetés végrehajtásának főbb elemei a következők: Végrehajtási
jogi aktusok révén közös vagy külön éves munkaprogramok kerülnek majd
elfogadásra a pénzügyi hozzájárulásnak a hatósági ellenőrzésekre és más
tevékenységekre való felhasználása érdekében. Az említett éves munkaprogramok
meghatározzák az elérendő célokat, a várható eredményeket, a megvalósítás
módját és a teljes összegeket. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó
intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre előirányzott finanszírozási
összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett ütemtervét. A
támogatások vonatkozásában meghatározzák a prioritásokat, az alapvető
értékelési kritériumokat és a finanszírozási rátát. Az
állat- és növényegészségügy területén a felszámolási, felmérési és
nyomonkövetési programok végrehajtása érdekében a Bizottság a benyújtott
programok értékelését követően minden évben január 30-ig – adott esetben
bizonyos feltételekkel – jóváhagyja a programokat és dönt a támogatás
összegéről. Többéves programok jóváhagyása esetén a költségvetési
kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. Ilyen esetben a Bizottság
az éves részletekre vonatkozóan minden évben a programok eredményeinek, a
becsült igényeknek és a rendelkezésre álló költségvetés figyelembevételével
tesz kötelezettségvállalást. Az
állat- és növény-egészségügyi sürgősségi intézkedések végrehajtása
érdekében, illetve amennyiben előre nem látható fejleményekre kell
reagálni, a Bizottság ad hoc finanszírozási határozatokat fogad el. Ezen
túlmenően számos szolgáltatási szerződést kell odaítélni. A
főbb kockázatok a következők: –
a hatósági ellenőrzések tekintetében a nem megfelelő végrehajtás
kockázata, ami csökkenti a társfinanszírozott intézkedések hatékonyságát; –
a felszámolási programokra és sürgősségi intézkedésekre fordított
pénzeszközök nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználása a tényleges
támogatható költségek visszatérítésének bonyolultsága és a támogatható
költségek dokumentumalapú ellenőrzésének korlátozott lehetőségei
miatt. 2.2.2. Tervezett ellenőrzési
módok Általában
véve a pénzügyi ügyleteket (kötelezettségvállalások, kifizetések, beszedési
megbízások stb.), valamint az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos kiadások politikájához
kapcsolódó szerződéseket/támogatási megállapodásokat a tevékenységért
felelős, átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult
tisztviselők ellenőriznek, engedélyeznek és írnak alá. Az átruházott
felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők munkáját egy
decentralizált munkacsoport segíti, amely a pénzügyi tranzakciók és a
szerződések/támogatási megállapodások aláírása előtt ellenőrzi
és kiegészíti a vonatkozó dokumentumokat. A műveletek kezdeményezését és
ellenőrzését a felelős szervezeti egység munkatársai végzik. Emellett
a központi pénzügyi munkacsoport az ügyletekből kiválasztott minta alapján
elvégzi a második szintű előzetes adminisztratív ellenőrzést.
Ezenkívül a Főigazgatóság helyszíni ellenőrzéseket végző
központi egysége a helyszínen ellenőrzi, hogy a kedvezményezett által
visszaigényelt költségek valóban támogathatók-e. Az utólagos ellenőrzések
megszervezésére az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG
SANCO) egy arra szakosodott vállalat segítségét is kérte. Támogatások:
Tekintettel egyrészt a fenti keretrendszerre, másrészt arra, hogy az uniós
támogatások kedvezményezettjei túlnyomórészt közigazgatási intézmények, a
szabálytalanságok kockázata igen korlátozottnak tekinthető. A
véglegesített, támogatásban részesülő projekteket utólagos
ellenőrzéseknek vetik majd alá. Az utólagos ellenőrzési stratégia a
következő lesz: a) a kockázatértékelés és a szúrópróbaszerű
kiválasztás kombinálása a túl merev kiválasztási eljárás elkerülése érdekében,
és b) amikor csak lehetséges, az operatív vonatkozások szem előtt tartása
helyszíni ellenőrzések során. Szolgáltatásnyújtásra
irányuló szerződések: A DG SANCO közvetlenül a szolgáltatókkal köt
szolgáltatási szerződéseket. A vállalkozók kiválasztása tendereljárás
keretében, a költségvetési rendelet előírásainak maradéktalan betartása
mellett zajlik. Egy bizonyos felső határ feletti szerződéseket a DG
SANCO beszerzési bizottsága mélyreható ellenőrzésnek veti alá. A DG SANCO
a Bizottság által rendelkezésre bocsátott szerződésmintákat használ,
amelyek lehetővé teszik utólagos ellenőrzések végzését. Mivel azonban
a szerződések rögzítik az összegeket, a pénzügyi hibák kockázata mérsékelt
és a szolgáltatási szerződések vonatkozásában végzett utólagos
ellenőrzések száma is rendkívül alacsony. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések A
Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az e
rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Európai
Unió pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalás, a korrupció és az egyéb
jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazása,
hatékony ellenőrzések, és – szabálytalanság észlelése esetén – a
jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése, illetve hatékony, arányos
és visszatartó erejű szankciók révén, az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 325. cikkének, az Európai Közösségek
pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK,
Euratom tanácsi rendeletnek és a költségvetési rendelet 58. cikke a) pontjának
megfelelően. A
Bizottság vagy képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel
rendelkeznek arra, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén
ellenőrizzék az uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteket,
vállalkozókat és alvállalkozókat. Az OLAF felhatalmazást kap, hogy az ilyen
finanszírozásban közvetlenül vagy közvetve részesülő gazdasági
szereplők helyszíni ellenőrzését és vizsgálatát elvégezze az 1996.
november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott eljárásoknak
megfelelően annak megállapítása érdekében, hogy nem történt csalás,
korrupció vagy más jogellenes tevékenység az uniós finanszírozást érintő
támogatási megállapodás vagy határozat vagy szerződés kapcsán. Az
előző albekezdések sérelme nélkül a rendelet végrehajtásából származó
határozatok, megállapodások és szerződések kifejezetten feljogosítják a
Bizottságot, az OLAF-ot és az Európai Számvevőszéket is ideértve, hogy
ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat
végezzenek el. 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves
pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási
tételét/tételeit érintik? · Jelenlegi költségvetési tételek (átszámozva a 2014–2020. évi új
nómenklatúra szerint) · Igényelt új költségvetési tételek (2014–2020. évi új nómenklatúra) A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás || diff./nem diff. || EFTA-országoktól[36] || tagjelölt országoktól[37] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében 3 || 17 01 04 03 Növényegészségügyi, takarmány- és élelmiszer-biztonsági intézkedések, állatbetegségek felszámolására irányuló intézkedések és a szükségalap támogatását célzó igazgatási kiadások || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3 || 17 01 06 03 Az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség támogatását célzó igazgatási kiadások || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3 || 17 04 01 Az Unió állat-egészségügyi helyzetének javítását és az uniós állatvédelem magas színvonalát biztosító pénzügyi hozzájárulás || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3 || 17 04 02 A növényeket károsító szervezetek időben történő észlelését és felszámolását biztosító pénzügyi hozzájárulás || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3 || 17 04 03 Az eredményes, hatékony és megbízható ellenőrzéseket biztosító pénzügyi hozzájárulás || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3 || 17 04 04 Sürgősségi intézkedések az állat- és növény-egészségügy területén || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN NEM || IGEN/NEM 4 || 17 04 10 Nemzetközi megállapodások || diff./nem diff. || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM 3.2. A kiadásokra gyakorolt
becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült
hatás összegzése (jelenlegi árakon) millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3. || Biztonság és uniós polgárság Főigazgatóság: SANCO || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || 2020 || ÖSSZESEN év || év || év || év || év || év || év || után Operatív előirányzatok || || || || || || || || || 17 04 01 Hozzájárulás az Unió állat-egészségügyi helyzetének javításához és az uniós állatvédelem magas színvonalához || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 180,000 || 178,500 || 177,000 || 175,000 || 171,500 || 171,500 || 171,000 || || 1,224,500 Kifizetési előirányzatok || (2) || 10,000 || 165,000 || 163,000 || 161,000 || 157,000 || 158,000 || 159,000 || 251,500 || 1,224,500 17 04 02 Hozzájárulás a növényeket károsító szervezetek időben történő észleléséhez és felszámolásához || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 5,000 || 10,000 || 14,000 || 19,000 || 25,000 || 28,500 || 30,500 || || 132,000 Kifizetési előirányzatok || (2) || 3,000 || 9,000 || 12,000 || 17,000 || 22,000 || 25,000 || 26,000 || 18,000 || 132,000 17 04 03 Hozzájárulás az ellenőrzések eredményességének, hatékonyságának és megbízhatóságának növeléséhez || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 45,724 || 47,360 || 50,401 || 53,558 || 57,520 || 60,021 || 62,162 || || 376,746 Kifizetési előirányzatok || (2) || 18,000 || 45,000 || 48,000 || 50,000 || 52,000 || 55,000 || 58,000 || 50,746 || 376,746 17 04 04 Sürgősségi intézkedések az állat- és növény-egészségügy területén || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || || 140,000 || Kifizetési előirányzatok || (2) || 10,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 20,000 || 10,000 || 140,000 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok (korábban: BA-tételek, közvetett kutatás, közvetlen kutatás) || || || || || || || || || 17 01 04 03 Támogatási kiadások a takarmány- és élelmiszer-biztonság, az állategészségügy, az állatjólét és a növényegészségügy területén || (3) || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || || 18,690 17 01 06 03 Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség – Hozzájárulás a takarmány- és élelmiszer-biztonság, az állategészségügy, az állatjólét és a növényegészségügy területén ÖSSZES előirányzat || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+3 || 253,394 || 258,530 || 264,071 || 270,228 || 276,690 || 282,691 || 286,332 || || 1,891,936 a SANCO Főigazgatóság részére || Kifizetési előirányzatok || =2+3 || 43,670 || 241,670 || 245,670 || 250,670 || 253,670 || 260,670 || 265,670 || 330,246 || 1,891,936 Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 250,724 || 255,860 || 261,401 || 267,558 || 274,020 || 280,021 || 283,662 || || 1,873,246 Kifizetési előirányzatok || (5) || 41,000 || 239,000 || 243,000 || 248,000 || 251,000 || 258,000 || 263,000 || 330,426 || 1,873,246 Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 3,182 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+6 || 253,394 || 258,530 || 264,071 || 270,228 || 276,690 || 282,691 || 286,332 || || 1,891,936 Kifizetési előirányzatok || =5+6 || 43,670 || 241,670 || 245,670 || 250,670 || 253,670 || 260,670 || 265,670 || 330,246 || 1,891,936 A 2014. évi költségvetés-tervezet 5 millió
EUR-t különít el az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és különösen a kéknyelv-
és a Schmallenberg-betegség felszámolására. A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5. || Igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || TOTAL év || év || év || év || év || év || év Főigazgatóság: SANCO || || Humánerőforrás || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 23,446 Egyéb igazgatási kiadások || 6,121 || 6,243 || 6,368 || 6,495 || 6,625 || 6,758 || 6,893 || 45,503 ÖSSZESEN || Előirányzatok || 9,470 || 9,593 || 9,717 || 9,845 || 9,975 || 10,107 || 10,242 || 68,949 || || || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 9,470 || 9,593 || 9,717 || 9,845 || 9,975 || 10,107 || 10,242 || 68,949 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || 2020 után || ÖSSZESEN év || év || év || év || év || év || év A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 262,865 || 268,123 || 273,789 || 280,073 || 286,665 || 292,799 || 296,575 || || 1,960,886 Kifizetési előirányzatok || 53,141 || 251,263 || 255,388 || 260,515 || 263,645 || 270,778 || 275,913 || 330,246 || 1,960,886 Szem előtt kell tartani, hogy a 3.2.1.
pontban említett összegek maximális összegek, és az éves szükségleteket – a
legnagyobb teljes összeg erejéig – évente értékelni fogják. 3.2.2. Az operatív
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását. – þ A
javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását
vonja maga után (Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három
tizedesjegyig)): 1. KONKRÉT
CÉLKITŰZÉS – Hozzájárulás az élelmiszerek és élelmiszer-termelési
rendszerek, valamint az olyan egyéb termékek magas szintű biztonságához,
amelyek hatással lehetnek az élelmiszer-biztonságra, az élelmiszer-termelés
fenntarthatóságának javítása mellett Az e célkitűzés megvalósítása során
felmerülő költségek részét képezik a 2. és 4. célkitűzés keretében
hozott intézkedésekhez kapcsolódó költségekhez. 2. KONKRÉT
CÉLKITŰZÉS – Az állat-egészségügyi helyzet javításához való hozzájárulás
az Unióban és az állatjólét javításának támogatása Célkitűzések és teljesítések || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN || TELJESÍTÉSEK || || Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség || - Teljesítés || Az állatbetegségek és a zoonózisok felszámolását, az ellenük való védekezést és a felügyeletüket célzó programok || +/- 1,4 millió || +/-120 || 170 || +/-120 || 168 || +/-120 || 166 || +/-120 || 163 || +/-120 || 159 || +/-120 || 158 || +/-120 || 157 || +/- 840 || 1,141 || - Teljesítés || Más állat-egészségügyi intézkedések, valamint oltóanyagok és antigének vásárlása || +/- 2,38 millió || +/- 5 || 10 || +/- 5 || 10,5 || +/- 5 || 11 || +/- 5 || 12 || +/- 5 || 12,5 || +/- 5 || 13,5 || +/- 5 || 14 || +/- 35 || 83,5 || Az 2. konkrét célkitűzés részösszege || || 180,0 || || 178,5 || || 177,0 || || 175,0 || || 171,5 || || 171,5 || || 171 || || 1,224,5 || 3. KONKRÉT
CÉLKITŰZÉS – A károsítók időben történő észleléséhez, és
amennyiben e károsítók megjelentek az Unióban, azok felszámolásához való
hozzájárulás Célkitűzések és teljesítések || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség - Teljesítés || Felügyeleti programok || +/-0,9 || 5 || 5,0 || 13 || 9,0 || 16 || 13,0 || 20 || 18,0 || 24 || 24,0 || 27 || 27,0 || 31 || 29,0 || 136 || 125,0 - Teljesítés || Magok || 0,600 || - || - || 2 || 1,0 || 2 || 1,0 || 2 || 1,0 || 2 || 1,0 || 2 || 1,5 || 2 || 1,5 || 12 || 7,0 Az 3. konkrét célkitűzés részösszege || || 5,0 || || 10,0 || || 14,0 || || 19,0 || || 25,0 || || 28,5 || || 30,5 || || 132,0 4. KONKRÉT
CÉLKITŰZÉS – Hozzájárulás az ellenőrzések
eredményességének, hatékonyságának és megbízhatóságának javításához Célkitűzések és teljesítések || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség - Teljesítés || Laboratóriumok és központok || 0,330 || 45 || 15 || 45 || 15,5 || 47 || 16 || 48 || 16,5 || 51 || 17 || 55 || 18 || 56 || 18,8 || 345 || 116,8 Teljesítés || BTSF || 0,150 || 95 || 15 || 100 || 15,5 || 105 || 16 || 105 || 16,5 || 116 || 17,5 || 122 || 18 || 127 || 19 || 770 || 117,5 - Teljesítés || Kommunikáció || 0,25 || 8 || 2,0 || 8 || 2,0 || 8 || 2,0 || 10 || 2,5 || 10 || 2,5 || 10 || 2,70 || 10 || 2,70 || 64 || 16,4 - Teljesítés || Nemzeti szakértők || 0,005 || 125 || 0,5 || 125 || 0,5 || 125 || 0,6 || 125 || 0,6 || 125 || 0,7 || 125 || 0,7 || 125 || 0,7 || 875 || 4,3 - Teljesítés || Riasztási rendszerek és IT-eszközök || 1,300 || 6 || 8 || 7 || 8 || 7 || 8,5 || 7 || 9 || 7 || 9,5 || 7 || 10 || 8 || 10 || 49 || 63,0 - Teljesítés || Adatgyűjtés || 0,500 || 4 || 2 || 5 || 2,5 || 6 || 3 || 7 || 3,5 || 9 || 4,5 || 9 || 4,5 || 9 || 4,5 || 49 || 24,5 - Teljesítés || Nemzetközi szervezetek || 0,370 || 3 || 1,0 || 3 || 1,0 || 4 || 1,5 || 4 || 1,5 || 4 || 1,5 || 4 || 1,8 || 6 || 2,0 || 28 || 10,3 - Teljesítés || Tanulmányok és értékelések || 0,300 || 7 || 2,224 || 7 || 2,360 || 9 || 2,901 || 10 || 3,358 || 12 || 4,320 || 12 || 4,321 || 13 || 4,462 || 70 || 23,946 Az 4. konkrét célkitűzés részösszege || || 45,724 || || 47,360 || || 50,401 || || 53,558 || || 57,520 || || 60,021 || || 62,162 || || 376,746 2. és 3. KONKRÉT
CÉLKITŰZÉS – Sürgősségi intézkedések az állat-
és növény-egészségügy területén Célkitűzések és teljesítések || || || 2014. év || 2015. év || s év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Költség összesen - Teljesítés || Állat- és növény-egészségügyi vészhelyzetek || || * || 20,0 || * || 20,0 || * || 20,0 || * || 20,0 || * || 20,0 || * || 20,0 || * || 20,0 || * || 140,0 || || || || || || || || || || || || || || || || || || 2. és 3. konkrét célkitűzés részösszege || || 20 || || 20 || || 20 || || 20 || || 20 || || 20 || || 20 || || 140 * A teljesítések száma ismeretlen: a kitörések
számától függ. || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN ÖSSZKÖLTSÉG || || 250,724 || || 255,860 || || 261,401 || || 267,558 || || 274,020 || || 280,021 || || 283,662 || || 1,873,246 Szem előtt kell tartani, hogy a 3.2.2.
pontban említett összegek maximális összegek, és az éves szükségleteket – a
legnagyobb teljes összeg erejéig – évente értékelni fogják. 3.2.3. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását. –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 3,349 || 23,446 Egyéb igazgatási kiadások || 6,121 || 6,243 || 6,368 || 6,495 || 6,625 || 6,758 || 6,893 || 45,503 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 9,470 || 9,593 || 9,717 || 9,845 || 9,975 || 10,107 || 10,242 || 68,949 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[38] bele nem tartozó előirányzatok || Humánerőforrás || xx || xx || xx || xx || xx || xx || xx || xx Egyéb igazgatási kiadások || xx || xx || xx || xx || xx || xx || xx || xx A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 2,670 || 18,690 ÖSSZESEN || 12,141 || 12,263 || 12,388 || 12,515 || 12,645 || 12,778 || 12,913 || 87,640 A fenti számadatok a tervezett kiszervezés
eredményeinek megfelelően kiigazításra kerülnek. 3.2.3.2. Becsült
humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) || XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 24,5 || 24,5 || 24,5 || 24,5 || 24,5 || 24,5 || 24,5 XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[39] || XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 04 yy[40] || - a központban[41] || || || || || || || - a küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ÖSSZESEN || 26,5 || 26,5 || 26,5 || 26,5 || 26,5 || 26,5 || 26,5 XX az érintett szakpolitikai
terület vagy költségvetési cím. A SANCO/11220/2012
Rev.1 jelzetű javaslatban tárgyalt, az élelmiszerlánc, az
állat-egészségügy, az állatjólét, a növényegészségügy és a növényi
szaporítóanyagok területén felmerülő kiadások (élelmiszerrel és takarmánnyal
kapcsolatos kiadások) kezeléséhez jelenleg 28,5 teljes munkaidős
egyenértékre van szükség. Mindazonáltal várható, hogy 2014-től erre a
célra 26,5 teljes munkaidős egyenérték is elegendő lesz. Ez a
számadat kizárólag a DG SANCO személyzetét tartalmazza. Ezek az adatok csak
az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos kiadásokat kezelő
személyzetre vonatkoznak, ezért az ágazati politikák operatív végrehajtásával
foglalkozó személyzet nem tartozik ide. Mindazonáltal az egyes ágazati
politikák (állategészségügy, károsítók, növényi szaporítóanyagok és
ellenőrzések) szabályozási keretének felülvizsgálata – amelyek
előterjesztésére e pénzügyi keretrendelettel egyidejűleg kerül sor –
nincs hatással az ebben a pénzügyi kimutatásban fentebb megjelölt pénzügyi
forrásokra és humánerőforrásokra. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló,
az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott
főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A
források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett
kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító
főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || · Az éves munkaprogramok (finanszírozási határozatok) összehangolása, megszövegezése és elfogadási eljárásának megszervezése, beleértve a tagállami bizottságokkal történő konzultációt. · A pénzügyi tevékenységek programozásának és végrehajtásának nyomon követése/ellenőrzése a hatályos költségvetési és pénzügyi szabályokkal összhangban; hozzájárulás a tevékenységi jelentésekhez · Informatikai eszközök előkészítése és üzemeltetése; adatszolgáltatás a belső és külső ellenőrzésekhez. · Kifizetések és kötelezettségvállalások, valamint a beszerzési/támogatási okiratok létrejöttének megállapítása és ellenőrzése, valamint a szerződési feltételeknek és a költségvetési szabályoknak/rendeletnek való megfelelésük biztosítása. · A pénzügyi tranzakciók helyes elszámolásának biztosítása. · A kifizetési határidők, valamint az egyes pénzügyi okiratok munkafolyamatainak nyomon követése a költségvetési rendeletnek és szabályoknak megfelelően. · Az ajánlattételi felhívásokkal kapcsolatos, külső szervezeteknek nyújtott képzés előkészítése és biztosítása. · Lényeges adatok közlése a megbízott vállalkozók és a kedvezményezettek számára a projekt teljes ideje alatt. · Az ajánlattételi / pályázati felhívások közzététele, irányítása és nyomon követése, a projektek értékelése és kiválasztása. · A projektek végrehajtásának, valamint a projektfelelősök és -partnerek teljesítményének nyomon követése, a szerződéses kötelezettségek ellenőrzése. · A kifizetési határidők, valamint az egyes pénzügyi okiratok munkafolyamatainak nyomon követése a költségvetési rendeletnek és szabályoknak megfelelően. · A költségvetési rendelet, a végrehajtási szabályok, a költségvetési végrehajtás belső szabályai, az alaptörvény, a finanszírozási határozat és egyéb vonatkozó szabályok és költségvetési rendelkezések pénzügyi tranzakciók során való betartásának ellenőrzése. · A támogatási megállapodás ellenőrzése /szerződéskötés a kiválasztott kedvezményezettel/vállalkozóval és a döntés indokolása. · Annak ellenőrzése, hogy a kiválasztási folyamat során helyesen alkalmazták-e a módszertant, többek között a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési feltételeket, és hogy a kiválasztási folyamat a szabályoknak megfelelően zajlott-e le. · A kötelezettségvállalási eljárások helyességének ellenőrzése. Külső személyzet || · Informatikai eszközök előkészítése és üzemeltetése; adatszolgáltatás a belső és külső ellenőrzésekhez. · Kifizetések és kötelezettségvállalások, valamint a beszerzési/támogatási okiratok létrejöttének megállapítása és ellenőrzése, valamint a szerződési feltételeknek és a költségvetési szabályoknak/rendeletnek való megfelelésük biztosítása. · A pénzügyi tranzakciók helyes elszámolásának biztosítása. · A kifizetési határidők, valamint az egyes pénzügyi okiratok munkafolyamatainak nyomon követése a költségvetési rendeletnek és szabályoknak megfelelően. · Az ajánlattételi felhívásokkal kapcsolatos, külső szervezeteknek nyújtott képzés előkészítése és biztosítása. · Lényeges adatok közlése a megbízott vállalkozók és a kedvezményezettek számára a projekt teljes ideje alatt. · Az ajánlattételi / pályázati felhívások közzététele, irányítása és nyomon követése, a projektek értékelése és kiválasztása. · A projektek végrehajtásának, valamint a projektfelelősök és -partnerek teljesítményének nyomon követése, a szerződéses kötelezettségek ellenőrzése. · A kifizetési határidők, valamint az egyes pénzügyi okiratok munkafolyamatainak nyomon követése a költségvetési rendeletnek és szabályoknak megfelelően. · A költségvetési rendelet, a végrehajtási szabályok, a költségvetési végrehajtás belső szabályai, az alaptörvény, a finanszírozási határozat és egyéb vonatkozó szabályok és költségvetési rendelkezések pénzügyi tranzakciók során való betartásának ellenőrzése. · A támogatási megállapodás ellenőrzése /szerződéskötés a kiválasztott kedvezményezettel/vállalkozóval és a döntés indokolása. · Annak ellenőrzése, hogy a kiválasztási folyamat során helyesen alkalmazták-e a módszertant, többek között a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési feltételeket, és hogy a kiválasztási folyamat a szabályoknak megfelelően zajlott-e le. · A kötelezettségvállalási eljárások helyességének ellenőrzése. 3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség –
þ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a Bizottság által
javasolt 2014–2020-as többéves pénzügyi kerettel. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi
keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő
összegeket. NEM
ALKALMAZHATÓ –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[42]. Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett
fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. NEM
ALKALMAZHATÓ 3.2.5. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban –
þ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. –
¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást
irányozza elő: Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás –
þ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[43] 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év ..... jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. NEM
ALKALMAZHATÓ Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás számításának módszerét. NEM
ALKALMAZHATÓ [1] COM(2011) 398 végleges. [2] COM(2012) 388 final. [3] COM(2011) 398 végleges. [4] COM(2012) 388 final. [5] HL C , , o. [6] HL C , , o. [7] HL C , , o. [8] COM(2011) 398 végleges. [9] COM(2012) 398 final [10] HL C […]., […], […]. o. [11] COM(2010) 543 végleges. [12] HL L 169., 2000.7.10.,
1. o. [13] HL L 78., 2013.3.20., 23. o. [14] HL L 298., 2012.10.26., 1. o. [15] HL L 378., 1982.12.31., 58. o. [16] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [17] HL L 155., 2009.6.18., 30. o [18] HL 125., 1966.7.11., 2289/66. o. [19] HL L 340., 1976.12.9., 25.
o. [20] HL L 226., 1998.8.13., 16.
o. [21] HL L 267., 2008.10.8., 8.
o. [22] HL L 31., 2002.2.1., 1. o. [23] HL L 165, 2004.4.30., 1. o. [24] HL L 70, 2005.3.16., 1. o. [25] HL L 309, 2009.11.24., 71. o. [26] HL L 309, 2009.11.24., 1. o [27] HL L 292., 1996.11.15., 2. o. [28] HL L 31., 2002.2.1. 1. o. [29] HL L 55., 2011.2.28. 13. o. [30] Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based
Budgeting). [31] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és
b) pontja szerint. [32] Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [33] A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek. [34] HL L 11., 2003.1.16., 1. o. [35] A Bizottság C(2008)4943 sz. határozata (2008. szeptember
9.). [36] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [37] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [38] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint
uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási
kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [39] AC= szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END=
kirendelt nemzeti szakértő; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő;
INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); [40] Az operatív előirányzatoknál a külső
személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek). [41] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA) esetében. [42] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és
24. pontját. [43] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.