[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.12.2008

COM(2008) 839 végleges

2008/0234 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A TÁRGYALÁSOK HÁTTERE

A schengeni vívmányok[1] végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való csatlakozásáról a Liechtensteini Hercegséggel folytatott tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a Liechtensteinnel a csalás elleni küzdelem tárgyában folytatott átfogó, célzott tárgyalások keretében kezelhető az a probléma, hogy a liechtensteini jog értelmében az adózással, a vámügyekkel és a külkereskedelmi rendelkezések megsértésével kapcsolatos egyes bűncselekmények esetében nincs mód jogsegély igénybevételére. A Bizottság ezért az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő megállapodásról folytatott tárgyalásokra szóló felhatalmazás érdekében javaslatot nyújtott be.[2]

A tárgyalásokat a Bizottság folytatta a Tanács 2006. november 7-i felhatalmazását követően.

A Bizottság a Tanács határozatához kapcsolódó tárgyalási irányelveket teljes mértékben tiszteletben tartotta, valamennyi pénzügyi érdek, elsősorban az adózás területén figyelembe véve különösen Liechtenstein pénzügyi központként betöltött szerepét, EGT-integrációját, a jelenlegi közösségi vívmányokat és az együttműködés területén előirányzott jövőbeni fejleményeket.

A tárgyalások átfogó jellegét a megállapodás 7. és 25. cikke szemlélteti, amely kimondja, hogy a felek közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit a megállapodásban foglalt rendelkezések nem érintik, különösen, ami az Európai Közösség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodást[3] (a megtakarítások adóztatásáról Liechtensteinnel kötött megállapodás) illeti.

Az igazgatási együttműködés kidolgozása összhangban áll a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezményben[4] (a II. nápolyi egyezmény) foglalt szabályokkal és a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelvvel[5]. A behajtással kapcsolatos rendelkezések meghatározása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből és a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból, valamint a hozzáadottérték-adóból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelv[6] alapján történt.

Az igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezések megállapítására a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény[7] (a schengeni egyezmény), az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény[8] (az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezménye) és az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének jegyzőkönyve[9] alapján került sor.

A tárgyalások 2008. június 27-én befejeződtek. A Bizottság ezért benyújtja a Tanácshoz a megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és megkötéséről szóló mellékelt határozattervezeteket.

2. A TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYE

2.1. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos jogellenes tevékenységek

A megállapodás fő célja, hogy Liechtenstein schengeni térséghez való csatlakozása kiegészüljön a közösségi vívmányok keretében nyújtott igazgatási segítségre és jogsegélyre vonatkozó olyan rendelkezésekkel, amelyeket jelenleg sem az EGT, sem a schengeni vívmányok nem szabályoznak, azonban szükségesek ahhoz, hogy a csalás és az egyéb jogellenes tevékenységek területén, ideértve az áruk és szolgáltatások kereskedelme terén elkövetett vámbűncselekményeket és közvetett adóval kapcsolatos szabálysértéseket, a felek teljes körű segítségnyújtást biztosíthassanak egymásnak. Ebben a tekintetben az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejött megállapodás[10] (a svájci csalás elleni megállapodás) szolgált mintaként. Ez a célkitűzés teljesült, különösen mivel a tárgyalásokon egyeztetett megállapodás lehetővé teszi az alábbiakat:

- igazgatási segítségnyújtás és a követelések – ideértve a támogatásokat és a közbeszerzéseket érintő jogellenes tevékenységeket – behajtásához nyújtott segítség, amit az EGT-megállapodás[11] jelenleg nem szabályoz,

- igazságügyi együttműködés, ideértve a hozzáadottérték-adó kijátszását, lehetővé téve elsősorban a házkutatást és lefoglalást, valamint a banki információhoz való hozzáférést, amit Liechtenstein schengeni térséghez való csatlakozása nem irányoz elő, tekintve, hogy Liechtenstein határozottan kijelentette, hogy a liechtensteini hatóságok által vizsgált adóügyi szabálysértések következményeként nem kerülhet sor fellebbezési eljárásra olyan bíróság előtt, amely többek között bűnügyekben is illetékes.

2.2. A közvetlen adózást érintő csalárd tevékenységek

Liechtenstein EGT-integrációja és a schengeni vívmányokhoz való csatlakozása indokolttá tette, hogy az adózás különböző formáit – ideértve a közvetlen adókat is – érintő jogellenes tevékenységek kérdésével is a tárgyalások kezdetétől fogva foglalkozzunk. Továbbra is más a helyzet azonban a közvetlen adóknak a kereskedelemmel kapcsolatos egyéb lefölözések – úgymint vámok és közvetlen adók – összefüggésében történő kezelését illetően. Ez a különbség arra vezethető vissza, hogy a közösségi jogszabályoknak és az Európai Unió jogának összehangoltsága a közvetlen adók területén kevésbé előrehaladott.

A megállapodás másik célja tehát annak biztosítása, hogy Liechtenstein a megtakarítások adóztatásáról Liechtensteinnel kötött megállapodásban előirányzottak mellett és azokon túlmenően igazgatási segítséget és jogsegélyt nyújtson a közvetlen adókat érintő csalások esetében. Ebből a szempontból a megállapodás újító jellegű, mivel Liechtenstein ez idáig megtagadta a segítségnyújtást a közvetlen adózással kapcsolatos csalárd tevékenységek esetében, és ez az első európai szinten egyeztetett megállapodás, amely az adók minden formájára kiterjed. A megállapodás alkalmazási köre a svájci csalás elleni megállapodáshoz képest tágabb, mivel az előbbi eredményeképp a Liechtenstein által a közvetlen adókat érintő csalások esetében biztosított segítségnyújtás összhangba kerül az európai szabályokkal. A következőkre nyílik mód:

- igazgatási segítségnyújtás a közvetlen adózást érintő (okirathoz kapcsolódó) csalárd magatartás esetében, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a tagállamokra vonatkoznak a közösségi jogszabályok alapján, lehetővé téve, hogy a segítségnyújtás Európai Közösségen belüli jövőbeni reformja és fejlesztései a vegyes bizottságon keresztül a megállapodásba épüljenek,

- követelések behajtásához nyújtott segítség a közvetlen adózást érintő (okirathoz kapcsolódó) csalárd magatartás esetében, hasonlóképp a tagállamok által a közösségi jogszabályok alapján biztosított segítségnyújtáshoz,

- igazságügyi együttműködés a közvetlen adózást érintő (okirathoz kapcsolódó) csalárd magatartás esetében, ideértve a házkutatásokat és lefoglalásokat, valamint a banki információhoz való hozzáférést, amire Liechtenstein schengeni térséghez való csatlakozása jelenleg nem terjed ki.

Alapítványok és más befektetési formák esetében, melyeket letéteményes kezel és az alapítvány alapítója és tulajdonosa nincs regisztrálva, az információcserére irányuló igazgatási segítségnyújtás érdekében a szerződő felek felhasználják a rendelkezésükre álló összes információt és alkalmazzák ellenőrzési hatáskörüket. A 11. cikk (2) bekezdése szerint az a tény, hogy az információ a letéteményes birtokában van, nem befolyásolja a segítségnyújtásra irányuló kérelem elfogadhatóságát, aminek következményeként a megkeresett szerződő fél adóhatóságai szükség esetén bekérik a szükséges információt a letéteményestől, aki gazdasági szereplőként a 19. cikk alapján együttműködni köteles.

3. A MEGÁLLAPODÁS RENDELKEZÉSEI

3.1. Általános rendelkezések

- 1. és 2. cikk – „Cél” és „Általános hatály”:

Ezek a cikkek meghatározzák a megállapodás tárgyát és hatályát, szabályozva az igazgatási segítségnyújtást és igazságügyi együttműködést a Közösségek pénzügyi érdekeinek és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

A megállapodás hatályán belül a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja a közvetlen adók valamennyi formájára (hozzáadottérték-adó és jövedéki adók) kiterjedő csalást és jogellenes tevékenységeket, valamint a vámbűncselekményeket szabályozza, ideértve a csempészést, a korrupciót, a megvesztegetést és a 2. cikk (3) bekezdésében szabályozott tevékenységekből származó jövedelmek tisztára mosását. A szerződések odaítélése céljából folytatott eljárások azok, amelyek eredményeképp az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv[12] szerinti közbeszerzési szerződés megkötésére kerül sor.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szabályozza továbbá a közvetlen adókra (jövedelem- és tőkeadó) kiterjedő csalást és egyéb csalárd magatartást. Végül, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja a 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt tevékenységek következtében kieső összegek behajtására nyújtott segítségről rendelkezik.

A pénzmosás területén biztosított segítségnyújtás, ahogy azt a 2. cikk (3) bekezdése meghatározza, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelv[13] alapján került megállapításra, és vonatkozik Liechtensteinnek mint EGT-tagországnak az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok átvételére irányuló kötelezettségeire is.

A megállapodás hatálya szempontjából jelentőséggel bíró fő fogalommeghatározásokat a 2. cikk (4) bekezdése tartalmazza. Ez különösen a közvetlen adók 2. cikk (4) bekezdésének e) pontjában foglalt, a magán- és üzleti jövedelemre kiterjedő meghatározása, valamint a közvetlen adókat érintő csalárd magatartásnak a 2. cikk (4) bekezdésének f) pontjában foglalt meghatározása esetében fontos, amely nemcsak az adócsalásnak számító lehetséges magatartások közül sorol fel példaként néhányat, hanem a hiányos adóbevallások megküldését is csalárd magatartásnak minősíti.

- 3. cikk – „Kisebb jelentőségű ügyek”:

Ez a cikk azt kívánja elkerülni, hogy túlzottan nagy számú, kisebb jelentőségű ügyekre vonatkozó segítségnyújtás iránti megkeresést kelljen kezelni.

- 4. cikk – „Közrend”:

Ez a cikk a közrenddel kapcsolatos jogalapról rendelkezik az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezménye (Strasbourg, 1959.4.20.) 2. cikkének b) pontjával összhangban.

- 5. cikk – „Információtovábbítás”:

A cikk alapját a megtakarítások adóztatásáról Liechtensteinnel kötött megállapodás képezi . Az 5. cikk (2) bekezdése különbséget tesz az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos jogellenes tevékenységekre (a. pont) és a közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységekre (b. pont) vonatkozó információk között a közösségi vívmányok által e területeken elért különböző mértékű előrehaladás figyelembevétele érdekében. Meg kell jegyezni, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja nem az információt eredetileg nyújtó illetékes hatóság kifejezett beleegyezését, hanem a megkeresés adott hatóság általi kifejezett elutasítását követeli meg.

- 6. cikk – „Titoktartás”

Ez a cikk a segítségnyújtás iránti megkereséseknek a megkeresett fél általi kezelésére alkalmazandó titoktartási kötelezettségekről rendelkezik.

3.2. Igazgatási segítségnyújtás

- 7. cikk – „Kapcsolat más megállapodásokkal”

A megállapodás nem helyezi hatályon kívül az EGT-megállapodásnak a kölcsönös vámügyi jogsegélyről szóló 11. jegyzőkönyvét[14], amelyet továbbra is alkalmazni kell, különösen a csalás elleni megállapodás és a megtakarítások adóztatásáról Liechtensteinnel kötött megállapodás hatálya alá nem tartozó vámügyi kérdésekben.

- 8. cikk – „Az igazgatási segítségnyújtás mértéke”

A cikk megfelel a II. nápolyi egyezménynek, mint ahogy az igazgatási segítségnyújtás, amennyire lehetséges, megfelel a II. nápolyi egyezmény szabályainak. Ide tartozik az információknak a megállapodás alkalmazása céljából történő felhasználása. A csalás elleni megállapodás hatálya túlmutat a II. nápolyi egyezmény kizárólag vámügyekre vonatkozó hatályán.

- 9. cikk – „Elévülés”

A cikk alapja a megtakarítások adóztatásáról Liechtensteinnel kötött megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt hasonló rendelkezés.

- 10. cikk – „Hatáskörök”

Ez a cikk megfelel a II. nápolyi egyezménynek, minthogy a megállapodás rendelkezései a nemzeti jog által a nemzeti eljárások keretében az egyes érintett hatóságokra ruházott hatáskörök keretén belül alkalmazandók, és nem módosítják vagy terjesztik ki ezeket a hatásköröket.

- 11. cikk – „Az információcsere korlátozásai”

A 11. cikk (1) bekezdésének alapja a 77/799/EGK irányelv 8. cikke, ezért az a közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységekre korlátozódik.

A II. nápolyi egyezmény igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó szabályainak tiszteletben tartása mellett, a 11. cikk (2) bekezdése kizárja annak lehetőségét, hogy a banktitokra vagy a jogi személyben (vagy más, személynek minősülő struktúrában) meglévő tulajdonosi érdekeltségre hivatkozva megtagadják az információcserére irányuló igazgatási segítségnyújtást. Az ettől eltérő rendelkezések (például a liechtensteini jog szerintiek) nem lennének alkalmazhatók a csalás elleni megállapodás céljából. Ebben az esetben elsőbbséget élveznek a 11. cikk (2) bekezdésének rendelkezései.

A rendelkezés megengedi olyan információk továbbítását is, amelyek már a megkeresett hatóság birtokában vannak, hasonlóképp az EGT-megállapodás 11. jegyzőkönyvének 7. cikkében foglaltakhoz.

A megállapodás alkalmazásában a „bank” kifejezés – önmagában, „más pénzügyi intézmények”-kel összefüggésben vagy akár olyan konkrét kérdésekkel kapcsolatban, mint „információ” vagy „számlák” – magában foglalja a „hitelintézeteket” és a „pénzügyi intézményeket” a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv[15] 4. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint.

- 12. cikk – „Arányosság”.

A cikk a 3. cikkben már tárgyalt kérdésről rendelkezik, azonban ezt az igazgatási segítségnyújtás keretei között teszi.

- 13. cikk – „Központi szervezetek”

Ez a cikk összhangban áll a II. nápolyi egyezmény 5. cikkével és eleget tesz a tárgyalási megbízás azon követelményének, hogy az illetékes hatóságokat központi szinten, világosan kell meghatározni. Az igazgatási segítségnyújtás iránti megkeresések kezelésére felhatalmazott központi szervezeteket a felek jelölik ki.

- 14. cikk – „Információkérés” –, 15. cikk – „Megfigyelés iránti megkeresés” – és 16. cikk – „Értesítés és továbbítás postai úton”

A megállapodás e cikkei összhangban állnak a II. nápolyi egyezmény 10., 11. és 13. cikkében foglaltakkal.

A 14. cikk (4) bekezdése újdonság, mivel lehetővé teszi majd a segítségnyújtás iránti megkeresések teljesítésének elhalasztását, amint a tagállamok között az ilyen halasztásokat előirányzó közösségi jogszabályok hatályba lépnek.

A 15. cikk az árukereskedelemre vonatkozik. Tárgya ezért az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos jogellenes tevékenységekre korlátozódik.

A 16. cikk (2) bekezdése figyelembe veszi a közvetlen adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló 77/799/EGK irányelvben megállapított szabályokat. A 16. cikk (3) bekezdésének célja annak biztosítása, hogy a támogatások kedvezményezettjeit és a Közösségekkel szerződő vállalkozókat, akik Liechtensteinben élnek, a támogatást vagy szerződést odaítélő szervezet közvetlenül megkereshesse, továbbá hogy az utóbbitól érkező, a támogatásokkal és szerződésekkel kapcsolatos iratok és bizonyítékok iránti megkeresésnek az előbbiek eleget tehessenek.

- 17. cikk – „Nyomozás iránti megkeresés” – és 18. cikk – „A megkereső fél arra jogosult hatósági alkalmazottainak részvétele”

Ezek a cikkek összhangban állnak a II. nápolyi egyezmény 12. cikkével. Hasonlóan a svájci csalás elleni megállapodás megfelelő cikkeiről szóló nyilatkozatokhoz, két együttes nyilatkozat biztosítja, hogy a megállapodás alkalmazására Liechtenstein esetében ugyanolyan szinten kerüljön sor, mint a Svájci Államszövetség esetében.

A 18. cikk szabályozza azt a lehetőséget, hogy az arra jogosult alkalmazottak a segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítésében részt vehessenek és betekinthessenek az iratokba, kérdéseket tehessenek fel és nyomozati intézkedéseket javasolhassanak annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kölcsönös segítségnyújtás hatékonyságához, illetve bejuthassanak azokba a helyiségekbe, avagy hozzáférhessenek azokhoz az iratokhoz és információkhoz, amelyekhez a megkeresett hatóság alkalmazottai hozzáférnek.

- 19. cikk – „Együttműködési kötelezettség”

A cikk a 17. és 18. cikkből következik és a tagállamok kereskedőinek az azok hatóságai által folytatott nyomozások tekintetében fennálló kötelezettségeihez hasonló kötelezettségekről rendelkezik. A második mondat a 77/799/EGK irányelv elvein alapul.

- 20. cikk – „A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma”

Ez a cikk megfelel a II. nápolyi egyezmény 9. cikkében foglaltaknak.

- 21. cikk – „Az információk felhasználása”

A cikk megegyezik az EGT-megállapodás 11. jegyzőkönyvének 11. cikkével és a specialitás szabályára vonatkozik. Az információk felhasználása a 2. cikkben meghatározottak szerint a felek pénzügyi érdekeinek védelmére korlátozódik.

A megállapodás nem tartalmaz rendelkezéseket az önkéntes igazgatási segítségnyújtásra vagy a kirendelt tisztviselőkre vonatkozóan. Ezt a kihagyást Liechtenstein szűkös közigazgatási kapacitásai indokolják.

- 22. cikk – „Közös műveletek” és 23. cikk – „Közös különleges nyomozócsoportok”

Ezek a cikkek összhangban állnak a II. nápolyi egyezményben szabályozott hasonló intézkedések tartalmával. Megfogalmazásuk értelmében az intézkedések alkalmazásáról a felek hatóságai szabad mérlegelésük szerint döntenek.

A 22. cikk (3) bekezdése a közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységekre való tekintettel kapott helyet és kifejezetten a 77/799/EGK irányelv 8b. cikkén alapul.

A 23. cikk (4)–(6) bekezdése a II. nápolyi egyezménynek a közös különleges nyomozócsoportokra vonatkozó, megfelelő rendelkezéséből került át.

- 24. cikk – „Követelések behajtása”

A cikk a 76/308/EGK irányelv 6., 7., 9., 10. és 13. cikkének lényegét fogalmazza meg. A 24. cikk (2) bekezdésében a német „Vollstreckungstitel” kifejezésre történő egyértelmű hivatkozás célja minden kétség kizárása a követelések behajtására irányuló segítségnyújtás keretében végrehajtható intézkedések jellegét illetően.

Ami a közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységeket illeti, együttes nyilatkozat tisztázza, hogy a követelések behajtására irányuló segítségnyújtásra kizárólag a 2. cikkben meghatározott megállapodás hatálya keretében kerülhet sor, így a megkereső hatóság nem mulaszthatja el a megkeresett hatóság szükséges információkkal való ellátását, hogy az utóbbi meggyőződhessen arról, hogy szükség van-e a megállapodás szerinti segítségnyújtásra.

3.3. Kölcsönös jogsegély

- 25. cikk – „Kapcsolat más megállapodásokkal”

A cikk a nemzetközi jogi okmányok kiegészítő jellegének ugyanazon logikai magyarázatán alapszik, mint az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 1. cikke.

- 26. cikk – „Eljárások, amelyekben jogsegély nyújtható”

A cikk összhangban áll a schengeni egyezmény 49. cikkében és az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 3. cikkében foglaltakkal. A cikk azokra az eljárásokra összpontosít, ahol a jogsegély többek között olyan tények vagy szabálysértések esetén biztosítható, amelyekért jogi személyt lehet felelősségre vonni. A megállapodás a 26. cikk (2) bekezdését azzal a céllal tartalmazza, hogy az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményben (Strasbourg, 1990.11.8.) megállapított intézkedéseket kiterjessze a csalás elleni megállapodás hatálya alá tartozó bűncselekményekre.

- 27. cikk – „Megkeresések továbbítása”

A megkeresések közvetlen továbbítása összhangban áll az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 6. cikkével.

- 28. cikk – „Postai kézbesítés”

A cikk összhangban áll a schengeni egyezmény 52. cikkében és az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 5. cikkében foglaltakkal.

- 29. cikk – „Átmeneti intézkedések”

A cikk megegyezik az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezménye (Strasbourg, 1959.4.20.) 2001. november 8-i második kiegészítő jegyzőkönyvének 24. cikkével. A 2. bekezdés megfelel a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezmény (Strasbourg, 1990.11.8.) 11. cikkének.

- 30. cikk – „A megkereső szerződő fél hatóságainak részvétele”

Ez a cikk megegyezik az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményének 4. cikkével (Strasbourg, 1959.4.20.). Liechtenstein kis méretére való tekintettel a külföldi hatóságok részvétele iránti megkeresés az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezménye (Strasbourg, 1959.4.20.) második kiegészítő jegyzőkönyvének 2. cikkében előirányzott rendelkezésekkel összhangban kivételes esetben visszautasítható. A cikk ugyanakkor a II. nápolyi egyezmény 12. cikkének (2) bekezdésén alapszik.

- 31. cikk – „Házkutatás és lefoglalás”

Az igazságügyi együttműködésre, ideértve a házkutatást és a lefoglalásokat, mind az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos jogellenes tevékenységek, továbbá mind a közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységek esetében sor kerülhet. A 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja azonos a schengeni egyezmény 51. cikke a) pontjának szövegével. A liechtensteini jog sajátosságai miatt a 31. cikk (2) bekezdése eltér a svájci csalás elleni megállapodástól. Míg a 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja a vámokkal és jövedéki adókkal kapcsolatos azon adóügyi, adminisztratív jellegű szabálysértéseket szabályozza, amelyek a Svájc és Liechtenstein között létrejött vámunió keretében a Svájci Szövetségi Büntetőbíróság előtt megfellebbezhetők, a 31. cikk (2) bekezdésében Liechtenstein kötelezettséget vállal arra, hogy a hozzáadottérték-adó kijátszásának esetében is segítséget nyújt házkutatások és lefoglalások lebonyolításához, noha az Liechtenstein törvényei szerint tisztán adminisztratív jellegű szabálysértésnek minősül, és mint a liechtensteini hatóságok által vizsgált adócsalási ügy, annak következményeként nem kerülhet sor fellebbezési eljárásra olyan bíróság előtt, amely többek között bűnügyek tárgyalásában is illetékes. Ez a rendelkezés más szerződő felekre nézve nem hoz létre kötelezettséget.

A 31. cikk (3) bekezdése megfelel a 2005/60/EK irányelvben megállapított, a pénzmosás kiküszöbölését célzó közösségi szabályoknak.

- 32. cikk – „Banki és pénzügyi információk iránti megkeresések”

A bankszámlákkal és bankügyletekkel kapcsolatos információk iránti megkeresések és a bankügyletek nyomon követése iránti megkeresések a megállapodás szerinti, közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységekre is kiterjednek, amelyek kezelésére az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének jegyzőkönyvében[16] megállapított szabályokkal összhangban kerül sor, ideértve szükség esetén a nyomozati intézkedések titokban tartását az érintett személy előtt.

- 33. cikk – „Ellenőrzött szállítások”

A cikk az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 12. cikkét veszi alapul, mivel azonban az árukereskedelemre vonatkozik, tárgya az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos jogellenes tevékenységekre korlátozódik.

- 34. cikk – „Elkobzás vagy visszaszolgáltatás céljából történő átadás”

A cikk alapja az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 8. cikke.

- 35. cikk – „A kölcsönös jogsegély felgyorsítása”

A cikk célja a túlzottan hosszadalmas együttműködési eljárások elkerülése. A szöveg teljes mértékben megfelel az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezménye 4. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének.

- 36. cikk – „Bizonyítékok felhasználása”

A cikk összhangban áll az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 23. cikkével.

- 37. cikk – „Bizonyítékok önkéntes továbbítása”

A cikk az EU kölcsönös jogsegélyezési egyezményének 7. cikkét veszi alapul. A megállapodásban a bizonyítékok önkéntes továbbítására vonatkozó további hivatkozás nem feltételez érdemi változást a meglévő szabályokhoz képest, mivel a bizonyítékok bizonyító erejét természetesen a büntetőeljárást lefolytató ország büntetőeljárási joga állapítja meg. A Liechtenstein és Svájc büntetőeljárási joga közötti különbség indokolttá tette, hogy a svájci csalás elleni megállapodással ellentétben ez a megállapodás ne tartalmazzon a polgári jogi igényekre vonatkozó rendelkezést , mivel az a rendelkezés a svájci esetjog alapján fennálló különleges helyzet orvoslása érdekében került a megállapodásba .

3.4. Záró rendelkezések

- 38. cikk – „Vegyes bizottság” és 39. cikk – „Vitarendezés”

A cikk egy a megállapodást felügyelő vegyes bizottság felállítását írja elő, amelynek hatásköre elsősorban arra terjed ki, hogy lehetővé tegye a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás technikai feltételeinek jövőbeni fejlesztését, legyen az akár a megkeresések teljesítése területén már előirányzott halasztás lehetősége (14. cikk (4) bekezdése), vagy ha megállapodás születik a közösségi és az európai uniós jog esetleges reformjáról, különösen ami a 77/799/EGK irányelv tervezett reformját illeti (38. cikk (5) bekezdése). E hatásköröknek a felek szuverenitására gyakorolt esetleges hatásai miatt a 38. cikk (5) bekezdése alkotmányjogi fenntartásról rendelkezik.

Amennyiben ezek a kiigazítások nem bizonyulnak elegendőnek a kölcsönös jogsegély új, jövőbeni közösségi feltételeinek megállapításához, a vegyes bizottságot felhívják, hogy tegyen ajánlásokat a megállapodás egészének felülvizsgálatára (38. cikk (6) bekezdése).

A vegyes bizottságnak szerepe van azon rendelkezések végrehajtásában is, ahol a gyakorlat döntheti el az együttműködés megfelelő működését (a 2. cikk (4) bekezdésének f) pontjára és a 24. cikkre vonatkozó együttes nyilatkozatok), ideértve a vitarendezési eljárásokat (39. cikk).

- 40. cikk – „Területi hatály”

A cikk megfelel a kérdéssel kapcsolatos általános rendelkezéseknek.

- 41. cikk – „Hatálybalépés”

A megállapodás rendelkezése szerint az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága e megállapodás letéteményese.

- 42. cikk – „Felmondás”

A cikk a megállapodás felmondásának lehetőségeiről rendelkezik.

- 43. cikk – „Ideiglenes alkalmazás”

A cikk a megállapodásnak a megállapodás aláírását követően, de hatálybalépését megelőzően elkövetett jogellenes cselekményekre történő alkalmazására vonatkozóan differenciált rendelkezéseket tartalmaz.

Míg az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos jogellenes tevékenységek (a. pont) esetében történő alkalmazás szabályozása a svájci csalás elleni megállapodás megfelelő rendelkezéseivel megegyező módon történik, a közvetlen adókat érintő csalárd tevékenységek (b. pont) esetében nyújtott jogsegély új eleme hosszabb átmeneti időszakot kíván. Ezt a hosszabb átmeneti időszakot Liechtenstein kérte, hogy jobban garantálható legyen a jogbiztonság a közvetlen adózás területén.

- 44. cikk – „A megállapodás kiterjesztése az EU új tagállamaira”

Ez a cikk megkönnyíti a megállapodásnak az új tagállamokra történő kiterjesztését.

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 280. cikkére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára[17],

mivel:

(1) A Tanács 2006. november 7-i felhatalmazását követően a Bizottság a Közösség és tagállamai nevében tárgyalásokat folytatott a Liechtensteini Hercegséggel a csalás és a pénzügyi érdekeket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről szóló megállapodásról, ideértve az erőforrásokat és kiadásokat, különösen a támogatásokat és az adókat.

(2) Kívánatos, hogy a -án/-én parafált megállapodást – későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel – aláírják,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő együttműködési megállapodásnak – későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel – az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t .

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

2008/0234 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 280. cikkére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára[18],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[19],

mivel:

(1) 2006. november 7-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson a Liechtensteini Hercegséggel a csalás és a pénzügyi érdekeket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről szóló megállapodásról, ideértve az erőforrásokat és kiadásokat, különösen a támogatásokat és az adókat.

(2) A -i […/…]/EK tanácsi határozatnak megfelelően a megállapodást – későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel – az Európai Közösség nevében -án/-én aláírták.

(3) A megállapodás létrehoz egy vegyes bizottságot, amely egyes területeken döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik, ezért szükséges meghatározni, hogy ki képviseli a Közösséget ebben a bizottságban.

(4) A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről létrejövő együttműködési megállapodást az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták ehhez a határozathoz.

2. cikk

A Közösséget a Bizottság képviseli a megállapodás 38. cikke által létrehozott vegyes bizottságban.

A Közösség által a megállapodás végrehajtása során a vegyes bizottság határozataival vagy javaslataival kapcsolatban képviselt álláspontot a Tanács határozza meg a Bizottság javaslata alapján. A Tanács minősített többséggel jár el, kivéve ha a vegyes bizottságban megvitatott kérdésre vonatkozóan ettől eltérő többséget irányoznak elő.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodás 41. cikkének (2) bekezdésében előírt értesítésnek az Európai Közösség nevében történő megküldésére jogosult személyt[20].

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET Együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

a bOlgár köztársaság,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, egyrészről,

és

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG, másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk – Cél

A megállapodás célja igazgatási segítségnyújtás és kölcsönös jogsegély biztosítása egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében, a 2. cikkben meghatározottak szerint.

2. cikk – Általános hatály

1. A megállapodás a következőkre alkalmazandó:

1. a csalás és a Felek pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység közigazgatási és büntetőjogi megelőzése, felderítése, vizsgálata, bíróság elé vitele és elfojtása, az alábbiakra vonatkozóan:

2. az áruk vámjogszabályokat és mezőgazdasági jogszabályokat sértő kereskedelme;

3. a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott közvetett adókkal kapcsolatos jogszabályokat sértő kereskedelem;

4. a Felek költségvetéséből vagy az általuk vagy nevükben kezelt költségvetésből származó pénzek, úgymint támogatások és visszatérítések elszámolása vagy visszatartása, ideértve olyan célra történő felhasználásukat, amely eltér odaítélésük eredeti céljától;

5. a Felek által szerződések odaítélése érdekében folytatott eljárások;

6. a közvetlen adózásra vonatkozó jogszabályokkal ellentétes csalárd magatartás révén elkövetett csalás, valamint az Európai Közösségek tagállamainak és a Liechtensteini Hercegség pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység közigazgatási és büntetőjogi megelőzése, felderítése, vizsgálata, bíróság elé vitele és elfojtása;

7. az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jogellenes tevékenységek eredményeként járó vagy jogtalanul kapott összegek lefoglalása és behajtása.

2. A II. (Igazgatási segítségnyújtás) és III. cím (Kölcsönös jogsegély) értelmében folytatott együttműködés nem tagadható meg abból az egyedüli okból, hogy a megkeresés a megkeresett Fél országában adócsalásnak minősülő bűncselekménnyel kapcsolatos, vagy a megkeresett Fél jogszabályai nem rendelkeznek az adók, illetékek, lefölözések, kiadások, támogatások vagy visszatérítések olyan típusáról, illetve nem tartalmaznak olyan szabályokat vagy a tények olyan jogi kategóriáit, amelyek megegyeznének a megkereső Fél jogszabályaiban foglaltakkal.

3. E megállapodás hatálya kiterjed az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott tevékenységekből származó jövedelmek tisztára mosására, feltéve hogy az ilyen pénzmosás az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról szóló, 2006. július 7-i 87/2006 EGT-vegyesbizottsági határozattal az EGT-megállapodásba átültetett 2005/60/EK irányelv hatálya alá tartozik , illetve az eszközcselekményt alkotó tevékenységek mind a megkereső, mind a megkeresett Fél joga szerint szabadságvesztéssel vagy legfeljebb több mint hat hónapig tartó szabadságelvonással járó büntetést vonnak maguk után.

4. E megállapodás alkalmazásában:

8. „csalás és egyéb jogellenes tevékenység”: az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kiterjed a csempészésre, a korrupcióra és az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott tevékenységekből származó jövedelmek tisztára mosására, a (3) bekezdésre is figyelemmel;

9. „az áruk vámjogszabályokat és mezőgazdasági jogszabályokat sértő kereskedelme”: az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint független attól, hogy az áruk áthaladnak-e a másik Fél területén (kiindulási hely, célállomás vagy áthaladás);

10. „közvetett adók”: az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vámok, hozzáadottérték-adó, különleges fogyasztási adók és jövedéki adók;

11. „közvetett adókkal kapcsolatos jogszabályokat sértő kereskedelem”: az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint független attól, hogy az áruk áthaladnak-e a másik Fél területén (kiindulási hely, célállomás vagy áthaladás);

12. „közvetlen adók”: az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint jövedelem- és tőkeadók, függetlenül attól, hogy a jövedelem vagy tőke magán vagy üzleti eredetű és függetlenül attól, hogy ezek az adók a teljes jövedelmet, a teljes tőkét, illetve természetes vagy jogi személy jövedelmének vagy tőkéjének egyes elemeit milyen módon terhelik, illetve milyen módon vetik ki azokat, ideértve az ingó és ingatlan vagyon átengedéséből származó bevételeket terhelő adókat, a vállalkozások által fizetett béreket, illetve illetményeket terhelő adókat, valamint a tőkefelértékelődést terhelő adókat;

13. „a közvetlen adózásra vonatkozó jogszabályokkal ellentétes csalárd magatartás”: az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint a közvetlen adók kijátszása a hamis, hamisított vagy valóságnak nem megfelelő iratok – ideértve a természetes vagy jogi személyek által megküldött hiányos adóbevallásokat – és a valóságnak nem megfelelő üzleti nyilvántartások szándékos felhasználása révén. Szándékos elkövetés esetén a következő tevékenységek „a közvetlen adózásra vonatkozó jogszabályokkal ellentétes csalárd magatartás”-nak minősülnek:

(i) olyan iratok elkészítése, elkészíttetése, aláírása vagy benyújtása:

- amelyeket a törvény előírása szerint az adóhatósághoz be kell nyújtani az adóköteles jövedelem igazolása céljából,

- amely az adókivetés alapjául szolgál, és

- amely az ilyen adó megállapításához szükséges bármely kérdés tekintetében hamis;

(ii) kétféle, párhuzamos könyvelés vezetése;

(iii) hamis könyvelési tételek vagy változtatások bejegyzése, illetve hamis számlák vagy iratok kiállítása;

(iv) könyvek vagy nyilvántartások megsemmisítése; vagy

(v) vagyon eltitkolása, illetve jövedelemforrás leplezése hamis, hamisított, vagy a valóságnak nem megfelelő iratok, ideértve a természetes vagy jogi személyek által megküldött hiányos adóbevallásokat, vagy a valóságnak nem megfelelő üzleti nyilvántartások használatával.

3. cikk Kisebb jelentőségű ügyek

1. A megkeresett Fél hatósága az együttműködés iránti megkeresést visszautasíthatja, ha a hiányosan megfizetett vagy meg nem fizetett adó vagy vám, vagy a visszaélésszerűen felhasznált támogatás vagy visszatérítés feltételezett összege nem haladja meg a 25 000 EUR-t, vagy ha a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja együttes fennállásának esetében az engedély nélkül exportált vagy importált áruk feltételezett értéke nem haladja meg a 100 000 EUR-t. A hiányosan megfizetett adó vagy vám, vagy a visszaélésszerűen felhasznált támogatás vagy visszatérítés legkisebb összege, vagy a fentebb említett áruk legkisebb értéke olyan műveletek eredményeképp adódhat össze, amelyek egymástól függetlenek, termelő tényezőjük időben elhúzódik, és amelyek pénzügyi hatása a küszöbértéket meghaladja, míg az egyes műveletek egymástól függetlenül a küszöbérték alatt maradnak. A küszöbértékeket nem kell alkalmazni, ha a körülményeket vagy a gyanúsított személyazonosságát tekintve az ügyet a megkereső Fél rendkívül súlyosnak minősíti.

2. A megkeresett Fél hatósága haladéktalanul értesíti a megkereső Fél hatóságát az együttműködés iránti megkeresés elutasításának okairól.

4. cikk Közrend

Az együttműködés megtagadható, ha a megkeresett Fél úgy véli, hogy a megkeresés teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét.

5. cikk Információk és bizonyítékok továbbítása

1. A megállapodás alapján továbbított vagy kapott információkra és bizonyítékokra, tekintet nélkül azok formátumára, szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyenben az azokat megkapó Fél nemzeti joga, valamint a Közösség intézményeire alkalmazott, megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk részesülnek.

Az ilyen információk és bizonyítékok a Közösség intézményeiben, tagállamaiban vagy a Liechtensteini Hercegségben a feladataikból eredően azokat megismerni köteles személyeken kívül különösen nem hozhatók más személyek tudomására, illetve azok nem használhatók fel a megállapodás hatályán kívül eső célokra. Az ilyen személyek az információkat és bizonyítékokat kizárólag a megállapodás szerinti célokra használhatják fel, kivéve ha egy meghatározott más célra való felhasználásukat a megkeresett Fél illetékes hatósága kifejezetten megengedi, amennyiben az adott Fél jogszabályai értelmében az ilyen információk és bizonyítékok hasonló körülmények között hasonló célból felhasználhatók. Az említett személyek az információkat nyilvános bírósági eljárásokon vagy bírósági határozatok céljából felfedhetik.

2. A megkereső Fél által a megállapodás alapján megszerzett információk és bizonyítékok továbbíthatók másik Fél részére, ha az adott Fél olyan ügyben folytat nyomozást, ahol az együttműködés lehetősége nem kizárt, illetve ha egyértelmű jelei vannak annak, hogy az adott Fél a nyomozást képes sikeresen lefolytatni.

14. A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott tevékenységekre vonatkozóan nyújtott jogsegély esetében a megkereső Fél tájékoztatja a megkeresett Felet arról, hogy az információkat a megállapodás mely másik Szerződő Felének és milyen célból továbbítja.

15. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott tevékenységekre vonatkozóan nyújtott jogsegély esetében a megkereső Fél információkat és bizonyítékokat továbbíthat a megállapodás egy másik Szerződő Felének, ha a megkeresett Fél, amely az információkat rendelkezésre bocsátotta, az információk általa történő rendelkezésre bocsátásának időpontjában azt kifejezetten nem ellenzi.

Az információtovábbítás a megállapodás céljaitól eltérő célokat nem szolgálhat.

3. A megállapodás alapján szerzett információknak és bizonyítékoknak az egyik Fél által egy másik Fél vagy több Fél részére történő továbbítása ellen az eredetileg megkeresett Fél országában nem lehet fellebbezést benyújtani.

4. Azok a Felek, amelyek részére információkat vagy bizonyítékokat továbbítanak a (2) bekezdéssel összhangban, tiszteletben tartják azokat a korlátozásokat, amelyeket a megkeresett Fél az információknak az első továbbítást kérő Fél általi felhasználására vonatkozóan előír.

5. A megállapodás alapján szerzett információknak és bizonyítékoknak az egyik Fél által egy harmadik állam részére történő továbbításához annak a Félnek az engedélye szükséges, amelytől az információk vagy bizonyítékok származtak.

6. cikk Titoktartás

A megkereső Fél felkérheti a megkeresett Felet, hogy biztosítsa, hogy a megkeresés és annak tárgya bizalmas maradjon, kivéve ha ez nem egyeztethető össze a megkeresés teljesítésével. Ha a megkeresett Fél nem tudja a bizalmassági követelményeket betartani, erről előre értesíti a megkereső Fél hatóságát.

II. cím IGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

1. fejezet Általános rendelkezések

7. cikk Kapcsolat más megállapodásokkal

Ez a cím nem érinti a következőket:

16. a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott tevékenységekre vonatkozóan nyújtott jogsegély esetében a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket vagy az igazgatási segítségnyújtás területén érvényes átfogóbb kötelezettségeket vagy a Felek közötti kétoldalú vagy többoldalú együttműködési megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit, különösen az EGT-megállapodásnak a kölcsönös vámügyi jogsegélyről szóló 11. jegyzőkönyvét és;

17. a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott tevékenységekre vonatkozóan nyújtott jogsegély esetében a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket vagy az igazgatási segítségnyújtás területén érvényes átfogóbb kötelezettségeket vagy a Felek közötti kétoldalú vagy többoldalú együttműködési megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit, különösen az Európai Közösség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodást.[21]

8. cikk Az igazgatási segítségnyújtás mértéke

1. A Felek kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a megállapodás hatálya alá tartozó jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében, elsősorban a vonatkozó jogszabályokkal ellentétben álló műveletek, cselekmények és mulasztások megelőzése és felderítése, valamint az ezzel kapcsolatos nyomozások folytatása révén.

2. A cím értelmében biztosított segítségnyújtás a Felek valamennyi, a 2. cikk alapján eljáró és közigazgatási nyomozati hatáskörrel vagy büntetőeljárás lefolytatására jogosító hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságára alkalmazandó, ideértve azokat az eseteket is, ahol ezek a hatóságok az igazságügyi szervek felkérésére gyakorolják hatáskörüket.

Amennyiben a nyomozást igazságügyi szerv folytatja vagy vezeti, az adott szerv meghatározza, hogy az ezzel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás vagy együttműködés iránti megkereséseket a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések vagy e cím alapján kell-e benyújtani.

9. cikk Elévülés

Annak eldöntésekor, hogy egy megkeresés nyomán az ebben a címben előírt információ vagy egyéb segítségnyújtás biztosítható-e, a megkeresett Fél a megkeresett Fél elévülési rendelkezései helyett a megkereső Fél törvényei szerinti elévülési rendelkezéseket alkalmazza.

10. cikk Hatáskörök

A Felek hatóságai ezt a címet a nemzeti joguk által rájuk ruházott hatáskörükön belül alkalmazzák. E cím rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, hogy azok sértsék a nemzeti jogszabályok alapján az e cím értelmében a Felek hatóságaira ruházott hatásköröket.

A hatóságok oly módon járnak el, mintha saját kezdeményezésükre vagy ugyanazon Fél másik hatóságának megkeresése alapján járnának el. E célból a megkeresés teljesítésekor a nemzeti joguk által rájuk ruházott valamennyi hatáskört gyakorolják.

11. cikk Az információcsere korlátozásai

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységekkel összefüggésben biztosított igazgatási segítségnyújtás azt a Felet, amelytől az információkat kérik, nem kötelezi vizsgálatok lefolytatására vagy az információk közlésére, amennyiben az adott Fél jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával ellentétben áll, hogy illetékes hatósága ilyen vizsgálatot folytasson vagy a kért információkat összegyűjtse. Ilyen segítségnyújtás esetén az információk rendelkezésre bocsátását csak akkor lehet megtagadni, ha az kereskedelmi, ipari vagy szakmai titok vagy valamilyen kereskedelmi folyamat, illetve olyan információk közlését vonja maga után, amelyek felfedése ellentétben áll a 4. cikkel, továbbá a Felek illetékes hatósága megtagadhatja az információk továbbítását, ha a megkereső Félnek bizonyos körülmény vagy törvény miatt nem áll módjában hasonló típusú információkat rendelkezésre bocsátania.

2. A Felek az információcsere formájában történő igazgatási segítségnyújtás iránti megkeresést nem utasíthatják vissza pusztán azért, mert az információ valamely bank, pénzügyi intézmény, megbízottként vagy letéteményesként eljáró jelölt vagy személy birtokában van, vagy mert bizonyos jogi személyben meglévő tulajdonosi érdekeltséghez kapcsolódhat, valamint abban az esetben sem, ha az információ már illetékes közigazgatási hatóságai rendelkezésére áll.

12. cikk Arányosság

A megkeresett Fél hatósága az együttműködés iránti megkeresést megtagadhatja, ha egyértelmű, hogy:

18. egy adott időszakon belül a megkereső Fél általi megkeresések száma és jellege aránytalan adminisztratív terheket ró a megkeresett Fél hatóságára;

19. a megkereső Fél hatósága nem merítette ki az információk megszerzésének szokásos forrásait, amelyeket az adott körülmények között felhasználhatott volna a kért információk megszerzéséhez anélkül, hogy a kívánt eredmény elérésének esélyeit veszélyeztette volna.

13. cikk Központi szervezetek

1. Mindegyik Fél kijelöl egy vagy több központi szervezetet, amelyet felhatalmaz az e cím szerinti igazgatási segítségnyújtás iránti megkeresések kezelésére.

Ezek a szervezetek felhívják az illetékes hatóságokat a kért segítségnyújtás teljesítésére.

2. A központi szervezetek közvetlenül tartják a kapcsolatot egymással.

3. A központi szervezetek tevékenységei, különösen sürgős esetekben, nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a Felek más, a megállapodás hatálya által szabályozott ügyekben eljárni jogosult hatóságai közvetlenül együttműködjenek. A központi szervezeteket minden olyan intézkedésről értesíteni kell, amely szükségessé teszi az ilyen közvetlen együttműködés keretében történő fellépést.

4. A Felek a 41. cikk (2) bekezdésében előírt értesítés megküldésekor bejelentik, hogy melyek az e cikk alkalmazásában központi szervezetnek minősülő hatóságok.

2. fejezet Megkeresés alapján biztosított segítségnyújtás

14. cikk Információ iránti megkeresés

1. A megkereső Fél hatóságának kérésére a megkeresett Fél hatósága, a megállapodás hatályának keretein belül, az előbbi rendelkezésére bocsát minden, általa elérhető vagy ugyanazon Fél más hatóságainak rendelkezésére álló információt, hogy lehetővé tegye a megkereső Fél számára a megállapodásban szabályozott jogellenes tevékenységek megelőzését, felderítését, bíróság elé vitelét és büntetését vagy egy követelés behajtását. A megkeresett Fél hatósága minden olyan közigazgatási vizsgálatot lefolytat, amely az ilyen információk megszerzéséhez szükséges.

2. A rendelkezésre bocsátott információkhoz mellékelni kell a közölt információk alapját képező és a megkeresett Fél hatóságainak rendelkezésére álló vagy a megkeresés teljesítéséhez készített vagy megszerzett jelentéseket és egyéb iratokat vagy a jelentések és iratok hiteles másolatát vagy kivonatát.

3. A megkereső Fél hatóságának és a megkeresett Fél hatóságának megegyezésével, valamint az utóbbi részletes utasításaival összhangban a megkereső Fél arra megfelelően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférhetnek a megkeresett Fél irodáiban tárolt és az (1) bekezdésben szabályozott olyan iratokhoz és információkhoz, amelyek a megállapodás hatálya alá tartozó egyes jogellenes tevékenységekre vonatkoznak. Az ilyen alkalmazottaknak engedélyezni kell, hogy másolatot készítsenek a szóban forgó dokumentációról.

4. A 38. cikknek megfelelően felállított vegyes bizottság megállapítja azokat a határidőket, amelyeken belül a megkeresett Fél hatóságának a megkeresés kézhezvételét a megkereső Fél hatósága felé igazolnia kell, valamint, ha szükséges, a megkereső Fél hatóságát értesítenie kell a megkeresés hiányosságairól, illetve arról, hogy az információk rendelkezésre bocsátása akadályokba ütközik, vagy hogy megtagadja az információk közlését.

15. cikk Megfigyelés iránti megkeresés

A megkereső Fél hatóságának kérésére a megkeresett Fél hatósága, ahol csak lehetséges, megfigyeli az áruknak a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogszabályokat sértő kereskedelmét. A megfigyelés kiterjedhet olyan személyekre, akikről ésszerű indokok alapján feltételezhető, hogy részt vettek vagy részt vesznek a kérdéses jogellenes tevékenységek elkövetésében, illetve az ilyen jogellenes tevékenységeket vagy a tevékenységgel összefüggésbe hozható helyiségeket, szállítási eszközöket és árukat előkészítő cselekményeket követnek el.

16. cikk Értesítés és továbbítás postai úton

1. A megkereső Fél hatóságának kérésére a megkeresett Fél hatósága nemzeti rendelkezéseinek megfelelően értesíti vagy értesítteti a címzettet a megkereső Fél illetékes hatóságaitól származó minden iratról vagy határozatról, amely a megállapodás hatálya alá tartozik.

2. Az értesítés iránti megkeresésben, amelyben a közlendő iratok vagy határozatok tárgyát meg kell határozni, fel kell tüntetni a címzett nevét és címét minden olyan egyéb információval együtt, amely segítheti a címzett azonosítását, valamint ahhoz a megkeresett Fél valamely hivatalos nyelvén vagy az adott Fél által elfogadott nyelven készített fordítást kell mellékelni. A megkeresett Fél hatósága haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot az értesítés iránti megkeresésre adott válaszáról, és mindenekelőtt értesíti arról az időpontról, amikor az iratokat vagy a határozatot a címzett részére kézbesítették.

3. A Felek az értesítést, az információ iránti megkeresést és az iratokat postai úton közvetlenül továbbíthatják a másik Fél területén tartózkodó személyek részére. Amennyiben az értesítéseket és az információ iránti megkereséseket a másik Fél területén tartózkodó, a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik és negyedik francia bekezdése által érintett gazdasági szereplőnek küldik, az adott személy arra a pénzösszegek odaítélésének szabályai és előírásai által meghatározott formában válaszolhat, illetve küldheti meg az adott iratokat és információkat.

4. A megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, hogy érvénytelenítsék az iratok Felek általi, a törvényeiknek megfelelő kézbesítését.

17. cikk Nyomozás iránti megkeresés

1. A megkereső Fél kérésére a megkeresett Fél hatékony nyomozást indít vagy ilyen nyomozást rendel el az olyan műveletek vagy magatartások felderítése érdekében, amelyek a megállapodás szerint jogellenes tevékenységnek minősülnek vagy amelyek alapján a megkereső hatóság ésszerű indokok alapján azt feltételezi, hogy ilyen jogellenes tevékenység folytatására sor került.

2. A megkeresett Fél a jogrendszere által megengedett minden nyomozati eszközt felhasznál hasonlóan ahhoz, mint amikor saját vagy egy másik nemzeti hatóság kezdeményezésére jár el, ideértve szükség esetén az igazságügyi szervek bevonását vagy engedélyét is.

A rendelkezés nem érinti a gazdasági szereplők 19. cikk szerinti együttműködési kötelezettségét.

A megkeresett Fél hatósága közli az ilyen nyomozások eredményét a megkereső Fél hatóságával. A 14. cikk (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

3. A megkeresett Fél hatósága a segítségnyújtás iránti megkeresés tárgyában nyilvánvalóan érintett valamennyi körülmény, tárgy és személy tekintetében segítséget nyújt minden további megkeresés nélkül. Amennyiben kétségei merülnek fel, a megkeresett Fél hatósága először kapcsolatba lép a megkereső Fél hatóságával.

18. cikk A megkereső Fél arra jogosult hatósági alkalmazottainak részvétele

1. A megkereső Fél hatóságának és a megkeresett Fél hatóságának megegyezésével a megkereső Fél hatósága által kijelölt tisztviselők az előző cikkben említett közigazgatási nyomozásban részt vehetnek. Részvételükhöz a nyomozás alá vont személy vagy gazdasági szereplő hozzájárulása nem szükséges.

2. A nyomozást minden esetben a megkeresett Fél hatóságának alkalmazottai folytatják. A megkereső Fél hatóságának alkalmazottai a megkeresett Fél hatóságának alkalmazottaira ruházott hatáskört saját kezdeményezésükre nem gyakorolhatják.

Hozzáférést kell biztosítani számukra, azonban ugyanazokhoz a helyiségekhez és iratokhoz, mint a megkeresett Fél hatóságának alkalmazottai számára, amelyeket kizárólag ez utóbbiakon keresztül és az adott nyomozás céljából érhetnek el.

3. Az engedély feltételekhez köthető.

4. A megkereső Fél hatóságának tudomására jutott információk bizonyítékként nem használhatók fel mindaddig, amíg a végrehajtással kapcsolatos iratok továbbítását nem engedélyezték.

19. cikk Együttműködési kötelezettség

A gazdasági szereplőknek együtt kell működniük az igazgatási segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítésében, így hozzáférést kell biztosítaniuk helyiségeikhez, szállítási eszközeikhez és dokumentációikhoz, továbbá minden jelentőséggel bíró információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. A megkereső Fél megkérheti a megkeresett Félt, hogy a megkeresett Fél nemzeti törvényeinek a közigazgatási hatóságok által folytatott hasonló jellegű nyomozások tekintetében meghatározott korlátai között, és az ilyen törvények tiszteletben tartását biztosító rendelkezések keretében juttassa érvényre e kötelesség betartását.

20. cikk A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma

1. A segítségnyújtást írásban kell kérni. A megkereséshez mellékelni kell minden olyan iratot, amelyről úgy ítélik meg, hogy segíti annak elbírálását.

Sürgős esetekben elfogadhatók a szóbeli megkeresések, azokat azonban írásban meg kell erősíteni, amint lehetséges.

2. A megkeresésekhez mellékelni kell az alábbi információkat:

20. a megkereső hatóság;

21. a kért intézkedés;

22. a megkeresés tárgya és oka;

23. a vonatkozó jogszabályok, szabályok és egyéb jogszabályi rendelkezések;

24. a nyomozás alá vont természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legteljesebb meghatározása;

25. a jelentőséggel bíró tények és az elvégzett vizsgálatok összefoglalása, kivéve a 16. cikkben meghatározott eseteket.

3. A megkeresést a megkeresett Fél valamely hivatalos nyelvén vagy az adott Fél által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

4. A pontatlan vagy hiányos megkeresések kijavíthatók vagy kiegészíthetők. A megkeresés megválaszolásához szükséges intézkedéseket ezalatt végre kell hajtani.

5. A nem az illetékes hatóságoknak címzett megkereséseket haladéktalanul továbbítani kell az illetékes hatóság felé.

21. cikk Az információk felhasználása

1. A megszerzett információkat kizárólag a megállapodás céljaira lehet felhasználni. Amennyiben az egyik Fél kéri az ilyen információk más célokra való felhasználását, ahhoz az információkat rendelkezésre bocsátó hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie. Az információk ilyen jellegű felhasználására ezután az ilyen hatóság által esetlegesen meghatározott korlátozások vonatkoznak.

2. Az (1) bekezdés nem zárja ki az információknak olyan bírósági vagy közigazgatási eljárásokban való felhasználását, amelyeket a segítségnyújtás iránti megkeresés által érintett jogszabályok betartásának elmulasztása miatt indítottak, feltéve hogy a segítségnyújtás hasonló formái igénybe vehetők az ilyen eljárások során. Az információkat rendelkezésre bocsátó Fél érintett hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell az ilyen jellegű felhasználásról.

3. A Felek a megszerzett információkat és a megvizsgált iratokat a megállapodásnak megfelelően jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásokban és vádeljárásokban bizonyítékként felhasználhatják.

3. fejezet Az együttműködés különleges formái

22. cikk Közös műveletek

1. Az áruk behozatala, kivitele és átszállítása esetében, ha a műveletek volumene és az azokból eredő adókockázatok és támogatásokkal kapcsolatos kockázatok olyan mértékűek, hogy a Felek költségvetésében súlyos veszteségek valószínűsíthetők, az adott Felek megállapodhatnak abban, hogy határokon átnyúló közös műveleteket hajtanak végre a megállapodás hatálya alá tartozó jogellenes tevékenységek megelőzése és bíróság elé vitele érdekében.

2. A határokon átnyúló műveletek koordinációja és megtervezése a központi szervezet vagy az általa kijelölt hivatal felelőssége.

3. Amennyiben egy vagy több adóköteles személy adóügyeinek rendezése a Felek közös vagy egymást kiegészítő érdeke, a Felek megállapodhatnak abban, hogy saját területükön egyidejű ellenőrzéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy az így megszerzett információkat egymással megosszák, ha az ellenőrzések így várhatóan eredményesebbek lesznek, mint ha csak egy Fél végezne ellenőrzéseket.

23. cikk Közös különleges nyomozócsoportok

1. Több Fél hatósága megegyezéssel felállíthat egy az adott hatóságokból álló közös különleges nyomozócsoportot, amely valamelyik Fél területéről folytatja tevékenységét.

2. A közös csoport olyan összetett nyomozásokat folytat, amelyek jelentős erőforrások mozgósítását teszik szükségessé, valamint koordinálja a közös fellépéseket.

3. Az ilyen csoportban való részvétel nem jogosítja fel a részt vevő Felek hatóságainak képviselőit arra, hogy eljárjanak annak a Félnek a területén, ahol a nyomozásokat folytatják.

4. Amennyiben a Felek tisztviselői egy másik Fél területén folytatnak tevékenységeket és tevékenységükkel kárt okoznak, az a Fél, amelynek területén a kárt okozták, a kárt nemzeti jogszabályainak megfelelően oly módon hozza helyre, mintha azt saját tisztviselői okozták volna. Az adott Félnek az áldozatok vagy más arra jogosult személyek vagy intézmények részére kifizetett összegeket az a Fél, amelynek tisztviselői a kárt okozták, teljes mértékben megtéríti.

5. A harmadik felekkel szembeni jogaik gyakorlásának sérelme nélkül, valamint a károknak a (4) bekezdés második mondata szerinti helyreállítása iránti kötelezettségtől eltérve, a Felek a (4) bekezdés első mondatában meghatározott esetben lemondanak a másik Fél által okozott károk helyrehozására kifizetett összegek megtérítéséről.

6. A művelet során az egy másik Fél területén küldetést teljesítő tisztviselőket az ellenük vagy általuk elkövetett szabálysértések tekintetében olyan bánásmódban kell részesíteni, mint amilyenben az adott állam tisztviselőit részesítik.

4. fejezet Követelések behajtása

24. cikk Követelések behajtása

1. A megkereső Fél kérésére a megkeresett Fél saját követeléseinek behajtásával megegyező módon eljár a megállapodás hatálya alá tartozó követelések behajtása érdekében.

2. A követelés behajtása iránti megkereséshez mellékelni kell a végrehajtást lehetővé tévő okirat („Vollstreckungstitel”) hivatalos vagy hiteles másolatát, amelyet a megkereső Fél állít ki, valamint, adott esetben, a behajtáshoz szükséges egyéb iratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát.

3. A megkeresett Fél óvintézkedéseket hoz a követelés behajtásának biztosítása érdekében.

4. A megkeresett Fél hatósága a megkereső Fél hatósága részére továbbítja a behajtott követelés összegét. A megkereső Fél egyetértése mellett a megkeresett Fél az összegből az összeg részére felmerült adminisztratív költségeknek megfelelő százalékát levonhatja.

5. Az (1) bekezdéstől eltérve, a behajtandó követelések nem szükségszerűen minősülnek olyan kiemelt jelentőségűnek, mint a megkeresett Fél hasonló követelései.

III. CÍM KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLY

25. cikk Kapcsolat más megállapodásokkal

1. E cím célja, hogy kiegészítse a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. április 20-i európai egyezményt és a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 1990. november 8-i egyezményt, és hogy elősegítse ezek alkalmazását a Felek között.

2. A Felek közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseit ez a cím nem érinti.

26. cikk Eljárások, amelyekben jogsegély nyújtható

1. Kölcsönös jogsegély nyújtható a következő esetek valamelyikében is:

26. a közigazgatási hatóság által olyan cselekmények ügyében kezdeményezett eljárások, amelyek a két Fél egyikének vagy mindkettő nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendők, és a határozat ellen elsősorban bűnügyekben illetékes bírósághoz lehet fordulni;

27. büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári jogi igények esetében, amennyiben a büntetőbíróság a büntetőeljárásban még nem hozott jogerős határozatot;

28. olyan bűncselekmények vagy szabálysértések esetében, amelyekért a megkereső Fél országában jogi személy vonható felelősségre.

2. Jogsegélyt kell nyújtani a jogellenes tevékenységek eszközeinek és eredményeinek lefoglalása és elkobzása érdekében folytatott nyomozások és eljárások céljából is.

27. cikk Megkeresések továbbítása

1. Az e cím alapján történő megkereséseket a megkereső Fél hatóságának vagy a megkeresett Fél egy illetékes központi hatóságán keresztül, vagy közvetlenül a Fél azon hatóságának kell eljuttatnia, amely felhatalmazással rendelkezik a megkereső Fél megkeresésének végrehajtására. A megkereső Fél hatósága és, adott esetben, a megkeresett Fél hatósága tájékoztatás céljából megküldi a megkeresés másolatát központi hatóságának.

2. A megkeresésekkel, illetve végrehajtásukkal kapcsolatos minden irat ugyanazon a csatornán keresztül küldhető. Azokat, vagy legalábbis másolatukat, közvetlenül a megkereső Fél hatóságának kell megküldeni.

3. Ha a megkeresést fogadó Fél hatósága nem rendelkezik hatáskörrel a jogsegély engedélyezésére, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes hatóság felé.

4. A hibás vagy hiányos megkeresések felhasználhatók, ha a teljesítésükhöz szükséges információkat tartalmazzák, a megkereső Fél hatósága által a későbbiekben végrehajtott javítások sérelme nélkül. A megkeresett Fél hatósága haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Fél hatóságát a hibákról és elegendő időt hagy azok helyrehozására.

A megkeresett Fél hatósága haladéktalanul megküld a megkereső Fél hatóságának minden olyan javaslatot, amely segítségére lehet a megkeresés teljessé tételében vagy egyéb intézkedésekkel való kiegészítésében.

5. A Felek a 41. cikk (2) bekezdésében meghatározott értesítés megküldésekor bejelentik, hogy melyek az e cikk alapján illetékes központi hatóságok.

28. cikk Postai kézbesítés

1. Főszabályként a Felek a megállapodásban szabályozott jogellenes tevékenységek alapján indított eljárásokban az eljárási iratokat egy másik Fél területén tartózkodó személy számára közvetlenül postai úton megküldik.

2. Ha az iratot kiállító Fél hatósága előtt ismert, illetve joggal feltételezi, hogy a címzett csak valamely más nyelven ért, az irathoz mellékelni kell az irat, vagy legalább fontos szövegrészeinek, azon a másik nyelven készült fordítását.

3. A kézbesítő Fél hatósága tájékoztatja a címzettet arról, hogy a másik Fél területén a szóban forgó hatóság közvetlenül semmiféle korlátozó intézkedést vagy büntetést nem hajthat végre.

4. Minden eljárási irathoz mellékelni kell egy jelentést, amelyben jelzik, hogy a címzett a jelentésben megnevezett hatóságtól felvilágosítást kérhet az irattal kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről.

29. cikk Átmeneti intézkedések

1. Nemzeti joga keretein és hatáskörén belül, valamint a megkereső Fél hatóságának kérésére a megkeresett Fél illetékes hatósága elrendeli a szükséges átmeneti intézkedéseket a meglévő helyzet fenntartása, a veszélyeztetett jogi érdekek védelme vagy a bizonyítékok megőrzése érdekében, ha a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés vélhetően nem egyértelműen elfogadhatatlan.

2. Jogsegély iránti megkeresés esetén a bűncselekményből származó pénzeszközök, vagyontárgyak és jövedelmek megelőző jellegű befagyasztását és lefoglalását kell elrendelni. Ha a bűncselekményből származó jövedelem egésze vagy annak egy része már nem létezik, hasonló intézkedéseket kell elrendelni a megkeresett Fél területén található vagyontárgyak tekintetében, amelyek értéke megegyezik a kérdéses jövedelemmel.

30. cikk A megkereső Szerződő Fél hatóságainak részvétele

1. A megkeresett Fél a megkereső Fél kérésére felhatalmazhatja az utóbbi hatóságának képviselőit, hogy részt vegyenek a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés végrehajtásában. Részvételükhöz az intézkedés alá vont személy hozzájárulása nem szükséges.

Az ilyen képviselők részvétele iránti megkeresés nem utasítható vissza, ha a részvétellel a jogsegély iránti megkeresés végrehajtása valószínűsíthetően jobban megfelel a megkereső Fél elvárásainak és ebből kifolyólag feltételezhetően elkerülhető az, hogy további jogsegély iránti megkeresésekre legyen szükség.

Az engedélyezés feltételhez köthető.

2. A részt vevő személyek számára hozzáférést kell biztosítani a megkeresett Fél képviselői által hozzáférhető helyiségekhez és iratokhoz, amelyekhez az utóbbiakon keresztül és kizárólag a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés végrehajtása céljából férhetnek hozzá. Különösen azt lehet engedélyezni számukra, hogy kérdéseket tegyenek fel vagy javasoljanak, valamint nyomozati intézkedéseket ajánljanak.

3. A részvétel nem vezethet oda, hogy a bírósági titoktartás vagy az érintett személyek jogainak megsértésével az előző bekezdések alapján felhatalmazott személyeken kívül bizonyos tényekről más személyek tudomást szerezzenek. A megkereső Fél hatóságának tudomására hozott információk nem használhatók fel bizonyítékként mindaddig, amíg a végrehajtásra vonatkozó iratok továbbításáról szóló határozat jogerőre nem emelkedik.

31. cikk Házkutatás és lefoglalás

1. A Felek a házkutatás vagy lefoglalás iránti megkeresések elfogadását a következőkön kívül nem köthetik más feltételhez:

29. a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény mindkét Fél jogszabályai alapján szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek maximális időtartama legalább hat hónap, vagy az egyik Fél jogszabályai alapján ugyanilyen büntetéssel és a másik Fél jogszabályai alapján közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt büntetendő, amelyek határozata ellen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bírósághoz lehet fordulni;

30. a megkeresés végrehajtása összhangban van a megkeresett Fél jogszabályaival.

2. A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott ügyekkel kapcsolatos házkutatás vagy lefoglalás iránti megkereséseket Liechtenstein abban az esetben is végrehajtja, ha a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény Liechtenstein jogszabályai alapján adócsalásként büntetendő és a megkereső Fél a hasonló cselekmények alapján előterjesztett megkereséseket szintén végrehajtja.

3. A 2. cikk (3) bekezdésében említett pénzmosási cselekmények alapján végzett házkutatás és lefoglalás iránti megkereséseket is el kell fogadni, feltéve hogy az eszközcselekményt alkotó tevékenységek a két Fél jogszabályai alapján szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendők, amelynek maximális időtartama legalább hat hónap.

32. cikk Banki és pénzügyi információk iránti megkeresések

1. Amennyiben teljesülnek a 31. cikkben meghatározott feltételek, a megkeresett Fél a banki és pénzügyi információk megszerzését szolgáló jogsegély iránti megkeresést végrehajtja, ideértve az alábbiakat:

31. a területén létrehozott bankoknál nyitott bankszámlák, illetve ha a számlatulajdonos nyomozás alá vont személy, az aláírásra jogosult vagy a számla felett rendelkező személy azonosítása és az azzal kapcsolatos információk;

32. az egy meghatározott időtartam során az egy vagy több bankszámláról, bankszámlára vagy bankszámlán keresztül vagy meghatározott személyek által végrehajtott bankügyletek és banki műveletek azonosítása, és az azzal kapcsolatos információk.

2. A hasonló belföldi ügyekben folytatott büntetőeljárásokra vonatkozó jogszabályainak keretei között a megkeresett Fél elrendelheti az egy meghatározott időtartam során az egy vagy több bankszámláról, bankszámlára vagy bankszámlán keresztül vagy meghatározott személyek által végrehajtott banki műveletek megfigyelését és az eredmények továbbítását a megkereső Fél részére. A műveletek megfigyelésére és az eredmények továbbítására vonatkozó határozatot a megkeresett Fél illetékes hatóságai minden egyes esetben eseti alapon hozzák meg, továbbá a határozatnak összhangban kell állnia a szóban forgó Fél nemzeti jogszabályaival. A megfigyelés részleteit a megkereső és a megkeresett Felek illetékes hatóságai egyeztetés útján állapítják meg.

3. A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pénzügyi intézmények ne hozzák az érintett ügyfél vagy harmadik személyek tudomására, hogy a megkereső Fél kérésére intézkedéseket hajtanak végre, illetve nyomozás folyik, mindaddig, amíg ez a nyomozás eredményét veszélyezteti.

4. A megkeresést kibocsátó Fél hatósága:

33. közli azokat az okokat, amelyek alapján úgy gondolja, hogy a kért információ a bűncselekmény kinyomozása szempontjából vélhetően lényeges;

34. közli azokat az okokat, amelyek alapján feltételezi, hogy a megkeresett Fél országában lévő bankoknál vezetik a kérdéses számlákat, és amennyire lehetséges, meghatározza, hogy ez mely bankokat érinti;

35. minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely segítheti a megkeresés végrehajtását.

5. A Felek nem hivatkozhatnak a banki titoktartásra a másik Fél kölcsönös jogsegély iránti megkeresése kapcsán folytatott együttműködés visszautasításának indokaként.

33. cikk Ellenőrzött szállítások

1. A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott jogsegély esetében a megkeresett Fél illetékes hatósága biztosítja, hogy a megkereső Fél hatóságának kérésére a kiadatási bűncselekmények nyomozásának keretében engedélyezze az ellenőrzött szállítást a területén.

2. Az ellenőrzött szállítások végrehajtására vonatkozó határozatot a megkeresett Fél illetékes hatósága minden egyes esetben eseti alapon hozza meg, figyelemmel saját nemzeti jogszabályaira.

3. Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Fél jogszabályaiban előírt eljárásokkal összhangban kell végrehajtani. A művelet során az intézkedési, irányítási és ellenőrzési hatáskört az utóbbi Fél illetékes hatóságai gyakorolják.

34. cikk Elkobzás vagy visszaszolgáltatás céljából történő átadás

1. A megkereső Fél kérésére és a jóhiszemű harmadik felek jogainak sérelme nélkül, a megkeresett Fél tárgyakat, iratokat, pénzt vagy egyéb értékcikkeket bocsáthat a megkereső Fél rendelkezésére annak érdekében, hogy azokat a jogos tulajdonosnak visszaszolgáltassák. A megkeresett Fél nem utasíthatja vissza a pénz átadását pusztán azért, mert az fedezi valamely adó- vagy vámtartozás összegét.

2. A megkeresett Fél a tárgyak, iratok, pénz vagy egyéb értékcikkek visszaküldéséről a megkereső Félnek történő átadásuk előtt vagy után lemondhat, ha ezzel elősegíthető az ilyen tárgyak, iratok, pénz vagy egyéb értékcikkek jogos tulajdonosnak történő visszaszolgáltatása. A jóhiszemű harmadik felek jogait ez nem érinti.

3. A tárgyakról, iratokról, pénzről vagy egyéb értékcikkekről a megkereső Félnek történő átadásuk előtt való lemondás esetén a megkeresett Fél e tárgyak vonatkozásában nem gyakorolhat zálogjogot, illetve semmilyen egyéb adó- és vámjogi előírásokon alapuló megtérítésre vonatkozó igényt nem érvényesíthet. A (2) bekezdésben említett lemondás nem érinti a megkeresett Fél azon jogát, hogy a jogos tulajdonostól adókat vagy vámokat szedjen be.

35. cikk A jogsegély felgyorsítása

1. A megkeresett Fél hatósága a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb végrehajtja, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve az eljárási határidőket és a megkereső Fél hatósága által megadott egyéb határidőket. Az utóbbi Fél indokolja az általa megadott határidőket.

2. Ha a megkeresés nem vagy csak részben hajtható végre a megkereső Fél hatósága által megállapított követelményeknek megfelelő módon, a megkeresett Fél hatósága erről azonnal értesíti a megkereső Fél hatóságát, és tájékoztatja azokról a feltételekről, amelyek mellett a megkeresés végrehajtása lehetővé válik. A megkereső és a megkeresett Fél hatóságai a későbbiekben megállapodhatnak a megkereséssel kapcsolatos további intézkedésekről, amelyeket adott esetben a feltételek teljesülésétől tesznek függővé.

Ha előre látható, hogy a megkereső Fél hatósága által a megkeresés végrehajtására megadott határidő nem tartható, és az (1) bekezdés második mondatában említett indokolás kifejezetten arra utal, hogy a hatóság által folytatott eljárásokat mindennemű késés súlyosan hátráltatná, a megkeresett Fél hatósága haladéktalanul közli a megkeresés végrehajtásához várhatóan szükséges időtartamot. A megkereső Fél hatósága haladéktalanul jelzi, hogy ilyen körülmények között is fenntartja-e a megkeresést. A megkereső és a megkeresett Fél hatóságai ezt követően megállapodhatnak a megkeresés teljesítésének további menetéről.

36. cikk Információk és bizonyítékok felhasználása

A jogsegélyezési eljárás során továbbított információk és bizonyítékok azokon a célokon kívül, amelyekre a jogsegélyezési eljárás keretében azokat rendelkezésre bocsátották, a következő célokra használhatók fel:

36. a megkereső Fél országában a jogsegély tárgyát képező bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ellen indított büntetőeljárásokban, feltéve hogy a kölcsönös jogsegély e személyek vonatkozásában is igénybe vehető. Ebben az esetben a megkereső Fél a megkeresett Felet tájékoztatja az ilyen jellegű felhasználásról.

37. ha a megkeresés alapjául szolgáló körülmények másik olyan bűncselekményt alkotnak, amelynek esetében szintén jogsegélyt kell nyújtani;

38. az olyan bűncselekményből származó iratok és jövedelmek elkobzása céljából indított eljárásokban, amelyek esetében jogsegélyt kell nyújtani, valamint olyan körülményeket érintő kártalanítási eljárásokban, amelyekre vonatkozóan jogsegélyt nyújtottak.

37. cikk Önkéntes továbbítás

1. Nemzeti jogszabályaik és hatáskörük keretén belül a Felek igazságügyi szervei a megállapodás hatálya által szabályozott jogellenes tevékenységekre vonatkozó információkat és bizonyítékokat önként továbbíthatják egy másik Fél igazságügyi szervei felé, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az információk vagy bizonyítékok a címzett Fél hatóságát segítik nyomozások vagy eljárások indításában vagy végrehajtásában, vagy azok alapján az utóbbi hatóság kölcsönös jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

2. Az információt továbbító Fél hatósága nemzeti jogszabályaival összhangban az információknak a címzett Fél hatósága általi felhasználását feltételekhez kötheti.

3. Az ilyen feltételek a Felek valamennyi hatóságára nézve kötelező érvényűek.

IV. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk Vegyes bizottság

1. A Felek felállítanak egy vegyes bizottságot, amely a Felek képviselőiből áll és felelős a megállapodás megfelelő alkalmazásáért. E célból a megállapodásban meghatározott esetekben a bizottság ajánlásokat terjeszt elő és határozatokat hoz. A bizottság közös megegyezéssel jár el.

2. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát, amely rendelkezéseket tartalmaz az ülések összehívására, az elnök kijelölésére és feladatainak meghatározására vonatkozóan.

3. A vegyes bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülés összehívását bármelyik Fél kérheti.

4. A vegyes bizottság feladatai ellátásának segítésére létrehozhat munkacsoportokat vagy szakértői csoportokat.

5. A vegyes bizottság határozhat a kölcsönös segítségnyújtás technikai feltételeinek jövőbeni kiigazításáról, amennyiben az Európai Közösség tagállamai megállapodnak abban, hogy azt az Európai Közösség jogszabályaiban vagy az Európai Unió jogi aktusában rögzítik. Ha az ilyen határozat csak azt követően válik valamelyik Félre nézve kötelező érvényűvé, hogy az alkotmányos követelményeinek eleget tett, a határozat az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló utolsó értesítés napját követő második hónap első napján lép hatályba, ha a vegyes bizottság másképp nem határoz.

6. Ha valamelyik Fél a megállapodás felülvizsgálatát kéri, javaslatot terjeszt a vegyes bizottság elé, amely ajánlásokat fogalmaz meg elsősorban a tárgyalások megkezdésére vonatkozóan.

39. cikk Vitarendezés

1. A megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban bármelyik Fél vitát kezdeményezhet a vegyes bizottságnál, különösen, ha úgy véli, hogy egy másik Fél a hozzá intézett együttműködés iránti megkeresésekre ismételten nem tesz lépéseket.

2. A vegyes bizottság törekszik a vita minél hamarabbi rendezésére. A vegyes bizottságnak a helyzet alapos kivizsgálását elősegítő minden információt a rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy kielégítő megoldást találhasson. E célból a vegyes bizottság megvizsgálja a megállapodás megfelelő működésének fenntartására rendelkezésre álló lehetőségeket.

40. cikk Területi hatály

Ezt a megállapodást a Liechtensteini Hercegség területén és azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel.

41. cikk Hatálybalépés

1. A megállapodást a Felek határozatlan időre kötik meg.

2. E megállapodást a Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. Ez a megállapodás a megerősítő vagy jóváhagyó okiratról szóló utolsó értesítés napját követő második hónap első napján lép hatályba.

3. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának kell megküldeni, amely e megállapodás letéteményese.

4. E megállapodás hatálybalépését megelőzően a (2) bekezdésben említett értesítés megküldésekor vagy bármely azt követő időpontban bármelyik Fél nyilatkozatot tehet arra vonatkozóan, hogy a megállapodást magára nézve a hasonló nyilatkozatot tevő másik Féllel szemben kötelező érvényűnek tekinti. E nyilatkozatok az értesítés kézhezvételét követő kilencvenedik napon lépnek hatályba.

42. cikk Felmondás

Az Európai Közösség vagy a Liechtensteini Hercegség felmondhatja ezt a megállapodást a másik Félhez intézett értesítés útján. A felmondás a megállapodás felmondásáról szóló értesítés kézhezvételének napját követő hat hónap elteltével lép hatályba.

43. cikk Ideiglenes alkalmazás

E megállapodás rendelkezéseit azokra a megkeresésekre kell alkalmazni:

39. amelyek a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott tevékenységekre vonatkoznak, a legalább hat hónappal a megállapodás aláírását követően elkövetett jogellenes cselekmények esetében; és

40. amelyek a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott tevékenységekre vonatkoznak, a legalább egy évvel a megállapodás aláírását követően elkövetett jogellenes cselekmények esetében.

44. cikk A megállapodás kiterjesztése az EU új tagállamaira

1. Az Európai Unió tagjává váló bármely állam a Feleknek küldött írásos értesítés útján szerződő felévé válhat e megállapodásnak.

2. A megállapodásnak az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege az Európai Közösség és a Liechtensteini Hercegség közötti levélváltással válik hitelessé. A szöveget a 45. cikk értelmében hitelesnek kell tekinteni.

3. Ez a megállapodás az Európai Unió minden ahhoz csatlakozó új tagállama tekintetében a csatlakozási okirat kézhezvételét követő kilencvenedik napon lép hatályba, vagy e megállapodás hatálybalépésének napján, ha a kilencven napos időtartam elteltével a megállapodás még nem lépett hatályba.

4. Ha ez a megállapodás még nem lépett hatályba azon a napon, amikor az újonnan csatlakozó állam csatlakozási okiratáról értesítést küld, a 41. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.

45. cikk Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Aláírás

A Felek együttes nyilatkozatai:

A Felek együttes nyilatkozata a 17. cikk (2) bekezdéséről

A Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás 17. cikkének (2) bekezdésében említett „nyomozati eszköz” kifejezés kiterjed a személyek kikérdezésére, a helyiségek és szállítási eszközök átkutatására, az iratok másolására, az információkérésre és tárgyak, iratok, valamint értékcikkek lefoglalására.

A Felek együttes nyilatkozata a 18. cikk (2) bekezdéséről

A Felek megállapodnak abban, hogy a 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdése azt is jelenti, hogy a jelen lévő résztvevők különösen arra kapnak felhatalmazást, hogy kérdéseket tegyenek fel és nyomozati intézkedéseket javasoljanak.

A Felek együttes nyilatkozata a 24. cikkről

A Felek egyetértenek abban, hogy a megkereső Fél hatóságai megerősítik, hogy megkeresésük a megállapodás hatálya alá eső követelésre vonatkozik. E megerősítés és a követelések behajtásához nyújtott segítség szabályait a 38. cikkben említett vegyes bizottság fogadja el.

A Felek együttes nyilatkozata a 31. cikk (2) bekezdéséről

A Felek tudomásul veszik, hogy a liechtensteini jogszabályok szerinti „adócsalás” alatt az adó Liechtenstein hozzáadottérték-adóról szóló 2000. június 16-i törvényének 75. cikkében meghatározott kijátszását kell érteni.

A Felek együttes nyilatkozata a 38. cikk (5) bekezdéséről

A Felek egyetértenek abban, hogy a harmadik országokkal a csalás és a pénzügyi érdekeket sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni további küzdelem területén folytatott együttműködésük fontos fejleményeiről a Felek információkat nyújthatnak a vegyes bizottságnak, amelyeket a vegyes bizottság ezt követően felhasználhat a Felek közötti jó együttműködés javítása céljából.

Egyéb nyilatkozatok:

Liechtenstein nyilatkozata a 11. cikk (2) bekezdéséről

E megállapodás hatályán túlmenően a Liechtensteini Hercegség kijelenti, hogy a kettős adóztatás elkerülése érdekében az Európai Közösség arra hajlandó tagállamaival készen áll tárgyalásokat folytatni átfogó kétoldalú megállapodásokról, amelyek magukban foglalnák az OECD Adóügyi Bizottsága által 2004. június 1-jén elfogadott, a jövedelmekről és a tőkéről szóló adóegyezmény-minta 26. cikkében az információcserére vonatkozóan meghatározott OECD-előírásokat.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT MEGNEVEZÉSE:

Együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Liechtensteini Hercegség között a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

24. cím — Csalás elleni küzdelem, és

14. cím — Adóügy és vámunió.

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (régi B..A tételek)) beleértve a következő megnevezéseket:

3.2. A cselekvés és a pénzügyi hatás időtartama:

A megállapodásnak az Európai Közösség, az összes tagállam és a Liechtensteini Hercegség általi megerősítésétől kezdődően.

3.3. Költségvetési jellemzők:

nem alkalmazható

4. FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok (CA) és a kifizetési előirányzatok (PA) összefoglalása

nem alkalmazható

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással.

( A javaslat megkívánja a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átprogramozását.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását (azaz rugalmassági eszköz vagy a pénzügyi terv módosítása).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatás a következő:

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett humánerőforrás (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes alkalmazottakat és a külső személyzetet) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontban.

Éves szükségletek | n év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és következő évek |

Összes humánerőforrás száma | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 |

5. JELLEMZőK ÉS CÉLKITűZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon meg kell valósítani

Nincs rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzés.

5.2. A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

A Közösség részvétele által létrejövő hozzáadott érték a Liechtensteinnel a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelem területén (ideértve a hozzáadottérték-adó kijátszását, a jövedékiadó-csalást és az ebből származó jövedelmek tisztára mosását) folytatott igazgatási és igazságügyi együttműködés hatékonyabb jogi alapjában rejlik.

5.3. Célkitűzések, a javaslat várt eredményei és kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú irányítási keret összefüggésében

A várt eredmény elsősorban az Európai Közösség költségvetési forrásait és kiadásait fenyegető lehetséges kockázatok csökkentése a Liechtensteinnel folytatott fokozott együttműködés révén.

A Bizottság részvétele a megállapodás 38. cikke alapján létrehozott vegyes bizottságban lehetővé teszi a megállapodás zökkenőmentes alkalmazását a gyakorlatban.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott szervek a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerint

( nemzeti közszektorba tartozó szervek/közszolgáltatási feladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás (nevezze meg)

Vonatkozó megjegyzések: Az EK költségvetésére gyakorolt fő hatás a Bizottságnak a megállapodás 38. cikke szerint felállított vegyes bizottságban való részvétele következtében felmerülő igazgatási költségek.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A felügyelet kellőképp biztosított a személyzet és a kiküldetések igazgatási költségeivel kapcsolatos mechanizmusokon keresztül, amely költségek a Bizottságnak évente egyszer a megállapodás 38. cikke szerint felállított vegyes bizottságban való részvétele következtében merülnek fel.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A kiadások a kiküldetési költségekre korlátozódnak.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés után tett intézkedések (a hasonló múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok)

Mivel a kiadások a kiküldetési költségekre korlátozódnak, nem kerül sor időközi/utólagos értékelésre.

6.2.3. A jövőbeli értékelés gyakorisága és feltételei

Lásd a 6.2.2. pontot

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A megállapodás csalás elleni intézkedés.

8. FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

nem alkalmazható

8.2. Igazgatási kiadások

8.2.1. A humánerőforrás létszáma és típusa

Állás típusa | A cselekvés irányítására kijelölt személyzet a jelenlegi és/vagy további erőforrások felhasználásával (állások száma/teljes munkaidős egyenérték) |

n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év |

Tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott (XX 01 01) | A*/AD | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 |

B*, C*/AST |

Az XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet |

Az XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb személyzet |

ÖSSZESEN | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 |

8.2.2. A cselekvésből származó feladatok leírása

A megállapodás 38. cikkében meghatározott vegyes bizottság ülése évente egyszer vagy szükség szerint.

8.2.3. Humánerőforrás forrása (jogszabályban meghatározott)

( A program irányítására jelenleg kijelölt álláshelyek, amelyeket újra be kell tölteni vagy a szerződést meg kell hosszabbítani

( Az n. évre a politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már kiosztott álláshelyek

( A következő politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

( Az irányítási szolgálaton belül meglévő források felhasználásával áthelyezendő álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges álláshelyek, amelyeket ugyanakkor a politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem irányoztak elő a szóban forgó évre

8.2.4. Egyéb, a referenciaösszegben szereplő igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR ( 3 tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és követ-kező évek | ÖSSZE-SEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- házon belül |

- házon kívül |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen |

8.2.5. A humánerőforrások pénzügyi költsége és a kapcsolódó költségek, amelyek költségét nem fedezi a referenciaösszeg

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Humánerőforrás típusa | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és következő évek |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 |

Az XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

Humánerőforrások költsége és a kapcsolódó költségek összesen (amelyeket a referenciaösszeg NEM fedez) | 0,011 | 0,011 | 0,011 | 0,011 | 0,011 | 0,011 |

Számítás– Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Nem alkalmazható. 117 000 x 0,1 személyzet |

Számítás – Az XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet |

Nem alkalmazható. |

8.2.6. Egyéb igazgatási kiadások, amelyek költségét a referenciaösszeg nem fedezi millió EUR (3 tizedesjegyig) |

n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és követ-kező évek | ÖSSZE-SEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések 24,.010600.010211 - Kiküldetések | 0,010 0,010 | 0,010 0,010 | 0,010 0,010 | 0,010 0,010 | 0,010 0,010 | 0,010 0,010 | 0,120 |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok 24.010600.010211 – Bizottságok | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,005 | 0,030 |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (24.010600.0201) közös műveletek és közös különleges nyomozócsoportok | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,020 | 0,120 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadás (nevezze meg, beleértve a költségvetési tételt is) |

Igazgatási kiadások összesen, a humánerőforrásokon és a kapcsolódó költségeken kívül (amelyeket a referenciaösszeg NEM fedez) | 0,045 | 0,045 | 0,045 | 0,045 | 0,045 | 0,045 | 0,270 |

Számítás – A referenciaösszegben nem szereplő egyéb igazgatási kiadások Évente 1 bizottsági ülés az OLAF három, és más főigazgatóságok három képviselőjének részvételével. Évente két közös művelet. |

[pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] A Tanács 2008. február 28-i 2008/261/EK és 2008/262/EK határozata (HL L 83., 2008.3.26., 3. o.)

[2] A 12977/06 tanácsi dokumentum.

[3] HL L 379., 2004.12.24., 84. o.

[4] HL C 24., 1998.1.23., 2. o.

[5] HL L 336., 1977.12.27., 15. o .

[6] HL L 73., 1976.3.19., 18. o .

[7] HL L 239., 2000.9.22.

[8] HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

[9] HL C 326., 2001.11.21., 2. o.

[10] A 12352/04 tanácsi dokumentum.

[11] HL L 1., 1994.1.3., 171. o.

[12] HL L 134., 2004.4.30, 114. o., az EGT-megállapodás XVI. mellékletének (Közbeszerzés) módosításáról szóló, 2006. június 2-i 68/2006 EGT-vegyesbizottsági határozat átültette az EGT-megállapodásba, HL L 245., 2006.9.7., 22. o.

[13] HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

[14] HL L 1., 1994.1.3., 171. o.

[15] HL L 177., 2006.6.30., 1. o. A 2006/48/EK irányelv a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.) átdolgozása, amelyet az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról szóló, 2001. február 28-i 15/2001 EGT-vegyesbizottsági határozat (HL L 117., 2001.4.26., 13. o.) átültetett az EGT-megállapodásba.

[16] HL C 326., 2001.11.21., 1. o.

[17] HL C , , o.

[18] HL C , , o.

[19] HL C , , o.

[20] A megállapodás hatálybalépésének napját az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

[21] HL L 379., 2004.12.24., 84. o.