2015.9.19.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/20


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1558 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. július 22.)

az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő, az uniós garancia alkalmazásához szükséges, mutatókat tartalmazó eredménytábla létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap – szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (14) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) uniós garancia által az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében támogatott projektjeit az EBB értékelési és átvilágítási eljárásaival összhangban kell értékelni, ideértve a hárompilléres, a hozzáadott értéket figyelembe vevő értékelési keretet (a továbbiakban: 3PVA).

(2)

Az ilyen projektek értékelését az EBB 3PVA-jára épülő mutatókat tartalmazó eredménytábla alapján kell elvégezni. Az ilyen eredménytábla használata lehetővé teszi az ESBA hatékony végrehajtását, és egyidejűleg magas minőségű értékelési standardokat biztosít.

(3)

A mutatókat tartalmazó eredménytábla biztosítja, hogy az uniós garancia a magasabb hozzáadott értéket jelentő projektekre irányul.

(4)

Ha az EBB irányító szervei az EBB 3PVA-jának felülvizsgálatáról döntenek, a Bizottságnak és az EBB-nek szükség esetén haladéktalanul meg kell vizsgálnia a mutatókat tartalmazó eredménytábla felülvizsgálatának és módosításának szükségességét a felülvizsgált 3PVA fényében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1017 rendelet 7. cikkében említett, az ESBA beruházási bizottsága által az uniós garancia lehetséges és tényleges igénybevételének független és átlátható értékelésének biztosítására használandó, mutatókat tartalmazó eredménytábla e rendelet mellékletében található.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 169., 2015.7.1., 1. o.


MELLÉKLET

Mutatókat tartalmazó eredménytábla

1.   Általános elvek

Az (EU) 2015/1017 rendelet 7. cikkének (7)–(12) bekezdéseivel összhangban létrehozott beruházási bizottságnak mutatókat tartalmazó eredménytábla (a továbbiakban: eredménytábla) segítségével kell értékelni egy, az uniós garancia keretében az EBB által potenciálisan támogatott művelet hozzáadott értékét (1). Olyan eszköz lesz a beruházási bizottság számára, amelynek segítségével rangsorolhatja az azon műveletekre vonatkozó uniós garancia használatát, amelyek magasabb pontszámokat és hozzáadott értéket mutatnak. Az EBB-nek a pontszámokat és mutatókat előzetesen ki kell számolnia és a projekt befejezésekor nyomon kell követnie az eredményeket. A beruházási bizottságnak minden, a vonatkozó pillérek alatt elnyert pontszámot és az egyes mutatók értékeit meg kell kapnia.

Az eredménytábla négy pillérrel rendelkezik:

—

1. pillér – Hozzájárulás az ESBA szakpolitikai célkitűzéseihez

—

2. pillér – A projekt minősége és megalapozottsága

—

3. pillér – Szakmai tanácsadás és pénzügyi hozzájárulás

—

4. pillér – Kiegészítő mutatók

Eltérő alkalmazási területük miatt mindegyik pillért egyénileg kell értékelni anélkül, hogy ezeket egyetlen minősítésbe összesítenék. A beruházási bizottságnak a projektek rangsorolásakor mindegyik pillérnek azonos jelentőséget kell tulajdonítania attól függetlenül, hogy az adott pillér számszerűsített osztályzatot jelent vagy pontozás nélküli minőségi és mennyiségi mutatókból áll. Az (EU) 2015/1017 rendelet 7. cikkének (14) bekezdésével összhangban a beruházási bizottságnak az eredménytáblát az uniós garancia lehetséges és tényleges felhasználásának független és átlátható értékelésének biztosításához kell alkalmaznia. Ez nem érinti a beruházási bizottság által az ESBA-rendelet 7. cikkének (7) bekezdése alapján végzett lehetséges projektek vizsgálatát, hanem kiegészíti azt.

2.   Az eredménytábla

Minden ESBA-műveletet a 4 pillér mindegyike alapján minősíteni kell. A minősítést az egyes pilléreken belül meghatározott mutatók tekintetében elért pontszámok alapján kell meghatározni, a következő skála használatával:

Pontok

2. pillér szerinti minősítés

1. és 3. pillér szerinti minősítés

0–49

Marginális

Alacsony

50–99

Elfogadható

Mérsékelt

100–149

Jó

Jelentős

≥ 150

Kitűnő

Magas

A 4. pillér mennyiségi és minőségi jellegű kiegészítő mutatókat tartalmaz majd, és az egyedi minősítésbe nem kerül bele.

1. pillér: Hozzájárulás az ESBA szakpolitikai célkitűzéseihez

Az 1. pillér a műveletnek az ESBA (EU) 2015/1017 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzéseinek megvalósulásához való hozzájárulását és az azoknak való következetes megfelelést értékeli. A teljes 1. pillér minősítésének meghatározásához használt módszernek a művelet hozzájárulására kell épülnie. A minősítés lehet „alacsony”, „mérsékelt”, „jelentős” vagy „magas”.

Az értékelés a következő dimenziókra épül:

—   Hozzájárulás az ESBA célkitűzéseihez: Minden projektnek az ESBA legalább egyik általános célkitűzéséhez hozzá kell járulnia. Az alacsony szakpolitikai prioritású projektek – például a „nem prioritás” TEN út – alacsony pontszámot kapnak.

—   A legfontosabb célkitűzések: Az (EU) 2015/1017 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése minden általános szakpolitikai célkitűzésre nézve meghatároz több kulcsfontosságú szakpolitikai területet, amelyek különös jelentőséggel bírnak. Az e kulcsfontosságú szakpolitikai területek projektjei egy kategóriafokozattal feljebb kerülnek a minősítési skálán. A projekt különösen magas szintű hozzájárulást eredményező speciális jellemzőit – mint például a demonstrációs projektek jellemzőit, vagy az Európa 2020 célkitűzésekhez jelentősen hozzájáruló projektek jellemzőit – szintén figyelembe kell venni a minősítéskor. A több célkitűzést – ideértve a horizontális célkitűzéseket, mint például a kohézió vagy az éghajlat – megvalósító projektek további minősítési kategóriafokozatot kapnak.

Négy minősítési szintű, egyetlen mutatót kell használni. Az összpontszám kiszámításához mindegyik minősítési kategóriafokozathoz legfeljebb 50 pontot rendelnek hozzá. Ezeket összeadva (súlyozás nélkül) a projekt minősítése a következő lehet: „alacsony” (50 pontnál alacsonyabb), „mérsékelt” (50–99 pont), „jelentős” (100-149 pont) vagy „magas” (150 pont vagy ennél magasabb).

2. pillér: A projekt minősége és megalapozottsága

A 2. pillér több mutatóból áll a művelet minőségének és megalapozottságának értékelésére. Eltérő megközelítést dolgoztak ki az egyedi projektekbe való befektetésekre vagy a több kedvezményezettű, közvetítők által nyújtott hiteleken keresztül eszközölt befektetésekre.

A következő dimenziókat és eredménymutatókat kell alkalmazni az egyedi projektek értékelésekor:

—   Növekedés (1. mutató – 0 és 100 pont között): A projekt hozzájárulása a fenntartható növekedéshez a projekt társadalmi-gazdasági hatásából következik a költségek és hasznok tekintetében. Ahol lehetséges, a gazdasági megtérülési rátát (ERR) a közgazdász szakma által meghatározott bevált gyakorlat alkalmazásával számszerűsítik. Ez figyelembe veszi a projekt társadalmi-gazdasági költségeit és hasznait, ideértve a tovagyűrűző hatást (pl. pozitív kutatás, fejlesztés és innováció, hosszú távú éghajlati előnyök, munkaerőpiaci hatás vagy negatív környezeti hatások). Ugyanakkor vannak olyan projektek is, amelyek esetében az ERR nehezen becsülhető. Például számos ágazatot az uniós szabványoknak való megfelelés vezet, és az elsődleges kérdés a legkevésbé költséges megoldás elfogadásának biztosítása, nem pedig a teljes gazdasági megtérülés értékelése (erre példa a víz- és hulladékkezelés). Ezen ágazatok tekintetében a minőség értékelése ágazati referenciaértékek alapján történik. A kerethiteleket csoportosító műveletek esetében az értékelés elsődlegesen a projektgazda által használt befektetési stratégián és kritériumokon alapul.

Általában véve az EBB-finanszírozás esetében az elvárt megtérülési ráta 5 %. Egy szabvány projekt esetében az 5–7 %-os ERR „elfogadhatónak”, a 7–10 %-os „jónak”, míg egy 10 % fölötti ERR-es projekt „kiválónak” minősül. Ugyanakkor az eredmények besorolása bizonyos ágazati megfontolásokon is alapul. A jelenleg környezetileg kevésbé fenntarthatónak tartott ágazatok (például egyes közlekedési módok) csak akkor kapnak finanszírozást, ha gazdasági érdek szempontjából„jónak” minősülnek, vagyis legalább 7 %-os ERR-rel rendelkeznek. Ezzel ellentétben a hosszú távú éghajlati előnyökkel járó kiválasztott projektek esetében azok a projektek finanszírozhatók, amelyek ERR-je 3,5–5 %-os – egy „marginális” kategória bevezetésével. A magánszektorbeli projektekhez – azok kockázat-megtérülés profilja miatt – rendelt minősítés 5–7 %-os megtérülési ráta esetében „marginális”, 7–10 %-osnál „elfogadható”, 10–15 %-osnál „jó” és 15 % feletti ERR esetében „kiváló”. Az ERR-t a pozitív és negatív – ideértve a környezeti és éghajlatváltozási szempontokra vonatkozó – externáliák teljes körű figyelembevételével kell kiszámítani. Az irányítóbizottság kiigazíthatja az elvárt megtérülési rátát, ha bizonyítást nyer, hogy nem áll összhangban a gazdaságilag indokolt szinttel, figyelembe véve a hosszú távú gazdasági helyzetet.

—   Projektgazda képességek (2. mutató – 0 és 30 pont között): Ezen képességek értékelése a projektgazda azon képességének kvalitatív értékelése alapján történik, hogy képes-e a projektet határidőre, hatékonyan leszállítani. Az értékelés során figyelembe kell venni a vonatkozó intézményi kontextust és bármely technikai segítségnyújtást is. Ez különösen fontos a kerethitelekre nézve, ahol értékelni kell a rangsorolási kritériumokat, a projekt megvalósítását, a kontrollkapacitást/képességet, valamint a monitoring- és kontrollrendszert, ezen túlmenően a környezeti, verseny- és közbeszerzési előírások kezelését.

—   Fenntarthatóság (3. mutató – 0 és 30 pont között): Az EBB szabályok szerint a projekteknek nem pusztán gazdaságilag életképesnek kell lenniük és így hozzájárulniuk a növekedéshez, de környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóaknak is. Döntő fontosságú a magas szintű környezeti és társadalmi szabványok fenntartása. Ezeket a Környezet- és társadalompolitikai kézikönyvben (2) kidolgozott részletes iránymutatások segítségével értékelik.

—   Foglalkoztatás (4. mutató – 0 és 40 pont között): A foglalkoztatási mutató az építkezés és a működés alatti foglalkoztatást fedi le. Az építkezés során szükséges foglalkoztatás becslése ágazatspecifikus együtthatók alkalmazásával történik. A működés alatti foglalkoztatást a projektelemzők értékelik a projektnek az ágazati tapasztalatokkal való összevetését követően. A következő táblázat összegzi az építkezés és a működés alatti foglalkoztatás minősítése közötti különbségeket. Például az építkezési szakaszban magas munkaerő-tartalmú projektek építési munkák (méghozzá földrajzilag elszórt helyreállítási munkákat), energiahatékonyságot és erdőgazdálkodást is tartalmaznak. A működés alatti magasabb foglalkoztatás néhány ipari projekthez kapcsolódik.

Foglalkoztatás

1 pont

20 pont

40 pont

Teljes munkaidős egyenérték az építkezés alatt (millió EUR beruházási költségenként)

< 3,5

3,5–7,0

> 7,0

Teljes munkaidős egyenérték a működés alatt (millió EUR beruházási költségenként)

< 0,50

0,51–1,00

> 1,00

Az egyedi projektek teljes 2. pillér szerinti minősítését a következőképpen kell meghatározni: a fent részletezett négy alkategória pontszámait össze kell adni, ami megadja a projekt teljes minősítését, amely lehet „marginális” (50 pontnál kevesebb), „elfogadható” (50–99 pont), „jó” (100–149 pont) vagy „kiváló” (150 pont és efölött).

Ami a több kedvezményezettű, közvetítők által nyújtott hiteleket illeti, a 2. pillér a közvetítőként közreműködő pénzügyi és más szervek (ideértve a fejlesztési intézményeket is) kapacitásának és hatékonyságának értékelését biztosítja. Az értékelés a következő három független mutatóra épül:

—

A közvetítő kapacitása és stabilitása, valamint a működési környezet minősége.

—

A finanszírozáshoz való hozzáférés növelése, valamint a finanszírozási feltételek javítása, a végső kedvezményezettek tekintetében is.

—

Foglalkoztatás a végső kedvezményezettek szintjén.

Az egyes kategóriákban a mutatókra adott pontszámokat súlyozás nélkül összeadva a projekt minősítése „marginális” (50 pontnál kevesebb), „elfogadható” (50–99 pont), „jó” (100–149 pont) vagy „kiváló” (150 pont és efölött).

3. pillér: Szakmai tanácsadás és pénzügyi hozzájárulás a projekthez

A 3. pillér az EBB szerepvállalásából, valamint magából az ESBA-támogatásból származó értékre összpontosít, amely pénzügyi és nem pénzügyi előnyöket kínál a projekt támogatására. Ezt a hozzájárulást három mutató segítségével értékelik, amelyek mindegyike a hozzáadott érték kiegészítő dimenzióit méri:

—

Pénzügyi hozzájárulás, vagyis a partner finanszírozási feltételeinek javítása a finanszírozás alternatív forrásaihoz képest (kamatláb csökkentés és/vagy hosszabb hitelfutamidő).

—

A finanszírozás katalizálása, vagyis a más érdekelt felek támogatása hatékonyságának fokozása; különösen a magánszektorbeli harmadik felek által nyújtott források bevonása; más hitelezők számára hatások jelzése.

—

EBB hozzájárulás és tanácsadás, vagyis nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása szakértői input/tudástranszfer formájában a projekt megvalósításának előmozdítása és az intézményi kapacitás erősítése céljából, továbbá a pénzügyi strukturálásra vonatkozó tanácsadás formájában. Ezt az Európai Beruházási Tanácsadó Szolgálat, valamint bármely más meglévő tanácsadó lehetőség – például a JASPERS program, ELENA vagy Horizont 2020 Innovfin Advisory – keretében, vagy bármely más megfelelő módon (például a projekt megvalósításához nyújtott támogatással) is biztosítani lehet.

Minden mutatót függetlenül kell értékelni az EBB következetes és jól dokumentált, meglévő módszertanának használatával, amely időről időre módosulhat. Akárcsak az 1. pillér esetében, a minősítés „alacsonytól” „magasig” terjedhet. Az egyes mutatókhoz rendelt pontszámokat súlyozás nélkül összeadva a projekt e teljes pillér szerinti minősítése „alacsony” (50 pontnál kevesebb), „mérsékelt” (50–99 pont), „jelentős” (100–149 pont) vagy „magas” (150 pont és efölött).

4. pillér: Kiegészítő mutatók

Az eredménytáblát a következő mutatók egészítik ki, amelyeket minden művelet esetében jelenteni kell, hogy az ESBA keretében az EBB-műveletek kulcsfontosságú, átfogó aspektusait megragadják:

—

Addicionalitás. Meg kell határozni, hogy a művelet különleges tevékenység vagy szokásos művelet. A szokásos műveletekre nézve további magyarázatot nyújtanak majd az (EU) 2015/2017 rendelet 5. cikkében meghatározott addicionalitás igazolásához.

—

A projekt megvalósulásának makrogazdasági környezetéhez kapcsolódó mutatók lehetővé teszik a beruházási bizottság tagjai számára többek között azt is, hogy az Unión belüli gazdasági egyenlőtlenségekre gyakorolt lehetséges hatást és a hosszú távú növekedési potenciált is értékeljék: i. a beruházási helyzethez kapcsolódó konkrét mutatók; ii. a kibocsátási rés, amelyet az Ecofin Tanács által jóváhagyott, termelési függvényen alapuló módszertan alapján számítottak ki; iii. a potenciális GDP növekedés; iv. a munkanélküliségre vonatkozó konkrét mutatók: a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliségi ráta előző év összehasonlításában mutatott változása, valamint az uniós átlaggal való összehasonlítás; v. hitelfelvételi költségek összetett mutatója a nem pénzügyi vállalatok számára, vagy ahol ez nem elérhető, a banki kamatlábak a nem pénzügyi vállalatok számára. E mutatók fényében a beruházási bizottságnak különös figyelmet kell szentelnie azon projekteknek, amelyek elősegítik az Unión belüli gazdasági egyenlőtlenségek kezelését.

—

Az ESBA-beavatkozás várt multiplikátor hatása.

—

A bevont magánfinanszírozás összege.

—

A nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott együttműködés, valamint a beruházási platformokhoz nyújtott támogatás.

—

Társfinanszírozás az európai strukturális és beruházási alapokkal.

—

Társfinanszírozás más uniós eszközökkel (pl. Horizont 2020, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz stb.).

—

A megvalósult energiahatékonyságok (releváns műveletekre).

—

Éghajlatpolitikai mutató (releváns műveletekre).


(1)  Az eredménytábla nem vonatkozik az (EU) 2015/1017 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontja alá tartozó műveletekre.

(2)  http://www.eib.org/attachments/strategies/environmental_and_social_practices_handbook_en.pdf