–

a CeramTec GmbH képviseletében A. Bothe Rechtsanwalt, C. Bratel és M.‑A. de Dampierre avocats, valamint M. A. Mittelstein és C. Stöber Rechtsanwältinnen,

–

a Coorstek Bioceramics LLC képviseletében S. Naumann avocat,

–

a francia kormány képviseletében R. Bénard, B. Dourthe, H. Nunes da Silva és E. Timmermans, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében C. Auvret és P. Němečková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.) 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összefüggésben értelmezett 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának, valamint 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a CeramTec GmbH és a Coorstek Bioceramics LLC (a továbbiakban: Coorstek) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya a CeramTec által a Coorstek ellen indított védjegybitorlási kereset, amelyben ez utóbbi a CeramTec három európai uniós védjegyének törlésére irányuló viszontkeresetet terjesztett elő.

Jogi háttér

3

A 207/2009 rendeletet módosította a 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 21. o.; helyesbítések: HL 2016. L 267., 1. o., HL 2016. L 110., 4. o., HL 2016. L 71., 322. o.), amely 2016. március 23‑án lépett hatályba. A rendeletet később 2017. október 1‑jei hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.). Tekintettel azonban a Coorstek által az alapeljárásban vitatott védjegyek bejelentésének időpontjára, amely a törlési kérelemre alkalmazandó anyagi jog meghatározása szempontjából döntő jelentőségű (lásd ebben az értelemben: 2020. január 29‑i Sky és társai ítélet, C‑371/18, EU:C:2020:45, 49. pont), a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a 207/2009 rendelet eredeti változata alapján kell vizsgálni.

4

A 207/2009 rendelet (2) preambulumbekezdése a következőket állapította meg:

5

E rendelet „Feltétlen kizáró okok” című 7. cikke az (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában a következőket írta elő:

6

Az említett rendelet „Feltétlen törlési okok” címet viselő 52. cikke az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezett:

7

Ugyanezen rendelet „Az érvényesség vélelme – érdemi védekezés” címet viselő 99. cikke a következőképpen rendelkezett:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8

A CeramTec egy Németországban letelepedett vállalkozás, amely különösen csípő‑ és térdprotézisekben felhasználásra kerülő műszaki kerámia alkatrészek fejlesztésére, gyártására és forgalmazására szakosodott. Ezen alkatrészeket orvosi protézisek gyártóinak értékesíti teljes protézisek készítése céljából, amelyeket aztán végfelhasználóknak, például kórházaknak vagy ortopéd sebészeknek értékesítenek.

9

A Coorstek egy amerikai jog szerint működő társaság, amely fejlett technikával készített, kerámia orvosi alkatrészek gyártásával foglalkozik, különösen csípő‑ és hátízületi protézisekhez, valamint fogpótlásokhoz.

10

A CeramTec egy Franciaországot megjelölő, EP 0 542 815. sz. európai szabadalom jogosultja volt, amely egy kerámia kompozit anyagra vonatkozott. E szabadalom 2011. augusztus 5‑én lejárt.

11

2011. augusztus 23‑án a CeramTec három európai uniós védjegybejelentést nyújtott be az alábbi védjegyekre vonatkozóan:

–

a 010214195. számon, egy 2011. július 21‑i német védjegy elsőbbsége alapján 2013. március 26‑án lajstromozott színvédjegy a 2010. évi kiadású Pantone színskála 677C rózsaszín színére;

–

a 010214112. számon, egy 2011. július 25‑i német védjegy elsőbbsége alapján 2013. április 12‑én lajstromozott ábrás védjegy, amely a Pantone 677C rózsaszínű golyó grafikai ábrázolásából áll; e védjegy ábrája a következő:

–

a 010214179. számon, egy 2011. július 26‑i német védjegy elsőbbsége alapján 2013. június 20‑án lajstromozott, a Pantone 677C rózsaszín színt használó térbeli védjegy; e védjegy ábrája a következő:

12

E védjegyeket a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑i, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 10. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában lajstromozták: „Kerámia elemek csontpótló implantátumokhoz, felületi ízületpótlásokhoz, a csontok közötti távtartó elemekhez; csípőízületi combcsontfej‑pótló golyós elemek, csípőízületi héj‑ és lemezelemek, valamint térdízületi elemek; minden olyan, az előzőekben említett termék, amelyet az implantátum gyártóinak történő eladásra szánnak.”

13

2013. december 13‑án a CeramTec védjegybitorlás és élősködő verseny miatt keresetet indított a Coorstek ellen, azt állítva, hogy ez utóbbi olyan terméket forgalmaz, amely az ő termékeinek jellegzetes rózsaszín színét másolja. A Coorstek viszontkeresetet terjesztett elő a jelen ítélet 11. és 12. pontjában leírt három védjegy (a továbbiakban: vitatott védjegyek) törlése iránt.

14

2021. június 25‑i ítéletével a cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország) a CeramTec védjegybejelentések benyújtásakor fennálló rosszhiszeműsége miatt törölte a vitatott védjegyeket.

15

E bíróság megállapította, hogy a vitatott védjegyek bejelentésének időpontjában a CeramTec tisztában volt a króm‑oxid azon műszaki hatásával, amely biztosítja az orvosi protézisekben használt kerámiagolyók szilárdságát és ellenállását, valamint hogy a CeramTec a golyók rózsaszín színének oltalmát kérte, amely szín a króm‑oxidnak a kerámiában való jelenléte által kiváltott hatásból eredt. Ebből e bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a CeramTec szándéka az volt, hogy meghosszabbítsa a korábban lejárt – a jelen ítélet 10. pontjában említett – szabadalom oltalma alatt álló műszaki megoldáson fennálló monopóliumát, amely e bejelentések benyújtásának időpontját megelőzően járt le.

16

Az említett bíróság szerint a rosszhiszeműség nem arra irányult, hogy a versenytársak ne használhassák tovább a rózsaszín színt, hanem hogy meghosszabbítsa a monopóliumot, és megakadályozza, hogy a versenytársak belépjenek a Ceramtec által uralt piacra a termékeit alkotó anyag, nevezetesen a króm‑oxid olyan arányban történő felhasználása révén, amely a kerámia rózsaszínűvé színezését eredményezi. Ugyanezen bíróság megállapította, hogy a CeramTecnek ennélfogva az volt a szándéka, hogy a védjegy funkciójától, nevezetesen az árui származásának jelzésétől eltérő célokra szerezzen kizárólagos jogot.

17

A CeramTec felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország), a kérdést előterjesztő bíróság előtt. A CeramTec szerint a 207/2009 rendelet 7. cikkében felsorolt feltétlen kizáró okok nem jellemezhetik az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rosszhiszeműséget, kivéve ha a rosszhiszeműség fogalmát az e 7. cikkben előírt alkalmazási feltételek megkerülésére vagy figyelmen kívül hagyására alkalmazzák. Ezenfelül az 52. cikk (1) bekezdése b) pontjának olyan értelmezése, amely lehetővé teszi valamely védjegy törlését kizárólag azon az alapon, hogy annak bejelentője a műszaki megoldáshoz fűződő jogok védelmét kívánja elérni, anélkül hogy bizonyítást nyerne, hogy e védjegyoltalom ténylegesen biztosítja vagy fenntartja egy ilyen műszaki megoldás oltalmát, a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontja hatályának megkerülését és e két rendelkezés alkalmazási körének figyelmen kívül hagyását jelentené. A CeramTec előadja, hogy szabadalmának lejártát és a vitatott védjegyek bejelentését követően derült ki számára, hogy a króm‑oxid – amely az e védjegyek által használt rózsaszín színt adja – valójában semmilyen műszaki hatással nem bír.

18

A Coorstek azt állítja, hogy a két rendelkezés eltérő célokat szolgál, és nem tekinthető úgy, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja külön szabályként elsőbbséget élvezne az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjával szemben. A Coorstek szerint az ezen 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműség értékelése során kizárólag a bejelentő magatartása számít, nem pedig a szóban forgó megjelölés benne rejlő tulajdonságai. Ezenkívül, mivel a rosszhiszeműséget a védjegybejelentés időpontjában kell értékelni, közömbös, hogy a szóban forgó megjelölésen fennálló monopólium valójában nem teszi lehetővé a műszaki megoldás oltalmát, mivel a bejelentő úgy vélte, hogy ilyen oltalom áll fenn, és kizárólag a bejelentő szándékát kell figyelembe venni.

19

A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy értelmezési különbségek állnak fenn a vitatott védjegyek törlésének kérdésében határozó két bíróság, a cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság) és az Oberlandesgericht Stuttgart (stuttgarti fellebbviteli bíróság, Németország) között. Ezen eltérések különösen a 207/2009 rendelet 7. cikkében foglalt feltétlen kizáró okok és – az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétlen törlési oknak minősülő – rosszhiszeműség fogalma közötti kapcsolatra vonatkoznak.

20

E körülmények között a Cour de cassation (semmítőszék) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelemről

21

A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a CeramTec a Bíróság Hivatalához 2025. február 24‑én előterjesztett beadványával kérte, hogy a Bíróság az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján rendelje el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

22

E rendelkezés értelmében a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet nem vitattak meg.

23

Kérelmének alátámasztására a CeramTec arra hivatkozik, hogy a főtanácsnok indítványa nem tér ki az alapügy tényállásának sajátosságaira és összetettségére, hogy ezen indítvány nem veszi figyelembe a rosszhiszeműségen alapuló törlési ok által követett célokat, hogy az ítélkezési gyakorlat tanulmányozása megerősíti a versenytorzítás objektív veszélyének követelményét, valamint hogy az említett indítvány nem jelöli meg a jogos kereskedelmi érdeket.

24

Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata az, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ezen indítvány, sem pedig az annak alapjául szolgáló, a főtanácsnok által kifejtett indokolás. Arra is emlékeztetni kell, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és eljárási szabályzata nem írja elő azon lehetőséget, hogy az alapeljárásban részt vevő felek és az ezen alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek a főtanácsnok által ismertetett indítványra válaszoljanak. Következésképpen az, ha az alapeljárásban részt vevő felek vagy az érdekeltek valamelyike nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (lásd: 2024. október 4‑i „Herbaria Kräuterparadies II” ítélet, C‑240/23, EU:C:2024:852, 40. és 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

A jelen ügyben az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelemből kitűnik, hogy a CeramTec e kérelemmel valójában a főtanácsnok által végzett jogi elemzéssel való egyet nem értését kívánja kifejezni. Márpedig, amint az az eljárási szabályzat 83. cikkéből és a jelen ítélet előző pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, ilyen indok nem szerepel azon indokok között, amelyek igazolhatnák az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását. Egyébiránt a jelen eljárásban részt vevő érdekelteknek alkalma nyílt ezen eljárás írásbeli és szóbeli szakasza során is előadni azon jogi tényezőket, amelyeket relevánsnak véltek annak érdekében, hogy a Bíróság értelmezhesse az előterjesztő bíróság által feltett kérdések tárgyát képező uniós jogi rendelkezéseket. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy minden olyan információ a rendelkezésére áll, amely szükséges ahhoz, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában határozzon, és hogy a CeramTec által az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitására irányuló kérelmének alátámasztására hivatkozott elemek egyike sem igazolja az eljárási szabályzat 83. cikke szerinti újbóli megnyitást.

26

E körülmények között nem szükséges elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

27

Elöljáróban pontosítani kell, hogy bár az előterjesztő bíróság az első kérdést úgy fogalmazta meg, mint amely a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétlen törlési ok és az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének – az említett rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett – a) pontjában foglalt ok közötti kapcsolatra vonatkozik, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az e 7. cikk (1) bekezdésében foglalt feltétlen kizáró okok közül az alapeljárás kizárólag az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában foglalt kizáró okot érinti.

28

E körülmények között meg kell állapítani, hogy első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összefüggésben értelmezett a) pontjában foglalt feltétlen törlési ok és az ugyanezen rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétlen törlési ok önálló és egymást kizáró feltétlen törlési okok.

29

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az európai uniós védjegyet törölni kell, ha azt az e rendelet 7. cikkében foglalt rendelkezések megsértésével lajstromozták. Az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja előírja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan formából áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.

30

Ugyanezen rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy az európai uniós védjegyet törölni kell, ha a bejelentő az e védjegyre vonatkozó védjegybejelentés benyújtásakor rosszhiszeműen járt el.

31

Az első kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálni egymás után, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összefüggésben értelmezett 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétlen törlési ok és az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétlen törlési ok (a továbbiakban: két feltétlen törlési ok) önálló‑e, illetve hogy e két feltétlen törlési ok kölcsönösen kizárja‑e egymást.

32

Először is azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy a két feltétlen törlési ok önálló‑e abban az értelemben, hogy valamely védjegynek a bejelentő rosszhiszeműsége miatti, ezen 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján történő törléséhez nem szükséges előzetesen megvizsgálni az e 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában foglalt feltétlen kizáró ok fennállását.

33

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése megköveteli, hogy annak ne csak a szövegét, hanem a kontextusát, valamint azon jogi aktus céljait is figyelembe vegyék, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 1983. november 17‑i Merck‑ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2024. január 11‑i Inditex ítélet, C‑361/22, EU:C:2024:17, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy e két ok két külön pontban, nevezetesen az a) és b) pontban szerepel, amely pontokat pontosvessző választ el egymástól, ami az uniós jogalkotó azon szándékát tükrözi, hogy ezeket megkülönböztesse. Egyébiránt ezen 52. cikk (1) bekezdésének sem a bevezető mondatában, sem az azt követő felsorolásában nem szerepel olyan kifejezés, amely arra utalna, hogy a két feltétlen törlési okot egymáshoz képest valamilyen prioritási sorrendben kellene vizsgálni.

35

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének e szó szerinti értelmezését megerősíti mind az a szövegkörnyezet, amelybe e rendelkezés illeszkedik, mind pedig az általa követett célok.

36

E szövegkörnyezetet illetően meg kell jegyezni, hogy ezen 52. cikk (1) bekezdésében az a) pontban foglalt törlési ok a b) pontban foglalt törlési októl eltérően a 207/2009 rendelet 7. cikkében foglalt feltétlen kizáró okokra utal, és azt e cikkel összefüggésben kell értelmezni és értelmezni.

37

Ezenfelül a 207/2009 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt, lajstromozást feltétlen kizáró okok egymástól mind függetlenek, és önálló vizsgálatot igényelnek (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2015. szeptember 16‑i Société des Produits Nestlé ítélet, C‑215/14, EU:C:2015:604, 46. pont), így e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja maga is olyan feltétlen törlési okokra vonatkozik, amelyek egymástól függetlenek, és amelyek mindegyike saját hatállyal rendelkezik.

38

Következésképpen az ilyen önállóságot még inkább el kell ismerni az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt törlési ok és az ugyanezen rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt törlési ok között.

39

Egyébiránt, amint arra a főtanácsnok az indítványának 34. pontjában lényegében rámutatott, bár a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése összességében kimerítő jelleggel sorolja fel az európai uniós védjegyek feltétlen törlési okait, az általa érintett valamennyi feltétlen törlési ok eltérő jellegű. Az a) pontban foglalt ok ugyanis csak az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében kimerítően felsorolt esetekben alkalmazható, míg a b) pontban szereplő ok a „rosszhiszeműség” fogalmára utal, amely meghatározatlan számú helyzetben alkalmazható.

40

Ami az e feltétlen törlési okok által követett célokat illeti, azoknak közös célja az uniós védjegyszabályok által követett általános célkitűzés, amely az Unión belüli torzulásmentes versenyhez való hozzájárulás. E tekintetben, amint az többek között a 207/2009 rendelet (2) preambulumbekezdéséből kitűnik, e rendelet célja a belső piac létrehozása és működésének biztosítása. Ennek keretében az európai uniós védjegyre vonatkozó szabályok többek között az Unióban a torzulásmentes verseny rendszeréhez való hozzájárulásra irányulnak, amely rendszerben a vállalkozásoknak – ahhoz, hogy vásárlóikat áruik vagy szolgáltatásaik minősége révén meg tudják tartani – lehetőségük kell, hogy legyen olyan megjelölések lajstromoztatására, amelyek lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy az összetévesztés veszélye nélkül megkülönböztessék ezen árukat vagy szolgáltatásokat a máshonnan származóktól (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41

Mindazonáltal a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében említett feltétlen törlési okok céljai eltérőek.

42

Egyrészt ugyanis a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétlen törlési ok célja azon védjegyek érvénytelenítése, amelyeket annak ellenére lajstromoztak, hogy azok az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt egy vagy több feltétlen kizáró okba ütköznek, és ezért nem alkalmasak a lajstromozásra, mivel nem képesek ellátni védjegyfunkcióikat. E törlési ok magának a védjegynek a hiányosságát szankcionálja, és az e feltétlen kizáró okok mögött meghúzódó közérdek védelmére irányul.

43

Ami különösen a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában foglalt feltétlen kizáró okot illeti, a mögötte meghúzódó cél annak elkerülése, hogy a védjegyoltalom valamely vállalkozás számára monopóliumot nyújtson műszaki megoldásokra vagy az áru használati jellemzőire, amelyeket a fogyasztó a versenytársak áruiban is kereshet. Ezen kizáró ok célja tehát annak elkerülése, hogy a védjegyjog által nyújtott oltalom túlterjedjen azon megjelöléseken, amelyek lehetővé teszik valamely árunak vagy szolgáltatásnak a versenytársak által kínált áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetését, ezzel megakadályozva, hogy a versenytársak a védjegy jogosultjával versengve, szabadon kínálhassanak olyan árukat, amelyek az említett műszaki megoldásokat vagy használati jellemzőket tartalmazzák (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 14‑i Lego Juris kontra OHIM ítélet, C‑48/09 P, EU:C:2010:516, 43. pont; 2020. április 23‑i Gömböc ítélet, C‑237/19, EU:C:2020:296, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A cél ugyanis annak elkerülése, hogy a védjegy által nyújtott kizárólagos és állandó jog olyan más jogok időkorlátozás nélküli fenntartását eredményezze, amelyek fennmaradásának időtartamát az uniós jogalkotó korlátozni kívánta (2015. szeptember 16‑i Société des Produits Nestlé ítélet, C‑215/14, EU:C:2015:604, 45. pont).

44

Amint azt a főtanácsnok indítványának 37. pontjában lényegében megjegyezte, az ítélkezési gyakorlat szerint e cikk így egyensúlyt teremt két követelmény között, nevezetesen egyrészt az annak elkerüléséhez kapcsolódó követelmény, hogy a szabadalmaztatott műszaki megoldás oltalma a szabadalom lejártát követően is fennmaradjon, másrészt pedig azon követelmény között, hogy a lajstromozás kizártságát azokra a védjegyekre korlátozzák, amelyek ténylegesen akadályoznák valamely műszaki megoldás más vállalkozások általi használatát (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 14‑i Lego Juris kontra OHIM ítélet, C‑48/09 P, EU:C:2010:516, 44–48. pont).

45

Másrészt a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétlen törlési ok célja annak biztosítása, hogy az európai uniós védjegyrendszert igénybe venni kívánó gazdasági szereplők tisztességesen vegyenek részt a versenyben. Célja tehát a védjegybejelentésben rejlő hiba szankcionálása, nem pedig magának a védjegynek a szankcionálása.

46

A fenti megfontolásokból az következik, hogy a két feltétlen törlési ok önálló abban az értelemben, hogy ahhoz, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a szóban forgó védjegyet a bejelentő rosszhiszeműsége miatt töröljék, nem szükséges előzetesen megvizsgálni, hogy fennáll‑e az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott 7. cikkében szereplő feltétlen kizáró okok valamelyike. Így a rosszhiszeműség megállapításához nem szükséges annak megállapítása, hogy a szóban forgó megjelölés az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja értelmében az árunak kizárólag a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából áll. Ez fordítva is igaz, mivel annak megállapításához, hogy a megjelölés kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából áll, nem szükséges a bejelentő rosszhiszeműségének bizonyítása.

47

Másodszor meg kell vizsgálni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltétlen törlési okok kölcsönösen kizárják‑e egymást abban az értelemben, hogy e két ok egyikének alkalmazása kizárja a másik alkalmazását.

48

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének szövege sem a bevezető mondatában, sem az a) és b) pontjában nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek arra engednének következtetni, hogy az e pontokban említett törlési okok kölcsönösen kizárnák egymást.

49

Egyébiránt a 207/2009 rendelet rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely európai uniós védjegyet törölni lehessen a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltétlen törlési okok alapján. Kétségtelen, hogy a védjegy ezen okokra alapított törlése iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság az adott ügy sajátosságaitól függően helyénvalónak ítélheti, hogy csupán az említett okok egyikének vizsgálatára szorítkozzon. Ha ugyanis az megalapozott, a másik ok vizsgálata már nem szükséges a védjegy törléséhez. Mindazonáltal e bíróságot a 207/2009 rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg abban, hogy a másik okot is megvizsgálja.

50

A fentiekből következik, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltétlen törlési okok nem zárják ki egymást.

51

A fenti megfontolásokra tekintettel, az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összefüggésben értelmezett a) pontjában foglalt feltétlen törlési ok és az ugyanezen rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétlen törlési ok önálló, azonban egymást nem kizáró feltétlen törlési okok.

A második kérdésről

52

Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy valamely megjelölés védjegyként történő lajstromozása bejelentőjének rosszhiszeműsége – ha e lajstromozást valamely szabadalom lejártát követően kérelmezték – alátámasztható kizárólag e bejelentőnek az e megjelölés e szabadalom oltalma alatt álló műszaki megoldás kifejezésére való alkalmasságára vonatkozó véleménye alapján, függetlenül attól, hogy az említett megjelölés az e rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja értelmében véve kizárólag az árunak a műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából áll‑e.

53

Amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, mivel a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő „rosszhiszeműség” fogalmát e rendelet nem határozza meg, e fogalom jelentését és terjedelmét az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentése szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e fogalmat használják, és az említett rendelet célkitűzéseit (2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 43. és 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

54

Az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentése szerint a „rosszhiszeműség” fogalma tisztességtelen szándékot vagy gondolkodásmódot feltételez. E fogalmat ezenkívül a védjegyjog összefüggéseiben, azaz a gazdasági tevékenység körében kell értelmezni. E tekintetben a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.), majd az azt követően elfogadott 207/2009 és 2017/1001 rendelet is ugyanazt a célt követi, nevezetesen a belső piac megteremtésének és működésének célját.

55

Amint arra a jelen ítélet 40. pontja emlékeztetett, az európai uniós védjegyre vonatkozó szabályok többek között a torzulásmentes uniós verseny rendszeréhez való hozzájárulásra irányulnak, amely rendszerben a vállalkozásoknak – ahhoz, hogy vásárlóikat áruik vagy szolgáltatásaik minősége révén meg tudják tartani – lehetőségük kell, hogy legyen olyan megjelölések lajstromoztatására, amelyek lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy az összetévesztés veszélye nélkül meg tudják különböztetni ezen árukat vagy szolgáltatásokat a máshonnan származóktól (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

56

Következésképpen a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő feltétlen törlési ok akkor alkalmazandó, ha a releváns és egybehangzó bizonyítékokból kitűnik, hogy az európai uniós védjegy jogosultja az e védjegy lajstromozása iránti kérelmet nem a versenyben való tisztességes részvétel céljából, hanem azzal a szándékkal nyújtotta be, hogy az üzleti tisztesség követelményeivel nem összhangban álló módon megsértse harmadik személyek érdekeit, vagy azzal a szándékkal, hogy – adott esetben nem is egy konkrét harmadik személyre vonatkoztatva – a védjegy funkcióitól, többek között az előző pontban felidézett alapvető származásjelző funkciótól eltérő cél érdekében szerezzen kizárólagos jogot (2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 46. pont).

57

A védjegy bejelentőjének szándéka szubjektív elem, amelyet azonban az illetékes közigazgatási hatóságoknak és bíróságoknak objektív módon kell megállapítaniuk. Következésképpen a rosszhiszeműség feltételezett fennállását átfogóan kell megvizsgálni, figyelembe véve az eset valamennyi releváns ténybeli körülményét. A rosszhiszeműségre vonatkozó állítás csak ily módon értékelhető objektív módon (2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

58

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegéből nem tűnik ki, hogy a bejelentő esetleges rosszhiszeműségének értékeléséhez figyelmen kívül kell hagyni azokat a ténybeli körülményeket, amelyek hozzájárulnak vagy hozzájárulhatnak az e rendelet 52. cikke (1) bekezdésének az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összefüggésben értelmezett a) pontjában foglalt feltétlen törlési ok fennállásához.

59

Már a Bíróság ítélkezési gyakorlatából is kitűnik, hogy azon elemek, amelyek egyébként hozzájárulhatnak a lajstromozás viszonylagos kizáró okának megállapításához, relevánsak lehetnek a bejelentő 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműségének minősítése szempontjából, anélkül hogy a rosszhiszeműségnek valamely viszonylagos kizáró okkal összefüggésben történő jellemzése megkövetelné annak vizsgálatát, hogy ezen ok egyébként teljes mértékben teljesült‑e (lásd analógia útján: 2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 54. és 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

Hasonlóképpen, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő esetleges rosszhiszeműségének értékelése végett figyelembe lehet venni azon tényt, hogy a bejelentő megkísérelte meghosszabbítani a korábban szabadalmi oltalom alatt álló műszaki megoldáson fennálló monopóliumot. A bejelentő arra vonatkozó véleménye, hogy a védjegyként lajstromoztatni kívánt megjelölés alkalmas‑e arra, hogy teljes egészében vagy részben kifejezze e műszaki megoldást, szerepel azon elemek között, amelyek alátámaszthatják azon, a védjegy funkcióitól eltérő szándéknak a fennállását, amely arra irányul, hogy megakadályozza a versenytársakat abban, hogy belépjenek arra a piacra, amelyet a bejelentő a szabadalmának köszönhetően uralt. Ezen vélemény tartozhat azon releváns és egybehangzó valószínűsítő körülmények közé, amelyek szerint a lajstromozás iránti kérelmet nem a versenyben való tisztességes részvétel céljából, hanem az üzleti tisztesség követelményeivel nem összhangban álló szándékkal nyújtották be.

61

E lehetőség akkor is fennáll, ha az adott ügy releváns ténybeli körülményei lehetővé teszik a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában foglalt feltétlen kizáró ok teljes körű meghatározását, és akkor is, ha e körülmények e tekintetben elégtelenek, mivel – amint az az első kérdésre adott válaszból kitűnik – a két feltétlen törlési ok önálló, és nem zárja ki egymást kölcsönösen.

62

Következésképpen a bejelentőnek a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműsége megállapítható az e rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti feltétlen kizáró ok vizsgálata keretében tekintetbe vehető elemek figyelembevételével, anélkül hogy feltétlenül megállapítható lenne, hogy a szóban forgó megjelölés kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából áll.

63

Mindemellett a rosszhiszeműségre vonatkozó állítás értékeléséhez a bejelentő tényleges szándékát a releváns ténybeli körülmények összessége alapján kell megállapítani. Ezek között szerepel – amint azt a főtanácsnok indítványának 57. pontjában lényegében kifejtette – az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló helyzetben a vitatott védjegy jellege, a szóban forgó megjelölés eredete és a létrehozása óta történő használata, a szabadalom terjedelme, az üzleti logika, amelybe a vitatott védjegy bejelentése illeszkedik, valamint az e bejelentést övező események időbeli sorrendje.

64

Végül, tekintettel arra, hogy a 207/2009 rendelet 99. cikkének (1) bekezdése értelmében az európai uniós védjegy érvényességét vélelmezni kell, a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt okra hivatkozni kívánó, törlést kérelmező fél feladata, hogy a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműség bizonyítása érdekében a jelen ítélet 56. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatban említett releváns és egybehangzó valószínűsítő körülményeket terjesszen elő. Ilyen esetben ezt követően a védjegybejelentőnek kell bizonyítania, elfogadható magyarázatokkal szolgálva a követett célkitűzésekre és üzleti logikára vonatkozóan, hogy e lajstromozás jogszerű kereskedelmi stratégiába illeszkedett. E tekintetben pontosítani kell, hogy – amint arra a főtanácsnok indítványának 58. pontjában lényegében rámutatott – önmagában azon tény, miszerint valamely rosszhiszeműen lajstromozott védjegy betölti a védjegy sajátos funkcióit, és különösen a származásjelző funkciót, önmagában nem képezi akadályát a védjegy törlésének. Ugyanis, amint az ezen ítélkezési gyakorlatból is következik, az e funkciókat betöltő védjegyet akkor is törölni kell, ha a lajstromozását azzal a szándékkal kérték, hogy az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétes módon sértse harmadik személyek érdekeit.

65

A fenti megfontolások összességére tekintettel, a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely megjelölés védjegyként történő lajstromozása bejelentőjének rosszhiszeműsége – ha e lajstromozást valamely szabadalom lejártát követően kérelmezték – alátámasztható többek között e bejelentőnek az e megjelölés e szabadalom oltalma alatt álló műszaki megoldás teljes vagy részleges kifejezésére való alkalmasságára vonatkozó véleménye alapján, függetlenül attól, hogy az említett megjelölés e rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja értelmében véve kizárólag az árunak a műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából áll‑e. A bejelentő rosszhiszeműsége esetleges fennállásának értékelése szempontjából releváns körülmények között szerepel továbbá a vitatott védjegy jellege, a szóban forgó megjelölés eredete és a létrehozása óta történő használata, a szabadalom terjedelme, az üzleti logika, amelybe a vitatott védjegy bejelentése illeszkedik, valamint az e bejelentést övező események időbeli sorrendje.

A harmadik kérdésről

66

Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a bejelentő rosszhiszeműsége értékelhető a szóban forgó védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtását követően felmerült körülmények alapján.

67

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövegéből kitűnik, hogy a védjegyet törölni kell, ha a bejelentő az e védjegyre vonatkozó védjegybejelentés benyújtásakor rosszhiszeműen járt el.

68

E rendelkezésből tehát az következik, hogy a rosszhiszeműség megvalósulásának megítélése szempontjából a lajstromozási kérelemnek az érintett által történő benyújtásának időpontja bír jelentőséggel (2009. június 11‑i Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ítélet, C‑529/07, EU:C:2009:361, 35. pont; 2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 59. pont).

69

Amint arra jelen ítélet 56. pontja emlékeztetett, a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő feltétlen törlési ok akkor alkalmazandó, ha a releváns és egybehangzó bizonyítékokból kitűnik, hogy az európai uniós védjegy jogosultja az e védjegy lajstromozása iránti kérelmet nem a versenyben való tisztességes részvétel céljából, hanem azzal a szándékkal nyújtotta be, hogy az üzleti tisztesség követelményeivel nem összhangban álló módon megsértse harmadik személyek érdekeit, vagy azzal a szándékkal, hogy – adott esetben nem is egy konkrét harmadik személyre vonatkoztatva – a védjegy funkcióitól, többek között az alapvető származásjelző funkciótól eltérő cél érdekében szerezzen kizárólagos jogot.

70

A bejelentő rosszhiszeműségének átfogó értékelése keretében figyelembe kell venni a védjegybejelentés benyújtásakor fennálló összes releváns ténybeli körülményt (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 12‑i Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO ítélet, C‑104/18 P, EU:C:2019:724, 59. pont).

71

Ebből következik, hogy ezen értékelésnek valamennyi olyan tényezőre kell alapulnia, amely a bíróságot tájékoztathatja a bejelentőnek a szóban forgó védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló szándékáról. A védjegybejelentés benyújtását követően fennálló körülmények is utalhatnak a bejelentő ezen időpontban fennálló szándékára.

72

Ezzel szemben az olyan elem, amelyről a bejelentő csak a szóban forgó védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtását követően szerzett tudomást, nem alkalmas arra, hogy megváltoztassa e bejelentő észlelését e bejelentés időpontjában.

73

A jelen ügyben azon körülmény – amelynek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, hogy a CeramTec csak e bejelentést követően szerzett tudomást arról, hogy a króm‑oxidnak a termékeibe való belefoglalása nem bírt műszaki hatással, nem lehet releváns a CeramTec ezen említett bejelentés időpontjában nem létező észlelésének utólagos megállapítása szempontjából.

74

A fenti megfontolások összességére tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy a bejelentő rosszhiszeműsége nem értékelhető a szóban forgó védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtását követően felmerült körülmények alapján.

A költségekről

75

Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

1)

A[z európai uniós] védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet 52. cikkének (1) bekezdését

2)

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját

3)

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját