(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2023. november 16-án az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2023. október 3-án az Europacable (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló bizottsági végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) (3) és (4) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az érintett termék behozatalára nem vonatkozott nyilvántartásbavételi kötelezettség. Ezzel kapcsolatban egyetlen fél sem fogalmazott meg észrevételt.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2024. június 14-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. Az MP Birla Grouptól (a továbbiakban: Birla csoport) érkeztek észrevételek. (4).

(5)

A javasolt vámok (4) preambulumbekezdésben említett összefoglalójának nyilvánosságra hozatalát követően az STL csoport azt állította, hogy az előzetes tájékoztatási dokumentum hiányos, mivel a Bizottság nem adott részletes magyarázatot a csoporton belüli nyereség megszüntetésének elutasítására vonatkozóan. Az eljárás e szakaszában a Bizottság csak az elírásokkal kapcsolatos észrevételeket vette figyelembe a dömpingszámítás során. Az STL csoport állítása nem ilyen elírásokra vonatkozott. Ezen túlmenően a Bizottság az ideiglenes rendelet (74) preambulumbekezdésében részletes magyarázatot adott a csoporton belüli nyereség megszüntetéséhez kapcsolódó állítás elutasítására vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az előzetes tájékoztatási dokumentum és az ideiglenes nyilvánosságra hozatal az alaprendelet 19a. cikkében foglalt előírás szerinti teljeskörű információt szolgáltatott, lehetővé téve a vállalat számára, hogy észrevételeket tegyen az ideiglenes nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban.

(6)

A Bizottság 2024. július 12-én az ideiglenes rendelettel ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára.

(7)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésének alapjául szolgáló alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) a panaszos, valamint a Birla csoport, az STL csoport (5), az APAR, az Aberdare Technologies Private Limited (a továbbiakban: Aberdare), a Finolex Cables Limited (a továbbiakban: Finolex) és az indiai kormány exportáló gyártók az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványt nyújtottak be, amelyben ismertették álláspontjukat.

(8)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor az STL és a Birla csoportokkal.

(9)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ feltárását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(10)

Az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság a számtanilag képzett exportárnak az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban történő meghatározása érdekében tovább vizsgálta az STL csoportnak a második, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül történő exportértékesítéseit.

(11)

E célból az alaprendelet 16. cikkének megfelelően a Bizottság helyszíni ellenőrző látogatást tett a Metallurgica Bresciana (Dello, Olaszország) telephelyén a benyújtott adatok ellenőrzése céljából.

(12)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni az Indiából származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(13)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően két exportáló gyártói csoporttól, nevezetesen a Birla csoporttól és az STL csoporttól érkeztek észrevételek.

(14)

A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor a Birla csoport és az STL csoport részvételével.

(15)

A Bizottság 2024. október 30-án újabb tájékoztatást nyújtott az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az indiai kormánytól kapott észrevételekről, amely témákkal az érdekelt felek végső tájékoztatása során nem foglalkoztak. Az érdekelt felek újabb tájékoztatásával kapcsolatban nem nyújtottak be további észrevételeket.

(16)

mivel az ideiglenes intézkedések bevezetését követő vizsgálat megindításával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (7)–(39) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(17)

mivel az uniós gyártók, importőrök és az indiai exportáló gyártók körében végzett mintavétellel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (40)–(46) preambulumbekezdésében foglalt megállapításait és következtetéseit.

(18)

mivel a vizsgálati időszakkal és a figyelembe vett időszakkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (50) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(19)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Europacable megismételte, hogy nem ért egyet az indiai exportáló gyártók azon állításával, hogy a „nem önállóan beburkolt” optikai szálakat ki kell zárni a termékkörből. Felhívták a Bizottság figyelmét annak kockázatára, hogy a behozatal helytelen KN-kód alá került bejelentésre, és kérték, hogy a Bizottság tájékoztassa az uniós vámhatóságokat erről a potenciális kockázatról. A Bizottság nyugtázta ezt az észrevételt.

(20)

A vizsgált termékre, az érintett termékre, a hasonló termékre és a termékkörre vonatkozó további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (51)–(61) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(21)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottsághoz írásbeli észrevételek érkeztek az indiai hatóságoktól, a mintában szereplő két exportáló gyártói csoporttól (a Birla és az STL csoportoktól), a mintában nem szereplő három együttműködő exportáló gyártótól, valamint a panaszostól.

(22)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Birla csoport négy észrevételt nyújtott be a rendes érték kiszámításával kapcsolatban, különösen a vizsgálati időszak alatt a hasonló termékhez kapcsolódó értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) megállapítása szempontjából releváns egyes elemekkel kapcsolatban. A Bizottság elfogadott egy észrevételt, mivel azt indokoltnak találta, és elutasította a másik három állítást. Az elutasított észrevételekkel kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy maguk az észrevételek, valamint a vonatkozó elemzés és indokolás bizalmas jellegűek. A Birla csoport csak a konkrét tájékoztatás során kapott részletes magyarázatot.

(23)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az STL-csoport és az indiai kormány megismételte az ideiglenes rendelet (74) preambulumbekezdésében foglalt állítást, miszerint az optikai szálakból álló kábelek előállítási költségének nem kell magában foglalnia a kapcsolatban álló felek és az optikai szálakból álló kábelek gyártásához felhasznált félkész termékeket (például az előformázott üveget és/vagy az optikai szálakat) gyártó üzletágak között átcsoportosított nyereséget. Ugyanakkor sem az STL csoport, sem az indiai kormány nem hozott be új elemeket az ellenőrző látogatáshoz képest. A Bizottság ezért fenntartotta ideiglenes következtetéseit, és elutasította ezt az állítást.

(24)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Birla csoport két észrevételt tett a rendes érték kiszámítását illetően, konkrétabban arról, hogy a rendes érték kiszámítása során miként kezelnek bizonyos pénzügyi költségeket, valamint az SGA-költségek és a nyereség forrását. A Bizottság mindkét állítást elutasította. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy maguk az észrevételek, valamint a vonatkozó elemzés és indokolás bizalmas jellegűek. A Birla csoport részletes magyarázatot kapott.

(25)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az STL csoport megismételte azt az állítását, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie az üzletágak közötti nyereségnek a vállalatok számviteli nyilvántartásai, vagyis az indiai általánosan elfogadott számviteli elvek és az IFRS szerinti megszüntetését. Az STL csoport továbbá azt állította, hogy a vállalaton belüli kiiktatott nyereség a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikke és az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében nem az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos költségként jelentkezett. Az STL csoport továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy az STL csoport részét képező két vállalat összevont pénzügyi kimutatásai helyett miért az üzletágak adatállományát használta fel. Végezetül az STL csoport azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az összes rendelkezésre álló bizonyítékot a költségeknek a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikke és az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti megfelelő felosztására vonatkozóan, és elutasította az összevont kimutatásokat.

(26)

A dömpingkülönbözet kiszámításához az előállítási költségeket terméktípusonként, azaz termékkódonként állapítják meg, mint ahogyan később a dömpingkülönbözetek kiszámításához felhasznált dömpingösszegeket is. A vállalatok belső számviteli nyilvántartásai (STL és STCS) az „anyagszám” szintjén kerülnek rögzítésre, amely összekapcsolható az e vizsgálat során megállapított termékkóddal. A vállalatok összevont kimutatásai nem tették lehetővé a termékkódonkénti előállítási költség megállapítását, ezért nem lehetett azokat felhasználni.

(27)

Továbbá, amint az az ideiglenes rendelet (74) preambulumbekezdésében szerepel, a Bizottság a vállalatok számviteli rendszerében könyvelt és bejelentett, valamint a Bizottság által ellenőrzött előállítási költségeket használta fel. Az üzletágak könyvelt költségei megfelelően tükrözték az optikai szálakból álló kábelek előállításához felhasznált félkész termékekhez kapcsolódó költségeket. Az ellenőrző látogatás során a Bizottság felkérte a vállalatokat, hogy adjanak részletes magyarázatot az üzletágak között átruházott nyereségre vonatkozóan. A Bizottság megjegyezte, hogy az STL csoport eltérő becsléseket nyújtott be az üzletágak névleges nyereségéről, anélkül, hogy alátámasztó bizonyítékot szolgáltatott volna, és nem állapított meg összefüggést az (üzletágak közötti nyereségek megszüntetésén alapuló) összevont nyereség és az optikai szálakból álló kábelek előállítási költsége között az anyagszám szintjén.

(28)

Továbbá azzal az állítással kapcsolatban, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a költségek megfelelő felosztására vonatkozó összes rendelkezésre álló bizonyítékot, a Bizottság megjegyezte, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikke és az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése nem foglalkozik a vállalaton belüli nyereség kezelésével. E cikkek előírják, hogy a költségeket általában a vizsgálat alá vont fél által vezetett nyilvántartások alapján kell kiszámítani. Ezt a kérdést a jelenlegi vizsgálatban nem vizsgálják, mivel a Bizottság az egyes vállalatok nyilvántartásai alapján határozta meg az optikai szálakból álló kábelek költségét. E cikkek továbbá előírják az abban az esetben alkalmazandó módszertant, ha a vállalat nyilvántartásai nem tükrözik észszerűen a vizsgált termékhez és a vizsgált termék értékesítéséhez kapcsolódó költségeket, és konkrétan azt, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő módszer, előnyben kell részesíteni a költségek forgalom alapján történő felosztását. Ezt a kérdést a jelenlegi vizsgálatban sem vizsgálják, mivel az érintett termékkel kapcsolatos költségeket a vállalat üzletáganként könyvelte el, ezért nem volt szükség a költségek felosztására. Végül e cikkek a költségeknek a kezdeti szakaszban történő kezelését írják elő, ami a jelenlegi esetben nem vitatott.

(29)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy minden rendelkezésre álló bizonyítékot megfelelően értékelt és felhasznált a rendes érték meghatározásához. A Bizottság a bizonyítékokat megbízhatónak és megfelelőnek találta. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(30)

Az STL csoporton belül az egyik, a többivel kapcsolatban álló vállalat (STL) jog- és székhelydíjat kapott az ugyanazon csoporton belüli másik, vele kapcsolatban álló vállalattól (STCS). Az ideiglenes szakaszban a Bizottság az STL-nek az optikai szálakból álló kábelek értékesítéseihez kapcsolódó SGA-költségek kiszámításakor nem osztotta fel az STCS által fizetett jog- és székhelydíjakból származó bevételeket. Az STL csoport és az indiai kormány azt állította, hogy ennek alapján a Bizottságnak a következetesség érdekében az STCS SGA-költségeinek kiszámításakor figyelmen kívül kellene hagynia az STCS-nél az e jog- és székhelydíjak kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket is.

(31)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A kifizetett jog- és székhelydíjak egyértelműen az optikai szálakból álló kábelek gyártására vagy értékesítésére vonatkoztak, ezért ezeket a költségeket bele kell számítani az optikai szálakból álló kábelek értékesítésével kapcsolatos SGA-költségek teljes összegébe. Az STL csoport esetében az STCS által fizetett jog- és székhelydíjak bevételnek minősülnek. Különösen a jogdíjak értékesítéséből származó bevétel nem kapcsolódik valójában az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése értelmében vett „hasonló terméknek a vizsgált exportőr vagy gyártó általi […] előállításához és értékesítéséhez”. Más szóval a szellemitulajdon-jogokból származó bevételek a Törvényszék Sveza-ügyben (6) hozott ítéletében szereplő értelmében nem kapcsolódnak „valójában a szóban forgó termék előállításához és értékesítéséhez”. Ezek a bevételek a jelenlegi eljárás szempontjából alapvetően a kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódnak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(32)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az STL csoport azt állította, hogy a Bizottság kettős mércét alkalmazott azáltal, hogy az STCS által fizetett jog- és székhelydíjakat költségként kezelte, és ezért e költségeket figyelembe vette az STCS SGA-költségeinek kiszámításakor, miközben az STL-hez kapcsolódó SGA-költségek kiszámításánál kizárta az STL megfelelő bevételét. Az STL csoport megismételte, hogy mindkét vállalat esetében a költségeket és a jog- és a székhelydíjakból származó bevételeket vagy ki kell zárni, vagy bele kell számítani e vállalatok SGA-költségeinek kiszámításába.

(33)

A Bizottság egyértelművé teszi, hogy a vállalat által gyártott termékek értékesítésével kapcsolatos költségeket és az igazgatási költségeket figyelembe veszik a vállalat SGA-költségeinek kiszámítása során. A termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek azonban bevételnek minősülnek, és meghatározásuk szerint nem SGA-költségek. Ezért az STCS SGA-költségeinek kiszámításához a Bizottságnak figyelembe kellett vennie az optikai szálakból álló kábelek után fizetett jog- és székhelydíjakat, mivel azok az optikai szálakból álló kábelek értékesítéséhez kapcsolódtak. Hasonlóképpen, az STL SGA-költségeinek kiszámításához figyelembe vették az optikai szálakból álló kábelek értékesítésével kapcsolatos költségeket, és nem volt ténybeli alap arra, hogy az optikai szálakból álló kábelek SGA-költségeiből levonják a jog- és a székhelydíjak értékesítéséből származó bevételeket, mivel azok nem kapcsolódtak az optikai szálakból álló kábelek értékesítéséhez. Ezenkívül az STL csoport ezeket a bevételeket nem kapcsolta össze az STL-nek a szóban forgó vállalatra vonatkozó számításban figyelembe vett SGA-költségeivel, amelyeket ellentételezhettek volna. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(34)

A rendes érték meghatározásával kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (62)–(75) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(35)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottság megvizsgálta az STL csoporttal kapcsolatban álló, Indiából származó, optikai szálakból álló kábeleket importáló Metallurgica Bresciana vállalatot. Az STL csoport azt állította, hogy a Metallurgica Bresciana ezeket a behozatalokat más termékek gyártásához használta fel. A helyszíni ellenőrzés azonban feltárta, hogy a leányvállalat által teremtett hozzáadott érték minimális volt, ezért ezek az értékesítések az Indiából importált optikai szálakból álló kábelek viszonteladásában nyilvánultak meg. Az STL csoport kifejtette továbbá, hogy ezekre a beszerzésekre a Metallurgica Bresciana értékesítési ajánlatának kiegészítéseként került sor. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bár a Metallurgica Bresciana optikai szálakból álló kábelek gyártója, ezen ügyletek tekintetében kapcsolatban álló importőrként/kereskedőként járt el. Következésképpen, amint azt az ideiglenes rendelet (80) preambulumbekezdése ismerteti más kapcsolatban álló importőrökkel/kereskedőkkel kapcsolatban, a Bizottság ezekre az ügyletekre az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdését alkalmazta.

(36)

Az STL csoport és az indiai kormány megismételte az ideiglenes rendelet (78) preambulumbekezdésében foglalt azon állítást, miszerint a Bizottságnak az STL-lel kapcsolatban álló STL France nevű vállalatot raktárkezelő fióktelepként, nem pedig kapcsolatban álló importőrként kell kezelnie. Ezzel kapcsolatban nem nyújtottak be további bizonyítékot.

(37)

A Bizottság ezért fenntartotta azon álláspontját, hogy az STL France kapcsolatban álló importőrként járt el, ezért az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján kell képezni.

(38)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az STL csoport azt állította, hogy a Bizottságnak helyszíni fizikai ellenőrzést kellett volna végeznie az STL France-nál, és hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta e vállalat „alapvető vizuális elemeit”, amelyek lehetővé tették volna a Bizottság számára annak megállapítását, hogy az STL France inkább „kereskedőre hasonlított”, nem pedig importőrre. Az STL csoport azt állította, hogy amennyiben a vállalat kereskedőnek minősül, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint a Kínával szembeni, optikai szálakból álló kábelekkel kapcsolatos vizsgálatban használt „kínai vagy hongkongi kereskedők” nyereségén alapuló 10 %-os nyereséget kell alkalmazni. Ezenkívül az STL csoport azt állította, hogy mivel a Bizottság Olaszországban található helyiségeiben „ellenőrizte” a Metallurgica Brescianát, az STL France vállalatot hátrányosan megkülönböztető bánásmódban részesítették. Az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött bizalmas észrevételeiben az STL csoport egy, az STL-nél tett helyszíni ellenőrző látogatás során gyűjtött bizonyítékra hivatkozott.

(39)

Először is a Bizottság megjegyezte, hogy az STL csoport ellentmondó információkat szolgáltatott az STL France szerepével kapcsolatban. Míg az STL csoport kezdetben azt állította, hogy az STL France egy raktár, az érdekelt felek végső tájékoztatását követően további magyarázat nélkül azzal érvelt, hogy az STL France kereskedő, nem pedig importőr.

(40)

A Bizottság egyértelművé tette, hogy egy piacvédelmi vizsgálat keretében nem végez fizikai ellenőrzéseket a vállalatok telephelyein, hanem – amint azt az alaprendelet 16. cikke megállapítja – „látogatásokat tesz az importőrök, exportőrök, kereskedők, képviselők, gyártók/termelők, kereskedelmi szövetségek és szervezetek által nyilvántartott adatok megvizsgálása, továbbá a dömpinggel és a károkkal kapcsolatos információk ellenőrzése érdekében”. Más szóval helyszíni ellenőrző látogatásokat tesz annak megállapítása érdekében, hogy a kérdőívre adott válaszban foglalt információk megbízhatók-e, azaz a helyszíni ellenőrzés célja az, hogy a kitöltött kérdőívet összeegyeztesse a vállalat számviteli nyilvántartásaival és a vállalat telephelyén rendelkezésre álló részletes számviteli dokumentumokkal.

(41)

A Bizottság helyszíni ellenőrző látogatást tett a Metallurgica Bresciana olaszországi telephelyén, mivel az információkat az STL csoport indiai telephelyén végzett ellenőrző látogatás során nem lehetett ellenőrizni. Másrészt a Bizottság ellenőrizhette az STL France által az STL telephelyén végzett helyszíni ellenőrzés során szolgáltatott információkat, mivel az STL France számviteli nyilvántartásai hozzáférhetők voltak. Ezenkívül a hiánypótlást kérő levélre adott válaszában az STL csoport kijelentette, hogy az STL France számviteli rendszere Indiában hozzáférhető, de a Metallurgica Bresciana számlakönyvei és kimutatásai csak az olaszországi üzemben érhetők el, mivel valamennyi számviteli dokumentumot Olaszországban őriznek. A két vállalat nem volt ugyanabban a helyzetben, tehát indokolt volt a vizsgálati csoport eltérő megközelítése. Emlékeztettek továbbá arra, hogy nem áll fenn jogi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor. A vállalat továbbá nem fejtette ki, hogy melyek azok a vizuális elemek, amelyek megkülönböztetik a kereskedőt az importőrtől. Ezért a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint helyszíni ellenőrző látogatást kellett volna tennie az STL France telephelyén, és hogy a vállalatot hátrányosan megkülönböztető bánásmódban részesítette volna.

(42)

Ami azt az állítást illeti, hogy az STL France-t kereskedőnek kell tekinteni, a Bizottság egyértelművé tette, hogy az STL France kiigazításában használt 20 %-os nyereség az optikai szálakból álló kábelek importőreinek, vagyis az STL France-szal azonos típusú tevékenységet folytató vállalatoknak a Kínára vonatkozó korábbi vizsgálat során megállapított kereskedelmi tevékenységéből (újraértékesítéséből) származó nyereségén alapul. Ezért a vállalat állításával ellentétben ez az STL France számára rendelkezésre álló legjobb helyettesítő érték. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a helyszíni ellenőrzésről készült igazolás, amelyre az STL csoport beadványának bizalmas változatában hivatkozott, nem bizonyítja, hogy a vállalat nem az érintett ügyletek importőre, és ezért nem támasztja alá az STL csoport erre vonatkozó állítását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(43)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az STL csoport és az indiai kormány továbbá azt állította, hogy az exportárnak az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti képzéséhez használt haszonkulcs (20 %) nem tekinthető észszerűnek. Kijelentették, hogy a 20 %-os haszonkulcs forrása az optikai szálakból álló kábelek Kínával szembeni korábbi vizsgálata (7) volt, ezért ez a haszonkulcs nem tekinthető reprezentatívnak az Indiából származó optikai szálakból álló kábelek importőre számára.

(44)

A 20 %-os haszonkulcs a Kínára vonatkozó előző vizsgálat során független importőr által benyújtott, ellenőrzött pénzügyi kimutatásokon alapult. A független importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság ezt az optikai szálakból álló kábelek uniós piacon történő értékesítésének megfelelő és észszerű helyettesítőjének tekintette ebben az esetben is, mivel a nyereség az európai piacon zajló tényleges ügyleteken alapult.

(45)

Ezenkívül az STL csoport és az indiai kormány azzal érvelt, hogy a Kínából érkező behozatalra megállapított dömpingkülönbözet sokkal magasabb volt, mint a jelenlegi vizsgálatban az STL csoportra vonatkozóan meghatározott dömpingkülönbözet, ami valószínűleg megmagyarázza az importőröknél a kínai ügyben keletkezett magas nyereséget.

(46)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a dömpingkülönbözet kiszámítása a rendes érték és az exportár közötti különbségek figyelembevételével történik, míg a haszonkulcsot az optikai szálakból álló kábelek teljes bevételének az összköltséggel (a beszerzési árak plusz SGA-költségek) való összehasonlításával állapítják meg. Ezért a dömpingkülönbözetek és/vagy a beszerzési árak elemzéséből nem vonhatók le érdemi következtetések a független importőr haszonkulcsának szintjére vonatkozóan.

(47)

Az STL csoport számos alternatívát javasolt egy független importőr észszerű haszonkulcsára: i. az STL France tényleges felhalmozott nyeresége, ii. a vele kapcsolatban álló olaszországi Metallurgica Bresciana nyeresége vagy iii. a Bizottság gyakorlata alapján 5 %-os nyereség, amennyiben más információ nem áll rendelkezésre. Végezetül az STL csoport azt állította, hogy a Bizottság felhasználhatja az STL France-szal azonos tevékenységi területen működő vállalatok által bejelentett haszonkulcsokat. Ennek alátámasztásaként az STL csoport jelentést nyújtott be; ebben 14 vállalatot sorolt fel, amelyek egyike sem kapcsolódik az STL csoporthoz. Ez a jelentés eredetileg a francia adóhatóságok számára készült.

(48)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem volt lehetséges az egymással kapcsolatban álló felek haszonkulcsának alkalmazása, ami ellentétes lenne az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének rendelkezéseivel, mivel a társulás által érintettnek tekinthető. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy 5 %-os haszonkulcsot csak kivételes körülmények között alkalmaznak (azaz más információ nem áll rendelkezésre). Itt nem ez a helyzet, hiszen a Bizottság rendelkezésére álló információk egyértelműen azt mutatják, hogy az 5 %-os haszonkulcs ebben az esetben nem megfelelő. Végezetül a Bizottság megvizsgálta az STL csoport által benyújtott jelentést, és megállapította, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok közül csak négy rendelkezett száloptikával a termékkatalógusában. Ezenkívül ezek a vállalatok nem az optikai szálas üzletágra szakosodtak, hanem különböző réz tápkábelek, elektromos anyagok és más ipari eszközök nagykereskedői voltak. Ezen túlmenően e vállalatok nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi kimutatásai sem az egyes szegmensek jövedelmezőségét, sem az egyes szegmenseknek a teljes forgalmon belüli súlyát nem adták meg. Végezetül nincs arra utaló jel, hogy ezek a vállalatok ténylegesen gyártottak-e optikai szálakból álló kábeleket, vagy csak importáltak-e az uniós piacon történő viszonteladás céljából. Ezért a független importőrnek a kínai vizsgálatban megállapított haszonkulcsa maradt a legmegfelelőbb alternatíva, mivel a független importőrhöz kapcsolódó nyereség az optikai szálakból álló kábelek üzletágát érintette, és a Bizottság ellenőrizte. Végül és legfőképpen egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a Kínából származó behozatal tekintetében „észszerűnek” tekintett haszonkulcs észszerűtlen lenne az Indiából származó behozatal tekintetében. Ezért a Bizottság elutasította az STL csoport által javasolt lehetőségeket.

(49)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az STL csoport megismételte, hogy kiigazításra csak az „esedékes” és „észszerű” nyereség tekintetében kerülhet sor. Az STL csoport kijelentette továbbá, hogy követte az Ernst & Young transzferárazási szabályokra vonatkozó tanácsát, amely szerint Európában a korlátozott kockázatú forgalmazókra jellemző nettó árrés 2,7 % és 9,1 % között mozog, az értékesítések mediánja pedig 5,1 %-os, ami összhangban áll az STL France haszonkulcsával. Ezenkívül az STL csoport azt állította, hogy a Bizottság észszerűtlen haszonkulcsot alkalmazott, amely meghaladta az ebben az összefüggésben „megfelelő” mértéket. Az STL csoport kijelentette, hogy a Bizottságnak az STL France tényleges haszonkulcsát vagy a Metallurgica Bresciana tényleges haszonkulcsát kell alkalmaznia.

(50)

A Bizottság megjegyezte, hogy az a tény, hogy az STL France haszonkulcsa ugyanabban a tartományban van, mint több vállalat mediánja, nem bizonyítja, hogy az STL France haszonkulcsát nem befolyásolta az exportőr és az importőr közötti társulás. A Metallurgica Bresciana haszonkulcsát az exportőrrel való kapcsolat is befolyásolja, ezért haszonkulcsa sem használható fel e tekintetben. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(51)

Ezenkívül az STL csoport megismételte a (43) preambulumbekezdésben foglalt állítását. Azt állította továbbá, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel kapcsolatos korábbi vizsgálat vizsgálati időszaka (2019. július 1. – 2020. június 30.) a Covid19-világjárvány idején volt, amikor az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat rendkívül magas haszonkulcsot könyvelt el, mivel a lezárások idején az optikai szálakból álló kábelek gyártása lelassult, miközben a kereslet nőtt, többek között amiatt, hogy az otthonokban jobb internetkapcsolatra volt szükség a távmunka és a távoktatás lehetővé tétele érdekében. Ezért az STL csoport azt állította, hogy a Bizottság által az említett vizsgálat során alkalmazott haszonkulcs nem tükrözi azt a haszonkulcsot, amelyet az importőrök általában, a Covid19-világjárvány alatti sajátos körülmények nélkül elérnek. Az STL csoport több példát is szolgáltatott korábbi vizsgálatokra, amelyekben a Bizottság megállapította, hogy bizonyos adatok nem reprezentatívak, vagy más módon nem megbízhatóak, ha azokat a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények érintették.

(52)

A Bizottság megjegyezte, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel kapcsolatban Kínával szemben folytatott előző vizsgálat vizsgálati időszakát (2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig) csak részben érintette a Covid19-világjárvány. Továbbá az optikai szálakból álló kábelekkel kapcsolatos korábbi, Kínával szembeni vizsgálat során a Bizottság értékelte a független importőrök érdekeit. E vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy „egy importőr sem állította, hogy a Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorolt volna üzleti tevékenységére. Az egyik importőr arról számolt be, hogy 2020 márciusában a korlátozó intézkedések miatt tapasztalt némi lassulást, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válság hatására nőtt az otthoni üvegszálas hálózatokhoz (a továbbiakban: FTTH-hálózat) kapcsolódó projektek fontossága”, (8) és hogy „[Az importőrök azt is előadták, hogy ügyfeleikkel hosszú távú árubeszerzésre irányuló szerződéseket kötöttek, amelyek 2–4 éves időtartamra rögzített árakat állapítanak meg, és nem tartalmaznak a beszerzési ár előre nem látható emelkedésének esetében alkalmazandó árkiigazítási záradékot. Emiatt a megnövekedett költségeket nem lehetséges áthárítani ügyfeleikre. Az importőrök azzal is érveltek, hogy a jelenlegi vizsgálat során meghirdetett pályázatokon nem tudnak ajánlatot tenni, mivel nem ismert előttük, hogy az intézkedések elrendelése esetén milyen áron tudják majd beszerezni az optikai szálakból álló kábeleket.”  (9) A Bizottság ezért nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat a Covid19-világjárvány miatt rendkívül magas nyereséget könyvelt volna el. Az STL csoport e tekintetben nem nyújtott be konkrét, a Bizottság következtetéseinek ellentmondó bizonyítékot. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(53)

Az exportár meghatározására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (76)–(81) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetéseit.

(54)

A rendes érték és az exportár összehasonlítására vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (82) és (88) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat.

(55)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(56)

A HFCL csoportról megállapítást nyert, hogy nem dömpingelt, ezért exportja nem tartozik az intézkedések hatálya alá.

(57)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Aberdare és az APAR azt is állította, hogy a Bizottságnak nagyobb átláthatóságot kellene biztosítania a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes különbözet kiszámítása tekintetében.

(58)

A Bizottság tisztázta, hogy a többi együttműködő vállalat esetében a dömpingellenes különbözetet a Birla csoport és az STL csoport esetében megállapított dömpingkülönbözetek és CIF-értékek alapján állapította meg, az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésében foglaltak szerint.

(59)

mivel a mértékegységek meghatározásával kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (96) preambulumbekezdésében foglalt következtetését.

(60)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (97) és (98) preambulumbekezdésében foglalt következtetését.

(61)

mivel a belső felhasználással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (99)–(104) preambulumbekezdésében foglalt megállapításait.

(62)

mivel az uniós felhasználással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (105)–(110) preambulumbekezdésében foglalt megállapításait.

(63)

A (19) preambulumbekezdésben említettek szerint a panaszos megismételte az indiai exportáló gyártók által az indiai Fellebbezési Törvényszék ítélete alapján tett – az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdésében is ismertetett – észrevételét, és rámutatott, hogy bár ez az ítélet nincs hatással az uniós vámjog értelmezésére és alkalmazására, sürgette a Bizottságot, hogy hívja fel a nemzeti vámhatóságok figyelmét a dömpingellenes intézkedések kijátszásának kockázatára ebben az esetben.

(64)

A Bizottság tudomásul vette ezt az észrevételt, és lépéseket fog tenni az intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

(65)

mivel az érintett országból érkező behozatallal kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (111)–(118) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait.

(66)

mivel az érintett országból érkező dömpingelt behozatal áraival, az áralákínálással és az árlenyomással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (119)–(125) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(67)

mivel az általános megjegyzésekkel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (126)–(129) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(68)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az indiai kormány megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, termelési volumene és termelési kapacitása a szabadpiaci kereslet csökkenése ellenére nőtt a vizsgálati időszakban, és hogy a beruházások megtérülése 2022 óta szintén pozitív tendenciát mutatott.

(69)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Birla csoport megismételte az indiai kormány állításait, és azzal érvelt, hogy valamennyi makrogazdasági mutató pozitív fejleményt mutatott, ami arra enged következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Ez az exportőr azt is megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (133) preambulumbekezdésében leírt kapacitáskihasználás alakulása az uniós gazdasági ágazat azon döntésének tudható be, amely a kapacitás növelésére és ezzel egyidejűleg a termelés csökkentésére irányult.

(70)

A Birla csoport megjegyezte továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2022 és a vizsgálati időszak között az uniós felhasználás enyhe csökkenése ellenére nőtt. Az exportőr rámutatott, hogy ugyanebben az időszakban az Indiából származó behozatal stabil maradt, miközben az uniós gyártók piaci részesedése nőtt.

(71)

A Bizottság nem vitatta, hogy egyes kármutatók a figyelembe vett időszak alatt pozitív tendenciát mutattak, amit az ideiglenes rendelet (169) preambulumbekezdése is ismertet. A Bizottság azonban megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai csökkenő tendenciát mutattak, és hogy az indiai behozatal piaci részesedése számottevő mértékben nőtt, ami jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak, és árlenyomást okozott a figyelembe vett időszakban. Ez az árlenyomás az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének és pénzforgalmának jelentős visszaesését okozta, és a beruházások nagyon alacsony szintjét eredményezte. Az indiai kormány és a Birla csoport észrevételeiben figyelmen kívül hagyta e tényeket és a Bizottság megállapításait. Ezért a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint nem történt jelentős kár, amely kizárólag a makrogazdasági mutatók alakulásán alapult, mivel nem veszi figyelembe a fennmaradó kármutatók alakulását, és figyelmen kívül hagyja a Bizottság általános következtetését.

(72)

A makrogazdasági mutatókra vonatkozó további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (130)–(144) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(73)

mivel a mikrogazdasági mutatókkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (145)–(168) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(74)

A panaszos egyetértett az ideiglenes rendelet (117) preambulumbekezdésében ismertetett, a dömpingelt behozatal növekedésére és annak a kármutatókra – például a pénzforgalomra, a beruházások megtérülésére és a jövedelmezőségre – gyakorolt hatására vonatkozó ténymegállapításokkal.

(75)

mivel a kárra vonatkozó következtetéssel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (169)–(170) preambulumbekezdésében foglalt következtetését.

(76)

A mintában nem szereplő exportáló gyártók közül kettő, az Aberdare Technologies Private Limited és az APAR Industries Limited azt állította, hogy tekintettel mind abszolút, mind relatív értelemben vett alacsony behozatali volumenükre és figyelembe véve exportárszintjüket, nem okozhattak kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ennek alapján azt kérték, hogy ne vessenek ki rájuk vámot.

(77)

A (14) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az exportáló gyártók mintáját reprezentatívnak tekintette. Az ok-okozati összefüggés elemzése az érintett termék Indiából származó teljes dömpingelt behozatalán alapult, és nem korlátozódott egyetlen exportáló gyártóra, amint azt az alaprendelet 3. cikke előírja. A Bizottság ezért elutasította ezeket a felvetéseket.

(78)

mivel a dömpingelt behozatal hatásaival kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (172)–(181) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(79)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az indiai kormány azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti helyzetét befolyásolta a Kínából érkező behozatal, figyelembe véve, hogy a Kínából érkező behozatalra közvetlenül a vizsgálati időszak vége előtt kivetettek visszanyerés-ellenes vámokat. Az indiai kormány azzal érvelt, hogy a behozatalok a Kínából származó behozatallal szembeni hatályos intézkedések ellenére növekedtek, az Indiából érkező behozatal pedig 2022 óta változatlan maradt; továbbá a Kínából érkező behozatal árai alacsonyabbak voltak az indiai importáraknál.

(80)

A Bizottság ebben az összefüggésben az ideiglenes rendelet (187) preambulumbekezdésében foglalt következtetésre hivatkozott, amely szerint a kínai behozatal negatívan befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét, azonban nem gyengítette a dömpingelt indiai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat lezárását követően, amely ténylegesen megduplázta a korábban kiszámított dömpingellenes vámokat (10), a kínai behozatal volumene csökkenő tendenciát, valamint az Indiából származó dömpingelt behozatal átlagárait meghaladó átlagárakkal növekvő ártrendet mutatott (11). Tekintettel arra, hogy nem nyújtottak be további bizonyítékot, a Bizottság az állítást elutasította.

(81)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az indiai kormány azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt az okozta, hogy a csökkenő piac és az ugyanezen időszak alatti Ukrajna és Oroszország között dúló háború miatt megemelkedő energiaköltségek ellenére nőttek a beruházásai.

(82)

A beruházások szintjét illetően a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (156) és (201) preambulumbekezdésére vonatkozó következtetéseit, amelyek szerint a beruházások a figyelembe vett időszakban alacsony szinten maradtak a vizsgálati időszak alatti növekedés ellenére, ami nem tekinthető az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár okának. Ami az energiaköltségek Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának tulajdonítható növekedését illeti, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdésében foglalt következtetését, amely szerint az előállítási költségek növekedése főként a nyersanyagköltségek inflációs fejleményekkel összhangban történő növekedésének tudható be, és hogy a dömpingelt indiai behozatal által okozott árnyomás nem tette lehetővé az uniós gyártók számára a költségnövekedés megtérülését. A Bizottság továbbá az ideiglenes rendelet (199) preambulumbekezdésében arra a következtetésre jutott, hogy a nyersanyag- és energiaköltségek növekedése nem tekinthető a kár okának, ha ezeket a költségnövekedéseket a dömpingelt behozatal árnyomása miatt nem lehet áthárítani a vevőkre. Tekintettel arra, hogy nem nyújtottak be további bizonyítékot, ezeket az észrevételeket a Bizottság elutasította.

(83)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Birla csoport megismételte az indiai kormánynak a kínai behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásaival kapcsolatos állításait. Érvelésük szerint a Bizottság kárértékelése azon alapult, hogy az uniós gyártók nem tudták emelni áraikat, miközben a kínai behozatal csökkenő árai megakadályozták az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy növelje nyereségét. A Birla csoport arra is rámutatott, hogy a Kínából érkező behozatal volumene három-négyszer nagyobb volt, mint az Indiából származó behozatal, és azt állította, hogy így a kínai behozatal sokkal nagyobb nyomást tudott gyakorolni az árakra, mint az indiai behozatal. A Birla csoport arra a következtetésre jutott, hogy mivel az indiai behozatal piaci részesedése elmaradt az uniós gyártók piaci részesedésétől, nem lehetett felelős azért, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni árait. Az exportőr továbbá azt állította, hogy az indiai importárak 2021 és 2022 között csekély mértékben csökkentek, és ezért nem gyakorolhattak hirtelen hatást az uniós gyártók jövedelmezőségére.

(84)

Az exportőr azt állította, hogy a Bizottságnak meg kellett volna becsülnie a kár összegét, amelyet más ismert tényezőknek, például a kínai behozatalnak kellett volna tulajdonítani.

(85)

Végezetül a Birla csoport a Törvényszék Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács (12) ügyben hozott ítéletére hivatkozva azt állította, hogy az a tény, miszerint a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka átfedésben volt e vizsgálat vizsgálati időszakával, torzítja az Indiából származó behozatal hatásának értékelését és a teljes ok-okozati elemzést. Következésképpen azt kérték, hogy a Bizottság az Indiából érkező behozatal hatásainak elemzését az uniós gazdasági ágazat helyzetére alapozza, még a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakát követő legutóbbi időszakra is, mivel azt nem érintené a kínai behozatal.

(86)

A Bizottság megismételte az ideiglenes rendelet (172) és (173) preambulumbekezdésében foglalt megállapításait, amelyekben megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása egybeesett az Indiából érkező dömpingelt behozatal gyors növekedésével, amely jelentős alákínálási különbözettel járt, ez pedig árlenyomást okozott. Míg a dömpingelt indiai behozatal piaci részesedése csaknem háromszorosára nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanebben az időszakban sokkal kisebb mértékben nőtt. Ezért megállapítható, hogy a figyelembe vett időszak alatt főként az Indiából érkező dömpingelt behozatalt érintette kedvezően a kínai behozatal csökkenése, és hogy az Indiából származó dömpingelt behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása között időbeli egybeesés volt; az uniós gazdasági ágazat mindenekelőtt nem volt képes visszaszerezni piaci részesedését és fenntartható nyereségszintet elérni, amint azt az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdése megállapítja. A Birla csoport nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely megkérdőjelezné ezeket a következtetéseket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(87)

Azzal a kérelemmel kapcsolatban, hogy a Bizottság becsülje meg az egyéb ismert tényezők, például a kínai behozatal által okozott kár összegét, a Bizottság megjegyzi, hogy megfelelt az alaprendelet követelményeinek, és a kár összes többi okát külön-külön és együttesen értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek még együttesen sem tudták gyengíteni az indiai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Azt is meg kell jegyezni, hogy a kárkülönbözetek az uniós gazdasági ágazat irányárai és a mintában szereplő exportáló gyártók tényleges árai közötti összehasonlításon alapultak. Így ezeket a különbözeteket a mintában szereplő indiai exportáló gyártók árképzési magatartásához igazították.

(88)

A Bizottság emlékeztetett az ideiglenes rendelet (204) preambulumbekezdésében foglalt megállapításaira, amelyekben a Bizottság egyedileg, részletesen elemezte az összes egyéb ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását. Az elemzés kimutatta, hogy jóllehet nem zárható ki, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal, a nem dömpingelt indiai behozatal és a Törökországból származó behozatal hozzájárulhatott a jelentős kárhoz, mindez nem gyengítette a dömpingelt indiai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A Birla csoport nem szolgáltatott bizonyítékot állításának alátámasztására, ezért azt a Bizottság elutasította. Továbbá a (87) preambulumbekezdésben említettek szerint az ebben az esetben megállapított kárkülönbözetet a Bizottság pontosan az indiai exportáló gyártók árképzési magatartásához igazította.

(89)

A Törvényszék Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ügyben hozott ítéletére hivatkozva a Bizottság nem ért egyet azzal, hogy a kárra vonatkozó értékelése torzult volna. Először is, a jelenlegi vizsgálat és a Kínával szemben végzett visszanyerésre vonatkozó vizsgálat nem tartalmazott egymást átfedő vizsgálati időszakokat, amint azt a Birla csoport tévesen állította: a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka a 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. közötti időszakra, míg a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka 2021. október 1-jétől 2022. szeptember 30-ig tartott (13). Ennél is fontosabb, hogy – az ideiglenes rendelet (203) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – a figyelembe vett időszakban megfigyelt tendenciákból egyértelműen kiderül, hogy miközben a Kínából érkező dömpingelt behozatal folyamatosan csökkent, az uniós gazdasági ágazat helyzete – különösen jövedelmezősége – jelentősen romlott. A Birla csoport figyelmen kívül hagyta ezeket a tendenciákat, és állításának alátámasztása érdekében kizárólag arra a tényre támaszkodott, hogy Kínával szemben visszanyerésre vonatkozó vizsgálatra került sor, és így nem bizonyította, hogy a jelenlegi értékelés torzult. Ezért a Bizottság ezt a felvetést is elutasította.

(90)

mivel az egyéb tényezők hatásaival kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (182)–(202) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(91)

Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó olyan észrevételek hiányában, amelyek megváltoztatnák a Bizottság értékelését, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendeletben foglalt ténymegállapításait és különösen az ideiglenes rendelet (203)–(205) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(92)

A 3.2. szakaszban kifejtettek szerint az ideiglenes intézkedéseket követően a Bizottság az STL csoport exportárának kiszámításakor figyelembe vette az STL csoporthoz kapcsolódó olaszországi vállalkozás, a Metallurgica Bresciana bizonyos viszonteladásait. E viszonteladások figyelembevétele érdekében az STL csoportra vonatkozó ideiglenes kárkülönbözetet 41,2 %-ról 42,3 %-ra módosították.

(93)

Annak meghatározása érdekében, hogy a (3) preambulumbekezdés szerinti előzetes tájékoztatási időszakban bekövetkezett-e a vizsgálat tárgyát képező behozatalok további jelentős növekedése, és emiatt szükséges-e az e növekedés miatti további kár figyelembevétele a kárkülönbözetben, figyelemmel arra is, hogy az előzetes tájékoztatási időszakra nem rendelt el az érintett behozatalok vonatkozásában nyilvántartásbavételi kötelezettséget, a Bizottság az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elemezte a behozatali volumenek alakulását.

(94)

A Surveillance 3 adatbázis (14) adatai szerint az előzetes tájékoztatási időszak négy hete alatt az Indiából származó behozatali volumenek 56 %-kal voltak magasabbak, mint a vizsgálati időszakban tapasztalt, négy hétre vetített átlagos behozatali volumenek, és 89 %-kal magasabbak, mint a vizsgálati időszakban ugyanazon négyhetes időszakban. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban bekövetkezett a vizsgálat tárgyát képező behozatalok jelentős növekedése.

(95)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése alkalmazásában a behozatal megnövekedését lényeges súlyosbító körülménynek indokolt tekinteni, ezért a behozatal megnövekedése miatti további kár számszerűsítése érdekében a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a behozatali volumen megnövekedése alapján kiigazította. Ennek érdekében a Bizottság az előzetes tájékoztatási időszak négy hetében tapasztalt behozatali volumen (12 374 kábelkilométer) és a vizsgálati időszak 52 hetében tapasztalt behozatali volumen (103 091 kábelkilométer) összegét elosztotta a vizsgálati időszakban tapasztalt behozatali volumen 56 hétre extrapolált értékével (111 021 kábelkilométer), és az így kapott hányadost vette figyelembe szorzótényezőként. A hányados értéke 1,04-ra adódott, tehát ilyen mértékű további kárt okozott a behozatal további megnövekedése. Az ideiglenes kárkülönbözetet tehát a Bizottság megszorozta ezzel a tényezővel.

(96)

Az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az így megnövelt kárkülönbözet legfeljebb a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakra, azaz öt évre alkalmazható.

(97)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Birla csoport azt állította, hogy a kárkülönbözet kiigazítására alkalmazott módszer nem egyeztethető össze az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével, mivel az értékelésnek az árakon, nem pedig a behozatal volumenén kell alapulnia. Ez az exportőr azt állította, hogy a Bizottságnak először meg kellett volna becsülnie a behozatal növekedéséből eredő esetleges további kárt, és azt csak később kellett volna hozzáadnia a kárkülönbözethez, nem pedig a Bizottság által alkalmazott módszertan szerint eljárni, vagyis megbecsülni a behozatal növekedését, majd ezt hozzáadni a kárkülönbözethez.

(98)

A 9. cikk (4) bekezdésében leírt további kár elemzése egyértelműen kapcsolódik a behozatal mennyiségéhez, mivel arra utal, hogy „a vizsgált behozatal továbbra is jelentős mértékben növekszik”. Ugyanez a cikk azt is meghatározza, hogy az értékelést akkor kell elvégezni, ha „az előzetes tájékoztatási időszakban a vizsgált behozatal továbbra is jelentős mértékben növekszik”, és hogy az ilyen növekedésből eredő további kárnak tükröződnie kell a kárkülönbözet meghatározásában. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(99)

Az STL csoport azt állította, hogy az ideiglenes dömpingkülönbözetek és a kárkülönbözetek bizonyítják, hogy valami hiba csúszott az STL csoport dömpingkülönbözetének kiszámításába, mivel: i. míg az STL csoport exportárai messze a legmagasabbak voltak, és az exportárak a jelentések szerint több mint 45 %-kal magasabbak voltak, mint néhány más exportáló gyártóé (az alacsonyabb kárkülönbözet nyilvánvalóan magasabb exportárat jelez); és ii. míg az STL csoport volt az egyetlen teljes mértékben integrált indiai exportáló gyártó, amely a vizsgált terméket előformázott üvegből állította elő, és ezáltal a legköltséghatékonyabb gyártónak bizonyult, az eredményből továbbra is az derült ki, hogy az STL csoport részesült a legmagasabb dömpingkülönbözetben. Az STL csoport továbbá azt állította, hogy ez az eredmény matematikailag lehetetlen, kivéve, ha az STL csoport belföldi értékesítési árai valamilyen módon több mint 45 %-kal magasabbak voltak, mint néhány más gyártó árai, de egyáltalán nem ez az eset állt fenn, mivel az indiai hazai piacon az összes indiai gyártó belföldi árai hasonlóak voltak, vagy legalábbis a 45 %-nál jóval szűkebb tartományban ingadoztak. Az a paradoxon, hogy az exportárak és a dömpingkülönbözet egyaránt a legmagasabb, azt mutatta tehát, hogy az exportárak és az STL csoport költségeinek Bizottság általi kiigazítása jogilag tarthatatlan és matematikailag lehetetlen helyzetet teremtett.

(100)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingkülönbözet megállapítása számos tényezőn alapul, mint például a csoport/vállalat termelési/értékesítési struktúrája, a terméktípusonkénti belföldi árak szintje, a terméktípusonkénti költségek szerkezete, a különböző piacokon gyártott és értékesített terméktípusok száma, az e piacok közötti értékesítések volumene, a rendes kereskedelmi forgalom eredménye és a kiadások típusa. Az STL csoport tulajdonképpen e tényezők egyikét sem vitatta ténylegesen indokolt módon. Az exportárat e tényezők fényében is értékelni kell, amikor azt a dömpingkülönbözet meghatározása céljából összehasonlítják a rendes értékkel. Ezért a mintában szereplő különböző exportáló gyártók dömpingkülönbözete és exportárszintje nagyon eltérő paraméterekből adódhat, és e két tényezőből nem lehet közvetlen következtetést levonni anélkül, hogy figyelembe vennék ezeket a különböző paramétereket is. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(101)

A fennmaradó megállapításokra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (207)–(220) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(102)

Amint azt a (92)–(96) preambulumbekezdés ismerteti, a Bizottság kiigazította a kárkülönbözeteket. Így a kár megszüntetéséhez szükséges végleges szint az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakult:

(103)

Az uniós gazdasági ágazat érdekének meghatározására vonatkozó észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (223)–(226) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(104)

mivel a független importőrök érdekével kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (227)–(229) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(105)

Az ideiglenes intézkedések előzetes közzétételét követően az optikai szálakból álló kábelek további, a távközlési ágazatban tevékenykedő felhasználója jelentkezett, és válaszolt a felhasználói kérdőívre. Ezt a választ jóval az előírt határidőn túl nyújtották be, így nem lehetett azt ellenőrizni. Ez a felhasználó azonban nem importált optikai szálakból álló kábeleket Indiából, és nem juttatta kifejezésre, hogy támogatja vagy ellenzi-e az intézkedéseket. Mindenesetre válasza nem tartalmazott olyan további érveket vagy információkat az uniós érdek szempontjaival kapcsolatban, amelyek befolyásolhatták volna a Bizottságnak a felhasználók érdekével kapcsolatos következtetéseit.

(106)

A Bizottság ezért fenntartja azon következtetését, hogy a vizsgálat nem tárt fel olyan információt, amely arra utalna, hogy a dömpingellenes intézkedések aránytalanul hátrányosan érintenék a felhasználókat.

(107)

mivel ezzel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (230)–(233) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(108)

mivel az uniós piaci ellátással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (234)–(235) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseit.

(109)

mivel az uniós piaci versenyhelyzettel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (236)–(239) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseit.

(110)

Az egyéb tényezőkre vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (240) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(111)

mivel az uniós érdekre vonatkozó következtetéssel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (241)–(243) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(112)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(113)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(114)

Az (56) preambulumbekezdésben említettek szerint megállapítást nyert, hogy a HFCL csoport nem dömpingelt, ezért exportja nem tartozik az intézkedések hatálya alá.

(115)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelenlegi vizsgálat során ezek a vizsgálat tárgyát képező vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb, Indiából származó behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(116)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz (15) kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(117)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Indiából származó behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(118)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(119)

Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(120)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a minden más, Indiából származó behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba.

(121)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket; ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(122)

Az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozó kereskedelmi statisztikákat gyakran kábelkilométerben fejezik ki. Az optikai szálakból álló kábelek esetében azonban a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra (16) nem tartalmazza ezt a kiegészítő mértékegységet. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az érintett termék behozatalára vonatkozóan a szabad forgalomba bocsátás érdekében benyújtott árunyilatkozatban nemcsak a kilogrammban vagy tonnában kifejezett tömeget, hanem a kábelkilométerben kifejezett mennyiséget is fel kell tüntetni. A kábelkilométert fel kell tüntetni a KN- és TARIC-kódok esetében.

(123)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

(124)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(125)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,