(1)

A nyersanyagokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az uniós gazdaság , a digitális és zöld átállás, a biztonság és védelem, valamint a belső piac működése szempontjából. Léteznek olyan nem energetikai, nem mezőgazdasági nyersanyagok, amelyek kiemelkedő gazdasági jelentőségük, valamint – az ellátás gyakran néhány harmadik országban erősen koncentrálódó jellege miatti – jelentős ellátási kockázatnak való kitettségük folytán kritikus fontosságúnak minősülnek. Tekintettel arra, hogy számos ilyen kritikus fontosságú nyersanyag a zöld megállapodással összhangban kulcsszerepet játszik a zöld és digitális átállás megvalósításában, és tekintettel a védelmi , valamint repüléstechnikai és űripari alkalmazásokban való felhasználásukra, a kereslet exponenciálisan fog növekedni a következő évtizedekben , és ezért intézkedéseket kell végrehajtani a növekedés mérséklésére, és annak érdekében, hogy megvédjék az Uniót a kínálat és a kereslet között globális szinten egyre növekvő eltéréssel szemben . A más ágazatokban – például a mezőgazdaságban, az egészségügyben vagy az építőiparban – felhasznált további nyersanyagok a jövőben nagy ellátási kockázatoknak lehetnek kitéve. Ugyanakkor a növekvő geopolitikai feszültségek és az erőforrásokért folytatott verseny miatt növekszik az ellátási zavarok kockázata. Ráadásul a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti megnövekedett kereslet – megfelelő kezelés hiányában – negatív környezeti és társadalmi hatásokhoz vezethet. E tendenciákat figyelembe véve a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásához való hozzáférés biztosítását, a kereslet növekedésének mérséklését, valamint az uniós kereslet várható exponenciális növekedése kritikus fontosságának csökkentése érdekében a helyettesítés előmozdítását és a hatékonyság növelését célzó intézkedéseket kell hozni az Unió gazdasági rezilienciájának és nyitott stratégiai autonómiájának megőrzése érdekében.

(1a)

Az elsődleges és másodlagos nyersanyagok iránti növekvő kereslet mellett egyre nő a szakképzett munkaerő iránti kereslet is. A szakképzett munkaerő hiánya az Unióban már most kritikus szintet ér el, a nyersanyagágazatban is, ahol 2030-ig további 1,2 millió szakképzett munkavállalóra lesz szükség csak az e-mobilitás és a megújuló energiaforrások ágazatában. Az Unió ezért támogatja a tagállamokat a képzés és a készségek biztosításában, és konkrét uniós szintű intézkedéseket mérlegel, például egy Európai Nyersanyag-akadémia létrehozását annak érdekében, hogy tehetségeket biztosítson a nyersanyagok és a fejlett anyagok ágazata számára, valamint hogy átképezze és továbbfejlessze a meglévő munkaerőt.

(1b)

Az európai és a globális biztonsági helyzet miatt sürgősen át kell gondolni az ellátási lánc rezilienciájának megerősítését, többek között a védelmi ágazatban.

(2)

Tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak összetettségére és transznacionális jellegére, a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásának biztosítását célzó, összehangolatlan nemzeti intézkedések jelentős mértékben torzíthatják a versenyt és széttagolhatják a belső piacot. Ezért a belső piac működésének védelme érdekében igazságos és méltányos módon közös uniós keretet kell létrehozni e központi kihívás együttes kezelésére , a vonatkozó uniós versenyjogi és állami támogatási szabályok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett .

(3)

Először is a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásához való uniós hozzáférés hatékony biztosítása érdekében e keretnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek csökkentik az Unió növekvő ellátási kockázatait azáltal, hogy – az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében meghatározott referenciaértékek megállapításával – megerősítik az uniós kapacitásokat a stratégiai fontosságú nyersanyagok értékláncának valamennyi szakasza mentén, beleértve a kitermelést, a feldolgozást és az újrafeldolgozást is. Ami az újrafeldolgozást illeti, a cél az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozási kapacitásának javítása, figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot. Másodszor, mivel az Unió továbbra is importfüggő lesz, a keretnek tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek diverzifikáltabbá teszik a stratégiai fontosságú nyersanyagok uniós ellátását , különösen azzal a céllal, hogy csökkentsék a nem megbízható partnerektől való közvetlen és közvetett függőséget, miközben előmozdítják az ilyen kritikus fontosságú nyersanyagok alternatíváinak és helyettesítőinek használatát a kisebb környezeti lábnyom elérése, valamint az ilyen nyersanyagok iránti kereslet csökkentése vagy mérséklése érdekében . Harmadszor, intézkedéseket kell előírni annak érdekében, hogy az Unió jobban tudja azonosítani, nyomon tudja követni és mérsékelni tudja a meglévő és jövőbeli ellátási kockázatokat , és képes legyen ennek megfelelően haladéktalanul cselekedni . Negyedszer, a keretnek tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák az Unióban felhasznált kritikus fontosságú nyersanyagok optimalizált körforgásos jellegét és fenntarthatóságát , valamint előmozdítják az Unióban felhasznált nyersanyagok helyettesítésére szolgáló alternatív innovatív anyagokra és gyártási módszerekre irányuló kutatást és fejlesztést . Végezetül pedig intézkedéseket kell hozni a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti növekvő kereslet korlátozására, növelve a hatékonyságot és az anyagok helyettesítésének elterjedését a teljes értékláncban.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendeletben foglalt intézkedések a legrelevánsabb anyagokra összpontosuljanak, létre kell hozni a stratégiai fontosságú nyersanyagok és a kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét. Ezeknek a jegyzékeknek továbbá arra is kell szolgálniuk, hogy eligazítást nyújtsanak az e rendelet céljainak megvalósításához való hozzájárulást célzó tagállami erőfeszítésekhez, illetve összehangolják azokat. A stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékének – a zöld és digitális átállást támogató stratégiai technológiákban, illetve a védelmi vagy űr- és repüléstechnikai alkalmazásokban való felhasználásukra tekintettel – tartalmaznia kell azokat kiemelkedő stratégiai fontosságú nyersanyagokat, amelyeket a globális kínálat és az előre jelzett kereslet közötti, esetlegesen jelentős eltérés jellemez, és amelyek esetében a termelés viszonylag nehezen fokozható, például az ellátási kapacitást növelő új projektek hosszú átfutási ideje miatt. A lehetséges technológiai és gazdasági változások , valamint az eseti kockázatok, például a geopolitikai konfliktusokból vagy természeti katasztrófákból eredő kockázatok figyelembevétele érdekében a stratégiai fontosságú anyagok jegyzékét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és szükség esetén frissíteni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy az értéklánc mentén az uniós kapacitások növelésére, az ellátási kockázatok nyomon követését és csökkentését célzó uniós kapacitás megerősítésére, valamint az ellátás diverzifikáltabbá tételére irányuló erőfeszítések azokra az anyagokra összpontosuljanak, amelyek esetében a leginkább szükségesek, a vonatkozó intézkedéseket csak a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékére kell alkalmazni.

(5)

A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének tartalmaznia kell minden stratégiai fontosságú nyersanyagot, valamint bármely egyéb olyan nyersanyagot, amely az uniós gazdaság egésze szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, és amelynek esetében magas az ellátási zavar kockázata. Az esetleges technológiai és gazdasági változások figyelembevétele érdekében a Bizottságnak a jelenlegi gyakorlat folytatásaként rendszeres időközönként értékelést kell végeznie számos nyersanyag kitermelésére, kereskedelmére, alkalmazásaira, újrafeldolgozására és helyettesítésére vonatkozó adatok alapján, hogy naprakésszé tegye a kritikus és a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékét, tükrözve a szóban forgó nyersanyagokkal kapcsolatos gazdasági jelentőség és ellátási kockázat alakulását. A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének tartalmaznia kell azokat a nyersanyagokat, amelyek a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat tekintetében is elérik vagy meghaladják a küszöbértékeket, az érintett nyersanyagokat azonban nem kell rangsorolni a jegyzékben a kritikus fontosság szempontjából. Ennek az értékelésnek egy ötéves időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok átlagán kell alapulnia. Az engedélyezéshez, a tervezéshez, a feltáráshoz, a nyomon követéshez, a körforgásos jelleghez és a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyablakos rendszerre vonatkozóan e rendeletben meghatározott intézkedéseket minden kritikus fontosságú nyersanyagra alkalmazni kell.  A kritikus fontosságú nyersanyagok iránti globális kereslet az előrejelzések szerint hamarosan meghaladja a kínálatot, ami egyenlő versenyfeltételeket teremt az innovatív és fenntartható alternatívák számára az Unióban. Ehhez nemcsak kutatási beruházásokra van szükség, hanem olyan piaci feltételek megteremtésére is, amelyek lehetővé teszik a megújuló helyettesítő anyagok számára, hogy versenyezzenek a hagyományos fosszilis nyersanyagokkal. Ezért az Uniónak megelőző intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy mérsékelje a kritikus fontosságú nyersanyagok fogyasztásának várható növekedését az előrejelzésekhez képest, anélkül, hogy veszélyeztetné ipari bázisát. A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét és a kapcsolódó prioritásokat minden olyan alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályban figyelembe kell venni, amely közvetlenül vagy közvetve érinti ezeket az anyagokat.

(6)

Ahhoz, hogy a stratégiai fontosságú nyersanyagok értéklánca mentén erősíteni lehessen az uniós kapacitásokat, az erőfeszítések orientálása és az előrehaladás érdekében referenciaértékeket kell meghatározni. Az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz rendelt kapacitások növelését kell célul kitűzni az értéklánc minden szakaszában, ugyanakkor a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó általános kapacitási referenciaértékek elérésére is törekedni kell. Először is az Uniónak fokoznia kell a stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz rendelkezésre álló saját geológiai erőforrásainak felhasználását, és ki kell építenie azt a kapacitást, amely lehetővé teszi az általa felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok előállításához szükséges anyagok legalább 10 %-ának kitermelését. Szem előtt tartva, hogy a kitermelési kapacitás jelentős mértékben függ az Unió geológiai erőforrásainak rendelkezésre állásától, e referenciaérték elérése azok rendelkezésre állástól függ. Másodszor, a teljes értéklánc kiépítése és a közbenső szakaszokban jelentkező esetleges szűk keresztmetszetek megakadályozása érdekében az Uniónak növelnie kell feldolgozási kapacitását az értéklánc mentén, és képesnek kell lennie az általa évente felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok legalább 40 %-ának előállítására. Ezen túlmenően az Unió új feldolgozási kapacitásának egy részét a harmadik országokban, különösen a fejlődő országokban és a feltörekvő piacokon kölcsönös előnyökkel járó, uniós vezető stratégiai projektek stratégiai partnerségei keretében lehetne kifejleszteni. Harmadszor, a következő évtizedekben a stratégiai fontosságú nyersanyagok uniós felhasználásának egyre nagyobb része várhatóan lefedhető lesz másodlagos nyersanyagokkal, ami az Unió nyersanyagellátásának biztonságát és fenntarthatóságát egyaránt javítaná. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az Unió újrafeldolgozási kapacitása minden egyes stratégiai fontosságú nyersanyag tekintetében elő tudja állítani az újrafeldolgozási kapacitás mennyiségének legalább +10 %-át a 2020–2022-es viszonyítási alaphoz képest, hogy összegyűjtsék, kiválogassák és feldolgozzák az Unió hulladékában lévő minden egyes stratégiai fontosságú nyersanyag legalább 45 %-át, figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot . Ezek a referenciaértékek a 2030-ig terjedő időhorizontra vonatkoznak, összhangban az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal, valamint az ezek alapjául szolgáló Digitális évtized szakpolitikai program (4) szerinti digitális célokkal. Ezen túlmenően a minőségi munkahelyek – többek között a készségfejlesztés és a munkahelyváltás révén – kezelni fogják az ágazati munkaerőpiac kockázatait, és hozzájárulnak az EU versenyképességének biztosításához. Az értékelésben rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a szóban forgó nyersanyag egyedi sajátosságait, beleértve az anyagtulajdonságokat és az értéklánc mentén jelentkező kihívásokat. Emellett a meglévő kapacitások támogatására is törekedni kell.

(7)

Egyes nyersanyagok esetében az Unió ellátása szinte teljes mértékben egyetlen országtól függ. Ezek a függőségek az ellátási zavarok jelentős kockázatát idézik elő, és a Kínai Népköztársaság esetében növelik az Unió sebezhetőségét és biztonsági kockázatait . E potenciális kockázatok korlátozása és az Unió gazdasági rezilienciájának fokozása érdekében annak biztosítására kell törekedni, hogy 2030-ra az Unió 65 %-nál nagyobb mértékben ne függjön egyetlen harmadik országtól sem a feldolgozatlan és a feldolgozás bármilyen szakaszában lévő stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátása terén, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyekkel az Unió nyersanyagokra szakosodott stratégiai partnerséget létesített, amelyek nagyobb biztosítékokat eredményeznek az ellátási kockázatok tekintetében.

(8)

Megfelelő intézkedéseket kell bevezetni a stratégiai fontosságú nyersanyagok Unión belüli kitermelését, feldolgozását vagy újrafeldolgozását célzó stratégiai projektek támogatására, amelyeknek a tagállami erőfeszítésekkel együtt hozzá kell járulniuk a referenciaértékek eléréséhez szükséges kapacitások növeléséhez. Különösen a feltárásra vagy a körforgásos jellegre vonatkozó egyéb intézkedések ugyanolyan fontosak az értéklánc különböző szakaszainak megerősítéséhez, és ezáltal a referenciaértékek eléréséhez. Annak biztosítása érdekében, hogy a referenciaértékek időben teljesüljenek, a Bizottságnak a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testület (a továbbiakban: „a testület”) segítségével nyomon kell követnie a referenciaértékek teljesítése terén elért előrehaladást, és arról jelentést kell készítenie. Amennyiben a referenciaértékek elérésével kapcsolatban jelentett előrehaladás általában véve nem kielégítő, a Bizottságnak értékelnie kell további intézkedések megvalósíthatóságát és arányosságát. Ha csak egyetlen stratégiai fontosságú nyersanyag vagy kevés stratégiai fontosságú nyersanyag esetében nem történik előrelépés, az elvileg nem tehet szükségessé további uniós erőfeszítéseket.

(9)

Az Unión belüli kapacitások kiépítése érdekében a Bizottságnak a testület támogatásával meg kell határoznia azokat az Unión belüli stratégiai projekteket, amelyek a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésében, feldolgozásában vagy újrafeldolgozásában , illetve helyettesítő anyagok fejlesztésében és elterjesztésében kívánnak aktív szerepet vállalni. A stratégiai projekteknek a technológiai innováció és a fenntarthatóság szempontjából kiemelt projekteknek kell lenniük.  A stratégiai projektek hathatós támogatása javíthatja a downstream ágazatok anyagokhoz való hozzáférését, valamint gazdasági lehetőségeket teremthet az értéklánc mentén, többek között a kis- és középvállalkozások( kkv-k ) és a helyi közösségek számára, és hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez. Ezért a stratégiai projektek Unió-szerte történő kidolgozásának biztosítása érdekében az ilyen projektekhez észszerűsített és kiszámítható engedélyezési eljárásokat kell biztosítani, és támogatást kell nyújtani a finanszírozáshoz jutáshoz, ami, ha sikeresnek bizonyul, példaként szolgálhat a kritikus fontosságú vagy egyéb nyersanyagok esetében az engedélyezési eljárások és a finanszírozáshoz jutás tekintetében . A támogatás célzottá tétele és a projektek hozzáadott értékének biztosítása érdekében a projekteket a támogatás megszerzése előtt egy kritériumrendszer alapján kell értékelni. Az Unión belüli stratégiai projekteknek meg kell erősíteniük az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokat érintő ellátásbiztonságát, megfelelő műszaki megvalósíthatóságot kell jelezniük, és azokat környezeti és társadalmi szempontból fenntartható módon kell végrehajtani. Az érintett tagállamon kívül határokon átnyúló előnyöket is kell biztosítaniuk. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint ezek a kritériumok teljesülnek, határozatban kell közzétennie a stratégiai projektként való elismerést. Mivel a gyors elismerés kulcsfontosságú az Unió ellátásbiztonságának hathatós támogatásához, az értékelési folyamatnak továbbra is könnyítettnek kell lennie, és nem lehet túlzottan megterhelő. A kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet növekedésének mérséklése az Unió stratégiai autonómiája megerősítésének és globális környezeti lábnyoma csökkentésének eszköze. Ezért a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy mutatót, hogy nyomon követhesse a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó közbenső vagy késztermékek kritikussági és anyaghatékonysági szintjét.

(10)

Az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának diverzifikálása érdekében a Bizottságnak a testület támogatásával és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve kell meghatároznia azokat a harmadik országbeli és az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokban és területeken lévő stratégiai projekteket, amelyek a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésében, feldolgozásában vagy újrafeldolgozásában kívánnak aktív szerepet vállalni. Ezeknek a projekteknek tiszteletben kell tartaniuk a környezetvédelemmel és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi normákat és egyezményeket, és ösztönözniük kell az olyan inkluzív üzleti modellek alkalmazását, amelyek keretében a helyi közösségek részt vesznek a döntéshozatalban. Eredményes végrehajtásuk biztosítása érdekében e stratégiai projektek számára biztosítani kell a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférést, valamint a beruházások kockázatcsökkentésére szolgáló mechanizmusokat . A projektek hozzáadott értékének biztosítása érdekében, valamint azért, hogy kölcsönös előnyöket biztosítsanak az Unió és az érintett harmadik országok, többek között a projektek helyszínéül szolgáló harmadik országok számára, azokat egy kritériumrendszer alapján kell értékelni. Az uniós projektekhez hasonlóan a harmadik országbeli stratégiai projekteknek hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztonsága megerősítéséhez , megfelelő műszaki megvalósíthatóságot kell jelezniük, és a végrehajtásuknak fenntartható módon kell történnie , a nyersanyagokra vonatkozó, a Bizottság által elismert fenntarthatósági tanúsítási rendszer keretének alkalmazásával . A projektnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie az Unió és az érintett harmadik ország számára. Az Unió szükség esetén támogatni fogja a harmadik országokat jogi keretüknek, a jó kormányzásra való képességüknek és a nyersanyagágazat átláthatóságának megerősítésében annak érdekében, hogy a nyersanyagpartnerség kölcsönösen előnyös legyen, beleértve a helyi népességet. A projektnek hozzáadott értéket kell képviselnie az adott országban , és fejlődő vagy feltörekvő országok esetében lehetővé kell tennie annak az értékláncban való feljebb lépését , figyelembe véve ugyanakkor az EU-Szerződésekben rögzített elvekkel, az Unió közös kereskedelempolitikájával és stratégiai prioritásaival, valamint a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia EUMSZ 208. cikkében lefektetett elvével való összhangját. Ez az érték származhat abból, hogy a projekt a nyersanyagok értékláncának egynél több szakaszához hozzájárul, valamint abból, hogy a projekt keretében szélesebb körű gazdasági és társadalmi előnyök keletkeznek, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nemzetközi normáival összhangban történő munkahelyteremtést is. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint ezek a kritériumok teljesülnek, határozatban kell közzétennie a stratégiai projektként való elismerést.

(11)

A fokozódó nyersanyagtermelés fenntarthatóságának biztosítása érdekében az új nyersanyagprojekteket fenntartható módon kell végrehajtani. E célból az e rendelet alapján támogatásban részesülő stratégiai projekteket a fenntartható nyersanyagokra vonatkozó uniós alapelvekben kiemelt összes fenntarthatósági szempontra – többek között a környezetvédelem biztosítására, beleértve a tengeri és tengerparti környezet védelmét is, a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő gyakorlatokra, ezen belül az emberi jogok, például a nők és a gyermekek jogainak tiszteletben tartására, valamint az átlátható üzleti gyakorlatokra – kiterjedő nemzetközi jogi eszközök figyelembevételével kell értékelni (5). A projekteknek biztosítaniuk kell továbbá a jóhiszemű szerepvállalást, valamint a helyi közösségekkel, többek között az őslakos népekkel folytatott, átfogó és érdemi konzultációkat. Annak érdekében, hogy a projektgazdák egyértelműen és hatékonyan teljesíteni tudják ezt a kritériumot, a vonatkozó uniós jogszabályoknak, a nemzetközi normáknak, iránymutatásoknak és alapelveknek való megfelelést, illetve az e rendelet alapján elismert környezetvédelmi tanúsítási rendszerben való részvételt elegendőnek kell tekinteni. A Bizottságnak továbbá szoros párbeszédet kell kialakítania a tagállamokkal, a harmadik országokkal, az ipar képviselőivel, a szabványügyi testületekkel és egyéb érdekelt felekkel a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó európai szabványok kidolgozásáról szóló megbeszéléseken. Az olyan fenntartható és környezetkímélő bányászati projektek, amelyek innovatív eljárásokat tartalmaznak, és az ásvány- és kohászati feldolgozást a kitermelési helyek közelében végzik, közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek tekinthetők. E projekteknek jelentősen hozzá kell járulniuk a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a zöld és digitális átálláshoz, és növelniük kell az uniós ipar és gazdaság versenyképességét. Ezenfelül az uniós értékekhez és célkitűzésekhez való igazodás érdekében e projekteknek töretlen elkötelezettséget kell mutatniuk az átláthatóság, az oktatás és a közösségi szerepvállalás, a fosszilis tüzelőanyagok használatának a megújuló energiaforrások integrálásán keresztül való elkerülése, a hulladékcsökkentés és a fenntartható vízhasználati gyakorlatok alkalmazása iránt. A stratégiai fontosságú nyersanyagokat a legtöbb esetben egy hordozó ásvány melléktermékeként termelik ki. Annak érdekében, hogy az Unió elérje e rendelet célkitűzéseit, a stratégiai fontosságú nyersanyagok melléktermék jellege nem befolyásolhatja az ehhez hasonló kitermelési projektek stratégiai jellegét. A kitermelési célú projektek ezért akkor is stratégiai jelentőségűnek tekinthetők, ha a stratégiai fontosságú ásványt fő termékként, és akkor is, ha melléktermékként termelik ki.

(12)

A stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek bármely projektgazdája számára lehetővé kell tenni, hogy projektje stratégiai projektként való elismerését kérelmezze a Bizottságtól. A kérelemnek a kritériumokkal kapcsolatos releváns dokumentumokat és bizonyítékokat kell tartalmaznia. A projekt társadalmi, környezeti és gazdasági életképességének, megvalósíthatóságának, valamint a becslések megbízhatóságának megfelelőbb értékelése érdekében a projektgazda köteles projektjének az ENSZ erőforrás-keretosztályozása szerinti osztályozását is rendelkezésre bocsátani, és az objektív validálás lehetővé tétele érdekében ezt az osztályozást megfelelő bizonyítékokkal alá kell támasztania. A kérelemhez csatolni kell a projekt ütemtervét is annak megbecsüléséhez, hogy a projekt mikor tudna hozzájárulni a belföldi kapacitásra vagy a diverzifikációra vonatkozó referenciaértékekhez. Mivel a bányászati projektek társadalmi elfogadottsága alapvető fontosságú azok eredményes végrehajtása szempontjából, a projektgazdának a társadalmi elfogadottság elősegítését célzó intézkedéseket tartalmazó tervet is rendelkezésre kell bocsátania. Ez a harmadik országokban megvalósuló projektekre is érvényes. Különös figyelmet kell fordítani a szociális partnerekre, a civil társadalomra és más felügyeleti szereplőkre. A projektgazdának üzleti tervet is rendelkezésre kell bocsátania, amely tájékoztatást nyújt a projekt pénzügyi életképességéről, áttekintést nyújt a már biztosított finanszírozásról , többek között a tulajdonosi struktúráról annak biztosítása érdekében, hogy a projektfinanszírozás ne legyen ellentétes a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való együttműködés erősítésének céljával, különösen a harmadik országbeli partnerek által finanszírozott projektek tekintetében. Emellett információkat kell szolgáltatni a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodásokról, valamint becsléseket kell közölni a lehetséges munkahelyteremtésről és a projekt képzett munkaerő iránti igényeiről, többek között a továbbképzési és az átképzési igényekről , valamint be kell számolni a nők részvételének növelését és az általános munkakörülmények javítását célzó kezdeményezésekről .

(13)

A kérelmek eredményes és hatékony intézésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az értéklánc egyes alulreprezentált szakaszaihoz vagy a stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz kapcsolódó projektekre irányuló kérelmek feldolgozását részesítse előnyben annak érdekében, hogy biztosítani tudja az Unió kiegyensúlyozott előrehaladását az e rendeletben foglalt valamennyi uniós kapacitási referenciaérték elérése tekintetében. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy prioritásként kezelje azokat a stratégiai projekteket, amelyek hozzájárulnak a nyersanyagok körforgásos jellegéhez, vagy amelyeket a kkv-k nyújtanak be, feltéve, hogy az értéklánc különböző szakaszai között megteremtik a projektek közötti egyensúlyt. A Bizottságnak proaktívan partnerországokat kell keresnie a stratégiai együttműködés előmozdítása érdekében.

(14)

Mivel a projekt eredményes végrehajtásának biztosításához szükség van azon tagállam együttműködésére, amelynek területén a projekt végrehajtására sor kerül, e tagállamnak jogosultnak kell lennie arra, hogy kifogást emeljen, és ezáltal megakadályozza, hogy egy projekt az akarata ellenére stratégiai projekt státuszt kapjon. Amennyiben ez megtörténik, az érintett tagállamnak az alkalmazandó kritériumokra hivatkozva kell megindokolnia az elutasítást. Hasonlóképpen, az Unió nem adhat stratégiai projekt státuszt olyan projekteknek, amelyeket valamely harmadik ország a kormánya akarata ellenére hajt végre, és ezért tartózkodnia kell a státusz megadásától, amennyiben valamely harmadik ország kormánya kifogást emel.

(15)

A stratégiai projektként való elismeréssel való visszaélés megakadályozása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy hatályon kívül helyezze a projektek stratégiai projektként való elismerésére vonatkozó eredeti határozatát, amennyiben azok már nem felelnek meg a feltételeknek, vagy ha az elismerés helytelen információkat tartalmazó kérelmen alapult. Ezt megelőzően a Bizottságnak konzultálnia kell a testülettel, és meg kell hallgatnia a projektgazdát. A projektgazdáknak teljes mértékben felelniük kell a szándékos megtévesztésért, és ezzel kapcsolatban adott esetben bírósági eljárás alá is vonhatók.

(16)

A stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátásbiztonságának garantálásában betöltött fontos szerepük fényében a stratégiai projektek közérdekűnek vagy közbiztonságot érintő projektnek tekintendők. A stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátásbiztonságának garantálása döntő jelentőséggel bír a zöld és digitális átállás sikere, valamint a védelmi és az űr- és repüléstechnikai ágazat rezilienciája szempontjából. A tagállamok – a stratégiai fontosságú nyersanyagok Unión belüli ellátásbiztonságához való hozzájárulás érdekében – a nemzeti engedélyezési eljárások során támogatást nyújthatnak a stratégiai projektek uniós joggal összhangban történő megvalósításának felgyorsításához.

(17)

A nemzeti engedélyezési eljárások biztosítják, hogy a nyersanyagprojektek biztonságosak és védettek legyenek, és megfeleljenek a környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági követelményeknek. Az uniós környezetvédelmi jogszabályok közös feltételeket határoznak meg a nemzeti engedélyezési eljárások folyamatára és tartalmára vonatkozóan, ezáltal biztosítva a környezetvédelem magas szintjét, és lehetővé téve az uniós potenciál fenntartható kiaknázását a nyersanyagok értéklánca mentén. A stratégiai projekt státusz megadása ezért nem sértheti az érintett projektekre alkalmazandó engedélyezési feltételeket, beleértve a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (7), a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8), a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9), a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10), a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) és a 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott feltételeket.

(18)

Ugyanakkor a nemzeti engedélyezési eljárások kiszámíthatatlansága, összetettsége és – időnként – túlzott elhúzódása veszélyezteti a stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek eredményes kidolgozásához szükséges beruházási biztonságot. Ezért e projektek eredményes végrehajtásának biztosítása és felgyorsítása érdekében a tagállamoknak észszerűsített és kiszámítható engedélyezési eljárást kell alkalmazniuk a stratégiai projektekre. E célból a stratégiai projekteknek nemzeti szinten elsőbbségi státuszt kell adni, ezáltal gyors adminisztratív ügyintézést és sürgősségi eljárást biztosítva azok számára valamennyi kapcsolódó bírósági és vitarendezési eljárásban. Ez a rendelet nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncán belüli, stratégiai projekteknek nem minősülő egyéb projektek engedélyezésének észszerűsítésében.

(19)

Az Unió stratégiai fontosságú nyersanyagokat érintő ellátásbiztonságának biztosításában betöltött szerepükre, továbbá az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, valamint a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásukra tekintettel a stratégiai projekteket a felelős engedélyező hatóságnak közérdekűnek és közbiztonságot érintő projektnek kell tekintenie. A környezetre káros hatást gyakorló stratégiai projektek, amennyiben azok a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv és a 2009/147/EK irányelv (13) hatálya alá tartoznak, akkor engedélyezhetők, ha a felelős engedélyező hatóság az általa végzett eseti értékelés alapján arra a következtetésre jut, hogy a projekt által szolgált közérdek felülírja ezeket a hatásokat, feltéve, hogy az említett irányelvekben meghatározott valamennyi vonatkozó feltétel teljesül. Adott esetben az eseti értékelésnek megfelelően figyelembe kell vennie a kitermelési helyek geológiai sajátosságait, ami korlátozza a helyszínre vonatkozó döntéseket a kitermelési helyszínnel kapcsolatos alternatív megoldások hiánya miatt .

(20)

Az engedélyezési eljárás egyszerűsítése, valamint hatékonyságának és átláthatóságának növelése érdekében a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek projektgazdái számára lehetővé kell tenni, hogy egyetlen nemzeti hatósággal tartsanak kapcsolatot, amely a teljes engedélyezési eljárás megkönnyítéséért, koordinálásáért és optimalizálásáért felel, és amely a stratégiai projektek esetében az alkalmazandó határidőn belül átfogó határozatot hoz. E célból a tagállamoknak egyetlen illetékes nemzeti hatóságot kell kijelölniük. Ki kell jelölni egy ügyintézőt, aki könnyű kapcsolattartási pontot biztosít. A kijelölt ügyintéző az egyablakos ügyintézés különböző nemzeti struktúráira tekintettel egy másik hatósághoz is tartozhat. Amennyiben valamely tagállam belső szerveződésére tekintettel szükséges, lehetővé kell tenni, hogy az illetékes nemzeti hatóság feladatait azonos feltételek mellett át lehessen ruházni egy másik hatóságra. A kijelölt illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy más illetékes minisztériumok véleményét és részvételét kérje, anélkül, hogy ezzel befolyásolná az eljárás gyorsaságát. Az illetékes nemzeti hatóság feladatainak eredményes végrehajtása érdekében a tagállamoknak elegendő személyzetet és erőforrást kell biztosítaniuk az illetékes nemzeti hatóságuk vagy a nevében eljáró bármely hatóság számára.

(21)

A stratégiai projektek engedélyezési státuszával kapcsolatos egyértelműség biztosítása és az esetleges visszaélésszerű pereskedés eredményességének korlátozása érdekében a tagállamoknak – a hatékony bírósági felülvizsgálat veszélyeztetése nélkül – biztosítaniuk kell a stratégiai projektek engedélyezési eljárásával kapcsolatos viták időben történő rendezését. E célból az illetékes nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezők és a projektgazdák egyszerű vitarendezési eljáráshoz férjenek hozzá, és hogy a stratégiai projektek elbírálása az azokkal kapcsolatos valamennyi bírósági és vitarendezési eljárás során sürgősséggel történjen.  Emellett e rendeletnek elő kell segítenie a viták rendezésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, például a nyitott kérdések megoldását célzó, semleges választottbírákkal működő ad hoc munkacsoportokat.

(22)

Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) általános szabályokat állapít meg a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Az e rendelet hatálya alá tartozó tájékoztatási követelményeknek és eljárásoknak meg kell felelniük az (EU) 2018/1724 rendelet követelményeinek. Biztosítani kell különösen azt, hogy a stratégiai projektek projektgazdái az (EU) 2018/1724 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével és II. mellékletével összhangban teljes mértékben online hozzáférhessenek az engedélyezés folyamatához kapcsolódó bármely eljáráshoz, és online lefolytathassák azokat.

(23)

Annak érdekében, hogy a projektgazdák és más beruházók számára biztosítsák a stratégiai projektek továbbfejlesztéséhez szükséges biztonságot és egyértelműséget, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen projektekhez kapcsolódó engedélyezési eljárás ne haladja meg az előzetesen meghatározott határidőt. A kizárólag feldolgozással vagy újrafeldolgozással járó stratégiai projektek esetében az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kitermeléssel járó stratégiai projektek esetében azonban az engedélyezési eljárás időtartama – figyelembe véve a lehetséges hatások összetettségét és mértékét – nem haladhatja meg a két évet. E határidők eredményes teljesítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felelős hatóságok elegendő erőforrással és személyzettel rendelkezzenek. A Bizottság a Technikai Támogatási Eszközből támogatja a tagállamokat azok kérése alapján a reformok megtervezésében, kidolgozásában és végrehajtásában, beleértve a nemzeti engedélyezéssel kapcsolatos közigazgatási kapacitás megerősítését is.

(24)

Az uniós jog által – többek között a víz, az élőhelyek és a madarak vonatkozásában – előírt környezetvédelmi vizsgálatok és engedélyek a nyersanyagprojektek engedélyezési eljárásának szerves részét képezik, és alapvető biztosítékot jelentenek a negatív környezeti hatások megelőzésére vagy minimalizálására. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a stratégiai projektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiszámíthatók legyenek és azokra időben sor kerüljön , valamint ne lépjék túl az engedélyezési eljárás adott szakaszára előzetesen meghatározott időkeretet , ki kell használni a szükséges vizsgálatok és engedélyek észszerűsítésére adódó lehetőségeket, ugyanakkor nem szabad csökkenteni a környezetvédelem szintjét. E tekintetben biztosítani kell, hogy a szükséges vizsgálatok a szükségtelen átfedések elkerülése érdekében össze legyenek kapcsolva, továbbá biztosítani kell, hogy a projektgazdák és a felelős hatóságok a felesleges nyomon követés elkerülése érdekében az összekapcsolt értékelés végrehajtása előtt kifejezetten megállapodjanak annak hatóköréről , ezen értékelések minőségének sérelme nélkül .

(25)

A földhasználatot érintő konfliktusok akadályokat gördíthetnek a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek bevezetése elé , különösen a fejlődő országokban, ahol a kényszerkilakoltatás a bányászati műveletek közös jellemzője . A közjavak és -érdekek kiegyensúlyozásában segítséget nyújthatnak azok a megfelelően kialakított , az illetékes hatóságok nemzeti, regionális és helyi szintű szoros és indokolt együttműködésén alapuló  – többek között területrendezési és övezetbe sorolási – tervek, amelyek figyelembe veszik a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek végrehajtásának lehetőségeit, és amelyek lehetséges környezeti hatásai értékelés tárgyát képezik, csökkentve a konfliktusok kockázatát és felgyorsítva a nyersanyagprojektek fenntartható bevezetését az Unión belül és a harmadik országokban . A felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak ezért a megfelelő tervek kidolgozásakor nyersanyagprojektekre vonatkozó rendelkezések beillesztését kell mérlegelniük.

(26)

Az Unión belül gyakori, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek nehezen jutnak finanszírozáshoz. A kritikus fontosságú nyersanyagok piacait gyakran jelentős áringadozás, hosszú átfutási idők, nagyfokú koncentráció és az átláthatóság hiánya jellemzi. Ezenfelül az ágazat finanszírozásához magas szintű szakértői ismeretekre és olyan pénzügyi eszközökre van szükség, amelyek célja a beruházások kockázatainak mérséklése, mint például a nyersanyagalapok, az adókedvezmények, a pénzügyi garanciák, a támogatások vagy egyéb kockázatcsökkentő pénzügyi intézkedések, amelyek gyakran hiányoznak a pénzügyi intézmények körében. E tényezők kezelése, illetve a stratégiai fontosságú nyersanyagok stabil és megbízható ellátásának biztosításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak le kell küzdeniük a szakpolitikai akadályokat, segíteniük kell a finanszírozáshoz jutást és az adminisztratív támogatáshoz való hozzáférést. A tagállamoknak a pénzügyi támogatásról szóló döntés meghozatalakor figyelembe kell venniük az érintett projektgazdák által tett környezetvédelmi, szociális és munkaügyi kötelezettségvállalásokat. Ahhoz, hogy a projektek versenyképesek, innovatívak és reziliensek legyenek, valamint hogy képesek legyenek növelni a termelési, feldolgozási, újrafeldolgozási és helyettesítési kapacitásokat, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó ágazatnak hozzá kell férnie mind az állami, mind a magánfinanszírozáshoz. A sürgős cselekvés és az e rendeletben meghatározott referenciaértékek elérése érdekében ugyanilyen fontos annak biztosítása, hogy más horizontális szakpolitikai intézkedések, például a fenntartható finanszírozásra irányuló kezdeményezések összhangban maradjanak az Unió azon erőfeszítéseivel, amelyek célja, hogy elősegítsék a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós ágazata számára a finanszírozáshoz és a beruházásokhoz való megfelelő hozzáférést.

(27)

Erős európai értéklánc csak megfelelő pénzügyi eszközökkel építhető ki. A Bizottság együtt fog működni az InvestEU végrehajtó partnereivel annak érdekében, hogy az (EU) 2021/523 rendeletben (15) és az e rendeletben meghatározott közös célkitűzésekkel összhangban megtalálja a beruházási támogatás fokozásának módjait. Az InvestEU tanácsadó központ hozzájárulhat életképes tervezett projektek kialakításához.

(27a)

Ennek a rendeletnek fokoznia kell a szinergiákat az Unió és a tagállamok által jelenleg támogatott, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos kutatási és innovációs (K+I) programokkal és intézkedésekkel, valamint az ellátási lánc egy részének fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekkel, különös tekintettel az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (16) (Horizont Európa) létrehozott Horizont Európa keretprogramra és az (EU) 2021/764 tanácsi határozatra  (17).

(28)

A jelenleg gyakran széttagolt köz- és magánberuházások korlátainak leküzdése, az integráció és a beruházások megtérülésének elősegítése érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a fejlesztési bankoknak jobban össze kell hangolniuk a meglévő, uniós és nemzeti szintű finanszírozási programokat, és szinergiákat kell kialakítaniuk azok között, valamint jobb koordinációt és együttműködést kell biztosítaniuk az iparral és a magánszektorbeli kulcsfontosságú érdekelt felekkel. E célból a tagállamok és a Bizottság szakértőit, valamint az érintett közszektorbeli pénzügyi intézményeket tömörítő, külön alcsoportot kell létrehozni a testületen belül. Ezen alcsoportnak meg kell vitatnia a stratégiai projektek egyedi finanszírozási igényeit és meglévő finanszírozási lehetőségeit annak érdekében, hogy a meglévő finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés optimális módjával kapcsolatos javaslatot tegyen a projektgazdáknak. A harmadik országokban – többek között a feltörekvő piacokon és a fejlődő országokban – megvalósuló stratégiai projektek finanszírozására vonatkozó ajánlások megvitatásakor és megfogalmazásakor a Bizottságnak és a testületnek a potenciális partnerországokkal együttműködésben prioritásként kell kezelnie a stratégiai projekteket a „Global Gateway” stratégia  (18) keretében, és egyeztetnie kell a nemzeti és nemzetközi fejlesztésfinanszírozási intézményekkel .

(28a)

Folyamatos uniós és nemzeti szintű erőfeszítésekre van szükség a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos K+I előmozdítása és támogatása érdekében, mivel az alapkutatás kulcsfontosságú lesz az új anyagok és helyettesítő anyagok felfedezéséhez.

(28b)

Konkrét pénzügyi és támogatási eszközökre, valamint célzott K+I alapokra van szükség a hatékonyság, a helyettesítés, az újrafeldolgozási folyamatok és a zárt anyagciklusok javítása érdekében uniós és nemzeti szinten a kutatási és innovációs programok és egyéb eszközök révén az innováció fellendítése érdekében, különös tekintettel a hulladékfeldolgozásra, a fejlett anyagokra és a helyettesítésre, valamint az új és innovatív technológiák kifejlesztésére a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható bányászata terén az Unióban.

(29)

A vállalatok, a pénzügyi befektetők és a beruházáshasznosítók magánbefektetése alapvető fontosságú. Amennyiben a magánbefektetés önmagában nem elegendő, a projekteknek a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncán belüli eredményes bevezetéséhez köztámogatásra lehet szükség, például garanciák, kölcsönök vagy sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések formájában. Ez a köztámogatás állami támogatás is lehet. Az ilyen támogatásnak ösztönző hatásúnak, szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie. Az állami támogatásokra vonatkozó, a közelmúltban a kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel összhangban alaposan felülvizsgált, hatályos iránymutatás – bizonyos feltételek mellett – számos lehetőséget biztosít a kritikus fontosságú nyersanyagok értéklánca mentén megvalósuló beruházások , valamint az európai zöld megállapodás további célkitűzései számára. A Bizottságnak tovább kell vizsgálnia egy célzott uniós szintű alap létrehozásának lehetőségét, például a Stratégiai Fontosságú Nyersanyagok Európai Alapja formájában, beleértve a rulírozó eszközök fontolóra vételét, illetve pénzügyi támogatás elkülönítésének lehetőségét a többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló források prioritásainak átrendezésével. Ebben az összefüggésben fel kell használni a kritikus fontosságú nyersanyagok projektjeivel kapcsolatban már meglévő ismereteket, beruházási platformokat és csatornának.

(30)

A köztámogatás a feltárt konkrét piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos mértékben történő kezelésére használatos; az intézkedések nem lehetnek párhuzamosak, nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, nem akadályozhatják a különböző tagállamok vállalatai közötti együttműködést, illetve nem torzíthatják a belső piaci versenyt. A tevékenységeknek célzottnak és hatékonynak kell lenniük, és egyértelmű értéktöbbletet kell biztosítaniuk az Unió számára.

(31)

Számos stratégiai fontosságú nyersanyag árvolatilitása, amelyet súlyosbít az, hogy a határidős piacokon korlátozott eszközökkel fedezhetők, akadályt teremt mind a projektgazdák számára a stratégiai fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek finanszírozásának biztosításához, mind pedig a legfontosabb bemeneti anyagok stabil és kiszámítható árának biztosítására törekvő downstream fogyasztók számára. A stratégiai fontosságú nyersanyagok jövőbeli áraival kapcsolatos bizonytalanság csökkentése érdekében rendelkezni kell egy olyan rendszer létrehozásáról, amely a stratégiai projektek beruházáshasznosítói és a projektgazdák számára is lehetővé teszi vételi vagy eladási ajánlataik jelzését, valamint a kapcsolatfelvételt, ha az érintett ajánlatok esetlegesen összeegyeztethetők. Egy ilyen rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy előmozdítsák a kkv-k részvételét a stratégiai nyersanyagok értékláncaiban. Támogatás kell nyújtani annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az üzleti konzorciumok számára a stratégiai partnerség vagy szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá még nem tartozó piacokhoz való hozzáférést.

(31a)

Az Európai Beruházási Banknak a testülettel, a Bizottsággal és a tagállamokkal egyetértésben meg kell vizsgálnia egy olyan uniós exporthitel-keret létrehozásának lehetőségét, amely lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy olyan projektekbe fektessenek be, amelyek hozzájárulnak az e rendeletben meghatározott célok eléréséhez.

(32)

Az Unió nyersanyag-lelőhelyeire vonatkozó, meglévő ismeretek kialakítására és feltérképezésére olyan időszakban került sor, amikor a stratégiai technológiák fejlesztéséhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok ellátásának biztosítása nem volt prioritás. A kritikus fontosságú nyersanyagok lelőhelyeire vonatkozó információk megszerzése és aktualizálása érdekében a tagállamoknak a kritikus fontosságú nyersanyagok és esetlegesen kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó hordozó fémek általános feltárására vonatkozó nemzeti programokat kell kidolgozniuk, amelyeknek olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, mint az ásványok feltérképezése, geokémiai kampányok, földtudományi felmérések, valamint a meglévő földtudományi adatkészletek újrafeldolgozása. Az ásványlelőhelyek azonosításának, valamint a kitermelésükhöz szükséges műszaki és gazdasági életképesség értékelésének jelentős pénzügyi kockázata van. E kockázat csökkentése és a kitermelési projektek kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a nemzeti feltárási programjuk során szerzett információkat, adott esetben a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (19) létrehozott térinformációs infrastruktúra keretének felhasználásával.

(32a)

A kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási célok lehetővé tétele érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a geológus hallgatók és diplomások uniós hiányának kezelésére irányuló intézkedéseket.

(33)

A Föld-megfigyelésből származó űripari adatokat és -szolgáltatásokat és a GNSS-rendszereket, különösen az EU űrprogramjából – a Kopernikuszból, a Galileóból és az EGNOS-ból – származó rendszereket a lehető legnagyobb mértékben kell használni, hogy támogassák a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható értékláncaira irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy folyamatos információáramlást biztosítanak, amely hasznos lehet olyan tevékenységekhez, mint a bányászati területek monitorozása és igazgatása, a környezeti és társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat vagy az ásványkincsek feltárása. Mivel az űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások távoli és megközelíthetetlen területekről is képesek adatokat szolgáltatni, a tagállamoknak nemzeti feltárási programjaik kidolgozása és végrehajtása során a lehetséges mértékben figyelembe kell venniük azt.

(34)

Bár az ellátásbiztonság fokozása érdekében a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós értékláncát meg kell erősíteni, a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncai továbbra is globálisak maradnak, és ki lesznek téve külső tényezőknek. A Covid19-válságtól az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióig , valamint a kínai „Egy övezet, egy út kezdeményezés” harmadik országokra gyakorolt hatásáig terjedő közelmúltbeli, illetve folyamatban lévő események rávilágítottak arra, hogy az Unió egyes ellátási láncai sérülékenyek a zavarokkal szemben , valamint hogy sürgősen azonosítani kell azokat az eszközöket, amelyekkel mérsékelhető a különösen a stratégiai fontosságú nyersanyagok iránti kereslet . Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok és az európai iparágak előre tudják jelezni az ellátási zavarokat és fel tudjanak készülni azok következményeinek kezelésére, a nyomonkövetési kapacitás növelését , az információk cseréjét is beleértve , a stratégiai készletek összehangolását és – amennyiben szükséges – a vállalatok felkészültségének javítását célzó intézkedéseket kell kidolgozni.

(35)

A kockázattudatosság és a kockázatok előrejelzése tekintetében a tagállamok eltérő kapacitással rendelkeznek, és nem minden tagállam alakított ki olyan célzott struktúrákat, amelyek nyomon követik a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncait és tájékoztathatják a vállalatokat az ellátási zavarok lehetséges kockázatairól. Hasonlóképpen, bár egyes vállalatok invesztálnak ellátási láncaik nyomon követésébe, más vállalatoknak nincs kapacitása erre. Ezért a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncainak globális dimenziójára és összetettségére tekintettel a Bizottságnak célzott nyomonkövetési eredménytáblát kell kidolgoznia, amely értékeli a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási kockázatait, és biztosítja az összegyűjtött információk rendelkezésre állását a hatóságok és a magánszektorbeli szereplők számára, ezáltal növelve a tagállamok közötti szinergiákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós értékláncok kellően felkészültek legyenek az esetleges ellátási zavarokra, a Bizottságnak stresszteszteket kell végeznie, amelyek során értékeli a stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátási láncainak sebezhetőségét és ellátási kockázatoknak való kitettségét. A tagállamoknak oly módon kell hozzájárulniuk ehhez, hogy lehetőség szerint ilyen stresszteszteket végeznek a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátására és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra szakosodott nemzeti ügynökségeik közreműködésével. A testületnek biztosítania kell a stressztesztek Bizottság és tagállamok általi végrehajtásának koordinációját. Abban az esetben, ha egyetlen tagállamnak sincs kapacitása arra, hogy egy adott stratégiai fontosságú nyersanyagra vonatkozóan elvégezze a szükséges stressztesztet, a Bizottságnak magának kell elvégeznie azt. A Bizottságnak a hatóságok és a magánszektorbeli szereplők által ellátásikockázat-csökkentési céllal rövid és középtávon alkalmazható lehetséges stratégiákat is javasolnia kell; ilyen például a stratégiai fontosságú nyersanyagok iránti szükséglet csökkentését célzó további szakpolitikai intézkedések végrehajtása, a stratégiai készletezés vagy az ellátásuk további diverzifikálása. A nyomon követésre és a stressztesztekre vonatkozó intézkedések végrehajtásához szükséges információk összegyűjtése céljából a Bizottságnak egyeztetnie kell a testület megfelelő állandó alcsoportjával, a tagállamoknak pedig azonosítaniuk kell és nyomon kell követniük az értéklánc működése szempontjából fontos nagyvállalatokat . Abban az esetben, ha az állandó alcsoport egyetlen tagjának sincs kapacitása arra, hogy egy adott stratégiai fontosságú nyersanyagra vonatkozóan elvégezze a szükséges stressztesztet, a Bizottságnak magának kell elvégeznie azt.

(36)

A stratégiai készletek az ellátási zavarok enyhítésének fontos eszközei, különösen a nyersanyagok esetében. Bár a javasolt egységes piaci szükséghelyzeti eszköz lehetővé teszi az ilyen készletek lehetséges kialakítását az egységes piaci éberségi üzemmód aktiválása esetén, a tagállamok és a vállalkozások nem kötelesek stratégiai készleteiket az ellátási zavar bekövetkezése előtt felhalmozni vagy koordinálni. Az Európai Unióban ráadásul nem létezik olyan koordinációs mechanizmus, amely lehetővé tenné a lehetséges átfedések és szinergiák közös értékelésének és elemzésének kidolgozását. Ezért első lépésként, illetve a vonatkozó információk jelenlegi hiányára tekintettel, a tagállamoknak információt kell szolgáltatniuk a Bizottság számára stratégiai készleteikről, függetlenül attól, hogy azokat hatóságok vagy a tagállamok nevében eljáró gazdasági szereplők kezelik-e. Az információknak ki kell terjedniük az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében rendelkezésre álló készletek szintjére, a készletek várható szintjére, valamint az e készletekre alkalmazandó szabályokra és eljárásokra. Minden információkérésnek arányosnak kell lennie, figyelembe kell vennie az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költséget és erőfeszítést, valamint a nemzetbiztonságra gyakorolt hatását, és megfelelő határidőket kell megállapítania a kért információk szolgáltatására. Az elemzés kiegészíthető a gazdasági szereplők készleteire vonatkozó információkkal, bár ez nem minősül rájuk vonatkozó információkérésnek. A Bizottságnak biztonságos módon kell kezelnie az adatokat, és kizárólag összesített információkat tehet közzé. Második lépésként a testületnek jeleznie kell , hogy – az érintett stratégiai fontosságú nyersanyagok teljes éves uniós felhasználását figyelembe véve – mi tekintendő az uniós készletek biztonságos szintjének. A stratégiai fontosságú nyersanyagok esetében a meglévő készleteknek és az Unión belüli stratégiai készletek általános szintjének az összehasonlítása alapján a testületnek – a Bizottsággal egyetértésben eljárva – képesnek kell lennie arra, hogy nem kötelező erejű véleményeket adjon ki a tagállamoknak arról, hogy miként fokozhatják a konvergenciát, és miként ösztönözhetők stratégiai készleteik felhalmozására , elkerülve azonban a piac torzulását , ami a feltörekvő piacok és a fejlődő országok kárára is történhet . Ennek során a testületnek mérlegelnie kell, hogy fenn kell-e tartani a stratégiai fontosságú nyersanyagokat felhasználó magánszektorbeli szereplők stratégiai készleteinek kialakítására szánt ösztönzőket.

(37)

A további koordináció biztosítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell a szükséges konzultációt a tagállamok olyan nemzetközi fórumokon való részvétele előtt, ahol az említett stratégiai készletek megvitatására sor kerülhet, különösen a testület erre a célra létrehozott állandó alcsoportján keresztül. Hasonlóképpen, e javaslat és más horizontális vagy témaspecifikus eszközök egymást kiegészítő jellegének növelése érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az összegyűjtött és összesített információk éberségi mechanizmushoz vagy válságirányítási mechanizmushoz – például a javasolt egységes piaci szükséghelyzeti eszköz tanácsadó csoportjához, a csipekről szóló jogszabályra irányuló javaslat szerinti, félvezetőkkel foglalkozó európai testülethez, a HERA-tanácshoz vagy az egészségügyi válságtanácshoz – kerüljenek.

(38)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban stratégiai fontosságú nyersanyagokat felhasználó stratégiai technológiákat gyártó nagyvállalatok kellően felkészültek legyenek az ellátási zavarok kezelésére, biztosítaniuk kell a megfelelő belső kockázatkezelést . Ez biztosítani fogja, hogy figyelembe vegyék a stratégiai fontosságú nyersanyagok ellátási kockázatait és megfelelő kockázatcsökkentési stratégiákat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy ellátási zavarok esetén felkészültebbek legyenek. Hasonlóképpen, az e körbe tartozó nagyvállalatoknak rendszeresen stressztesztet kell végezniük stratégiai fontosságú nyersanyagokat biztosító ellátási láncaikon annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan különböző forgatókönyvet figyelembe vegyenek, amely zavar esetén befolyásolhatja az ellátásukat. Ezen intézkedések következtében a potenciális ellátási kockázatok költségei további megfontolás tárgyát fogják képezni.

(39)

A stratégiai fontosságú nyersanyagok számos piaca nem teljesen átlátható, és a kínálati oldalra koncentrálódik, ami erősíti az eladók tárgyalási pozícióját és növeli a vevőknek felszámított árakat , kihívás elé állítva a piacot . Annak érdekében, hogy hozzájáruljon a nyersanyagok elérhetőségének biztosításához az Unióban letelepedett vállalkozások számára, a Bizottságnak létre kell hoznia egy olyan rendszert, amely képes összesíteni az érdekelt vevők keresletét. E rendszer kialakítása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a hasonló törekvések – különösen az (EU) 2022/2576 tanácsi rendelet (20) szerint a gázválságra adott válaszként korábban létrehozott közös gázbeszerzésre vonatkozó törekvések – keretében szerzett tapasztalatokat. A tagállami hatóságok számára is lehetővé kell tenni, hogy stratégiai készleteik felhalmozása érdekében részt vegyenek ebben a rendszerben. Az e mechanizmus részeként elfogadott összes intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie az uniós versenyjoggal és a nemzeti joggal .

(39a)

Egy reziliens és versenyképes nyersanyagágazat nagy gazdasági és stratégiai jelentőséggel bír az Unió számára. Tekintettel e rendelet célkitűzéseire, nevezetesen azokra, amelyek a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó uniós kapacitások erősítésére irányulnak, fontos egy tisztességes és kiszámítható piaci környezet biztosítása a vállalkozások számára a kritikus fontosságú nyersanyagok értéklánca egészében. Ezért minden olyan rendszernek, amelynek célja a kereslet összesítése a keresleti oldalon működő uniós vállalkozások piaci helyzetének erősítése érdekében, gondosan mérlegelnie kell a kínálati oldal uniós vállalkozásaira gyakorolt piaci hatásokat is.

(40)

Az e rendeletben foglalt, a nyomon követésre és a stratégiai készletekre vonatkozó rendelkezések nem vonják maguk után a nemzeti törvények és rendeletek harmonizációját, és nem váltják fel a meglévő mechanizmusokat. A nyomon követésre és a kockázati felkészültségre irányuló ösztönzőknek összhangban kell lenniük az európai jogi eszközökkel. Ezért az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó, az egységes piac működését érintő válságok előrejelzését, enyhítését és az azokra való reagálást célzó javaslathoz vagy az uniós szintű közegészségügyi szükséghelyzet esetén a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátás biztosítását célzó intézkedési keretről szóló (EU) 2022/2372 tanácsi rendelethez (21) hasonló jogi eszközök válság vagy fenyegetés esetén továbbra is alkalmazhatók a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagokra, amennyiben ezek az anyagok ilyen jogi eszközök hatálya alá tartoznak. Az e rendelet és a válságkezelési eszközök egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját a Bizottságnak az e válságkezelési eszközök által létrehozott tanácsadó és irányító szervek közötti figyelmes információcsere útján kell biztosítania .

(41)

A kritikus fontosságú nyersanyagok többsége fém, amelyek elvileg végtelen sokszor újrafeldolgozhatók, bár néha romlik a minőségük. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a zöld átállás összefüggésében át lehessen térni egy valóban körforgásos gazdaságra. Az új technológiák szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet gyors növekedésének kezdeti szakaszát követően, amennyiben továbbra is az elsődleges kitermelés és feldolgozás lesz a legmeghatározóbb forrás, az újrafeldolgozásnak és az újrafelhasználásnak egyre fontosabbá kell válnia, és csökkentenie kell az elsődleges kitermelés iránti igényt és annak járulékos hatásait. Napjainkban azonban a kritikus fontosságú nyersanyagok többségének alacsony az újrafeldolgozási és újrafelhasználási aránya , többek között azért, mert a termékek tervezési fázisában nem eléggé veszik figyelembe az újrafeldolgozási szempontokat, és az újrafeldolgozási rendszerek és technológiák gyakran nem igazodnak e nyersanyagok sajátosságaihoz. Ezért szükség van olyan intézkedésekre, amelyek kezelik a körforgásos jellegben rejlő potenciált hátráltató különböző tényezőket. Függetlenül a 2030-ban felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok mennyiségétől, az Uniónak a nyersanyagok teljes körforgásosságát kell megcéloznia.

(41a)

Európának fokoznia kell nyitott stratégiai szuverenitását, és növelnie kell rezilienciáját az egészségügyi vagy más válságok során jelentkező esetleges ellátási zavarokra való felkészülés érdekében. A körforgásos jelleg és az erőforrás-hatékonyság erősítése a kritikus fontosságú nyersanyagok fokozott újrafeldolgozása és hasznosítása révén hozzájárul majd ennek a célnak az eléréséhez.

(42)

A tagállamok továbbra is fontos hatáskörökkel rendelkeznek a körforgásos jelleg területén, például a hulladékgyűjtési és -kezelési rendszerek területén. Ezeket fel kell használni a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében jelentős hasznosítási potenciállal rendelkező hulladékáramok begyűjtési és újrafeldolgozási arányának növeléséhez, például díjkedvezményekhez, pénzjutalmakhoz vagy betétdíjas rendszerekhez hasonló pénzügyi ösztönzők igénybevételével , megőrizve a belső piac integritását . A tagállami hatóságoknak – a kritikus fontosságú nyersanyagok és az azokat tartalmazó termékek vásárlóiként – szintén változást kell előidézniük, a nemzeti kutatási és innovációs programoknak pedig jelentős erőforrásokat kell biztosítaniuk a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegével és az anyaghatékonysággal , valamint a helyettesítési stratégiákkal kapcsolatos ismeretek és technológiák fejlettségi szintjének javításához. Végezetül a tagállamoknak – az információk rendelkezésre állásának javításával, valamint a jogi, gazdasági és műszaki akadályok felszámolásával – elő kell mozdítaniuk a kritikus fontosságú nyersanyagoknak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékból történő visszanyerését. A tagállamok által tanulmányozandó egyik lehetséges megoldást a gazdasági szereplők és a tagállamok közötti kockázatmegosztási mechanizmusok jelentik a bezárt hulladékkezelő létesítményekből történő visszanyerés előmozdításához.  A Bizottságnak nyomon kell követnie a tagállamok intézkedéseit, értékelnie és terjesztenie kell a bevált gyakorlatokat, és adott esetben a tagállamok számára ajánlásokat kell tennie további intézkedésekre.

(42a)

Az elektronikus hulladék a kritikus fontosságú nyersanyagok olyan koncentrációját tartalmazza, amely nagyságrendileg magasabb, mint a világ legjobb minőségű érceiben. Ez jelentős gazdasági lehetőséget kínál a másodnyersanyag-visszanyerésre, amely nagy fejlődési potenciállal rendelkezik.

(43)

Az Unió számos régiójának vannak nyersanyag-kitermelésből fennmaradt készletei, és így jelentős mennyiségű, ásványinyersanyag-kitermelésből származó, bezárt létesítményekben tárolt hulladékai, amelyek esetében – a csak a közelmúltban megnövekedett gazdasági jelentőségük miatt – általában nem készül elemzés arról, hogy rejtenek-e lehetőségeket a kritikus fontosságú nyersanyagok szempontjából. A kritikus fontosságú nyersanyagoknak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítményekből történő visszanyerése révén elkerülhetők és mérsékelhetők az új ásványinyersanyag-kitermelő tevékenységek negatív társadalmi és környezeti hatásai, valamint gazdasági érték és munkahelyek teremthetők a gyakran az ipar leépítésével és hanyatlással érintett történelmi bányászati régiókban , noha ezek a régiók jelentős szerepet játszhatnának az Unió rezilienciájának javításában és a nyersanyagokhoz való hozzáférés negatív környezeti és társadalmi hatásainak csökkentésében . A – különösen a bezárt hulladékkezelő létesítményekben található – kritikus fontosságú nyersanyagok tartalmára irányuló figyelem és tájékoztatás hiánya az egyik legnagyobb akadálya az ásványinyersanyag-kitermelésből származó és a kritikus fontosságú nyersanyagok szempontjából lehetőséget rejtő hulladékok fokozottabban felhasználásának.

(44)

A kritikus fontosságú nyersanyagok ásványinyersanyag-kitermelést végző hulladékkezelő létesítményekből történő visszanyerésének az érintett hulladékkezelő létesítmények hasznosításának részét kell képeznie. A 2006/21/EK irányelv a környezet és az emberi egészség védelme tekintetében szigorú követelményeket állapít meg az ásványinyersanyag-kitermelő ipar hulladékgazdálkodására vonatkozóan. Bár ezeket a szigorú követelményeket fenn kell tartani, helyénvaló további intézkedéseket megállapítani a kritikus fontosságú nyersanyagok ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékból történő visszanyerésének maximalizálása érdekében.

(45)

Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szakosodott, meglévő és új létesítmények üzemeltetőinek előzetes gazdasági értékelő tanulmányt kell készíteniük a kritikus fontosságú nyersanyagoknak a kitermelési helyen és a lerakóhelyeiken előforduló, ásványinyersanyag-kitermelésből származó és keletkező hulladékból történő visszanyeréséről. A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) meghatározott hulladékhierarchiával összhangban prioritásként kell kezelni a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó hulladék keletkezésének oly módon történő megelőzését, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokat a kitermelt mennyiség hulladékká válása előtt kell kitermelni. E tanulmány kidolgozása során a gazdasági szereplőknek össze kell gyűjteniük a szükséges információkat, beleértve az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékban lévő kritikus fontosságú nyersanyagok koncentrációját és mennyiségét, és el kell végezniük a kritikus fontosságú nyersanyagok műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes hasznosítását lehetővé tevő folyamatok, műveletek vagy üzleti megállapodások többféle alternatívájának értékelését. Ez a kötelezettség a 2006/21/EK irányelvben és az azt átültető nemzeti jogszabályokban meghatározott kötelezettségeket egészíti ki, és közvetlenül alkalmazandó. A végrehajtás során a gazdasági szereplőknek és az illetékes hatóságoknak az adminisztratív terhek minimalizálására kell törekedniük, és a lehetséges mértékben integrálniuk kell az eljárásokat.

(46)

Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésére szakosodott, bezárt létesítmények kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében kiaknázható potenciáljára vonatkozó információk jelenlegi hiányának kezelése érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan adatbázist, amely – az uniós versenyszabályokkal összhangban – tartalmazza a hasznosítás előmozdítása szempontjából releváns összes információt, különösen az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítményben található kritikus fontosságú nyersanyagok mennyiségét és koncentrációját. Az információkat felhasználóbarát és digitális formában nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, lehetővé téve a részletesebb, technikai jellegű információkhoz való hozzáférést. Az információkhoz való felhasználóbarát hozzáférés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak például kapcsolattartó pontot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy részletesebb információcserét tegyenek lehetővé a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítására irányuló projektek lehetséges fejlesztőivel. Az adatbázist úgy kell kialakítani, hogy a lehetséges projektgazdák könnyen azonosíthassák azokat a létesítményeket, amelyek a gazdaságilag életképes hasznosítás szempontjából rövid, közép- és hosszú távon potenciállal rendelkeznek. A korlátozott mennyiségű erőforrás összpontosítása érdekében a tagállamok szakaszos megközelítést alkalmazhatnának az információgyűjtés során, és csak a legígéretesebb létesítmények esetében kellene végrehajtaniuk a több erőfeszítést igénylő információgyűjtési lépéseket. Az információgyűjtési tevékenységeknek arra kell irányulniuk, hogy pontos és reprezentatív információkat szolgáltassanak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítményekről, és a lehető legjobban jelezzék a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosítási potenciálját.

(47)

Állandó mágneseket számos termékbe beépítenek, ezek közül a szélerőművek és az elektromos járművek jelentik a legfontosabb és a leggyorsabban növekvő alkalmazásokat, de más termékekben – többek között mágneses rezonanciás képalkotó eszközökben, ipari robotokban, könnyű szállítóeszközökben, hűtőgenerátorokban, hőszivattyúkban, villanymotorokban, ipari elektromos szivattyúkban, automata mosógépekben, szárítógépekben, mikrohullámú készülékekben, porszívókban és mosogatógépekben is – jelentős mennyiségű, hasznosításra érdemes állandó mágnes található. Az állandó mágnesek többsége – különösen a legjobban teljesítő típusok – tartalmaznak kritikus fontosságú nyersanyagokat, például neodímiumot, prazeodímiumot, diszpróziumot és terbiumot, bórt, szamáriumot, nikkelt vagy kobaltot. Ezek újrafeldolgozhatók, de napjainkban csak kis léptékben vagy kutatási projektek keretében kerül sor az újrafeldolgozásukra az Unióban. Az állandó mágneseknek ezért a körforgásos jelleg növelése szempontjából elsőbbséget élvező termékeknek kell lenniük.

(48)

A mágnesek körforgásos jellege fokozásának előfeltétele, hogy az újrafeldolgozók , a felújítók és a javítók hozzáférjenek a termékben lévő mágnesek mennyiségére, típusára és kémiai összetételére, helyére, illetve az alkalmazott bevonatra, ragasztókra és adalékanyagokra vonatkozó szükséges információkhoz, valamint az állandó mágneseknek a termékből való eltávolításának módjára vonatkozó információkhoz. Ezenfelül a mágnesek újrafeldolgozására vonatkozó döntés-előkészítő tanulmány biztosítása érdekében az uniós piacon forgalomba hozott termékekbe beépített állandó mágneseknek idővel egyre több újrafeldolgozott anyagot kell tartalmazniuk. Bár eleinte biztosítani kell az újrafeldolgozott tartalom átláthatóságát, a megfelelő szint és a várható hatások célzott értékelését követően meg kell határozni a minimális újrafeldolgozott tartalmat.

(49)

Az uniós piacon értékesített kritikus fontosságú nyersanyagokat gyakran tanúsítják termelési és ellátási láncuk fenntarthatósága tekintetében. A tanúsítás a különböző alkalmazási körű és szigorúságú állami és magántanúsítási rendszerek széles köre keretében szerezhető meg, ami megtévesztő lehet az ilyen tanúsítás alapján az uniós piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok relatív fenntarthatóságára vonatkozó állítások jellegét és valóságtartalmát illetően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az átfogónak és megbízhatónak tekintendő tanúsítási rendszerek elismeréséről, amelyek közös alapot biztosítanak a hatóságok és a piaci szereplők számára a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntarthatóságának értékeléséhez. Csak olyan tanúsítási rendszerek ismerhetők el, amelyek a fenntarthatósági szempontok széles körére – többek között a levegővel, a talajjal, a vízzel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos környezetvédelemre, az emberi jogokra, ezen belül a munkavállalói jogokra, valamint az irányítási megfontolásokra, ezen belül az üzleti tevékenység átláthatóságára és a helyi közösségek magas szintű fenntarthatósági normákat garantáló részvételére  – kiterjednek, és amelyek a megfelelés független harmadik fél általi ellenőrzésére és nyomon követésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. A hatékony eljárások biztosítása érdekében a stratégiai projektként való elismerést kérelmező projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy projektjük fenntartható módon történő végrehajtásának igazolásához egy elismert rendszerben való részvételre hagyatkozhassanak.

(50)

A kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása az értéklánc különböző szakaszaiban éghajlati és környezeti hatásokat vált ki , különösen a vízre és a biodiverzitásra vonatkozóan . Az ilyen károk korlátozása és a fenntarthatóbb kritikus fontosságú nyersanyagok előállításának ösztönzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítására szolgáló – ellenőrzési folyamatot is tartalmazó – rendszert dolgozzon ki annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagokon nyilvánosan feltüntessék a környezeti lábnyomra vonatkozó információkat. A rendszernek az életciklus-értékelés területén tudományosan megalapozott értékelési módszerek és a vonatkozó nemzetközi szabványok figyelembevételén kell alapulnia. Az anyag környezeti lábnyomának bejelentésére vonatkozó követelmény kizárólag akkor alkalmazandó, ha célzott értékelés alapján megállapítást nyert, hogy az anyag hozzájárulna az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez és arányos lenne a gazdasági költségekkel azáltal, hogy elősegíti az alacsonyabb környezeti lábnyomú kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzését, és nem érintené aránytalanul a kereskedelmi forgalmat. A megfelelő számítási módszerek elfogadását követően a Bizottságnak a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó teljesítményosztályokat kell kidolgoznia, ezáltal lehetővé téve, hogy a potenciális vevők könnyen összehasonlíthassák a rendelkezésre álló anyagok relatív környezeti lábnyomát, a piac pedig fenntarthatóbb anyagok felé mozduljon el. A kritikus fontosságú nyersanyagok értékesítőinek biztosítaniuk kell, hogy a környezeti lábnyomra vonatkozó nyilatkozat hozzáférhető legyen vevőik számára. Az uniós piacon forgalomba hozott kritikus fontosságú nyersanyagok relatív lábnyomának átláthatósága más uniós és nemzeti szintű szakpolitikákat – például ösztönzőket vagy zöld közbeszerzési kritériumokat – is lehetővé tehet, elősegítve az alacsonyabb környezeti hatásokkal járó kritikus fontosságú nyersanyagok előállítását. Egyes vélemények szerint a Földön a mélytengerek biodiverzitása a legnagyobb, és rendkívül fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, ideértve a szén-dioxid hosszú távú megkötését is. A mélytengeri bányászat nagy valószínűséggel tartósan csökkenti a biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémát. Az elővigyázatosság elvével összhangban nem szabad mélytengeri bányászatot folytatni mindaddig, amíg annak a tengeri környezetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásairól nem végeztek kellő mélységű kutatást, és amíg nincs tudományos konszenzus arról, hogy a mélytengeri bányászatot lehet úgy irányítani, hogy ne csökkenjen a tengeri biológiai sokféleség és ne károsodjon az ökoszisztéma.

(51)

A környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek a számítási szabályok kidolgozásának mérvadó alapját képezik. E módszerek tudományosan megalapozott értékelési módszerekre hagyatkoznak, amelyek figyelembe veszik az egyéb uniós jogszabályok által meghatározott hasonló kötelezettségeket és a nemzetközi szintű fejleményeket, és kiterjednek a környezeti hatásokra, többek között az éghajlatváltozásra, valamint a vízzel, a levegővel, a talajjal, az erőforrásokkal, a földhasználattal és a toxicitással kapcsolatos hatásokra.

(52)

Biztosítani kell, hogy a felelős gazdasági szereplők a forgalomba hozatal előtt értékeljék, hogy termékeik vagy anyagaik megfelelnek-e az állandó mágnesek körforgásos jellegének javítását célzó követelményeknek és a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomára vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos követelményeknek, és hogy ezeket a követelményeket az illetékes nemzeti hatóságok eredményesen végrehajtják-e. Az (EU) 2019/1020 rendelet és az (EU) 2023/xxx rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre utaló hivatkozást] célja e kihívás kezelése, ezért ezeket a rendeleteket az említett követelményekre is alkalmazni kell. A meglévő keretek optimális alkalmazásának további biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az (EU) 2018/858 rendelet vagy a 168/2013/EU rendelet szerinti típusjóváhagyás hatálya alá tartozó termékek esetében a megfelelés érvényesítése a meglévő típusjóváhagyási rendszeren keresztül történjen.

(53)

A Bizottságnak az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet az e rendelet célkitűzéseit támogató európai szabványok kidolgozására.

(54)

Az Unió nyersanyagokra szakosodott stratégiai partnerségeket létesített harmadik országokkal a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv végrehajtása érdekében. Az ellátás diverzifikálása érdekében ezeket az erőfeszítéseket fokozni kell , és ezeknek stratégiai projektek létrehozásához kell vezetniük . A jövőbeli partnerségek létesítésére vonatkozó következetes keret kialakítása és biztosítása , valamint az Unió energia- és klímadiplomáciájával összhangban egy európai nyersanyag-diplomácia kialakítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak – a testületben folytatott együttműködésük részeként – elemezniük kell, meg kell vitatniuk és biztosítaniuk kell a koordinációt többek között a következők tekintetében: a meglévő partnerségek elérik-e a kitűzött célokat, a harmadik országok új partnerségek létrehozása szempontjából történő rangsorolása, az ilyen partnerségek tartalma, valamint a tagállamok érintett harmadik országokkal folytatott kétoldalú együttműködésének következetessége és a lehetséges szinergiáik , továbbá a finanszírozáshoz való megfelelő hozzáférés rendelkezésre állása . Az Uniónak a „Global Gateway” stratégiával , az „Európa együtt” megközelítéssel, a közös kereskedelempolitikával és fejlesztési és külpolitikájával kölcsönösen előnyös és fenntartható partnerségekre kell törekednie a harmadik országokkal, köztük a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal, amelyek hozzájárulnak nyersanyagellátási láncának diverzifikálásához, valamint hozzáadott értéket képviselnek az ezen országokon belüli termelésben. További erőfeszítéseket kell tenni a belső piacon részt vevő, hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnerekkel, a tagjelölt országokkal vagy az olyan, hasonló gondolkodású harmadik országokkal való együttműködés érdekében is, amelyekre nem vonatkozik sem stratégiai partnerség, sem szabadkereskedelmi megállapodás. Ezeknek a kölcsönös érdekeknek magukban kell foglalniuk a környezetvédelmi normák, a szociális jogok és az emberi jogok előmozdítását és védelmét a nemzetközi és nemzeti jogszabályokkal összhangban, a többoldalú együttműködési szabályok teljes tiszteletben tartása mellett.

(54a)

Az Unió azon stratégiai prioritásának, hogy diverzifikálja kritikus fontosságú nyersanyagellátását, az „Európa együtt” megközelítés keretében, valamint energia- és éghajlat-politikai külpolitikájával összhangban az Unió külső fellépésének és diplomáciájának prioritásává kell válnia. Az Unió nyersanyagokkal kapcsolatos külpolitikájának arra kell törekednie, hogy elmagyarázza az erőforrás-hatékonysággal, a fenntarthatósággal, a körforgásossággal és a helyettesítéssel kapcsolatos uniós megközelítést, valamint hogy együttműködjön, és szükség esetén nemzetközi fórumokat hozzon létre a globális nyersanyagpiacok jobb koordinációja és átláthatósága, valamint a közös beszerzési platformok számára.

(55)

A stratégiai projektek kidolgozásával és finanszírozásával, valamint azok feltárási programjaival, nyomonkövetési kapacitásaival, illetve stratégiai készleteivel kapcsolatos feladatok végrehajtásának támogatása, valamint a Bizottság számára biztosított megfelelő tanácsadás érdekében létre kell hozni a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületet. A testületnek a tagállamokból és a Bizottság egy képviselőjéből kell állnia, ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa a civil társadalom és más felek – például a tudományos élet, a civil társadalmi szervezetek, más uniós intézmények és uniós ügynökségek – megfigyelőként való részvételét. Az egyes feladatok végrehajtásához szükséges szakértelem kialakítása érdekében a testületnek létre kell hoznia a finanszírozással, a feltárással, a nyomon követéssel és a stratégiai készletekkel , valamint a fenntarthatósággal foglalkozó állandó alcsoportokat, amelyeknek hálózatként kell eljárniuk azáltal, hogy összefogják a különböző érintett nemzeti hatóságokat, és szükség esetén konzultálnak az iparral, a tudományos szférával, a civil társadalommal és bármely más megfelelő érdekelt féllel. A testület tanácsadásának és véleményeinek nem kötelező erejűnek kell lenniük, és a tanácsadás, illetve a vélemények hiánya nem akadályozhatja a Bizottságot az e rendelet szerinti feladatainak ellátásában.

(56)

A célkitűzések – többek között a kapacitásra és a diverzifikációra vonatkozó referenciaértékek – teljesítése terén tett előrelépés hiánya további intézkedések elfogadásának szükségességét jelezheti. A Bizottságnak ezért nyomon kell követnie az e célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladást.

(57)

A tagállamok és a vállalatok, különösen a kkv-k adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése érdekében egyszerűsíteni kell a különböző adatszolgáltatási kötelezettségeket, és a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy olyan sablont, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy rendszeresen közzétett, bizalmas vagy korlátozott terjesztésű egységes dokumentumban teljesítsék a projektekre, a feltárásra és a nyomon követésre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiket.

(58)

Az illetékes hatóságok uniós és nemzeti szintű megbízható és konstruktív együttműködésének biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában részt vevő valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a feladatai ellátása során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét. A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, köztisztviselői és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint a tagállamok egyéb hatóságainak tisztviselői és köztisztviselői nem közölhetik az e rendelet alapján általuk megszerzett vagy velük megosztott olyan információkat, amelyekre üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ennek a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületre is alkalmazandónak kell lennie. Az adatokat biztonságos környezetben kell kezelni és tárolni.

(59)

Az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (23) megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(60)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a) a stratégiai projektek elismerése iránti kérelmekhez, a stratégiai projektekkel kapcsolatos eredményjelentésekhez, a nemzeti feltárási programokhoz, valamint a feltáráshoz, a nyomon követéshez, a stratégiai készletekhez és a körforgásos jelleghez kapcsolódó tagállami adatszolgáltatáshoz használandó sablonok meghatározása; b) annak meghatározása, hogy mely termékek, alkotóelemek és hulladékáramok tekintendők a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében jelentős hasznosítási potenciállal rendelkezőnek; valamint c) a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntarthatóságával kapcsolatos rendszerek elismerésére vonatkozó kritériumok és azok alkalmazásának meghatározása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kell gyakorolni.

(61)

Az e rendelet alapján előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében – különös tekintettel arra, hogy azok megfelelnek a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeknek – szankciókat kell kivetni azokra a vállalatokra, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, többek között a kockázati felkészültségre, a projektekre vonatkozó adatszolgáltatásra és az újrafeldolgozhatóságra vonatkozó tájékoztatás tekintetében. Ezért szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet be nem tartása esetére.

(62)

A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról, valamint a célkitűzései – többek között a kapacitásra és a diverzifikációra vonatkozó referenciaértékek – teljesítése terén elért előrehaladásról. A jelentésnek a kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának átláthatóságával kapcsolatos intézkedések végrehajtása alapján értékelnie kell azt is, hogy helyénvaló-e a környezeti lábnyomhoz kapcsolódó maximális küszöbértékeket megállapítani.

(63)

Amennyiben az e rendeletben előirányzott intézkedések bármelyike állami támogatásnak minősül, az ilyen intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nem sértik a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazását.

(64)

Mivel e rendelet célkitűzéseit – különösen a belső piac működésének a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásához való uniós hozzáférés biztosítását célzó keret létrehozásával történő javítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok a léptékük és a hatásaik miatt kizárólag uniós szinten valósítható meg, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,