–

a román kormány képviseletében E. Gane, R. Antonie, B. Ciulacu és A. Wellman, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében L. Radu Bouyon és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2017. december 13‑i 2017/2393/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2017. L 350., 15. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2016. L 130., 7. o., HL 2017. L 327., 83. o. és HL 2018. L 233., 3. o.) (a továbbiakban: 1306/2013 rendelet) 63. cikke (1) bekezdésének, illetve az arányosság elvének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet JD mezőgazdasági termelő és a Ministerul Agriculturii și Dezvoltării Rurale – Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură – Centrul Județean Bistrița‑Năsăud (mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium – mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal – Beszterce‑Naszód megyei központ, Románia; a továbbiakban: APIA) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi arra tekintettel vonta vissza az e mezőgazdasági termelőnek elsősorban az egységes területalapú támogatási rendszer alapján folyósított támogatást, hogy visszaható hatállyal megsemmisítésre került az azon mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződés, amelynek alapján a támogatást kifizették.

Jogi háttér

Az uniós jog

Az 1306/2013 rendelet

3

Az alapügy tényállásának időpontjában a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2‑i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2021. L 435., 187. o.) hatályon kívül helyezett 1306/2013 rendeletet kellett alkalmazni.

4

E rendelet 58. cikke értelmében:

5

Az említett rendelet 60. cikke a következőképpen rendelkezett:

6

Ugyanezen rendelet 63. cikkének (1) bekezdése kimondta:

7

Az 1306/2013 rendelet 72. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:

Az 1307/2013 rendelet

8

Az alapügy tényállásának megvalósulása időpontjában a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2‑i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2021. L 435., 1. o.; helyesbítések: HL 2022. L 181., 35. o., HL 2022. L 227., 136. o.) hatályon kívül helyezett 1307/2013 rendeletet kellett alkalmazni.

9

Az 1307/2013 rendelet 32. cikkének (2) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

10

E rendelet 36. cikke a következőket írta elő:

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet

11

Az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31‑i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2022. L 183., 23. o.) hatályon kívül helyezett, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17‑i (EU) 809/2014 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 227., 69. o.) 14. cikke (1) bekezdésének f) pontja ekképp rendelkezett:

A román jog

12

A codul civil (polgári törvénykönyv) 1254. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:

13

A 2011. június 29‑i Ordonanță de urgență a Guvernului nr. 66/2011 privind prevenirea, constatationarea și sancționarea neregulilor apărute în obținerea și utilizarea fondurilor europene și/sau a fondurilor publice naționale aferente acestora (az európai pénzeszközök és/vagy az azokhoz kapcsolódó nemzeti állami pénzeszközök megszerzésében és felhasználásában bekövetkező szabálytalanságok megelőzéséről, megállapításáról és szankcionálásáról szóló 66/2011. sz. sürgősségi kormányrendelet; Monitorul Oficial al României, I. rész, 2011. június 30‑i 461. szám) 6. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

14

A 2015. március 18‑i Ordonanța de urgență a guvernului nr. 3/2015 pentru aprobarea schemelor de plăți care se aplică în agricultură în perioada 2015–2020 și pentru modificarea art. 2 din Legea nr. 36/1991 privind societățile agricole și alte forme de asociere în agricultură (a mezőgazdaságban a 2015 és 2020 közötti időszakban alkalmazandó kifizetési rendszerek jóváhagyásáról, valamint a mezőgazdasági vállalkozásokról és más mezőgazdasági egyesülési formákról szóló 36/1991. sz. törvény 2. cikkének módosításáról szóló 3/2015. sz. sürgősségi kormányrendelet; Monitorul Oficial al României, I. rész, 2015. március 23‑i 191. szám) 8. cikke a következőképpen rendelkezik:

15

Az Ordinul ministrului agriculturii și dezvoltării rurale nr. 619/2015 pentru aprobarea criteriilor de eligibilitate, condițiilor specifice și a modului de implementare a schemelor de plăți prevăzute la articolul 1 alineatele (2) și (3) din Ordonanța de urgență a Guvernului nr. 3/2015 pentru aprobarea schemelor de plăți care se aplică în agricultură în perioada 2015–2020 și pentru modificarea articolului 2 din Legea nr. 36/1991 privind societățile agricole și alte forme de asociere în agricultură, precum și a condițiilor specifice de implementare pentru măsurile compensatorii de dezvoltare rurală aplicabile pe terenurile agricole, prevăzute în Programul Național de Dezvoltare Rurală 2014‑2020 (a mezőgazdaságban a 2015 és 2020 közötti időszakban alkalmazott támogatási rendszerek jóváhagyásáról, valamint a mezőgazdasági vállalkozásokról és más mezőgazdasági egyesülési formákról szóló 36/1991. sz. törvény 2. cikkének módosításáról szóló 3/2015. sz. sürgősségi kormányrendelet 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kifizetési rendszer támogathatósági feltételeinek, különös feltételeinek és végrehajtási szabályainak jóváhagyásáról, továbbá a 2014–2020‑as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Programban foglalt mezőgazdasági földterületekre alkalmazandó vidékfejlesztési kiegyenlítő intézkedések különös végrehajtási feltételeinek jóváhagyásáról szóló 619/2015. sz. rendelet; Monitorul Oficial al României, I. rész, 2015. április 6‑i 234. száma) 5. cikkének (2) bekezdése ekképp rendelkezik:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

16

2018. április 19‑én Kékes (Chiochiș, Románia) helyi tanácsa határozatot fogadott el a települési legelők nyílt közbeszerzési eljárás útján történő bérbeadásának jóváhagyásáról.

17

2018. május 24‑én JD bérleti szerződést kötött ezen önkormányzattal egy önkormányzati legelőterület bérbevételére.

18

2019. május 10‑én JD e terület tekintetében egységes támogatás iránti kérelmet nyújtott be a 2019. évre vonatkozóan. Ezt a kifizetést, amelyhez JD hozzájutott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), elsősorban az egységes területalapú támogatási rendszer, valamint nemzeti alapok finanszírozták.

19

Egy ugyanezen a napon hozott ítélet az önkormányzati legelők odaítélésére irányuló, Kékes (Chiochiş) önkormányzata által lefolytatott eljárás és annak későbbi aktusait, köztük a JD javára szóló bérleti szerződést ezen eljárás szabálytalansága miatt megsemmisítette. Az ítélet megállapította, hogy a közvetlen tárgyalásos közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény közzétételére nem a helyi tanács határozatában előírt öt napos határidőn belül került sor, ily módon a bírálóbizottság nem szabályosan ítélte oda JD számára a legelőket. Ez az ítélet lényegében azt tartalmazta, hogy a bérleti szerződés semmissé nyilvánítása nem JD hibájából, hanem e település egyik kötelezettségének megszegéséből ered.

20

JD ezen ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a Curtea de Apel Clujhoz (kolozsvári ítélőtábla, Románia). Ez utóbbi 2020. március 5‑én elkésettség miatt elutasította e fellebbezést.

21

2022. november 24‑én az APIA jegyzőkönyv útján megállapította, hogy JD már nem rendelkezik jogcímmel a megsemmisített bérleti szerződés által érintett területeken. Az APIA a 2019. május 10‑i kérelem alapján nyújtott 83 334,01 román lej (RON) (hozzávetőleg 16 743 euró) pénzügyi támogatás visszatérítését követelte.

22

Mivel az APIA elutasította JD e jegyzőkönyvvel szembeni panaszát, JD keresetet indított a Tribunalul Bistrița‑Năsăud (Beszterce‑Naszód megyei törvényszék, Románia) előtt.

23

2023. június 15‑i ítéletével e bíróság elutasította a JD által az APIA 2022. november 24‑i jegyzőkönyve ellen benyújtott keresetet. E bíróság úgy ítélte meg, hogy – először is – úgy kell tekinteni, hogy a megsemmisített bérleti szerződés a polgári törvénykönyv 1254. cikkének megfelelően soha nem létezett, másodszor, a 66/2011. sz. sürgősségi kormányrendelet arra kötelezte a mezőgazdasági termelőket, hogy tartsák tiszteletben az európai uniós támogatásokra való jogosultság általános feltételeit, ezek között szerepel az azt igazoló érvényes dokumentum megléte, hogy a földterület a támogatási kérelmet benyújtó személy rendelkezésére áll, harmadszor pedig JD‑nek vissza kell térítenie a jogosulatlanul kapott összegeket, pontosítva, hogy e visszatérítés nem minősül közigazgatási szankciónak, így a vétkesség hiánya nem releváns tényező.

24

JD megtámadta ezt az ítéletet a Curtea de Apel Cluj (kolozsvári ítélőtábla, Románia), a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

25

E bíróság arra keresi a választ, hogy a „jogosultsági kritériumoknak” való meg nem felelésnek az 1306/2013 rendelet 63. cikke (1) bekezdésében előírt fogalma magában foglalja‑e azt a helyzetet, amikor a támogatás kedvezményezettjének vétkességétől független okok miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek vizsgálata időpontjában érvényes bérleti szerződést visszaható hatállyal megsemmisítik. E bíróság úgy véli, hogy erre a kérdésre nemleges választ kell adni, mivel a kedvezményezett a kérelem benyújtásának időpontjában ténylegesen megfelelt a támogathatósági kritériumoknak az e szerződés megszüntetésének időpontjáig anélkül, hogy bármilyen más szabálytalanságot róttak volna terhére, különösen a földterület hasznosítását illetően. Az említett szerződés semmissé nyilvánítását tehát figyelembe kell venni annak értékelése során, hogy létezik‑e jogcím a szóban forgó földterülettel kapcsolatban e megsemmisítés időpontjától kezdődően.

26

Az említett bíróság hozzáteszi, hogy abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy az uniós támogatásra való jogosultság feltételeinek vizsgálata időpontjában érvényes bérleti szerződésnek a nemzeti szabályozás értelmében visszaható hatállyal történő megsemmisítése olyan helyzetnek minősül, amelyben a kedvezményezett e megsemmisítés időpontjától függetlenül nem tartja tiszteletben e feltételeket, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy alkalmazható‑e az arányosság elve a támogatás visszavonásával kapcsolatban.

27

E körülmények között a Curtea de Apel Cluj (kolozsvári ítélőtábla) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

28

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében a Bíróságnak adott esetben át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. A Bíróság feladata ugyanis az uniós jog minden olyan rendelkezésének értelmezése, amelyre a nemzeti bíróságoknak az eléjük terjesztett jogviták eldöntése érdekében szükségük van, még akkor is, ha e bíróságok az általuk feltett kérdésekben nem jelölik meg kifejezetten ezeket a rendelkezéseket. (lásd: 1993. március 18‑i Viessmann ítélet, C‑280/91, EU:C:1993:103, 17. pont; 2019. december 19‑i Nederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers ítélet, C‑263/18, EU:C:2019:1111, 31. pont).

29

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja meghatározni, hogy az illetékes nemzeti hatóság milyen mértékben tekintheti úgy, hogy a mezőgazdasági termelőnek nyújtott támogatás nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak abban az esetben, ha a támogatási kérelem alátámasztására annak bizonyítása érdekében benyújtott bérleti szerződést, hogy a mezőgazdasági terület a nemzeti szabályozásnak megfelelően e mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll, és amely e kérelem vizsgálatának időpontjában érvényes volt, utólag, visszaható hatállyal megsemmisítik az e szerződés odaítélésére irányuló eljárásnak az e mezőgazdasági termelőnek fel nem róható szabálytalansága miatt. Pontosabban, e kérelemből az tűnik ki, hogy e bíróság arra keresi a választ, hogy egy ilyen helyzetben az illetékes nemzeti hatóság megállapíthatja‑e, hogy az említett mezőgazdasági termelő e szerződés felmondásának időpontjától függetlenül nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

30

Mivel az első kérdés az 1306/2013 rendelet 63. cikkének (1) bekezdésére utal, meg kell állapítani, hogy e rendelkezés első albekezdése értelmében, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, nem teljesíti kötelezettségvállalásait vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit, a támogatást nem lehet kifizetni, illetve azt teljes egészében vagy részben vissza kell vonni.

31

E 63. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek tiszteletben nem tartásának jogkövetkezményeire vonatkozik (lásd ebben az értelemben: 2024. április 11‑i Baramlay ítélet, C‑6/23, EU:C:2024:294, 67. pont). Ezzel szemben e rendelkezés nem határozza meg ezeket a kritériumokat, amelyek az érintett támogatási rendszertől függően változnak.

32

Tekintettel arra, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből az tűnik ki, hogy az alapügyben szóban forgó támogatási kérelem elsősorban az egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozik, meg kell állapítani, hogy annak értékelése szempontjából, hogy az e rendszer alapján nyújtott támogatás kedvezményezettje megfelel‑e a támogathatósági kritériumoknak, nem csak a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013 rendelet rendelkezései relevánsak, hanem a KAP keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekről szóló 1307/2013 rendelet rendelkezései is.

33

E körülmények között meg kell állapítani, hogy első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1306/2013 rendeletet és az 1307/2013 rendeletet, hogy azokkal ellentétes, ha az illetékes nemzeti hatóság pusztán azon okból minősít elfogadhatatlannak egy egységes területalapú támogatás iránti kérelmet, hogy az e kérelemben szereplő mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződés, amelyet annak alátámasztása érdekében nyújtottak be, hogy a nemzeti szabályozásnak megfelelően bizonyítsák, hogy a mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll, és amely szerződés az említett kérelem vizsgálatának időpontjában érvényes volt, majd később visszaható hatállyal megsemmisítették az e szerződés odaítélésére irányuló eljárás szabálytalansága miatt, amely szabálytalanság nem róható fel e mezőgazdasági termelőnek, az említett szerződés megsemmisítésének időpontjától függetlenül.

34

Az 1307/2013 rendelet 36. cikkének (1) bekezdése értelmében a 73/2009/EK rendelet V. címének 2. fejezetében megállapított egységes területalapú támogatási rendszert 2014‑ben alkalmazó tagállamok az ezen előbbi rendeletben foglalt feltételek mellett dönthetnek úgy, hogy legkésőbb 2020. december 31‑ig folytathatják a rendszer alkalmazását.

35

Az egységes területalapú támogatási rendszer egy elválasztott, azaz a mezőgazdasági termeléstől független támogatási rendszer. Közvetlen jövedelemtámogatást nyújt, amelynek célja, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítson azon mezőgazdasági termelők számára, akik ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és ezért tényszerűen rendelkeznek olyan mezőgazdasági területtel, amelyen e tevékenységet végzik (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 52. pont).

36

Az 1307/2013 rendelet 36. cikkének (2) bekezdése értelmében az egységes területalapú támogatást évente kell nyújtani a mezőgazdasági termelő által az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett minden támogatható hektár tekintetében.

37

Először is, az egységes területalapú támogatás nyújtása attól a feltételtől függ, hogy a mezőgazdasági termelő által bejelentett terület megfelel‑e a „támogatható hektár” fogalma meghatározásának az 1307/2013 rendelet 32. cikkének (2) bekezdése értelmében véve, mivel e fogalom magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét, amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak (2024. július 4‑i Asoprovac ítélet, C‑708/22, EU:C:2024:573, 18. pont). E rendelet 32. cikkének (4) bekezdése értelmében egy terület csak akkor minősül támogatható hektárnak, ha – a vis maior vagy a rendkívüli körülmények esetének kivételével – a naptári év bármely időpontjában megfelel a támogatható hektárra vonatkozó fogalommeghatározásnak.

38

Másodsorban, az egységes területalapú támogatásra való jogosultság az 1307/2013 rendelet 36. cikkének (5) bekezdésében előírt azon feltételnek is alá van rendelve, amely szerint a mezőgazdasági termelő által bejelentett hektárterületnek a vis maior vagy a rendkívüli körülmények esetének kivételével a rendelkezésére kell állnia a tagállam által meghatározott időpontban, de legkésőbb az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésében említett támogatási kérelem módosítása tekintetében a tagállamban meghatározott időpontban.

39

Az ítélkezési gyakorlat szerint annak meghatározása érdekében, hogy egy terület az 1307/2013 rendelet 36. cikkének (5) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelő „rendelkezésére” áll‑e, e rendelet nem követeli meg, hogy e mezőgazdasági termelő a szóban forgó terület „használati jogát” megállapító formális jogcímet mutasson be, mivel e tekintetben elegendő e terület tényleges használatának bizonyítása, valamint az említett mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági tevékenysége gyakorlása céljából fennálló elegendő önállósága (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 53. pont).

40

Harmadsorban arra kell emlékeztetni, hogy az 1306/2013 rendelet 60. cikke értelmében – a különös rendelkezések sérelme nélkül – nem részesíthetők az ágazati mezőgazdasági jogszabályok által biztosított előnyökben olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítást nyer, hogy – az említett jogszabályok célkitűzéseivel ellentétesen – mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

41

A Bíróság már megállapította, hogy a támogatás potenciális kedvezményezettje részéről fennálló visszaélésszerű gyakorlat bizonyításához egyrészt olyan objektív körülmények együttes fennállása szükséges, amelyekből az következik, hogy a releváns szabályozás által előírt feltételek formális tiszteletben tartása ellenére nem valósul meg e szabályozás célja, és másrészt egy szubjektív elem, amely abban a szándékban áll, hogy az uniós szabályozásból származó valamely előnyhöz az annak megszerzéséhez előírt feltételek mesterséges megteremtésével jussanak hozzá (2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑176/20, EU:C:2022:274, 70. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

Abban a helyzetben, amikor a mezőgazdasági termelő által az egységes területalapú támogatás iránti kérelem keretében bejelentett, e kérelem időpontjában érvényes mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződést utólag, visszaható hatállyal megsemmisítik az e szerződés odaítélési eljárásának szabálytalansága miatt, amely szabálytalanság nem róható fel e mezőgazdasági termelőnek, az illetékes nemzeti hatóság pusztán emiatt nem tekintheti úgy, hogy az 1307/2013 rendelet 32. cikkének (2) és (4) bekezdésében, valamint 36. cikkének (5) bekezdésében előírt kritériumok nem teljesülnek, az említett szerződés megsemmisítésének időpontjától függetlenül.

43

Abban az esetben ugyanis, ha a bérleti szerződést azon naptári év végét követően semmisítik meg, amelynek jogcímén az egységes területalapú támogatást kérelmezik, e kritériumok főszabály szerint teljesülnek. A mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződés e megsemmisítése – annak visszaható jellege ellenére – nem teszi lehetővé sem annak megállapítását, hogy a bejelentett hektárok az 1307/2013 rendelet 32. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően az érintett naptári év egészében nem feleltek meg a „támogatható hektár” meghatározásának, sem pedig annak megállapítását, hogy a mezőgazdasági terület ténylegesen nem állt a mezőgazdasági termelő rendelkezésére a tagállam által az e rendelet 36. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghatározott időpontban. Közelebbről, az említett megsemmisítés önmagában nem kérdőjelezheti meg a kérdést előterjesztő bíróság azon megállapítását, amely szerint a mezőgazdasági termelő a jelen ítélet 39. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően ténylegesen használta ezt a mezőgazdasági területet, és kellő önállósággal rendelkezett ahhoz, hogy az említett időpontban mezőgazdasági tevékenységét gyakorolja.

44

Egyébiránt, tekintettel arra, hogy a jelen ítélet 42. pontjában említett helyzetben a bérleti szerződés megsemmisítése az e szerződés odaítélésére irányuló eljárás szabálytalanságának tudható be, amely szabálytalanság nem róható fel e mezőgazdasági termelőnek, e megsemmisítés önmagában, a jelen ítélet 41. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatban említett szubjektív elem bizonyítása nélkül nem vezetheti a kérdést előterjesztő bíróságot annak megállapítására, hogy a mezőgazdasági termelő a szabályozás céljával ellentétesen mesterségesen teremtette meg az egységes területalapú támogatás megszerzéséhez szükséges feltételeket, vagy megpróbálta visszaélésszerűen kihasználni mások földterületeit annak érdekében, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében véve megkerülje az egységes támogatási rendszerre vonatkozó uniós szabályozást (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

Pontosítani kell, hogy az a körülmény, hogy az egységes területalapú támogatás céljából bejelentett területre vonatkozó bérleti szerződésének megsemmisítése azért történt, mert egy önkormányzat nem tartotta tiszteletben a közbeszerzési szabályokat, önmagában nem vonja maga után az illetékes nemzeti hatóságtól kérelmezett támogatás iránti kérelem elfogadhatatlanságát. A KAP szerinti más támogatási rendszerektől eltérően ugyanis az uniós jog egyetlen rendelkezése sem teszi függővé az egységes területalapú támogatás odaítélését e szabályok végrehajtásától. Bár az 1306/2013 rendelet 63. cikke (1) bekezdésének második albekezdése az első albekezdéséhez hasonlóan pontosítja a támogathatósági kritériumok, a kötelezettségvállalások és a támogatás nyújtásának feltételeivel kapcsolatos egyéb kötelezettségek tiszteletben nem tartásának következményeit, amennyiben e meg nem felelés a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti vagy uniós szabályozást érinti, nem célja, és nem is jár azzal a hatással, hogy olyan feltételt írjon elő, amely az egységes területalapú támogatási rendszer hatálya alá tartozó támogatásokat általános jelleggel e szabályozás tiszteletben tartásától teszi függővé.

46

Minderre figyelemmel, az 1306/2013 rendelet 72. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja és a 809/2014 végrehajtási rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek azon igazoló dokumentumok és bizonyítékok tekintetében, amelyeket a támogatás kérelmezőjétől a kérelme tárgyát képező területek tekintetében meg kell követelni (lásd analógia útján: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 60. pont).

47

Egyébiránt, az 1306/2013 rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a szabálytalanságok és csalások hatékony megelőzéséhez és szankcionálásához általuk szükségesnek tartott nemzeti intézkedések megválasztása során is (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 62. pont).

48

A támogatási kérelem alátámasztásaként nyújtandó bizonyítékokkal kapcsolatos mérlegelési mozgástér tagállamok általi gyakorlására – különösen azon lehetőséget illetően, hogy a kérelmezőt a kérelme tárgyát képező területekkel kapcsolatos használati jogát igazoló érvényes jogcímmel kapcsolatos dokumentum benyújtására kötelezzék – bizonyos korlátozások vonatkoznak. Ebben az összefüggésben az e mérlegelési mozgásteret végrehajtó nemzeti szabályozásnak tiszteletben kell tartania az uniós jog által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen pénzügyi támogatások területén követett célkitűzéseket és az uniós jog általános elveit, különösen az arányosság elvét, amely megköveteli, hogy a valamely rendelkezés által végrehajtott eszközök alkalmasak legyenek a kitűzött cél megvalósítására, és ne haladják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 63. pont).

49

Ennek megfelelően az 1307/2013 rendelettel nem ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti támogatás megszerzését a kérelmező azon kötelezettségétől teszi függővé, hogy bizonyítsa, hogy „használati joggal” rendelkezik az e kérelem tárgyát képező mezőgazdasági területen, feltéve, hogy tiszteletben tartják az érintett uniós szabályozás által követett célkitűzéseket és az uniós jog általános elveit, különösen az arányosság elvét (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 68. pont).

50

A román kormány írásbeli észrevételeiből kitűnik, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett – a román szabályozás a 3/2015. sz. sürgősségi kormányrendeletnek az alapügy tényállása megvalósulásakor hatályos változata 8. cikke (1) bekezdése n) pontja értelmében előírja az egységes területalapú támogatási rendszer jogcímén támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő azon kötelezettségét, hogy bizonyítsa, hogy a mezőgazdasági terület a rendelkezésére áll. Ugyanezen észrevételekből kitűnik, hogy a 619/2015. sz. sürgősségi kormányrendelet szerint azon dokumentumok között, amelyek bizonyítják, hogy a bejelentett támogatható területek a mezőgazdasági termelő rendelkezésére állnak, többek között egy, a mezőgazdasági termelő és egy település között létrejött, a mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződés eredeti példányának megfelelő másolat szerepel.

51

Az arra vonatkozó, a román jog által előírt bizonyíték benyújtása, hogy a mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll, a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett az 1306/2013 rendelet 63. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett támogathatósági kritériumnak minősül, tekintve, hogy annak benyújtása a támogatási kérelem érvényességéhez elengedhetetlen előzetes követelménynek minősül (lásd ebben az értelemben: 2024. április 11‑i Baramlay ítélet, C‑6/23, EU:C:2024:294, 66. pont).

52

Bár a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapügyben szóban forgó közigazgatási gyakorlat tiszteletben tartja‑e a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás területén az uniós jog által követett célkitűzéseket és az uniós jog általános elveit, különösen az arányosság elvét, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően ez utóbbi hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, az uniós jog értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teheti számára, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során értékelje ezt az összeegyeztethetőséget (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53

Márpedig meg kell állapítani, hogy az illetékes közigazgatási hatóság azon gyakorlata, amely szerint az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között az egységes területalapú támogatás iránti kérelmet elfogadhatatlannak kell tekinteni a mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződés megsemmisítése esetén, e megsemmisítés időpontjától függetlenül, nem alkalmas a jelen ítélet 35. pontjában felidézett szabályozás azon célja megvalósításának biztosítására, amely arra irányul, hogy méltányos életszínvonalat biztosítson a mezőgazdasági termelők számára, amennyiben azok ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és ezért ténylegesen rendelkeznek olyan mezőgazdasági területtel, amelyen e tevékenységet gyakorolják.

54

Abban az esetben ugyanis, ha a bérleti szerződést azon naptári év végét követően semmisítik meg, amelynek vonatkozásában az egységes területalapú támogatást kérik, meg kell állapítani, hogy – amint az a jelen ítélet 43. pontjából következik – az uniós jog által előírt támogathatósági kritériumok főszabály szerint teljesülnek. Egyébiránt, attól a helyzettől eltérően, amikor a mezőgazdasági termelő nem tud olyan dokumentumot benyújtani, amely bizonyítja, hogy a mezőgazdasági területre vonatkozóan az egységes területalapú támogatás iránti kérelmének időpontjában érvényes „használati joggal” rendelkezik, az az eset, amikor az e „használati jog” bizonyítására irányuló bérleti szerződést az érintett naptári év végét követően az e szerződés odaítélésére irányuló eljárás szabálytalansága miatt megsemmisítik, az e mezőgazdasági termelőnek fel nem róható szabálytalanság, e megsemmisítés indokára figyelemmel nem alkalmas arra, hogy olyan helyzet fennállását tárja fel, amelyben e mezőgazdasági termelő más területeiből a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében véve visszaélésszerűen a szabályozás megkerülése céljából kíván hasznot húzni (lásd: 2022. április 7‑i Avio Lucos ítélet, C‑116/20, EU:C:2022:273, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

Ilyen esetben annak megállapítása, hogy az egységes területalapú támogatás iránti kérelem nem felel meg a nemzeti jog által előírt támogathatósági kritériumnak, a szabályozás célkitűzését megsértve alkalmas lenne arra, hogy e mezőgazdasági termelőt megfossza a közvetlen jövedelemtámogatástól, jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság magyarázatai szerint ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatott, következésképpen tényszerűen rendelkezett olyan mezőgazdasági területtel, amelyen e tevékenységet gyakorolta.

56

A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1306/2013 rendeletet és az 1307/2013 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az illetékes nemzeti hatóság pusztán azon okból minősít elfogadhatatlannak egy egységes területalapú támogatás iránti kérelmet, hogy az e kérelemben szereplő mezőgazdasági területre vonatkozó bérleti szerződést – amelyet annak alátámasztása érdekében nyújtottak be, hogy a nemzeti szabályozásnak megfelelően bizonyítsák, hogy a mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll, és amely szerződés az említett kérelem vizsgálatának időpontjában érvényes volt – visszaható hatállyal megsemmisítették az e szerződés odaítélésére irányuló eljárás szabálytalansága miatt, amely szabálytalanság nem róható fel e mezőgazdasági termelőnek, az említett szerződés megsemmisítésének időpontjától függetlenül.

A második kérdésről

57

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a második kérdést csak arra az esetre terjesztették elő, ha az első kérdésre igenlő választ kell adni. Az e kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

58

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.