European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2025/1430

2025.7.17.

A TANÁCS (EU) 2025/1430 HATÁROZATA

(2025. július 8.)

az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról (RED II)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén hatályba lépett.

(2)

Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításáról.

(3)

Az (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3), valamint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)

Az (EU) 2018/2001 irányelv több rendelkezése olyan érdemi kiigazításokat igényel, amelyek tükrözik az EGT-megállapodás és az EFTA-államok sajátosságait.

(5)

Mivel a megújuló energiára vonatkozó kötelezően elérendő uniós célkitűzés nem alkalmazandó az EFTA-államokra, az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós célkitűzés nem alkalmazandó az EFTA-államokra. Az említett cikket ezért ennek megfelelően kiigazították. Az EFTA-államok azonban – az EFTA-államoknak az EGT vegyes bizottsági határozathoz csatolt nyilatkozatában meghatározottak szerint – önkéntes alapon meghatározták a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzéseiket. Következésképpen az EFTA-államok nem képezhetik az uniós megújulóenergia-fejlesztési platform részét, és nem vehetnek részt a tagállamok közötti statisztikai átruházásban. Az (EU) 2018/2001 irányelv 8. cikke ezért az EFTA-államokra nem alkalmazandó.

(6)

Tekintettel Izland földrajzi távolságára és mert emiatt a bruttó végsőenergia-fogyasztásnak a légi közlekedésben felhasznált energia mennyiségéhez viszonyított kiszámítása kihívásokba ütközik, Izlandra ugyanazt a küszöbértéket kell alkalmazni, mint amelyet az (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikke Ciprus és Málta számára biztosít.

(7)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkében meghatározott engedélyezési eljárások tekintetében a vegyes bizottsági határozatnak figyelembe kell vennie Norvégia azon különleges kötelezettségeit, hogy konzultáljon a számi néppel, és ezért biztosítja, hogy az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében említett engedélyezési eljárás időtartama legfeljebb egy évvel meghosszabbítható legyen.

(8)

Az EFTA-államoknak követniük kell a származási garanciák harmadik országokkal való kölcsönös elismerésére vonatkozó, az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének (11) bekezdésében meghatározott uniós politikát. Ennek megfelelően nem ismerhetik el a harmadik országok által kiadott származási garanciákat, kivéve, ha az Unió megállapodást kötött az adott harmadik országgal, és teljesülnek az említett cikkben meghatározott kritériumok. Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének (11) bekezdését ezért ennek megfelelően kiigazították.

(9)

Mivel Norvégiában és Izlandon magas a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya, és Norvégia ezt a villamos energiát elsősorban fűtési célokra használja fel, míg Izland vagy megújuló geotermikus forrásokból, vagy megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiából fedezi fűtési igényét, helyénvaló kiigazítani a megújuló energia használatának a fűtésben és hűtésben történő elterjesztésére vonatkozóan az (EU) 2018/2001 irányelv 23. cikkében meghatározott számítási módszereket.

(10)

Továbbá Liechtenstein jelenleg nem alkalmazhatja az (EU) 2018/2001 irányelvnek a közlekedési ágazatban használt megújuló energiáról és a megújuló üzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági követelményekről szóló 25–31. cikkét, mivel az üzemanyagokra vonatkozó politikát a Liechtenstein és Svájc közötti regionális unió szabályozza. Ezért Liechtenstein számára ideiglenes eltérést kell engedélyezni, figyelembe véve, hogy Liechtenstein az említett regionális unión belül a 2024 óta egy 23 %-os célértéket tartalmazó szén-dioxid-kompenzációs mechanizmuson alapuló bioüzemanyag-növelési rendszert alkalmaz. Az eltérés csak addig alkalmazandó, amíg az (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) módosított (EU) 2018/2001 irányelvet bele nem foglalják az EGT-megállapodásba.

(11)

Az EGT-megállapodás IV. mellékletét (Energia) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az EGT Vegyes Bizottságban Unió által képviselendő álláspontnak ezért a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) javasolt módosítása tekintetében az Unió által képviselendő álláspont az EGT Vegyes Bizottságnak az e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2025. július 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. LOSE

(1)   HL L 305., 1994.11.30., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1994/2894/oj.

(2)   HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj.

(3)  A Bizottság (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 14.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének a hűtésre és távhűtésre használt megújuló energia mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertan tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2022.5.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/759/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/2001/oj), helyesbítette: HL L 303., 2020.9.17.,23. o., HL L 311., 2020.9.25., 11. o., HL L 41., 2022.2.22., 37. o. és HL L, 2025/90026, 2025.1.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/corrigendum/2025-01-10/oj.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj).

TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG

… HATÁROZATA

(…)

az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének a hűtésre és távhűtésre használt megújuló energia mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertan tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. december 14-i (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)

A HL L 303., 2020.9.17., 23. o., a HL L 311., 2020.9.25., 11. o. és a HL L 41., 2022.2.22., 37. o. által helyesbített, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(3)

Az (EU) 2018/2001 irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3), amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(4)

Az EFTA-államok nem szerepelnek a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az Unió bruttó végsőenergia-fogyasztásában 2030-ra kötelezően elérendő részarányára vonatkozó átfogó uniós célkitűzésben. Az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikke alkalmazandó az EFTA-államokra, kivéve az említett irányelv 3. cikkének (1), (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az EFTA-államoknak ehelyett 2030-ra elérendő nemzeti indikatív megújulóenergia-célkitűzéseket kell meghatározniuk, és következésképpen nem kell alkalmazniuk az uniós megújulóenergia-fejlesztési platformra és a statisztikai átruházásokra vonatkozó 8. cikket. Ez nem zárja ki az EFTA-államok és az Unió közötti jövőbeli tárgyalások lehetőségét a megújuló energiára vonatkozó, 2030 utáni célkitűzésekkel kapcsolatos együttműködésről.

(5)

Az EFTA-államok az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkével összhangban támogatási rendszereket alkalmazhatnak a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzéseik elérése vagy meghaladása céljából.

(6)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikkének (5) bekezdése alacsonyabb küszöbérték formájában mentességet biztosít Ciprus és Málta számára a bruttó végsőenergia-fogyasztásnak a légi közlekedés során felhasznált energia mennyiségéhez viszonyított kiszámítása tekintetében. Izland távoli sziget, amely nagy távolságra fekszik a vele szomszédos országoktól. E sajátos földrajzi helyzetre való tekintettel Izlandra ugyanazt a küszöbértéket kell alkalmazni, mint Ciprusra és Máltára.

(7)

Azokban az esetekben, amikor Norvégiának kötelessége konzultálni a számi néppel, biztosítani kell, hogy az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében említett engedélyezési eljárás időtartama legfeljebb egy évvel meghosszabbítható legyen.

(8)

Norvégiában és Izlandon magas a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya. Norvégia túlnyomórészt megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát használ fűtési célokra, míg Izland a fűtési igényének nagy részét megújuló geotermikus forrásokból fedezi, és megújuló villamos energiát akkor használ, ha nem állnak rendelkezésre geotermikus források. Ezért az EFTA-államok tekintetében helyénvaló kiigazítani a megújuló energia használatának a fűtésben és hűtésben történő elterjesztésére vonatkozóan az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott számítási módszereket.

(9)

Tekintettel a Liechtenstein és Svájc közötti regionális unióra, amelyen belül az üzemanyagokat a svájci hatóságok szabályozzák és svájci jogalanyok szolgáltatják, és mivel ez a közlekedési célú üzemanyagok egyetlen beszerzési forrása Liechtensteinben, helyénvaló ideiglenes eltérést biztosítani az (EU) 2018/2001 irányelv 25–31. cikke alól, amelyek a közlekedési ágazatban használt megújuló energiára vonatkozó szabályokat és a megújuló üzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági szabályokat állapítják meg. Liechtenstein a bioüzemanyagok növelésére irányuló svájci rendszert követi, amely szén-dioxid-kompenzációs mechanizmuson alapul, és az ambíciója összehasonlítható a bioüzemanyag-célkitűzések helyettesítési és megtakarítási hatásaival. A belső égésű motorral felszerelt járművek üzemanyagaiból származó szén-dioxid-kibocsátást belföldi és külföldi intézkedésekkel kell kompenzálni. Liechtenstein szén-dioxid-rendeletének (LR 814.065.1.) 37. cikke, valamint a szén-dioxid-törvény (LR 814.065) 9. és 10. cikke előírja, hogy 2024-től a szén-dioxid-kibocsátás 23 %-át kompenzálni kell. Az említett eltérés a 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) általi módosítás előtt hatályban lévő (EU) 2018/2001 irányelvre alkalmazandó. Az említett eltérés szigorúan korlátozott időtartamra szól, és csak addig alkalmazható, amíg megállapodás nem születik az (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelv EGT-megállapodásba történő belefoglalásáról. Akkor tekinthető úgy, hogy megállapodás született, amikor az (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelvet belefoglalták az EGT-megállapodásba.

(10)

Liechtenstein mentesült az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alól, mivel nem tud eredeti adatokat szolgáltatni a „primerenergia-fogyasztásról” vagy a „végsőenergia-fogyasztásról”. Liechtenstein átalakíthatja a nemzeti statisztikai adatokat a primerenergia-fogyasztásra és a végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó adatokká, amennyiben ezt az (EU) 2018/2001 irányelv előírja.

(11)

Az EGT-megállapodás IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás IV. melléklete 41. pontjának (2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) szövege helyébe a következő szöveg lép:

„ 32018 L 2001: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.), helyesbítette: HL L 303., 2020.9.17., 23. o., HL L 311., 2020.9.25., 11. o. és HL L 41., 2022.2.22., 37. o., módosította:

—

32022 R 0759: A Bizottság (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 14.) (HL L 139., 2022.5.18., 1. o.).

A 98/70/EK és az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló önkéntes rendszerek elismeréséről szóló határozatokra való hivatkozásokat a II. melléklet XVII. fejezete tartalmazza.

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:

a)

A 3. cikk (1), (5) és (6) bekezdése, az 5. cikk (4) és (5) bekezdése, valamint a 8. cikk az EFTA-államokra nem alkalmazandó.

b)

A 3. cikkben:

i.

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

»Minden EFTA-állam az (EU) 2018/1999 rendelet 3–5. cikkével és 9–14. cikkével összhangban saját integrált nemzeti energia- és klímatervének részeként nemzeti indikatív megújulóenergia-célt kell kitűznie 2030-ra, amelyet a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztáson belüli részarányában kell kifejezni. Az integrált nemzeti energia- és klímatervek tervezeteinek elkészítésekor az EFTA-államok használhatják az említett rendelet II. mellékletében említett képletet.«

;

ii.

a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

»2026. január 1-jétől az egyes EFTA-államok bruttó végsőenergia-fogyasztásán belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának el kell érnie legalább az I. melléklet A. részében szereplő táblázat harmadik oszlopában megadott alap-részarányt. Az EFTA-államok meghozzák az ennek az alap-részaránynak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.«

c)

A 4. cikkben:

i.

az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

»Annak érdekében, hogy az EFTA-államok elérjék vagy meghaladják az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzéseiket, az EFTA-államok támogatási rendszereket alkalmazhatnak.«

;

ii.

a (3) bekezdésben az »az elektromos energia belső piacára alkalmazandó uniós jog« szövegrész helyébe az »az EGT-megállapodás alapján a villamos energia belső piacára alkalmazandó jogszabályok« szövegrész lép.

d)

Az 5. cikk (2) bekezdésében az »a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós jog« szövegrész helyébe az »az EGT-megállapodás alapján a villamos energia belső piacára alkalmazandó jogszabályok« szövegrész lép.

e)

A 4. cikk (9) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (7) bekezdésében és a 22. cikk (7) bekezdésében az »EUMSZ 107. és 108. cikkének« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének« szövegrész, az »EUMSZ 107. és 108. cikkét« szövegrész helyébe pedig az »EGT-megállapodás 61. és 62. cikkét« szövegrész lép.

f)

A 7. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése a »Ciprus« szó után az », Izland« szóval egészül ki.

g)

A 16. cikk (4) és (5) bekezdése a »megfelelően indokolt« szövegrész után a », vagy amennyiben Norvégia köteles konzultálni a számi néppel« szövegrésszel egészül ki.

h)

A 16. cikk (6) bekezdése a »teljesítményére« szó után a », vagy amennyiben Norvégia köteles konzultálni a számi néppel« szövegrésszel egészül ki.

i)

A 19. cikk (11) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

»Az EFTA-államok nem ismerhetik el a harmadik országok által kiadott származási garanciákat, kivéve, ha az Unió megállapodást kötött az adott harmadik országgal az uniós származási garanciák és a harmadik országbeli egyenértékű származási garancia-rendszerek kölcsönös elismeréséről, valamint az EFTA-államok lényegében egyenértékű megállapodást kötöttek az említett harmadik országgal, és kizárólag olyan esetekben, amikor közvetlen energiaimport vagy -export valósul meg.

Az EFTA-államok törekednek az első albekezdésben említett megállapodások megkötésére.«.

j)

A 19. cikk (12) bekezdésében az »az uniós joggal« szövegrész helyébe az »az EGT-megállapodással« szövegrész, a 36. cikk (3) bekezdésében pedig az »a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós jogszabályok« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodásnak a villamos energia belső piacára vonatkozó rendelkezései« szövegrész lép.

k)

A 20. cikk (3) bekezdése az »az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, átfogó uniós célkitűzés« szövegrész után a »vagy az EFTA-államok tekintetében a megújuló energiára vonatkozó, a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott nemzeti indikatív célkitűzésük« szövegrésszel egészül ki.

l)

A 23. cikk (1) bekezdésében az »a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámítva, e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül« szövegrész nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

m)

A 23. cikk (2) bekezdésének b) pontja az »az átlagos éves növekedést« szövegrész után a », vagy, az EFTA-államok tekintetében, amennyiben a fűtési és hűtési ágazatban felhasznált megújuló energia – beleértve a megújuló villamos energiát is – részaránya meghaladja a 60 %-ot, az ilyen részarány beleszámítható az átlagos éves növekedés teljesítésébe« szövegrésszel egészül ki.

n)

A 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában a »hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező uniós célkitűzés teljesítéséhez« szövegrész nem alkalmazandó az EFTA-államokra.

o)

A 25–31. cikk mindaddig nem alkalmazandó Liechtensteinre, amíg az (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelvet be nem foglalják az EGT-megállapodásba.

p)

Az I. melléklet A. pontjában szereplő táblázat a következő szöveggel egészül ki:

 

A megújuló forrásokból előállított energiának a 2005. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005)

Célkitűzés a megújuló forrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020)

»Izland

55,0  %

64 %

Norvégia

58,2  %

67,5  %

Liechtenstein

7 %

24 %«

q)

A IV. melléklet 6. pontjának b) alpontjában a »nemzeti és uniós jogra« szövegrész helyébe az »nemzeti jogra és az EGT-megállapodás alapján alkalmazandó jogszabályokra« szövegrész, valamint c) és d) alpontjában a »nemzeti és uniós jogról« szövegrész helyébe a »nemzeti jogról és az EGT-megállapodás alapján alkalmazandó jogszabályokról« szövegrész lép.”

2. cikk

Az (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, valamint a HL L 303., 2020.9.17., 23. o., a HL L 311., 2020.9.25., 11. o. és a HL L 41., 2022.2.22., 37. o. által helyesbített (EU) 2018/2001 irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.

3. cikk

Ez a határozat …-án/-én lép hatályba, feltéve hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették (*1).

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében is ki kell hirdetni.

Kelt …, …

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság

titkárai

(1)   HL L 139., 2022.5.18., 1. o.

(2)   HL L 328., 2018.12.21., 82. o.

(3)   HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

(4)   HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj.

(5)   HL L 304., 2008.11.14., 1. o.

(*1)  [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

Az EFTA-államok nyilatkozata

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet a megállapodásba belefoglaló … EGT vegyes bizottsági határozathoz

[a határozattal együtt elfogadandó és a HL-ban közzéteendő]

Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EGT-megállapodásba való belefoglalása kiterjeszti a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítására vonatkozó közös szabályozási keretet az EFTA-államokra. Az EFTA-államok nem szerepelnek a megújuló energiára vonatkozó kiemelt uniós célkitűzésben. Az EFTA-államok azonban a következő indikatív nemzeti megújulóenergia-célkitűzéseket határozták meg:

—

Izland a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzésében azt határozta meg, hogy 2030-ra a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztáson belüli részaránya elérje a 80 %-ot. Az izlandi nemzeti megújulóenergia-célkitűzés az Izlandi Környezetvédelmi és Energia Ügynökség (UOS) elemzésén és 2030-ra vonatkozó előrejelzésén alapul. Izland villamosenergia- és fűtési ágazatai 100 %-ban megújuló víz- és geotermikus energiaforrásokon alapulnak. A megújuló energiára vonatkozó, 2030-ra elérendő izlandi indikatív célkitűzés tizenhat százalékponttal magasabb, mint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó 2020-as nemzeti cél.

—

2020. november 6-án a liechtensteini parlament (Landtag) elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló energiastratégiáját, amelyben 30 %-os nemzeti célkitűzést határozott meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozóan. E célkitűzést a következőképpen kívánják megvalósítani: körülbelül 17 % hazai, megújuló energiaforrásokból (elsősorban fotovoltaikus és lehetőség szerint szélenergiából, valamint kisebb léptékben biomasszából) és mintegy 13 % importált, megújuló energiaforrásokból (e-üzemanyagok, megújuló hidrogén). A célkitűzések megvalósításáról évente jelentést kell tenni (a liechtensteini parlamentnek szóló nyomonkövetési jelentés részeként).

—

Norvégia a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzésében azt határozta meg, hogy 2030-ra a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztáson belüli részaránya elérje a 77,5 %-ot. A norvég nemzeti megújulóenergia-célkitűzés a Norvég Energia Ügynökség (NVE) elemzésén és 2030-ra vonatkozó előrejelzésén, valamint a norvég Energiaügyi Minisztérium által végzett belső értékeléseken alapul. Norvégia előnyös helyzetből indul, mivel Norvégia úttörő szerepet játszott a megújuló energia terén. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a legköltséghatékonyabb és legkönnyebben rendelkezésre álló intézkedéseket már alkalmazzák. A megújuló energiára vonatkozó, 2030-ra elérendő norvég indikatív célkitűzés tíz százalékponttal magasabb, mint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó 67,5 %-os nemzeti cél 2020-ban.

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/1430/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)