(1)

A klasszikus sertéspestis fenyegetést jelent a házi- és vadon élő sertésekre (vaddisznó) a Közösségben.

(2)

A klasszikus sertéspestis járványok a házisertés telepeken nagyon súlyos következményekhez és gazdasági veszteségekhez vezethet a közösségben, különösen, ha sűrű sertésállománnyal rendelkező területen törnek ki.

(3)

A házi- és vadsertések vészhelyzeti beoltásának alkalmazására vonatkozó szabályok és a marker oltóanyag meghatározása a 2001/89/EK irányelvben vannak meghatározva.

(4)

A Közösség már rendelkezik 1 000 000 dózis klasszikus sertéspestis elleni legyengített élő oltóanyag készlettel.

(5)

A klasszikus sertéspestis megállapítására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési szempontjait megállapító diagnosztikai kézikönyv jóváhagyásáról szóló, 2002. február 1-i 2002/106/EK bizottsági határozat (3) szerint egy megfelelő megkülönböztető teszt került létrehozásra a beoltott sertések és a klasszikus sertéspestis vírussal természetes úton megfertőződött sertések megkülönböztetésére. A Közösségen belüli forgalmazásra már engedélyezésre került marker oltóanyagok felhasználása emiatt előirányozható a házi sertések vészhelyzeti beoltásának esetében.

(6)

A vaddisznók klasszikus sertéspestis ellenőrzésére vonatkozó újabb közösségi tapasztalatok azt sugallják, hogy e sertések beoltása szájon át beadandó csalikkal történő beadás alkalmazásával lehet hatékony.

(7)

A Közösség klasszikus sertéspestisre való reagálási képességének megerősítése céljából megfelelő számú marker oltóanyag-dózist és szájon át beadandó csalik által beadandó oltóanyagot kell vásárolni, és intézkedéseket kell hozni ezek készleten tartására és gyors rendelkezésre bocsátására vészhelyzet esetén.

(8)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,