C-126/0462004J01260010.0001333134412CJ2005.01.13-I ÍTÉLET — C-126/04. SZ. ÜGYHEINEKEN BROUWERIJEN<TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (negyedik tanács)</P><P><DATE ISO="20050113">2005. január 13.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: holland.</P></NOTE></P></TI>

A C-126/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2004. március 8-án érkezett, 2004. február 18-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Heineken Brouwerijen BV

és

a Hoofdproductschap Akkerbouw

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök (előadó), Juhász E. és M. Ilešič bírák,

főtanácsnok: C. Stix-Hackl,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a Heineken Brouwerijen BV képviseletében H. Bronkhorst advocaat,

a görög kormány képviseletében V. Kontolaimos és E. Svolopoulou, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Unió Tanácsa képviseletében M. Balta és K. Michoel, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Clotuche-Duvieusart és D. W. V. Zijlstra, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

<TI><P>ítéletet</P></TI>1Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a KN 1003 00 kód alá tartozó sörárpa közösségi vámkontingensének megnyitásáról szóló, 1999. június 14-i 1269/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 151., 1. o.) és a 2001. április 24-i 822/2001 tanácsi rendelet (HL L 120., 1. o.) érvényességére, a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során megkötött megállapodások végrehajtásához a mezőgazdasági ágazatban szükséges kiigazításokról és átmeneti intézkedésekről szóló, 1994. december 22-i 3290/94/EK tanácsi rendelettel (HL L 349., 105. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 432. o.) módosított, a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 181., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 12. kötet, 324. o., a továbbiakban: 1766/92 rendelet) 10. cikkének értelmezésére, valamint a gabonaágazat behozatali vámjának rögzítéséről szóló, 2001. október 15-i 2023/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 273., 18. o.) rendelkezéseinek értelmezésére irányul.2Ezt a kérelmet a Heineken Brouwerijen BV (a továbbiakban: Heineken) és a Hoofdproductschap Akkerbouw (mezőgazdasági termékek értékesítésének központi hivatala, a továbbiakban: HPA ) között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, a Heineken által a Közösségbe behozott sörárpa importvámjának tárgyában.<TI><P>A jogi háttér</P></TI>3Az 1766/92 rendelet 1. cikke az árpát KN 1003 00 kód alatt említi, azon termékek között, amelyeket a gabonafélék piacának közös szervezésére vonatkozó rendelkezések szabályoznak.4Az 1766/92 rendelet 10. cikke a következőképpen rendelkezik:

(1)Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékekre a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni.(2)Az (1) bekezdés ellenére a KN [...] 1003 [...] kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám egyenlő az e termékek behozatalakor érvényes intervenciós ár 55%-kal növelt összegének és az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak a különbségével. Ez a vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

[...]

5A gabonafélék ágazatában a behozatali vámokat a 2023/2001 rendelet rögzíti.6A gabonaágazatbeli importvámokat érintő 1766/92 rendelet alkalmazásának szabályairól szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendelet (HL L 161., 125. o.) 2003. július 1-jéig alkalmazható változata 2. cikkének (5) bekezdése előírja:

Az importvámokat átalányösszeggel kell csökkenteni:

[...]

8 [euró]/tonnával a sörárpa esetében [...];

ha az importőr igazolja, hogy a normál termékárra minőségi felárat fizettek.

[...]

7Az 1269/1999 rendelet 1. cikke elrendeli:

(1)A KN 1003 00 kód alá tartozó, egyes — bükkfát tartalmazó tartályban érlelt -sörök gyártására szolgáló maláta előállításához felhasznált kiváló minőségű árpa esetében 50000 tonna éves közösségi vámkontingens nyílik meg 1999-re és 2000-re.(2)Az alkalmazható közös vámtarifa vámtétele a behozatal időpontjában hatályban lévő teljes vámösszeg 50%-a — a sörárpa behozatalánál esedékes levonás nélkül.

8A 822/2001 rendelet 1. cikke a 2001. és 2002. évre azonos közösségi vámkontingenst nyit meg a KN 1003 00 kód alá tartozó 50000 tonna kiváló minőségű árpa esetében, amely egyes, bükkfát tartalmazó tartályban érlelt sörökhöz felhasznált maláta előállítására szolgál.9Az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek (1) és (2) preambulumbekezdése a következőképpen fogalmaz:

(1)tekintettel arra, hogy a GATT XXIV, cikke 6. pontjáról folytatott tárgyalások eredményeként a Közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja a feltárt problémákat, amennyiben a gabonafélékre vonatkozó reprezentatív ár rendszerének működése kereskedelmi akadályt jelentene a Közösségben; egyes sörárpa szállítmányok nehézségeket okoztak;(2)tekintettel arra, hogy az akadályok megszüntetése érdekében a KN 1003 00 kód alá tartozó sörárpára közösségi vámkontingenst kell megnyitni [...].

<TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI>10A Heineken nemzetközi méretű sörgyártó és sörértékesítő vállalkozás.112001. október 25-i határozatával a HPA a Heinekentől 15177 kg sörárpa behozatala miatt, behozatali vám címén 254,82 euró megfizetését követelte. A Heineken e határozat ellen benyújtott panaszát a HPA 2002. október 28-i határozatával elutasította.12A Heineken ez utóbbi határozat ellen keresetet nyújtott be a College van Beroep voor het bedrijfsleven előtt. Mivel az olyan gyártók, mint például a Heineken, amelyek nem állítanak elő bükkfát tartalmazó tartályban érlelt söröket, nem élvezhetik az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek által az 1999-2002. évre megnyitott vámkontingensek előnyeit, az említett bíróság azt vizsgálja, hogy a vonatkozó közösségi szabályozás nem idéz-e elő hátrányos megkülönböztetést.13A fenti körülményekre való tekintettel a College van Beroep voor het bedrijfsleven felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

1)Az 1269/1999 és a 822/2001 [...] rendeletek, amelyek kizárólag a bükkfát tartalmazó tartályban érlelt sör gyártására szolgáló árpa behozatala vonatkozásában írnak elő közösségi vámkontingenseket, összeegyeztethetőek-e az EK 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében előírt, a termelők közötti minden megkülönböztetésre vonatkozó tilalommal?2)A fent hivatkozott rendeletek érvénytelensége esetén az 1766/92 rendelet [...] és a 2023/2001 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése együttes rendelkezései kötelezővé teszik-e mégis a KN 1003 00 kód alá tartozó, a malátából készített sör előállításához felhasznált kiváló minőségű árpára vonatkozó behozatali vám megfizetését?

<TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</P></TI><TI><P>Az első kérdésről</P></TI>14A Heineken felhívja a figyelmet arra, hogy az 1999-2002. évre az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek csak a kiváló minőségű, a KN 1003 00 kód alá tartozó, bizonyos típusú sörök előállításához felhasznált árpa vonatkozásában nyitottak meg vámkontingenst. A vonatkozó rendeletek sértik az EK 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, mivel alaptalanul tesznek különbséget a bükkfát tartalmazó tartályban érlelt sörök gyártásához felhasznált árpa és a más eljárás szerint előállított sörökhöz felhasznált árpa között.15Ugyanakkor a görög kormány, a Tanács és a Bizottság fenntartják, hogy az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek nem sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Egyrészt a bükkfát tartalmazó tartályban érlelt sörök gyártásához felhasznált maláta előállítására szolgáló árpa esetében a vámkontingens megnyitása figyelembe veszi a közösségi piac ellátási igényeit és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességét. Másrészt objektív módon igazolható a különböző típusú sörökhöz felhasznált árpafélék megkülönböztetése.16Célszerű felidézni, hogy — az állandó ítélkezési gyakorlat szerint — a közös agrárpolitika keretén belül bármely megkülönböztetés tilalmát megfogalmazó EK 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdése nem más, mint az egyenlőség általános elvének a különös kifejeződése, amely megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne különbözőképpen kezeljék, és a különböző helyzeteket ne kezeljék azonos módon, kivéve, ha a megkülönböztetés objektív módon igazolható (lásd különösen a 203/86. sz., Spanyolország kontra Tanács ügyben 1988. szeptember 20-án hozott ítélet [EBHT 1988., 4563. o.] 25. pontját; a C-15/95. sz., EARL de Kerlastügyben 1997. április 17-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-1961. o.] 35. pontját; a C-292/97. sz., Karlsson és társai ügyben 2000. április 13-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-2737. o.] 39. pontját; a C-14/01. sz. Niemann-ügyben 2003. március 6-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-2279. o.] 49. pontját).17Jelen esetben — az 1766/92 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően — a gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok egyrészt az intervenciós ár, másrészt a világpiaci árfolyam alapján meghatározott reprezentatív behozatali ár alapján kerültek kiszámításra.18Az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek első és második preambulumbekezdéséből azonban kitűnik, hogy a reprezentatív ár rendszere kereskedelmi akadályokat idézett elő.19A Tanács és a Bizottság ebben a tekintetben kifejtik, hogy a takarmányárpát és a sörárpát sújtó behozatali vámok — ez utóbbi árpafajtára érvényes külön árfolyamjegyzés hiányában — a minneapolisi (Amerikai Egyesült Államok) gabonatőzsdén jegyzett takarmányárpa árfolyama alapján kerülnek meghatározásra. Mivel a sörárpa ára határozottan magasabb, mint a takarmányárpa ára, az 1766/92 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében írt számítási mód alkalmazása eredményeként a sörárpa behozatala szinte lehetetlenné válik. Az 1249/96 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében előírt vámcsökkentés nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az árpabehozatalt érintő kereskedelmi akadályokat megszüntesse.20Az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek első és második preambulumbekezdéséből következik, hogy a vámkontingens megnyitásának célja éppen az, hogy megszüntesse ezeket az akadályokat, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok a GATT-ból fakadó kötelezettségek miatt a Közösséggel szemben alkalmazott.21Az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletekkel megnyitott közösségi vámkontingensek hatályának korlátozását illetően a Tanács és a Bizottság felhívják a figyelmet arra, hogy a Közösség területén belül elegendő mennyiségben áll rendelkezésre sörárpa — a bükkfa tartályban előállított sörhöz felhasznált árpa kivételével, amelyet az Egyesült Államokból kell behozni. A bükkfát tartalmazó tartályban érlelt sörök gyártói tehát a sörárpa harmadik országból való behozatalától függenek, míg a többi közösségi gyártó a Közösségen belül könnyen hozzájut a sörgyártáshoz szükséges sörárpához. Mivel a behozatali vámok túl magasak voltak ahhoz, hogy a bükkfa tartályban érlelt sörök előállítását a Közösségben folytatni lehessen, az 1249/96 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében előírt vámcsökkentés pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy megszüntesse a bükkfa tartályban előállított sörhöz szükséges árpa behozatalát érintő kereskedelmi akadályokat, ezért objektív módon igazolható volt, hogy csak az ilyen sörök előállításához szükséges árpa vonatkozásában nyissanak meg vámkontingenseket. Az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek így tehát mérlegelték azokat a kötelezettségeket, amelyek a Közösségre nézve a GATT-ból és a gabonafélék piacának közös szervezéséből következnek, és biztosították a Közösség azon árpafajtával történő ellátását, amelyet a Közösség területén nem termelnek, és amelynek az ára — a szóban forgó kontingens hiányában — rendkívül magas lett volna.22Ebből következik, hogy az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletekkel megnyitott közösségi vámkontingens hatályának korlátozása — a bükkfát tartalmazó tartályban érlelt sörök gyártásához felhasznált maláta előállításhoz szükséges árpa, valamint az egyéb sörök előállításához felhasznált árpa közötti különbségtétellel — objektív módon igazolható.23Az előzőekből következik, hogy az első kérdés vizsgálata nem tárt fel olyan tényt vagy körülményt, amely érintené a 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek érvényességét.<TI><P>A második kérdésről</P></TI>24A második kérdés az 1766/92 és a 2023/2001 rendeletek 10. cikke (2) bekezdésének együttes rendelkezéseire vonatkozik, abban az esetben, amennyiben az 1269/1999 és a 822/2001 rendeletek érvénytelenek.25Tekintettel az első kérdésre adott válaszra, a második kérdést nem kell megválaszolni.<TI><P>A költségekről</P></TI>26Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban levő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az előterjesztett kérdések vizsgálata nem tárt fel olyan tényt, amely a KN 1003 00 kód alá tartozó sörárpa vonatkozásában a közösségi vámkontingens megnyitásáról szóló, 1999. június 14-i 1269/1999/EK és 2001. április 24-i 822/2001/EK tanácsi rendeletek érvényességét érintené.

Aláírások