–

az Abnormal Load Services (International) Ltd képviseletében M. Komonen asianajaja,

–

a finn kormány képviseletében J. Heliskoski, meghatalmazotti minőségben,

–

a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és P. Lacerda, meghatalmazotti minőségben,

–

a svájci kormány képviseletében M. Schöll, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Aalto és M. Heller, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.) 5. cikke 1. pontja b) alpontja második francia bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Zurich Insurance plc, írországi székhelyű biztosítótársaság (a továbbiakban: Zurich), illetve a Metso Minerals Oy, finn jog szerinti társaság (a továbbiakban: Metso) és az Abnormal Load Services (International) Ltd, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság (a továbbiakban: ALS) között az ALS által végzett szállítás során a rakomány elvesztéséből eredő károk megtérítése tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

3

A 44/2001 rendelet (11) és (12) preambulumbekezdése szerint:

4

E rendelet II. fejezetének „Különös joghatóság” című 2. szakaszában található 5. cikkének 1. pontja az alábbiakat írja elő:

–

ingó dolog értékesítése esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés alapján az adott dolgot leszállították, vagy le kellett volna szállítani,

–

szolgáltatás nyújtása esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani;

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

5

A Metso mint feladó és az ALS mint fuvarozó egy lánctalpas kúpos törőgépnek (a továbbiakban: törőgép) Poriból (Finnország) Sheffieldbe (Egyesült Királyság) történő szállítására kötött szerződést.

6

A törőgépet először teherautó rakodóterében Poriból Raumába (Finnország) szállították, ahol lerakták a teherautóról, majd az saját gépi erejével hajóra hajtott. Az Egyesült Királyságba történő tengeri szállítást követően a törőgép Hull (Egyesült Királyság) kikötőjében ismét saját gépi erejével lehajtott a hajóról, majd egy másik teherautóra rakodták. Végezetül a törőgépet szárazföldi úton elszállították Hullból, de elveszett, mielőtt a címzettnek Sheffieldben átadták volna.

7

A Zurich megtérítette a Metso részére a törőgépnek a biztosítási szerződésben kikötött önrészt meghaladó értékét.

8

A Zurich és a Metso a Satakunnan käräjäoikeushoz (satakuntai körzeti bíróság, Finnország) benyújtott keresetben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az ALS‑t a törőgép értékének megfelelő összegű kártérítésre. Az ALS a kereset elfogadhatatlanságára hivatkozott az eljáró bíróság joghatóságának hiánya okán.

9

A 2012. április 5‑i végzésében a Satakunnan käräjäoikeus (satakuntai körzeti bíróság) megállapította, hogy joghatósággal rendelkezik a jogvita elbírálására.

10

Az említett bíróság a 2013. március 22‑i ítéletében az ALS‑t a keresetlevélben követelt összegnek a Zurich és a Metso részére történő megfizetésére kötelezte.

11

Az ALS ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Vaasan hovioikeushoz (vaasai fellebbviteli bíróság, Finnország). Ez a bíróság a 2015. március 30‑i ítéletében megállapította, hogy a finn bíróságok a 44/2001 rendelet 5. cikkének 1. pontja alapján nem rendelkeznek joghatósággal a jogvita elbírálására, és a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította.

12

A Zurich és a Metso a Vaasan hovioikeus (vaasai fellebbviteli bíróság) ítélete ellen fellebbezést nyújtott be a Korkein oikeushoz (legfelsőbb bíróság, Finnország). Ez a bíróság úgy véli, hogy a jelen ügyben, ahol a törőgépnek az árufuvarozási szerződésben meghatározott feladási és átadási helye két különböző tagállamban található, azt kell megvizsgálni, hogy a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a szolgáltatás nyújtásának egyetlen helye van, mégpedig az a hely, ahol a fuvarozás véget ér, és az árut a címzettnek átadják, vagy pedig úgy, hogy a szóban forgó fuvarozási szerződés a 2009. július 9‑i Rehder ítélet (C‑204/08, EU:C:2009:439) szerinti körülményekkel megegyező sajátosságokkal bír, amelyek mellett a felperesnek legalább két különböző bíróság között volna lehetősége választani.

13

E körülmények között a Korkein oikeus (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

14

A kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a tagállamok közötti, több szakaszból álló és különböző szállítóeszközöket igénybe vevő árufuvarozásra vonatkozó olyan szerződés keretében, mint amely az alapügy tárgyát képezi, e rendelkezés értelmében mind a feladás helye, mind pedig az áru átadásának helye a szolgáltatásnyújtás helyének minősül.

15

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy szolgáltatásnyújtás esetén a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdésében előírt különös joghatósági szabály „a tagállam területén” azon „hely” szerinti bíróságot jelöli ki joghatósággal rendelkezőnek, „ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani”.

16

„A tagállam területén [azon] hely” meghatározását illetően, „ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani”, a Bíróság kimondta, hogy a szolgáltatásnyújtás több, különböző tagállambeli helye esetén főszabály szerint a teljesítés helye alatt az a hely értendő, amely a legszorosabb kapcsolatot biztosítja a szerződés és a joghatósággal rendelkező bíróság között, mindamellett hogy a legszorosabb kapcsolatot általában a szolgáltatás elsődleges nyújtási helye mutatja (lásd ebben az értelemben: 2010. március 11‑i Wood Floor Solutions Andreas Domberger ítélet, C‑19/09, EU:C:2010:137, 33. pont).

17

Ugyanezen rendelkezésre tekintettel az érintett utas szerződéses partnere által üzemeltetett közvetlen légi járat kapcsán a Bíróság a légi személyszállítási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéseként nyújtott szolgáltatások elemzését követően megállapította, hogy a szerződés tárgyával összefüggő kötelezettségek teljesítéseként nyújtott fenti szolgáltatásokkal közvetlen kapcsolatot egyedül a repülőgép indulási és érkezési helye mutat (lásd ebben az értelemben: 2009. július 9‑i Rehder ítélet, C‑204/08, EU:C:2009:439, 40. és 41. pont).

18

A Bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a repülőgép indulási és érkezési helyét éppen ezért a légi szállítási szerződés tárgyát képező szolgáltatások elsődleges nyújtási helyének kell tekinteni, ami alapján indokolt, hogy a szállítási szerződésen alapuló kártérítési kérelem elbírálására a felperes választása szerint azon bíróságnak van joghatósága, amelynek az illetékességi területén a repülőgépnek az említett szerződésben megállapított indulási vagy érkezési helye található (lásd ebben az értelemben: 2009. július 9‑i Rehder ítélet, C‑204/08, EU:C:2009:439, 43. és 47. pont).

19

A jelen ügyben azt kell megvizsgálni, hogy az olyan árufuvarozási szerződés kapcsán, mint amely az alapügy tárgyát képezi, az 44/2001 rendelet 5. cikk 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdése értelmében a szolgáltatásnyújtás azon helyének, amely szoros kapcsolatot biztosít a fuvarozási szerződés és a joghatósággal rendelkező bíróság között, nem csupán az áru átadásának helye minősül‑e, hanem a feladás helye is.

20

E tekintetben, amint azt a főtanácsnok az indítványának 50–53. pontjában megjegyezte, meg kell állapítani, hogy az árufuvarozási szerződések keretében a feladás helye mutat szoros kapcsolatot a szerződésből eredő szolgáltatások lényegével.

21

Az áruszállítás kapcsán ugyanis a feladás helye az, ahol a fuvarozónak el kell látnia a megállapodás szerinti szolgáltatás egy fontos részét, nevezetesen az áruk átvételét, megfelelő tárolását és általános jelleggel a sérüléstől való megóvását.

22

A szerződésben kikötött, az áru átadásának helyéhez fűződő kötelezettségek, így többek között a tárolási kötelezettség nem megfelelő teljesítése a szerződéses kötelezettségnek a szállítás rendeltetési helyén történő nem megfelelő teljesítését eredményezheti.

23

Ennélfogva a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdése értelmében a szolgáltatásnyújtás azon helyének, amely szoros kapcsolatot biztosít a fuvarozási szerződés és a joghatósággal rendelkező bíróság között, nem csupán az áru átadásának helye minősül, hanem a feladás helye is.

24

Ez a megoldás megfelel a kiszámíthatóság követelményének, mivel a felperes és az alperes számára egyaránt lehetővé teszi, hogy könnyen beazonosítsák az áru feladásának és átvételének a fuvarozási szerződésben kikötött helye szerinti azon bíróságokat, amelyek eljárhatnak (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 4‑i Nickel & Goeldner Spedition ítélet, C‑157/13, EU:C:2014:2145, 41. pont).

25

A fenti megfontolásokra tekintettel a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok közötti, több szakaszból álló, közbenső megállóhelyeket magában foglaló és különböző szállítóeszközöket igénybe vevő árufuvarozásra vonatkozó olyan szerződés keretében, mint amely az alapügy tárgyát képezi, e rendelkezés értelmében mind a feladás helye, mind pedig az áru átadásának helye a szolgáltatásnyújtás helyének minősül.

A költségekről

26

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.