<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-05-202605C119202403500-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0350-24-202509031-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="12/06/2026 10:06:24" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="6ShGhY1RJ1aMtZN4Lq3Cru9HauMHkyQw0w2IFBWfgi/DL/IBYXux5iYp5qRClAbPmIktn83v3JfjYjG4tZHZ6v2/jR/P/Y0Ht1Tg9dbKrsPF6DNdkeJNa8JJFjb0e5Ik4IM+bauZN2qe4Q93oAI4Rp12IzaUBn1jR2J/2HpDjYU=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="0d7c178f-3d5c-46a2-b282-50b87f4a9d66" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0350" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 17-09-25 16:46:18" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-09-30T18:56:12Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="2364f650d3714c09abfcef056f5315f2" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0350" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑350/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Crédit agricole Corporate &amp; Investment Bank</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JULIANE KOKOTT
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. szeptember 25. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑350/24. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      HJ
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Crédit agricole Corporate &amp; Investment Bank
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Cour de cassation [semmítőszék, Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás – 2006/54/EK irányelv – A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósítása – Ezen irányelv valamely másik tagállam jogának részét képező átültetése – Az irányelvvel összhangban álló értelmezés – Az uniós jognak a kilépést megelőzően megvalósult tényállásra történő alkalmazása a kilépést megelőzően megindított bírósági eljárásban – Jogbiztonság – A visszaható hatály tilalma – Hatékony jogvédelem”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-3">
      Brexit means Brexit. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brexit ellenére fennáll‑e az Egyesült Királyság által korábban az uniós jog átültetése céljából elfogadott rendelkezéseknek továbbra is az uniós joggal összhangban történő alkalmazására vonatkozó uniós jogi kötelezettség? Ezt a kérdést teszi fel a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) a Bíróságnak egy „régi ügy” tekintetében. E régi ügy olyan tényálláson alapul, amely jóval az Egyesült Királyság kilépését megelőzően valósult meg, és amely szintén még a kilépés előtt a francia bíróságok előtt indított keresethez vezetett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tartalmi szempontból e tekintetben az egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) a nemi alapon történő állítólagos hátrányos megkülönböztetés bizonyításának terhére vonatkozó egyik rendelkezéséről van szó. A Cour de cassation (semmítőszék) azt szeretné megtudni, hogy az Egyesült Királyság átültető szabályozását az uniós jog alapján az irányelvvel összhangban kell‑e értelmezni, vagy akár az irányelvi rendelkezés közvetlen alkalmazása is szóba jöhet‑e. Az uniós jog mindazonáltal csak akkor követeli meg ezen eszközök alkalmazását, ha az a kilépés ellenére továbbra is alkalmazandó ilyen régi ügyekre az Egyesült Királyságban. E kérdés megválaszolásához az EUSZ 50. cikk és a kilépésről rendelkező megállapodás (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) értelmezésére van szükség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződések jogáról szóló, 1969. május 23‑i bécsi egyezmény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) (a továbbiakban: Bécsi Egyezmény) 70. cikkének (1) bekezdése a szerződés megszűnésének következményeit szabályozza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-4">
      „Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, vagy a felek másképpen nem állapodtak meg, a szerződésnek a rendelkezései szerinti, vagy az egyezménnyel összhangban történt megszűnése:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-4">
      a) a részes feleket feloldja a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      b) nem érinti a részes feleknek azt a jogát, kötelezettségét vagy jogi helyzetét, amely a szerződés végrehajtása során, annak megszűnése előtt keletkezett.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsődleges jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 50. cikk (1)–(3) bekezdése az Unióból való kilépés hatásait és a kilépésről szóló megállapodást szabályozza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      (2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      (3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás negyedik preambulumbekezdése emlékeztet az EUSZ 50. cikkre:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-4">
      „EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az EUSZ 50. cikke értelmében, összefüggésben az Euratom‑Szerződés 106a. cikkével és az e megállapodásban megállapított rendelkezésekre is figyelemmel, az Unió és az Euratom jogának teljessége e megállapodás hatálybalépésétől kezdve már nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás hetedik preambulumbekezdése hangsúlyozza a jogbiztonság célját:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-5">
      „AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy biztosítsák a rendezett kilépést a kilépéssel kapcsolatos olyan különféle rendelkezések révén, amelyek célja a zavarok elkerülése és a jogbiztonság garantálása a polgárok és a gazdasági szereplők, valamint az uniós és az egyesült királysági igazságügyi és közigazgatási hatóságok számára, mindazonáltal nem zárva ki annak lehetőségét, hogy a kilépéssel kapcsolatos releváns rendelkezéseket a későbbiekben felváltja (felváltják) a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodás(ok)”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás 66. és 67. cikke polgári jogi kérdésekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmaz:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C36Centre" id="para-33" title="page-5">
      „66. cikk
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-34" title="page-1">
      
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-35" title="page-5">
      Szerződéses és szerződésen kívüli ügyekben alkalmazandó jog
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-36" title="page-1">
      
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-5">
      Az Egyesült Királyságban az alábbi jogi aktusokat a következőképpen kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      a) az átmeneti időszak vége előtt megkötött szerződések tekintetében az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)] alkalmazandó;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-5">
      b) a kárt okozó események tekintetében a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>)] alkalmazandó, amennyiben az ilyen események az átmeneti időszak vége előtt következtek be.
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-40" title="page-5">
      67. cikk
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-41" title="page-1">
      
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-42" title="page-5">
      Joghatóság, bírósági határozatok elismerése és végrehajtása, valamint ezekkel kapcsolatos együttműködés a központi hatóságok között
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-43" title="page-1">
      
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-6">
      (1) Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárások tekintetében, valamint az ilyen eljárásokhoz az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)] 29., 30. és 31. cikke, a 2201/2003/EK rendelet[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)] 19. cikke, illetve a 4/2009/EK tanácsi rendelet[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)] 12. és 13. cikke alapján kapcsolódó jogi eljárások tekintetében a következő jogi aktusokat vagy rendelkezéseket kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-6">
      a) az 1215/2012/EU rendelet joghatóságra vonatkozó rendelkezései;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-6">
      b) az (EU) 2017/1001,[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>)] a 6/2002/EK[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)] és a 2100/94/EK[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)] rendeletnek, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>)] valamint a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)] a joghatóságra vonatkozó rendelkezései;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-47" title="page-6">
      c) a 2201/2003/EK rendelet joghatóságra vonatkozó rendelkezései;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-6">
      d) a 4/2009/EK rendelet joghatóságra vonatkozó rendelkezései.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-6">
      (2) Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az ítéletek, határozatok, közokiratok, perbeli egyezségek és megállapodások elismerése és végrehajtása tekintetében az alábbi jogi aktusok vagy rendelkezések a következőképpen alkalmazandók:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-6">
      a) az 1215/2012/EU rendelet alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatok elismerésére és végrehajtására, továbbá az átmeneti időszak vége előtt az alaki követelményeknek megfelelően kiállított vagy bejegyzett közokiratokra és jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségekre;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-7">
      b) a 2201/2003/EK rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy bejegyzett okiratokra, illetve megkötött megállapodásokra;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-7">
      c) a 4/2009/EK rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségekre, illetve kiállított közokiratokra;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-7">
      d) a 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)] alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségekre, illetve kiállított közokiratokra, feltéve, hogy az európai végrehajtható okiratként történő hitelesítés iránti kérelmet az átmeneti időszak vége előtt nyújtották be.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-7">
      (3) […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás 126. cikke szerint az átmeneti időszak 2020. december 31‑én ért véget. Ezen időszak alatt az uniós jog továbbra is alkalmazandó volt az Egyesült Királyság tekintetében és az Egyesült Királyságban a 127–131. cikkben foglalt bizonyos konkrét kivételekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv (30) preambulumbekezdése a bizonyítási tehernek a 19. cikkben foglalt szabályozására vonatkozik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-7">
      „A bizonyítási teherrel kapcsolatos szabályok elfogadása jelentős szerepet játszik annak biztosításában, hogy lehetőség nyíljon az egyenlő bánásmód elvének eredményes betartatására. A Bíróság határozata értelmében gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a bizonyítás az alperest terheli, amennyiben a megkülönböztetés [helyesen: hátrányos megkülönböztetés] valószínűsíthető, kivéve olyan eljárások esetében, amelyekben a bíróság vagy az egyéb illetékes nemzeti hatóság feladata a tények feltárása. Lényeges azonban annak tisztázása, hogy a közvetlen vagy a közvetett megkülönböztetésre [helyesen: hátrányos megkülönböztetésre] utaló tények értékelése a nemzeti jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően továbbra is az illetékes nemzeti szerv feladata. Ezen túlmenően a tagállamok feladata az eljárás megfelelő szakaszában a felperes számára kedvezőbb bizonyítási szabályok bevezetése.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv 19. cikkének (1) bekezdése a bizonyítási terhet szabályozza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-8">
      „(1) A tagállamok, nemzeti bírósági rendszerükkel összhangban, megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alperes legyen köteles azt bizonyítani, hogy az egyenlő bánásmód elvét nem sértették meg, amennyiben valaki úgy ítéli meg, hogy az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának elmulasztása miatt sérelmet szenvedett és bíróság vagy más illetékes hatóság előtt olyan tényekre hivatkozik, amelyekből közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésre [helyesen: hátrányos megkülönböztetésre] lehet következtetni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság joga</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Equality Act 2010 (az egyenlő bánásmódról szóló 2010. évi törvény) „A bizonyítási teher” című 136. cikke az egyenlő bánásmódról szóló irányelv 19. cikkét ülteti át:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-8">
      „(1) Ez a cikk az e törvény megsértésével kapcsolatos valamennyi eljárásra alkalmazandó.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-8">
      (2) Amennyiben olyan tények állnak fenn, amelyek alapján a bíróság – egyéb magyarázat hiányában – úgy határozhatott, hogy valamely személy (A) megsértette az érintett rendelkezést, a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a jogsértés megtörtént.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-8">
      (3) A (2) bekezdés azonban nem alkalmazandó, ha A bizonyítja, hogy A nem sértette meg az érintett rendelkezést.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a következőképpen mutatja be a tényállást, anélkül, hogy megállapításokat tenne a francia bíróságok joghatóságával kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">HJ 2007. január 17. óta állt a Crédit Agricole Corporate &amp; Investment Bank (a továbbiakban: CACIB) alkalmazásában. A munkaszerződésre az Egyesült Királyság joga az irányadó. HJ utoljára az ügyfélinformációs rendszerekkel foglalkozó alkalmazotti munkakört töltött be a bank egyik egyesült királysági telephelyén, majd 2013. augusztus 28‑tól betegszabadságon volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel HJ úgy vélte, hogy nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés és lelki zaklatás érte, 2013. szeptember 23‑án a conseil de prud’hommes Nanterre‑hez (nanterre‑i munkaügyi bíróság, Franciaország) fordult a munkaszerződésre hivatkozva különböző követeléseket támasztva. 2019. június 26‑i ítéletében e bíróság elutasította a kérelmeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">HJ fellebbezést nyújtott be a cour d’appel de Versailles‑hoz (versailles‑i fellebbviteli bíróság, Franciaország). 2021. május 27‑i ítéletében e bíróság megállapította, hogy HJ nem mutatott be olyan elsődleges tényeket, amelyeket releváns körülményként figyelembe lehetne venni, és amelyekből az egyesült királysági Equality Act 2010 13–19. és 136. cikke értelmében hátrányos megkülönböztetésre lehetne következtetni. Azt is megállapította, hogy az ugyanezen törvény 26. cikke értelmében vett, hátrányos megkülönböztetéssel okozott zaklatás és az ugyanezen törvény 27. cikke értelmében vett megtorlás fennállása nem nyert bizonyítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">HJ felülvizsgálati kérelmet terjesztett ezzel szemben a Cour de cassation (semmítőszék) elé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek között vita van többek között abban a kérdésben, hogy annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság időközben kilépett az Európai Unióból, továbbra is kötelező‑e az uniós jog alapján az Equality Act 2010‑et és különösen a 136. cikkben foglalt, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályt az uniós joggal, tehát mindenekelőtt az egyenlő bánásmódról szóló irányelv 19. cikkével összhangban értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cour de cassation (semmítőszék) ezért a következő kérdésekkel fordul a Bírósághoz:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-9">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni [a kilépésről rendelkező megállapodást], hogy az Egyesült Királyságnak [az egyenlő bánásmódról szóló irányelv] 19. cikkét átültető szabályozását az átmeneti időszak lejárta után határozatot hozó bíróságnak az irányelvet átültető tagállami szabályozásnak kell tekintenie, amennyiben a tényállás ezen időpont előtt megvalósult, és/vagy az eljárást ezen időpont előtt indították meg?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-75" title="page-9">
      2) Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 288. cikket, hogy a magánszemélyek közötti jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak, amely egy másik tagállam jogát köteles alkalmazni, e jog rendelkezéseit valamely irányelvvel összhangban kell értelmeznie anélkül, hogy ennek a kölcsönös bizalom elve akadályát képezné?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-9">
      3) Amennyiben a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy az ilyen, összhangban álló értelmezés nem lehetséges, mellőznie kell‑e e jog alkalmazását, amint azt a saját nemzeti joga esetében tenné, ha az uniós jog valamely olyan általános elvéről vagy az elsődleges jog valamely olyan rendelkezéséről van szó, amelyet egy irányelv konkretizál?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">HJ, a Crédit Agricole Corporate &amp; Investment Bank, a Francia Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királysága, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be. Lengyelország kivételével valamennyien részt vettek a 2025. június 24‑i tárgyaláson is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépését megelőzően az uniós jog arra kötelezte ezen állam bíróságait, hogy az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet átültető nemzeti szabályozást lehetőség szerint ezen irányelvvel összhangban értelmezzék. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) Ha ez nem volt lehetséges, akkor felmerült az érintett irányelvi rendelkezés közvetlen alkalmazásának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalma alapjogi elvének az irányelv fényében történő közvetlen alkalmazásának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) kérdése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kötelezettségek kétségtelenül fennálltak az alapeljárás tárgyát képező események idején, mivel azoknak a conseil de prud’hommes Nanterre (nanterre‑i munkaügyi bíróság) előtt történt 2013. szeptember 23‑i keresetindítást megelőzően kellett megvalósulniuk. Az említett kötelezettségek még a kereset 2019. június 26‑i elutasításakor is fennálltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A cour d’appel de Versailles‑nak (versailles‑i fellebbviteli bíróság) a fellebbezés tárgyában történt 2021. május 27‑i határozathozatalakor azonban az Egyesült Királyság már kilépett az Unióból, és 2020. december 31‑én az az átmeneti időszak is véget ért, amely alatt az uniós jog továbbra is széles körben alkalmazandó volt az Egyesült Királyságban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből adódik a Cour de cassation (semmítőszék) előzetes döntéshozatal iránti kérelmének az a központi kérdése, hogy egy ilyen „régi ügyben” a kilépés ellenére továbbra is fennállnak‑e az említett uniós jogi kötelezettségek (erről lásd a B. pontot). Az e kérdésre adandó választól függ, hogy e tekintetben továbbra is fennállhatnak‑e az Egyesült Királyság szabályozásának az irányelvvel összhangban álló értelmezésére vonatkozó kötelezettségek (erről lásd a C. pontot). Legelőbb azonban néhány megjegyzést kell tenni az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságával kapcsolatban, amelyek különösen a harmadik kérdés elfogadhatatlanságához vezetnek (erről lásd az A. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság és a CACIB kétségbe vonja az összes vagy legalábbis néhány előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés releváns voltát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság nem lát ellentmondást az Equality Act 2010 136. cikke és az egyenlő bánásmódról szóló irányelv 19. cikke között. Az sem állapítható meg, hogy a cour d’appel de Versailles (versailles‑i fellebbviteli bíróság) eltért volna a 19. cikktől a 136. cikk értelmezése és alkalmazása során. Ezért nem merül fel a kérdés, hogy jelenleg is fennáll‑e még az Egyesült Királyság szabályozásának az irányelvvel összhangban álló értelmezésére vonatkozó uniós jogi kötelezettség, nem is beszélve a 19. cikk közvetlen alkalmazásának kérdéséről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CACIB kifejti, hogy az alapügyben egy olyan bizonyítási szabályról van szó, amely nem az uniós jogból, hanem a francia ítélkezési gyakorlatból ered. Ez a francia jognak az állítólagosan hátrányos megkülönböztetést szenvedett személyek számára – megengedett – kedvezőbb értelmezése, amely nem vonatkoztatható az egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek az Egyesült Királyság általi átültetésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CACIB hangsúlyozza továbbá, hogy a vita tárgyát érdemi szempontból a bizonyítékoknak a cour d’appel de Versailles (versailles‑i fellebbviteli bíróság) általi értékelése képezi, amelyet azonban a Cour de cassation (semmítőszék) nem vizsgálhat felül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cour de cassation (semmítőszék) ezért nem magyarázta meg kellőképpen, hogy a kérelem miért releváns. A kérdések valójában hipotetikusak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében azonban a nemzeti bíróság által meghatározott jogszabályi és ténybeli keretben felvetett – a helytállóságot illetően a Bíróság által nem vizsgálható –, az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság által előterjesztett kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatali kérelem világosan megmutatja, hogy a Bíróság miért vélelmezi az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések releváns voltát, és miért követel meg nyilvánvaló indokokat e vélelem megdöntéséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdések releváns volta ugyanis attól függ, hogy a Cour de cassation (semmítőszék) milyen felülvizsgálati jogkörökkel rendelkezik az alapeljárásban a cour d’appel de Versailles (versailles‑i fellebbviteli bíróság) ítélete tekintetében. E jogkörök terjedelme olyan francia jogi kérdés, amelyet a Bíróság nem értékelhet. Ezen értékelés sokkal inkább magának a Cour de cassationnak (semmítőszék) a feladata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ténylegesen úgy tűnik, hogy a Cour de cassation (semmítőszék) teljes ülése (assemblée plénière) azért terjesztette a Bíróság elé az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, hogy előkészítse az e felülvizsgálati jogkörök esetleges továbbfejlesztéséről szóló határozatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szerint a francia jog értelmében az ügy érdemében eljáró bíróságok főszabály szerint önállóan alkalmazzák és értelmezik a külföldi jogot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) A külföldi jog alkalmazása és értelmezése tehát nagyrészt ki van zárva a Cour de cassation (semmítőszék) mint felülvizsgálati eljárás keretében eljáró bíróság általi felülvizsgálat alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cour de cassation (semmítőszék) mindazonáltal úgy véli, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a francia állam tiszteletben tartsa az uniós jog elsőbbségét, elképzelhető, hogy módosítani kell a külföldi jog alkalmazása és értelmezése tekintetében gyakorolt felülvizsgálatának jellegét, ha a francia bíróságnak értékelnie kell egy másik tagállam valamely törvényének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cour de cassation (semmítőszék) szociális tanácsának korábbi első főtanácsnoka, A. Berriat az alapügyre vonatkozó indítványában ugyanebbe az irányba mutatóan szigorúbb felülvizsgálatot javasolt, amennyiben a külföldi jogot az uniós joggal összhangban kell értelmezni. Ezért is javasolta a Cour de cassationnak (semmítőszék), hogy az első két kérdéssel forduljon a Bírósághoz. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdés releváns tehát a Cour de cassationnak (semmítőszék) a folyamatban lévő jogvitával kapcsolatos saját jogkörei tárgyában történő döntéshozatala szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság álláspontjától eltérően nem lehet egyébként azzal kapcsolatban találgatásokba bocsátkozni, hogy a Cour de cassation (semmítőszék) miben láthatja az irányelvvel összhangban álló értelmezésre vonatkozó esetleges kötelezettségnek a cour d’appel de Versailles (versailles‑i fellebbviteli bíróság) általi esetleges megsértését, amely felülvizsgálatot tehet szükségessé a felülvizsgálati eljárásban. A Cour de cassation (semmítőszék) jelenleg még vizsgálja, hogy jogosult‑e egyáltalán felülvizsgálatot végezni. Tehát még nem dőlt el, hogy milyen eredménnyel végződne egy ilyen felülvizsgálat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben az Equality Act 2010 136. cikkének tartalmával kapcsolatban kifejtettekre tekintettel ténylegesen nem állapítható meg, hogy miért lenne szükséges döntést hozni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésben. A szokásos értelmezési módszerek szerint minden nehézség nélkül lehetségesnek kell lennie e rendelkezés olyan értelmezésének, hogy az ne kerüljön ellentétbe az egyenlő bánásmódról szóló irányelv 19. cikkével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a 136. cikknek az Egyesült Királyság bíróságai általi értelmezéséből ennek ellenére az következne, hogy az összhangban álló értelmezés kizárt, akkor ezt a rendelkezés szövegére tekintettel ki kellett volna fejteni az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a relevancia vélelmének fenntartása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cour de cassation (semmítőszék) azonban csak azzal indokolja e kérdést, hogy e kérdés megválaszolása hasznos lehet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés ezért az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben foglaltak alapján hipotetikus és így elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről: Továbbra is uniós jogról van szó?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsőként tehát azt a kérdést kell megvizsgálni, hogy az uniós jog szempontjából továbbra is az uniós jog átültetésének kell‑e tekinteni – legalábbis a régi ügyek tekintetében – az Equality Act 2010 136. cikkéhez hasonló rendelkezést az Egyesült Királyság kilépése ellenére, és így fennáll‑e az irányelvvel összhangban álló értelmezésre vonatkozó kötelezettség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság szerint a bíróságai ténylegesen továbbra is az irányelvvel összhangban értelmezik e rendelkezést. E bíróságok a Bíróságnak az átmeneti időszak lejártáig született határozatait is követik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság vitatja azonban, hogy ez a gyakorlat uniós jogi kötelezettségen alapulna. E gyakorlat sokkal inkább az Unióból való kilépésre vonatkozó nemzeti rendelkezésekből, a Withdrawal Actből (a kilépésről szóló törvény) következik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) amely többek között szinte a teljes, a kilépést megelőzően az Egyesült Királyságban alkalmazandó uniós jogot átemelte a nemzeti jogba. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az álláspont mindazonáltal – különösen a Bécsi Egyezmény 70. cikkének fényében – sem az EUSZ 50. cikk (3) bekezdésére (erről lásd az 1. pontot), sem a kilépésről rendelkező megállapodásra (erről lásd a 2. pontot) nem alapozható. Ha azonban a tagállamok bíróságai az Egyesült Királyságból eredő ilyen régi ügyekben kivételesen uniós jogot alkalmaznak, ugyanúgy nem fordulhatnak a Bírósághoz az uniós jognak az alapügyek tekintetében történő értelmezésére irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel, mint az Egyesült Királyság bíróságai (erről lásd a 3. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság álláspontja első pillantásra megfelel az EUSZ 50. cikk (3) bekezdésének. E rendelkezés értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a kilépési szándék bejelentésétől számított két év elteltével a Szerződések a kilépő államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz ugyan, hogy az átmeneti időszak lejárta óta az uniós jog már nem alkalmazandó az Egyesült Királyság tekintetében, illetve az Egyesült Királyságban (erről lásd az a) pontot). Az uniós jog azonban ettől még alkalmazandó marad a régi ügyek tekintetében (erről lásd a b) pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alkalmazandóság megszűnése az átmeneti időszak végén</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság helyesen úgy értelmezi az EUSZ 50. cikk (3) bekezdését, hogy a Szerződések a kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1‑jei hatálybalépésének időpontjától az Egyesült Királyságra már nem alkalmazhatók, így ezen időponttól kezdve ez az állam már nem tagállam. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás 126–131. cikke néhány kivételtől eltekintve 2020. december 31‑ig, az átmeneti időszak lejártáig meghosszabbította az uniós jog alkalmazandóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 50. cikk (2) bekezdésének második mondatában előírtaknak megfelelően a kilépésről rendelkező megállapodás olyan különös rendelkezéseket fogalmazott meg bizonyos kérdések tekintetében, amelyek az átmeneti időszak lejártát követően is alkalmazandók. A kilépésről rendelkező megállapodásban megnyilvánuló uniós jog arra kötelezi tehát az Egyesült Királyságot, hogy e kérdésekben a megállapodás e rendelkezéseivel összhangban döntsön.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv mindazonáltal nem képezi a kilépésről rendelkező megállapodás e különös rendelkezéseinek tárgyát. A megállapodás ezért sem az Egyesült Királyságot, sem annak bíróságait nem kötelezi az átmeneti időszak lejárta óta az egyenlő bánásmódról szóló irányelv tiszteletben tartására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">További alkalmazandóság a régi ügyek tekintetében</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mi következik azonban ebből a régi ügyek, tehát a korábban megvalósult tényállások tekintetében?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben azt gondolhatnánk, hogy az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése alapján jelenleg a régi ügyek esetében sem eredhetnek már további kötelezettségek az uniós jogból az Egyesült Királyságra nézve, mivel „a Szerződések [erre] az […] államra többé nem alkalmazhatók”. Miből eredhet akkor olyan uniós jogi szabály, amely az Egyesült Királyságot az uniós jog régi ügyekre történő további alkalmazására kötelezi? Az ezen állam tekintetében továbbra is kötelező erővel rendelkező kevés uniós jogi rendelkezés egyike sem ír elő ilyen kötelezettséget. Egyébként ez az Egyesült Királyság álláspontja is a jelen eljárásban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről megvizsgálva azonban az EUSZ 50. cikk (3) bekezdésének ezen értelmezése nem kötelező erejű, mivel a rendelkezés nem mondja ki kifejezetten, hogy a kilépést követően az uniós jog nem alkalmazható többé az érintett államban a régi ügyekre. Ilyen kifejezett rendelkezésre szükség lenne azonban annak feltételezéséhez, hogy a tagállamok visszaható hatállyal (ex tunc) kívánták felruházni az EUSZ 50. cikk (3) bekezdését. Rendes körülmények között ugyanis a jogszabályi rendelkezések csak a kihirdetésüktől kezdve (ex nunc) alkalmazandók. A visszaható hatály ugyanis csak ritka kivételes esetekben lenne összeegyeztethető a jogbiztonság alapelvével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság megpróbál ugyan azzal érvelni, hogy jelenleg már nem köti az uniós jog és különösen a jogbiztonság uniós jogi elve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése az ezen elvtől való eltérés értelmében lenne értelmezhető.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogbiztonság elve ugyanis nem az uniós jog sajátossága, hanem egy, a tagállamok jogrendszereiben közös, a római jogig visszavezethető elv. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) Az különösen az Egyesült Királyság jogrendszerének szerves részét képezi. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) Ezért nem feltételezhető, hogy a tagállamok kilépés esetén el kívánták volna fogadni a jogbiztonság szintjének ilyen nagy mértékű csökkenését, amely saját állampolgáraik és vállalkozásaik számára is hátrányos lehet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen túlmenően a nemzetközi közösség éppen a nemzetközi szerződések megszűnésével összefüggésben, amelynek következményeit a Bécsi Egyezmény 70. cikke szabályozza, tisztában van a jogbiztonság jelentőségével. Az EUSZ 50. cikk (3) bekezdéséhez hasonlóan a Bécsi Egyezmény 70. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződés megszűnése feloldja a részes feleket a szerződés további teljesítésének kötelezettsége alól. A 70. cikk 1. bekezdésének b) pontja szerint a megszűnés nem érinti mindazonáltal a részes feleknek azt a jogát, kötelezettségét vagy jogi helyzetét, amely a szerződés végrehajtása során, annak megszűnése előtt keletkezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jóllehet a Bécsi Egyezmény nem kötelező sem az Unióra, sem annak valamennyi tagállamára nézve, több rendelkezése tükrözi azon nemzetközi szokásjogi szabályokat, amelyek mint olyanok kötelezőek az Unió intézményeire, és az Unió jogrendjének részét képezik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Amennyire megállapítható, nem vitatott, hogy a 70. cikk is a nemzetközi szokásjogot kodifikálja, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) amely a jogbiztonság és a visszaható hatály tilalmának általánosan elismert jogelvén alapul. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bécsi Egyezmény 70. cikke lehetővé teszi ugyan a másképpen történő megállapodást, az EUSZ 50. cikk kifejezett rendelkezése hiányában azonban kizártnak tartom e rendelkezés ilyen megállapodásként történő értelmezését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tehát már csak azt kell tisztázni, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás a Bécsi Egyezmény 70. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérő különös megállapodást tartalmaz‑e, amely kizárja az egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek az alapügyre történő további alkalmazását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten az egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek vagy az uniós jognak mint egésznek a régi ügyekre történő alkalmazására vonatkozna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás mindazonáltal bizonyos szabályozások tekintetében kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azok továbbra is alkalmazandók a régi ügyek tekintetében. Különösen a kilépésről rendelkező megállapodás 66. és 67. cikke releváns e tekintetben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás 66. cikke szerint a szerződéses kötelezettségekre és a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló rendeleteket az Egyesült Királyságban is tovább kell alkalmazni az átmeneti időszak vége előtt megkötött szerződések tekintetében és a kárt okozó események tekintetében, amennyiben az ilyen események az említett időpont előtt következtek be. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) A tagállamokban, mint az alapügyben Franciaországban, e rendeletek ezzel szemben – amint arra a Bizottság rámutat – már a kilépésről rendelkező megállapodástól függetlenül is alkalmazandók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás 67. cikke ezen túlmenően úgy rendelkezik, hogy a bírósági joghatóságra és az ítéletek végrehajtására vonatkozó bizonyos uniós szabályozások továbbra is alkalmazandók az alapeljáráshoz hasonlóan az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárások tekintetében. Az unióbeli bíróságoknak tehát bizonyos körülmények között el kell ismerniük az Egyesült Királyság bíróságainak joghatóságát, és a tagállamoknak főszabály szerint végre kell hajtaniuk az utóbbi bíróságok bizonyos ítéleteit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CACIB ebből a contrario azt a következtetést vonja le, hogy a 66. és 67. cikkben vagy más rendelkezésekben nem szabályozott kérdések tekintetében az uniós jog már a régi ügyek esetében sem alkalmazandó. Az Egyesült Királyság is erre a következtetésre jut, mivel a kilépésről rendelkező megállapodás részletes, átfogó és teljes kodifikációt képez, amely bizonyos, kifejezetten szabályozott régi ügyek tekintetében az uniós jog alkalmazását írja elő, az alapügy esetében azonban éppen nem ez a helyzet. Ellenkező esetben a Bíróság a kilépés ellenére továbbra is hatáskörrel rendelkezne az Egyesült Királyság jogának értékelésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">HJ és a Bizottság ezzel szemben nem ért egyet ezzel az a contrario következtetéssel. A kilépésről rendelkező megállapodás általuk képviselt értelmezése mellett szól a jogbiztonság garantálásának a megállapodás hetedik preambulumbekezdésében kifejezésre jutó célja. Ezzel főszabály szerint összeegyeztethetetlen a jogi helyzet visszaható hatályú megváltoztatása. Ez a jelen esetben annál is inkább így van, mivel a folyamatban lévő jogviták kimenetele attól a véletlenszerű körülménytől függhet, hogy az átmeneti időszak lejártát megelőzően vagy – mint az alapügyben – csak azt követően került‑e sor azok lezárására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy az Egyesült Királyság a kilépéskor éppen a jogbiztonság biztosítása érdekében szinte az uniós jog egészét átvette a nemzeti jogba, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) és hogy a bíróságai továbbra is az uniós jog és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fényében értelmezik e rendelkezéseket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez mit sem változtat azonban azon a megfontoláson, amelyen az EUSZ 50. cikk (3) bekezdésének a jelen indítványban képviselt értelmezése alapul: a jogbiztonság elvének alapvető jelentőségére tekintettel kifejezett rendelkezés hiányában nem feltételezhető, hogy az Unió és az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodásban, mint uniós jogi aktusban megállapodott abban, hogy visszaható hatállyal kizárják szinte a teljes uniós jog régi ügyekre való alkalmazását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatali eljárás korlátozása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királysággal mindazonáltal egyet kell érteni abban, hogy a Bíróság nem rendelkezik továbbra is hatáskörrel arra, hogy a tagállami bíróságok előtt tárgyalt régi ügyekkel összefüggésben értékelje az Egyesült Királyság – esetlegesen továbbra is alkalmazandó – átültető jogának az uniós joggal való összeegyeztethetőségét. A kilépésről rendelkező megállapodás ténylegesen tartalmaz rendelkezéseket e kérdéssel kapcsolatban, amelyek nem kifejezetten az alapügyben szereplő helyzetre vonatkoznak ugyan, de megmutatják, hogyan kell kezelni azt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megállapodás 4. cikkének (4) bekezdése szerint e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek az uniós jogra, illetve annak fogalmaira vagy rendelkezéseire hivatkoznak, végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak vége előtt kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni. A 4. cikk (5) bekezdése úgy rendelkezik továbbá, hogy e megállapodás értelmezése és alkalmazása során az Egyesült Királyság igazságügyi és közigazgatási hatóságainak megfelelően figyelembe kell venniük az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak végét követően kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. A kilépésről rendelkező megállapodásban kifejezetten szabályozott kevés eset kivétel (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) azonban ehhez már nem kapcsolódik az Egyesült Királyság bíróságainak előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére való jogosultsága.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből azt a következtetést vonom le, hogy a Bíróság az átmeneti időszak vége óta nem hozhat új kötelező erejű határozatokat az uniós jognak az Egyesült Királyság jogának hatálya alá tartozó tényállásokkal kapcsolatos értelmezéséről. Ez kizárja különösen, hogy – mint az alapügyben – az Egyesült Királyságból eredő régi ügyekkel foglalkozó tagállami bíróságok az ezen ügyekre alkalmazandó rendelkezések értelmezésére irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a Bírósághoz. A Bíróság által az előzetes döntéshozatali eljárás során hozott ítélet ugyanis kötelező erejű a nemzeti bíróságra nézve az alapügy elbírálásánál, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) és nem általános vagy hipotetikus természetű kérdésben történő véleménynyilvánításra szolgál. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) Ehhez nem elegendő, ha a Bíróság határozatát csupán megfelelően figyelembe veszik a kilépésről rendelkező megállapodás 4. cikkének (5) bekezdése értelmében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállami bíróságoknak ezért – akárcsak az Egyesült Királyság bíróságainak – úgy kell elbírálniuk az Egyesült Királyság jogának hatálya alá tartozó régi ügyeket, hogy tiszteletben tartják a Bíróságnak az átmeneti időszak vége előtt kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, és megfelelően figyelembe veszik az azóta kiadott ítélkezési gyakorlatot, anélkül azonban, hogy a Bírósághoz fordulhatnának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az Egyesült Királyságnak az egyenlő bánásmódról szóló irányelv 19. cikkét átültető szabályozását az átmeneti időszak lejárta után határozatot hozó tagállami bíróságnak az uniós jog átültetésének kell tekintenie, ha határozatának tárgyát egy ezen időpont előtt az Egyesült Királyságban megvalósult tényállás képezi. Ennek során a bíróságnak – akárcsak az Egyesült Királyság valamely bíróságának – tiszteletben kell tartania a Bíróságnak az átmeneti időszak vége előtt kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, és megfelelően figyelembe kell vennie az azóta kiadott ítélkezési gyakorlatot, anélkül azonban, hogy a Bírósághoz fordulhatna előzetes döntéshozatal iránti kérelem útján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésről: Az irányelvvel összhangban álló értelmezésre vonatkozó kötelezettség</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kérdésével a Cour de cassation (semmítőszék) azt szeretné megtudni, hogy kötelesek‑e a más tagállamok jogát alkalmazó tagállami bíróságok e jogot ugyanúgy, mint a nemzeti jogot, az uniós joggal összhangban értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e kérdésre adandó válasz nyilvánvaló. Amint azt a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben is említett két ítéletében már megállapította, a tagállami bíróságoknak más tagállamok jogát is az uniós joggal összhangban kell alkalmazniuk. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) Még az Unió Törvényszéke is köteles bizonyos esetekben a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban álló módon értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az eredmény logikus, mivel a nemzeti jog uniós joggal összhangban álló értelmezésére vonatkozó kötelezettség az Unió valamennyi tagállamában fennáll. E kötelezettség az EUM‑Szerződés rendszeréből következik, amennyiben lehetővé teszi a nemzeti bíróságoknak, hogy az előttük folyamatban lévő ügyek elbírálása során hatáskörüknek megfelelően biztosítsák az uniós jog teljes érvényesülését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és még egyértelműbben Berriat főtanácsnok indítványa szerint az ezen eredménnyel kapcsolatos kétségek azon alapulnak, hogy valamely másik tagállam jogának az uniós joggal összhangban álló értelmezése az e tagállam szuverén jogaiba való beavatkozásnak lehet tekinthető. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Ezen aggályok az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben szereplő, a kölcsönös bizalomra való hivatkozásban is kifejezésre jutnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amikor azonban valamely tagállam bíróságai egy másik tagállam jogát alkalmazzák, e bíróságok egy tagállam szerveiként szükségszerűen hatást gyakorolnak a másik tagállam szuverén jogaira. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) Mindig fennáll az érintett rendelkezések oly módon történő alkalmazásának veszélye, ahogyan azt a másik tagállam elsődlegesen joghatósággal rendelkező bíróságai nem tették volna. A szuverén jogokra gyakorolt ilyen hatást azonban az alkalmazandó jogra vonatkozó uniós jogi szabályozások, például a kilépésről rendelkező megállapodás 66. cikkében említett „Róma I” és „Róma II” rendeletek főszabály szerint elfogadják. Ez ezért nem jelenti e jogok megsértését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Cour de cassation (semmítőszék) és Berriat főtanácsnok megemlíti továbbá, hogy Bíróság egy ügyben megtagadta egy más tagállamok jogának összhangban álló értelmezésére vonatkozó kérdés megválaszolását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) E döntés azonban kizárólag azon alapul, hogy a kérdésre adandó válasz nem volt releváns. E döntés nem értelmezhető úgy, hogy a nemzeti bíróságok más tagállamok jogának alkalmazása során nem értelmezhetik e jogot az uniós joggal összhangban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós joggal összhangban álló értelmezésre vonatkozó kötelezettségtől mindazonáltal meg kell különböztetni azt a kérdést, hogy milyen eredmény érhető el. Az értelmezést uniós jogi szempontból korlátozzák az Unió általános jogelvei és különösen a jogbiztonság elve és a visszaható hatály tilalma; az értelmezés nem szolgálhat contra legem értelmezés alapjául sem. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) Más szavakkal, az összhangban álló értelmezés kötelezettsége megszűnik, ha a nemzeti jog nem alkalmazható oly módon, hogy az az irányelvben meghatározottal összhangban álló eredményre vezessen. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti jog összhangban álló értelmezésére ezenkívül csak az e jog által elismert értelmezési módszerek alkalmazásával kerülhet sor. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) Amennyiben tehát a tagállamokban eltérő értelmezési módszerek elismertek, elképzelhető, hogy különböző tagállamok hasonlóképpen megfogalmazott átültető szabályainak az uniós joggal összhangban álló értelmezése eltérő eredményekre vezet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A magánszemélyek közötti jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak tehát, amely egy másik tagállam jogát köteles alkalmazni, e jog rendelkezéseit az e másik tagállamban elismert értelmezési módszerek alkalmazásával és az általános jogelvek tiszteletben tartásával az uniós joggal összhangban kell értelmeznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre a következőképpen válaszoljon:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-153" title="page-22">
      1) Az Egyesült Királyságnak a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelv 19. cikkét átültető szabályozását az átmeneti időszak lejárta után határozatot hozó tagállami bíróságnak az uniós jog átültetésének kell tekintenie, ha határozatának tárgyát egy ezen időpont előtt az Egyesült Királyságban megvalósult tényállás képezi. Ennek során a bíróságnak – akárcsak az Egyesült Királyság valamely bíróságának – tiszteletben kell tartania a Bíróságnak az átmeneti időszak vége előtt kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, és megfelelően figyelembe kell vennie az azóta kiadott ítélkezési gyakorlatot, anélkül azonban, hogy a Bírósághoz fordulhatna előzetes döntéshozatal iránti kérelem útján.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-154" title="page-22">
      2) A magánszemélyek közötti jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak, amely egy másik tagállam jogát köteles alkalmazni, e jog rendelkezéseit az e másik tagállamban elismert értelmezési módszerek alkalmazásával és az általános jogelvek tiszteletben tartásával az uniós joggal összhangban kell értelmeznie.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: német.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Theresa May 2016. július 11‑én (https://www.youtube.com/watch?v=zV6n6zNVw_I).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5‑i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 204., 23. o.; helyesbítés: HL 2019. L 191., 45. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Az Európai Unió Tanácsa által a 2020. január 30‑i (EU) 2020/135 határozattal (HL 2020. L 29., 1. o.) jóváhagyott, legutóbb a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságnak az egy újonnan elfogadott uniós jogi aktusnak a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletébe történő felvételéről szóló, 2024. május 16‑i 2/2024 határozatával (HL L, 2024/2134) módosított, a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (HL 2020. L 29., 7. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) United Nations Treaty Series, 1155. kötet, 331. o.; kihirdette: az 1987. évi 12. tvr.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17‑i rendelet (Róma I.) (HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11‑i rendelet („Róma II.”) (HL 2007. L 199., 40. o.; helyesbítés: HL 2016. L 39., 63. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27‑i tanácsi rendelet (HL 2003. L 338., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o.; helyesbítések: HL 2013. L 82., 63. o.; HL 2018. L 33., 5. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18‑i rendelet (HL 2009. L 7., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 131., 26. o.; HL 2013. L 8., 19. o.; HL 2013. L 281., 29. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.; helyesbítés: HL L, 2025/90303).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) A közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27‑i tanácsi rendelet (HL 1994. L 227., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 390. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16‑i irányelv (HL 1997. L 18., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 431. o.; helyesbítés: HL 2015. L 111., 34. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21‑i rendelet (HL 2004. L 143., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 38. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: 1984. április 10‑i von Colson és Kamann ítélet (14/83, EU:C:1984:153, 26. pont); 2004. október 5‑i Pfeiffer és társai ítélet (C‑397/01–C‑403/01, EU:C:2004:584, 114. pont); 2024. április 9‑i Profi Credit Polska (Perújítás jogerős bírósági határozattal befejezett eljárásban) ítélet (C‑582/21, EU:C:2024:282, 61. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: 1986. február 26‑i Marshall ítélet (152/84, EU:C:1986:84, 49. pont); 1990. július 12‑i Foster és társai ítélet (C‑188/89, EU:C:1990:313, 17. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 2010. január 19‑i Kücükdeveci ítélet (C‑555/07, EU:C:2010:21, 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2008. június 24‑i Commune de Mesquer ítélet (C‑188/07, EU:C:2008:359, 30. pont); 2018. október 24‑i XC és társai ítélet (C‑234/17, EU:C:2018:853, 16. pont); 2025. április 8‑i Európai Ügyészség (Eljárási aktusok bírósági felülvizsgálata) ítélet (C‑292/23, EU:C:2025:255, 36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 24. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 40. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) 2024. április 5‑i főtanácsnoki indítvány (Pourvoi no D 21‑21.615, 24. és 25. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Ezt a Supreme Court (az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága) 2024. július 10‑i Lipton és társa kontra BA Cityflyer Ltd ítélete ([2024] UKSC 24, 81–132. pont) tárgyalta.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Ahogyan ezt a Supreme Court 2024. július 10‑i Lipton és társa kontra BA Cityflyer Ltd ítélete ([2024] UKSC 24, 51–57. pont) bemutatta.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 2022. június 9‑i Préfet du Gers és Institut national de la statistique et des études économiques ítélet (C‑673/20, EU:C:2022:449, 55. pont); 2021. június 16‑i Sharpston kontra Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői végzés (C‑685/20 P, EU:C:2021:485, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Így értelmezem az Egyesült Királyság House of Lordsa (Lordok Háza) European Union Committee‑je (európai uniós bizottság) 2016/17. évi ülésének Brexit and the EU budget című, 2017. március 4‑i 15. jelentését (HL Paper 125, 133. és 135. pont) is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd: 1978. október 12‑i Belbouab ítélet (10/78, EU:C:1978:181, 7. pont); 2006. július 6‑i Kersbergen‑Lap és Dams‑Schipper ítélet (C‑154/05, EU:C:2006:449, 42. pont); 2024. szeptember 10‑i Neves 77 Solutions ítélet (C‑351/22, EU:C:2024:723, 102. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) 1969. február 25‑i Klomp ítélet (23/68, EU:C:1969:6, 13. pont); 2011. március 29‑i ArcelorMittal Luxembourg kontra Bizottság és Bizottság kontra ArcelorMittal Luxembourg és társai ítélet (C‑201/09 P és C‑216/09 P, EU:C:2011:190, 63. pont). Lásd egyébként: EJEB, 1994. december 9., Stran görög finomítók és Stratis Andreadis kontra Görögország ítélet (CE:ECHR:1994:1209JUD001342787, 49. §); 1999. október 28., Zielinski, és Pradal és Gonzalez és társai kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:1999:1028JUD002484694, 57. §).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd: a Supreme Court 2024. július 10‑i Lipton és társa kontra BA Cityflyer Ltd ítélete ([2024] UKSC 24, 66. és 67. pont), valamint Lord Lloyd‑Jones ezen ítélettel kapcsolatos csatlakozó véleménye (196. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) 1998. június 16‑i Racke ítélet (C‑162/96, EU:C:1998:293, 24., 45. és 46. pont); 2010. február 25‑i Brita ítélet (C‑386/08, EU:C:2010:91, 42. pont); 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélet (C‑266/16, EU:C:2018:118, 58. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) 1990. április 30‑i Új‑Zéland kontra Franciaország (Rainbow Warrior) választottbírósági ítélet (United Nations Reports of International Arbitration Awards, XX. kötet, 75. pont); Villiger, M. E. (2008), Commentary on the 1969 Vienna Convention on the Law of Treaties, Article 70, 14. pont; Ascensio, H., in: Corten, O., Klein, P. (szerk.) (2011), The Vienna Conventions on the Law of Treaties: a commentary (2. kötet), Article 70, 8. pont; Wittich, S., in: Dörr, O., Schmalenbach, K. (2018), Vienna convention on the law of treaties, Art. 70, 40. és 41. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Villiger, M. E. (2008), Commentary on the 1969 Vienna Convention on the Law of Treaties, Article 70, 14. pont; Ascensio, H., in: Corten, O., Klein, P. (2011), The Vienna Conventions on the Law of Treaties: a commentary (2. kötet), Article 70, 8. és 9. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Ebben az értelemben: 2023. szeptember 14‑i Diamond Resorts Europe és társai ítélet (C‑632/21, EU:C:2023:671, 66. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd: a Supreme Court 2024. július 10‑i Lipton és társa kontra BA Cityflyer Ltd ítélete ([2024] UKSC 24, 66. pont). Az Unió oldalán szemléltetésképpen lásd az EUIPO fellebbezési tanácsának a Törvényszék 2022. március 16‑i Nowhere kontra EUIPO – Ye (APE TEES) ítéletében (T‑281/21, EU:T:2022:139, 15. pont) ismertetett álláspontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd a fenti 44. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Lásd a Withdrawal Act 6. cikkét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd a fenti 56. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) A kilépési megállapodás 158. és 160. cikke.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) 1977. február 3‑i Benedetti ítélet (52/76, EU:C:1977:16, 26/27. pont); 2015. június 16‑i Gauweiler és társai ítélet (C‑62/14, EU:C:2015:400, 16. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 1981. december 16‑i Foglia ítélet (244/80, EU:C:1981:302, 18. pont); 1992. július 16‑i Meilicke ítélet (C‑83/91, EU:C:1992:332, 25. pont); 2025. augusztus 1‑jei Voore Mets és Lemeks Põlva ítélet (C‑784/23, EU:C:2025:609, 64. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) 2020. november 18‑i DelayFix ítélet (C‑519/19, EU:C:2020:933, 51. pont); 2022. december 8‑i Luxury Trust Automobil ítélet (C‑247/21, EU:C:2022:966, 67. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) 2025. július 15‑i EKB és Bizottság kontra Corneli ítélet (C‑777/22 P és C‑789/22 P, EU:C:2025:580, 137. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) 2004. október 5‑i Pfeiffer és társai ítélet (C‑397/01–C‑403/01, EU:C:2004:584, 114. pont); 2012. január 24‑i Dominguez ítélet (C‑282/10, EU:C:2012:33, 24. pont); 2024. április 9‑i Profi Credit Polska (Perújítás jogerős bírósági határozattal befejezett eljárásban) ítélet (C‑582/21, EU:C:2024:282, 61. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Lásd még: Emiliou főtanácsnok European Lotto and Betting és Deutsche Lotto‑ und Sportwetten ügyre vonatkozó indítványa (C‑440/23, EU:C:2025:668, 54. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) A külföldi jog alkalmazása mellőzésének e jog alkalmazása során fennálló lehetőségének még tágabb kérdésével kapcsolatban lásd: Emiliou főtanácsnok European Lotto and Betting és Deutsche Lotto‑ und Sportwetten ügyre vonatkozó indítványa (C‑440/23, EU:C:2025:668, 48., 49. és 56. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) 2022. december 15‑i HUK‑COBURG‑Allgemeine Versicherung ítélet (C‑577/21, EU:C:2022:992, 52. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) 2006. július 4‑i Adeneler és társai ítélet (C‑212/04, EU:C:2006:443, 110. pont); 2024. április 9‑i Profi Credit Polska (Perújítás jogerős bírósági határozattal befejezett eljárásban) ítélet (C‑582/21, EU:C:2024:282, 63. pont); 2025. június 5‑i Nuratau ítélet (C‑349/24, EU:C:2025:397, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) 2016. november 8‑i Ognyanov ítélet (C‑554/14, EU:C:2016:835, 66. pont); 2019. június 24‑i Popławski ítélet (C‑573/17, EU:C:2019:530, 76. pont); 2025. július 15‑i EKB és Bizottság kontra Corneli ítélet (C‑777/22 P és C‑789/22 P, EU:C:2025:580, 140. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) 2004. október 5‑i Pfeiffer és társai ítélet (C‑397/01–C‑403/01, EU:C:2004:584, 116. pont); 2006. július 4‑i Adeneler és társai ítélet (C‑212/04, EU:C:2006:443, 111. pont); 2024. április 9‑i Profi Credit Polska (Perújítás jogerős bírósági határozattal befejezett eljárásban) ítélet (C‑582/21, EU:C:2024:282, 62. pont); 2025. június 5‑i Nuratau ítélet (C‑349/24, EU:C:2025:397, 46. pont).</p>
</body>
</html>
