EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.10.4.
COM(2021) 624 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács végrehajtási határozata
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról
{SWD(2021) 284 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.10.4.
COM(2021) 624 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács végrehajtási határozata
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról
{SWD(2021) 284 final}
MELLÉKLET
1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK
1.A reformok és beruházások ismertetése
1. PILLÉR: A zöld átállás támogatja a gazdasági szerkezetátalakítást és a karbonsemleges jóléti társadalmat
A. P1C1 KOMPONENS: AZ ENERGIARENDSZER ÁTALAKÍTÁSA
Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy a tisztaenergia-technológiák használatának előmozdítása révén hozzájáruljon a karbonsemlegességi célkitűzés eléréséhez.
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense magában foglalja a megújuló energia elosztásához szükséges infrastruktúrát, valamint a tiszta energia termelését célzó beruházásokat. Ezeket a beruházásokat az energiaágazat reformjai kísérik, amelyek a szén energiatermelésre való felhasználásának fokozatos megszüntetésére, valamint a tiszta energia használatának előmozdítását célzó energiaadó-reformra összpontosítanak. Külön beruházás irányul a megújuló energia támogatására Åland autonóm régióban.
A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P1C1R1): A szén energetikai célú felhasználásának jelentős csökkentése 2026-ig
A szén energiafelhasználásának tilalmáról szóló törvényt (406/2019) a finn parlament 2019-ben fogadta el. Ez a törvény 2029-től tiltja a szén felhasználását. Finnország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy rövid időn belül előmozdítsa a szénfelhasználás megszüntetését, és arra törekszik, hogy a szén energiatermelésben való felhasználása 2026-ra 2019-hez képest 40–80 %-kal csökkenjen. A Finnország által az energiaágazatban a szénfelhasználás fokozatos megszüntetésére tett intézkedések közé tartozik az új villamosenergia- és hőtermelési megoldások integrálása az energiarendszerbe, az energiaszállítás, valamint a szén helyettesítésére szolgáló technológiák rendelkezésre állása.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. reform (P1C1R2): Az energiaadó reformja a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében
A reform célja a különböző energiaforrások jelenlegi adóztatásának megváltoztatása. Az energiaadó-jogszabályok (a villamos energiára és bizonyos tüzelőanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény) módosítása az ipar villamosításának előmozdítása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése révén hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez. A reform révén továbbá 0,69 cent/kWh-ról 0,05 cent/kWh-ra, vagyis az EU-s minimumra kell csökkenteni az 5 MW-nál nagyobb fogyasztású ipari, bányászati, mezőgazdasági létesítmények és adatközpontok villamosenergia-adóját. A reformnak emellett 2025-ig fokozatosan meg kell szüntetnie az energiaigényes iparágak energiaadó-visszatérítését, és 2021. január 1-jétől 2,7 EUR/MWh-val növelnie kell a fosszilis fűtőanyagokra, köztük a tőzegre kivetett adót.
Folyamatban van a nem égetéses hőtermelés energiaadóztatásáról szóló tanulmány elkészítése. A tanulmány várhatóan alapul szolgál majd az energiaágazat adóztatásával kapcsolatos további intézkedésekre vonatkozó döntések meghozatalához. Finnország várhatóan jogalkotási módosításokat fog benyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a változások 2022. január 1-jén hatályba lépjenek.
A reform végrehajtását 2021. június 30-ig kellett befejezni.
1. beruházás (P1C1I1): Energetikai infrastrukturális beruházások
A beruházás célja a tiszta energiába való befektetés bevonásához szükséges keretfeltételek javítása, különös tekintettel az energiarendszer integrációjára, az energiatárolásra és -szállításra. A beruházás olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják az energiainfrastruktúra kiépítését, a következőkre összpontosítva:
I)villamosenergia-hálózatok és villamosenergia-átviteli kapacitás;
II)az energiarendszerek integrálására, valamint a felesleg és a hulladékhő távfűtési hálózatokban történő előállítására, szállítására és felhasználására irányuló beruházások;
III)alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítása, beleértve a hidrogént, a biogázt és a biometánt.
A kiválasztást különböző kritériumok – például az energiaágazat dekarbonizációjához való hozzájárulásuk és megvalósíthatóságuk – alapján, a meghatározott időkeretnek megfelelően kell elvégezni.
A támogatást egy 2021. december 31-ig elfogadandó új kormányrendelet alapján kell nyújtani. Ez a gazdasági és foglalkoztatási minisztérium, valamint a Business Finland (finn vállalkozásfejlesztési szervezet) felelősségi körébe tartozó, több szakaszban megszervezendő versenyfelhívások formájában valósul meg azzal a céllal, hogy előreütemezzék a nagyberuházásokat.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 1 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 2 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 4 kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 VI. mellékletének megfelelően valamennyi projekt hozzájáruljon a 033. beavatkozási területhez kapcsolódó, 100 %-os éghajlat-együtthatóval rendelkező éghajlatvédelmi célkitűzésekhez.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P1C1I2): Új energetikai technológiákba történő beruházások
A beruházás célja, hogy hozzájáruljon Finnország azon célkitűzéséhez, hogy 2035-ig megvalósítsa a karbonsemlegességet azáltal, hogy ösztönzi az energiatermelésre és -felhasználásra szolgáló új tiszta technológiák bevezetését. A támogatásnak előnyben kell részesítenie azokat az ágazatokat, ahol a kibocsátáscsökkentés nehéz és költséges (a továbbiakban: nehezen szén-dioxid-mentessé tehető ágazatok). A beruházásnak támogatnia kell a demonstrációs szakaszban lévő nagyszabású projekteket, elsőbbséget biztosítva a műszaki megvalósíthatóságnak, különös tekintettel a következőkre:
I)tengeri szélenergia-termelés;
II)megújuló üzemanyagok a közlekedésben (elektromos üzemanyagok és bioüzemanyagok);
III)nem égetéses hőtermelés, mint például a szén felhasználását helyettesítő geoenergia; valamint
IV)egyéb megújulóenergia-projektek, mint például az alacsony felhasználású alapanyagokat felhasználó nagy biogázszállítási projektek, a nagyléptékű napenergia-projektek és az energiatárolást előmozdító projektek.
A kiválasztást különböző kritériumok alapján kell elvégezni, beleértve a megújuló energia arányának növekedéséhez való hozzájárulásukat és a releváns technológiák hosszú távú fejlesztéséhez és kereskedelmi hasznosításához való potenciális hozzájárulásukat. A támogatást egy 2021. december 31-ig elfogadandó új kormányrendelet alapján kell nyújtani. Ez a gazdasági és foglalkoztatási minisztérium, valamint a Business Finland felelősségi körébe tartozó versenyfelhívások formájában valósul meg, amelyeket több szakaszban kell megszervezni azzal a céllal, hogy előreütemezzék a nagyberuházásokat. Ezen intézkedés keretében 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig ideiglenes alkalmazottakat lehet felvenni a környezetvédelmi engedélyezés és feldolgozás felgyorsítása érdekében.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 6 ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 7 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 8 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 9 kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a 032., 034bis0., 028., 029. és 030bis beavatkozási területekhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez, amelyek 100 %-os éghajlati együtthatóval rendelkeznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletének megfelelően.
A pályázati felhívásokat a támogatás odaítélésére vonatkozó jogszabályi keret létrejöttét követően kell meghirdetni. Az első pályázati felhívásra várhatóan 2021 folyamán kerül sor.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P1C1I3): Beruházási és reformcsomag Ålandban
A beruházás célja a megújuló energia termelésének előmozdítása Åland autonóm régióban. A beruházás egy tengeri szélenergia-projekt előkészítő szakaszának és a napenergia-termelésnek a támogatásából áll.
Az Åland-szigetek kormánya szerint a tengeri szélenergia-projekt teljes befejezéséhez tíz-tizenöt évre van szükség. Az előállított energiát várhatóan főként Finnország szárazföldi területeire és/vagy Svédországra, és így a nemzeti elosztóhálózatokra helyezik át. A beruházásnak támogatnia kell a tervezési és előkészítési szakaszt, amely várhatóan 2024-ig tart.
Energia- és éghajlat-politikai stratégiájában Åland azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 17 MW-os napenergia-kapacitást építsen ki. A beruházás támogatást nyújt a vállalatok, önkormányzatok vagy közösségek által támogatott napenergia-termelési projektekhez. A projekteket 2021 és 2025 között kell végrehajtani.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 10 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 11 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 12 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 13 kapcsolatos tevékenységek; valamint iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 100 %-os éghajlati együtthatóval rendelkező 028. és 029. beavatkozási területhez.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
1 |
P1C1R1 – Az energiarendszer átalakítása – A szén energetikai felhasználásának jelentős csökkentése 2026-ig |
Cél |
A szén energiacélú felhasználásának 40 %-os csökkentése 2026-ig 2019-hez képest |
|
Százalék |
0 |
40 |
2. negyedév |
2026 |
A szén felhasználása 2019-ben 60 Petajoule-t tett ki. 2026-ig a fogyasztást legfeljebb 36 Petajoule-ra kell csökkenteni. |
|
2 |
P1C1R2 – Az energiarendszer átalakítása – Az energiaadó reformja a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében |
Mérföldkő |
A villamos energiára és egyes üzemanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény hatálybalépése |
A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés |
|
|
|
2. negyedév |
2021 |
A villamos energiára és egyes üzemanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény módosítása: – csökkenti az ipari villamosenergia-adót az ipar villamosításának és a hőtermelésnek az előmozdítása érdekében, – 5 MW-nál nagyobb mértékben csökkenti a bányákra, a mezőgazdaságra és az adatközpontokra kivetett villamosenergia-adót – az energiaigényes ipari üzemanyagok energiaadó-visszatérítésének fokozatos megszüntetése – 2,7 EUR/MWh-val emeli a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót. |
|
3 |
P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások |
Mérföldkő |
Az energiainfrastruktúra-projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
Az első pályázati felhívás közzététele a Gazdasági Minisztérium honlapján |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Hatályba lépnek a finanszírozási iránymutatások (az energiatámogatásokról szóló rendelet), amelyek lehetővé teszik az energetikai infrastrukturális beruházásokra vonatkozó első versenypályázati felhívás közzétételét, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
4 |
P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások |
Mérföldkő |
Az energetikai infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése |
Értesítés az infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
Valamennyi energiainfrastruktúra-projekt kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell elvégezni. Valamennyi pályázati felhívásnak a 3. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia, a finanszírozás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezetteknek/pályázóknak ítélik oda, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|
5 |
P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
Szám |
0 |
4 |
2. negyedév |
2026 |
Legalább négy projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések bizonyítják. Ezek az intézkedésre elkülönített 155 000 000 EUR-ból legalább 139 500 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
|
6 |
P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba |
Mérföldkő |
Az új energiatechnológiákba történő beruházásra irányuló első pályázati felhívás közzététele |
Az első pályázati felhívás közzététele a Gazdasági Minisztérium honlapján |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Hatályba lépnek a finanszírozási iránymutatások (az energiatámogatásokról szóló rendelet), amelyek lehetővé teszik az új energetikai technológiákba történő beruházásokra vonatkozó első pályázati felhívás közzétételét, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
7 |
P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba |
Mérföldkő |
Minden vissza nem térítendő támogatás odaítélése energiatechnológiai beruházásokhoz |
Értesítés az energiatechnológiai beruházásokhoz nyújtott összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
Az új energiatechnológiákkal kapcsolatos valamennyi projekt kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívásokban meghatározott kritériumok szerint kell elvégezni. Minden felhívásnak a 6. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezetteknek/pályázóknak ítélik oda, ami lehetővé teszi a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|
8 |
P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
Szám |
0 |
4 |
2. negyedév |
2026 |
Legalább négy projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések bizonyítják. Ezek az intézkedésre elkülönített 161 000 000 EUR-ból legalább 144 900 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
|
9 |
P1C1I3 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházási és reformcsomag Ålandban |
Mérföldkő |
A megújuló energiába történő beruházásra irányuló első pályázati felhívás közzététele Ålandban |
Az első pályázati felhívás közzététele Åland kormányának honlapján |
|
|
|
2. negyedév |
2022 |
Az Åland-szigeteken a megújuló energiába való beruházásra irányuló első versenypályázati felhívást közzétették, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
10 |
P1C1I3 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházási és reformcsomag Ålandban |
Mérföldkő |
A támogatott projektek lezárása |
Lezárt projektjelentések |
|
|
|
2. negyedév |
2026 |
Valamennyi támogatott projektet a 9. mérföldkőben említett pályázati felhívásokban meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak megfelelően kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések is alátámasztanak. Ezek az intézkedésre elkülönített 2 700 000 euróból legalább 2 430 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
B. P1C2 KOMPONENS: A ZÖLD ÉS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁST TÁMOGATÓ IPARI REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK
Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. E cél elérése szempontjából a fő kihívások közé tartozik az iparból származó kibocsátások csökkentése és az újrafeldolgozási arány növelése. Az új, alacsony kibocsátású technológiák gyakran még nem versenyképesek, fejlesztésüket pedig fel kell gyorsítani. Finnországnak fel kell lendítenie a körforgásos gazdaságot az erőforrások fenntartható felhasználásának fokozása és a szennyezés csökkentése érdekében.
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy hozzájáruljon a karbonsemlegességi célkitűzés eléréséhez az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó technológiákba való beruházások támogatása, zöld munkahelyek teremtése, a tiszta technológiákba való beruházás, valamint az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás ösztönzése révén.
A komponens az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – például a hidrogén előállítása, a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás, az ipari folyamatokban a fosszilis tüzelőanyagok villamosenergia-termeléssel való felváltása, valamint a kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrahasznosítása és újrafeldolgozása – előmozdítására irányuló beruházásokat foglalja magában. Ezeket a beruházásokat az éghajlatváltozással és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok reformjai kísérik, beleértve a klímatörvény és a hulladékgazdálkodási törvény szükséges módosításait annak érdekében, hogy jogalapot biztosítsanak a szén-dioxid-semlegességre vonatkozó 2035-ös célkitűzéshez és az újrafeldolgozási célkitűzésekhez.
A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P1C2R1): Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás
Finnország kötelezettséget vállalt arra, hogy a karbonsemlegességi célkitűzésének 2035-ig történő elérése érdekében naprakésszé teszi az éghajlat-politikai törvényt. A reformnak tartalmaznia kell a 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó megfelelő kibocsátáscsökkentési célokat. A megreformált éghajlat-változási törvénynek lehetővé kell tennie az éghajlat-politikai tervek felhasználását a törvényben meghatározott mérséklési és alkalmazkodási kötelezettségek teljesítése érdekében. A finn kormány 2022. január 31-ig benyújtja a parlamentnek a felülvizsgált éghajlat-változási törvényre vonatkozó javaslatát, amely 2022. június 30-án lép hatályba. Finnország 2020 őszén tizenhárom, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó ágazatspecifikus ütemtervet fogadott el. Az ütemtervek meghatározzák az ipari folyamatok villamosítását, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenítést és az alacsony kibocsátású megoldásokon alapuló kibocsátáscsökkentési intézkedéseket. Finnország várhatóan folytatja az iparral való együttműködést a fennmaradó ütemtervek naprakésszé tétele érdekében, amelyek ágazatspecifikus lehetőségeket határoznak meg az ipari kibocsátás csökkentésére. Ez magában foglalja legalább a négy kulcsfontosságú energiaigényes iparágat, nevezetesen az energetikai, vegyipari, erdészeti és technológiai iparágakat.
A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
2. reform (P1C2R2): A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja
Ez az intézkedés két reformelemből áll. Először is Finnország végrehajtja a megreformált hulladéktörvényt (646/2011), amely központi szerepet játszik a körforgásos gazdaság környezetének szabályozásában és a nemzeti hulladékgazdálkodási tervben. A reformnak tartalmaznia kell a háztartásoktól és vállalkozásoktól származó csomagolás és biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettségeket, a csomagológyártók felelősségét a csomagolási hulladék kezelésének költségeiért, az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv végrehajtását, valamint a textilhulladék regionális fogadóállomásokon történő elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettséget. A települési hulladék újrafeldolgozási arányát a jelenlegi 41 %-ról 2025-re 55 %-ra, 2030-ra pedig 60 %-ra kell növelni. A műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozási arányát 31 %-kal növelni kell.
Másodszor, Finnország egy 2035-re szóló stratégiai program révén előmozdítja a körforgásos gazdaságot, amely konkrét célokat határoz meg a nem megújuló természeti erőforrások fogyasztására, az erőforrás-termelékenységre és a körforgásos anyagfelhasználás arányára vonatkozóan. Ez egy nemzeti keretprogramból áll, amelyet az önkormányzatok, a vállalkozások és más érdekelt felek közötti önkéntes ágazati megállapodások előmozdítása egészít ki. A cél az, hogy legalább két kulcsfontosságú ipari szövetség, valamint legalább 20 település és város csatlakozzon a megállapodáshoz, és vállaljanak kötelezettséget olyan intézkedések végrehajtására, amelyek előmozdítják a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program célkitűzéseit: A természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, az újrahasznosított anyagok használatának növelése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság előmozdítása. Magában foglalja továbbá a „támogatási forgatókönyvek” közzétételét, amelyek segítik az érdekelt felek által az ilyen megállapodások alapján meghozandó legfontosabb intézkedések azonosítását, együttműködve az érintett kutatóintézetekkel.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P1C2I1): Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás
E beruházás célja a tiszta hidrogén kereskedelmi léptékű előállításának és tárolásának előmozdítása. A beruházás hozzájárul Finnország azon célkitűzéséhez, hogy 2035-ig megvalósuljon a karbonsemlegesség. Finnország csatlakozott a potenciálisan fontos közös európai érdeket szolgáló projekthez, az „Európai Tisztahidrogén-szövetséghez”, amelynek létrehozása folyamatban van, és amelyről még nem értesítették a Bizottságot. Ez lehetővé teszi a finn vállalatok számára, hogy élvezzék a határokon átnyúló gazdasági, kutatási és ipari együttműködés előnyeit. A finanszírozást a hidrogén értékláncának egészére, valamint a szén-dioxid-leválasztásra, -tárolásra és -hasznosításra irányuló beruházások támogatására kell fordítani. Finnország várhatóan hozzájárul i. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású „zöld” hidrogén előállításához, a fosszilis tüzelőanyagok nehéziparban való felhasználásának felváltásához, ii. a szén-dioxid leválasztásához, tárolásához és felhasználásához, valamint iii. a hidrogénnel kapcsolatos kutatáshoz. A potenciális IPCEI mellett támogathatók az európai együttműködési hálózatokhoz, például az Eurekához kapcsolódó projektek is. Nem részesülhetnek finanszírozásban a földgázból történő hidrogéntermelés. Ezen intézkedés keretében 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig ideiglenes alkalmazottakat lehet felvenni a környezetvédelmi engedélyezés és feldolgozás felgyorsítása érdekében.
Emellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó egyes belföldi „zöld” hidrogénberuházások támogatása egy 2021-ben elfogadandó új kormányrendelet (az energiatámogatásról szóló rendelet) alapján történik. A versenyfelhívást több szakaszban szervezik meg, és az a gazdasági és foglalkoztatási minisztérium, valamint a Business Finland hatáskörébe tartozik.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 14 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 15 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 16 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 17 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletének megfelelően valamennyi projekt hozzájáruljon a 032 beavatkozási területhez kapcsolódó, 100 %-os éghajlati együtthatóval rendelkező éghajlat-változási célkitűzésekhez. Az első pályázati felhívást 2021-ben kell megnyitni és közzétenni a Business Finland honlapján.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P1C2I2): Közvetlen villamosítás és az ipari folyamatok dekarbonizációja
Az intézkedésnek elő kell mozdítania a közvetlen villamosítást és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokat az ipari ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Az intézkedés:
I)hozzájárul az energiahatékonyság javításához a hőfogyasztás és a folyamatok villamosítása révén; valamint
II)hibrid megoldásokat vezet be, hőszivattyú-technológiát és többlethőt alkalmaz.
Az intézkedés célja, hogy támogassa az ipar felkészítését a szén energiafelhasználásának 2029-ben történő megszüntetésére és a tőzeg energiafelhasználásának legalább felére 2030-ig, azáltal, hogy ösztönzi a fosszilis tüzelőanyagok ipari célú felhasználásának a villamosenergia-használattal való felváltását.
A támogatást egy 2021. december 31-ig elfogadandó új kormányrendelet alapján kell nyújtani.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 18 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 19 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 20 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 21 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 100 %-os éghajlati együtthatóval rendelkező 024ter beavatkozási területhez. E célból a kiválasztott projekteknek az előzetes kibocsátáshoz képest átlagosan legalább 30 %-kal csökkenteniük kell az üvegházhatást okozó gázok közvetlen és közvetett kibocsátását. Az első projektfelhívást a jogszabály hatálybalépését követően azonnal meg kell nyitni.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P1C2I3): A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása
Az intézkedés célja a körforgásos gazdaság előmozdítása, amely újrahasznosítja és újrahasznosítja az ipari mellék- és hulladéktermékeket és más kulcsfontosságú anyagokat, például az akkumulátorok összetevőit, a műanyagokat, a textileket, a csomagolóanyagokat, az elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az építési és bontási anyagokat.
Támogatást kell nyújtani a következőkhöz:
I)első kereskedelmi üzemek, kísérleti és demonstrációs üzemek;
II)új technológiák bevezetése a meglévő folyamatokba;
III) az újrahasználatot és az újrafeldolgozást előmozdító digitális platformok és szolgáltatási beruházások.
A keretből legalább 30 000 000 EUR-t a körforgásos biogazdaság előmozdítására kell fordítani, és a keretből legalább 30 000 000 EUR-t az akkumulátor-értékláncban a körforgásos gazdasággal kapcsolatos megoldások előmozdítására kell fordítani.
A Business Finland 2021-ben több szakaszban versenyfelhívásokat szervez.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 22 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 23 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 24 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 25 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 100 %-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 045a. beavatkozási területhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez. E célból a kiválasztott projekteknek lehetővé kell tenniük a feldolgozott, elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék tömegének legalább 50 %-át másodlagos nyersanyaggá.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
B.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
11 |
P1C2R1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás |
Mérföldkő |
A felülvizsgált éghajlat-változási törvény hatálybalépése |
A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés |
|
|
|
2. negyedév |
2022 |
Az éghajlatváltozásról szóló törvény módosítása a következőket foglalja magában: – a 2030-ra és 2040-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok a karbonsemlegességi pályával összhangban – aktualizált 2050-es célok – a földhasználati ágazatra és a szénelnyelők megerősítésére vonatkozó célkitűzések |
|
12 |
P1C2R1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás |
Mérföldkő |
Az aktualizált éghajlat- és energiapolitikai stratégia, a középtávú éghajlat-politikai terv és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatspecifikus ütemtervek hatálybalépése |
A stratégia, a terv és az ütemtervek közzététele a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján |
|
|
|
4. negyedév |
2025 |
Aktualizálni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiákat, terveket és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó ágazati ütemterveket, amelyek az éghajlatváltozásról szóló törvény végrehajtása szempontjából a legfontosabbak (a négy legfontosabb energiaigényes iparág az energiaipar, a vegyipar, az erdészeti ágazat és a technológiai ágazat). Az éghajlat- és energiapolitikai stratégia olyan szakpolitikai intézkedéseket és forgatókönyveket tartalmaz, amelyek célja az EU által 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok, valamint a kormányprogramban meghatározott 2035-ös szén-dioxid-semlegességi cél elérése. |
|
13 |
P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja |
Mérföldkő |
A felülvizsgált hulladéktörvény főbb folyamatainak hatálybalépése |
A módosított Ht. hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés |
|
|
|
4. negyedév |
2024 |
A felülvizsgált hulladéktörvény (714/2021) a következőket tartalmazza: 1) A biohulladék nemzeti elkülönített gyűjtése 2022-ben teljes mértékben működik. 2) A csomagolási hulladékkal, valamint a csomagolási hulladék és a textíliák elkülönített gyűjtésével kapcsolatos gyártói felelősség 2023-ban teljes mértékben működőképes lesz. 3) A 2024-ben teljesen működőképes új ingatlanokból származó biohulladék nemzeti elkülönített gyűjtése. A felülvizsgált hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazza a finn kormányt arra, hogy új rendeleteket fogadjon el, beleértve a következőket: i. A települési hulladékra vonatkozó általános újrafeldolgozási célértékek, amelyeket a jelenlegi 41 %-ról 2025-re 55 %-ra, 2030-ra pedig 60 %-ra kell emelni, valamint ii. a csomagolási hulladék előállítói számára jogilag kötelező újrafeldolgozási célértékek, amelyek 31 %-kal növelik a műanyag csomagolás újrafeldolgozási arányát. |
|
14 |
P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja |
Mérföldkő |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program végrehajtásáról szóló kormányhatározat elfogadása |
A kormányhatározat (YM/2021/17) közzététele a kormány honlapján |
|
|
|
2. negyedév |
2021 |
Elfogadták a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program végrehajtásáról szóló kormányhatározatot, amely tartalmazza a nem megújuló természeti erőforrások fogyasztásának csökkentését és a megújuló természeti erőforrások fenntartható használatának növelését annak érdekében, hogy a hazai elsődleges nyersanyagok teljes fogyasztása 2035-re ne haladja meg a 2015-ös szintet. |
|
15 |
P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja |
Mérföldkő |
Nemzeti megállapodás megkötése a kulcsfontosságú szereplőkkel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságról |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra vonatkozó szerződéses keret létrehozása és megállapodás jött létre az ipar és az érdekelt felek kulcsfontosságú szereplőivel |
|
|
|
2. negyedév |
2023 |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai programot támogató, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra vonatkozó új nemzeti szerződési keretet meg kell kötni és közzé kell tenni a Finn Köztársaság kormányának honlapján. A természeti erőforrások felhasználására vonatkozó támogató forgatókönyveket az érintett kutatóintézetekkel együttműködve kell kidolgozni. A cél az, hogy legalább két kulcsfontosságú ipari szövetség, valamint legalább 20 település és város csatlakozzon a megállapodáshoz, és kötelezettséget vállaljon olyan intézkedések végrehajtására, amelyek előmozdítják a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program célkitűzéseit. |
|
16 |
P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás |
Mérföldkő |
Az alacsony kibocsátású hidrogén előállítására és felhasználására, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -hasznosításra vonatkozó első nemzeti pályázati felhívás közzététele |
Az első pályázati felhívások közzététele a Business Finland honlapján |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Az alacsony kibocsátású hidrogén, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás gyártására és felhasználására vonatkozó első nemzeti pályázati felhívás közzététele. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
17 |
P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén- és szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási projektek számára |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó hidrogén- és szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási projektek kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell elvégezni. Minden felhívásnak az 16. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezetteknek/pályázóknak ítélik oda, ami lehetővé teszi a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|
18 |
P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
Szám |
0 |
5 |
2. negyedév |
2026 |
Legalább öt támogatott projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések is alátámasztanak. Ezek az intézkedésre elkülönített 156 000 000 EUR-ból legalább 140 400 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
|
19 |
P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja |
Mérföldkő |
Az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó ipari folyamatok közvetlen villamosítására és alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételére irányuló első pályázati felhívás közzététele |
Az első pályázati felhívás közzététele a Business Finland honlapján. |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Hatályba lépett a módosított finanszírozási iránymutatás (az energiatámogatásokról szóló rendelet), amely lehetővé teszi az ipari folyamatok közvetlen villamosítására és alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételére irányuló első versenypályázati felhívás közzétételét, amelynek célja az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
20 |
P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja |
Mérföldkő |
A közvetlen villamosítással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó ipari folyamatokkal kapcsolatos projektekhez nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
A közvetlen villamosítással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokkal kapcsolatos összes projektet a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell kiválasztani. Minden felhívásnak az 19. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezettek/pályázók számára kell kibocsátani, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|
21 |
P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
Szám |
0 |
4 |
2. negyedév |
2026 |
Legalább négy támogatott projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések is alátámasztanak. Ezek az intézkedésre elkülönített 60 000 000 EUR összegből legalább 54 000 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
|
22 |
P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása |
Mérföldkő |
A hulladékanyagok és melléktermékek újrafelhasználását előmozdító beruházási projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele. |
Az első pályázati felhívás közzététele a Business Finland honlapján |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Hatályba lépett a körforgásos gazdaság és a fenntartható zöld növekedés előmozdításához a vállalkozásoknak nyújtott támogatásról szóló 1197/2020. sz. kormányrendelet, amely lehetővé tette a hulladékanyagok és melléktermékek újrafelhasználását előmozdító beruházási projektekre irányuló első versenypályázati felhívás közzétételét. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
23 |
P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése az újrahasználati és újrafeldolgozási projektekhez |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
A kulcsfontosságú anyagok és az ipari melléktermékek valamennyi újrahasználatára és újrafeldolgozására irányuló projektet a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell kiválasztani. Minden felhívásnak a 22. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezettek/pályázók számára kell kibocsátani, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|
24 |
P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
Szám |
0 |
10 |
2. negyedév |
2026 |
Legalább tíz támogatott projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések is alátámasztanak. Ezek az intézkedésre elkülönített 110 000 000 EUR összegből legalább 99 00 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
C. P1C3 KOMPONENS: AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE
Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy hozzájáruljon a karbonsemlegességi célkitűzés eléréséhez azáltal, hogy csökkenti az épületek teljes életciklusa során keletkező kibocsátásokat, különös tekintettel az építőiparra és a fűtésre.
A komponens olyan beruházásokat foglal magában, amelyek célja a magán- és középületekben az olajalapú fűtési rendszerek alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású technológiákon alapuló fűtési rendszerekkel való felváltásának ösztönzése, valamint az építőiparban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású módszerek alkalmazásának előmozdítása. Ezeket a beruházásokat olyan reformokkal kell kiegészíteni, amelyek célja az épületek építése során keletkező kibocsátások csökkentése, és amelyek 2024-ig, a 2030-as évek elejéig pedig teljesen megszüntetik a fosszilisolaj-alapú fűtési rendszereket a középületekben.
A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
C.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P1C3R1): A földhasználatról és az épületekről szóló törvény reformja
Finnország jogszabályokat fogad el a földhasználatról és az épületekről szóló hatályos törvény (132/1999) megreformálása érdekében, amelynek egyik célja az épületek teljes élettartama során keletkező kibocsátások csökkentése, beleértve az építést, a használatot, a javítást és a bontást. A reform az ingatlanfejlesztőkre, a tulajdonosokra, a tervezőkre, a vállalkozókra, az építőanyag-iparra és a hatóságokra irányul.
A reformot 2023-tól fokozatosan kell végrehajtani, az utolsó rendeleteket pedig 2026. június 30-ig kell elfogadni. A reform hatálybalépését követően az új építésnek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak kell lennie, és a felújításokat alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokkal kell végrehajtani.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. reform (P1C3R2): Cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére
Finnország azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra fokozatosan meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtést. E reformintézkedés keretében Finnország áttekintést kap a fosszilisolaj-fűtéssel rendelkező épületekről és tulajdonosaikról, a kibocsátásokról és az energiafogyasztásról. Finnország cselekvési tervet fogad el azzal a céllal, hogy 2030-ra elérje az olajfűtés fokozatos megszüntetésére vonatkozó célkitűzést. A cselekvési terv olyan eszközöket foglal magában, mint a támogatások és vissza nem térítendő támogatások, adók és adókedvezmények, az információkezelés, a szabályozási irányítás, az energiahatékonysági megállapodások, a közbeszerzés és az e cél elérését szolgáló pénzügyi eszközök. Az új eszközök alkalmazására vagy a meglévők javítására vonatkozó döntéseket várhatóan külön hozzák meg.
A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P1C3I1): Az épületek fosszilisolaj-alapú fűtési rendszereinek felváltása alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákkal
Az intézkedés célja Finnországban a fosszilisolaj-alapú fűtés 2030-as évek elejére történő fokozatos kivezetésének támogatása. Ezáltal jelentősen hozzájárul az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljainak nemzeti szintű eléréséhez. A 2020 ősze óta érvényben lévő két meglévő programot meg kell hosszabbítani, ezek a következők: egyrészt a lakóházakban az olajfűtés kiváltásához nyújtott vissza nem térítendő támogatások, amelyek célja a lakóházak fosszilisolaj-alapú fűtésének felváltása, másrészt pedig az önkormányzatok, települések és egyesületek tulajdonában lévő épületek fosszilisolaj-fűtésének kiváltására nyújtott vissza nem térítendő támogatások. A támogatás a lakóház-tulajdonosokat, önkormányzatokat, településeket és egyesületeket célozza.
A lakóházak fosszilisolaj-alapú fűtésének felváltására irányuló program esetében a finanszírozást a kérelmek sorrendjében kell biztosítani. A támogatásban részesülő házaknak állandó lakóhelyként kell szolgálniuk. A támogatás mértéke a beépített fűtés típusától függően változik.
Az önkormányzatok, települések és egyesületek tulajdonában lévő épületekben a fosszilisolaj-alapú fűtés kiváltására irányuló program esetében a tervezett támogatás a felmerült beruházási költségek 20-25 %-át teszi ki.
Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedés leírását. Az olajkazánokat helyettesítő fűtési rendszerek nem használhatnak fosszilis tüzelőanyagot hőforrásként, hanem olyan technológiákra kell támaszkodniuk, mint a levegő-víz hőszivattyúk, a geotermikus hőszivattyúk és a távfűtés. A felújítási programnak átlagosan 1) a lakóházak primerenergia-szükségletének legalább 30 %-os, valamint 2) az önkormányzatok, települések és társulások tulajdonában lévő épületek ÜHG-kibocsátásának legalább 30 %-os csökkenését kell eredményeznie. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 1) 025a. és 2) 024ter beavatkozási területhez, amelyek 100 %-os éghajlati együtthatóval rendelkeznek.
A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P1C3I2): Az Alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetre irányuló program
Ez az intézkedés elsősorban egy kutatási, fejlesztési és innovációs programból áll, amelynek célja, hogy felgyorsítsa az épített környezetre irányuló alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások (például működési modellek, termékek, anyagok) kifejlesztését és elfogadását. Az intézkedés hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és előmozdítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságot, a kutatásra és innovációra, a technológiaátadásra, valamint a kutatás, a vállalkozások és a helyi önkormányzatok közötti együttműködésre összpontosítva. A következő intézkedéseket kell támogatni:
I)kutatási, fejlesztési és innovációs támogatási program a beruházások ösztönzése érdekében (legalább 32 millió EUR);
II)az épített környezetre irányuló éghajlatbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat támogató tudásbázis és értékelési eszközök beszerzése, beleértve a program hatálya alá tartozó beruházási támogatás lehetőségét is (legalább 4 millió EUR); valamint
III) Az épített környezetben alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások exportját célzó közös üzleti projektek kidolgozásának és összehangolásának támogatása (legalább 2 millió EUR).
A támogatást a Business Finland támogatási programjai (fenti i. és iii. alpont) (az 1146/2017. sz. törvény, az 1147/2017. sz. és 1444/2014. sz. rendelet), valamint a Környezetvédelmi Minisztérium 1286/2015. és 688/2001. (ii) rendelete alapján nyújtják. A Business Finland 2021-től kezdődően több szakaszban versenyfelhívásokat szervez. A program egy kísérleti projektre épül (Kira-Digi program, amelyet 2016 és 2019 között hajtottak végre). A pályázati felhívások elsősorban kis- és középvállalkozásokat, helyi hatóságokat és kutatóintézeteket céloznak meg.
Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 26 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 27 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 28 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 29 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 022. vagy 027. beavatkozási területhez, amely 100 %-os éghajlat-együtthatóval rendelkezik.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
C.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Sorszám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
25 |
P1C3R1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – A földhasználatról és az épületekről szóló törvény reformja |
Mérföldkő |
A megreformált földhasználati és építési törvény hatálybalépése |
A törvény azon rendelkezése, amely a földhasználatról és az építésről szóló törvény módosításainak hatálybalépését jelzi |
|
|
|
2. negyedév |
2026 |
A megreformált földhasználati és építési törvényen alapuló jogszabályoknak korlátozniuk kell az építési projektek szén-dioxid-kibocsátását az épület életciklusa során. Szabályozza továbbá a számítási módszerek és interoperábilis adatbázisok kidolgozását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés lehetővé tétele érdekében. |
|
26 |
P1C3R2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére |
Mérföldkő |
A fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére irányuló cselekvési terv közzététele |
A cselekvési terv közzététele a finn kormány honlapján |
|
|
|
2. negyedév |
2022 |
A cselekvési tervben meg kell határozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy Finnország valamennyi épületében 2030. december 31-ig fokozatosan megszüntessék a fosszilisolaj-alapú fűtést. |
|
27 |
P1C3R2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére |
Cél |
Az egyedi olajfűtéssel működő lakóházak számának csökkentése |
Szám |
133 000 |
106 400 |
4. negyedév |
2025 |
Az elkülönített olajfűtést használó különálló házak számának csökkentése a 2019. évi 133 000-ről 2025-re 106 400-ra, ami 20 %-os csökkenést jelent. |
|
|
28 |
P1C3I1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az épületek fűtési rendszereinek átállítása a fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra |
Mérföldkő |
A lakóházakra vonatkozó támogatási program részleteit meghatározó kormányrendelet hatálybalépése |
A kormányrendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Hatályba lép a lakóházakra vonatkozó támogatási program részleteit meghatározó kormányrendelet, amely lehetővé teszi a fosszilisolaj-alapú fűtőrendszerek lakóházakban (ahol a 025bis beavatkozási terület vonatkozik) alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákkal történő helyettesítésére irányuló pályázati felhívás kiírását. A rendelet megállapítja azokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják a primerenergia-fogyasztás átlagos 30 %-os csökkentésének betartását. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
29 |
P1C3I1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az épületek fűtési rendszereinek átállítása fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra |
Mérföldkő |
A más épületekre (nem lakóházakra) vonatkozó támogatási program részleteit meghatározó kormányrendelet vagy állami költségvetési határozat hatálybalépése |
A kormányrendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés |
|
|
2. negyedév |
2022 |
Hatályba lép az önkormányzatok, települések és társulások tulajdonában lévő épületek támogatási programjának részleteit rögzítő kormányrendelet vagy állami költségvetési határozat (ahol a 024ter beavatkozási terület alkalmazandó), lehetővé téve az önkormányzati tulajdonban lévő épületek, települések és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési rendszerekkel rendelkező társulások fosszilisolaj-alapú fűtőrendszereinek cseréjét támogató támogatási programra vonatkozó pályázati felhívás közzétételét. A rendelet és a költségvetés meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagos 30 %-os csökkentésének betartását. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
|
30 |
P1C3I1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az épületek fűtési rendszereinek átállítása fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése az épületek fűtési rendszereinek fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra történő átállítását támogató projektekhez |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
4. negyedév |
2023 |
Értesítés a legalább 14 600 épület fűtőrendszereinek fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra történő átállítását támogató projektekre odaítélt összes vissza nem térítendő támogatásról. |
||
|
31 |
P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja |
Mérföldkő |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet támogatására vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
A pályázati felhívás közzététele |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
A kutatással és innovációval, a technológiaátadással, valamint a kutatás, az üzleti szféra és a helyi önkormányzatok közötti együttműködéssel foglalkozó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele. A feladatmeghatározás támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
32 |
P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja |
Mérföldkő |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetet támogató projektekre vonatkozó valamennyi vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződés odaítélése |
Értesítés valamennyi vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződés odaítéléséről |
2. negyedév |
2024 |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetvédelmi projektek kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell elvégezni. Minden felhívásnak a 31. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezettek/pályázók számára kell kibocsátani, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|||
|
33 |
P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja |
Mérföldkő |
A támogatott projektek lezárása |
A befejezett projektekről szóló zárójelentés közzététele |
|
|
|
2. negyedév |
2026 |
Valamennyi támogatott projektet be kell fejezni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések bizonyítják. Ezek az intézkedésre elkülönített 40 000 000 EUR összegből legalább 36 000 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. A program jelentése tartalmazza az összes támogatott projektre vonatkozó legfontosabb információkat, beleértve a számukra odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat, valamint a beszerzések és a program végrehajtásának költségeit. Ki kell térnie továbbá az építőipari és ingatlanágazat szén-dioxid-kibocsátására gyakorolt, a program eredményeként jelentkező hatások értékelésére is. |
D. P1C4 KOMPONENS: ALACSONY SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGEK ÉS A KÖZLEKEDÉS SZÁMÁRA
Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. A szén-dioxid-semlegessé válás 2035-re történő átállásának részeként Finnország azt is célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 50 %-kal csökkenti a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy a közlekedés kibocsátásának csökkentése és a szén-dioxid-mentes közlekedési módok használatának előmozdítása révén hozzájáruljon a közlekedésből származó kibocsátásra vonatkozó célkitűzés eléréséhez. Jelenleg az alternatív gépjárművek a személygépkocsi-állomány csupán 2,3 %-át teszik ki, és az összes nyilvános elektromos töltőállomás és gáztöltő állomás 48 %-a a fő nagyvárosi területeken (Helsinki, Tampere, Turku) található.
A komponens magában foglalja a nem fosszilis üzemanyagot használó magán- és tömegközlekedés használatát előmozdító beruházásokat, beleértve a nem fosszilis üzemanyagokat használó járművek töltő- és üzemanyagtöltő infrastruktúrájába történő beruházásokat. Ezeket a beruházásokat olyan reformoknak kell kísérniük, amelyek magukban foglalják a nem fosszilis üzemanyagot használó közlekedés ösztönzésére vonatkozó ütemtervet és a közlekedési adó felülvizsgálatát.
A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
D.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P1C4R1): A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemterve
Finnország becslése szerint további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig további 1,65 megatonnával lehessen csökkenteni a közlekedésben. A finn kormány 2021. május 6-án állásfoglalást fogadott el a fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemtervéről, amely intézkedéseket tartalmaz a 2030-ra kitűzött cél és a kibocsátásmentes közlekedés 2045-ig történő eléréséhez.
Az első szakaszban olyan támogatásokról és ösztönzőkről kell dönteni, amelyek előmozdítják a kibocsátásmentes közlekedést. Az előirányzott intézkedések közé tartozik a biogáznak és az elektromos üzemanyagoknak az elosztási kötelezettség alá vonása, a villamos energia és a gáz szállítására szolgáló közcélú elosztási infrastruktúra támogatása, a lakásszövetkezetek és munkahelyek magán töltő-infrastruktúrájának támogatása, valamint számos vásárlási támogatás (elektromos autók, elektromos és gázüzemű kisteherautók és teherautók), valamint a fenntartható közlekedési módok támogatása (kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés). Ezen intézkedések számított kibocsátásának csökkentése legalább 0,62 megatonna (Mt). Az ezen komponens keretében előirányzott beruházások támogatják e reform végrehajtását. Az ezen intézkedések finanszírozására vonatkozó döntéseket az állami költségvetésről szóló tárgyalások keretében, 2021 őszén fogják tárgyalni.
Emellett 2021. december 31-ig be kell fejezni a lehetséges további intézkedésekre vonatkozó hatásvizsgálatokat. Az értékelendő intézkedések a következőket foglalják magukban:
·A biogáz és a bioüzemanyagok elosztási kötelezettségének növelése a jelenlegi 30 %-ról
·A távmunka növelésének előfeltételei
·A kombinált szállítás kibocsátáscsökkentési potenciálja
·Digitális közlekedési megoldások és a mobilitási szolgáltatások előmozdítása
·Egyéb hiteles, ellenőrizhető kibocsátáscsökkentési intézkedések.
Amint ismertté válik az uniós szintű intézkedések előrehaladása és a hatásvizsgálatok eredménye, Finnország felméri és eldönti, hogy szükség van-e további intézkedésekre, és 2021 végéig szakpolitikai javaslatokat fogad el a fennmaradó kibocsátáscsökkentés elérése érdekében (az ütemterv 3. szakasza). E célból különböző alternatív intézkedéseket kell kidolgozni, ideértve a fosszilis tüzelőanyagok nemzeti kibocsátáskereskedelmét is. A belföldi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó alapforgatókönyvet 2021 őszéig aktualizálni kell annak érdekében, hogy új becsléseket kapjunk a 2030-as cél eléréséhez szükséges kibocsátáscsökkentések mennyiségéről.
A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemtervének végrehajtását követően Finnország 2025-ig a 2005-ös szinthez képest legalább 29 %-kal csökkenti a belföldi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátását.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. reform (P1C4R2): Adóreform a fenntartható közlekedésért
A munkavállalói közlekedési juttatások adóztatásának reformja ösztönzi az elektromos járművek, a tömegközlekedés és a kerékpárok használatát. Ez magában foglalja az elektromos járművekre vonatkozó alacsonyabb adókulcsokat a 2021–2025-ös időszakra, a közlekedési bérletekre vonatkozó egyszerűsített adórendszereket és a munkavállalóknak biztosított kerékpárok adókedvezményeit.
Finnország továbbá előkészíti a vállalati gépjárműadó felülvizsgálatát az alacsony kibocsátású járművek előnyben részesítése érdekében, beleértve az alacsony kibocsátású vállalati autókra vonatkozó alacsonyabb adókulcsokat is.
Emellett egy, köztisztviselőkből álló munkacsoport várhatóan 2021 májusában fogad el egy jelentést, amely tanácsot ad a finn kormánynak a közlekedésből származó kibocsátások ellenőrzésének hatékonyabbá tételéhez és a hosszú távú költségvetési alap biztosításához szükséges adóintézkedésekről.
A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P1C4I1): Közcélú villamosenergia-infrastruktúra, valamint gáz- és üzemanyagtöltő infrastruktúra
Ez az intézkedés támogatást nyújt az elektromos járművek feltöltésére (beleértve a tömegközlekedést is) és a gázüzemű járművek üzemanyag-feltöltésére szolgáló közcélú infrastruktúra széles körben elérhető hálózatának kiépítéséhez annak érdekében, hogy a fosszilis üzemanyagot használó járművek alternatív üzemanyaggal működő járművekkel való felváltásának ösztönzésével csökkentsék a kibocsátást. Támogatást kell biztosítani a következők számára:
I)nagyteljesítményű töltők;
II)autóbuszok tömegközlekedési töltőállomásai;
III)sűrített biogáz (CBG) töltésére alkalmas állomások; valamint
IV)cseppfolyósított biogáz töltésére alkalmas állomások.
Az i., iii. és iv. csoportba tartozó támogatásra való jogosultsághoz az elektromos és egyéb töltőállomásoknak nyilvánosan hozzáférhetőknek kell lenniük. A ii. csoportban a támogathatóság feltétele, hogy a támogatott infrastruktúra a helyi tömegközlekedést szolgálja. A támogatás az Energiaügyi Hatóság felelősségi körébe tartozó versenyfelhívás formájában valósul meg egy olyan létező támogatási program kiegészítése révén, amely jelenleg a közlekedési villamos energia és biogáz 2018-2021-es infrastrukturális támogatásáról szóló 498/2018. sz. kormányrendeleten alapul. 2022-ben új kormányrendelet kerül elfogadásra a 2022-2025-ös időszakra vonatkozóan. A pályázati felhívásokat mind az egyes vállalatok, mind az önkormányzatok előtt nyitva kell tartani. A beruházásokat az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban kell végrehajtani.
A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P1C4I2): Magán töltőinfrastruktúra
Ez az intézkedés az elektromos autók töltőállomás-infrastruktúrájának építését támogatja. Az otthoni töltőinfrastruktúra hiánya az egyik olyan szűk keresztmetszet, amely akadályozza az elektromos járművek tulajdonlásának ösztönzését.
„A lakóépületek elektromos közlekedési infrastruktúrájának előmozdítására nyújtott vissza nem térítendő támogatás” elnevezésű jelenlegi program költségvetését növelni kell. A támogatás a Környezetvédelmi Minisztérium által meghatározott kritériumoknak megfelelő projektekhez nyújtott vissza nem térítendő beruházási támogatás formájában valósul meg. A támogatás lakásépítő vállalatokat céloz meg. A támogatás hatókörét ki kell terjeszteni a munkahelyi töltőállomások támogatásával. 2022-től külön rendszert kell kidolgozni és elérhetővé tenni. A támogatásnak a vállalatokra és a munkáltatókra kell irányulnia.
A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.
D.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
34 |
P1C4R1 - Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes közlekedés ütemterve |
Mérföldkő |
A belföldi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló LVM/2021/62. sz. kormányhatározat elfogadása |
A kormányhatározat közzététele |
|
|
|
2. negyedév |
2021 |
A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedésre vonatkozó ütemterv utasításokat és iránymutatásokat tartalmaz a belföldi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 50 %-kal történő csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozásához. Egyes intézkedések jogszabályi úton, mások pedig szakpolitikai intézkedések révén kerülnek végrehajtásra. |
|
35 |
P1C4R1 - Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes közlekedés ütemterve |
Mérföldkő |
A belföldi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló további nemzeti intézkedésekről szóló kormányhatározat közzététele |
A kormányhatározat kihirdetése |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Az elfogadandó intézkedéseknek átfogó hatásvizsgálatot kell követniük, és célul kell kitűzniük, hogy a közlekedésből származó kibocsátások 2030-ra 2005-höz képest 50 %-kal csökkenjenek. A további intézkedések révén elérendő szükséges csökkentések becsült mennyisége 1,03 megatonna (a 2020. áprilisi alapforgatókönyv becslése szerint). A becslést naprakésszé kell tenni a 2021 őszén benyújtandó aktualizált alapforgatókönyv alapján. |
|
36 |
P1C4R1 - Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes közlekedés ütemterve |
Cél |
A belföldi közlekedésből származó kibocsátások legalább 29 %-os csökkentése 2025-ig 2005-höz képest |
Százalék |
0 |
29 |
2. negyedév |
2026 |
A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemtervében foglalt szakpolitikai intézkedések végrehajtását követően a belföldi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2025-re a 2005-ös szinthez képest legalább 29 %-kal csökkent, és hozzájárult ahhoz, hogy Finnország közelebb kerüljön a 2030-ra elérendő 50 %-os kibocsátáscsökkentési célhoz. |
|
|
37 |
P1C4R2 - Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – Adóreform a fenntartható közlekedésért |
Mérföldkő |
A jövedelemadóról szóló törvény (1205/2020) jogalkotási módosításainak hatálybalépése a mobilitásból származó foglalkoztatási előnyök adóztatása tekintetében |
A törvénymódosítások hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés |
|
|
|
2. negyedév |
2021 |
A jövedelemadóról szóló törvény módosításainak ösztönözniük kell a sokkal alacsonyabb kibocsátású autók vásárlását, valamint a könnyű, tömegközlekedési és mobilitási szolgáltatások egyenlőbb használatát. Ez magában foglalja a 2021 és 2025 közötti időszakban a teljes elektromos autókra vonatkozó alacsonyabb adókulcsokat, a közlekedési bérletekre vonatkozó egyszerűsített adórendszereket és a munkavállalóknak biztosított kerékpárok adókedvezményeit. |
|
38 |
P1C4R2 – Kis szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fenntartható közlekedést célzó adóreform |
Mérföldkő |
A jövedelemadóról szóló törvény törvénymódosításának hatálybalépése (2021. xx.) a cégautók adóztatása tekintetében |
A törvénymódosítások hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés |
2. negyedév |
2022 |
A jövedelemadóról szóló törvény módosításai előnyben részesítik az alacsonyabb kibocsátású autó választását. A 2022-2025-ös időszakban az alacsony kibocsátású személygépkocsikra vonatkozó alacsonyabb adókulcsokat is magában kell foglalnia. |
|||
|
39 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a gáz-, elektromos és hidrogénüzemű járművek elosztási infrastruktúrájának javítására |
A pályázati felhívás közzététele |
2. negyedév |
2022 |
Pályázati felhívás közzététele a gáz-, elektromos és hidrogénüzemű járművek elosztási infrastruktúrájára vonatkozóan, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|||
|
40 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Újonnan telepített és működő nagyfeszültségű töltők |
Szám |
0 |
376 |
2. negyedév |
2024 |
Legalább 376 új, nagyfeszültségű egyenáramú töltőt (>22 kW, kivéve a nagyon hatékony töltőket (>= 150 kW)) kell felszerelni és üzembe helyezni. |
|
|
41 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Újonnan telepített és működő tömegközlekedési töltőállomások (buszok) |
Szám |
0 |
417 |
2. negyedév |
2024 |
Legalább 417 új töltőállomást kell létesíteni és üzembe helyezni az autóbuszok számára. |
|
|
42 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Új és működő CBG-állomások |
Szám |
0 |
25 |
2. negyedév |
2025 |
Legalább 25 új, sűrített biogáz (CBG) töltésére alkalmas töltőállomást kell létesíteni és üzembe helyezni. |
|
|
43 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Új és működő LBG-állomások |
Szám |
0 |
14 |
2. negyedév |
2025 |
Legalább 14 új, cseppfolyósított biogáz (LBG) töltésére alkalmas töltőállomást kell létesíteni és üzembe helyezni. |
|
|
44 |
P1C4I2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Magántöltő infrastruktúra |
Mérföldkő |
A lakóépületek töltési infrastruktúrájához nyújtott támogatás költségvetésének kiterjesztéséről és a magán töltőállomás-infrastruktúrára irányuló támogatás alkalmazási körének a munkahelyekre történő kiterjesztéséről szóló kormányhatározatok hatálybalépése |
A 2022. évi kormányzati költségvetés parlament általi jóváhagyása |
4. negyedév |
2021 |
A lakóépületekre nyújtott támogatás költségvetésének bővítéséről (35.20.52. költségvetési jogcím), valamint a támogatás hatályának a vállalatokra és munkáltatókra történő kiterjesztéséről (35.20.53. költségvetési jogcím) szóló kormányhatározatok a 2022. évi kormányzati költségvetés parlament általi jóváhagyásával lépnek hatályba. A feladatmeghatározás, beleértve azokat a támogathatósági kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|||
|
45 |
P1C4I2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Magántöltő infrastruktúra |
Mérföldkő |
A 35.20.52. sz. költségvetési rendelet módosítása alapján a lakóépületek és munkahelyek töltési infrastruktúrájának javítását célzó projekteknek nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése |
A megítélt vissza nem térítendő támogatásokról szóló értesítés |
4. negyedév |
2023 |
A vissza nem térítendő támogatást a de minimis szabály szerinti folyamatos pályázati felhívások alapján, a 44. mérföldkőben említett pályázati felhívásokban meghatározott kiválasztási/támogathatósági kritériumoknak megfelelően kell odaítélni. A vissza nem térítendő támogatásokat az odaítélő hatóság (ARA) bejelenti a támogatási nyilvántartásnak. |
|||
|
46 |
P1C4I2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Magántöltő infrastruktúra |
Cél |
Új és működő magán töltőállomások száma |
Szám |
0 |
28 000 |
2. negyedév |
2024 |
Valamennyi támogatott projektet be kell fejezni. Legalább 28 000 új töltőállomást vagy töltőkapacitást kell létesíteni és üzembe helyezni. |
|
E. P1C5 KOMPONENS: KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉS TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOK
A finn kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének átfogó célja, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleségnek a természeti erőforrások intenzív használata miatti csökkenésének megállításához, valamint a Balti-tenger szennyezése elleni küzdelemhez.
A komponens olyan beruházásokat foglal magában, amelyek célja a szennyezés elleni küzdelem innovatív megoldásainak előmozdítása, mint például az iparban keletkező melléktermék, a gipsz használata a Balti-tenger foszforkoncentrációjának csökkentésére, valamint az éghajlat-fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztése. Ezeket a beruházásokat a természetvédelmi törvény reformja egészíti ki. Ez a jogi aktus jogalapot biztosít a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiához, és célja a biológiai sokféleség erősítése.
A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
E.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P1C5R1): A természetvédelmi jogszabályok korszerűsítése
Finnország jelenleg nem rendelkezik jogalappal a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiához és az önkéntes természetvédelmi intézkedésekhez, ideértve a helyreállítást és az aktív természeti gazdálkodási intézkedéseket is. Finnország naprakésszé teszi a természetvédelmi törvényt (1096/1996) annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség erősítése érdekében jobban megfeleljen a jelenlegi igényeknek. A törvény módosítása biztosítja, hogy a döntéshozatal jobban figyelembe vegye a biológiai sokféleség természetmegőrzési területeken kívüli megőrzését és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását. Ezen túlmenően új intézkedéseket kell elfogadni az élőhelyek és fajok védelmének hatékonyabbá tétele érdekében.
A kormány 2022. január 31-ig benyújtja a parlamentnek az új természetvédelmi törvényt. Az új törvény 2022-ben lép hatályba. A törvényt a gazdaságfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi központok, a Metsähallitus és a Környezetvédelmi Minisztérium hajtja végre.
Finnország várhatóan rendeletet fogad el a helyreállítási és gazdálkodási intézkedések pénzügyi támogatási rendszeréről is, amely támogatja a veszélyeztetett élőhelyek, fajok és tájképi értékek helyreállítását és kezelését célzó intézkedéseket.
A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P1C5I1): Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás
Az intézkedés a szántóföld gipsszel történő kezelése révén támogatja az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket. E megoldás célja a mezőgazdaságból a Balti-tengerbe irányuló foszforterhelés csökkentése. Az intézkedés célja továbbá a tápanyagok víztestekbe történő kibocsátásának csökkentése a városi területekről származó, tápanyagban gazdag hulladékból származó tápanyagok újrahasznosításának előmozdítása révén, ami várhatóan hozzájárul az eutrofizáció és a lebomlás megelőzéséhez.
A beruházás két elemből áll:
I)a mezők gipsszel történő kezelése; valamint
II)a tápanyag-újrahasznosításra irányuló K+F projektek.
A gipsszel történő kezelés támogatása a vízkészletkezelésről és a tengervédelmi stratégiáról szóló törvény (1299/2004) alapján kiadott 510/2020. kormányrendelet alapján történik. A gipszbeszerzésre, -szállításra és -alkalmazási szolgáltatásokra vonatkozó versenypályázati felhívásokat 2021-ben Délnyugat-Finnország gazdaságfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi központjának hatáskörében mellett kell kiírni. Az intézkedés termelőkre és mezőgazdasági termelőkre irányul. 540 000 hektárnyi földterületet találtak gipszkezelésre alkalmasnak Finnországban. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen az érintett szántóterületek és víztestek megfigyelését kell elvégezni a földterületekre (beleértve a talajt) és a vízi ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások, valamint a szénegyensúlyra gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében. Amennyiben bármilyen káros hatást azonosítanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni az ökoszisztéma-egyensúly és/vagy a szénegyensúly visszaállításának biztosítására, és el kell kerülni a gipsszel történő kezelést az érintett területen. Az e beruházás keretében nyújtott finanszírozás nem használható fel a gipsz élelmiszer-alapanyagnak számító bioüzemanyag/bioenergia-növények termesztésével összefüggő alkalmazására. A tápanyag-újrahasznosításra irányuló K+F projektek támogatása a tápanyag-újrahasznosítási és szennyvízkezelési energiahatékonysági projektekről szóló kormányrendelet alapján történik 2020-2026-ban (657/2020). A nyílt pályázati felhívásokat a Környezetvédelmi Minisztérium felelőssége mellett kell kiírni. A projektek támogatják a tápanyag-újrahasznosítás új technikáinak és módszereinek bevezetését, a versenyképes végtermékek magas fokú feldolgozással történő előállítását, a K+F-be való beruházást és az ipar versenyképességét. A kiválasztási folyamat során különös figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozásra, az eutrofizációra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokra.
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 045a. beavatkozási területhez, amelynek 100 %-os éghajlat-együtthatója van. Ezért a gipszellátás céljából kiválasztott projektek kapcsán biztosítani kell, hogy a gipszet szállító érintett gyártók által termelt, elkülönítetten gyűjtött, nem veszélyes szárazgipszhulladék legalább 50 %-át (szárazanyag-tartalomra számítva) másodlagos nyersanyaggá alakítsák át. A tápanyag-újrahasznosításra kiválasztott projekteknek biztosítaniuk kell, hogy a szennyvízben található hasznosítható tápanyagok vagy biomassza legalább 50 %-át másodlagos nyersanyaggá alakítsák át.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P1C5I2): Éghajlati szempontból fenntartható intézkedések a földhasználati ágazatban
Ez az intézkedés az éghajlati szempontból fenntartható földhasználati módszerek fejlesztésére összpontosít. Finnország olyan kezdeményezéseket finanszíroz, amelyek lehetővé teszik az erdészeti ágazat számára, hogy célzottabb és változatosabb fakitermelési és gazdálkodási módszereket alkalmazzon, amelyekben a jelenleginél erőteljesebben figyelembe kell venni a talajt, a természeti értékeket és a vízvédelmet („precíziós erdőgazdálkodás”). Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az intézkedésnek további módszereket, technológiákat és információ-előállítást kell magában foglalnia az erdők fenntarthatóságának előmozdítása érdekében, többek között a vegyes erdők előnyben részesítése és az erdők biológiai sokféleségének megerősítése révén, többek között a száradék mennyiségének növelésével. Azokban az erdőkben, ahol folyamatos erdőgazdálkodási módszereket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nincs tarvágás, nem kerülhet sor új vagy helyreállító árkolásra. Az új módszerek kifejlesztése várhatóan javítani fogja az értékteremtést és hatékonyabbá teszi az erdészeti tevékenységi láncokat, miközben olyan új innovációkat lehet kidolgozni, amelyek nemzeti és globális szinten is hasznosíthatók.
Az új földhasználati intézkedések kidolgozásához nyújtott támogatást a 2020-2025 közötti időszakban a földhasználati ágazatban végrehajtandó éghajlat-politikai intézkedésekhez nyújtott támogatásokról szóló 5/2021. kormányrendelet alapján kell nyújtani. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium fejlesztési és képzési projektekre vonatkozó pályázati felhívást tesz közzé. Legalább hét projektet kell finanszírozni. Az intézkedés az erdészeti ágazat szereplőire irányul (erdőtulajdonosok, tervezés, technológia, szerződő felek, valamint a területen tevékenykedő egyéb vállalatok és közösségek).
A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy minden projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 40 %-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 050 beavatkozási területhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez. Ezen intézkedés keretében csak olyan projektek támogathatók, amelyek támogatják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését, és összhangban állnak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás követelményeivel.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
E.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
Időpont |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alap- érték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
47 |
P1C5R1 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – A természetvédelmi jogszabályok korszerűsítése |
Mérföldkő |
A módosított természetvédelmi törvény hatálybalépése |
A törvény azon rendelkezése, amely a természetvédelmi törvény módosításainak hatálybalépését jelzi |
|
|
|
1. negyedév |
2023 |
A természetvédelmi törvény (1096/1996) módosításának tartalmaznia kell a következőket: a biológiai sokféleség megőrzése a természetvédelmi területeken kívül az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az élőhelyek és fajok védelmének hatékonyságát biztosító intézkedések |
|
48 |
P1C5I1 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Mérföldkő |
Gipsz szállítására és forgalmazására irányuló projektek odaítélése |
Projektek odaítélése a gipsz szállítására és forgalmazására vonatkozó ajánlati felhívással összhangban |
|
|
|
4. negyedév |
2022 |
A gipsz szállítására és forgalmazására vonatkozó versenypályázati felhívás közzététele, olyan feltételrendszer mellett, amely támogathatósági kritériumokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott szerződő felek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén megfeleljenek annak a követelménynek, hogy az elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék legalább 50 tömegszázalékát másodlagos nyersanyaggá dolgozzák fel, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01). Az e beruházás keretében nyújtott finanszírozás nem használható fel a gipsz élelmiszer-alapanyagnak számító bioüzemanyag/bioenergia-növények termesztésével összefüggő alkalmazására. |
|
49 |
P1C5I1 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Cél |
Gipsszel kezelt mezők és a hagyományos műtrágyahasználat együttes csökkenése |
Hektár |
0 |
50 000 |
4. negyedév |
2025 |
A mezőgazdasági termelőknek gipszkezelést kell kérelmezniük az arra alkalmas mezőkön. A gipszellátás, -szállítás és -forgalmazás tekintetében kiválasztott vállalkozó a gipszet a mezőgazdasági termelő területén alkalmazza. Legalább 50 000 hektár területet gipsszel kell kezelni. Az éghajlati hatásokat erősíti a felhívás dokumentációjában szereplő azon követelmény, hogy a trágyázási tervekben arányosan vegyék figyelembe a gipsz foszfortartalmát. A foszfortartalmú műtrágya használatának ezt követő csökkenését felméréssel kell ellenőrizni. Az érintett szántóterületeket és víztesteket nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a földterületeket (beleértve a talajt) és a vízi ökoszisztémákat ne érjék káros hatások, és fennmaradjon a szénegyensúly. Amennyiben bármilyen káros hatást azonosítanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni az ökoszisztéma-egyensúly és/vagy a szénegyensúly visszaállításának biztosítására, és el kell kerülni a gipsszel történő kezelést az érintett területen. |
|
|
50 |
P1C5I1 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Mérföldkő |
Tápanyag-újrahasznosítási és -hasznosítási projekteket ítélnek oda |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
Értesítés a tápanyag-újrahasznosításra és -hasznosításra irányuló nyílt pályázati felhívások keretében odaítélt valamennyi vissza nem térítendő támogatásról, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. |
|
51 |
P1C5I1 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Cél |
Fokozott tápanyag-újrahasznosítással vagy -hasznosítással rendelkező helyszínek |
Szám |
0 |
7 |
4. negyedév |
2025 |
Legalább hét üzemnek vagy helyszínnek fokoznia kell a hasznosítható tápanyagok vagy a szennyvízben található biomassza legalább 50 %-ának tápanyag-újrahasznosítását és visszanyerését. Emellett legalább 6-os műszaki készenléti szintet (TRL) is céloznak meg. |
|
|
52 |
P1C5I2 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban |
Mérföldkő |
A precíziós erdészeti projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
Kihirdetés |
4. negyedév |
2021 |
Hatályba lépett a finanszírozási iránymutatások (a földhasználati ágazatban a 2020–2025 között végrehajtandó éghajlat-politikai intézkedésekhez nyújtott vissza nem térítendő támogatásokról szóló 5/2021. kormányrendelet), amely lehetővé teszi a precíziós erdészeti projektekre vonatkozó első versenypályázati felhívás közzétételét. A feladatmeghatározás támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). Az első pályázati felhívást 2021. december 31-ig kell megnyitni. Az intézkedésnek további módszereket, technológiákat és információ-előállítást kell magában foglalnia az erdők fenntarthatóságának előmozdítása érdekében, többek között a vegyes erdők előnyben részesítése és az erdők biológiai sokféleségének megerősítése révén, többek között a száradék mennyiségének növelésével. Azokban az erdőkben, ahol folyamatos erdőgazdálkodási módszereket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nincs tarvágás, nem kerülhet sor új vagy helyreállító árkolásra. Ezen intézkedés keretében csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését támogató projektek támogathatók. |
|||
|
53 |
P1C5I2 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése a finanszírozásra kiválasztott precíziós erdészeti projektekhez |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
|
|
|
4. negyedév |
2023 |
Értesítés a vonatkozó pályázati felhívások keretében kiválasztott precíziós erdészeti projektekhez nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről. Minden felhívásnak az 52. mérföldkőben tükröződő támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezetteknek/pályázóknak ítélték oda, ami lehetővé teszi a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését. |
|
54 |
P1C5I2 - Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban |
Cél |
A precíziós erdészeti projektek lezárultak |
Szám |
0 |
7 |
4. negyedév |
2025 |
Legalább hét precíziós erdészeti projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges projektjelentések is alátámasztanak. |
|
2. PILLÉR: A digitalizáció és az adatgazdaság erősíteni fogja a termelékenységet, és mindenki számára elérhetővé teszi a szolgáltatásokat
F. P2C1 KOMPONENS: DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az egyre inkább digitalizálódó társadalom igényeinek kielégítése érdekében a kommunikációs és közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokat foglalja magában.
Először is, Finnország célja, hogy beruházzon a vasúti közlekedés digitalizálásába, ami segíti Finnországot kibocsátáscsökkentési céljainak elérésében, a rendszer kapacitásának növelésében és a szolgáltatás minőségének javításában. A „Digirail” projekt célja egy új automatikus vonatvédelmi rendszer bevezetése a teljes finn hálózaton, mivel a jelenlegi rendszer élettartama az évtized végéig tart. A projekt végrehajtása elősegíti a jövőnek megfelelő vasúti szolgáltatások biztosítását.
Másodszor, Finnország vissza nem térítendő támogatást kíván felhasználni a nagy sebességű széles sávú hálózatokba történő magánberuházások finanszírozására azokon a területeken, ahol a hozzáférést nem kereskedelmi alapon biztosítanák. A komponens célja a nagy sebességű széles sávú infrastruktúra terén továbbra is fennálló finnországi hiányosságok kezelése, különösen az alacsonyabb hozzáférési aránnyal rendelkező vidéki területeken. Finnország egész területén átfogó, magas színvonalú és gyors kommunikációs hálózatokra van szükség, mivel a munka digitalizálása és az ipari termelés bővül és a szolgáltatások digitális csatornákra helyeződnek át. Az új digitális megoldások ágazatokon átívelő bevezetéséhez gyors és megbízható kommunikációs hálózatokra van szükség, különösen a kulcsfontosságú alkalmazások esetében.
A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások megvalósításához annak érdekében, hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítsák, különös tekintettel a fenntartható és hatékony infrastruktúrára (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint hogy a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjába a fenntartható közlekedés kerüljön, figyelembe véve a regionális különbségeket (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
F.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. beruházás (P2C1I1): Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése
Az intézkedés olyan beruházástámogatási rendszer, amelynek célja a kommunikációs kapcsolatok minőségének és elérhetőségének javítása azokon a területeken, ahol az ilyen kapcsolatokat nem kizárólag piaci mechanizmusok alapján biztosítják. Az intézkedés magában foglalja a támogatási programra vonatkozó jogszabályok elfogadását, valamint a szélessáv-szolgáltatóknak nyújtott pénzügyi támogatás folyósítását. A rendszer keretében támogatott széles sávú kapcsolatoknak legalább 100 Mbit/másodperc kapacitást kell biztosítaniuk. Az eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatás kiegészíti a széles sávú hálózatok támogatásáról szóló törvényen alapuló, a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti támogatási programot, amely rendelkezéseket tartalmaz a források odaítélésének és folyósításának feltételeire, valamint az illetékes támogató hatóságra és annak feladataira vonatkozóan. A támogató hatóság elemzést végez annak biztosítása érdekében, hogy a projekteket csak azokon a területeken válasszák ki, ahol az általános csoportmentességi rendelettel összhangban nem állnak rendelkezésre piaci alapú megoldások. Finnország koordinátori pozíciót alakít ki a Nemzeti Szélessávfejlesztési Hivatalban azzal a céllal, hogy előmozdítsa a széles sávú internetet, és megtervezze a széles sávú hálózatok nemzeti és uniós finanszírozásának koordinációját az átfedések elkerülése és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében.
Az intézkedés végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P2C1I2): Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt
Finnország célja, hogy 2040-ig bevezesse az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszert (ERTMS), valamint a 4G és 5G alapú jövőbeli vasúti mobil kommunikációs rendszert (FRMCS). Az ERMTS és az FRMCS bevezetése elősegíti annak biztosítását, hogy a vasúti szolgáltatások megfeleljenek a jövő kihívásainak. E célból a beruházás finanszírozza a Digirail fejlesztési és ellenőrzési szakaszát, amely magában foglalja a tesztelési és kísérleti tevékenységek előkészítését és végrehajtását a 2021–2026-os időszakban. A laboratóriumi környezetben végzett sikeres tesztelést követően az új rádióalapú rendszert valós körülmények között tesztelni kell tesztpályán, mielőtt kereskedelmi vonatok közlekedése céljából kísérleti pályára helyeznék, ahol az újonnan kifejlesztett rendszert kell egyedüli vonat-ellenőrzési rendszerként használni. 2027 végére, a fejlesztési és ellenőrzési szakasz utolsó szakaszában az ERTMS rendszert várhatóan kereskedelmi kísérleti pályán tesztelik, ahol az új rendszert használják egyedüli vonat-ellenőrzési rendszerként. 2028-tól, azaz az eszköz által nyújtott támogatást követően a tervek szerint a Digirailt és az ERTMS-t a finn hálózat egészére kiépítik.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
F.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók
|
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
55 |
P2C1I1- Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése |
Mérföldkő |
A széles sávú hálózat támogatására vonatkozó jogszabályok módosításainak hatálybalépése |
A széles sávú hálózat támogatására vonatkozó jogszabályok módosításaiban foglalt, hatálybalépésüket jelző rendelkezések |
4. negyedév |
2022 |
Hatályba léptek a széles sávú hálózat támogatására vonatkozó jogszabályok szükséges módosításai. A széles sávú hálózatok támogatásáról szóló törvény meghatározza a vissza nem térítendő támogatások odaítélésének és folyósításának feltételeire, például a célzott területekre, valamint az illetékes támogató hatóságra és annak feladataira vonatkozó rendelkezéseket. Figyelembe veszi a módosított általános csoportmentességi rendelet miatt szükséges módosításokat, beleértve a kormányrendelet aktualizálását a támogatható összeköttetések minimális sebességével összefüggésben. |
|||
|
56 |
P2C1I1- Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése |
Cél |
Gyors (100/100 Mbit/s) széles sávú internetkapcsolathoz hozzáféréssel rendelkező további lakások |
Szám |
0 |
10 000 |
2. negyedév |
2024 |
A program kezdete előtti alapértékhez képest legalább 10 000 új lakás fér hozzá nagy sebességű széles sávú hálózathoz (100/100 Mbit/s), akik vagy lassabb kapcsolattal rendelkeztek, vagy egyáltalán nem rendelkeztek összeköttetéssel a támogatási program kezdetekor („elért lakások”). Ide tartoznak a magánlakások, a vállalkozások vagy a nyaralók is. |
|
|
57 |
P2C1I1- Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése |
Cél |
Gyors (100/100 Mbit/s) széles sávú internetkapcsolathoz hozzáféréssel rendelkező további lakások |
Szám |
10 000 |
25 000 |
2. negyedév |
2026 |
A program kezdete előtti alapértékhez képest legalább 25 000 új lakás fér hozzá nagy sebességű széles sávú internethez (100/100 Mbit/s), akik vagy lassabb kapcsolattal rendelkeztek, vagy egyáltalán nem rendelkeztek összeköttetéssel a támogatási program kezdetekor („elért lakások”). Ide tartoznak a magánlakások, a vállalkozások vagy a nyaralók is. |
|
|
58 |
P2C1I2 – Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt |
Mérföldkő |
Működik a közös európai automatikus vonatvédelmi rendszer (ERTMS) modellezési berendezéseit vizsgáló laboratórium |
A vizsgáló laboratóriumot a vasúti képzési központban (Kouvola) hozták létre, és rendelkezésre áll a virtuális szimulációs vizsgálatok elvégzésére. |
|
|
4. negyedév |
2022 |
Az automatikus vonatvédelmi rendszer a vasútbiztonság kulcsfontosságú eleme. A fejlesztési munkálatokat a vizsgáló laboratórium által végzett hatásvizsgálatokkal kell megkezdeni, mielőtt a fejlesztési szakaszból át lehet lépni a valós körülmények között végzett tesztelési szakaszba. |
|
|
59 |
P2C1I2 – Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt |
Cél |
Rádióalapú ERTMS-sel felszerelt vizsgálópálya (nem kereskedelmi vasúti forgalomban) |
Kilométer |
0 |
50 |
4. negyedév |
2024 |
A próbapályát Kouvola-Kotka/Hamina között kell elhelyezni. Legalább 50 km-nyi vágányt (nem kereskedelmi vasúti forgalomban) fel kell szerelni rádióalapú ERMTS-szel. A műszaki leírást a befejezését követően jóváhagyásra be kell nyújtani a nemzeti vasútbiztonsági hatósághoz (Traficom). A kialakított próbapályának lehetővé kell tennie az új, rádióalapú páneurópai automatikus vonatvédelmi rendszer (ERTMS) reális feltételek melletti, megfelelő berendezéssel történő tesztelését. |
|
|
60 |
P2C1I2 – Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt |
Cél |
ERMTS-szel felszerelt kereskedelmi kísérleti pálya |
Kilométer |
0 |
30 |
2. negyedév |
2026 |
Egy kereskedelmi kísérleti ERTMS rendszert az ERA (az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) eljárásai (egyablakos rendszer) szerint szereztek be. A pálya legalább 30 km-es szakaszát felszerelték rádióalapú ERTMS-sel. |
|
G. P2C2 KOMPONENS: AZ ADATGAZDASÁG ÉS A DIGITALIZÁCIÓ FELGYORSÍTÁSA
G.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan reformokat és beruházásokat foglal magában, amelyek támogatják a finnországi digitalizációt azáltal, hogy megkönnyítik az adatvezérelt innovációt, a digitális információk cseréjét és a közszféra adatainak felhasználását, valamint támogatják a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatos kutatást Finnország versenyképességének növelése érdekében. Az adatok interoperabilitásának többszereplős felhasználás céljából történő növelésével Finnország a digitális átalakulásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekszik. Ehhez a vállalkozásokra és a közszférára egyaránt kiterjedő digitális információcsere szabványosítására van szükség. A komponens magában foglalja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszer kifejlesztését is.
Azáltal, hogy kiterjeszti a lakáscélú és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályát a lakásszövetkezeti hitelekre vonatkozó információkkal, a komponens hozzájárul a háztartások adósságállománya nyomon követésének megerősítésére és a hitelnyilvántartási rendszer létrehozására irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához (2019. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint a kutatásra és innovációra irányuló beruházások összpontosításához (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
1. beruházás (P2C2I1): Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program
A beruházás célja, hogy segítsen olyan közös megoldásokat és struktúrákat kialakítani, amelyek megkönnyítik a digitális pénzügyi adatok strukturált, géppel olvasható formátumban történő cseréjét a szervezetek között (például e-számlák, elektronikus átvételek, közbeszerzési dokumentumok és pénzügyi kimutatások), összhangban a „valós idejű gazdaság” elképzelésével. A strukturált pénzügyi adatok cseréjének támogatnia kell az olyan folyamatok automatizálását, amelyek mind az állami, mind a magánszektor termelékenységére pozitív hatást gyakorolnak, ugyanakkor elő kell mozdítania a kormányzat és a társadalom egészének digitalizálását is. A Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium irányítása alatt a projekt végrehajtása az adóhatósággal és az Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Testület hatáskörébe tartozik.
A beruházásnak lehetővé kell tennie a vállalkozások közötti, a vállalkozások és a hatóságok közötti, valamint a közszférán belüli információcserét az egyszeri adatszolgáltatás elve alapján. A beruházás különösen a következő elemekre terjed ki:
I)a „valós idejű gazdaság ökoszisztémájának” létrehozása, amelyet a köz- és magánszféra közötti együttműködés keretében kell kidolgozni. A pénzügyi támogatást arra kell felhasználni, hogy 2022 végéig létrejöjjön egy minimálisan életképes ökoszisztéma (MVE), azaz az alapvető digitális platform gyártási verziója és a kapcsolódó infrastrukturális/szoftveres megoldások, amelyek képesek legalább az elektronikus számlák továbbítására;
II)2024 végére működőképes digitális infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a vállalat pénzügyi adatainak – például e-átvételeknek, e-számláknak és beszerzési üzeneteknek – az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos jogi követelményekkel összhangban történő megosztását, fogadását és felhasználását. A digitális infrastruktúrának legalább a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:
oKözös interfész megoldások a pénzügyi adatok strukturált formában történő megosztására
oAz elektronikus üzleti dokumentumok szabványos, géppel olvasható formátuma.
A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P2C2I2): Az adatgazdaság és a digitalizáció felgyorsítása – Virtual Finland
A Virtual Finland szolgáltatási platform javítani fogja Finnország versenyképességét, lehetővé téve, hogy az állami és a magánszektor zökkenőmentes digitális szolgáltatásokat nyújtson a Finnországba érkező különböző célcsoportok, például vállalatok, alkalmazottak, egyetemi hallgatók és turisták számára. A beruházás megújítja a szolgáltatás koncepcióját, és egy felhasználóbarát egységbe integrálja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket jelenleg a különböző minisztériumok és ügynökségek külön kezelnek.
A beruházás célja, hogy egységes szolgáltatási felületet biztosítson azoknak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek, akik Finnországban kívánnak lakóhellyel rendelkezni, letelepedni vagy üzleti tevékenységet folytatni. A beruházás kiterjed a szolgáltatások digitalizálására, beleértve mind az új eljárások létrehozását, mind a meglévő eljárások felváltását, ideértve papíralapú nyomtatványok kitöltését és postázását, illetve olyan irodai tranzakciókat, amelyek jelenleg irodai jelenlétet igényelnek Finnországban. A szolgáltatási platform hatóköre várhatóan kiterjed mind a közszolgáltatásokra (például digitális identitás, e-tartózkodási engedély vagy szabadalmi bejegyzés), mind a magánszolgáltatásokra (ideértve a kereskedelmi biztosítást, a banki szolgáltatásokat, a számvitelt, a pénzügyi, jogi és egyéb szolgáltatásokat).
Az első szakaszban (2021–2022) a finn külügyminisztérium koordinálja a fejlesztési munkát. Az első szakaszban meg kell tervezni és meg kell határozni a következő fejlesztési lépésekre és gyártási szakaszra vonatkozó állandóbb irányítási modellt. A végrehajtásba bevonták az MFA-t, a Pénzügyminisztériumot, a Gazdasági Minisztériumot, más minisztériumokat, a Finn Adóhatóságot, a Digitális és Népességi Adatszolgáltató Hivatalt, a Finn Innovációs Alapot, a szabadalmi és nyilvántartási hivatalt, a finn bevándorlási hivatalt és esetleg más ügynökségeket.
Az intézkedés a következő elemekre terjed ki:
-2022. december 31-ig rendelkezésre kell állnia a Virtual Finland platform első gyártási verziójának, amely legalább a következő funkciókat támogatja: személy és üzleti felhasználó azonosítása, digitális személyazonosság, megbízható adatmegosztás a platformban részt vevő különböző felek között. A közigazgatás és a magánszektor digitális szolgáltatási platformjainak interoperabilitása zökkenőmentes digitális szolgáltatásokat biztosít a fogyasztók számára.
-2025. december 31-ig a Virtual Finland platformnak teljes mértékben támogatnia kell legalább két szolgáltatási folyamatot, nevezetesen egy nem finn állampolgárságú magánszemély tartózkodási engedéllyel való ellátásának folyamatát és egy nem finn vállalkozás bejegyzési folyamatát.
-A Virtual Finland platform várhatóan egymást követően integrálja a további célcsoportoknak (felsőoktatási hallgatók, nem jegyzett vállalatok, idénymunkások, turisták, exportőrök) nyújtott szolgáltatásokat.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P2C2I3): A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) alkalmazásának felgyorsítása
Az intézkedés célja az alkalmazott kutatás és az új technológiák alkalmazásának finanszírozása Európa versenyképességének, információbiztonságának és szuverenitásának megőrzése érdekében. Finanszírozást kell biztosítani a nemzeti alkalmazott K+F+I tevékenységekhez és az azokat támogató infrastruktúrához, azaz a mikroelektronikához, az 5G/6G technológiákhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a kvantumtechnológiához kapcsolódó tesztelési és kísérleti környezethez. A finanszírozást a Business Finland versenyképes finanszírozási eszközein keresztül kell folyósítani. A projekteket nyílt pályázati felhívások alapján kell kiválasztani, és a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a projektek digitális hozzájárulását és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelésüket. Az intézkedés különösen a következő technológiákat támogatja:
-A mikroelektronika terén: a beruházás célja a félvezető termékek értékláncának biztosítása e kulcsfontosságú technológia autonómiájának növelése érdekében. Pénzügyi támogatást kell nyújtani a finn vállalatoknak a mikroelektronika termelési értékláncának fejlesztésére irányuló beruházásaik felgyorsításához és növeléséhez, valamint a félvezető alkatrészek tervezésére és gyártására vonatkozó képesség növeléséhez Finnországban és az EU-ban, lehetővé téve a finn vállalatok számára, hogy részt vegyenek a mikroelektronikára vonatkozó, fontos közös európai érdeket szolgáló potenciális projektben (IPCEI).
-6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika: Pénzügyi támogatást kell nyújtani a 6G, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika fejlesztésére irányuló beruházásokhoz, amelyek fontosak a jövőbeli technológiai versenyképesség szempontjából. A cél a mesterséges intelligencia, a jövőbeli távközlési technológia és a kvantuminformatika alkalmazása versenyképes fejlesztési környezetének megteremtése Finnországban, például a mesterséges intelligencia európai tesztelési és kísérleti létesítményeinek létrehozásában való részvétel, a nemzeti 5G teszthálózat és működési modelljének megújítása, valamint a kvantuminformatika területén szükséges szoftverek fejlesztési környezetének megteremtése.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
1. reform (P2C2R1): A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése
Az intézkedés célja a fogyasztóvédelem javítása az ingatlanpiacon, valamint a lakásszektorbeli verseny javítása, valamint a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok pénzügyi és műszaki állapotára és javítási igényeire vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása. Jelenleg nincs központi nyilvántartás a lakásszövetkezeti hitelekről; Ehelyett az adatokat csak a lakásszövetkezetek számláin tüntetik fel. Egy ilyen lakóingatlan- és kereskedelmiingatlan-információs rendszer kifejlesztése, amely lehetővé teszi a fogyasztók méltányosabb kezelését hitelnyújtási helyzetekben, kulcsfontosságú feltétele egy pozitív hitelnyilvántartás létrehozásának.
A beruházásnak támogatnia kell a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztését a pénzügyi és műszaki állapotra, valamint a javítási igényekre vonatkozó információk gyűjtése céljából, a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések teljes körű betartásával. A lakásszövetkezeti hitelekre vonatkozó információkat továbbítani kell a pozitív hitelnyilvántartásba, amely elősegíti a magánszektor túlzott eladósodottságának kezelését.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. reform (P2C2R2): Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordinációval, irányítással, ellenőrzéssel, jelentéstétellel és audittal kapcsolatos sajátos igényeinek kielégítése érdekében az érintett finn hatóságok szerepét és felelősségi körét új jogi eszközbe kell foglalni. E feladatok sikeres végrehajtásához további célzott átmeneti beruházásokra van szükség az irányítási és ellenőrzési rendszer szabályozási igényeknek megfelelő működésének biztosítása érdekében. Ez magában foglalja többek között a szükséges adminisztratív kapacitások létrehozását és egy informatikai adattárrendszer létrehozását.
A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.
G.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók
|
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
61 |
P2C2I1 – Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program |
Mérföldkő |
Létrehozták és működőképessé teszik a minimálisan életképes ökoszisztémákat |
A program honlapján közzétett közös dokumentált szabályok és szabványok alapján létrejött a minimálisan életképes ökoszisztéma. |
4. negyedév |
2022 |
A minimálisan látható ökoszisztéma (MVE) közös dokumentált szabályok alapján sikeresen jött létre egy termelési környezetben. Lehetővé teszi az elektronikus számlák strukturált, géppel olvasható formátumban történő továbbítását a folyamatautomatizálás fokozása érdekében. |
|||
|
62 |
P2C2I1 – Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program |
Mérföldkő |
A digitális üzleti információk strukturált cseréje teljes mértékben működőképes |
A projekt zárójelentését közzéteszik, amely jelzi, hogy a digitális üzleti információk cseréje teljes mértékben működőképes. |
4. negyedév |
2024 |
Az elektronikus üzleti információk cseréjére vonatkozó szabványokat és eljárásokat meghatározták és a projekt zárójelentése ismerteti. Az alapvető infrastruktúra lehetővé teszi a digitális üzleti információk strukturált formában történő, végfelhasználói hozzájáruláson alapuló áramlását, amely a következő elemekre terjed ki: -e-számlák -e-átvételek -Beszerzési üzenetek A digitális üzleti információk megosztására irányuló kísérleti tesztet sikeresen végrehajtották legalább két magánszereplővel (számviteli szoftverek értékesítői és/vagy szolgáltatók) és két állami szervezettel. |
|||
|
63 |
P2C2I2 – Az adatgazdaság felgyorsítása és digitalizáció – Virtual Finland |
Mérföldkő |
A Virtual Finland közösplatform és az integrált szolgáltatások működőképesek |
A projekt zárójelentése ellenőrzi, hogy elkészült-e a közös platform gyártási verziója, és támogat legalább két olyan szolgáltatási folyamatot, amelyek teljes mértékben beépültek a platformba. |
|
|
|
4. negyedév |
2025 |
A közös platform gyártási verziója elkészült, és valamennyi finnországi és nemzetközi ügyfél számára elérhető. A digitális platform a finn és külföldi vállalatok, a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, a bevándorlási szakértők és befektetők számára nemzetközi piaccá és találkozóhellyé válik, és a számukra szükséges releváns digitális szolgáltatásokat be kell építeni a platformba. Támogatnia kell legalább a következő funkciókat: Egy személy és üzleti felhasználó azonosítása (digitális azonosító), valamint a platformban részt vevő különböző felek közötti megbízható adatmegosztás. Legalább két szolgáltatást integráltak, amelyek a külföldi magánszemélyek és vállalkozások letelepedési folyamatát érintik. Az integrált szolgáltatási folyamat végrehajtásában részt vevő valamennyi jogalany a Virtual Finland platformon egy közös vevői digitális szolgáltatási folyamat részeként interfészeken keresztül összekapcsolta saját, meglévő szolgáltatásait vagy adatait. |
|
64 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Cél |
Mikroelektronikai projekteket ítélnek oda |
Szám |
0 |
2 |
4. negyedév |
2022 |
Értesítés arról, hogy a Business Finland legalább 2 finanszírozási határozatot ítélt oda. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A projektek kiválasztása során értékelni kell a K+F+I tevékenységek minőségét és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek hogyan mozdítják elő a digitalizációt. A kiválasztási kritériumok közé tartozik a projekt minősége és alkalmassága, a projekt jövőbeli közvetlen és közvetett üzleti hatásai, a projekt alkalmassága az IPCEI alapötletéhez, valamint a nemzeti és uniós stratégiákhoz, valamint a projektkonzorcium minősége. |
|
|
65 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Mérföldkő |
Az összes kiválasztott projekt befejezése |
Zárójelentés a befejezett projektekről |
4. negyedév |
2025 |
Valamennyi támogatott projekt befejezése, a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések alapján, a pályázati dokumentumokban meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak megfelelően. A lekötött költségvetés teljes összege legalább 13 500 000 EUR. |
|||
|
66 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Mérföldkő |
A 6G-t, a mesterséges intelligenciát és a kvantuminformatikát kifejlesztő projekteket ítélnek oda |
Értesítés a 6G-t, a mesterséges intelligenciát és a kvantuminformatikát kifejlesztő projektekre nyújtott összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
4. negyedév |
2022 |
Egy olyan nyílt pályázati felhívás keretében, amelyben vállalatok és kutatóintézetek tesztelési környezeteket fejlesztenek ki és alkalmaznak, a Business Finland a pályázati felhívás kritériumai szerint kiválasztja a finanszírozandó projekteket. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A kiválasztási kritériumok közé tartozik a projekt minősége és alkalmassága, a projekt jövőbeli közvetlen és közvetett üzleti hatásai, a projektek nemzeti és uniós stratégiákra való alkalmassága, valamint a projektkonzorcium minősége. A projektek kiválasztása során értékelik a K+F+I tevékenységek minőségét és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek hogyan mozdítják elő a digitalizációt. |
|||
|
67 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Mérföldkő |
Az összes kiválasztott projekt befejezése |
Zárójelentés a befejezett projektekről |
4. negyedév |
2025 |
Valamennyi támogatott projekt befejezése, a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések tanúsága szerint, a pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak megfelelően. A lekötött költségvetés teljes összege legalább 9 000 000 EUR. |
|||
|
68 |
P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése |
Mérföldkő |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok elfogadása |
A parlament elfogadja a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvény és lakásszövetkezetekről szóló törvény módosításait |
2. negyedév |
2023 |
Annak érdekében, hogy a lakásinformációs rendszer hatályát kiterjesszék a lakásszövetkezetekre vonatkozó információkra, módosítani kell a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvényt, valamint a részvénytársaságokról szóló törvényt. A módosítások különösen a következőkre terjednek ki: – a lakásszövetkezetek azon kötelezettsége, hogy az alapvető adatokat strukturált, géppel olvasható formátumban tegyék hozzáférhetővé – a strukturált, géppel olvasható formátumban rendelkezésre bocsátott adatokhoz való hozzáférés joga |
|||
|
69 |
P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése |
Mérföldkő |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok hatálybalépése |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvény és a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosított rendelkezései, hatálybalépésüket jelezve |
2. negyedév |
2025 |
Annak érdekében, hogy a lakásinformációs rendszer hatályát kiterjesszék a lakásszövetkezetekre vonatkozó információkra, módosítani kell a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvényt, valamint a lakásszövetkezetekről szóló törvényt. A módosítások különösen a következőkre terjednek ki: – a lakásszövetkezetek azon kötelezettsége, hogy az alapvető adatokat strukturált, géppel olvasható formátumban tegyék hozzáférhetővé – a strukturált, géppel olvasható formátumban rendelkezésre bocsátott adatokhoz való hozzáférés joga A rendelkezések alkalmazásának megkezdéséhez kulcsfontosságú jellemzők az adatokra vonatkozó előírások és interfészek. |
|||
|
70 |
P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése |
Mérföldkő |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer lefedettségének kiterjesztése technikailag megvalósult. |
Zárójelentés a projekt befejezéséről |
2. negyedév |
2026 |
A Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium és a Nemzeti Földmérési Hivatal által végrehajtott projekt keretében a lakásszövetkezet adataira, az alapvető adatok (beleértve a lakásszövetkezeti hiteleket, javításokat és átalakításokat) a lakó- és kereskedelmi ingatlanok információs rendszerében való fenntartásának lehetőségére, valamint a kommunikáció interfészeire vonatkozó adatokat kell meghatározni. Az ügyfeleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy géppel olvasható formátumban megkapják a jogszabályban előírt, lakásszövetkezetekre vonatkozó információkat. Meg kell határozni a lakásszövetkezetekre vonatkozó adminisztratív információkhoz való hozzáférés közös eljárásait, és a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer lehetővé teszi a lakásszövetkezetekre vonatkozó adminisztratív információkhoz való strukturált, géppel olvasható formátumban történő hozzáférést. |
|||
|
71 |
P2C2R2 – Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, az igazgatás és az ellenőrzés fejlesztésével |
Mérföldkő |
Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése |
Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezés |
4. negyedév |
2021 |
Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése. A törvény meghatározza a finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. A törvény meghatározza legalább azon szervek szerepét és felelősségi körét, amelyek biztosítják, hogy: a) a mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó adatok gyűjtése és megbízhatósága, valamint azok elérésének nyomon követése; b) a vezetői nyilatkozatok, az ellenőrzési összefoglalók és a kifizetési kérelmek elkészítésére vonatkozó eljárások megléte; c) érvényben vannak-e a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkével összhangban a kedvezményezettekre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtésének és tárolásának alapjául szolgáló elvek. A törvény a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően lép hatályba. |
|||
|
72 |
P2C2R2 – Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével |
Mérföldkő |
Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: Információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez |
Az ellenőrzési funkció által készített ellenőrzési jelentés, amely megerősíti az adattárrendszer funkcióit |
4. negyedév |
2021 |
A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek az első kifizetési kérelem benyújtása előtt működésbe kell lépnie és működésbe kell lépnie. A rendszernek meglévő rendszereken kell alapulnia, és legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia: a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése; b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i–iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása. |
|||
H. P2C3 KOMPONENS: DIGITÁLIS BIZTONSÁG
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hozzájáruljon a kiberbiztonsági és információbiztonsági kérdések kezelésére szolgáló átfogó keret létrehozásához, ami a sikeres digitális átállás előfeltétele. Egy kiberbiztonság-fejlesztési program révén Finnországnak be kell ruháznia a polgári kiberbiztonsági készségekbe. Finnország célja továbbá, hogy megerősítse a pénzmosás elleni intézkedéseket egy olyan digitális rendszer létrehozásával, amely – a szükséges jogszabályi módosításokkal együtt – biztosítja a pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő különböző szereplők közötti jobb információcserét mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.
A komponens hozzájárul a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosításáról szóló 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás, valamint a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, különösen a kutatásra és az innovációra való összpontosításáról szóló, 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás megvalósításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
H.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P2C3R1): A pénzmosás megelőzésének hatékony felügyelete és végrehajtása
A reformnak elő kell segítenie a pénzmosás megelőzése és felderítése érdekében az illetékes hatóságok közötti információgyűjtést és -cserét, többek között az adatfeldolgozás és -elemzés automatizálása révén. Támogatást nyújt a felügyeleti hatóságon belüli adatfeldolgozás és a különböző hatóságok közötti információcsere javításához, valamint a pénzmosás elleni intézkedések hatékonyabb kockázatalapú felügyeletének végrehajtásához. A banki és fizetési számlák ellenőrzési rendszerét módosítani kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének, felderítésének és büntetőeljárás alá vonásának hatékonyabbá tétele érdekében. Javítani kell a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának időszerűségét, hatókörét és pontosságát.
A jogszabályi változások 2025. december 31-ig lépnek hatályba, és a pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő hatóságok és magánszektorbeli szereplők digitális eszközei 2026. június 30-ig működőképesek.
A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P2C3I1): Polgári kiberbiztonsági készségek
A beruházás célja a lakosság alapvető kiberbiztonsági készségeinek fejlesztése annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok biztonságosan használhassák a digitális szolgáltatásokat, és azonosíthassák a különböző eszközök, termékek és szolgáltatások használatához kapcsolódó kockázatokat.
Először is, a beruházás egy olyan kutatási projektet finanszíroz, amelynek célja, hogy valamennyi uniós tagállamtól információkat gyűjtsön és foglaljon össze arról, hogy az egyes országok hogyan biztosítják a polgárok számára az alapvető kiberbiztonságot. Másodszor, az információkat a kiberbiztonsági készségek oktatására és fejlesztésére szolgáló közös digitális platform létrehozására kell felhasználni, amelyet e beruházás támogat. A harmadik szakaszban a platformot különböző nyelveken bocsátják valamennyi európai polgár rendelkezésére.
A projektet egy kutatási konzorcium hajtja végre, amely a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium felügyelete alatt Finnország kulcsfontosságú kiberbiztonsági kutatóegyetemeit tömöríti.
A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P2C3I2): Kiberbiztonsági gyakorlatok
E beruházás célja kiberbiztonsági gyakorlatok biztosítása, valamint a társadalom kiberbiztonsági eseményekkel szembeni rezilienciájának és felkészültségének fejlesztése. A gyakorlatok kulcsszerepet játszanak a kibertámadások megelőzésében, kezelésében és megoldásában. A gyakorlatok lehetővé teszik a számítógépes támadások biztonságos környezetben történő kezelését és fejlesztését. A gyakorlatokat a felsőoktatási intézmények biztosítják az érintett közigazgatás személyzetének. 19 gyakorlat során legalább 2000 köztisztviselőt kell képezni.
A képzést az Alkalmazott Tudományok Egyeteme hajtja végre, amely Finnország kulcsfontosságú kiberbiztonsági köztisztviselőit tömöríti a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium felügyelete alatt.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
H.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók
|
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
73 |
P2C3R1 – A pénzmosás megelőzésének hatékony felügyelete és végrehajtása |
Mérföldkő |
A cégnyilvántartásról szóló törvény és a bank- és fizetésiszámla-ellenőrzési rendszerről szóló törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése |
A cégnyilvántartásról szóló törvény és a bank- és fizetésiszámla-felügyeleti rendszerről szóló törvény módosításainak rendelkezései, hatálybalépésüket jelezve |
4. negyedév |
2025 |
A pénzmosás elleni hatékony ellenőrzés és végrehajtás biztosítására irányuló beruházások lehetővé tétele érdekében módosítani kell a cégnyilvántartásról szóló törvényt és a banki fizetési számlák ellenőrzési rendszeréről szóló törvényt. A módosításoknak különösen a következőket kell tartalmazniuk: Cégnyilvántartásról szóló törvény (129/1979): -Szankciók érvényesítésének lehetősége a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk beérkezésének, pontosságának és időszerűségének biztosítása érdekében -Évenkénti nyilatkozattételi kötelezettség a szabadalmi és nyilvántartó hivatal felé arról, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkban nem történt változás A Bank- és fizetésiszámla-ellenőrzési rendszerről szóló törvény (571/2019) -A kérelem összeállítása: joghatóságukon belül a bűnüldöző szervek a vámhatóságok által végrehajtott összetett alkalmazás segítségével nyújthatják be kérelmüket, és kihasználhatják a vámhatóságok által megvalósított integráció előnyeit. -Tranzakciós adatok: a számlaügyletekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés az alkalmazandó jog értelmében az ilyen információk megszerzésére illetékes hatóságok számára lenne lehetséges, azaz a közzétételben bekövetkező változás csak a közzétételi technológia változását jelenti, nem pedig a hatóságok meglévő joghatóságának kiterjesztését. |
|||
|
74 |
P2C3R1 – A pénzmosás megelőzésének hatékony felügyelete és végrehajtása |
Cél |
Az adatfeldolgozás és a hatóságok közötti adatcsere automatizálásának fokozása |
% (százalékban) |
0 |
25 |
2. negyedév |
2026 |
A beruházásokat azzal a céllal kell végrehajtani, hogy fokozzák az automatizált adatfeldolgozást. A digitális infrastruktúrába történő beruházásoknak a következőket kell eredményezniük: i. gyűjtő alkalmazás és a számlaügyletekre vonatkozó információk hozzáadása a bank- és fizetésiszámla-ellenőrzési rendszerhez, ii. a tényleges tulajdonosok nyilvántartása időszerűségének, teljességének és pontosságának javítása, iii. a nemzeti pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázatértékelés digitális eszközei, iv. a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság ellenőrzési részlege, v. a pénzmosási elszámolási folyamat pénzügyi információs egység általi digitalizálása. Az illetékes hatóságok általi automatizált adattovábbítás, -fogadás és -feldolgozás mértékének 2026. június 30-ig el kell érnie a 25 %-ot, szemben azzal, hogy a projekt kezdetekor nem történt meg az automatizálás. A feldolgozott adatok a következőkre terjednek ki: – bankszámlákkal kapcsolatos információ – a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk – információáramlás és a nemzeti kockázatértékelés frissítésével kapcsolatos információk feldolgozása. Az üzemeltetési folyamatoknak ki kell terjedniük legalább a következőkre: – az adatok hozzáférhetőségének, feldolgozásának és elemzésének javítása – az információcsere javítása, az információk felhasználása és az illetékes hatóságok közötti együttműködés olyan módszerek alkalmazásával, amelyek egyre nagyobb mennyiségű adat feldolgozását teszik lehetővé. |
|
|
75 |
P2C3I1 – Polgári kiberbiztonsági készségek |
Mérföldkő |
A polgári kiberbiztonsági képzés digitális platformjának kialakítása |
Kifejlesztett és nyilvánosan hozzáférhető képzési platform |
4. negyedév |
2024 |
Ez magában foglalja (1) a kiberbiztonsággal kapcsolatos alapvető ismeretekre és készségekre, valamint azok oktatására vonatkozó követelmények meghatározását, valamint (2) az összes uniós nyelven nyilvánosan elérhető digitális képzési platform létrehozását az azonosított követelmények alapján. |
|||
|
76 |
P2C3I2 – Kiberbiztonsági gyakorlatok |
Cél |
Kiberbiztonsági képzésben részesült tisztviselők száma |
Szám |
0 |
2 000 |
4. negyedév |
2025 |
2021-ben három kiberbiztonsági képzést kell szervezni. Ugyanakkor a jövőbeli igények kielégítése érdekében az irányítócsoport segítségével ki kell alakítani a műszaki képzési környezetet. 2022 és 2025 között évente legalább négy gyakorlatot kell tartani. Összességében legalább 2000 tisztviselőt kell képezni. |
|
3. PILLÉR: A foglalkoztatási ráta és a képzettségi szint növelése a fenntartható növekedés fellendítése érdekében
I. P3C1 KOMPONENS: FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKAERŐPIACOK
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a foglalkoztatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. Finnországban csökken a munkaerő állománya, ami kihat az ország növekedési potenciáljára, miközben más skandináv országokhoz képest továbbra is magas a strukturális munkanélküliség, amit tovább súlyosbított a Covid19-válság.
A komponens célja a foglalkoztatási ráta növelése és a munkaerőpiac működésének megerősítése. Ezt az állami foglalkoztatási szolgálatok strukturális reformja és digitalizálása („északi foglalkoztatási modell”) révén kell megvalósítani. A foglalkoztatást azáltal is elő kell segíteni, hogy a törvényes nyugdíjkorhatárt megelőzően fokozatosan megszüntetik az időseknek nyújtott, kiterjesztett munkanélküli-ellátást, az úgynevezett „munkanélküliségi alagút”-at. A foglalkoztatás növelésének harmadik eleme a munka- és oktatásalapú bevándorlás elősegítése. Végezetül javasolt a fiatalok és a részleges munkaképességgel rendelkezők munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása is.
A komponens hozzájárul a munkavállalás ösztönzőinek javítására, valamint a készségek és az aktív befogadás javítására irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához, különösen a munkanélkülieknek és az inaktívaknak nyújtott, jól integrált szolgáltatásokon keresztül (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a foglalkoztatás támogatására és az aktív munkaerőpiaci politikák javítására irányuló intézkedések megerősítéséhez (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás). A komponens várhatóan hozzájárul majd a szociális jogok európai pillérének vonatkozó elveihez is.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
I.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P3C1R1): A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje
Az intézkedés célja az állami foglalkoztatási szolgálatok folyamatának reformja.
A reform a foglalkoztatási szolgáltatások új skandináv modelljére való átállást jelenti, amely az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott és integrált szolgáltatások javítása révén erősíti az aktív munkaerőpiaci politikákat. A modell az álláskeresők aktív munkakeresésére vonatkozó kötelezettséget is magában foglal. Az új modell alkalmazása várhatóan mintegy 10 000 fő foglalkoztatásához fog hozzájárulni.
A modellt ki kell egészíteni az állami foglalkoztatási szolgálatok digitális információs rendszerének kifejlesztésével, amely a következő funkciókat foglalja magában:
I)ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer;
II)időpontfoglalási rendszer;
III)önbejelentő eszköz („üzenetszolgáltatás”);
IV)online pályaorientációs szolgáltatás.
A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.
2. reform (P3C1R2): A munkanélküli-járadék további időtartamának megszüntetése
A reform célja a foglalkoztatás ösztönzése az idősebbek munkavállalását hátráltató tényezők felszámolása és az elbocsátások idősebb munkavállalókra való összpontosításának csökkentése révén. Egy ilyen reform bevezetésének szükségessége abból a tényből ered, hogy a keresethez kapcsolódó álláskeresési járadékok további időtartamának igényléséhez való jog a kötelező nyugdíjkorhatárhoz közeledő idősebbek munkanélküliségi időszakainak meghosszabbítását eredményezi.
Az intézkedés a munkanélküliségbiztosításról szóló törvény módosításából áll annak érdekében, hogy fokozatosan megszűnjön a jövedelemalapú munkanélküli-ellátások további időtartamának igényléséhez kapcsolódó korhatár. A várt hatás a foglalkoztatotti létszám növekedése körülbelül 7 900 fővel 2029 végére, azaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkeretén túl.
A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.
3. reform (P3C1R3): A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése
A reform célja a nemzetközi tehetségek vonzása a munkavállaláson és oktatáson alapuló tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén. Ez várhatóan növeli majd a képzett munkaerő bevándorlását, és javítja a nemzetközi diplomások lehetőségeit arra, hogy Finnországban találjanak munkát. Következésképpen a reformnak hozzá kell járulnia az egyes ágazatokban jelentkező munkaerőhiány kezeléséhez, különösen azáltal, hogy a vezető és a növekvő ágazatokban szakértőket, diákokat és kutatókat biztosít.
Az intézkedés a bevándorlási jogszabályok javítására (nevezetesen a külföldiekről szóló 301/2004. törvény 5. fejezetének módosítására) és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos eljárások lerövidítésére irányuló, kiterjedt közigazgatási projektből áll. A tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozásához szükséges napok átlagos számának csökkentése mellett gyorsított eljárást kell létrehozni a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozók, a szakemberek és családtagjaik számára.
A jogalkotási reformot támogatja a digitális infrastruktúrába való beruházás annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyezési rendszer és a tartózkodási engedély eljárásában más információs rendszerek készen álljanak a munka- és oktatásalapú bevándorlás igényeinek kielégítésére. A digitális infrastruktúra a következő fejlesztési területeket foglalja magában:
I) új digitális struktúrák és funkciók;
II) rendszerintegrációs és adatátviteli interfészek;
III) a kérelmek nyilvántartásba vételéhez és feldolgozásához kapcsolódó rendszerfejlesztés;
IV) a „Fast Track” megvalósítása;
V) ágazatközi, tudásalapú irányítási képességek;
VI) a megreformált folyamatot támogató ügyfél-iránymutatások és utasítások, kommunikáció és marketing;
VII)a reform által megkövetelt használhatóság és teljesítmény javítása, a telepítést támogató intézkedések és az automatizálási szabályzat növelése.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
4. reform (P3C1R4): A fiataloknak nyújtott multidiszciplináris szolgáltatások megerősítése (Ohjaamo-szolgáltatások)
A reform célja az egyablakos ifjúsági központok (Ohjaamo) multidiszciplináris jellegének megerősítése, és különösen a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) szükségleteinek kielégítése foglalkoztatási kilátásaik javítása érdekében. Ezt úgy kell elérni, hogy az önkormányzatokat ideiglenesen ösztönzik arra, hogy forrásokat vonzzanak az ohjaamoi szolgáltatásokhoz, vagy azokhoz igazítsák azokat, ezáltal javítva a fiatalok igényeinek való megfelelést azáltal, hogy kombinált oktatási, egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szolgáltatásokat kínálnak. Az Ohjaamo szolgálatai szervezetek társulását alkotják, és az ott dolgozó szakértők többsége továbbra is saját szervezetében dolgozik. Ha egy önkormányzat új alkalmazottat vesz fel az ohjaamoi szolgálatokhoz, az önkormányzat kérheti egy további személy személyzeti költségeinek finanszírozását, akinek ideiglenes alkalmazottnak kell lennie, és az önkormányzatnak – különösen képzések révén – biztosítania kell a szervezeti egységek munkakultúrájának és működési gyakorlatainak reformját. Ez az ösztönző modell várhatóan az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak, valamint az oktatási ágazat szakértelmének az ohjaamoi szolgáltatási pontokba történő hatékonyabb integrálásához vezet. A reform finanszírozása a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Fejlesztési és Közigazgatási Központon (KEHA Centre) keresztül történik.
Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P3C1I1): A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét javítása
A beruházás célja a foglalkoztatási ráta növelése a részleges munkaképességű személyek, köztük a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci részvételének növelése révén, valamint a mentális egészség és a munkaképesség javítása révén a foglalkoztatási ráta növelése, tekintettel a munkával töltött életpálya meghosszabbítására.
A beruházás a következő beavatkozásokból áll:
I)új köztes munkaerőpiaci szereplő létrehozása az olyan személyek alkalmazkodásának és elhelyezésének előmozdítása érdekében, akik esetében jelentős a kockázata annak, hogy tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról;
II)a részleges munkaképességű és mentális egészségi zavarban szenvedők szolgáltatási hiányosságainak kezelése: ezt képzéseken keresztül, a meglévő munkaképességi programnak további öt településre vagy közös önkormányzati hatóságra való kiterjesztésével, valamint a meglévő egyéni elhelyezési és támogatási modell hat további kórházi körzetre való kiterjesztésével kell megvalósítani.
III)A munkaképességgel kapcsolatos megelőző támogatás testi és mentális egészséggel kapcsolatos intézkedések révén egyének és munkahelyek számára. Számos munkahelyen hiányoznak a szervezeti intézkedések, nem hatékony az együttműködés, nem egyértelműek a munkaképességet támogató felelősségi körök, ami rövidebb szakmai pályafutást eredményez. Létre kell hozni egy virtuális munkaképességi központot, amely megkönnyíti az információk keresését és terjesztését, valamint a munkaképességet támogató gyakorlati intézkedéseket kell tenni.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
I.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók
|
Mennyiségi mutatók
|
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
77 |
P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje |
Mérföldkő |
Az álláskeresők szolgáltatási folyamatára vonatkozó skandináv foglalkoztatási szolgálati modellt szabályozó állami foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési szolgálatról szóló törvény hatálybalépése |
Az állami foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési szolgálatról szóló törvény hatálybalépése |
2. negyedév |
2022 |
Az álláskeresési szolgálat skandináv modelljét szabályozó állami foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési szolgálatról szóló törvény hatálybalépése.
|
|||
|
78 |
P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje |
Cél |
A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljével összhangban végzett álláskeresési interjúk éves számának növekedése |
Szám |
1 000 000 |
2 000 000 |
4. negyedév |
2023 |
Az álláskeresési interjúk éves száma legalább 2 000 000 (a 2019-ben lefolytatott 1 000 000 interjúhoz képest). A skandináv foglalkoztatási szolgálati modell háromféle interjút foglal magában: Az álláskeresők első állásinterjúi, álláskeresői megbeszélések és kiegészítő munkakeresési megbeszélések. A különböző típusú személyes meghallgatások szervezését az állami foglalkoztatási szolgálatok ügyfél-információs rendszereinek felhasználásával kell nyomon követni. |
|
|
79 |
P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje |
Mérföldkő |
A skandináv foglalkoztatási szolgálati modellben előírt mind az öt digitális funkció beépül az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe, és működik. |
Az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe integrált és működőképes digitális funkciók |
4. negyedév |
2023 |
A digitális infrastruktúra mind az öt funkcióját ki kell fejleszteni és integrálni kell az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe, és azoknak teljes mértékben működőképesnek kell lenniük a skandináv foglalkoztatási szolgálati modell végrehajtásának lehetővé tétele érdekében. Az öt érintett funkció a következő: -az ügyfélszolgálati igények felmérésére szolgáló eszközök bővítése; -az automatikus álláskeresési profil kiegészítése; -álláskeresési önbevallási rendszer álláskeresők számára; -elektronikus kinevezési rendszer az álláskeresési interjúkhoz; -online ügyfélszolgálati tanácsadás. |
|||
|
80 |
P3C1R2 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkanélküli-járadék további időtartamának megszüntetése |
Mérföldkő |
A munkanélküli biztosításról szóló törvény jogszabály-módosításainak hatálybalépése a munkanélküli-ellátás további időtartamának fokozatos megszüntetéséről |
A munkanélküli biztosításról szóló törvény módosításaiban foglalt rendelkezések, hatálybalépésük megjelölése |
|
|
|
2. negyedév |
2023 |
A munkanélküli biztosításról szóló törvények módosításainak hatálybalépése. A jogszabály-módosítások magukban foglalják a munkanélküli biztosítási többletnapok fokozatos eltörlését annak érdekében, hogy a további időtartamra való jogosultságra vonatkozó minimális életkor az 1963-ban születettektől kezdődően egy évvel/korcsoporttal nőjön, és az 1965-ben és azt követően születettek esetében teljes mértékben megszűnjön a további időtartam. |
|
81 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Mérföldkő |
A törvény diákokkal, kutatókkal és gyakornokokkal kapcsolatos jogszabályi módosításainak hatálybalépése (719/2018) |
A 719/2018. sz. törvény módosításainak a diákokra, kutatókra és gyakornokokra vonatkozó rendelkezései, hatálybalépésüket jelezve |
2. negyedév |
2022 |
A hallgatókra, kutatókra és gyakornokokra vonatkozó jogszabály-módosítás hatálybalépése (719/2018). A módosításnak tartalmaznia kell legalább a következőket: -a tartózkodási engedély típusának a felsőoktatási tanulmányok esetében ideiglenes (B) fokozatról folyamatosra (A) történő megváltoztatása. Ez az állandó tartózkodási engedély gyorsabb megadásának lehetőségét eredményezi; -a tanulmányokkal összefüggő tartózkodási engedély időtartamának meghosszabbítása egy évről a tanulmányok teljes időtartamára, amennyiben ezek a tanulmányok bizonyos végzettséget eredményeznek; -a munkához való joggal kapcsolatos rendelet központosítása és pontosítása. |
|||
|
82 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Mérföldkő |
A külföldiekről szóló törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése (301/2004) |
A külföldiekről szóló törvény módosításaiban foglalt, hatálybalépésüket jelző rendelkezések |
|
|
|
2. negyedév |
2023 |
A külföldiekről szóló törvényt (301/2004) módosítani kell azzal a céllal, hogy észszerűsítse a munkavállaláson és oktatáson alapuló bevándorlásra vonatkozó engedélyezési eljárásokat. A jogszabály-módosítások a következőket tartalmazzák: -a munkáltató és a kérelmező kötelezettségeinek pontosítása a kérelmezési eljárásban -a szakember tartózkodási engedélyének a saját kategóriája szerinti megkülönböztetése, az engedély megadásának felülvizsgált feltételeivel -a finn diplomáciai képviseletek külföldi tevékenységeire vonatkozó szabályzat módosítása, valamint -a tartózkodási engedélyek kiadásának felülvizsgált feltételei. |
|
83 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Cél |
A szakemberek és a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozók számára gyorsított eljárás részét képező tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozására rendelkezésre álló napok átlagos számának csökkenése |
Szám |
47 |
14 |
4. negyedév |
2022 |
A tartózkodási engedélyek feldolgozására gyorsított eljárást kell létrehozni a szakemberek (egy vállalat közép- vagy felső vezetésében vagy különleges szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozó szakemberek), a növekedésben részt vevő vállalkozók és családtagjaik számára, amelyben a gyorsított eljárást választó célcsoportnak 14 napos feldolgozási időre vonatkozó szolgáltatási kötelezettségvállalást kell adni (szemben a 2018–2020-as időszakban a szakemberek és a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozók tartózkodásiengedély-eljárásának 47 napos átlagos időtartamával, az engedélyek számával súlyozva). A gyorsított ügyintézésre vonatkozó kötelezettségvállalás azokra az elektronikus alkalmazásokra vonatkozik, amelyek megfelelnek a gyorsított eljárásra vonatkozó követelményeknek. A növekedési potenciállal rendelkező vállalkozó és a szakorvos meghatározását, valamint a tartózkodási engedély kiadásának feltételeit a külföldiekről szóló törvény tartalmazza (301/2004). |
|
|
84 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Cél |
A munkavállaláson és képzésen alapuló tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozására rendelkezésre álló napok átlagos számának csökkenése |
Szám |
82 |
30 |
4. negyedév |
2024 |
A munkavállalási és oktatási célú tartózkodási engedélyek feldolgozási idejét átlagosan 30 napra kell csökkenteni. A cél az elektronikus tartózkodási engedély iránti kérelmekre vonatkozik. Az alapérték a munkavállalók, a szakemberek és a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozók tartózkodási engedélyével kapcsolatos eljárások 2018-2020 közötti súlyozott átlagos időtartamát tükrözi. |
|
|
85 |
P3C1R4 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A multidiszciplináris szolgáltatások megerősítése a fiatalok számára (Ohjaamo-szolgáltatások) |
Cél |
Az integrált egészségügyi és szociális szolgáltatásokat és oktatási szakértelmet kínáló ohjaamoi szolgáltatási pontok arányának növelése |
% (százalékban) |
33 |
60 |
4. negyedév |
2024 |
Az egyablakos ügyfélszolgálati központok legalább 60 %-ának integrált egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatásokat kell nyújtania (a 2019. decemberi 33 %-hoz képest). A cél elérését felmérések és önkormányzati alkalmazások segítségével kell nyomon követni és mérni. |
|
|
86 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Mérföldkő |
Az állami tulajdonban lévő új vállalatalapú köztes munkaerőpiaci szereplőről szóló törvény hatálybalépése |
Az állami tulajdonban lévő új, vállalaton alapuló köztes munkaerőpiaci szereplőről szóló törvény rendelkezései, hatálybalépésüket jelezve |
2. negyedév |
2022 |
Az állami tulajdonban lévő új vállalatalapú köztes munkaerőpiaci szereplőről szóló törvény hatálybalépése. A törvény meghatározza legalább a különleges megbízó társaságot, annak célját és feladatait, a célcsoportot, a szervezetet, a finanszírozást és az egyéb foglalkoztatási tevékenységekhez való viszonyt. A törvény előfeltétele annak, hogy a nemzeti költségvetésben az általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ) teljesítményének ellentételezéseként rendelkezésre álljanak a források. |
|||
|
87 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A köztes munkaerőpiaci szereplő által 2023. december 31-én foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek száma |
Szám |
0 |
400 |
4. negyedév |
2023 |
2023. december 31-én az új köztes munkaerőpiaci szereplőnek legalább 400 fogyatékossággal élő személyt kell foglalkoztatnia. |
|
|
88 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A köztes munkaerőpiaci szereplő által 2025. december 31-én foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek száma |
Szám |
400 |
700 |
4. negyedév |
2025 |
2025. december 31-én a köztes munkaerőpiaci szereplőnek legalább 700 fogyatékossággal élő személyt kell foglalkoztatnia. |
|
|
89 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A munkaképességi program és az egyéni alkalmazási és támogatási modell kiterjesztése 11 új területre |
Szám |
0 |
11 |
4. negyedév |
2024 |
A munkaképességi programot ki kell terjeszteni öt új település vagy közös önkormányzati hatóság területére, és az egyéni elhelyezési és támogatási modellt hat új kórházi körzet területére is ki kell terjeszteni. |
|
|
90 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A mentális egészséget és a munkaképességet támogató intézkedésekben részt vevő munkahelyek és foglalkozás-egészségügyi egységek száma |
Szám |
0 |
1 000 |
4. negyedév |
2024 |
A meglévő mentális egészség program kiterjesztéseként legalább 1000 munkahelynek és foglalkozás-egészségügyi egységnek részt kell vennie a mentális egészség és a munkaképesség javítását célzó intézkedésekben, például képzésben, coachingban vagy egyéb fejlesztési tevékenységekben. A kompetencia megerősítését a módszerek bevezetésének, valamint a képzési, coaching- vagy egyéb fejlesztési intézkedésekben való részvétel nyomon követése révén kell értékelni. |
|
J. P3C2 KOMPONENS: A KOMPETENCIASZINT EMELÉSE ÉS A FOLYAMATOS TANULÁS REFORMJA
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a globalizációból, valamint a finn gazdaságot érintő és a foglalkoztatást veszélyeztető technológiai és demográfiai változásokból eredő kihívásokkal foglalkozik. A munkaképes korúak – köztük az alacsony képzettségűek – készségeinek (átképzés és továbbképzés révén történő) fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából fontos területeken kulcsfontosságú a munkaerő foglalkoztathatóságának erősítéséhez az egyre inkább digitalizálódó és környezetbarátabb gazdaságban.
E komponens általános célja Finnország kompetenciaszintjének növelése és a felsőoktatási rendszer hatékonyságának növelése. E cél elérése érdekében a komponens a következő tevékenységeket foglalja magában: i. a folyamatos tanulás reformja a jövőbeli kompetenciaigények kielégítése érdekében; ii. beruházás a folyamatos tanulás digitalizálásába; iii. a felsőoktatási hallgatói helyek számának növelése; valamint iv. beruházás az Åland-szigeteken a felsőoktatás digitalizálásába és korszerűsítésébe.
A komponensnek támogatnia kell a munka világa és az oktatás közötti zökkenőmentesebb átmenetet. Hozzájárul továbbá a foglalkoztatási feltételek javításához, különösen az alulreprezentált csoportok körében, valamint ahhoz, hogy a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban az emberek új feladatokat vállalhassanak.
A komponens hozzájárul a munkavállalás ösztönzőinek javítására, valamint a készségek és az aktív befogadás javítására irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához, különösen a munkanélkülieknek és az inaktívaknak nyújtott, jól integrált szolgáltatások révén (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a foglalkoztatás támogatására és az aktív munkaerőpiaci politikák javítására irányuló intézkedések megerősítéséhez (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
J.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P3C2R1): A folyamatos tanulás reformja
E reform célja a munkaképes korúak (köztük az alulreprezentált csoportokhoz tartozók) foglalkoztatási lehetőségeinek javítása készségeik és kompetenciáik fejlesztése révén, valamint a vállalkozások hosszú távú növekedési potenciáljának és a régiók életképességének támogatása. A reform célja, hogy javítsa az oktatási kurzusok kínálatának és a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelést.
Az intézkedés a következő beavatkozásokból áll: i. a folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó szolgáltató központ létrehozása a reform végrehajtásának előmozdítása érdekében; ii. a munkaerő- és kompetenciaigények előrejelzésére szolgáló rendszer létrehozása; iii. képzési programok végrehajtása, amelyek támogatják a digitális átállást, az új munkamódszerek megértését, a polgárok képességét az új digitális eszközök kezelésére, valamint a karbonsemleges társadalomra való méltányos átállást; valamint iv. személyre szabott képzések szervezése a pályaorientációs szolgáltatások, gyakorlatok és eszközök minőségének javítása érdekében.
A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P3C2I1): Digitalizációs program a folyamatos tanulásért
E beruházás célja, hogy lehetővé tegye és felgyorsítsa az oktatási, képzési és készségfejlesztési rendszer közigazgatási határokon átnyúló átalakítását azáltal, hogy széles körű digitalizációs programot hajt végre a folyamatos tanulást támogató digitális szolgáltatások és információs erőforrások fejlesztése érdekében. A meglévő és az új digitális szolgáltatások fejlesztésének a felsőoktatás innovációs kapacitását is növelnie kell, és meg kell könnyítenie a digitális oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Az intézkedés két fő elemből áll: i. digitális szolgáltatási csomag létrehozása a folyamatos tanulás érdekében, amely lefedi a teljes oktatási rendszert és a közigazgatási határokat; valamint ii. a digitalizáció és a rugalmas tanulás megerősítése a felsőoktatási intézményekben. Ennek eredményeként az új digitális megoldásoknak olyan szolgáltatásokat, szolgáltatási láncokat és szolgáltatási csomagokat kell biztosítaniuk, amelyek a jelenleginél lényegesen jobban megfelelnek a fogyasztók igényeinek, csökkentik a különböző szereplők közötti átfedéseket, és javítják az adminisztratív határokon átnyúlóan használt erőforrások és működési módszerek hatékonyságát.
A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P3C2I2): Az oktatási szint javítása a felsőoktatási hallgatói helyek növelésével
E beruházás célja az oktatás szintjének növelése a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése révén. Ez várhatóan hozzájárul a gazdasági fellendüléshez és enyhíti a Covid19-világjárvány negatív hatásait azáltal, hogy felgyorsítja a fiatalok felsőoktatáshoz való hozzáférését.
Az intézkedés lényege, hogy legalább 600-zal növelni kell a munkaerőhiánnyal küzdő szakmai ágazatoknak megfelelő szakképzettséget nyújtó felsőoktatási intézmények számára kiutalt férőhelyek számát. Ezen ágazatok közé tartozik a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, a technológia és az IKT-ágazat. Valamennyi kiválasztott szakmai ágazatnak hozzá kell járulnia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtásához. A beruházás a hallgatók képzésének költségeit fedezi a felsőoktatási intézmény számára a tanulmányok teljes időtartama alatt.
A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P3C2I3): A kompetenciaszint emelése és a folyamatos tanulás megújítása, az oktatás digitalizálása és korszerűsítése Ålandban
E beruházás célja az oktatási rendszer által biztosított készségek minőségének javítása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítése, a munkahelyteremtés és a vállalkozói szellem támogatása Åland-szigeteken.
Az intézkedés a következőkből áll: i. hallgatóközpontú digitális oktatás bevezetése valamennyi felsőoktatási intézményben, az alapképzéstől a posztgraduális tanulmányokig (ez azt a célt szolgálja, hogy egyre több diák vegyen részt a felsőoktatásban, függetlenül a fizikai távolságtól vagy a különböző élethelyzetektől, beleértve a munka és a tanulmányok ötvözését is); ii. a felsőoktatási intézmények digitális orientációs és irányítási rendszerének aktualizálása és fejlesztése annak érdekében, hogy az integrálható legyen a nemzeti adatbázisokba és a folyamatos tanulás nemzeti digitális ökoszisztémáiba (ennek célja egyenlő feltételek biztosítása az Åland-szigeteken folytatott tanuláshoz, más finn felsőoktatási intézményekhez viszonyítva); iii. két új alapképzési és mesterképzési program létrehozása a digitalizáció, az automatizálás és a megújuló energia területén (amelynek célja a kutatás, a fejlesztés és az innováció előmozdítása az érintett tárgykörben).
A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.
J.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
Időpont |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
91 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Mérföldkő |
A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó szolgáltató központról szóló törvény hatálybalépése |
A folyamatos tanulási és foglalkoztatási szolgáltató központról szóló törvény hatálybalépése |
4. negyedév |
2021 |
A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó finn szolgáltatóközpontról szóló törvény hatálybalépése. A törvény legalább az alábbiakat tartalmazza: i. a szolgáltató központ szervezete és felépítése; ii. a küldetés és a célkitűzések; iii. oktatási és készségfejlesztési szolgáltatások finanszírozása. A szolgáltatási központ létrehozásának célja a szolgáltatási rendszer oly módon történő megreformálása, hogy a munkaképes korú népesség készségeinek fejlesztése szorosabban kapcsolódjon a munkával töltött élet igényeihez, valamint a regionális iparágak fejlesztéséhez és megújításához. A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó szolgáltató központot úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a munkaképes korú népesség körében a készségek fejlesztését és a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. |
|||
|
92 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Mérföldkő |
A munkaerő- és kompetenciaigényekre vonatkozó középtávú előrejelzési modell kiteljesítése |
A középtávú előrejelzési modell működik |
4. negyedév |
2023 |
Ki kell alakítani és működőképessé kell tenni a munkaerő- és kompetenciaigények előrejelzési rendszerét. A modellnek erősítenie kell a munkaképes korú népesség által igényelt készségek előrejelzésére irányuló képességet. A modellnek tartalmaznia kell a munkaerő iránti rövid, közép- és hosszú távú kereslet, az oktatás és a készségigények előrejelzését, valamint a különböző munkaerő-kínálati folyamatok alakulásának értékelését (az oktatás különböző szintjein szerzett képesítések számának előrejelzésével, a szakmai átmenetek alakulásának értékelésével, valamint a munkanélküliek és a munkaerőpiacon kívüli személyek munkaerő-potenciáljának értékelésével). |
|||
|
93 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Mérföldkő |
Az első pályázati felhívás közzététele a digitális és zöld készségek fejlesztését célzó képzés biztosítására |
Az első pályázati felhívás közzététele |
1. negyedév |
2022 |
Az első pályázati felhívás közzététele a digitális készségek és/vagy zöld készségek fejlesztését célzó képzés biztosítására. Az újonnan felmerülő képzési és oktatási igények rugalmas kielégítése érdekében 2024. december 31-ig várhatóan rendszeresen kiírják a későbbi közbeszerzési felhívásokat vagy ajánlati felhívásokat. A képzés legalább 20 %-át különösen a digitális átállás (15 %) és a karbonsemleges társadalomra való méltányos átállás (5 %) támogatására kell fordítani. E célból a pályázati felhívásokra vagy a versenypályázatokra vonatkozó feladatmeghatározásnak tartalmaznia kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. és VII. mellékletében meghatározott alkalmazandó beavatkozási területeknek (Hozzájárulás a zöld készségekhez és munkahelyekhez, valamint a zöld gazdasághoz (01) és A digitális készségek fejlesztésének támogatása (108)) megfelelő kiválasztási/támogathatósági kritériumokat. |
|||
|
94 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Cél |
A digitális és zöld készségek fejlesztését célzó képzésben részt vevő személyek száma |
Szám |
0 |
7 800 |
2. negyedév |
2025 |
Legalább 7800 főnek, akik közül 1500 alulreprezentált csoportok tagja, részt kell vennie a 93. mérföldkőben említett felhívások útján indított képzési programokban. Minden felhívásnak a 93. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. Az oktatási szinttől független kiegészítő oktatási modellt kell kidolgozni, tesztelni és végrehajtani. Az alulreprezentált csoportok (köztük az idősek) részvételét tájékoztatási tevékenységek, iránymutatás, támogatási intézkedések és célzott képzések révén fokozni kell. A célzott képzés olyan képzés, amelynek célja, hogy elősegítse az alulreprezentált csoportok hozzáférését a kontextuális tanuláshoz és a személyre szabott szolgáltatásokhoz. |
|
|
95 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Cél |
A szakértelmük növelése érdekében képzésben részt vevő pályaorientációs szakemberek száma |
Szám |
0 |
300 |
4. negyedév |
2024 |
A pályaorientációs szakemberek szakértelmének fejlesztése érdekében legalább 300 pályaorientációs szakembernek további speciális képzésben kell részesülnie az oktatók digitális készségeivel, a nyelvi és kulturális tudatossággal, a zöld átmenettel és a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatban. A különböző szervezetek széles körének (ideértve az önkormányzatokat, a munkaügyi igazgatást, az oktatási intézményeket) pályaorientációs szakembereit az ismeretek széles körű terjesztésének biztosítása érdekében kell megcélozni. |
|
|
96 |
P3C2I1 – A folyamatos tanulás digitalizálási programja |
Mérföldkő |
A digitális folyamatos tanulási szolgáltatások informatikai architektúrájának befejezése |
Az informatikai architektúra elkészült és működőképes |
4. negyedév |
2021 |
Ki kell fejleszteni és teljes mértékben működőképessé kell tenni a folyamatos digitális tanulási szolgáltatások informatikai architektúráját. Az architektúra meghatározza az erőforrások elosztásának tervezésére és a szolgáltatásnyújtás jelenlegi gyakorlatainak észszerűsítésére szolgáló keretet, hogy a folyamatos tanulást szolgáló, ügyfélorientált digitális szolgáltatásokat hozzon létre. Ennek érdekében figyelembe veszi az informatikai fejlesztés valamennyi szükséges szempontját, beleértve az üzleti képességeket, az összetevőket, az alkalmazásokat, a felhasználói csoportokat és az adatobjektumokat. Az informatikai architektúra a meglévő digitális szolgáltatások frissítésének és új digitális szolgáltatások kidolgozásának az alapja, és magában foglalja a kifejlesztendő szolgáltatások listáját. |
|||
|
97 |
P3C2I1 – A folyamatos tanulás digitalizálási programja |
Cél |
A folyamatos tanulást szolgáló, működő új digitális szolgáltatások aránya |
% (százalékban) |
0 |
80 |
4. negyedév |
2024 |
A 96. mérföldkőben említett informatikai architektúrában meghatározott és felsorolt új digitális szolgáltatások legalább 80 %-ának működőképesnek kell lennie, és elérhetőnek kell lennie a különböző ügyfélcsoportok számára. Az oktatás és a munka világába való zökkenőmentes átmenetet támogató szolgáltatásokat kell bevezetni. A szolgáltatások legalább a következőket foglalják magukban: a) a kompetenciák, érdeklődési területek és képességek feltérképezése; b) információk a kompetenciaigényekről, a munkaerőpiacról, a juttatásokról és az oktatás biztosításáról; c) a pályaorientáció, a kompetenciafejlesztés és a karriertervezés támogatása. |
|
|
98 |
P3C2I2 – Az oktatási szint javítása a felsőoktatási hallgatói helyek növelésével |
Cél |
A hallgatók felsőoktatási intézményekbe való felvételének növelése |
Szám |
0 |
600 |
4. negyedév |
2022 |
A felsőoktatási intézmények 2022-ben legalább 600 tanulmányi férőhellyel növelik felvételüket a Finnország fenntartható növekedési programja végrehajtásának támogatását és a munkaerőhiány kezelését célzó első ciklusos képzési programok keretében. Ez várhatóan kiegészíti a felsőoktatási intézmények felvételének 2020-tól kezdődő bővítésére már elkülönített nemzeti finanszírozást. 2021 végéig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak és a felsőoktatási intézményeknek meg kell állapodniuk arról, hogy mely tanulmányi területeket és mely felsőoktatási intézményeket célozzák meg. A tanulmányi helyek számának növelését azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb az igény az oktatásra és a készséghiányra. A kiválasztási kritériumok magukban foglalják a munkaerő iránti regionális és nemzeti keresletet, az oktatás iránti igényt és azt, hogy a programok mennyire hatékonyan támogatják a jövő új készségigényeit, többek között az egészségügyi ágazatra, a fejlett technológiákra és az IKT-ágazatokra összpontosítva. Az új hallgatók várhatóan legkésőbb 2022 őszén (a 2022/2023-as tanévben) vesznek részt képzési programokban. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a hallgatók felvételének növekedését a hallgatók 2022-es bevitelének és a 2017-2019 közötti maximális éves bevitelként meghatározott alapértéknek az összehasonlításával ellenőrzi. |
|
|
99 |
P3C2I3 – A kompetenciaszint növelése és a folyamatos tanulás megújítása, az oktatás digitalizálása és korszerűsítése Ålandban |
Cél |
A felsőoktatásban jelentős digitális elemeket tartalmazó korszerűsített kurzusok aránya Ålandban |
% (százalékban) |
10 |
70 |
4. negyedév |
2024 |
A széles körű digitális elemeket (azaz az egyéni kurzusok legalább 25 %-a távoktatásban folyik, vagy egy adott kurzus anyagainak legalább 30 %-a különféle digitális formákat ölt) tartalmazó korszerűsített kurzusok arányát (2020-ban már meglévő, a célkövetelményeknek megfelelő kurzusok, azaz a megfelelő mennyiségű digitális elemet tartalmazó korszerűsített kurzusok) 10 %-ról az Ålandi Egyetem Nyílt Egyetemének programtanfolyamain és felsőoktatási kurzusain nyújtott összes egyetemi kurzus 70 %-ára kell növelni. Ez az elméleti oktatást is magában foglaló kurzusoknak felel meg (az olyan tanfolyamok, amelyek csak a gyakorlati készségek oktatását foglalják magukban, ki vannak zárva a célkitűzésből). A támogatási rendszereket digitalizálni kell, és kompatibilissé kell tenni a nemzeti nyilvántartásokkal és adatbázisokkal. A tanárokat és az érintett támogató személyzetet képzésben kell részesíteni a digitális multiformális pedagógia és az új digitális adminisztratív rendszerek használata terén. Az Ålandi Egyetem digitális berendezéseit és szoftvereit korszerűsíteni és bővíteni kell. |
|
K. P3C3 KOMPONENS: K+F+I, KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA ÉS KÍSÉRLETI PROJEKTEK
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a kutatás, fejlesztés és innováció területén jelentkező kihívásokkal foglalkozik. Annak ellenére, hogy az európai innovációs eredménytábla szerint évek óta az innováció vezetői közé tartozik, Finnország 2010-ben visszaesett a KFI-tevékenységekbe történő beruházások terén, különösen a K+F+I tevékenységekbe történő magánberuházások tekintetében. A Finnország előtt álló másik kihívás az, hogy fokozni kell az együttműködést az állami K+F+I szervezeteken belül, valamint a K+F+I-ben részt vevő állami és magánszervezetek között, nemzetközi szinten is.
A komponens célja, hogy hozzájáruljon a K+F+I intenzitás megerősítéséhez, Finnországban a K+F+I kiadások arányának 2030-ig a GDP 2,9 %-áról (2019) 4 %-ra történő emeléséhez, valamint a K+F+I tevékenységek ambíciószintjének növeléséhez, összhangban a 2020 tavaszán elfogadott nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ütemtervvel. E célból a komponens két beruházási csomagot javasol, amelyek célja a zöld átállás előmozdítása, valamint a fenntartható növekedést és a digitalizációt támogató kutatási és innovációs infrastruktúrába való beruházás.
A zöld átállást előmozdító csomag magában foglalja a vezető vállalatok projektjeinek támogatására, a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítására és a kulcsfontosságú ágazatokban a kompetenciák erősítésére, valamint a növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására irányuló beruházásokat (1–4. beruházás).
Annak biztosítása érdekében, hogy az e komponenshez tartozó beruházások megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a feldolgozóipari felhasználást is 30 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 31 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 32 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 33 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. A következő K+F+I cselekvéseket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Azok a K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásaik szintjén technológiailag semleges eredményekhez vezetnek; Az alacsony környezeti hatású alternatívákat támogató K+F+I intézkedések, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. azok a K+F+I intézkedések, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legkisebb környezeti hatással járó alternatívák kifejlesztésére összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyekre nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.
Az innovációt és a kutatási infrastruktúrákat támogató csomag helyi kutatási infrastruktúrák, nemzeti kutatási infrastruktúrák és innovációs infrastruktúrák fejlesztésére irányuló beruházásokat tartalmaz.
A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások megvalósításához, amelyek célja, hogy a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a kutatásra és innovációra, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energetikai átállásra és a fenntartható közlekedésre összpontosítsák (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítsák, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható és hatékony infrastruktúrára, valamint a kutatásra és innovációra (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).
K.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. beruházás (P3C3I1): A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok
A beruházás célja, hogy – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – támogassa a vállalkozások és más kutatási szervezetek közötti olyan partnerségeket és ökoszisztémákat, amelyek erősítik a vállalkozások versenyképességét és növelik a kutatás & fejlesztés hatékonyságát; fejlesztési tevékenységek. A finanszírozandó partnerségeknek a zöld átállást támogató tevékenységi területekre kell összpontosítaniuk.
A beruházás új ágazatok, termékek, vállalkozások és működési modellek létrehozásának támogatására, valamint az egyetemek, az alkalmazott tudományok egyetemei és a kutatóintézetek kutatási eredményeinek a vállalatok igényeire történő felhasználására irányul. A partnerségeknek jelentős mértékben ösztönözniük kell az egyéb nemzeti K+F+I finanszírozást, a vállalatok saját KFI-beruházásait, valamint az uniós és egyéb nemzetközi finanszírozás felhasználását. A vállalkozások és a kutatási szervezetek, valamint más K+F+I-szereplők közötti rugalmas partnerségek és ökoszisztémák várhatóan megerősítik a vállalkozások és az ipar versenyképességét, és javítják a termelékenységet.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P3C3I2): A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland)
A beruházás célja – az Academy of Finland által irányított rendszeren keresztül – a zöld átállást támogató K+F+I tevékenységek fellendítése, a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataira és technológiáira összpontosítva, a know-how használatának és megosztásának előmozdítása, valamint a partnerségek és ökoszisztémák minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuljon. A rendszer a tudomány és az ágazatok valamennyi ágára kiterjed, beleértve a hidrogénalapú gazdaságot, a nagy értékű biotermékeket és a kibocsátásmentes energiarendszereket, valamint az adatelemzéssel és a társadalomtudományokkal kapcsolatos kompetenciákat.
Az intézkedés a meglévő kutatási klaszterek megerősítésére, a szakértelem növelésére – többek között a meglévő kutatási klasztereken kívül is – és az üzleti tevékenységek megújításának támogatására irányuló beavatkozásokból áll. A kulcsfontosságú ágazatok és technológiák K+F+I-be történő beruházásainak erősíteniük kell a K+F+I szereplők közötti partnerségeket és ökoszisztémákat is. Az intézkedés kutatási szervezeteknek, például felsőoktatási intézményeknek vagy kutatóintézeteknek nyújt támogatást.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P3C3I3): A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland)
E beruházás célja – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – a zöld átállást támogató K+F+I tevékenységek fellendítése, a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataira és technológiáira összpontosítva, a know-how hasznosításának és megosztásának előmozdítása, valamint a partnerségek és ökoszisztémák minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. A rendszer a tudomány és az ágazatok valamennyi ágára kiterjed, beleértve a hidrogéngazdaságot, a nagy értékű biotermékeket és a kibocsátásmentes energiarendszereket, valamint az adatelemzéssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos adatelemzési és társadalomtudományi kompetenciákat.
Az intézkedés a meglévő kutatási klaszterek megerősítésére, a szakértelem növelésére – többek között a meglévő kutatási klasztereken kívül is – és az üzleti tevékenységek megújításának támogatására irányuló beavatkozásokból áll. A kulcsfontosságú ágazatok és technológiák K+F+I-be történő beruházásainak erősíteniük kell a K+F+I szereplők közötti partnerségeket és ökoszisztémákat is. Az intézkedés támogatást nyújt a magán- és állami kutatási szervezeteknek, valamint vállalatoknak vagy településeknek. Célja különösen a fenti 1. beruházás keretében kiválasztott vezető vállalatok projektjeinek támogatása.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
4. beruházás (P3C3I4): A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása
A beruházás célja, hogy – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – növelje a kis- és középvállalkozások K+F+I-beruházásait, és javítsa a digitális és zöld átállásra való felkészültségüket. A beruházás várhatóan erősíti a kutatásalapú üzleti tevékenységet is azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek eredményeit a zöld átállást támogató új vállalkozásokká alakítja.
Az intézkedés célzott támogatást nyújt a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak, amelyek megoldásokat dolgoznak ki a zöld átállásra annak érdekében, hogy fellendítsék az exporttal már foglalkozó vállalatok növekedését és növeljék az exportvállalatok számát. A kiválasztott vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a K+F+I tevékenységek finanszírozására, a tanácsadásra és tájékoztatásra, valamint a célpiacokon való kapcsolattartásra.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
5. beruházás (P3C3I5): Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák
E beruházás célja a helyi kutatási infrastruktúrák megújításának és fejlesztésének finanszírozása – az Academy of Finland által irányított rendszeren keresztül. A tudomány és a kutatás valamennyi ágára kiterjed. Hangsúlyt kell fektetni a zöld és digitális átállás célkitűzéseire. A kiválasztási szempontoknak figyelembe kell venniük a nemzeti kutatási infrastruktúrák projektjeinek kiválasztása során szerzett tapasztalatokat (lásd alább a 6. beruházást).
Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt a helyi kutatási infrastruktúra kiépítéséhez, például berendezések és rendszerek beszerzéséhez, szolgáltatások létrehozásához vagy korszerűsítéséhez. Az intézkedésnek támogatnia kell a nemzeti kutatási infrastruktúra-stratégia célkitűzéseit is, a tudomány valamennyi ágára kiterjedően, hangsúlyt helyezve a zöld átállásra és a digitalizációra. Különös hangsúlyt kell fektetni a kutatási infrastruktúrák megerősítésére a fogadó intézetek, például az egyetemek, az alkalmazott tudományok egyetemei, a kutatóintézetek és más kutatóintézetek stratégiáival és profiljával összhangban. Végezetül a beruházásnak elő kell segítenie a különböző szereplők (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, kutatóintézetek, vállalatok és egyéb K+F+I szereplők) kutatási infrastruktúrái nyitottságának és interoperabilitásának megerősítését.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
6. beruházás (P3C3I6): Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák
E beruházás célja a nemzeti kutatási infrastruktúrák megújításának és fejlesztésének finanszírozása – az Academy of Finland által irányított rendszeren keresztül –, különös tekintettel a zöld és digitális átállás célkitűzéseire.
Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti kutatási infrastruktúrák kiépítéséhez, például berendezések és rendszerek beszerzéséhez, szolgáltatások létrehozásához vagy korszerűsítéséhez. A beruházás értékének legalább 40 %-át a digitalizációval kapcsolatos K+F+I tevékenységekre kell fordítani. Az intézkedés támogatja továbbá az Academy of Finland kutatási infrastruktúrára vonatkozó támogatási kritériumainak a nemzeti kutatási infrastruktúra-stratégia célkitűzéseivel összhangban történő felülvizsgálatát, különös hangsúlyt fektetve a zöld átállásra és a digitalizációra. Végezetül a beruházásnak elő kell segítenie a különböző szereplők (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, kutatóintézetek, vállalatok és egyéb K+F+I szereplők) kutatási infrastruktúrái nyitottságának és interoperabilitásának megerősítését.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
7. beruházás (P3C3I7): Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – az innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása
A beruházás célja – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – tesztelési környezetek (innovációs infrastruktúrák) fejlesztésének támogatása, hangsúlyt fektetve a zöld és digitális átállás célkitűzéseire. A cél továbbá a kutatási és innovációs infrastruktúrák nyitottságának és interoperabilitásának növelése.
Az intézkedés a szén-dioxid-semlegességet és a digitalizációt valódi felhasználói körülmények között előmozdító megoldások kifejlesztéséhez és teszteléséhez szükséges környezet fejlesztéséhez nyújtott támogatásból áll. Az ilyen környezetek magukban foglalhatják a városok, települések és más állami szereplők különböző kutatási infrastruktúráit, vagy a vállalatok és más szereplők által közösen épített innovációs környezeteket.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
K.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
100 |
P3C3I1 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele vezető vállalatok projektjeire |
Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről |
|
|
|
2. negyedév |
2022 |
A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé vezető vállalatok projektjeire. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és rezilienciára irányuljon. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. |
|
101 |
P3C3I— K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok |
Cél |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése vezető vállalatok projektjei számára |
|
Szám |
0 |
5 |
4. negyedév |
2023 |
A Business Finland értesítése legalább 5 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről a 100. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott vezető vállalatok projektjeire. |
|
102 |
P3C3I— K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok |
Cél |
A vezető vállalatok befejezett projektjeinek aránya |
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 100. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 100 000 000 EUR összegből legalább 90 000 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
|
103 |
P3C3I – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland) |
Mérföldkő |
Az Academy of Finland által közzétett első pályázati felhívás olyan kutatási projektekre, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
Az első pályázati felhívás közzététele az Academy of Finland által |
|
|
|
4. negyedév |
2021 |
Az Academy of Finland a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataira és technológiáira összpontosító kutatásfinanszírozási pályázati felhívást tesz közzé a know-how használatának és megosztásának előmozdítása, valamint a partnerségek és ökoszisztémák minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és rezilienciára irányuljon. A rendszer a tudomány és az ágazatok valamennyi ágára kiterjed, beleértve a hidrogénalapú gazdaságot, a nagy értékű biotermékeket és a kibocsátásmentes energiarendszereket, valamint az adatelemzéssel és a társadalomtudományokkal kapcsolatos kompetenciákat. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
104 |
P3C3I – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland) |
Cél |
Az Academy of Finland által odaítélt vissza nem térítendő támogatások olyan kutatási projektek számára, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
Szám |
0 |
25 |
2. negyedév |
2023 |
Az Academy of Finland legalább 25 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló értesítése a 103. mérföldkőben meghatározott kritériumok alapján kiválasztott kutatási projektekre. Minden felhívásnak a 103. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. |
|
105 |
P3C3I – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland) |
Cél |
Az Academy of Finland által odaítélt, befejezett kulcsfontosságú ágazati kutatási projektek aránya |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 103. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 45 000 000 EUR összegből legalább 40 500 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
106 |
P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – a zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland) |
Mérföldkő |
A Business Finland pályázati felhívása olyan KFI-projektekre, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről |
2. negyedév |
2022 |
A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé olyan K+F+I projektekre, amelyek célja a kompetenciák növelése a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataiban, például a hidrogéngazdaságban, a nagy értékű biotermékekkel és a kibocsátásmentes energiarendszerekkel összefüggésben, valamint például az adatelemzés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos társadalomtudományok terén. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuljon. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. |
|||
|
107 |
P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – a zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland) |
Cél |
A Business Finland által odaítélt vissza nem térítendő támogatások olyan K+F+I projektek számára, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
Szám |
0 |
10 |
4. negyedév |
2023 |
A Business Finland bejelentése legalább 10 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről a 106. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott K+F+I projektekre. |
|
108 |
P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – a zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland) |
Cél |
A Business Finland által odaítélt, befejezett K+F+I projektek aránya a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 106. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 27 000 000 EUR összegből legalább 24 300 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
109 |
P3C3I4 — K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása |
Mérföldkő |
A Business Finland pályázati felhívása növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat támogató K+F+I projektekre |
Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről |
2. negyedév |
2022 |
A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé a növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására szánt K+F+I-finanszírozásra. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuljon. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. |
|||
|
110 |
P3C3I4 — K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása |
Cél |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására |
|
Szám |
0 |
25 |
4. negyedév |
2023 |
A Business Finland értesítése arról, hogy a 109. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján legalább 25 vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásoknak. |
|
111 |
P3C3I4 — K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása |
Cél |
A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalatokra irányuló befejezett projektek aránya |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 109. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 20 000 000 EUR-ból legalább 18 000 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
112 |
P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a helyi kutatási infrastruktúrák megújítására és fejlesztésére |
Az Academy of Finland pályázati felhívásának közzététele |
2. negyedév |
2022 |
Az Academy of Finland pályázati felhívást tesz közzé a helyi kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A kiválasztási kritériumoknak ki kell terjedniük a projekteknek a fenntartható fejlődésre, a zöld átállásra és a digitalizációra gyakorolt hatására. |
|||
|
113 |
P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A helyi kutatási infrastruktúrák megújításához és fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélése |
|
Szám |
0 |
12 |
4. negyedév |
2022 |
Az Academy of Finland legalább 12 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló értesítése a 112. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott projektekre. |
|
114 |
P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A befejezett helyi kutatási infrastrukturális projektek aránya |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 112. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 30 000 000 EUR összegből legalább 27 000 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
115 |
P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a nemzeti kutatási infrastruktúrák megújítására és fejlesztésére |
Az Academy of Finland pályázati felhívásának közzététele |
2. negyedév |
2021 |
Az Academy of Finland pályázati felhívást tesz közzé a nemzeti kutatási infrastruktúrákra vonatkozóan. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A kiválasztási kritériumoknak ki kell terjedniük a projekteknek a fenntartható fejlődésre, a zöld átállásra és a digitalizációra gyakorolt hatására. A projektek kiválasztása során azt is biztosítani kell, hogy legalább 8 000 000 EUR-t az RRF-rendelet VII. mellékletében szereplő 009a. (Beruházás a digitális K+F+I tevékenységekbe) beavatkozási területnek megfelelően különítsenek el. |
|||
|
116 |
P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A nemzeti kutatási infrastruktúrák megújításához és fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélése |
|
Szám |
0 |
6 |
2. negyedév |
2022 |
Az Academy of Finland legalább 6 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló értesítése a 115. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott projektekre. |
|
117 |
P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A befejezett nemzeti kutatási infrastrukturális projektek aránya |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 115. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 20 000 000 EUR-ból legalább 18 000 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
|
118 |
P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele innovációs infrastruktúrák fejlesztésére |
Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről |
2. negyedév |
2022 |
A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé innovációs infrastruktúrák fejlesztésére. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a beavatkozás a vállalkozások digitalizálásához közvetlenül kapcsolódó elemek előmozdítására összpontosítson (az RRF-rendelet VII. mellékletében szereplő 019. beavatkozási terület szerint). A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. |
|||
|
119 |
P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása |
Cél |
Az innovációs infrastruktúrák fejlesztésére irányuló vissza nem térítendő támogatások odaítélése |
|
Szám |
0 |
4 |
4. negyedév |
2023 |
A Business Finland értesítése legalább 4 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről a 118. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott projektekre. |
|
120 |
P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása |
Cél |
A befejezett innovációs infrastrukturális projektek aránya |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 118. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 25 000 000 EUR-ból legalább 22 500 000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. |
L. P3C4 KOMPONENS: A VERSENYKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE ÉS A NÖVEKEDÉS FELLENDÍTÉSE A VÁLSÁG ÁLTAL ÉRINTETT ÁGAZATOKBAN
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az exportképesség növelése olyan ágazatspecifikus beruházások révén, amelyek Finnország erősségeire és nemzetközi piaci potenciáljára épülnek. A második célkitűzés a kulturális és kreatív iparágak helyreállításának és fenntartható megújításának támogatása. A kulturális és kreatív ágazatok kreatív szakértelemmel rendelkeznek, és szellemi tulajdont hoznak létre és hoznak kereskedelmi forgalomba. Ez más ágazatokban is előmozdítja az innovációt és hozzáadott értéket teremt. Ezen túlmenően az e komponenshez tartozó intézkedések támogatják a finn idegenforgalmi ágazat megújítását a szolgáltatásexport növelésének céljából. A finn kkv-k az exportnak csupán 16 %-át teszik ki, ami elmarad a hasonló országoktól. A kkv-k nemzetközi üzleti fejlődése és az innovációk kereskedelmi hasznosítása gyakran további pénzügyi erőfeszítést igényel, ami sok kkv esetében hiányzik. A kreatív és kulturális iparágakban és az idegenforgalomban további lehetőségek rejlenek az export növekedésének támogatására, különösen a szolgáltatások terén.
A komponens hozzájárul a reálgazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások likviditásának biztosítására irányuló intézkedésekről szóló, 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás megvalósításához, a kiforrott állami beruházási projektek előreütemezéséhez, valamint a gazdasági fellendülést elősegítő magánberuházások előmozdításához, továbbá a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható és hatékony infrastruktúrára, valamint a kutatásra és innovációra való összpontosításához.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
L.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. beruházás (P3C4I1): A növekedés felgyorsítását célzó program kisvállalkozások számára
E beruházás célja a finn mikro- és kisvállalkozások növekedésének felgyorsítása és nemzetköziesítési képességük növelése.
A beruházás lényege, hogy vissza nem térítendő vállalkozásfejlesztési támogatást nyújt a mikro- és kisvállalkozások számára. A projektekre vonatkozó fő támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak magukban kell foglalniuk az új digitális megoldások, a zöld átállás és az ezekhez kapcsolódó K+F+I tevékenységek előmozdítását.
A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P3C4I2): A nemzetközi növekedés fő programjai
E beruházás célja a vállalatok nemzetközi növekedésének támogatása egyedi vissza nem térítendő fejlesztési támogatások révén.
A beruházás a következő beavatkozásokból áll:
I.az iparban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság és a digitális megújulás előmozdítását, valamint az ipari szolgáltatások kivitelének növelését célzó program;
II.elektromos nehézgépjárművek szállítási ökoszisztémája;
III.átalakítás és beszerzési támogatás; Az előirányzott források 80 %-át az új gáz- és elektromos tehergépjárművek, valamint az elektromos autók beszerzésének támogatására kell fordítani, és az előirányzott források 20 %-a várhatóan a meglévő személygépkocsik, kisteherautók és nehéz tehergépjárművek gáz- és etanol-átalakítását fogja támogatni;
IV.egészségügyi és jólléti szakértelem és technológia; Ennek célja az egészségügyi ágazat növekedési stratégiájának ütemtervében szereplő kezdeményezések támogatása, amelyek célja az egészségügyi ágazat ökoszisztémáinak fejlesztése, valamint az exportpiacokra vonatkozó új megoldások és innovációk kialakítása;
V.a vízügyi szakértelem növekedésére és exportjára vonatkozó program; Ennek célja a vízgazdálkodási ágazatban a technológiák, módszerek, szolgáltatási koncepciók és megoldások létrehozásának, tesztelésének és nemzetközivé tételének előmozdítása.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P3C4I3): A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása
E beruházás célja, hogy támogassa a kulturális és kreatív ágazat növekedését mint a jövőbeli gazdasági növekedés erőteljes potenciális mozgatórugóját.
A beruházás a kulturális és kreatív ágazatokban működő szervezeteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatásból áll. A pénzügyi támogatás legnagyobb része (az előirányzott források 75 %-a) a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalatokat és szervezeteket célozza meg innovatív szolgáltatási, termelési és működési modellek kidolgozása, valamint az érintett ágazatok és szervezetek nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében. Az elkülönített források fennmaradó részét (25 %) fejlesztési és kísérleti finanszírozásként kell felhasználni a kreatív gazdaságban működő vállalatok innovációjának és új együttműködésének támogatására.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
4. beruházás (P3C4I4): A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban
A beruházás célja a fenntartható növekedés és az innováció ösztönzése az idegenforgalmi ágazatban.
A beruházás a turisztikai szolgáltatások digitális szénlábnyom-kalkulátorának megtervezésére, fejlesztésére és végrehajtására irányuló szolgáltatások beszerzéséből, fenntartható idegenforgalmi szolgáltatási csomagokból, valamint a fenntartható és digitális átállást támogató tudásalapú irányítási és tanácsadási programok nemzeti működési modelljéből áll. Emellett a beruházás magában foglalja a Visit Finland Data Hub és más digitális szolgáltatások (STF-platform és visitfinland.com) fejlesztésére irányuló szolgáltatások beszerzését egy átfogó és megfelelő utazásiadat-ökoszisztémába való integráció és nyílt interfészek révén. A beruházás magában foglalja továbbá az idegenforgalmi vállalkozások és innovációk kereskedelmi hasznosítását támogató kutatási, kísérleti és fejlesztési projektek finanszírozását.
A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.
L.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
121 |
P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a vállalatok nemzetközivé válási képességeinek támogatására |
Az első pályázati felhívás közzététele |
|
|
|
2. negyedév |
2022 |
Az első pályázati felhívás közzététele a vállalatok nemzetközivé válási képességeinek támogatására. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek jelentős digitalizációs hatással rendelkezzenek, ideértve különösen a digitális technológia és a működési módszerek alkalmazását a kisvállalkozások üzleti műveleteiben és nemzetköziesítési tevékenységeiben. |
|
122 |
P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program |
Mérföldkő |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a vállalatok nemzetközivé válási képességeit célzó valamennyi projekt számára |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
4. negyedév |
2024 |
Értesítés a pályázati felhívások keretében kiválasztott projektekre vonatkozó valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről. Minden felhívásnak a 121. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. |
|||
|
123 |
P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program |
Cél |
A vállalatok nemzetközivé válási képességeire irányuló támogatott projektek lezárása |
|
Szám |
0 |
240 |
2. negyedév |
2026 |
A 122. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott legalább 240 projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges projektjelentések is alátámasztják. |
|
124 |
P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok |
Mérföldkő |
A nemzetközi növekedést szolgáló kulcsfontosságú programok első három pályázati felhívásának közzététele |
Az első három pályázati felhívás közzététele |
|
2. negyedév |
2022 |
A nemzetközi növekedés szempontjából kulcsfontosságú programok esetében legalább három pályázati felhívást kell közzétenni, amelyek a következőket foglalják magukban: ·Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság és a digitális megújulás előmozdítása az iparban, valamint az ipari szolgáltatások exportjának növelése; ·Elektromos nehézgépjárművek szállítási ökoszisztémája; ·Gépjármű-átalakítási és járműbeszerzési támogatás, amelynek keretében a források 80 %-át az új gáz- és elektromos tehergépjárművek, valamint az elektromos autók támogatására, 20 %-át pedig a meglévő személygépkocsik, kisteherautók és nehéz tehergépjárművek gáz- és etanol-átalakítására fordítják; ·Egészségügyi és jólléti szakértelem és technológia az egészségügyi ágazat növekedési stratégiájának támogatására; ·Program a vízgazdálkodással kapcsolatos szakértelem növekedéséért és exportjáért. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
||
|
125 |
P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok |
Mérföldkő |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a nemzetközi növekedést szolgáló kulcsfontosságú programok valamennyi projektje számára |
Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről |
4. negyedév |
2023 |
Értesítés a pályázati felhívások keretében kiválasztott projektekre vonatkozó valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről. Minden felhívásnak a 124. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. |
|||
|
126 |
P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok |
Cél |
A pályázati felhívások keretében támogatásban részesült szervezetek száma |
|
Szám |
0 |
550 |
4. negyedév |
2025 |
Legalább 550 jogalany (beleértve a szervezeteket és természetes személyeket) támogatásban részesül a 125. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes vagy záró projektjelentések, járművek első nyilvántartásba vétele (járműbeszerzési támogatások esetében) vagy az átalakítási munkákra vonatkozó számlák (járműátalakítási támogatások esetében) igazolják. |
|
127 |
P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása |
Mérföldkő |
A kulturális és kreatív ágazatok megújítását támogató két pályázati felhívás közzététele fejlesztési támogatásra és kísérleti támogatásra |
A fejlesztési támogatás iránti első pályázati felhívás és a kísérleti támogatásra vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
4. negyedév |
2021 |
Az első két pályázati felhívást (egyet a Business Finland, egyet pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium) kell kiírni a kreatív iparágak újjáélesztése, növekedése és nemzetközivé tétele céljából, különös tekintettel a digitális átalakulásra és innovációra. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a projektek a vállalkozások digitalizálásának előmozdítására összpontosítanak (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő 015. beavatkozási terület szerint). A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|||
|
128 |
P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása |
Cél |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a kulturális és kreatív ágazatok megújítását támogató projektekhez |
|
Szám |
0 |
145 |
4. negyedév |
2024 |
Értesítés a vissza nem térítendő támogatások odaítéléséről az összes pályázati felhívás keretében kiválasztott legalább 145 projekt esetében. Minden felhívásnak a 127. mérföldkőben említett támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. |
|
129 |
P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása |
Cél |
A kulturális és kreatív ágazatok megújítására irányuló befejezett projektek aránya |
|
% (százalékban) |
0 |
90 |
4. negyedév |
2025 |
A 128. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott projektek legalább 90 %-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. |
|
130 |
P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban |
Mérföldkő |
Az idegenforgalmi ágazat K+F+I projektjeire vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
A Business Finland első pályázati felhívásának közzététele |
|
|
|
2. negyedév |
2022 |
A Business Finland közzéteszi az első pályázati felhívást az idegenforgalmi ágazat kutatásfejlesztésének és innovációjának finanszírozása terén. A kiválasztási kritériumok az idegenforgalmi ágazat fenntartható növekedésének és innovációjának fellendítésére összpontosítanak. A finanszírozásnak olyan kutatási, kísérleti és fejlesztési projektekre kell irányulnia, amelyek támogatják az idegenforgalmi vállalkozások és innovációk kereskedelmi hasznosítását, például a digitális és zöld átállás, az előrejelzés és előrejelzés, a fenntartható turizmus, a virtuális turizmus és a termékek fogyasztói értelmezése témakörében. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a projektek a vállalkozások digitalizálásának előmozdítására összpontosítanak (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő 015. beavatkozási terület szerint). A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). |
|
131 |
P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban |
Cél |
Az idegenforgalmi K+F+I-projektekhez támogatásban részesülő szervezetek száma |
|
Szám |
0 |
35 |
2. negyedév |
2025 |
Az összes pályázati felhívás alapján kiválasztott projektek keretében legalább 35 jogalanynak (turisztikai vállalkozásoknak, felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek) kell támogatást kapnia, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges projektjelentések is alátámasztanak. Minden felhívásnak a 130. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. |
|
132 |
P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban |
Cél |
A Carbon footprint kalkulátor használata mellett elkötelezett vállalatok és régiók aránya a „Sustainable Travel Finland” programban |
|
% (százalékban) |
0 |
45 |
4. negyedév |
2024 |
A „Sustainable Travel Finland” program mellett elkötelezett turisztikai vállalatok és régiók legalább 45 %-ának nemzeti digitális szénlábnyom-kalkulátort kell használnia az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz. Az idegenforgalmi szolgáltatások nemzeti szénlábnyomának kalkulátora lehetővé teszi az idegenforgalmi szolgáltatások éghajlatra gyakorolt hatásának mérését, összhangban a nemzeti idegenforgalmi stratégiában és a Visit Finland digitális turisztikai ütemtervében meghatározott megközelítéssel. |
4. PILLÉR: A szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása és a költséghatékonyság növelése
M. P4C1 KOMPONENS: A SZOCIÁLIS JÓLÉTI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE
A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense számos, a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állásával és költséghatékonyságával kapcsolatos kihívással foglalkozik. Finnországban a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés széttagolt. A szolgáltatási rendszer és digitális megoldásainak széttagoltsága kihívást jelent a lakosság egészségügyi és társadalmi szükségleteinek kielégítéséhez szükséges válaszok kidolgozása szempontjából. Ezért e komponens célja az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása az egész országban, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás terén keletkezett hátralék megszüntetése. A komponens hozzájárul a hétnapos ápolási-gondozási garancia reformjának végrehajtásához, amelynek lényege, hogy a jelenlegi három hónapos határidőről hét napra csökkenti az egészségügyi alapellátásban a nem sürgős ellátásra vonatkozó határidőket. Hozzájárul továbbá az alapvető gondozási garancia javításához, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a korábbi azonosításra és a hatékony megelőzésre összpontosítva, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának erősítéséhez. További cél az egészségügyi és szociális munkások munkakörülményeinek és jólétének javítása. A komponens magában foglal egy olyan reformot és beruházásokat, amelyek kölcsönösen erősítik egymást. A reform hozzájárul a szociális és egészségügyi reform előkészítéséhez. A beruházások hozzájárulnak a következőkhöz: i. az ápolási-gondozási garancia végrehajtása (beleértve a mentális egészségügyi ellátást is) és a szolgáltatásnyújtás terén a Covid19-világjárványból eredő elmaradás csökkentése; ii. a megelőzés erősítése és a szociális és egészségügyi szükségletek korai felismerése a gondozási garancia végrehajtásának részeként; iii. a tudásalap megerősítése és az iránymutatás javítása a szociális és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának támogatása érdekében; iv. digitális innovációk bevezetése gondozási garancia formájában; valamint v. személyközpontú digitális információs rendszer bevezetése Ålandban.
A komponens hozzájárul a szociális és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának és az azokhoz való egyenlő hozzáférésnek a javításáról szóló országspecifikus ajánlások (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint az egészségügyi dolgozók hiányának kezeléséhez az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítése, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).
A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.
M.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése
1. reform (P4C1R1): Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése
A szociális és egészségügyi reform előkészítésének részeként ezen intézkedés célja az egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása a gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása révén. Ez a reform a következő tevékenységeket támogatja: i. A gondozási garancia végrehajtása és a szolgáltatásnyújtás megerősítése; ii. A megelőzés erősítése és a szociális és egészségügyi ellátási szükségletek korai felismerése, valamint iii. a tudásalap megerősítése és az iránymutatás javítása a szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatos digitális megoldások költséghatékonyságának támogatása érdekében.
Az egészségügyi, szociális és mentési szolgáltatások reformjának végrehajtásáról és a kapcsolódó jogszabályok hatálybalépéséről szóló törvény várhatóan 2021. július 1-jén lépett hatályba. A reform a finnországi szociális jóléti és egészségügyi rendszer reformjára irányuló számos jogalkotási aktus elfogadásából áll, amelyek alapján 22 regionális jóléti területet kell létrehozni. A jóléti területek felelősek a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások biztosításáért. Ezek 2023. január 1-jéig kezdik meg működésüket.
A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.
1. beruházás (P4C1I1): Az ápolási-gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása és a Covid19-világjárvány miatti szolgáltatási hátralék csökkentése
E beruházás célja az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási kezelések terén mutatkozó elmaradás csökkentése.
Az intézkedés a következőkhöz nyújtott támogatásból áll: i. a gondozási, rehabilitációs és szolgáltatási folyamatok egyszerűsítése, valamint új és hatékonyabb ügyfélorientált, multidiszciplináris és multiprofesszionális megközelítések bevezetése; valamint ii. szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése és hozzáférhetőbbé tétele, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők igényeinek való megfelelés javítása. Az alapvető szolgáltatások elérhetőségének javításához működési modellek szisztematikus fejlesztésére és végrehajtásuk tartós megváltoztatására van szükség. A projekteknek elő kell mozdítaniuk a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állását hatékonynak minősülő innovatív működési modellek – például ügyfél- és szolgáltatásirányítás, helyszíni orvosi időpontok és egészségügyi távszolgáltatások – alkalmazásával.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
2. beruházás (P4C1I2): Az egészségügyi problémák megelőzésének és korai azonosításának megerősítése
E beruházás célja új, ágazatokon átívelő megközelítések bevezetése a befogadás előmozdítása, az egészség és a jólét előmozdítása, valamint a megelőzés és a korai azonosítás erősítése érdekében, a gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása érdekében.
Az intézkedés a következőkhöz nyújtott nemzeti szintű támogatásból áll: i. jóléti auditok; ii. az emberi jólét és egészség elemzése; iii. új önellátási eszközök (beleértve a mentális egészség előmozdítását szolgáló módszereket), amelyek önállóan is alkalmazhatók; valamint iv. beutalási szolgáltatások. Az intézkedés magában foglalja továbbá az integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítás regionális szintű támogatását, beleértve a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a kulturális, sport- és természetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokat.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
3. beruházás (P4C1I3): A tudásalap és a tényeken alapuló döntéshozatal megerősítése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának növelése érdekében
E beruházás célja a szociális és egészségügyi szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának növelése a bevált gyakorlatok kutatásának előmozdítása, valamint hatékony ellenőrzési és elemzési módszerek kidolgozása révén.
Az intézkedés a következőkhöz nyújtott támogatásból áll: i. nyomonkövetési intézkedések végrehajtása az ápolási garanciára vonatkozóan, valamint a Covid19-válság során feltárt információs hiányosságok kezelése; ii. a költségekre és a költséghatékonyságra vonatkozó információk fokozott felhasználása a szociális és egészségügyi döntéshozatalban, a tervezésben, az orientációban és a szolgáltatás-előállításban; iii. kutatás fejlesztése a szociális és egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása és ezáltal a szolgáltatások minőségének javítása érdekében, valamint iv. jóléti-gazdasági hatásvizsgálati mechanizmus és munkamódszerek kidolgozása a Covid19-válság nyomon követése során a szociális döntéshozatal támogatására.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
4. beruházás (P4C1I4): Digitális innovációk bevezetése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások terén
E beruházás célja olyan digitális megoldások kialakítása, amelyek támogatják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, és előmozdítják a gondozási garancia végrehajtását.
Az intézkedés digitális megoldásokat kínál a következőkre: i. az erőforrás-hatékonyság növelése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, többek között az ellátási szükségletek felmérésének és a beutalásnak a felgyorsítása, valamint a betegségek távdiagnosztikájának, nyomon követésének és kezelésének lehetővé tétele révén; ii. a problémák korai felismerésének támogatása és a megelőző szolgáltatások használatának növelése; iii. a multidiszciplináris szolgáltatások és szakértelem különböző régiók és szolgáltatók közötti megosztásának lehetővé tétele, valamint iv. az ügyfelek szerepének erősítése és ezáltal a szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének növelése.
A nemzeti és regionális szereplők a polgárokat célzó digitális szolgáltatásokat, szakmai rendszereket és irányítási megoldásokat dolgoznak ki.
A polgároknak nyújtott szolgáltatások magukban foglalják többek között a következőket: I. digitális szolgáltatások és hozzáférés a digitális megoldásokhoz (pl. a szolgáltatások jegyzékei, tünetértékelések, önellátási szolgáltatások, előnykalkulátorok), II. önellátás, kezelés (pl. digitális mentális egészségügyi szolgáltatások, utógondozási és utógondozás-ellenőrzési szolgáltatások) és III. a megelőző és a küszöbérték nélküli szolgáltatások digitális megoldásai.
A szakmai rendszerek magukban foglalhatnak (I) ügyfélszegmentálást és az ügyféladatok elemzésén alapuló szegmensspecifikus digitális szolgáltatási modelleket; (II) Új vállalatirányítási megoldások (pl. elhelyezés tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokban, munkatervezés és az otthoni gondozás optimalizálása) és (III) a szakmán átnyúló munka digitális megoldásai (pl. telekonzultációk, csapatfogadások).
Az irányítási megoldások magukban foglalhatják fejlett tudásmenedzsment és elemzési megoldások kifejlesztését és végrehajtását. Ezek lehetővé teszik a szolgáltatási csomagok jobb ellenőrzését és nemzeti felügyeletét, és javítják a szolgáltatási rendszer költséghatékonyságát.
A digitális szolgáltatások fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára biztosítani kell a hozzáférhetőséget. E szolgáltatások bevezetését várhatóan az is elősegíti, hogy a fogyasztók több tájékoztatást kapnak arra vonatkozóan, hogy hogyan használják a digitális szolgáltatásokat az egészség és a jóllét támogatására.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
5. beruházás (P4C1I5): Személyközpontú digitális egészségügyi információs rendszer bevezetése Ålandban
E beruházás célja egy modern egészségügyi információs rendszer létrehozása Åland-szigeteken az egészségügy és az orvosi ellátás számára, amelynek összhangban kell lennie az önkormányzati szociális szolgálatok és a magánszolgáltatók igényeivel.
Az intézkedés a következőkhöz nyújtott támogatásból áll: i. a betegek szükségletein, értékein és preferenciáin alapuló ügyfélközpontú folyamatok kidolgozása; ii. olyan digitális szolgáltatások kifejlesztése, amelyek megkönnyítik a betegek részvételét; iii. információs és folyamatstruktúrák kialakítása a betegek áttekintésének és az összehangolt ellátási tervnek az alapjaként; iv. koordinált ellátási terv kidolgozása, amely valamennyi betegellátási tervet integrálja a szociális és egészségügyi ellátásba; v. az adatok és az egészségügyi nyilvántartási rendszerek elektronikus cseréjére vonatkozó szabványok kidolgozása és végrehajtása, amelyek lehetővé teszik a megelőzés, a diagnózis, a kezelés és a gyógyszerkezelés javítását; vi. digitális információs szolgáltatások kifejlesztése, amelyek támogatják az egészségügyi egységek és a szervezeti események közötti együttműködést mind regionális szinten, mind a finnországi és svédországi nemzeti egészségügyi rendszerrel, valamint vii. hozzájárulás az egészségügyi eredményekre vonatkozó szabványok kidolgozásához és végrehajtásához.
A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.
M.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv
|
Szám |
Intézkedés |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez) |
Mennyiségi mutatók (a célokhoz) |
A végrehajtás indikatív ütemterve |
Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése |
|||
|
Mértékegység |
Alapérték |
Cél |
Negyedév |
Év |
||||||
|
133 |
P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése |
Mérföldkő |
A jóléti területeket létrehozó eredeti jogi keret hatálybalépése, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformja |
A jogalkotási aktusok hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések |
|
|
|
3. negyedév |
2021 |
A jóléti területek létrehozásáról, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformjáról szóló első jogalkotási aktusok hatálybalépése az alábbiak révén: -22 jóléti terület létrehozása, amelyeket az önkormányzatok és a közös önkormányzati hatóságok felelősségi körébe tartozó egészségügyi, szociális és mentési feladatok ellátásával bíztak meg; -Az egészségügyi ellátás, a szociális jóléti és mentési szolgáltatások, valamint a jóléti területek hatáskörébe tartozó egyéb szolgáltatások és feladatok megszervezésével kapcsolatos jogi felelősség átruházása; -A mentőszolgálatok megszervezése a jóléti területeken, az egészségügyi és szociális jóléti ágazattal párhuzamosan működő külön ágazatként. |
|
134 |
P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése |
Mérföldkő |
A jóléti területek létrehozását, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformját kiegészítő jogi keret hatálybalépése |
A kiegészítő jogalkotási aktusokban foglalt, hatálybalépésüket jelző rendelkezések |
1. negyedév |
2023 |
A szociális területek létrehozását, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformját befejező jogalkotási aktusok második csomagjának hatálybalépése az alábbiak révén: -A jóléti területek irányítási szabályainak, igazgatási eljárásainak és szervezeti struktúráinak kialakítása; -A kórházi körzetek, különleges ellátási körzetek, szociális munkások és pszichológusok működésének a jóléti területekre történő áthelyezése (a jóléti területek és a települések egyaránt felelősek az egészség és a jóllét előmozdításáért); -Az egészségügyi és szociális jóléti személyzetnek és feladataiknak a településekről és a közös önkormányzati hatóságokról a jóléti területek alkalmazottaira való átruházása; -A jóléti területek tevékenységeire vonatkozó finanszírozási mechanizmus létrehozása a központi kormányzattól és a szolgáltatások felhasználóitól beszedett díjakból. -Egészségügyi és szociális jóléti tanácsadó testület létrehozása a Szociális és Egészségügyi Minisztérium alatt az egészségügyi és szociális szolgáltatási feladatok teljesítésének nyomon követése és értékelése, valamint az egészségügyi ellátás és a szociális jólét nemzeti irányítása és irányítása érdekében. |
|||
|
135 |
P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése |
Mérföldkő |
A szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások megszervezésével foglalkozó regionális jóléti területek működőképessé tétele |
A Szociális és Egészségügyi Minisztérium jelentése, amely megerősíti, hogy a regionális jóléti területek működőképesek, és készen állnak a szociális jóléti és egészségügyi reform végrehajtására |
|
|
|
2. negyedév |
2023 |
A szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások megszervezéséért felelős regionális jóléti területeket az egészségügyi és szociális szolgáltatások reformjának tervezésére és előkészítésére vonatkozó ütemtervvel összhangban kell létrehozni és működtetni. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium megvizsgálja és egy jelentésben megerősíti a jóléti területek létrehozásához szükséges intézkedések végrehajtását. Ez a következő területekre terjed ki: 1) irányítás, 2) igazgatás, 3) pénzügyek és 4) szolgáltatások. |
|
136 |
P4C1I1- A gondozói garancia végrehajtásának előmozdítása és a Covid19-világjárvány miatti szolgáltatási hátralék csökkentése |
Cél |
Az ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó 7 napos határidőt elérő, befejezett, nem sürgős ápolási-gondozási célú látogatások aránya |
% (százalékban) |
58 |
80 |
4. negyedév |
2025 |
Az ellátáshoz való hozzáférés hétnapos határidejét elérő, befejezett, nem sürgős ápolási-gondozási célú látogatások arányaz 58 %-ról (2020-ban) 80 %-ra nő. Ezt olyan új és innovatív operatív megközelítések bevezetésével kell elérni, amelyek célja a gyorsabb, hatékonyabb és ügyfélközpontúbb ellátás és szolgáltatások biztosítása a régiókban. A szolgáltatásokat és a támogatást úgy kell kialakítani, hogy azok könnyebben hozzáférhetők legyenek, és jobban igazodjanak a kiszolgáltatott személyek szükségleteihez. |
|
|
137 |
P4C1I2 – A megelőzés erősítése és az egészségügyi problémák korai felismerése |
Mérföldkő |
Regionális integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítási modellek kidolgozása és végrehajtása 22 jóléti területen |
Végrehajtási jelentés közzététele, amely megerősíti a regionális integrált modellek bevezetését a 22 jóléti területen |
4. negyedév |
2024 |
Regionális integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítási modelleket (beleértve a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a kulturális, sport- és természetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokat) kell kidolgozni és végrehajtani a szociális jóléti és egészségügyi reform részeként létrehozott 22 jóléti területen. A végrehajtási jelentésben meg kell erősíteni a regionális integrált modellek bevezetését a 22 jóléti területen. |
|||
|
138 |
P4C1I3 – A tudásalap és a tényeken alapuló döntéshozatal megerősítése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának növelése érdekében |
Mérföldkő |
Az egészségügyi garancia valós idejű nemzeti nyomonkövetési rendszerének alkalmazása valamennyi egészségügyi központban |
Valamennyi egészségügyi központban bevezették a gondozási garancia nyomon követésére szolgáló korszerűsített rendszert. |
4. negyedév |
2025 |
Valamennyi egészségügyi központban be kell vezetni egy korszerűsített, valós idejű online nemzeti rendszert a gondozási garancia végrehajtásának a Kanta-szolgáltatások alkalmazásával történő nyomon követésére (a központok 2020-as 90 %-ához képest). |
|||
|
139 |
P4C1I4 – Digitális innovációk bevezetése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások érdekében |
Cél |
A szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság arányának növelése |
% (százalékban) |
26 |
35 |
4. negyedév |
2025 |
Az egészségügyi és szociális jóléti e-szolgáltatásokat igénybe vevő (20 éves és idősebb) népesség aránya 26 %-ról (2020-as alapérték) 35 %-ra nő. Új digitális módszereket kell kidolgozni a jóléti területek és a nemzeti szereplők (Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Országos Egészségügyi és Egészségvédelmi Intézet, DigiFinland Oy, KELA) együttműködésével a szociális és egészségügyi ellátásban nyújtott gondozási garancia támogatása érdekében. Ez magában foglalja a tényleges e-egészségügyi és e-szociális szolgáltatásokat, például a telefon-, chat- és videokapcsolatot, a betegek és betegek közötti kölcsönös támogatási szolgáltatásokat, az ügyfélszolgálati szolgáltatásokat és az egyéb elektronikus szolgáltatásokat. Emellett intézkedéseket kell hozni a szociális és egészségügyi személyzet készségeinek támogatására és a digitális megoldások fokozott használatának biztosítására. |
|
|
140 |
P4C1I5 – A személyközpontú digitális egészségügyi információs rendszer bevezetése Ålandban |
Cél |
Az egészségügyi információs rendszert elfogadó önkormányzati szociális és egészségügyi szolgáltatások és/vagy magánellátási vállalkozások aránya |
|
(%) (százalékban) |
0 |
80 |
4. negyedév |
2025 |
Åland egészségügyi és orvosi ellátása (ÅHS) keretében ellátási információs rendszert fejlesztenek ki az egészségügyi ellátás, a szociális szolgáltatások és a magánszereplők számára. A rendszer működőképessé válik, és azt a teljes állami egészségügyi rendszer, valamint az önkormányzatok szociális szolgálatainak és magánszereplőinek 80 %-a használja Ålandban. A rendszer kiterjed az ápolási folyamatok dokumentációjára, az orvosi rendelvényekre, az orvosi döntések segítésére, a klinikai nyilvántartásokra, a szakszolgálatokhoz való beutalásra, az időforrások elosztására, valamint az alapvető minőségre és a gyártás nyomon követésére. A beszerzési folyamat során a rendszerhez más szakellátási rendszereket, például logisztikai és operációs rendszereket is lehet csatlakoztatni. |
2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 2 094 687 000 EUR.
2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
1.Pénzügyi hozzájárulás
A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:
1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):
|
Sorszám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
|
2 |
P1C1R2 – Az energiarendszer átalakítása – Az energiaadó reformja a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében |
Mérföldkő |
A villamos energiára és egyes üzemanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény hatálybalépése |
|
3 |
P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások |
Mérföldkő |
Az energiainfrastruktúra-projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
|
6 |
P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba |
Mérföldkő |
Az új energiatechnológiákba történő beruházásra irányuló első pályázati felhívás közzététele |
|
14 |
P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja |
Mérföldkő |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program végrehajtásáról szóló kormányhatározat elfogadása |
|
16 |
P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás |
Mérföldkő |
Az alacsony kibocsátású hidrogén előállítására és felhasználására, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -hasznosításra vonatkozó első nemzeti pályázati felhívás közzététele |
|
19 |
P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja |
Mérföldkő |
Az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó ipari folyamatok közvetlen villamosítására és alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételére irányuló első pályázati felhívás közzététele |
|
22 |
P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása |
Mérföldkő |
A hulladékanyagok és melléktermékek újrafelhasználását előmozdító beruházási projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele. |
|
28 |
P1C3I1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az épületek fűtési rendszereinek átállítása fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra |
Mérföldkő |
A lakóházakra vonatkozó támogatási program részleteit meghatározó kormányrendelet hatálybalépése |
|
31 |
P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja |
Mérföldkő |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet támogatására vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
|
34 |
P1C4R1 – A városok és a közlekedés alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásai – A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemterve |
Mérföldkő |
A belföldi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló LVM/2021/62. sz. kormányhatározat elfogadása |
|
35 |
P1C4R1 – A városok és a közlekedés alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásai – A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemterve |
Mérföldkő |
A belföldi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló további nemzeti intézkedésekről szóló kormányhatározat közzététele |
|
37 |
P1C4R2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – A fenntartható közlekedés adóreformja |
Mérföldkő |
A jövedelemadóról szóló törvény (1205/2020) jogalkotási módosításainak hatálybalépése a mobilitásból származó foglalkoztatási előnyök adóztatása tekintetében |
|
44 |
P1C4I2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Magán töltőállomás-infrastruktúra |
Mérföldkő |
A lakóépületek töltési infrastruktúrájához nyújtott támogatás költségvetésének kiterjesztéséről és a magán töltőállomás-infrastruktúrára irányuló támogatás alkalmazási körének a munkahelyekre történő kiterjesztéséről szóló kormányhatározatok hatálybalépése |
|
52 |
P1C5I2 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban |
Mérföldkő |
A precíziós erdészeti projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
|
71 |
P2C2R2 – Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével |
Mérföldkő |
Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése |
|
72 |
P2C2R2 – Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével |
Mérföldkő |
Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: Információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez |
|
91 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Mérföldkő |
A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó szolgáltató központról szóló törvény hatálybalépése |
|
96 |
P3C2I1 – A folyamatos tanulás digitalizálási programja |
Mérföldkő |
A digitális folyamatos tanulási szolgáltatások informatikai architektúrájának befejezése |
|
103 |
P3C3I – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland) |
Mérföldkő |
Az Academy of Finland által közzétett első pályázati felhívás olyan kutatási projektekre, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
115 |
P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a nemzeti kutatási infrastruktúrák megújítására és fejlesztésére |
|
127 |
P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása |
Mérföldkő |
A kulturális és kreatív ágazatok megújítását támogató két pályázati felhívás közzététele fejlesztési támogatásra és kísérleti támogatásra |
|
133 |
P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése |
Mérföldkő |
A jóléti területeket létrehozó eredeti jogi keret hatálybalépése, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformja |
|
Részösszeg |
312 801 163 EUR |
||
1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):
|
Szám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
|
9 |
P1C1I3 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházási és reformcsomag Ålandban |
Mérföldkő |
A megújuló energiába történő beruházásra irányuló első pályázati felhívás közzététele Ålandban |
|
11 |
P1C2R1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás |
Mérföldkő |
A felülvizsgált éghajlat-változási törvény hatálybalépése |
|
26 |
P1C3R2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére |
Mérföldkő |
A fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére irányuló cselekvési terv közzététele |
|
29 |
P1C3I1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az épületek fűtési rendszereinek átállítása fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra |
Mérföldkő |
A más épületekre (nem lakóházakra) vonatkozó támogatási program részleteit meghatározó kormányrendelet vagy állami költségvetési határozat hatálybalépése |
|
38 |
P1C4R2 – Kis szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fenntartható közlekedést célzó adóreform |
Mérföldkő |
A jövedelemadóról szóló törvény törvénymódosításának hatálybalépése (2021. xx.) a cégautók adóztatása tekintetében |
|
39 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a gáz-, elektromos és hidrogénüzemű járművek elosztási infrastruktúrájának javítására |
|
48 |
P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Mérföldkő |
Gipsz szállítására és forgalmazására irányuló projektek odaítélése |
|
55 |
P2C1I1- Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése |
Mérföldkő |
A széles sávú hálózat támogatására vonatkozó jogszabályok jogszabályi módosításainak hatálybalépése |
|
58 |
P2C1I2 – Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt |
Mérföldkő |
Működik a közös európai automatikus vonatvédelmi rendszer (ERTMS) modellezési berendezéseit vizsgáló laboratórium |
|
61 |
P2C2I1 – Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program |
Mérföldkő |
Létrehozták és működőképessé teszik a minimálisan életképes ökoszisztémákat |
|
64 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Cél |
Mikroelektronikai projekteket ítélnek oda |
|
66 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Mérföldkő |
A 6G-t, a mesterséges intelligenciát és a kvantuminformatikát kifejlesztő projekteket ítélnek oda |
|
77 |
P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje |
Mérföldkő |
Az álláskeresők szolgáltatási folyamatára vonatkozó skandináv foglalkoztatási szolgálati modellt szabályozó állami foglalkoztatási és üzleti szolgáltatásokról szóló törvény hatálybalépése |
|
81 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Mérföldkő |
A törvény diákokkal, kutatókkal és gyakornokokkal kapcsolatos jogszabályi módosításainak hatálybalépése (719/2018) |
|
83 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Cél |
A szakemberek és a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozók számára gyorsított eljárás részét képező tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozására rendelkezésre álló napok átlagos számának csökkenése |
|
86 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Mérföldkő |
Az állami tulajdonban lévő új vállalatalapú köztes munkaerőpiaci szereplőről szóló törvény hatálybalépése |
|
93 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Mérföldkő |
Az első pályázati felhívás közzététele a digitális és zöld készségek fejlesztését célzó képzés biztosítására |
|
98 |
P3C2I2 – Az oktatási szint javítása a felsőoktatási hallgatói helyek növelésével |
Cél |
A hallgatók felsőoktatási intézményekbe való felvételének növelése |
|
100 |
P3C3I1 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele vezető vállalatok projektjeire |
|
106 |
P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – a zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland) |
Mérföldkő |
A Business Finland pályázati felhívása olyan KFI-projektekre, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
109 |
P3C3I4 — K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása |
Mérföldkő |
A Business Finland pályázati felhívása növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat támogató K+F+I projektekre |
|
112 |
P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a helyi kutatási infrastruktúrák megújítására és fejlesztésére |
|
113 |
P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A helyi kutatási infrastruktúrák megújításához és fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélése |
|
116 |
P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A nemzeti kutatási infrastruktúrák megújításához és fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélése |
|
118 |
P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele innovációs infrastruktúrák fejlesztésére |
|
121 |
P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program |
Mérföldkő |
Pályázati felhívás közzététele a vállalatok nemzetközivé válási képességeinek támogatására |
|
124 |
P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok |
Mérföldkő |
A nemzetközi növekedést szolgáló kulcsfontosságú programok első három pályázati felhívásának közzététele |
|
130 |
P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban |
Mérföldkő |
Az idegenforgalmi ágazat K+F+I projektjeire vonatkozó első pályázati felhívás közzététele |
|
Részösszeg |
521 335 271 EUR |
||
1.3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):
|
Szám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
|
4 |
P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások |
Mérföldkő |
Az energetikai infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése |
|
7 |
P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba |
Mérföldkő |
Minden vissza nem térítendő támogatás odaítélése energiatechnológiai beruházásokhoz |
|
15 |
P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja |
Mérföldkő |
Nemzeti megállapodás megkötése a kulcsfontosságú szereplőkkel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságról |
|
17 |
P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén- és szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási projektek számára |
|
20 |
P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja |
Mérföldkő |
A közvetlen villamosítással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó ipari folyamatokkal kapcsolatos projektekhez nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése |
|
23 |
P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése az újrahasználati és újrafeldolgozási projektekhez |
|
30 |
P1C3I1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az épületek fűtési rendszereinek átállítása fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése az épületek fűtési rendszereinek a fosszilisolaj-használatról alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési formákra történő átállítását támogató projektekhez |
|
45 |
P1C4I2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Magántöltő infrastruktúra |
Mérföldkő |
A 35.20.52. sz. költségvetési rendelet módosítása alapján a lakóépületek és munkahelyek töltési infrastruktúrájának javítását célzó projekteknek nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése |
|
47 |
P1C5R1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – A természetvédelmi jogszabályok korszerűsítése |
Mérföldkő |
A módosított természetvédelmi törvény hatálybalépése |
|
50 |
P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Mérföldkő |
Tápanyag-újrahasznosítási és -hasznosítási projekteket ítélnek oda |
|
53 |
P1C5I2 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban |
Mérföldkő |
Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése a finanszírozásra kiválasztott precíziós erdészeti projektekhez |
|
68 |
P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése |
Mérföldkő |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok elfogadása |
|
78 |
P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje |
Cél |
A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljével összhangban végzett álláskeresési interjúk éves számának növekedése |
|
79 |
P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje |
Mérföldkő |
A skandináv foglalkoztatási szolgálati modellben előírt mind az öt digitális funkció beépül az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe, és működik. |
|
80 |
P3C1R2 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkanélküli-járadék további időtartamának megszüntetése |
Mérföldkő |
A munkanélküliségi biztonságról szóló törvény jogszabály-módosításainak hatálybalépése a munkanélküli-ellátás további időtartamánal fokozatos megszüntetéséről |
|
82 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Mérföldkő |
A külföldiekről szóló törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése (301/2004) |
|
87 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A köztes munkaerőpiaci szereplő által 2023. december 31-én foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek száma |
|
92 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Mérföldkő |
A munkaerő- és kompetenciaigényekre vonatkozó középtávú előrejelzési modell kiteljesítése |
|
101 |
P3C3I1 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok |
Cél |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése vezető vállalatok projektjei számára |
|
104 |
P3C3I2 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland) |
Cél |
Az Academy of Finland által odaítélt vissza nem térítendő támogatások olyan kutatási projektek számára, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
107 |
P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – a zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland) |
Cél |
A Business Finland által odaítélt vissza nem térítendő támogatások olyan K+F+I projektek számára, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
110 |
P3C3I4 — K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása |
Cél |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására |
|
119 |
P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása |
Cél |
Az innovációs infrastruktúrák fejlesztésére irányuló vissza nem térítendő támogatások odaítélése |
|
125 |
P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok |
Mérföldkő |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a nemzetközi növekedést szolgáló kulcsfontosságú programok valamennyi projektje számára |
|
134 |
P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése |
Mérföldkő |
A jóléti területek létrehozását, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformját kiegészítő jogi keret hatálybalépése |
|
135 |
P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése |
Mérföldkő |
A szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások megszervezésével foglalkozó regionális jóléti területek működőképessé tétele |
|
Részösszeg |
417 068 217 EUR |
||
1.4.Negyedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):
|
Szám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
|
13 |
P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja |
Mérföldkő |
A felülvizsgált hulladéktörvény főbb folyamatainak hatálybalépése |
|
32 |
P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja |
Mérföldkő |
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetet támogató projektekre vonatkozó valamennyi vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződés odaítélése |
|
40 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Újonnan telepített és működő nagyfeszültségű töltők |
|
41 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Újonnan telepített és működő tömegközlekedési töltőállomások (buszok) |
|
46 |
P1C4I2 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Magántöltő infrastruktúra |
Cél |
Új és működő magán töltőállomások száma |
|
56 |
P2C1I1- Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése |
Cél |
Gyors (100/100 Mbit/s) széles sávú internetkapcsolathoz hozzáféréssel rendelkező további lakások |
|
59 |
P2C1I2 – Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt |
Cél |
Rádióalapú ERTMS-sel felszerelt tesztvágány (nem kereskedelmi vasúti forgalomban) |
|
62 |
P2C2I1 – Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program |
Mérföldkő |
A digitális üzleti információk strukturált cseréje teljes mértékben működőképes |
|
75 |
P2C3I1 – Polgári kiberbiztonsági készségek |
Mérföldkő |
A polgári kiberbiztonsági képzés digitális platformjának kialakítása |
|
84 |
P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése |
Cél |
A munkavállaláson és képzésen alapuló tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozására rendelkezésre álló napok átlagos számának csökkenése |
|
85 |
P3C1R4 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A multidiszciplináris szolgáltatások megerősítése a fiatalok számára (Ohjaamo-szolgáltatások) |
Cél |
Az integrált egészségügyi és szociális szolgáltatásokat és oktatási szakértelmet kínáló ohjaamoi szolgáltatási pontok arányának növelése |
|
89 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A munkaképességi program és az egyéni alkalmazási és támogatási modell kiterjesztése 11 új területre |
|
90 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A mentális egészséget és a munkaképességet támogató intézkedésekben részt vevő munkahelyek és foglalkozás-egészségügyi egységek száma |
|
95 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Cél |
A szakértelmük növelése érdekében képzésben részt vevő pályaorientációs szakemberek száma |
|
97 |
P3C2I1 – A folyamatos tanulás digitalizálási programja |
Cél |
A folyamatos tanulást szolgáló, működő új digitális szolgáltatások aránya |
|
99 |
P3C2I3 – A kompetenciaszint növelése és a folyamatos tanulás megújítása, az oktatás digitalizálása és korszerűsítése Ålandban |
Cél |
A felsőoktatásban jelentős digitális elemeket tartalmazó korszerűsített kurzusok aránya Ålandban |
|
122 |
P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program |
Mérföldkő |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a vállalatok nemzetközivé válási képességeit célzó valamennyi projekt számára |
|
128 |
P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása |
Cél |
Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a kulturális és kreatív ágazatok megújítását támogató projektekhez |
|
132 |
P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban |
Cél |
A Carbon footprint kalkulátor használata mellett elkötelezett vállalatok és régiók aránya a „Fenntartható Travel Finland” programban |
|
137 |
P4C1I2 – A megelőzés erősítése és az egészségügyi problémák korai felismerése |
Mérföldkő |
Regionális integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítási modellek kidolgozása és végrehajtása 22 jóléti területen |
|
Részösszeg |
417 068 217 EUR |
||
1.5.Ötödik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):
|
Szám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
|
12 |
P1C2R1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás |
Mérföldkő |
Az aktualizált éghajlat- és energiapolitikai stratégia, a középtávú éghajlat-politikai terv és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatspecifikus ütemtervek hatálybalépése |
|
27 |
P1C3R2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére |
Cél |
Az egyedi olajfűtéssel működő lakóházak számának csökkentése |
|
42 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Új és működő CBG-állomások |
|
43 |
P1C4I1 – Kis szén-dioxid-kibocsátással járó megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és gáztöltő infrastruktúra |
Cél |
Új és működő LBG-állomások |
|
49 |
P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Cél |
Gipsszel kezelt mezők és a hagyományos műtrágyahasználat együttes csökkenése |
|
51 |
P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás |
Cél |
Fokozott tápanyag-újrahasznosítással vagy -hasznosítással rendelkező helyszínek |
|
54 |
P1C5I2 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban |
Cél |
A precíziós erdészeti projektek lezárultak |
|
63 |
P2C2I2 – Az adatgazdaság felgyorsítása és digitalizáció – Virtual Finland |
Mérföldkő |
A Virtual Finland közös platform és az integrált szolgáltatások működőképesek |
|
65 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Mérföldkő |
Az összes kiválasztott projekt befejezése |
|
67 |
P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása |
Mérföldkő |
Az összes kiválasztott projekt befejezése |
|
69 |
P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése |
Mérföldkő |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok hatálybalépése |
|
73 |
P2C3R1 – A pénzmosás megelőzésének hatékony felügyelete és végrehajtása |
Mérföldkő |
A cégnyilvántartásról szóló törvény és a bank- és fizetésiszámla-ellenőrzési rendszerről szóló törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése |
|
75 |
P2C3I1 – Polgári kiberbiztonsági készségek |
Mérföldkő |
A polgári kiberbiztonsági képzés digitális platformjának kialakítása |
|
88 |
P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése |
Cél |
A köztes munkaerőpiaci szereplő által 2025. december 31-én foglalkoztatott fogyatékossággal élő személyek száma |
|
94 |
P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja |
Cél |
A digitális és zöld készségek fejlesztését célzó képzésben részt vevő személyek száma |
|
102 |
P3C3I1 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok |
Cél |
A vezető vállalatok befejezett projektjeinek aránya |
|
105 |
P3C3I – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland) |
Cél |
Az Academy of Finland által odaítélt, befejezett kulcsfontosságú ágazati kutatási projektek aránya |
|
108 |
P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – a zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland) |
Cél |
A Business Finland által odaítélt, befejezett K+F+I projektek aránya a kulcsfontosságú ágazatokban |
|
111 |
P3C3I4 — K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása |
Cél |
A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalatokra irányuló befejezett projektek aránya |
|
114 |
P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A befejezett helyi kutatási infrastrukturális projektek aránya |
|
117 |
P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák |
Cél |
A befejezett nemzeti kutatási infrastrukturális projektek aránya |
|
120 |
P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása |
Cél |
A befejezett innovációs infrastrukturális projektek aránya |
|
126 |
P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok |
Cél |
A pályázati felhívások keretében támogatásban részesült szervezetek száma |
|
129 |
P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása |
Cél |
A kulturális és kreatív ágazatok megújítására irányuló befejezett projektek aránya |
|
131 |
P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban |
Cél |
Az idegenforgalmi K+F+I-projektekhez támogatásban részesülő szervezetek száma |
|
136 |
P4C1I1- A gondozói garancia végrehajtásának előmozdítása és a Covid19-világjárvány miatti szolgáltatási hátralék csökkentése |
Cél |
Az ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó 7 napos határidőt elérő, befejezett, nem sürgős ápolási-gondozási célú látogatások aránya |
|
138 |
P4C1I3 – A tudásalap és a tényeken alapuló döntéshozatal megerősítése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának növelése érdekében |
Mérföldkő |
Az egészségügyi garancia valós idejű nemzeti nyomonkövetési rendszerének alkalmazása valamennyi egészségügyi központban |
|
139 |
P4C1I4 – Digitális innovációk bevezetése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások érdekében |
Cél |
A szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság arányának növelése |
|
140 |
P4C1I5 – A személyközpontú digitális egészségügyi információs rendszer bevezetése Ålandban |
Cél |
Az egészségügyi információs rendszert elfogadó önkormányzati szociális és egészségügyi szolgáltatások és/vagy magánellátási vállalkozások aránya |
|
Részösszeg |
312 801 163 EUR |
||
1.6.Hatodik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):
|
Szám |
Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás) |
Mérföldkő / cél |
Elnevezés |
|
1 |
P1C1R1 – Az energiarendszer átalakítása – A szén energetikai felhasználásának jelentős csökkentése 2026-ig |
Cél |
A szén energiacélú felhasználásának 40 %-os csökkentése 2026-ig 2019-hez képest |
|
5 |
P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
|
8 |
P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
|
10 |
P1C1I3 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházási és reformcsomag Ålandban |
Mérföldkő |
A támogatott projektek lezárása |
|
18 |
P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
|
21 |
P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
|
24 |
P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása |
Cél |
A támogatott projektek lezárása |
|
25 |
P1C3R1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – A földhasználatról és az épületekről szóló törvény reformja |
Mérföldkő |
A megreformált földhasználati és építési törvény hatálybalépése |
|
33 |
P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja |
Mérföldkő |
A támogatott projektek lezárása |
|
36 |
P1C4R1 – A városok és a közlekedés alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásai – A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemterve |
Cél |
A belföldi közlekedésből származó kibocsátások legalább 29 %-os csökkentése 2025-ig 2005-höz képest |
|
57 |
P2C1I1- Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése |
Cél |
Gyors (100/100 Mbit/s) széles sávú internetkapcsolathoz hozzáféréssel rendelkező további lakások |
|
60 |
P2C1I2 – Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt |
Cél |
ERMTS-szel felszerelt kereskedelmi kísérleti pálya |
|
70 |
P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése |
Mérföldkő |
A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer lefedettségének kiterjesztése technikailag megvalósult. |
|
74 |
P2C3R1 – A pénzmosás megelőzésének hatékony felügyelete és végrehajtása |
Cél |
Az adatfeldolgozás és a hatóságok közötti adatcsere automatizálásának fokozása |
|
123 |
P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program |
Cél |
A vállalatok nemzetközivé válási képességeire irányuló támogatott projektek lezárása |
|
Részösszeg |
104 267 053 EUR |
||
3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása és nyomon követése céljából Finnország által tett intézkedések a következők:
·A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, nyomon követését és jelentéstételi folyamatát a finn kormány legmagasabb szintjén a miniszterekből álló munkacsoport biztosítja, amelynek elnöke a pénzügyminiszter. Feladata Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéből finanszírozott finn fenntartható növekedési program végrehajtásának irányítása és nyomon követése. A miniszteri munkacsoport politikai szinten nyomon követi a programhoz kapcsolódó reformok és beruházások végrehajtását, és foglalkozik a kapcsolódó üzleti és vállalkozáspolitikai kérdésekkel.
·Emellett Finnország fenntartható növekedési programjának végrehajtását a minisztériumok állandó titkáraiból álló és a Pénzügyminisztérium elnökletével működő tárcaközi koordinációs csoport koordinálja. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési program koordinációjához, irányításához, ellenőrzéséhez és auditjához kapcsolódó központi szintű feladatokat össze kell vonni a Pénzügyminisztériummal.
·A pénzügyminisztériumot a terv végrehajtásában és nyomon követésében egy technikai titkárság segíti, amely a Pénzügyminisztérium irányítása alatt az Államkincstárral kapcsolatban működik. A titkárság nemzeti szintű összekötő szervként működik a minisztériumok és a terv végrehajtásáért és nyomon követéséért felelős hivatalok között.
·A Pénzügyminisztérium az illetékes közigazgatási szervek (Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, Business Finland, Energiaügyi Hatóság, a Finn Ingatlanfinanszírozási és Fejlesztési Központ, ARA, Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Regionális Központok stb.) által összegyűjtött és jelentett információk alapján rendszeresen nyomon követi a reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó célok és mérföldkövek elérését.
·A Pénzügyminisztérium pénzügyi ellenőri minőségében felelős az ellenőrzések és könyvvizsgálatok elvégzéséért, valamint az ellenőrzések összefoglalójának elkészítéséért. Ellenőrzési stratégiát határoz meg, és elvégzi mind az ellenőrzési rendszerek, mind a projektek és intézkedések ellenőrzését. A reformokért és beruházásokért felelős különböző minisztériumok és ügynökségek felelősek a hatáskörükbe tartozó ellenőrzésekért, ellenőrzésekért, korrekciókért és visszafizettetésekért.
2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések
Finnország a következő intézkedésekkel biztosítja a Bizottság teljes körű hozzáférését az alapul szolgáló releváns adatokhoz:
·Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének központi koordináló szerveként a Pénzügyminisztérium információkat gyűjt a terv által finanszírozott reformok és beruházások mérföldköveként és célértékeként kiválasztott mutatók előrehaladásáról. A releváns adatokat helyi szinten kell benyújtani és nemzeti szinten központosítani egy erre a célra szolgáló informatikai eszközben, és azokat a mérföldkövek és célok elérése terén elért haladás nyomon követésére kell felhasználni. Az informatikai eszközt a kvalitatív pénzügyi információk és más kötelező adatok – például a végső címzettekre vonatkozó adatok – adattáraként is használni kell. A Technikai Titkárság adatinformációkat vesz ki az informatikai eszközből, és azokról jelentést tesz a Pénzügyminisztériumnak. A Pénzügyminisztérium EU-titkársága elkészíti az Európai Bizottsághoz benyújtandó kifizetési kérelmeket.
·Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Finnország az e melléklet 2.1. szakaszában megállapított vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozóan. Finnország biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó, alapul szolgáló releváns adatokhoz mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és ellenőrzési célokból.