EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.10.4.
COM(2021) 624 final
2021/0317(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról
{SWD(2021) 284 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.10.4.
COM(2021) 624 final
2021/0317(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról
{SWD(2021) 284 final}
2021/0317 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Finnország gazdaságára. 2019-ben Finnország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 139 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. nyári előrejelzése szerint Finnország reál-GDP-je 2,8 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 0,1 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló hosszú távú szempontok közé tartozik a termelékenység lassú növekedése, a zöld átállás és a kutatás-fejlesztés magas beruházási igényei, a háztartások növekvő adósságállománya, valamint a szociális és egészségügyi rendszer teljesítménye.
(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Finnországhoz. A Tanács különösen azt ajánlotta Finnországnak, hogy javítsa a szociális és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságát és az azokhoz való egyenlő hozzáférést, kezelje az egészségügyi dolgozók hiányát, javítsa a munkavállalás ösztönzőit, fejlessze a készségeket és támogassa az aktív befogadást, ösztönözze a foglalkoztatást és támogassa az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, összpontosítsa a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát a kutatásra és innovációra, a zöld és digitális átállásra, erősítse meg a háztartások adósságállományának nyomon követését, és biztosítsa a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletét és érvényesítését. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy az ország maradéktalanul végrehajtotta az arra vonatkozó ajánlásokat, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Jelentős előrelépés történt azon ajánlást illetően is, amely szerint intézkedéseket kell hozni a reálgazdaság és különösen a kis- és középvállalkozások likviditásának biztosítása érdekében is.
(3)Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Az euróövezeti tagállamoknak címzett tanácsi ajánlás azt is tartalmazta, hogy erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.
(4)2021. május 27-én Finnország az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek iránti nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében meghatározott értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.
(5)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 2 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.
(6)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén ezek a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.
A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz
(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a tagállamot érintő kihívásokat és a tagállam pénzügyi allokációját.
(8)A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, és a terv jelentős számú komponense egyszerre több pillért is érint. Ez a megközelítés segít biztosítani, hogy az egyes pillérekkel koherens módon foglalkozzanak. Továbbá tekintettel Finnország sajátos kihívásaira, a zöld átállásra és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre helyezett fokozott hangsúlyra, valamint a pillérek közötti súlyozásra, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad a gazdasági és társadalmi helyzetre.
(9)A zöld átállás pillérét illetően a terv egészében számos intézkedés támogatja Finnország azon célkitűzését, hogy 2035-re elérje a karbonsemlegességet. Ezen intézkedések közé tartoznak különösen a megújuló energiaforrások energiaszerkezeten belüli arányának növelését, az ipar dekarbonizációját, a köz- és magánépületek kibocsátásának csökkentését és az alacsony kibocsátású közlekedési módok előmozdítását célzó reformok és beruházások.
(10)Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében a terv intézkedéseket irányoz elő a foglalkoztatási ráta növelésére, a külföldi tehetségek vonzására és a termelékenység növelésére. A kedvezőtlen sokkhatások enyhítése és a válságokra való reagálás javítása érdekében a terv intézkedéseket tartalmaz a szociális és egészségügyi rendszerhez való egyenlő hozzáférés és e rendszerek költséghatékonyságát érintő régóta fennálló problémák kezelésére. A terv átfogóan kezeli a digitális átállás pillérét annak különböző dimenzióiban, és számos komponens közvetlenül vagy közvetve a digitális átállásra irányul. Noha Finnország világelső a digitális területen, a terv a nagy sebességű széles sávú hálózatok fejlesztése és bővítése révén várhatóan orvosolni fogja a digitális infrastruktúra terén még fennálló hiányosságokat. Emellett a reformok és a beruházások várhatóan támogatni fogják a vállalkozásoknak és a közszférának a szociális és az egészségügyi rendszerre is kiterjedő digitalizálását, előmozdítják a digitális készségek fejlesztését, valamint a digitális technológiákkal kapcsolatos kutatást és innovációt, továbbá támogatni fogják a kiberbiztonság és az információbiztonság fejlesztését, valamint a vasúti szolgáltatások digitalizálásába irányuló beruházásokat.
(11)A közszolgáltatások nyújtása terén meglévő regionális különbségek, valamint a széles sávú hozzáférés terén továbbra is fennálló hiányosságok kezelése révén a terv várhatóan hozzájárul a kohézióhoz és a konvergenciához. Ami a következő generációra vonatkozó szakpolitikákat illeti, a reformok és beruházások célja a folyamatos tanulás támogatása, többek között integráltabb digitális platformok és online szolgáltatások révén, továbbá cél a munkaerőhiány által érintett ágazatokhoz kapcsolódó felsőoktatási tanulmányi helyek számának növelése.
Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése
(12)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a Finnországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.
(13)A terv számos egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást foglal magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Finnországnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, mindenekelőtt a következő területeken: készségfejlesztés, aktív befogadás, a munkanélkülieknek és az inaktívaknak nyújtott integrált szolgáltatások, kutatás és innováció, a karbonszegény gazdaságra való átállás és az energetikai átalakulás, valamint a háztartások adósságállományának nyomon követése. A tervben foglalt reformok és beruházások célja továbbá, hogy hozzájáruljanak a szociális és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyabbá tételéhez és az azokhoz való egyenlő hozzáféréshez. Ezen túlmenően a tervben a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének megerősítésére irányuló intézkedések is szerepelnek.
(14)A terv számos célzott reformot és beruházást tartalmaz a foglalkoztatás támogatása és a foglalkoztatási ráta növelése érdekében a munkanélkülieket és az inaktívakat célzó integrált szolgáltatások javítása, valamint kifejezetten a fiatalokra és a részleges munkaképességűekre összpontosító aktív munkaerőpiaci intézkedések révén. A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a munkaerőpiac által igényelt készségek fejlesztése, különösen a digitális és zöld átállás összefüggésében, többek között a munkaerőpiacon alulreprezentált, alacsony képzettségű csoportok esetében.
(15)A terv várhatóan hozzájárul a szociális és egészségügyi rendszer rezilienciájához. A szociális és egészségügyi reform részeként az ápolási garancia biztosítására irányuló strukturális reform és a kapcsolódó jelentős beruházások várhatóan javítani fogják a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést és azok költséghatékonyságát. A hangsúly elsősorban az egészségügyi ellátás korszerűsítésén, az új – főként digitális – megoldásokon, a problémák korai felismerésén, valamint az alacsony küszöbértékű szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésén van. Ehhez olyan intézkedések társulnak, amelyek célzott digitalizációs erőfeszítések révén javítják a költséghatékonyságot, ideértve az adatok rendelkezésre állásának javítását és a tényeken alapuló döntéshozatalt, valamint az e-egészségügyi megoldások alkalmazását. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv célja továbbá a munkaerőhiány által érintett ágazatokhoz kapcsolódó felsőoktatási tanulmányi helyek számának növelése. Ez középtávon várhatóan hozzájárul majd az egészségügyi dolgozók hiányának kezeléséhez.
(16)A terv erőteljes hangsúlyt helyez a kutatásba és innovációba, a zöld és digitális átállásba, a karbonszegény gazdaságba és az energetikai átállásba, valamint a fenntartható és hatékony infrastruktúrába történő beruházásokra. A támogatási programok célja az új tisztaenergia-technológiákba történő beruházások fellendítése, az alacsony és nulla kibocsátású járművek használatának előmozdítása és az ipar dekarbonizációja. Célzott intézkedések támogatják a digitális beruházásokat, többek között a digitális infrastruktúra, a mikroelektronika, a 6G, a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika területén.
(17)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozik, mindazonáltal Finnország a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban 2020-ban és 2021-ben összességében megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő közvetlen támogatása érdekében. Ezenfelül az az ajánlás, hogy az ország tegyen kellő előrehaladást a középtávú költségvetési célkitűzés felé 2020-ban, már nem releváns, egyrészt a kapcsolódó költségvetési időszak lejárta, másrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének a világjárvány okozta válsággal összefüggő, 2020. márciusi aktiválása miatt.
A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás
(18)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Finnország gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.
(19)A Bizottság szolgálatainak szimulációi azt mutatják, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz többi intézkedésével együtt – ugyanakkor a strukturális reformok lehetséges, adott esetben jelentős pozitív hatását figyelmen kívül hagyva – képes arra, hogy Finnország GDP-jét 2026-ra 0,4–0,6 %-kal növelje. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentős számú olyan reformot és beruházást tartalmaz, amelyek az európai iparstratégiával összhangban várhatóan előmozdítják az intelligens és fenntartható növekedést, támogatják a zöld és digitális átállást, és kezelik a válság hatását, miközben növelik Finnország versenyképességét és növekedési potenciálját. Az intézkedések várhatóan a szakképzett munkaerő hiányára is megoldást biztosítanak, kezelik a strukturális munkanélküliséget, és támogatják a magánberuházásokat és a kkv-k növekedését. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek jelentős mértékben a digitalizációra való összpontosítása várhatóan fellendíti a termelékenység növekedését és az innovációba való beruházást.
(20)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, beleértve a nemek közötti egyenlőségre, az esélyegyenlőségre, a foglalkoztatás és a fogyatékossággal élők befogadásának aktív támogatására, az oktatásra, a képzésre és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó elveket, valamint más uniós kezdeményezéseket, mint például az uniós készségfejlesztési programot, az átképzésre és továbbképzésre vonatkozó uniós kiemelt kezdeményezést, a szakképzésről és a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlást és a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló (EASE) ajánlást. A terv összhangban van az ifjúsági garanciával. Ennek megfelelően a fiataloknak nyújtott integrált foglalkoztatási, egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások tervezett támogatása várhatóan hozzájárul majd a fiatalok társadalmi kirekesztésének megelőzéséhez és foglalkoztatási kilátásaik javulásához.
(21)A terv célja továbbá az ápolási-gondozási szolgáltatások terén a Covid19-világjárvány miatt elmaradt ellátások felhalmozódott hátralékénak csökkentése, valamint a szociális és egészségügyi rendszer rezilienciájának javítása, ezáltal az intézményi reziliencia megerősítése, a sokkhatásokkal szembeni sebezhetőség csökkentése és a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás.
(22)A terv várhatóan hozzájárul a kohézióhoz és a konvergenciához azáltal, hogy kezeli a szolgáltatásnyújtás terén meglévő regionális különbségeket. A kohézió javítását elsősorban az integráltabb állami foglalkoztatási szolgálatokon, az integrált munkaképességi és mentális egészségügyi szolgáltatások új régiókra való kiterjesztésén, valamint a települések szintjén elérhető integrált egyablakos ifjúsági szolgáltatások megerősítésén keresztül tervezik megvalósítani.
A jelentős károkozás elkerülése
(23)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).
(24)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv minden reform és intézkedés esetében biztosítja, hogy azok nem okoznak jelentős kárt az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti hat környezeti célkitűzés – nevezetesen az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaság, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – tekintetében. Finnország az Európai Bizottság által elfogadott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelő indokolással szolgált a tervben foglalt valamennyi intézkedés vonatkozásában. Ahol szükséges, Finnország mérséklési intézkedéseket javasolt, vagy az intézkedések kialakításába specifikus elemeket épített a jelentős károkozás elkerülése érdekében, amit releváns mérföldköveken keresztül kell biztosítani.
(25)Különös figyelmet kaptak azok az intézkedések, amelyek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatása indokolja az alapos vizsgálatot. Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve több olyan átfogó beruházási programot is tartalmaz, amelyek végrehajtási szakasza előtt a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés nem állapítható meg. Ez különösen igaz az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó stratégiai támogatási rendszerekre, valamint más átfogó támogatási rendszerekre, beleértve az energetikai infrastrukturális beruházásokat, a hidrogénhez és a szén-dioxid-leválasztáshoz és -hasznosításhoz nyújtott támogatást, valamint a zöld átállást támogató K+F+I beruházásokat. A rövidesen kiírásra kerülő pályázati felhívások támogathatósági kritériumainak ki kell zárniuk a káros tevékenységeket, és elő kell írniuk, hogy csak olyan tevékenységek kaphatnak támogatást, amelyek megfelelnek az uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés ellenőrzését a pályázati felhívások közzétételéhez kapcsolt mérföldkő révén minden beruházás esetében kötelezővé kell tenni.
A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás
(26)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 50,1 %-át teszik ki. Az említett rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.
(27)A reformok és beruházások várhatóan jelentősen hozzájárulnak majd Finnország dekarbonizációs és energetikai átállással kapcsolatos, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervében (NEKT 2030) meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához, hozzájárulva ezáltal az Unió éghajlat-politikai célkitűzéséhez. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések jelentős része támogatja az éghajlat-politikai célkitűzést, ugyanakkor számos intézkedésnek célja a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulás is, beleértve a biológiai sokféleséget is. Ezen túlmenően az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló intézkedések némelyike a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is előnyös lehet, mivel az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre. Ezen intézkedések végrehajtásának várhatóan tartós hatása lesz, különösen azáltal, hogy hozzájárulnak a zöld átálláshoz, a biológiai sokféleség fokozásához és a környezetvédelemhez.
(28)A megújulóenergia-technológiákba történő beruházások nagy részét képezik az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedéseknek. Az ipar dekarbonizációjára, az épületállomány és a közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentésére, valamint az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás arányának növelésére irányuló beruházások révén az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket támogató további jelentős intézkedések valósulnak meg. A terv tartalmaz a zöld átállást támogató K+F+I beruházási csomagot is.
A digitális átálláshoz való hozzájárulás
(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 27,0 %-át teszik ki.
(30)A terv intézkedései hozzájárulnak Finnország digitális átállással kapcsolatos kihívásainak kezeléséhez. Konkrétan például míg Finnország digitális konnektivitása összességében jól fejlett, a vidéki területeken hiányzik a digitális infrastruktúra. A nagy sebességű széles sávú konnektivitás kiépítéséhez nyújtott támogatás várhatóan elősegíti a nagy sebességű kapcsolatokhoz való hozzáférés javítását a ritkán lakott területeken, ami kedvezően hat a termelékenységre és a gazdasági tevékenység fenntartására ezekben a régiókban. Annak érdekében, hogy kezelni lehessen az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazatban a szakképzett munkaerő hiányát – ami annak ellenére jelentkezik, hogy a finn lakosság általánosan magas szintű digitális készségekkel rendelkezik – a terv intézkedéseket tartalmaz az IKT-ágazathoz kapcsolódó, rendelkezésre álló képzési férőhelyek számának növelésére, valamint a folyamatos tanulás keretének megreformálására, továbbá a digitális készségek megerősítésének előmozdítására.
(31)A vállalkozások – különösen a kkv-k – és a közszféra digitalizációjának támogatása, a kiberbiztonság és az információbiztonság előmozdítása, valamint a kulcsfontosságú technológiákkal – többek között a félvezetőkkel, a mesterséges intelligenciával és a 6G-vel – kapcsolatos kutatás és innováció támogatása révén a terv keretében végrehajtott reformok és beruházások várhatóan számos területen hozzájárulnak a digitális átálláshoz Finnországban. A terv a digitalizációval horizontális témaként is foglalkozik, mivel az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések elérését elősegítő egyéb intézkedések részeként digitális megoldásokat alkalmaznak, ideértve a közlekedési és energetikai infrastruktúra digitalizálását is. Hasonlóképpen nagy hangsúlyt helyeznek a digitális egészségügyi megoldásokra, amelyek köre a diagnosztika javítását szolgáló adatelemzéstől kezdve az ellátás folyamatosságát lehetővé tevő e-egészségügyi beruházásokig terjed.
Tartós hatás
(32)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Finnországra.
(33)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések végrehajtása várhatóan strukturális változásokat eredményez a közigazgatásban, javítva annak eredményességét és hatékonyságát. Az energiaadóztatás reformja várhatóan hozzájárul a finn adópolitika strukturális zöldítéséhez. Az aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek a skandináv foglalkoztatási szolgálatok modelljét követő reformja várhatóan hozzá fog járulni a munkaerő-kínálat növeléséhez, valamint az álláskeresők és a munkaerőpiacon alulreprezentált csoportok foglalkoztathatóságának javításához. A szociális és egészségügyi szolgáltatások reformjától hosszú távon a finn gazdaság rezilienciájának növekedése várható.
(34)A zöld átállásra vonatkozóan a tervben foglalt jelentős beruházási támogatás várhatóan további ösztönzőt biztosít az új és innovatív karbonszegény megoldásoknak a gazdaságban. Ez felgyorsítja majd a feltörekvő ágazatok növekedését, és ezáltal további lehetőségeket teremt a gazdasági növekedés számára. A terv számos ágazatban a digitalizációba való beruházásokra összpontosít, amelyek hosszú távon várhatóan növelni fogják a termelékenységet. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartós hatása a terv és más programok, köztük a kohéziós politikai alapokból finanszírozott programok közötti szinergiák révén is fokozható, különösen a területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.
Nyomon követés és végrehajtás
(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.
(36)A terv végrehajtásának és nyomon követésének koordinációjáért a Finn Köztársaság Pénzügyminisztériuma felelős. A Pénzügyminisztérium egyértelműen meghatározta a felelősségi köröket és a terv végrehajtásához, az előrehaladás nyomon követéséhez és a jelentéstételhez szükséges megfelelő struktúrát.
(37)A Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében meghatározott mérföldkövek és célok reálisak, és a mérföldkövekre és célokra javasolt mutatók relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak. Kellően egyértelműek és átfogóak ahhoz, hogy biztosított legyen teljesítésük nyomon követése és igazolása. Ezenkívül a mérföldkövek és célok ütemezése lehetővé teszi a terv célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladás megfelelő nyomon követését és a kifizetések ütemezését. A mérföldkövek és célok az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.
(38)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. Az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 4 létrehozott technikai támogatási eszköz révén a tagállamok technikai támogatást kérhetnek helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásához.
Költségszámítás
(39)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.
(40)Finnország a helyreállítási és rezilienciaépítési terv valamennyi komponensére vonatkozóan egyedi költségbecsléseket nyújtott be, számos forrásra támaszkodva megindokolva a beruházások és a reformok költségeit. Ezen források közé hasonló ágazatokban kiírt vagy hasonló jellemzőkkel rendelkező korábbi pályázati felhívások, hasonló szolgáltatásokra vagy hasonló jellegű korábbi beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések, kormányzati hatásvizsgálatok, tudományos tanulmányok és más, nemzetközi szervezetek által biztosított külső referenciák tartoznak, többek között az ágazati beruházási igényekre vonatkozóan is. A benyújtott dokumentáció alapján a tervben szereplő legtöbb intézkedés költségeinek kiszámításához használt módszertan megbízhatónak tekinthető, és elegendő alapot szolgáltat az intézkedések indokoltságának és hitelességének pozitív értékeléséhez. A módszertan alátámasztására benyújtott bizonyítékok azonban egyes esetekben részletesebbek is lehetnének, és átfogóbb költségmeghatározási információkat szolgáltathatnának, különösen egyes horizontális beruházási programok tekintetében. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(41)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió költségvetésének az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 5 összhangban történő védelme tekintetében.
(42)A terv megfelelő módon ismerteti a végrehajtására, kontrolljára és ellenőrzésére létrehozott rendszert. A kontroll- és ellenőrzési rendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul. A struktúra egy része újonnan jön létre. A terv végrehajtásáért a Pénzügyminisztérium viseli az általános felelősséget, és a terv operatív és adminisztratív vonatkozásai tekintetében más végrehajtó minisztériumokra és szervekre támaszkodik. A Pénzügyminisztériumot a terv végrehajtásának nyomon követésével megbízott technikai titkárság támogatja. A Pénzügyminisztérium és más érintett minisztériumok közötti feladatmegosztás egyértelmű, és szerepük és felelősségi körük megfelelően körülhatárolt. Mérföldkőként kell rögzíteni annak a nemzeti jogszabálynak a hatálybalépését, amely meghatározza a finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. Ennek a mérföldkőnek az első kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt teljesülnie kell.
(43)A Pénzügyminisztériumnak biztosítania kell az (EU) 2021/241 rendeletből eredő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségek teljesítését. A kontroll- és ellenőrzési funkció tekintetében egyértelműen és megfelelően elkülönítették a feladatokat a Pénzügyminisztériumon belül. A kontrollokért felelős szereplőknek rendelkezniük kell a tervezett szerepükhöz és feladataikhoz szükséges jogi felhatalmazással és igazgatási kapacitással. Összességében a kontrollrendszer és a többi releváns intézkedés – beleértve a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtésére, tárolására és rendelkezésre bocsátására szolgáló új adattárrendszer létrehozását – megfelelőnek minősülnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre bocsátott források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint a más uniós programokkal való kettős finanszírozás elkerülése tekintetében.
(44)Mérföldkőként kell előírni, hogy a terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszer már az első kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása előtt működőképes legyen. A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia: a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése; b) az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása. Az adattárrendszer funkcióinak megerősítése érdekében külön ellenőrzési jelentést kell készíteni a rendszerről.
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciája
(45)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. kritériumával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.
(46)Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve átfogó és kiegyensúlyozott reform- és beruházáscsomagot mutat be. A komponenseken belüli intézkedések kölcsönösen erősítik egymást, és minden komponens jól kiegyensúlyozott reformokat és beruházásokat foglal magában. Emellett a reformok és a beruházások közötti kapcsolat jól megalapozott, az intézkedések megerősítik és kiegészítik egymást, és segítenek az azonosított kihívások kezelésében. Az intézkedések összhangban vannak a vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretekkel és stratégiákkal, például a kormányzati programmal és a nemzeti energia- és klímatervvel. A komponenseken belül javasolt intézkedések nem mondanak ellent egymásnak, és nem ássák alá egymás hatékonyságát, és nem tártak fel következetlenségeket vagy ellentmondásokat a különböző komponensek között.
Egyenlőség
(47)A terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amely várhatóan hozzájárul a nemek közötti egyenlőséggel és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséggel kapcsolatos kihívások kezeléséhez. Ezek közé tartoznak azok a foglalkoztatási és munkaerőpiaci reformok, amelyek célja integráltabb, mindenki számára elérhető és hozzáférhető szolgáltatások kifejlesztése, amelyek megoldásokat biztosítanak a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a részleges munkaképességgel rendelkezők, a nehezen foglalkoztatható személyek és a migránsok szükségleteire. A szociális és egészségügyi rendszer reformja keretében a veszélyeztetett csoportokra irányuló intézkedéseket is kidolgoztak. A részleges munkaképességre irányuló intézkedések, különösen a mentális jóllétet támogató intézkedések várhatóan hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. Más intézkedések – például a digitalizáció felgyorsítása és a nagy sebességű széles sávú kapcsolatok regionális elérhetősége javítása – a helyfüggetlen munkavégzés feltételeinek javítását célozzák, ami megkönnyíti a nők és a férfiak számára a munka és a családi élet összeegyeztetését.
Biztonsági önértékelés
(48)Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban a terv szerint a konnektivitást szolgáló infrastruktúrába, a 6G fejlesztési környezetébe, a mesterséges intelligenciába és a kvantuminformatikába, valamint a kiberbiztonsági megoldásokba és képzésekbe történő beruházások tekintetében minden egyes projektre vonatkozóan kockázatértékelést és kockázatkezelési tervet készítenek, és a biztonsági kockázatokat a projekt teljes életciklusa során kezelik. A terv azt is jelzi, hogy a projekthez kapcsolódó termékek és szolgáltatások tekintetében biztosítani fogják a kiberbiztonsági követelmények teljesítését, és szükség esetén alkalmazni fogják az elérhető tanúsítási rendszereket. A közbeszerzési eljárások során biztosítani fogják a biztonsági követelményeket, és szükség esetén személyzeti és vállalati biztonsági ellenőrzési eljárásokat fognak alkalmazni. A konnektivitással kapcsolatos beruházásokra vonatkozóan a terv ismerteti a nemzeti jogszabályi keretet, amelyet a biztonságos 5G hálózatokra vonatkozó uniós eszköztár figyelembevételével dolgoztak ki. Például a kommunikációs hálózatok kritikus részeiben nem használhatók olyan eszközök, amelyek veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot.
Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek
(49)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a finn vállalatok számára, hogy a mikroelektronika és a megújuló hidrogén területén részt vegyenek közös európai érdeket szolgáló potenciális fontos projektekben. A kiberbiztonsági kutatásba történő beruházás célja egy olyan többnyelvű platform létrehozása, amely valamennyi tagállamban használható kiberbiztonsági készségek fejlesztésére és oktatására.
Konzultációs folyamat
(50)A terv iránti nemzeti felelősségvállalás növelése érdekében a finn kormány a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítő szakaszában az érdekelt felek és más érdekcsoportok széles körével konzultált. A konzultációkat különböző formákban folytatták le, többek között regionális és tematikus rendezvényeken, hogy tájékoztassák a résztvevőket a terv elkészítéséről, és megismerjék az érdekelt felek véleményét a szükséges finanszírozási prioritásokról és a terv tartalmáról. Az eseményekre számos szereplőt hívtak meg, köztük regionális tanácsok, városok, szociális partnerek, ipari és üzleti szervezetek, nem kormányzati szervezetek és oktatási intézmények képviselőit.
(51)A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.
Pozitív értékelés
(52)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a finn helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.
Pénzügyi hozzájárulás
(53)Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 2 094 687 000 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége magasabb a Finnország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.
(54)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Finnországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Finnország számára most az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az említett rendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban kiszámított aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.
(55)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 6 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Finnország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.
(56)Finnország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt megállapodás (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás) hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Finnország rendelkezésére bocsátani.
(57)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől eltérő más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása
Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás
1.Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 2 085 341 084 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Finnország rendelkezésére 7 . 1 660 743 618 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Finnországra vonatkozóan 2 085 341 084 EUR vagy annál nagyobb maximális pénzügyi hozzájárulást állapít meg, további 424 597 466 EUR-t kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás eredményeként a Finnországra vonatkozó aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás nem éri el a 2 085 341 084 EUR-t, az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás és az 1 660 743 618 EUR közötti különbségnek megfelelő összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.
2.A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Finnország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 271 094 341 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.
3.Az előfinanszírozást a finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.
4.A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Finnország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében Finnországnak legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesítenie kell a mérföldköveket és célokat.
3. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a Finn Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök