(1)

A Tanács az (EU) 1039/2012 rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2019/59 végrehajtási rendelettel (3) újból bevezette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó alumíniumradiátorok behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(3)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 12,6–56,2 %, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében 21,2 %, az összes többi Kínában működő vállalat esetében pedig 61,4 %.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2023. október 17-én az Európai Alumíniumradiátor-gyártók Szövetsége (International Association of Aluminium Radiator Manufacturers, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az alumíniumradiátorokkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. január 12-én a Bizottság a Kínából származó alumíniumradiátorok Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat, a kínai hatóságokat és az ismert importőröket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(12)

A dömpingellenes alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a minta kiválasztásához használt kritérium a hasonló termék 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. közötti uniós termelési és értékesítési volumenének reprezentativitása volt.

(13)

A minta három, Olaszországban található uniós gyártóból állt, amelyek a hasonló termék becsült uniós össztermelésének több mint 65 %-át tették ki.

(14)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Mivel nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta végleges minta.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket és képviseleti szervezetiket, hogy jelentkezzenek és nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Nem jelentkezett független importőr.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes kínai gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. Nem érkezett egyetlen válasz sem.

(17)

A Bizottság következésképpen tájékoztatta Kínát, hogy együttműködés hiányában a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. Nem érkezett válasz.

(18)

A Bizottság az uniós gyártók, továbbá az importőrök, a felhasználók és a kínai gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (6).

(19)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(20)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike kitöltötte.

(21)

Sem a kínai kormány, sem a kínai gyártók nem válaszoltak a kérdőívre.

(22)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket.

(23)

A Bizottság az alaprendelet 16. cikke alapján ellenőrző látogatásokat tett a mintában szereplő három uniós gyártó

(24)

A Bizottság 2024. Augusztus 8-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(25)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Meghallgatást egyik fél sem kért.

(26)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, nevezetesen a jelenleg az ex 7615 10 10 , ex 7615 10 80 , ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7615 10 10 10, 7615 10 80 10, 7616 99 10 91, 7616 99 90 01 és 7616 99 90 91) alá tartozó alumíniumradiátorok és az azokat alkotó tagok vagy elemek, függetlenül attól, hogy a tagok vagy elemek nagyobb egységekké vannak-e összeszerelve, kivéve az elektromos radiátorokat és azokat alkotó tagokat vagy elemeket (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(27)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(28)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében mind hasonló termékek.

(29)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban fennállt-e dömping, valamint hogy valószínűsíthető-e a hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztése esetére a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(30)

A (16) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság 2024. február 21-én tájékoztatta a kínai hatóságokat és az összes érdekelt felet, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket, sem a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(31)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: a felülvizsgálat iránti kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől) a felülvizsgálat során kapott információk, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) (7) származó adatok.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(34)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(35)

A Bizottság a kínai alumíniumágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (8) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(36)

Az említett vizsgálatokban a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (9). A Bizottság megállapította különösen, hogy az alumíniumágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében véve jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (10), hanem a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte a vállalatokban azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (11). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. A kínai tervrendszer hatására ugyanis az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (12). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (13). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (14), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (15).

(37)

A kínai alumíniumágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság a mostani vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások miatt helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság e célból az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékokra, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékokra, továbbá többek között a nyilvánosan hozzáférhető források alapján készített „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (16) (a továbbiakban: jelentés), valamint annak frissített változatában (a továbbiakban: frissített jelentés) (17) szereplő adatokra támaszkodott. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(38)

A kérelem azt állította, hogy a Kínában fennálló jelentős torzulások miatt a kínai alumíniumágazat belföldi árai és költségei ebben az esetben nem használhatók fel. Álláspontjának alátámasztására a kérelmező a jelentésre, különösen az alumíniumágazatra vonatkozó szakaszokra (18), az alumíniumra és a továbbfeldolgozott termékekre vonatkozó korábbi bizottsági vizsgálatokra (19), kínai jogszabályokra, valamint további tanulmányokra hivatkozott.

(39)

A kérelmező tanulmányt rendelt „China Household Aluminum Radiators Industry Market Research Report” (A kínai háztartási alumíniumradiátorok ipara – piackutatási jelentés) címmel (a továbbiakban: tanulmány), amely 2023 októberében frissült. A tanulmány rámutatott arra, hogy Kína nemcsak az alumínium fő forrásának, a bauxitnak a világon a legnagyobb előállítója, hanem a világ legnagyobb alumíniumgyártója is, és „[a] Nemzetközi Alumíniumszövetség és a Nemzetközi Energiahasznosítási Szervezet által közzétett adatok alapján 2020-ban Kína alumíniumgyártása 5 %-kal nőtt az előző évhez képest, míg a világ többi részén csak 0,3 %-kal nőtt, sőt egyes régiókban az alumíniumgyártás még csökkent is. Kína a világ alumíniumtermelésének 57,2 %-át adja. Összességében Kína alumíniumgyártása növekvő tendenciát mutatott. Kína 2022. évi alumíniumtermelése elérte a 40 millió tonnát, ami ismét a globális alumíniumgyártás több mint felét teszi ki. Kína emellett a világ egyik legnagyobb alumíniumfogyasztója.”

(40)

A kérelmező továbbá fenntartotta, hogy az alumíniumipar Kínában tapasztalt fellendülés hátterében olyan kedvező kormányzati politikák húzódtak meg, amelyek arra ösztönözték az állami tulajdonú vállalatokat, hogy belépjenek az elsődleges alumíniumgyártó ágazatba, valamint a magántulajdonú vállalatokat, hogy belépjenek az alumíniumfeldolgozó ágazatokba.

(41)

A kérelem rámutatott arra, hogy a kínai kormány jelentős regionális állami támogatási kezdeményezései is megerősítik a kínai kormány beavatkozásainak torzító jellegét, amely beavatkozások az alábbiak szerint támogatják az alumíniumágazatot egyes tartományokban:

(42)

Megállapítható tehát, hogy az árak és költségek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint ezen az alapon a szóban forgó esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(43)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(44)

Következésképpen e vizsgálat keretében annak vizsgálata során, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások miatt helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása, a Bizottság az aktában rendelkezésre álló bizonyítékokra – többek között a kérelemben, valamint a frissített jelentésben foglalt bizonyítékokra – támaszkodott. A Bizottság ezeket a bizonyító erejű elemeket kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(45)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona, ellenőrzése, szakpolitikai felügyelet vagy irányítása. Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak. A kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett (20). A KKP operatív döntéshozatalba való beavatkozása azonban nemcsak az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem a magánvállalatoknál is általánossá vált (21), mivel a KKP az ország gazdaságának szinte minden területén vezető szerepet követel magának.

(46)

mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatát állami tulajdonú vállalatok és magánvállalatok egyaránt kiszolgálják (22). Több gyártó is magánkézben van, többek között az Unbeatable Group (a továbbiakban: Unbeatable) (23), a Zhejiang Navas Industry and Trade, korábbi nevén Yongkang Sanghe Radiator (24) (a továbbiakban: Zhejiang Navas), a China Botai (25) és a China Flyhigh (26), míg a legnagyobb kínai alumíniumgyártó, a China Aluminum Corporation (a továbbiakban: Chinalco) (27) állami tulajdonú vállalat, amelyben az állam több mint 35 %-os tulajdonnal rendelkezik (28).

(47)

Ezenkívül a kínai kormány iránymutatást ad a vállalkozásoknak azáltal is, hogy konkrét célkitűzéseket és szakpolitikákat határoz meg az ágazatra vonatkozóan, amelyeket az ágazat valamennyi résztvevője köteles betartani, függetlenül azok magán- vagy állami jellegétől.

(48)

Példaként említhető, hogy az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT) által 2020-ban kiadott, az alumíniumágazatot érintő szakpolitikai dokumentum (29) központi szinten határozza meg az alumíniumipar működésének általános keretét. Ez a szakpolitikai dokumentum a következő célokat tűzi ki: „[a]z alumíniumipar kínálati oldali strukturális reformjának elősegítése, az ágazat technológiai fejlődésének előmozdítása, valamint az ágazat magas színvonalú fejlesztésének előmozdítása”, valamint előírja, hogy: „[A] bauxitbányászatnak, a timföld, az elektrolitikus alumínium és a másodlagos alumínium gyártásának meg kell felelnie a nemzeti és helyi iparpolitikáknak, az ásványkincsekre vonatkozó terveknek, a környezetvédelmi és energiatakarékossági jogszabályoknak, rendelkezéseknek és szakpolitikáknak, a bányászati jogszabályoknak, rendelkezéseknek és szakpolitikáknak, a biztonságos termelésre vonatkozó jogszabályoknak, rendelkezéseknek és szakpolitikáknak, iparfejlesztési terveknek és egyéb követelményeknek” (30).

(49)

Shandong tartomány tizennegyedik ötéves alumíniumipar-fejlesztési terve (a továbbiakban: Shandong-terv) (31) a következő célokat tartalmazza: „2025-re az alumíniumipar eléri a 800 milliárd RMB-t. A végtermékek piaca tovább bővül, a magas hozzáadott értéket képviselő termékek több mint 60 %-ot tesznek ki; az alumíniumgyártás volumenének és az elektrolitikusalumínium-gyártás volumenének az aránya meghaladja az országos átlagot[…]. A tartomány jelentős alumíniumipari klaszterré fog fejlődni és jelentős belföldi és tengerentúli befolyásra tesz szert” (32).

(50)

2022 szeptemberében a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület Népi Gyűlésének Állandó Bizottsága határozatot adott ki az alumíniumipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról (a továbbiakban: Kuanghszi határozat) (33), és meghatározta a vezető vállalkozások támogatására és a tartományban működő állami tulajdonú vállalatok fejlesztésének irányítására vonatkozó célokat: „Alapvető versenyképességgel rendelkező, vezető vállalkozások csoportjának támogatása és bevezetése. Az alumíniumiparban a timföld- és elektrolitikus alumíniumipari láncok vezető vállalkozásai számára az ipari láncban betöltött vezető szerepük megerősítésére irányuló rendszer létrehozása, az egész iparágra kiterjedő, átfogó energiahatékonysági értékelési és ösztönző mechanizmus megvalósítása érdekében[…] Az alumíniumiparban a kis- és középvállalkozások támogatására irányuló erőfeszítések fokozása, az alumínium mélyfeldolgozására szakosodott, professzionális, egyedülálló új „kis óriás” vállalkozásokból álló csoport, valamint az alumíniumgyártó iparban „bajnok” vállalkozások kiépítésére összpontosítva; valamint a „Guangxi Aluminium” márka további népszerűsítése. Az alumíniummal kapcsolatos állami tulajdonú vállalatok fejlesztési minőségének és hatékonyságának javítása, a Kuanghszi Beruházási Csoport és más állami tulajdonú vállalatok támogatása belső alumíniumüzletáguk optimalizálásában és integrálásában; tőke rendelkezővé tétele az alumíniumipari értéklánc tartományokon és országokon átívelő megvalósítása érdekében fúziók és felvásárlások, részvétel vagy ellenőrzés, illetve egyéb módszerek révén a teljes ipari lánc összehangolt fejlesztésének megvalósítása és országos jelentőségű, nemzetközi szinten versenyképes vezető vállalkozások létrehozása érdekében” (34).

(51)

Ezen túl a kormányzati ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet az érintett ágazati szövetségek szintjén is megfigyelhető. A kínai iparági szövetségeknek ugyanis garantálniuk kell, hogy az ágazat végrehajtsa a kínai kormány szakpolitikáit. Ezt a felelősséget megerősíti az is, hogy tevékenységük keretében szoros kapcsolatot tartanak fenn az állami hatóságokkal, amit az alapszabályuk is tükröz.

(52)

Például a a Kínai Nemvasfém-gyártók Ágazati Szövetsége (a továbbiakban: CNFA) (35) alapszabályának 3. cikke kimondja, hogy a szervezet „a Kínai Kommunista Párt általános vezetése szerint jár el, létrehozza a Kínai Kommunista Párt egy szervezetét, párttevékenységet folytat, és biztosítja a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket”, valamint „elfogadja a nyilvántartó és irányító szervek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az illetékes ágazati irányító közigazgatási szervek szakmai útmutatását, felügyeletét és irányítását” (36). A 6. cikk szerint a szövetség tevékenységi körébe többek között a következők tartoznak: „az iparág fejlesztésével, az iparági szakpolitikákkal, jogszabályokkal és szabályzatokkal kapcsolatos aktív javaslattétel és véleményezés a Párt és az Állam a szocialista piacgazdaság építésével kapcsolatos általános alapelveivel és feladataival összhangban, szem előtt tartva az iparág tényleges helyzetét”. (37) Ezenkívül a szövetséget csak olyan személy fogosult képviselni, aki igazodik a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, támogatja a kínai szocializmust, határozottan végrehajtja a párt iránymutatásait, elveit és politikáit, és jó politikai tulajdonságokkal rendelkezik (38).

(53)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre, a KKP-nak az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam olyan fontos csatornával rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között személyes kapcsolatok állnak fenn, például a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó számos vállalat felső vezetésének vagy igazgatótanácsának tagjai között KKP-tagok is vannak.

(54)

Például a Chinalco elnöke, valamint annak igazgatója és vezérigazgatója a Chinalco pártszervezetének párttitkára, illetve párttitkárhelyettese. Ezen túlmenően 2024-ben a Chinalco csoport valamennyi egysége elindította a pártfegyelmi oktatást: „[a] Chinalco csoport pártfegyelmi oktatással foglalkozó első ülése hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek minden szinten meg kell erősíteniük az elsajátítást és az alkalmazást egyaránt, össze kell kapcsolniuk a pártfegyelmi tanulmányt és oktatást a Chinalco csoport „4 + 4+N+ éves éves kulcsfontosságú projektjei” stratégiai tervezésének éves végrehajtási rendszerével, és törekedniük kell az éves célok és feladatok elérésére, valamint arra, hogy a tanulási eredmények ténylegesen olyan kimeríthetetlen motiváló erővé alakulnak át, amelynek köszönhetően felgyorsulhat egy világszínvonalú kiváló alumíniumipari vállalat kiépítése, erős átfogó versenyelőnyöket eredményezve, valamint erős politikai garanciát nyújtva ahhoz, hogy előmozdítsa a Chinalco korszerűsítését” (39).

(55)

Az alumíniumradiátorok ágazatában a magántulajdonú vállalatok is ki vannak téve a párt általi beavatkozásnak. Például a Jiangsu Unbeatable Group Co., Ltd. párttagozatának elnöke és titkára 2021-ben felvételt nyert Nantong település 100 legjobb KKP-tagja közé (40). Ezenkívül Qidong település (amely Nantong területén, Jiangsu tartományban található) KKP-képzéseket szervezett az Unbeatable Group közreműködésével. „Beszédében […] kijelentette, hogy a csúcstechnológiai övezetben az Unbeatable Group helyi oktatóközpont megépítése – a vállalkozás jellemzőivel összhangban – szorosan kapcsolódik a kerület és a város jelenlegi helyzetéhez, és hűen tükrözi, ahogy a magas szintű pártépítés párosul a magas színvonalú fejlesztésben betöltött vezető szereppel.” (41).

(56)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák.

(57)

A kínai kormány az alumíniumipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (42). Ezt bizonyítja az is, hogy számos országos, tartományi és települési szintű terv, irányelv és egyéb dokumentum foglalkozik az aluminiumágazattal, amit a Bizottság a korábbi ágazati vizsgálatai (43) során és a frissített jelentésben (44) részletesen dokumentált.

(58)

Országos szinten például a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv (45) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják az alumínium nyersanyagként való rendelkezésre állását: „Intézkedések végrehajtása a kulcsfontosságú anyagok hiányának leküzdése érdekében; […] Intézkedések végrehajtása az ömlesztett alapanyagok konszolidálása és javítása érdekében; útmutatást nyújtása a vállalkozásoknak az új informatikai generációs lehetőségek optimalizált gyártási folyamatok alapján történő felhasználásához a […] nagy szilárdságú alumíniumötvözet általános versenyképességének javítása érdekében, […]”. A terv továbbá kapacitásszabályozásra szólít fel az alumíniumágazatban: „A közelmúltban megnövekedett termelési kapacitás szigorú szabályozása. A termelési kapacitás helyettesítésére irányuló szakpolitikák javítása és szigorú végrehajtása […] az elektrolitikusalumínium-ágazat tekintetében, a […] és az alumínium-oxid-ágazat rendezetlen fejlődésének megakadályozása”. A tervnek az „Útmutató az észszerű szerkezethez” című fejezete a különböző kínai iparágak földrajzi eloszlását is tartalmazza. A fejezet szövege a következő: „Javítani fogjuk az új termelési kapacitás eloszlását. A fejezet szövege a következő: „Javítani fogjuk az új termelési kapacitás eloszlását. […] A nemzeti és regionális kulcsfontosságú stratégiák, a regionális koordinációs fejlesztési stratégiák és a kulcsfontosságú funkcionális területekre vonatkozó stratégiák végrehajtása; a nyersanyagipar ösztönzése térbeli eloszlásának optimalizálására és kiigazítására. […] A part menti területeken a szabályos eloszlás biztosítása a tengerentúli erőforrásokat (például alumínium-oxidot) felhasználó projektekkel”. A terv az ipari klaszterek létrehozásáról is szót ejt: „A szabványosított ipari klaszterek támogatása. […], az elektrolitikusalumínium-ágazat szerkezetében az elmozdulás elősegítése a »szén – villamos energia – alumínium« felől a »tiszta energia, tiszta vízenergia, szélenergia – alumínium« felé” „. A terv előírja a fejlett technológiák ösztönzését az alumíniumágazatban, valamint az ágazat átalakításának előmozdítását is. Amint az a fenti felsorolásból kitűnik, az alumíniumágazatot szorosan felügyeli és irányítja a központi kormányzat, és az ágazatot nagyrészt kormányzati beavatkozások, nem pedig szabadpiaci erők alakítják.

(59)

Helyi szinten nyilvánvalóbb Kína alumíniumágazatba való beavatkozásának nagyságrendje. Az egyik jó példa erre a Shandong-terv, amely a fenti (49) preambulumbekezdésben ismertetett célok mellett a következő támogatási intézkedéseket határozza meg a helyi alumíniumipari vállalatok számára: „A szakpolitikai és szabályozási támogatás növelése. Különböző országos és tartományi szintű támogatási politikák aktív végrehajtása, a támogatható ipari klaszterek, kulcsfontosságú termékek és kulcsfontosságú technológiák támogatása. A vállalkozások támogatása a főbb nemzeti és tartományi projektek végrehajtásában. Az energetikai átállásra irányuló kulcsfontosságú projekteket támogató szakpolitikai csomag megfelelő kihasználása, az úttörő vállalkozások ösztönzése többek között adóügyi ösztönzők, földterületek biztosítása, zöldenergia-allokáció, adócsökkentések és technológiai innovációk, valamint az alumínium újrahasznosítását célzó adóösztönzők bevezetésének a támogatása révén. A tartományi szintű tőkebefektetési alapok ösztönzése a kutatás és fejlesztés, valamint új termékek ipari termelésbe történő bevonásának előmozdítása érdekében, valamint a társadalmi tőkébe való nagyobb befektetés vonzása” (46).

(60)

Jünnan tartomány 2021–2023-as időszakra szóló, a nemvasfém- és az újanyag-ipar teljes láncának új kedvezmények által átalakításáról szóló cselekvési terve (a továbbiakban: Jünnan-terv) (47) többek között olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek kedvezményes adópolitikák révén csökkentik az alumíniumipar működési költségeit: „Kedvezményes adópolitikák végrehajtása a nyugati régió fejlesztése érdekében, valamint a nyugati régió ösztönzött iparágainak katalógusában felsorolt zöldszilícium-ipar, zöldalumínium-ipar és nemvasfém-mélyfeldolgozó ipar érintett vállalatainak megfelelő vizsgálata és nyilvántartásba vétele; saját kezdeményezésre tanácsadásadás és szolgáltatások nyújtása annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat adóterheik csökkentésében” (48).

(61)

A Kuanghszi határozat – amint az az (50) preambulumbekezdésben már bemutatásra került – számos célkitűzést határoz meg a tartomány alumíniumiparának fejlesztésére vonatkozóan. Előírja továbbá, hogy: „2030-ra az alumíniumgyártás volumenének és az elektrolitikusalumínium-gyártás volumenének az aránya meghaladja a 2:1-et, az alumíniumtermékekben a finomított és mélyfeldolgozott alumíniumtermékek aránya pedig meghaladja a 60 %-ot. A kormányzati szervek projekteket szerveznek és hajtanak végre az ipari lánc kiterjesztése és megerősítése, valamint egy nyereséges, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt életképes alumínium-mélyfeldolgozó ipar létrehozása céljából, ezen belül fejlesztés és lehetőségek teremtése a következő ágazatokban: a könnyű gépjárművekhez használt alumínium, az új energiaforrásokhoz, például a fotovoltaikus energia és akkumulátorgyártáshoz használt alumínium, a villamosenergia-termeléshez használt alumínium, az élelmiszer- és gyógyszercsomagoláshoz használt alumínium, az elektronikai készülékekhez használt alumínium, valamint az építőiparban és lakásbútorokhoz használt alumínium. Folyamatos támogatást kell nyújtani az olyan csúcskategóriás termékek fejlesztéséhez, mint például az űrrepüléshez, a hajókhoz és a vasutakhoz használt alumínium […] (49)”.

(62)

A fentieken túlmenően az alumíniumradiátorok gyártói pénzügyi támogatási intézkedésekben is részesültek, ami egyértelműen jelzi az állam érdeklődését ebben az ágazatban. Például a Zhejiang Navas számára a Yongkang állami tulajdonú tőkebefektetési holdingtársaság egy 10 millió RMB összegű hitel tekintetében állami garanciát nyújtott (2022-ben még fennállt) (50).

(63)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált legfontosabb inputokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(64)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az alumíniumágazatban való diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(65)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékre – a (35) preambulumbekezdésben szintén bemutatott módon – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(66)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az (35) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel foglalkozó gazdasági ágazatra. A kormány még politikai szinten is mélyrehatóan szabályozza a pénzügyi intézkedéseket. A Kuanghszi határozat például a következő felhatalmazásokat tartalmazza: „[k]ülönleges alap létrehozása az alumíniumipar magas színvonalú fejlesztése érdekében, valamint az alumíniumipar átalakításához és korszerűsítéséhez nyújtott támogatás növelése. A Kuanghszi Minőségi Ipari Fejlesztési Alap, valamint a kormányzati ipari beruházási alapok vezető szerepének kiterjesztése minden szinten; a timföld- és elektrolitikusalumínium-ipari vezető vállalkozások és a társadalmi tőke ösztönzése arra, hogy részt vegyenek az alumínium mélyfeldolgozására és a magas hozzáadott értékű alumíniumipari projektekre összpontosítsó alumíniumipari beruházási alapok létrehozásában. A pénzügyi intézmények ösztönzése az alumíniumellátási lánc finanszírozásának, a technológiafinanszírozásnak és a zöld finanszírozásnak az alumíniumipar számára történő innovációjára és fejlesztésére, valamint arra, hogy differenciált hiteltámogatási politikákat hajtsanak végre a timföld- és elektrolitikus alumíniumipari vállalkozások projektjei számára, például az energiatakarékosságra és a kibocsátáscsökkentésre, a technológiai átalakulásra, az ipari lánc bővítésére és javítására, valamint az erőforrások átfogó felhasználására vonatkozóan. A minősített alumíniumvállalatok hazai és külföldi tőzsdéken való jegyzésének, valamint a NEEQ-en és a regionális részvénykereskedési piacokon való jegyzésének támogatása. Iránymutatás az alumíniumipari vállalkozások számára, hogy a kötvénypiacon keresztül közvetlen finanszírozásban részesüljenek. Az alumíniumipari vállalkozások adósságeszközeinek pénzügyi lízing útján történő értékpapírosításának támogatása. Az alumíniumiparra vonatkozó fiskális és adótámogatási politikák kiigazítása és optimalizálása; a támogatás súlypontjának kiigazítása az ipari lánc olyan kulcsfontosságú területeire, mint az alumínium mélyfeldolgozása, a technológiai kutatás és fejlesztés, az ellátási lánc biztonsága, az energiatakarékosság és a kibocsátáscsökkentés, valamint az alumínium újrahasznosításának fejlesztése (51).”

(67)

Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(68)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(69)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen az árak alakulására ezek esetében is kihat a frissített jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(70)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(71)

E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(72)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(73)

A Bizottság feljegyzést adott ki a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokról. A feljegyzés ismertette az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arró, hogy a jelen ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni.

(74)

A feljegyzésben a Bizottság törökországot azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(75)

A feljegyzés közzététele előtt a Bizottság észrevételeket kapott a reprezentatív országgal kapcsolatban a kérelmezőtől, amelyek szintén arra utaltak, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország lenne.

(76)

A feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy Törökország esetében az alumíniumradiátorok gyártóira, valamint a releváns nyersanyagok behozatalára, az energiára és munkaerőre vonatkozó adatok nyilvánosan hozzáférhetők.

(77)

A Bizottság ezért az Orbis adatbázisból kereste elő a törökországi gyártó vállalatok rendelkezésre álló pénzügyi adatait (54). Az alumíniumradiátorok esetében könnyen hozzáférhető adatok álltak rendelkezésre két törökországi gyártóra (Sanica Isi Sanayi Anonim Sirketi és Peksa Profil Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi) vonatkozóan. E vállalatok legutóbbi pénzügyi kimutatásai a 2022-vel záruló pénzügyi évre vonatkoznak. Emellett Törökország esetében rendelkezésére állnak a szükséges termelési tényezőkre, a villamosenergia- és a munkaerőköltségekre vonatkozó adatok.

(78)

A Bizottság feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint az említett két vállalat pénzügyi adatait kívánja felhasználni.

(79)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország és az említett két vállalat mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(80)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a feljegyzés közzétételét követően.

(81)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(82)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(83)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához a kérelmező által ismertetett módszertannak és az Unióban alkalmazott gyártási folyamatnak megfelelően. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA (55) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerőköltség megállapításához a Török Statisztikai Intézet (56), az energia torzulástól mentes költségének megállapításához pedig a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság (57) adataira fog támaszkodni.

(84)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulatlan értékeire vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz a feljegyzés közzétételét követően nem érkezett észrevétel.

(85)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a Bizottság által azt követően elemzett információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Alumíniumradiátorok termelési tényezői

(86)

Az alumíniumradiátor különböző módszerekkel állítható elő, amelyek közül a legelterjedtebb a nyomásos öntés és az extrudálás. Az alumíniumradiátor esetében általánosan ismert, hogy a felhasznált fém alumínium vagy alumíniumötvözet, vagy általában, hogy a felhasznált fém többnyire alumínium.

(87)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a GTA-adatbázisban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (70) preambulumbekezdésben és 3.3. szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ugyanezek a torzulások a nyersanyagok exportárait is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(88)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről (61). A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozó referenciaértéket a feldolgozóipar 2020. évi, 2023-ra indexált óránkénti átlagos munkaerőköltsége (62) alapján határozta meg.. Az egy teljes munkaidős egyenértékre (63) jutó átlagos óránkénti munkaerőköltség 35,02 CNY/munkaóra.

(89)

A törökországi vállalatok (ipari felhasználók) villamosenergia-árait a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság közzéteszi (64). A Bizottság az ipari villamosenergia-árakra vonatkozóan 2024. július 15-én közzétett adatokat használta fel. E statisztikák szerint 2023-ban 1,12 CNY/kWh volt az átlagos ipari tarifa.

(90)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(91)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel.

(92)

A Bizottság két török alumíniumradiátor-gyártó (Sanica Isi Sanayi Anonim Sirketi és Peksa Profil Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi (65)) adatainak felhasználásával az SGA-költségeket (10,33 %) és a nyereséget (9,12 %) az értékesített áruk költségének százalékában határozta meg.

(93)

A Bizottság a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkat használta fel a gyártási általános költségek kiszámításához. Ezek a költségek százalékban, a gyártási általános költségek, valalmint a közvetlen és közvetett költségek hányadosaként kerültek meghatározásra. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt (15,6 %) alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére.

(94)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(95)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az alumíniumradiátorok gyártásához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A 3.3.2. szakaszban leírtak szerint a Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta a Törökországban megfigyelt, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(96)

A torzulástól mentes gyártási költségek meghatározása után a Bizottság a 3.3.2.5. szakaszban leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását a következők szerint:

(97)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képezte a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(98)

A figyelembe vett időszak és különösen a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező alumíniumradiátor-behozatal elhanyagolható volt. Az Eurostat szerint a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalának volumene 159 913 elemet (66) tett ki a felülvizsgálati időszakban, ami 0,5–1 % közötti uniós piaci részesedésnek felelt meg. Összehasonlításképpen: a kínai behozatal piaci részesedése az eredeti vizsgálati időszakban 24 %, az előző felülvizsgálati időszakban pedig 3 % volt.

(99)

Ezen az elhanyagolható mennyiségen nem alapulhatott a dömping folytatódásának elemzése. A Bizottság ezért a következő szakaszban a dömping megismétlődésének valószínűségét elemezte.

(100)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: a harmadik országokba irányuló export árai, a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje és a harmadik országok piacainak lehetséges felvevőképessége, tekintettel az ezekben az országokban hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekre.

(101)

A Bizottság elemezte a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export árstruktúráját.

(102)

A Bizottság először a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti nyolc számjegyű vámkódok szintjén elemezte a Kínából harmadik országokba irányuló, a felülvizsgálati időszak alatti exportra vonatkozó adatokat. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek az exportárak nem adnak helyes képet az alumíniumradiátorok árairól, mert az alkalmazott árubesorolási szinten az érintett termék mellett számos más termék is jelen van, és ezek volumene jóval nagyobb (mintegy százszorosa) az alumíniumradiátorok behozatali volumenének. Ezért a Kína által más piacokon alkalmazott exportárak szempontjából a kínai kiviteli statisztikákban szereplő adatok nem tekinthetők döntő bizonyítéknak.

(103)

Másfelől a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Kínából harmadik országokba irányuló export árainak becslése a Bizottság rendelkezésére álló információkon alapult, azaz a felülvizsgálati kérelemben megadott információkon, nevezetesen a harmadik országbeli importőrökre vonatkozó kínai árajánlatokon. A kérelmező számos, az Unió szomszédságában lévő országoknak, például Moldovának, Oroszországnak és Azerbajdzsánnak szóló árajánálatokat, valamint online értékesítési platformoktól származó árajánlatokat nyújtott be.

(104)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével a (103) preambulumbekezdésben leírtak szerint kiigazította a harmadik országokba irányuló kivitel becsült exportárát. E tekintetben az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó esetben a Bizottság a belföldi szállítási költségek kiiktatásával gyártelepi szintre igazította ki az exportárat (67).

(105)

A (103) preambulumbekezdésben leírtak szerint a harmadik országokba irányuló kivitel átlagos elemenkénti exportára FOB-paritáson kifejezve 3,68 EUR, illetve gyártelepi szintre kiigazítva 3,52 EUR.

(106)

Ennek eredményeként a harmadik országokba irányuló kivitel átlagos exportára a felülvizsgálati időszak alatt 34,4 %-kal maradt el a fenti 3.2. és 3.3. szakaszban szereplő kritériumok alapján megállapított rendes értéktől. Ezért a Bizottság valószínűnek tekintette, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók a szóban forgó rendes érték alatti szinten kezdenének értékesíteni az Unió piacán.

(107)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező jelezte, hogy a tájékoztató és a dömpingszámítási akta között eltérés van a gyártelepi exportár és az ebből eredő dömpingkülönbözet között. Mivel az eltérés oka a dömpingszámítási aktában szereplő elírás volt, a Bizottság helyesbítette azt.

(108)

A kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást illetően a kínai gyártók együttműködésének hiánya miatt a ténymegállapítások a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információkon alapultak. A kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kínai alumíniumpiac bővült, és 2026 után is növekedni fog. Ezen információk alapján a teljes 2022. évi kínai alumíniumtermelés rekordszintet ért el (68). Emellett 2023 szeptemberi beszámolók szerint „Kína élen jár a globális alumíniumtermelésben, hogy rekordszintet érjen el” (69). Végezetül a kérelmező által megrendelt, 2023 októberében frissített független tanulmány („China Household Aluminum Radiators Industry Market Research Report”, A kínai háztartási alumíniumradiátorok ipara – piackutatási jelentés) (70) fontos friss adatokkal szolgál a kínai kapacitásfeleslegről.

(109)

A tanulmány becslése szerint a kínai alumíniumradiátorok gyártási kapacitása 2023-ban évente mintegy 240 millió elemre tehető, ami 2021-hez képest 35 millió elemmel való növekedést jelent. Ez a kapacitásnövekedés meghaladja a termelés növekedését, amely ugyanebben az időszakban 188 millióról 217 millió elemre nőtt, ami 29 millió elem növekedést jelent.

(110)

Mind a termelés, mind a termelési kapacitás növekedése 2021 és 2023 között jelentősen meghaladta a kínai belföldi felhasználás növekedését, amely csak 19 millió elemről 23 millió elemre, azaz csupán 4 millió elemmel nőtt.

(111)

Következésképpen a szabad kapacitás 2021 és 2023 között 17 millióról 23 millió elemre nőtt, ami majdnem megfelel a felülvizsgálati időszak alatti 23–25 millió elemnyi teljes uniós felhasználásnak.

(112)

Ezenkívül sem a tanulmány, sem a vizsgálat nem tárt fel olyan elemeket, amelyek az egyéb harmadik országokba irányuló kínai export jelentős növekedésére utalnának, mivel nem áll rendelkezésre olyan információ, amely az alumíniumradiátorok iránti globális kereslet jelentős növekedésére utalna.

(113)

Ennélfogva egyéb információk hiányában a Bizottság úgy véli, hogy az acél drótkötelek és -kábelek estében sem a kínai belső kereslet, sem pedig a világpiaci kereslet nem fogja tudni felvenni a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást.

(114)

Ez megerősíti a Bizottság előző hatályvesztési felülvizsgálatból (71) levont következtetéseit, amelyek szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók elegendő szabad kapacitással rendelkeznek az uniós piac ellátásához.

(115)

Az alumíniumradiátorok uniós piaca, amely a felülvizsgálati időszakban 23–25 millió elemet tett ki, a világ egyik legnagyobb piaca. Bár az alumíniumradiátorok uniós felhasználása 22 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban az építőiparnak a (132) preambulumbekezdésben ismertetett visszaesése miatt, továbbra is erős piac, amelyet szigorú energiahatékonysági szabályozás és a régi épületeknek az új szabványoknak való megfelelés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében történő felújítása vezérel.

(116)

Az intézkedések hiányában az Unióval szemben valószínűsíthetően alkalmazott árak meghatározásához a Bizottság elemezte a Kínából származó alumíniumradiátoroknak az Unión kívüli más exportpiacokra irányuló exportárait. A (102) és (103) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, mivel a nyolc számjegyű vámkódok szintjén elemzett exportstatisztikák nem adnak pontos értékeket, és az együttműködés hiánya miatt a Bizottság az exportárakat a kérelmező által benyújtott tényleges számlák és a kínai exportáló gyártók harmadik piacokra vonatkozó árfolyamai alapján állapította meg (lásd még a fenti (103) preambulumbekezdést).

(117)

A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára elemenként 8,56 EUR volt. Ez 82 %-kal magasabb, mint a kínai alumíniumradiátorok átlagos eladási ára (azaz 4,70 EUR/elem), amely a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett, a kínai exportáló gyártók által a moldovai, oroszországi és azerbajdzsáni vevőknek tett árajánlatok, valamint az online értékesítési platformok árfolyamai alapján került kiszámításra.

(118)

Ezek az exportárak jelentősen alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, ezért az uniós piac az árakat tekintve továbbra is vonzó a kínai gyártók számára.

(119)

Az intézkedések 2012. évi bevezetése előtt az Unióba irányuló kínai behozatal évi 10,6 millió elemet tett ki. A kínai behozatalra kivetett és a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések mellett a Bizottság számos más harmadik országból (72) érkező alumíniumradiátor-importra nézve is dömpingellenes intézkedéseket vezetett be, ami még inkább megnehezíti a kínai exportáló gyártók számára az e piacokra irányuló exportot, és tovább növeli az uniós piac vonzerejét mint olyan piacét, ahová ezeket az exportokat átirányíthatják.

(120)

A WTO adatbázisából (73) származó információk szerint a Bizottság megállapította, hogy 2023-ban dömpingellenes vámokat és kiegyenlítő vámokat kellett alkalmazni a kínai alumíniumradiátorok Argentínába és az Egyesült Királyságba irányuló behozatalára (74). Ezek a korlátozások exportkorlátozó tényezőt jelentenek az alumíniumradiátorok kínai gyártói számára. A felülvizsgálati kérelem (75) és a (108) és (109) preambulumbekezdésben foglalt következtetések alapján azonban a kínai gyártók exportorientáltsága jelentős, mivel az alumíniumradiátorok kínai belső felhasználása a becslések szerint a teljes termelési volumennek csak egytizedét teszi ki.

(121)

Tekintettel arra, hogy az említett harmadik országok által a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalára bevezetett intézkedések miatt a kínai exportőrök nehezen értékesíthetnek ezeken a piacokon, a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac még vonzóbbá válna a többlettermelésüket exportálni és szabad kapacitásukat kihasználni kívánó kínai exportőrök számára.

(122)

Az általános tájékoztatóval kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2024-ben dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalára vonatkozóan.

(123)

A fentiek alapján, különös tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére, a Bizottság arra számít, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping megismétlődését eredményezné, és hogy a dömpingelt kivitel jelentős mennyisége kerül majd az uniós piacra. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping megismétlődésének.

(124)

A figyelembe vett időszakban 11 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(125)

Az uniós termelést a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a következők alapján állapította meg:

(126)

A FIR adatai bizalmas jellegének védelme érdekében a Bizottság nem hozhatta nyilvánosságra a FIR-adatoknak az AIRAL által más uniós gyártók vonatkozásában szolgáltatott adatokkal való kombinálásával kapott pontos számadatokat. A Bizottság ezért ezeket az információkat értéktartományok és indexek formájában adta meg, amelyek elegendő információt biztosítottak valamennyi érdekelt fél számára ahhoz, hogy megértsék a Bizottság elemzését és következtetéseit, és észrevételeket tegyenek azokkal kapcsolatban.

(127)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy [30–32] millió elem volt. A (13) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének 65 %-át adták.

(128)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat Unión belüli összértékesítése alapján határozta meg, hozzáadva ahhoz a harmadik országokból az Unióba irányuló összbehozatalt.

(129)

Az uniós gazdasági ágazat Unión belüli értékesítései a mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzött uniós értékesítéseiből, a kérelmező által a makrogazdasági kérdőívben szolgáltatott adatokból, valamint a FIR által külön-külön kapott adatokból származtak.

(130)

A behozatal tekintetében a Bizottság a Surveillance adatbázisra támaszkodott (76). Mivel a Surveillance adatbázis csak a tömeget, az importált elemek számát azonban nem tünteti fel, a fenti (23) preambulumbekezdésben említett, mintában szereplő három uniós gyártó ellenőrzött adatain alapuló átváltási tényező alkalmazásával a tömeget át kellett váltani elemszámra.

(131)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(132)

Az alumíniumradiátorok uniós felhasználása 22 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Az éves elemzés szerint 2020 és 2021 között 18 %-os növekedés következett be, amelyet a felhasználás fokozatos csökkenése követ a rákövetkező két évben.

(133)

Az alumíniumradiátorok iránti kereslet 2020 és 2021 közötti nagy fokú növekedését főként a gazdaság Covid19-járvány utáni fellendítését célzó számos gazdasági ösztönző csomag elindítása által kiváltott, a lakó- és kereskedelmi építőipari tevékenységek terén tapasztalt növekedés okozta. Olaszországban például, ahol a mintában szereplő uniós gyártók székhelye található, az úgynevezett „újraindítási rendelet (77)” ösztönzőket nyújtott a lakóépületek felújításához és az energiahatékonyság javításához.

(134)

Az alumíniumradiátorok iránti kereslet azonban 2022-ben az energiaválság kitörése, valamint a nyersanyagárak és a kamatlábak gyors emelkedése következtében visszaesett. A negatív tendencia a felülvizsgálati időszakban folytatódott: a felhasználás [36–38] millió elemről [23–25] millió elemre esett vissza, ami megközelíti a 2014-es szintet.

(135)

A Bizottság a Kínából érkező alumíniumradiátorok behozatalának volumenét a Surveillance adatbázisa alapján állapította meg, amelyet a mintában szereplő három uniós gyártó ellenőrzött adatain alapuló átváltási tényező alkalmazásával a Bizottság elemszámra váltotta át a (130) preambulumban foglaltaknak megfelelően. A behozatal piaci részesedésének megállapításához a behozatal volumenét a Bizottság összehasonlította a 2. táblázatban szereplő uniós felhasználással.

(136)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(137)

A figyelembe vett időszakban a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalának mennyisége korlátozott volt, és folyamatosan, 61 %-kal csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig a legalacsonyabb pontot érte el. A Kínából érkező behozatal piaci részesedése 2021-ben 38 %-kal csökkent, majd az alacsonyabb felhasználás miatt 2021-től a felülvizsgálati időszakig stabil maradt.

(138)

A Bizottság a behozatal árait a Surveillance adatbázis alapján határozta meg.

(139)

Az Unióba irányuló kínai behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Átlagos importárak

(140)

A Kínából érkező behozatal árai a piaci trendekkel összhangban emelkedtek. 2022-ben tetőztek, amikor még a mintában szereplő vállalatok átlagáránál is magasabbak voltak, de a felülvizsgálati időszakban 25 %-kal csökkentek. Összességében az árak a figyelembe vett időszak során 117 %-kal nőttek.

(141)

A kínai importárak 2020 és 2022 között a piaci trendekkel összhangban emelkedtek. A felülvizsgálati időszakban a Kínából az Unióba érkező behozatal átlagos egységára csökkent, és alacsonyabb volt mind az egységenkénti átlagos értékesítési árnál, mind az uniós egységenkénti átlagos előállítási költségnél (lásd a 9. táblázatot).

(142)

A Kínától eltérő harmadik országokból behozott alumíniumradiátorok származási országa főként Irán és Törökország volt.

(143)

Az alumíniumradiátorok egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint annak piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(144)

A harmadik országokból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban 19 %-kal nőtt, és 2022-ben érte el a legmagasabb szintet, de a piaci részesedés lényegében stabil maradt. A harmadik országokból származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban több mint kétszeresére nőtt.

(145)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező arra kérte a Bizottságot, hogy külön mutassa be az Iránból és a Törökországból származó behozatal volumenét, piaci részesedését és átlagárait. A Bizottság ennek megfelelően aktualizálta a fenti 5. táblázatot.

(146)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(147)

A Bizottság a (11) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(148)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között.

(149)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a felülvizsgálati kérelemben, a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott ellenőrzött válaszaiban, valamint az AIRAL és a FIR által szolgáltatott makrogazdasági adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek.

(150)

A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található ellenőrzött adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(152)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás és termelékenység, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(153)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(154)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(155)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 21 %-kal csökkent. Az éves elemzés azt mutatja, hogy 2020 és 2021 között 20 %-os növekedés következett be, majd 2021-től a felülvizsgálati időszakig fokozatos csökkenés. Ez összhangban van az alumíniumradiátorok iránti uniós kereslet tendenciájával, amint azt a 2. táblázat mutatja.

(156)

A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás 9 %-kal csökkent. 2020 és 2022 között viszonylag stabil maradt, majd 6 %-kal csökkent, ami azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt részben csökkenteni a kapacitást, hogy kezelje a felülvizsgálati időszakbeli termeléscsökkentést.

(157)

A kapacitáskihasználás 13 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, tükrözve a termelésnek a csökkentett termelési kapacitás ellenére megmutatkozó csökkenő tendenciáját.

(158)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(159)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene a figyelembe vett időszak során 23 %-kal csökkent. Az értékesítési tendencia tükrözte az uniós felhasználás és a termelési volumen tendenciáit. Az értékesítés 2020 és 2021 között 17 %-kal nőtt az uniós piacon jelentkező megnövekedett kereslet kielégítése érdekében (vö. (133) preambulumbekezdés), majd 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban fokozatosan csökkent a keresletnek a magasabb árak és kamatlábak miatti csökkenése miatt (vö. (134) preambulumbekezdés).

(160)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban stabil maradt az uniós felhasználás és az értékesítési volumen, valamint a behozatal visszaesése következtében.

(161)

A felhasználás felülvizsgálati időszak alatti csökkenése miatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene visszaesett, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat megtartotta piaci részesedését az uniós piacon. A termelés, a foglalkoztatás és a beruházások az értékesítési volumenhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutattak.

(162)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(163)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 18 %-kal szintén csökkent, összhangban a termelési volumen változásaival. Az uniós gazdasági ágazat azonban 4 %-ra korlátozni tudta termelékenységének visszaesését.

(164)

A (99) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a dömping tényét. Ennélfogva dömpingkülönbözet megállapítása sem volt lehetséges. A vizsgálat ezért arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(165)

Az eredeti vizsgálatot követően bevezetett dömpingellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a korábbi dömping hatásaiból, amint azt a felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatok is mutatják.

(166)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és gyártási költség az Unióban

(167)

Az uniós gazdasági ágazat átlagára a termelési költségek növekedését követően 48 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(168)

Az átlagos termelési költség a figyelembe vett időszakban 47 %-kal nőtt. Már 2022-ben meredeken nőtt (+ 45 % 2020-hoz képest), 2022-ben pedig tetőzött. A költségek növekedését főként az energiaköltségek és a fő nyersanyag, az alumínium árának meredek megemelkedése okozta.

(169)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(170)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 11 %-kal figyelembe vett időszakban. 2021-ben 13 %-kal nőtt, majd ezt követően viszonylag stabil maradt.

(171)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(172)

A figyelembe vett időszakban a készletek 24 %-kal nőttek. A zárókészletek szintje 2021-ben 4,5 millióról 6,1 millió elemre nőtt, majd 2022-ben 6,2 millió elemre, mielőtt a felülvizsgálati időszakban 5,5 millió elemre csökkent. A 2021. évi magasabb felhasználásra válaszul és a gyártási folyamat optimalizálása érdekében az uniós gazdasági ágazat növelte a készletek szintjét. Az uniós gazdasági ágazat azonban 2022-ben az alacsonyabb kereslettel szembesülve nem tudta gyorsan csökkenteni ezeket a készleteket.

(173)

A termeléshez viszonyítva a termelés százalékában kifejezett zárókészletek 47 %-kal nőttek.

(174)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(175)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(176)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a figyelembe vett időszakban egy százalékponttal emelkedett. Az éves elemzés azt mutatja, hogy a jövedelmezőség 2021-ben volt a legmagasabb, 10 %-os szintet ért el, megduplázva az előző év eredményeit, majd 2022-ben ismét meredeken, 4 %-ra csökkent a romló piaci feltételek miatt. A felülvizsgálati időszakban 6 %-ra emelkedett, mivel az alumínium költsége a felülvizsgálati időszakban csökkent, míg a radiátorok értékesítési árait csak késedelmesen igazították ki lefelé.

(177)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom növekvő tendenciát mutatott, és a figyelembe vett időszakban 85 %-os növekedést mutatott.

(178)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat éves beruházási szintje 15 %-kal csökkent. Míg 2021-ben és 2022-ben a beruházások mintegy 40 %-kal voltak magasabbak, mint 2020-ban, a felülvizsgálati időszakban mintegy 14 millió EUR-ról 8,5 millió EUR-ra csökkentek, és többnyire a meglévő berendezések cseréjére korlátozódtak.

(179)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőséghez hasonló tendencia mutatkozott: 2021-ben volt a legmagasabb, 2022-ben csökkent, majd 2023-ban ismét javult, a figyelembe vett időszakban összességében 7 százalékpontos növekedéssel.

(180)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a mikrogazdasági mutatók többsége kedvezően alakult, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete javult.

(181)

Az uniós gazdasági ágazat a hatályban lévő intézkedések mellett képes volt megőrizni piaci részesedését, és javítani pénzforgalmán és beruházásainak megtérülésén.

(182)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége szintén nőtt a figyelembe vett időszakban, de elmaradt az eredeti vizsgálat keretében meghatározott nyereségcéltól.

(183)

Az uniós gazdasági ágazat azonban csökkentette a termelést és a foglalkoztatást, és továbbra is alacsony kapacitáskihasználás mellett működött, főként az alumíniumradiátorok iránti kereslet jelentős csökkenése miatt.

(184)

A makrogazdasági mutatók romlása – a nettó beruházások csökkenésével és a készletek növekedésével párosulva – az uniós gazdasági ágazat mögöttes gyengeségeire utal. A fő aggályok közé tartozik az uniós gazdasági ágazat azon képessége, hogy a növekvő költségek és a csökkenő kereslet mellett fenntartsa jövedelmezőségét, valamint a nettó beruházások csökkenésének hosszú távú következményei. Míg a rövid távú likviditás és jövedelmezőség stabil, a jövőbeli stabilitás és növekedés veszélybe kerülhet.

(185)

Mindezek ellenére a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy általában véve a kármutatók tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(186)

A Bizottság a (185) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a Kínából származó behozatal nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(187)

Annak megállapítása érdekében, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése, a Bizottság megvizsgálta i. a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét; és ii. a Kínából érkező behozatal várható árszintjét és hatását az uniós gazdasági ágazat helyzetére az intézkedések hatályvesztése esetén.

(188)

A 3.3.5.2. szakaszban foglaltak szerint a kínai termelési kapacitás a felülvizsgálati időszakban jelentősen meghaladta mind a termelési volument, mind a kínai belföldi piacon jelentkező keresletet. Ezenfelül a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán a belföldi kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. A 3.3.5.3. szakaszban ismertetett, az uniós piac vonzerejére vonatkozó következtetésekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitást nagy valószínűséggel az uniós piac ellátására használnák fel.

(189)

A (103) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő, a szállítási költségekkel, a kirakodási költségekkel és az uniós vámokkal kiigazított számlákat és árajánlatokat az Unióba irányuló potenciális értékesítési árak helyettesítőinek tekintette. Ezen exportárak alapján a Kínából az Unióba irányuló behozatal a dömpingellenes vám nélkül 45 %-kal kínált volna alá az uniós értékesítési árnak a felülvizsgálati időszakban. Ez arra enged következtetni, hogy a megnövekedett volumenű kínai behozatal intézkedések hiányában jelentős árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra.

(190)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén – figyelembe véve a valószínűsíthető árszinteket – az uniós gazdasági ágazat nem tudná fenntartani értékesítési volumenét és piaci részesedését a Kínából érkező alacsonyabb árú behozatallal szemben. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Kína piaci részesedése gyorsan növekedne, figyelembe véve az egyéb harmadik országok által az alumíniumradiátorok behozatalára bevezetett, a (119) és (120) preambulumbekezdésben említett meglévő intézkedéseket is.

(191)

Az értékesítési volumen csökkenése még alacsonyabb felhasználási arányt és az átlagos termelési költség növekedését eredményezné, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásához vezetne, és növekedne annak kockázata, hogy az ágazat veszteséges helyzetbe kerül.

(192)

Amennyiben az uniós gazdasági ágazat úgy döntene, hogy értékesítési volumenének és piaci részesedésének megtartása érdekében csökkenti árszintjét, pénzügyi helyzete szinte azonnal romlana, és az ágazat valószínűleg veszteséges helyzetbe kerülne.

(193)

Mindkét forgatókönyv szerint az intézkedések hatályvesztése valószínűleg negatív hatással lesz az uniós gazdasági ágazatra.

(194)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(195)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(196)

A (3) preambulumbekezdésben említett, jelenleg hatályos dömpingellenes vámok lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa piaci részesedését az uniós piacon, és javítsa pénzügyi helyzetét, de még mindig nem képes növelni a kapacitáskihasználást és elérni a nyereségcélt.

(197)

Ugyanakkor a Bizottság azt is megállapította, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg romlana.

(198)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat javát szolgálná.

(199)

A vizsgálatban egyetlen importőr sem működött együtt. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorolna jelentős hatást az importőrökre.

(200)

Az ennek ellenkezőjére utaló bizonyítékok hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályos intézkedések nem gyakorolnak jelentős negatív hatást az importőrökre, és az intézkedések fenntartása nem érintené őket indokolatlanul.

(201)

Egyetlen felhasználó sem jelentkezett, hogy együttműködne a vizsgálatban. Az alumíniumradiátorok fogyasztási cikkek; a felhasználók forgalmazók és nagy kiskereskedelmi szervezetek, amelyek ezt követően továbbértékesítik a fűtőtesteket.

(202)

Az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat (78) során megállapítást nyert, hogy a felhasználók abban a helyzetben voltak, hogy a vámból eredő áremelkedés egészét vagy szinte egészét áthárítsák a végfelhasználókra, szem előtt tartva, hogy ez utóbbiak esetében az ilyen intézkedések hatása nem volt jelentős.

(203)

Ezeket a megállapításokat a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, mivel a vizsgálat nem tárt fel arra utaló jelet, hogy ellentmondás lenne az eredeti megállapításokkal.

(204)

Ennek alapján és a korábbi vizsgálatok következtetéseivel összhangban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentős hatást a felhasználókra.

(205)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(206)

A dömping megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó alumíniumradiátorokra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(207)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „Kínából származó minden más behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(208)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(209)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(210)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „Kínából származó minden más behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(211)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(212)

Azok az exportőrök vagy gyártók, amelyek nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjukra jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, kérhetik a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámot vessék ki rájuk. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt; ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(213)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (79) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(214)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,