(1)Az [EK] 286. cikk előírja, hogy a személyes adatok feldolgozása és az ilyen adatok szabad áramlása tekintetében a természetes személyek védelmére vonatkozó közösségi jogi aktusokat a közösségi intézményekre és szervekre alkalmazni kell.(2)A személyes adatok védelmének önálló rendszere nem csupán azt követeli meg, hogy az adatok érintettjeinek jogai és a személyes adatok feldolgozását végző személyek kötelezettségei megállapítást nyerjenek, hanem azt is, hogy a jogsértőkkel szemben megfelelő szankciók létezzenek, és független ellenőrző szerv lássa el a felügyeletet.

[…]

(1)E rendeletnek megfelelően, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések által vagy azok alapján létrehozott intézmények és szervek, a továbbiakban közösségi intézmények és szervek gondoskodnak a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak – különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguknak – a személyes adatok feldolgozásával összefüggő védelméről, továbbá nem korlátozzák és nem is tiltják egymás között a személyes adatok szabad áramlását, illetve a 95/46 […] irányelv végrehajtására a tagállamok által elfogadott nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó címzettekhez történő szabad áramlását.(2)Az e rendelet által létrehozott független ellenőrző hatóság, a továbbiakban: európai adatvédelmi biztos, figyelemmel kíséri e rendelet rendelkezéseinek a közösségi intézmények és szervek által végzett valamennyi adatfeldolgozási műveletre történő alkalmazását.

E rendelet alkalmazásában:

(1)E rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok bármely közösségi intézmény és szerv által történő feldolgozására, ha a feldolgozás részben vagy teljes egészében a közösségi jog hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlása során történik.(2)E rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására, amelyek valamely nyilvántartó rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartó rendszer részévé kívánnak tenni.[…]

(1)

A személyes adatok:

[...]

A személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel, ha:

[…]

[…]

A 4., 5., 6. és 10. cikk sérelme nélkül, a személyes adatokat a 95/46 […] irányelv végrehajtására elfogadott nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó címzettek részére kizárólag akkor lehet továbbítani,

Az érintettnek joga van ahhoz, hogy:

Az [EU-Szerződés Lisszaboni szerződést megelőző változata] 1. cikkének második albekezdése kiemeli a nyitottság elvét, megállapítva, hogy a Szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.

A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez, ahogyan azt az EU-Szerződés [Lisszaboni szerződést megelőző változatának] 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája [a továbbiakban: charta] megállapítja.

(4)E rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezze a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának, és ezzel a hozzáféréssel kapcsolatban általános elveket és korlátokat állapítson meg az EK […] 255. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

[...]

(1)Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint.(2)Ugyanezen elvek, feltételek és korlátok betartásával az intézmények dokumentumaikhoz való hozzáférést nem tagállamban lakó, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkező természetes vagy jogi személyek számára is biztosíthatnak.(3)Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, amely dokumentumokat az intézmény állított ki, vagy azok [helyesen: amelyek] hozzá érkeztek, és amelyek az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkoznak.(4)A 4. és a 9. cikk sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelem alapján vagy közvetlenül elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül teszik hozzáférhetővé. Különösen a jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell közvetlenül hozzáférhetővé tenni a 12. cikknek megfelelően.(5)

A 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minősített dokumentumokat e cikknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni.

[…]

(1)

Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel kedvezőtlenül befolyásolná a következők védelmét [helyesen: Az intézmény megtagadja a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel sértené a következők védelmét]:

[...]

15.A [Bavarian Lager] társaságot 1992. május 28-án alapították azon célból, hogy italkereskedések részére történő értékesítés céljából német sört importáljon az Egyesült Királyságba, főleg Anglia északi részébe.16.A [Bavarian Lager] azonban nem tudta értékesíteni termékét, mivel az Egyesült Királyságban nagyszámú italkereskedést köt olyan kizárólagos beszerzési szerződés, amely alapján a sört meghatározott sörfőzdéktől kötelesek beszerezni.17.Az 1989. évi Supply of Beer (Tied Estate) Order SI 1989/2390 (az Egyesült Királyságban a sörbeszerzésre vonatkozó rendelet) alapján a több mint 2000 pubba szállító brit sörfőzdék kötelesek e létesítmények üzemeltetőinek megadni azt a lehetőséget, hogy más sörfőzdéből származó sört vásároljanak, feltéve, hogy az – az említett rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján – csak 1,2% (V/V)-ot meghaladó alkoholtartalmú, hordóban kondicionált sör lehet. Ezt a rendelkezést általánosan Guest Beer Provisionnak (a továbbiakban: GBP) nevezik.18.Márpedig az Egyesült Királyságon kívül előállított sörök többsége nem tekinthető a GBP értelmében vett hordóban kondicionált sörnek, így nem tartozik e rendelkezés alkalmazási körébe.19.Mivel a [Bavarian Lager] úgy vélte, hogy a GBP behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül, és ennek következtében összeegyeztethetetlen az EK-Szerződés 30. cikkével (a módosítást követően EK 28. cikk), az 1993. április 3-i levéllel panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, amelyet a P/93/4490/UK. számon vettek nyilvántartásba.20.Vizsgálatát követően a Bizottság 1995. április 12-én úgy határozott, hogy az EK-Szerződés 169. cikke (jelenleg EK 226. cikk) alapján eljárást indít Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ellen. 1995. szeptember 28-án a [Bavarian Lagert] értesítette e vizsgálatról, valamint arról, hogy 1995. szeptember 15-én felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak. 1996. június 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld az Egyesült Királyságnak, és e határozatot 1996. augusztus 5-én sajtóközleményben közzétette.21.1996. október 11-én [...] [az 1996. október 11-i találkozó] zajlott, amelyen a Bizottság Belső Piaci és Pénzügyi Szolgáltatási Főigazgatóságának, a United Kingdom Government Department of Trade and Industry (az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma), valamint a Confédération des Brasseurs du Marché Commun (a közös piaci sörfőzők szövetsége, a továbbiakban: CBMC) képviselői vettek részt. A [Bavarian Lager] az 1996. augusztus 27-i levelében lehetőséget kért a találkozón való részvételre, a Bizottság azonban elutasította kérelmét.22.1997. március 15-én az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma a GBP-re vonatkozóan módosítási javaslatot hozott nyilvánosságra, amely alapján a hordóban kondicionált sör mellett másik sörfőzdéből származó palackos sör is értékesíthetővé vált. Miután a Bizottság két alkalommal – 1997. március 19-én és 1997. június 26-án – felfüggesztette azon határozatát, hogy az Egyesült Királyságnak indokolással ellátott véleményt küld, a Belső Piaci és Pénzügyi Szolgáltatási Főigazgatóság Áruk szabad áramlása és közbeszerzés B. Igazgatósága 2. egységének (Az EK-Szerződés 30–36. cikkének alkalmazása [értesítés, panaszok, jogsértések stb.] és a kereskedelmi korlátozások megszüntetése) vezetője az 1997. április 21-i levélben értesítette a [Bavarian Lagert], hogy a GBP felülvizsgálatával kapcsolatos tervre tekintettel a […] Szerződés 169. cikke szerinti eljárást felfüggesztették, és hogy az indokolással ellátott véleményt nem küldték meg az Egyesült Királyság Kormányának. Megjegyezte, hogy ez az eljárás befejeződik, amint a módosított GBP hatályba lép. A módosított GBP 1997. augusztus 22-től alkalmazandó. Ennek következtében az indokolással ellátott véleményt soha nem küldték meg az Egyesült Királyság Kormányának, és a Bizottság végül 1997. december 10-én úgy határozott, hogy megszünteti a jogsértési eljárást.23.A [Bavarian Lager] az 1997. március 21-i telefaxban kérte a Belső Piaci és Pénzügyi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatójától, hogy a [Bizottság és a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló] magatartási kódexnek [HL 1993. L 340., 41. o.] megfelelően küldje meg neki az indokolással ellátott vélemény másolatát. Ezt és az újból benyújtott kérelmet is elutasították.24.Az 1997. szeptember 18-i [határozatában] [...] a Bizottság Főtitkársága megerősítette a Belső Piaci és Pénzügyi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatójának címzett kérelem elutasítását.25.A [Bavarian Lager] az 1997. szeptember 18-i határozat ellen keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz, amelyet a T-309/97. sz. hivatkozási számmal vettek nyilvántartásba. A T-309/97. sz., Bavarian Lager kontra Bizottság ügyben 1999. október 14-én hozott ítélettel (EBHT 1999., II-3217. o.) az Elsőfokú Bíróság elutasította ezt a keresetet, mivel úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó célkitűzésnek – vagyis hogy lehetőséget adjon a tagállamnak a Szerződés követelményeinek való önkéntes megfelelésre, vagy adott esetben alkalmat biztosítson álláspontjának indokolására – a fenntartása indokolja, hogy a közérdek védelme céljából megtagadjanak egy olyan előkészítő dokumentumhoz való hozzáférést, amely a […] Szerződés 169. cikke szerinti eljárás vizsgálati szakaszára vonatkozik.26.1998. május 4-én a [Bavarian Lager] kérte a Bizottságtól, hogy a [Bizottság és a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló] magatartási kódexnek megfelelően hozzáférhessen tizenegy megnevezett vállalkozás és szervezet, valamint három meghatározott személy- vagy vállalkozáskategória által a P/93/4490/UK. sz. aktához benyújtott valamennyi dokumentumhoz. A Bizottság elutasította az eredeti kérelmet azzal az indokkal, hogy az [említett] magatartási kódex csak azon dokumentumokra alkalmazandó, amelyeknek a szerzője a Bizottság. A megerősítő kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy nem a Bizottság a szóban forgó dokumentumok szerzője, és minden kérelmet a szerzőnek kell címezni.27.1998. július 8-án a [Bavarian Lager] panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyet a 713/98/IJH. számon vettek nyilvántartásba, és az 1999. február 2-i levelében pontosította, hogy az 1996. október 11-i találkozón részt vevő CBMC-képviselők nevét, illetve azon vállalkozások és személyek nevét kívánja megtudni, amelyek vagy akik a P/93/4490/UK. sz. akta keretében a Bizottsághoz továbbított észrevételeket tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti, [a Bavarian Lager által benyújtott] eredeti […] kérelemben meghatározott tizennégy kategóriába tartoznak.28.Az ombudsman és a Bizottság közötti levélváltást követően a Bizottság 1999 októberében és novemberében közölte az ombudsmannal, hogy az általa az érintett személyekhez intézett azon 45 levélre, amelyben engedélyt kért azok kilétének a [Bavarian Lager] számára történő hozzáférhetővé tételére, 20 – 14 pozitív és 6 negatív – választ kapott. A Bizottság továbbította azon személyek nevét és címét, akik elfogadták nevük közlését. A [Bavarian Lager] jelezte az ombudsmannak, hogy a Bizottság által továbbított információk továbbra sem teljesek.

[…]

107.A továbbítás szükségessége bizonyításának 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontjában előírt kötelezettségével kapcsolatban emlékeztetni kell, hogy a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés az 1049/2001 rendelet hatálya alá tartozik, és hogy annak 6. cikke (1) bekezdése alapján a hozzáférést kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmét, és általában semmiféle érdekeltséget nem kell bizonyítania ahhoz, hogy hozzáférjen a kért dokumentumokhoz […]. Így amennyiben a személyes adatokat az 1049/2001 rendelet bármely uniós polgár számára hozzáférési jogosultságot előíró 2. cikkének végrehajtása érdekében továbbítják, az ügy e rendelet hatálya alá tartozik, tehát a kérelmezőnek a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja alapján nem kell bizonyítania a hozzáférés szükségességét. Ha megkövetelnénk ugyanis, hogy a kérelmező a 45/2001 rendeletben előírt kiegészítő feltételként bizonyítsa a továbbítás szükségességét, ez ellentétes lenne az 1049/2001 rendelet céljával, vagyis az intézményi dokumentumokhoz való lehető legnagyobb hozzáféréssel.108.Továbbá, mivel az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján meg kell tagadni a dokumentumhoz való hozzáférést, ha annak hozzáférhetővé tétele sértené a magánélet és a magánszemély becsületének védelmét, az olyan továbbítás, amely nem tartozik e kivétel alá, gyakorlatilag nem sértheti az érintett személy törvényes érdekeit a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja értelmében.109.Ami az érintett személy kifogásolási jogát illeti, a 45/2001 rendelet 18. cikke előírja, hogy az érintett személy sajátos helyzetével kapcsolatos, fontos jogos érdekből bármikor kifogást emelhet a rá vonatkozó adatok feldolgozása ellen, kivéve az 5. cikk b), c) és d) pontjában szabályozott eseteket. Így, mivel az 1049/2001 rendeletben előírt feldolgozás a 45/2001 rendelet 5. cikke b) pontjának értelmében vett jogi kötelezettséget teremt, az érintett személy elvileg nem élvez kifogásolási jogot. Azonban mivel az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja e jogi kötelezettség alóli kivételt szabályoz, ezen az alapon figyelembe kell venni az érintett személyre vonatkozó adatok hozzáférhetővé tételének a következményét.

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, amennyiben az megsemmisíti a vitatott határozatot;

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és

adjon helyt a Bizottság által benyújtott fellebbezésnek, és az abban előadott kérelmeknek.

utasítsa el a Bizottság által benyújtott fellebbezés egészét, és

utasítsa el a fellebbezés egészét.

az Elsőfokú Bíróság, amikor kimondta, hogy a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja a jelen esetben nem alkalmazandó, tévesen értelmezte és alkalmazta az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját;