A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Éves jelentés az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

1.           Bevezetés

2013. július 1-jén immár két éves lett az Európai Unió és tagállamai, valamint a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet ideiglenes jelleggel 2011 júliusától alkalmaznak[1]. Ez az első új generációs szabadkereskedelmi megállapodás; sajátossága átfogó és széles körű jellegében áll. Egyben ez az EU első, ázsiai országgal kötött kereskedelmi megállapodása.

A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról ez a második, az Európai Unió és tagállamai és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló, 2011. május 11-i 511/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] előírásai szerint készített éves jelentés. Az említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság éves jelentést tesz közzé a megállapodás alkalmazásáról és végrehajtásáról. A Bizottságnak emellett, a 3. cikk (3) bekezdése értelmében éves ellenőrzési jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érzékeny ágazatokat és az ellenőrzés alá vont ágazatokat érintő Koreából származó behozatal naprakész statisztikáiról. E jelentés egyszerre tesz eleget az említett két jelentéstételi kötelezettségnek.

2.           Átfogó értékelés: a kereskedelmi forgalom és a vámmegtakarítások alakulása

2.1.        Az elemzés módszertana

Az EU és Korea közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom alábbi elemzése a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évi (2012. július–2013. június) adatait hasonlítja össze a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző év (2010. július–2011. június) adataival.

Megjegyzendő, hogy a kereskedelmi forgalomban tapasztalható változások hátterében nem kizárólag a szabadkereskedelmi megállapodás áll, hiszen a kereskedelmi forgalomra egyéb tényezők is hatást gyakorolnak. A következőkben ismertetett adatok mindenesetre sokat elárulnak a szabadkereskedelmi megállapodás eddigi működéséről, és az egyre növekvő preferencia-kihasználtság kifejezetten azt jelzi, hogy az uniós vállalkozások egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a szabadkereskedelmi megállapodás kínálta lehetőségeket, bár e tekintetben további előrelépésre van szükség.

2.2.        A kereskedelmi összforgalom alakulása (áruk)

A végrehajtás második évében a Koreába irányuló uniós áruexport 24 %-kal, vagyis 7 milliárd EUR-val növekedett a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. Az első évi (15 %-os) exportbővüléshez képest tehát a második évre már szerényebb mértékű (8 %-os) növekedés volt jellemző.[3]

A világ többi országába irányuló, ugyanezen időszak alatt 17%-os növekedést mutató áruexporttal összehasonlítva Korea tekintetében számottevően kedvezőbb tendencia volt tapasztalható, mint a legtöbb harmadik ország esetében.

Ugyanakkor, a Koreából származó behozatal a végrehajtás második évében 6 %-os csökkenést mutatott a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest, és e csökkenés szinte teljes egészében a szabadkereskedelmi megállapodás második évéhez volt köthető. Értékét tekintve a behozatal 38 milliárd EUR-ról 35,7 milliárd EUR-ra esett vissza. Ezzel szemben a világ többi országából érkező behozatal ugyanezen időszak alatt 4 %-os növekedést mutatott, ami egyben azt jelenti, hogy a gyenge koreai exportteljesítmény nem magyarázható kizárólag az európai kereslet általános visszaesésével. E tendenciát más okokra is vissza lehet vezetni, többek között például a globális többletkapacitás és túlkínálat miatt egyre szűkülő koreai hajóexportra. A hajóexportot a szabadkereskedelmi megállapodás nem segítette elő, mivel arra az EU már a szabadkereskedelmi megállapodás előtt nulla százalékos vámtételt alkalmazott. A koreai export szerényebb teljesítménye mögött meghúzódó másik ok, hogy az elektronikai termékek gyártását Koreából áthelyezték Délkelet-Ázsiába, vagyis ezeket a világszerte és az Unióban is igen kelendő termékeket immár nem Koreából, a szabadkereskedelmi megállapodás keretében biztosított preferenciális elbánás keretében exportálják, hanem más ázsiai országokból.

Ezzel a Koreával szembeni kereskedelmi mérleg egyenlege 20 %-os, vagyis –7,4 milliárd EUR deficitről 6 %-os, vagyis 2,3 milliárd EUR-t kitevő többletre javult a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző év és a végrehajtás második évének összehasonlítása alapján. 15 éve ez az első alkalom, hogy a koreai reláció tekintetében az Unió kereskedelmi többlettel rendelkezik.

2.3.        A liberalizált áruk kereskedelmének alakulása

Számos áru már a szabadkereskedelmi megállapodás előtt is vámmentességet élvezett, míg más áruk esetében a szabadkereskedelmi megállapodás nem rendelkezett azonnali liberalizálásról. Éppen ezért, hogy pontosabb képet lehessen alkotni a szabadkereskedelmi megállapodás potenciális hatásairól, a kereskedelmi összforgalom elemzése helyett helyénvalóbb, ha a kereskedelemi forgalmat az alkalmazandó vámtételek módosításai szerinti bontásban vizsgáljuk.

A szabadkereskedelmi megállapodás alapján teljes mértékben liberalizált áruk Koreába irányuló uniós exportja 37 %-kal, vagyis 4,5 milliárd EUR-val nőtt a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. Összehasonlításképpen: ugyanezen áruknak a világ többi országába irányuló exportja 18 %-kal bővült. Az a tény, hogy ezen áruk esetében a Koreába irányuló export nagyobb mértékben növekedett a világ többi országába irányuló exportnál, illetve hogy a Koreában preferenciális elbánás alá tartozó áruk tekintetében az összexportnál erősebb növekedés volt tapasztalható, a szabadkereskedelmi megállapodás pozitív hatásáról tanúskodik. Ha a Koreába irányuló export a világ többi országába irányuló exporttal megegyezően alakult volna, akkor az export értéke 2,3 milliárd EUR-val kisebb összeget tett volna ki.

A csak részben liberalizált áruk[4] exportteljesítménye kevésbé volt látványos (+24%), és csak kismértékben haladta meg ugyanezen áruk világ többi országába irányuló exportjának teljesítményét (+19 %). Ugyanakkor, az árucsoporton belül azok az áruk, amelyek esetében jelentős vámcsökkentésre került sor nagyobb mértékű (31 %-os) exportteljesítmény-növekedést értek el azon árukhoz képest, amelyek vámját szerényebb mértékben csökkentették, és amelyek exportteljesítménye 20 %-kal nőtt.

Jóllehet a Koreából származó import összességében csökkenő tendenciát mutatott, ez a trend nem érvényes azon árukra, amelyek esetében a szabadkereskedelmi megállapodás preferenciális piacra jutást biztosít. A visszaesés sokkal inkább annak tudható be, hogy az Unióban csökkent a kereslet azon áruk iránt, amelyekre a legnagyobb kedvezmény elve alapján már eleve nulla százalékos vámtétel volt alkalmazandó, mint például a hajók esetében, ahogy ez már az előzőekben említésre került. A Koreából származó teljesen liberalizált áruk importja 21 %-kal, a részben liberalizált áruk importja pedig 23 %-kal nőtt (a nem liberalizált áruk kereskedelme nem számottevő). Ezen időszakban e termékeknek a világ többi országából Unióba irányuló importja nem mutatott változást, ami arra utal, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás a Koreából Unióba irányuló exportra is kedvező hatást gyakorolt.

2.4.        Vámmegtakarítások és a preferenciák kihasználtsága

A lehetséges vámmegtakarítások már a szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtása előtt is jelentős összeget képviselnek. A szabadkereskedelmi megállapodás második évében az Unió koreai exportja hozzávetőleg 1,4 milliárd EUR összegű vámmegtakarítást eredményezett ahhoz képest, hogy ugyanezen kereskedelmi forgalom esetén a szabadkereskedelmi megállapodás előtti vámszintek mellett mekkora összegű vámfizetésre került volna sor. Ez a szabadkereskedelmi megállapodást megelőzően megfizetett vámok 77 %-os csökkenését jelenti.

 

Az exportőrök a valóságban nem mindig használják ki a szabadkereskedelmi megállapodás révén igénybe vehető kedvezményeket. Az Unióból Koreába irányuló export esetében 2013 márciusa és júniusa között a preferencia-kihasználtság – vagyis, hogy a vállalkozások milyen arányban alkalmazzák a gyakorlatban a preferenciális vámokat – 66 %-os volt. Ez kismértékű növekedést mutat a 2012 szeptembere és 2013 februárja közötti 64 %-os növekedéshez képest[5].

A koreai preferencia-kihasználtság az uniós piacon 2012-ben 77 %-os volt, vagyis a koreai exportőrök az uniós exportőrökhöz képest jobban kihasználják a szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek hátterében számos tényező áll, például az, hogy a koreai exportőrök általában nagyméretű, exportorientált vállalatkonglomerátumok, míg az Unióra ennél tagoltabb ipar jellemző.

2.5.        A gépjárműipari, illetve egyéb ágazati hatások

A Koreába irányuló uniós személygépkocsi-export értékéke 40 %-kal, az exportált darabszám pedig 38 %-kal nőtt a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. A szabadkereskedelmi megállapodás első évében tapasztalt szerény, 4 %-os növekedést a második évben jelentős mértékű, az érték tekintetében 34%-os, a darabszám esetében 29 %-os bővülés követte. A személygépkocsik Koreába irányuló exportja jóval kedvezőbben alakult, mint a világ többi országába irányuló export, amely 24 %-os értéknövekedést, illetve 25 %-os darabszám-emelkedést mutatott.

A koreai eredetű személygépkocsi-import (HS8703) értéke 53 %-kal, az importált darabszám pedig 36 %-kal nőtt. A szabadkereskedelmi megállapodás első évében tapasztalt kiugró növekedéshez képest a második évet a stabilitás jellemezte.

A világ többi országából származó személygépkocsi-importtal összehasonlítva a koreai személygépkocsik egyértelmű előnyre tettek szert az uniós piacon. A világ többi országából érkező személygépkocsi-import értéke 7 %-kal csökkent, az importált darabszám pedig 14 %-kal esett vissza. Ez azt jelenti, hogy Korea részesedése az uniós személygépkocsi-importból – mind az érték, mind pedig a darabszám tekintetében – nőtt.

A szabadkereskedelmi megállapodás második évében az Unió koreai személygépkocsi-exportja 2,8 milliárd EUR-t, míg Korea uniós személygépkocsi-exportjának értéke ugyanezen időszakban 4 milliárd EUR-t tett ki, ami 1,2 milliárd EUR-s kereskedelmi hiánynak felel meg.

A többi ágazati hatást illetően a koreai piacon az Unió a legjelentősebb, 2,6 milliárd EUR-t kitevő exportbővülést az ásványi anyagok (HS27) ágazatában ért el, bár ez vélhetően a szabadkereskedelmi megállapodástól független eredmény. Jelentős, az export tekintetében 1 milliárd EUR összegű növekedést ér el azonban a teljesen liberalizált gépek és mechanikus berendezések (HS84) ágazata. A Koreába irányuló export mindössze néhány ágazat esetében mutatott csökkenést. A legmarkánsabb visszaesést a vas- vagy acéláruk (HS73) ágazata szenvedte el, amely a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évében 317 millió EUR-val csökkent a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest.

A Koreából származó behozatalhoz kapcsolódóan az elektromos gépek (HS85), valamint a hajók (HS89) importjában bekövetkezett jelentős, mindkét ágazat esetében 3 milliárd EUR feletti visszaesést kell megemlíteni. A hajók esetében ez az importérték 53 %-os visszaesését jelentette a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. A gépjárműimportban bekövetkezett bővülésen kívül a többi ágazat nem ért el jelentős importnövekedést.

2.6.        Szolgáltatások

A szolgáltatás-kereskedelemre vonatkozó adatokat csak jelentős késedelemmel állítják elő és igen aggregált formában állnak rendelkezésre, ami miatt e területhez kapcsolódóan nem végezhető olyan naprakész és részletes összehasonlítás, mint az áruk esetében. Ebből adódóan az összehasonlítás során a 2011. naptári évet vetették egybe a 2010. évvel, vagyis azt az évet hasonlították össze a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző naptári évvel, amelyben a szabadkereskedelmi megállapodás csak részben került végrehajtása.

Ennek alapján 2010-hez képest a (szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény 1. és 2. módozata szerinti) szolgáltatások Koreába irányuló uniós exportja 2011-ben 9 %-kal nőtt. Ugyanezen időszak alatt a szolgáltatások Koreából származó importja 2 %-kal esett vissza, megszilárdítva ezáltal az EU-nak a szolgáltatás-kereskedelem tekintetében fennálló többletét.

3.           A szabadkereskedelmi megállapodás alapján létrehozott végrehajtó testületek tevékenysége

A szabadkereskedelmi megállapodás intézményi rendelkezései hét szakbizottság és hét munkacsoport felállítását, valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos párbeszéd kialakítását irányozták elő. Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás alapján létrehozott évente ülésező miniszteri szintű kereskedelmi bizottság felügyeleti funkciót lát el, feladata a szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő működésének biztosítása.

2013-ban a különböző bizottságok és munkacsoportok a legtöbb esetben csak a naptári év második felében üléseztek, tekintettel arra, hogy Park Geun-hye elnökké választását követően 2013 tavaszán átalakították a koreai kormányt. Az átalakítás részeként a kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket a korábbi Külügy- és Kereskedelmi Minisztériumtól az újonnan létrehozott Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériumhoz csoportosították át.

A kereskedelmi Bizottság 2012. október 16-án Brüsszelben megtartott második ülése és 2013 vége közötti időszakban hét szakbizottság és hat munkacsoport ülésezett, az alábbiak szerint:

A vámügyi bizottság második ülését 2012. november 26-án Brüsszelben hívták össze. Elfogadásra került az eljárási szabályzat és tárgyalásokat folytattak a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának különböző aspektusairól, így többek között a közvetlen szállítási záradékról, a textil- és ruházati termékekről, az elismert gazdasági szereplőkre vonatkozó kölcsönös elismerési egyezmény esetleges megkötéséről, valamint a „Made in EU”-jelölésről. A felek a megállapodás érdekében folytatták a surimira vonatkozó egyedi származási szabályok értelmezéséről szóló megbeszélést is.

 

A kereskedelmi jogorvoslati együttműködési munkacsoport 2012. november 27-én Brüsszelben megtartotta első ülését. A találkozó alkalmával a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kivetésekor követett gyakorlatukról, illetve a vonatkozó jogalapokról.

A szolgáltatáskereskedelemmel, letelepedéssel és elektronikus kereskedelemmel foglalkozó bizottság második ülésére 2013. június 12-én Brüsszelben sor került. A felek a postai és kézbesítési szolgáltatásokkal, a szállítási szolgáltatásokkal, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a forgalmazással és jogi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések széles körével foglalkoztak. A postai szolgáltatásokat illetően érdemes megjegyezni, hogy a postareform alapelveinek kidolgozását 2014 júniusáig le kell zárni. A bizottság tárgyalásokat folytatott az e-kereskedelemmel és letelepedéssel kapcsolatos kérdésekről is.

A szolgáltatásokra vonatkozó kölcsönös elismerési egyezményekkel (MRA) foglalkozó munkacsoport ugyanezen a napon, 2013. június 12-én Brüsszelben ugyancsak második ülését tartotta. A felek közös érdekként határozták meg az építészeti és a mérnöki tevékenységek terén megkötendő kölcsönös elismerési megállapodások előmozdítását, és egyetértettek abban, hogy a lényegi aspektusokról az érdekelt felek és a vállalkozói szövetségek a lehető leghamarabb kezdjék meg a tárgyalásokat.

A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság második ülésének 2013. szeptember 11-én Korea adott otthont Szöulban. A megbeszélések során a felek tájékoztatták a bizottságot belföldi tanácsadó csoportjaik tevékenységéről, valamint véleménycserét folytattak egymás környezetvédelmi és foglalkoztatási politikájáról, többek között érintve az éghajlatváltozás (a kibocsátáskereskedelmi rendszerek), a fenntartható fogyasztás és termelés, a környezetvédelmi áruk liberalizált kereskedelmének, a gazdasági válságot követő munkaerő-piaci szakpolitika, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kérdéskörét, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeinek megerősítését. Az Unió ezenkívül felvázolta az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelemre irányuló, nemrégiben életre hívott kezdeményezéseit. A felek megbeszélései a szabadkereskedelmi megállapodás 13. melléklete szerinti együttműködésre is kiterjedtek. Emellett, a koreai és uniós belföldi tanácsadó csoportok munkaügyi műhelytalálkozót és civil társadalmi fórumot szerveztek 2013. szeptember 12–13-án.

Az árukereskedelmi bizottság 2013. szeptember 12-én Szöulban megtartotta második ülését. A bizottság megállapodásra jutott a vámkontingens-kezelés lényegi pontjait illetően, aminek jóvoltából mindkét fél megkezdheti az árukereskedelmi bizottság határozatának előkészítésére irányuló eljárását. A bizottság a végrehajtást érintő számos problémát megvitatott, többek között olyan területekkel foglalkozott, mint például az új szabályok bevezetésének átláthatósága, az alkoholtartalmú italok, a biotermékekre vonatkozó egyenértékűség, a kozmetikumok, az elektronikus és elektromos termékek, a gépipar, valamint a fényelektromos ágazat.

Az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság második alkalommal Szedzsongban szintén 2013. szeptember 12-én ülésezett. A napirenden a bizottság operatív eljárásai, az állatjóléti kérdések terén folytatott együttműködés, a marhahúshoz kapcsolódó kérdések, a kivi- és narancskivitel, a címkézés, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések bevezetésének átláthatósága, illetve a szamgjethang leves kérdése szerepelt. Az üléshez kapcsolódóan szeptember 11-én egynapos bizalomépítő szeminárium megtartására is sor került. A koreai fél ismertette a behozatal tekintetében végzett kockázatelemzését, valamint az állati termékek esetében alkalmazott koreai karanténeljárásokat, az EU pedig a maga részéről bemutatta – többek között – az állati termékek biztonságát állatbetegségek kitörésekor szavatoló hatályos intézkedéseit.

A Koreai-félsziget passzív feldolgozási övezeteivel foglalkozó bizottság 2013. szeptember 13-án Szöulban megtartotta második ülését. Korea beszámolt az észak-koreai területen található Keszongi Ipari Komplexum koreaközi ipari parkkal kapcsolatos legújabb fejleményekről, illetve bemutatta a passzív feldolgozási övezetekre vonatkozó kritériumokat, Keszong passzív feldolgozási övezetté történő kijelölésével szemben támasztott feltételeket, és ismertette a maximális küszöbértéket. Mindkét fél elismerte, hogy politikai szempontból kényes kérdésről van szó, de egyúttal megállapodtak arról is, hogy a technikai aspektusok megvitatását a gyakorlati szempontok fogják vezérelni.

A gépjárművekkel és gépjárműalkatrészekkel foglalkozó munkacsoport, a gyógyszeripari termékekkel és orvostechnikai eszközökkel foglalkozó munkacsoport és a vegyi anyagokkal foglalkozó munkacsoport második ülésére 2013. szeptember 25–26-én került sor Szöulban.

 

A gépjárművekkel és gépjárműalkatrészekkel foglalkozó munkacsoport a szabadkereskedelmi megállapodás gépjárműipart érintő végrehajtási kérdések adott körével, valamint a piacra jutással kapcsolatos egyéb problémákkal foglalkozott napirendjén. Többek között az alábbi témák kerültek megvitatásra: a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel felszerelt Euro 5 gépjárművek koreai piacon történő értékesítése, a párolgási kibocsátásokra vonatkozó előírások, a szén-dioxid-kibocsátásokkal kapcsolatban tervezett új uniós szabályok, az „E-jel” használatának módja az abroncsok esetében, a dízel járművek kibocsátásának új szabályozására vonatkozó tervek, az elhasználódott járművekről szóló irányelv, az üzemanyag-hatékonyság, az abroncsok energiahatékonysága, a jogszabályok és az ENSZ-EGB WP29 határozatai közötti konvergencia, a gépjármű-alkatrészek jelölése, a járművek osztályozása, illetve a félpótkocsik vontatójárművei.

A gyógyszeripari termékekkel és orvostechnikai eszközökkel foglalkozó munkacsoport napirendjén a gyógyszeripari termékek visszatérítési árainak koreai reformja, az orvostechnikai eszközök árainak értékelése, a gyógyszeripari visszatérítési határozatok észrevételezésre rendelkezése álló időszak megváltoztatása, valamint gyógyszeripari termékek minőségi tesztelése szerepelt. Korea kérelmet terjesztett elő, amelyben a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó kölcsönös elismerési egyezmény megkötésére irányuló munkaprogram létrehozását kérte. A felek között megállapodás született, hogy e kérdéskör tekintetében feltérképezik az együttműködés további fokozásának lehetséges módjait.

A vegyi anyagokkal foglalkozó munkacsoport keretén belül a felek tájékoztatták egymást a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, engedélyezésére és korlátozására (REACH) szolgáló rendszereikről. Korea ismertette a végrehajtási rendeletek bevezetésére, illetve e folyamat során az átláthatóság biztosítására irányuló terveit, az EU pedig a maga részéről bemutatta az uniós REACH végrehajtásának szempontjait. A felek előzetesen megállapodtak, hogy a technikai együttműködés megkönnyítése érdekében megosztják egymással kapcsolattartási adataikat.

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport 2013. október 25-én Szöulban megtartotta első ülését. Tárgyalásokat folytattak az eljárási szabályzat tervezetéről, amely azonban nem került elfogadásra. Az ülés fő napirendi pontját azon uniós javaslat képezte, amely új uniós földrajzi árujelzőket kívánt hozzáadni a szabadkereskedelmi megállapodás 10-A. mellékletéhez. Az EU nyomatékosította egyrészről az uniós tagállamok földrajzi árujelzőkhöz fűződő érdekét, másrészről hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jegyzékben szereplő földrajzi árujelzők körét az igényeknek megfelelő mértékben további árujelzőkkel bővítsék. Korea szintén bejelentette, hogy szándékában áll javaslatot tenni az említett melléklet koreai földrajzi árujelzőkkel történő kibővítésére.

A kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottság 2013. december 5-én Brüsszelben megtartotta első ülését. A találkozó alkalmat adott az uniós és koreai kulturális, illetve audiovizuális szakpolitikákról szóló információcserére. A bizottság emellett elfogadta eljárási szabályzatát, valamint értékelte a kulturális együttműködéséről szóló jegyzőkönyvnek – a koprodukciók jogosultságáról szóló – 5. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének végrehajtását. Érdemes megjegyezni, hogy a kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyv értelmében a kereskedelmi bizottságnak nincs joghatósága a jegyzőkönyv felett, és ilyenformán a szóban forgó jegyzőkönyv tekintetében a kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottság gyakorolja a kereskedelmi bizottság jogköreit.

A kereskedelmi bizottság 2013. október 15-én Szöulban megtartotta harmadik ülését. A társelnöki tisztségeket Karel De Gucht európai biztos és Yoon Sang-jick, Korea kereskedelmi, ipari és energiaügyi minisztere töltötte be. A bizottság értékelte a szabadkereskedelmi megállapodás kétéves végrehajtása eredményeként a kétoldalú kereskedelemben tetten érhető változásokat, és megállapította, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás mindkét fél számára előnyökkel járt, különösképpen a teljes mértékben, illetve a részben liberalizált termékek tekintetében, amelyek exportja mindkét oldalon növekedést mutatott. A felek előterjesztették a végrehajtást érintő problémáikat, így többek között a személygépkocsi-alkatrészek jelölésének, a szabadkereskedelmi megállapodás szolgáltatási ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalásainak, a passzív feldolgozási övezeteknek, valamint a szabadkereskedelmi megállapodás érvényesítésének kérdését. Mindkét fél üdvözölte a Horvátország uniós csatlakozására tekintettel eddig megtett, a szabadkereskedelmi megállapodás módosítására irányuló lépéseket, és tárgyalásokat folytattak a szabadkereskedelmi megállapodás uniós fél által kezdeményezett további módosításainak jelenlegi állásáról, így többek között a közvetlen szállítási záradékról, az áruk javítást követő újrabeléptetéséről szóló záradékról, a megállapodás hatályának kiterjesztéséről a vonatatójárművekre, illetve néhány idejétmúlt, a személygépkocsikra vonatkozó norma módosításáról.

Végezetül, november 8-án Brüsszelben megrendezésre került az EU–Korea csúcstalálkozó. Az Európai Uniót Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Koreát pedig Park Geun-hye elnök képviselte. Mindkét fél egyetértett a szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtásának fontosságával, és arra biztatták kereskedelmi tisztviselőiket, hogy folytassák a szabadkereskedelmi megállapodás bizottságai és munkacsoportjai – így például az EU–Koreai kereskedelmi bizottság – által feltárt végrehajtásbeli problémák megoldására irányuló megbeszéléseket, hogy a kilátásba helyezett előnyöket mindkét oldal gazdasági szférája, és azok valamennyi csoportja élvezhesse. A felek üdvözölték továbbá, hogy Horvátország 2013. július 1-jei uniós csatlakozásához kapcsolódóan megegyezés született a szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének szövegéről, és egyúttal megállapodtak a jegyzőkönyv aláírásához, illetve ideiglenes alkalmazásához vezető folyamat felgyorsításáról. Abban is egyetértettek, hogy a stratégiai partnerség szellemében folytatják a szabadkereskedelmi megállapodás érvényesülésére irányuló közös munkát.

4.           A szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló 13. fejezetének végrehajtása

A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság második ülésére 2013. szeptember 11-én Szöulban került sor. A találkozó alkalmával mindkét fél a további párbeszéd hasznos kiindulópontjaként üdvözölte a kereskedelmi vonatkozású környezetvédelmi, illetve foglalkoztatáspolitikai kérdésekről folytatott nyílt és konstruktív megbeszélést. A bizottság előzetesen megállapodott, hogy soron következő ülését 2015 első félévében tartja.

Szeptember 12-én a bizottsági üléshez kapcsolódóan foglalkoztatásügyi műhelytalálkozót tartottak, amelyen részt vettek a koreai és uniós belföldi tanácsadó csoportok közös fórumának, a civil társadalmi fórumnak a tagjai. A Bizottság és az EU belföldi tanácsadó csoportjainak kérésére a műhelytalálkozón a két belföldi tanácsadó csoport mellett további érdekeltek is jelen voltak. A napirend keretében a belföldi tanácsadó csoportok ismertették az ILO kényszermunkához és egyesülés szabadságához, valamint a koreai fél tekintetében még megerősítésre váró kollektív alkuhoz való joghoz kötődő alapvető munkaügyi normák jogi, illetve gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos álláspontjukat. Az egyesülés szabadságát és a kollektív alkuhoz való jogot illetően a résztvevő felek utaltak az ILO felügyeleti szervei, nevezetesen az egyesülési szabadsággal foglalkozó bizottság Koreához címzett ajánlásaira. Az álláspontok ismertetését a belföldi tanácsadó csoportok, illetve a jelenlévő érdekelt felek nyílt vitája követte.

Végezetül, a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság társelnökei tájékoztatták a civil társadalmi fórumot a szeptember 13-i bizottsági megbeszélésen elhangzottakról. A tájékoztatót a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is megküldték. A civil társadalmi fórum megvitatta eljárási szabályzatát, illetve a műhelytalálkozó, a zöld növekedés és a nemzetközi kereskedelem kapcsán levont következtetéseit.

5.           Az 511/2011/EU rendelet végrehajtása

Az 511/2011/EU rendelet az EU belső jogszabálya az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról.

Az 511/2011/EU rendelet 3. és 11. cikkének megfelelően a Bizottság nyomon követte a koreai termékek behozatalát és kivitelét az olyan érzékeny, potenciálisan vámvisszatérítés által érintett ágazatokban, mint amilyen a személygépkocsi- és személygépkocsialkatrész-ipar, textilipar és a fogyasztói elektronikai termékek ágazata. A szabadkereskedelmi megállapodás 2011 júliusában megkezdett ideiglenes alkalmazása óta a Bizottság kéthavonta megosztja az általa végzett monitoring eredményeit a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és a releváns érdekelt felekkel.

Az említett rendelet az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosít védintézkedési vizsgálatok megindítására, illetve előzetes felügyeleti intézkedések bevezetésére is. A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évében a Bizottsághoz sem védintézkedési vizsgálat megindítására, sem pedig előzetes felügyeleti intézkedések bevezetésére irányuló kérelmet nem nyújtottak be.

5.1.        Az EU-ba irányuló koreai behozatal alakulása a monitoring tárgykörébe tartozó ágazatokban

A monitoring révén a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évében nyert eredmények grafikonokkal illusztrált összefoglalója következik. Itt kell megjegyezni, hogy a monitoring céljából a kereskedelmi adatokat éves alapon hasonlították össze, emiatt pedig egyes adatok különbözhetnek a fenti 2. pontban a kereskedelmi forgalomra vonatkozóan közölt átfogó adatoktól, amelyek esetében eltérő összehasonlítási módszert alkalmaztak.

Meg kell továbbá azt is említeni, hogy a monitoring során az összehasonlítást a Koreából az EU-ba irányuló behozatali mennyiség, vagyis a személygépkocsik esetében a darabszám, míg a személygépkocsi-alkatrészek, textil-, illetve elektronikai termékek esetében 1000 kg-os egységek alapján végezték el.

i) Személygépkocsi-ipar

A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának első évében (2011. július–2012. június) a koreai eredetű uniós személygépkocsi-import 41%-os növekedést mutatott a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző év (2010. július–2011. június) adataihoz képest. Ezt a növekedést az előző évhez képest a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évében (2012. július–2013 június) az import 13%-os csökkenése követte. A csökkenő tendencia mind a kis, mind pedig a közepes–nagy motorral rendelkező személygépkocsikra jellemző volt. A hosszú távú trendek alapján úgy tűnik, hogy a személygépkocsi-import a 2007 júliusa és 2008 júniusa közötti időszak adataihoz képest egy jóval alacsonyabb szinten stabilizálódott.

A személygépkocsi-alkatrészek importja a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának első évében 47 %-os erőteljes növekedést mutatott a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. Ez a növekedés összhangban állt a 2008. július–2009. június közötti időszakban megkezdődött pozitív tendenciával. A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évében a személygépkocsi-alkatrészek importja a végrehajtás első évéhez képest mindössze 2 %-kal növekedett, ami arra enged következtetni, hogy stabilizálódott az import szintje.

ii. Textilipar

A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának első évében a textilipari termékek Koreából érkező importja 16 %-kal csökkent a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. Ez a tendencia folytatódott a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának második évében, amikor az előző évi adatokhoz képest 6 %-os csökkenés volt tapasztalható.

iii. Elektronikai ipar

A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának első évében az elektronikai termékek Koreából származó importja 8 %-kal nőtt a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. Az előző év adataival összehasonlítva a második évben ezt a növekedést 13%-os csökkenés követette.

5.2.        Vámvisszatérítés

Az 511/2011/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság külön nyomon követte a származási szabályokkal összefüggő visszatérítések kérdését is annak érdekében, hogy fel tudja mérni a külföldi tartalmat a koreai gyártási folyamatban és így a Koreából az EU-ba exportált végtermékekben.

A vizsgálat a monitoring alá vont termékek 2013 első hathavi mennyiségére összpontosított, és ezt hasonlította össze 2012 ugyanezen időszakával.

Az elektronikai ágazat esetében az Unióba irányuló koreai import elsősorban a következő HR-kódok tekintetében mutatott változást: 8519.81, 8521.90, 8526.92, 8527.21, 8528.51, 852871 és 8528.72. Néhány kód tekintetében az import egész évben ingadozó teljesítményt mutatott, bár összességében ezen behozatalok kapcsán sem jelentősebb növekedés, sem pedig számottevő csökkenés nem volt tapasztalható. Ezen termékek alkatrészeinek Koreába irányuló importja csökkent: a 8522 HR-kód esetében csökkent a Kínából (–20 %) és Japánból (–52 %) származó behozatal, a 8529 HR-kód esetében pedig a Kínából érkező import kismértékű (–0,29 %-os), a Japánból származó behozatal pedig jelentősebb (–6,9 %-os) csökkenést mutatott.

A textilipari termékek esetében jelentős növekedést kizárólag az 5205 HR-kód alá tartozó termékeknek a Koreából az Unióba irányuló importja mutatott (+37 %). Ezen termék esetében a származási szabályok lehetővé teszik a természetes pamutszálból készült termékek behozatalát. Az 5509 HR-kód alá besorolt termékek importja ugyanakkor 67 %-kal csökkent.

A személygépkocsikat illetően az EU-ba irányuló koreai import a 8703 HR-kód esetében összességében növekedett (átlagosan +4,9 %-kal), jóllehet ez a növekedés csak bizonyos személygépkocsi-típusokat érintett, mégpedig a motorméret függvényében. Ezzel párhuzamosan a 8708 HR-kód alá tartozó személygépkocsi-alkatrészek Koreába irányuló inputimportja is hasonló mértékű, 6%-os növekedést mutatott. Ugyanakkor ezen alkatrészek Japánból származó importja 27 %-kal visszaesett.

Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy látszólag a külön monitoring alá vont termékek esetében a vámvisszatérítés lehetősége mind ez idáig semmilyen jelentős hatást nem fejtett ki a koreai gyártási szerkezetre, és nem növelte meg a Koreával szomszédos országokból származó inputbehozatal mértékét.

6.           Következtetés

A szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának eddigi két éve alapján egyértelmű, hogy a kétoldalú kereskedelem fejlődésének szempontjából a szabadkereskedelmi megállapodás összességében igen kedvező eredményekkel szolgált, különösen az EU esetében. A végrehajtás második évében az áruexport 24 %-kal, vagyis 7 milliárd EUR-val növekedett a szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását megelőző évhez képest. Összehasonlításképpen: az EU világ többi országba irányuló exportja ugyanezen időszak alatt 17 %-kal növekedett. Annak ellenére, hogy a Koreából származó import – elsősorban a szabadkereskedelmi megállapodásra közvetlenül nem visszavezethető okok miatt – 6%-kal visszaesett, a teljesen és részben liberalizált termékek importja az EU és Korea esetében is kedvezően alakult, növekedése az összexporténál is nagyobb mértékű volt. Az exportőrök is egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a preferenciális vámtarifákat, különösen az uniós oldalon javítva ezáltal a kihasználtsági mutatókat, bár e téren még mindig szükség van további előrelépésre.

Az elsődleges cél továbbra is a szabadkereskedelmi megállapodás megfelelő végrehajtása, hogy az exportőrök részesüljenek a megállapodástól elvárt előnyökből. A végrehajtás terén, nevezetesen a gépjármű ágazathoz és az alkatrészekhez kapcsolódóan maradtak még megoldásra váró kérdések. E kérdésekről tovább folynak a megbeszélések a szabadkereskedelmi megállapodással életre hívott különböző bizottságok és munkacsoportok ülésein, illetve az ülések nyomon követése során, annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás szövegével és szellemiségével összhangban álló, kölcsönösen elfogadható és életképes megoldások szülessenek.

Horvátország uniós csatlakozására tekintettel a 2013 novemberében megtartott EU–Korea csúcstalálkozó alkalmával az Európai Unió és Korea parafálta a szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. A jövőben folytatódnak a szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelemkönnyítő jellegét erősítő módosításokról szóló megbeszélések. E módosítások mindkét fél érdekét, végső soron pedig az uniós és koreai exportőrök és fogyasztók javát szolgálják.

[1]               A szabadkereskedelmi megállapodást ideiglenesen alkalmazzák az Unióban, amíg valamennyi uniós tagállam meg nem erősíti azt. A megerősítés folyamatának alakulása a Tanács megállapodásokról szóló weboldalán követhető nyomon: http://www.consilium.europa.eu/policies/agreements/search-the-agreements-database?command=details&id=&lang=en&aid=2010036&doclang=EN

[2]               HL L 145., 2011.5.31., 19. o.

[3]               A százalékértékek a következőképpen értendők: 15 %-os növekedés a szabadkereskedelmi megállapodás első évében a szabadkereskedelmi megállapodás előtti évhez képest, 8 %-os növekedés a szabadkereskedelmi megállapodás második évében az 1. évhez képest.

[4]               Bizonyos áruk esetében egyáltalán nem került sor liberalizálásra, de ez a csoport a vámtarifasorok mindössze 2 %-át jelenti, az összforgalomnak pedig csupán 1 %-át képviseli.

[5]               Minthogy az adatok nem tartalmaznak információt arra nézve, hogy az import mely része tartozott preferenciális elbánás alá, az adatokat kiegészítették a legnagyobb kedvezmény szerinti koreai vámokra, illetve a piacra jutási adatbázis uniós preferenciális vámjaira vonatkozó számadatokkal.