|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2024/7056 |
2024.12.4. |
A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az Európai Unió régióinak és városainak helyzete és politikai iránymutatás a 2024–2029-es Európai Bizottság számára
(C/2024/7056)
TEKINTETTEL:
|
— |
a régiók és városok helyzetéről szóló 2024. évi éves uniós jelentésre, amely tényeket szolgáltat és kulcsfontosságú ajánlásokat nyújt az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű politikai döntéshozók számára a 2024–2029-es uniós jogalkotási ciklus során kezelendő legsürgetőbb kihívásokról, |
|
— |
a Régiók és Városok 10. Európai Csúcstalálkozóján 2024. március 19-én elfogadott, „A régiók és a városok képesek erősebb, méltányosabb és reziliensebb jövőt biztosítani Európa számára” című Monsi Nyilatkozatra, |
|
— |
a 2024. június 6-a és 9-e között tartott európai választások eredményeire, |
|
— |
az Európai Tanács által 2024. június 27-én elfogadott 2024. évi stratégiai menetrendre, |
|
— |
a 2024–2029-es időszakra szóló, az Európai Bizottság megválasztott elnöke által 2024. július 18-án előterjesztett politikai iránymutatásokra, |
|
— |
az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről szóló, 2024. április 4-i megújított jegyzőkönyvre, és különösen annak 3. cikkére, amely kimondja, hogy az RB állásfoglalást fogad el, amelyben vázolja az Európai Bizottság következő évre szóló munkaprogramjával kapcsolatos álláspontjának fő elemeit, |
MIVEL a régiók és városok helyzetéről szóló 2024. évi éves uniós jelentés a következő kulcsfontosságú elemeket emeli ki:
|
— |
A polgárok regionális és helyi önkormányzatokba vetett bizalma 2024-ben az eddigi legmagasabb szintet – 60 %-ot – érte el, amely valamennyi kormányzati szint közül a legmagasabb érték. |
|
— |
A régiók és városok felelősek az uniós jogszabályok mintegy 70 %-ának végrehajtásáért, miközben a közberuházások 50 %-t és a közkiadások 30 %-t valósítják meg. Emellett az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos fellépések akár 70 %-át és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések 90 %-át is ők hajtják végre. |
|
— |
Az éghajlatváltozás hatása aszimmetrikus lesz, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás költsége 2 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén 120 milliárd EUR-ra, 3–4 °C-os emelkedés esetén pedig évi 200 milliárd EUR-ra emelkedik. Az EU lakosságának 70 %-a szembesül szezonális vízhiánnyal, és 30 %-a él olyan területeken, amely állandó vízhiánnyal küzd. |
|
— |
Az európai zöld megállapodás megvalósítása évi 130 milliárd EUR összegű további beruházást igényel a környezetvédelem terén, valamint évi 350 milliárd EUR-t az üvegházhatású gázok 2030-ig történő 55 %-os csökkentésének eléréséhez. Az energiaigényes iparágakkal rendelkező régióknak jelentős beruházásokra lesz szükségük a nehéziparból származó ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, amely a teljes kibocsátás 45 %-át teszi ki, valamint az energiaköltségek csökkentéséhez. |
|
— |
Amint azt az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentés is kiemeli, innovatív beruházásokra – többek között a közszolgáltatások, például az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és a szociális szolgáltatások terén –, valamint intézményi reformokra lesz szükség ahhoz, hogy az európai tisztaipar-megállapodás versenyképes iparágakat és minőségi munkahelyeket teremtsen. |
|
— |
A demográfiai változások kihívást jelentenek az EU társadalmi-gazdasági szerkezetének rezilienciája szempontjából, mivel az európai régiók arra számítanak, hogy 2023-hoz képest 2040-re 17 millióval kevesebb munkaképes korú ember lesz; a tehetségek vonzása és megtartása számos régió számára egyre nehezebbé válik. |
|
— |
A vidéki területek különösen súlyos helyzetben vannak: a vidéki népesség évente mintegy 1 millió fővel csökken, és naponta 800 gazdaság szűnik meg, aminek következménye a földterületek termelésből való kivonása és a tűzesetek lehetséges előfordulásának növekedése. |
|
— |
A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, amely az összes uniós kormányzati beruházás 13 %-át teszi ki. A jelenlegi programok célja, hogy közel 378 milliárd EUR összegű beruházást folyósítsanak az egyes ágazatokban, beleértve a vállalkozások támogatását, a munkahelyteremtést és az energiahatékonyság javítását, miközben 1,3 millió munkahelyet teremtenek és 0,5 %-kal növelik az EU GDP-jét. |
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),
Európa fenntartható jóléte és versenyképessége
|
1. |
egyetért azzal, hogy a jobb jogalkotás elengedhetetlen az Unió versenyképességének és jólétének fellendítéséhez; hangsúlyozza, hogy az aktív szubszidiaritás és a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű bevonása biztosítja az uniós szabályozási keret javításához szükséges demokratikus képviseletet és tapasztalatot; |
|
2. |
támogatja az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentésben foglalt, a szubszidiaritás elvének intelligens és aktív alkalmazására irányuló javaslatokat, ami azt jelenti, hogy egyes területeken csökkenteni kell az uniós vállalatokra és a közigazgatási szervekre nehezedő szabályozási terheket, más területeken pedig meg kell erősíteni az uniós szintű kormányzást. Ez azt is jelenti, hogy meg kell erősíteni a nemzeti, regionális és helyi szintű adminisztratív kapacitást; |
|
3. |
úgy véli, hogy a megfelelő aktív szubszidiaritás érdekében az EUMSZ 174. cikkének hatálya alá tartozó területekre gyakorolt hatást szisztematikusan értékelni kell az európai uniós jogszabályok elemzése során, a területi hatásvizsgálatok részeként; |
|
4. |
kéri, hogy az olyan érzékeny területeken, mint a KAP, az egyszerűsítésről és a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodás vegye figyelembe az uniós szabályozási folyamat és irányítás többszintű jellegét; kéri, hogy aktívan részt vehessen az új megállapodásról folytatott tárgyalásokban és annak végrehajtásában; |
|
5. |
kéri az EU-ban folytatott üzleti tevékenységek feltételeinek jelentős javítását. A versenyképességi ellenőrzések és a kkv-tesztek hozzájárulhatnak a kkv-kra nehezedő szabályozási terhek csökkentéséhez; |
|
6. |
úgy véli, hogy a régióknak nagyobb szerepet kell kapniuk a digitális átállással kapcsolatos uniós politikák végrehajtásában. A regionális kormányzatok számára nagyobb hozzáférést kell biztosítani a digitális infrastrukturális projektek döntéshozatali folyamataihoz, lehetővé téve számukra, hogy szakpolitikáikat a helyi igényekhez igazítsák, és biztosítsák a méltányos digitális átalakulást a városi és vidéki területeken; |
|
7. |
határozottan támogatja a zöld és digitális átállás finanszírozására, valamint a későbbi munkaerőpiaci és készségigények kezelésére irányuló beruházások fellendítésére irányuló célkitűzést; úgy véli, hogy a magánforrások jobb mozgósítása szükséges; |
|
8. |
hangsúlyozza az európai zöld megállapodás törekvései fenntartásának fontosságát, és hangsúlyozza, hogy ennek együtt kell járnia a gazdasági versenyképességgel; támogatja a tiszta, megbízható és megfizethető energiára való átállás felgyorsítását, többek között regionális és helyi egyablakos ügyintézési pontok létrehozása révén, amelyek segítik a háztartásokat, a gazdaságokat és a kkv-kat az átállásban. Emellett a regionális önkormányzatoknak nagyobb döntéshozatali kapacitással kell rendelkezniük és jobban hozzá kell férniük a közvetlen finanszírozáshoz a megújulóenergia-projektek esetében, biztosítva az egyedi területi igényekhez való helyi alkalmazkodást. Egy rugalmas szabályozási keret még inkább lehetővé tenné a régiók számára, hogy vezető szerepet játsszanak a zöld átállásban; |
|
9. |
emlékezteti az uniós vezetőket, hogy a régiók és városok csak egy jól működő egységes piacon tudnak boldogulni, amely tisztességes verseny révén biztosítja az innovációt, és ez a schengeni térségen belüli teljes – belső határok nélküli – mozgásszabadságtól is függ; arra ösztönzi az új Európai Bizottságot, hogy Enrico Letta és Mario Draghi közelmúltbeli jelentéseiből kiindulva olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek elmélyítik az egységes piacot, és ezáltal megerősítik az EU versenyképességét a zöld és digitális átállás terén, hogy e folyamatok valamennyi uniós régió számára igazságosak legyenek; |
|
10. |
rámutat arra, hogy a határokon átnyúló mozgások, szolgáltatások és infrastrukturális projektek támogatása az egységes piacon a növekedés és a versenyképesség sarokköve, ami azt is jelenti, hogy a jövőben növelni kell az európai területi együttműködés költségvetését. Prioritásként kell kezelni különösen a TEN-T alapvető folyosóinak és projektjeinek megvalósítását, amelyek döntő fontosságúak a régiók gazdasági fejlődése és a zöld átállás megvalósítása szempontjából; |
|
11. |
üdvözli a körforgásos gazdaságról szóló bejelentett jogszabályt, amelynek célja, hogy keresletet teremtsen a másodlagos kritikus fontosságú nyersanyagok iránt, és egységes piacot hozzon létre a hulladékok számára; felszólít a régiók és városok teljes körű bevonására, különösen közbeszerzés útján és a hulladékcsökkentésben, a hulladékgazdálkodásban, a helyi vállalkozások szerepvállalásának növelésében és a magatartásbeli változások előmozdításában betöltött szerepük révén; |
|
12. |
kéri az európai egészségügyi unió gyors megvalósítását, támogatva ezzel a határokon átnyúló egészségügyi együttműködést; megismétli arra irányuló kérését, hogy végezzenek stresszteszteket az egészségügyi rendszerekre vonatkozóan, beleértve a határokon átnyúló régiókra irányuló felkészültségi és megelőzési tervet is; |
|
13. |
kéri egy teljes mértékben integrált és összekapcsolt európai energiaunió létrehozását az EU tiszta, megbízható és megfizethető energiához való hozzáférésének megerősítése, az energiafogyasztás csökkentése, a helyi igényeknek való jobb megfelelés, valamint a polgárok és a vállalkozások számára megfizethető árak biztosítása érdekében; |
|
14. |
hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a határokon átnyúló közszolgáltatások megvalósítását és növekedését olyan kulcsfontosságú területeken, mint az interoperabilitás és az elektronikus dokumentumszolgáltatások, valamint az interregionális együttműködés, a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás és az e-kormányzattal kapcsolatos adatcsere; |
|
15. |
támogatja, hogy az Európai Bizottság az etikai követelmények egyértelmű keretén alapuló biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciára (MI) összpontosítson, és kéri, hogy a városokat és régiókat teljes mértékben vonják be annak alkalmazásába; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell egy esetleges „MI-szakadék” következményeivel; |
Európa védelme és biztonsága
|
16. |
támogatja az egységes európai védelmi piac létrehozását, mivel a védelmi ipar jelentős szerepet játszik bizonyos európai régiók gazdasági fejlődésében; |
|
17. |
rámutat arra, hogy a reziliens közlekedési infrastruktúra alapvető fontosságú a biztonság és a védelem szempontjából; határozott politikai és pénzügyi kötelezettségvállalásra szólít fel a határokon átnyúló hiányzó összeköttetések európai, nemzeti és regionális szintű felszámolása érdekében, hogy lehetővé váljon a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) polgári és katonai célú kettős felhasználása is; |
|
18. |
támogatja az európai belső biztonsági stratégiára irányuló javaslatot; kiemeli, hogy a régiók és városok kulcsfontosságú szereplők, amelyek összekapcsolják az uniós jogszabályokat a helyi és nemzeti biztonsági politikákkal, beleértve a szervezett bűnözés, a kábítószer- és emberkereskedelem, valamint más biztonsági fenyegetések elleni küzdelmet célzó intézkedéseket; |
A polgárok támogatása, társadalmi-gazdasági modellünk megerősítése
|
19. |
Úgy véli, hogy a megerősített és továbbfejlesztett, valamennyi régió számára elérhető 2027 utáni kohéziós politika kulcsfontosságú eleme annak, hogy Európa városai és régiói kezelni tudják a zöld, digitális és demográfiai átalakulásokat, senkit nem hagyva hátra, és biztosítva az EU versenyképességét; |
|
20. |
kéri, hogy a kohéziós politika legyen egyszerűbb, célzottabb és láthatóbb, és határozottan elutasít minden, annak központosítására irányuló kísérletet. A helyi és regionális önkormányzatok politikák kialakításában és végrehajtásában való részvétele elengedhetetlen a társadalmi, gazdasági és területi kohézió célkitűzéseinek eléréséhez. Ezért a 2027 utáni kohéziós politikát a megosztott irányítás, a többszintű kormányzás, a partnerség és regionális, illetve helyi alapú megközelítés lefektetett elveinek kell vezérelniük; |
|
21. |
kéri, hogy az Igazságos Átmenet Alap célkitűzéseit tartsák meg a jövőbeli kohéziós politikában a 2027 utáni többéves pénzügyi kereten belül; megjegyzi, hogy a sikeres igazságos átmenethez területileg érzékeny, partnerségen alapuló megközelítésre van szükség, amely kellően figyelembe veszi a regionális ipari ökoszisztémákat; |
|
22. |
kiemeli a gépjárműipar fontosságát az uniós gazdaság számára, amely 13,8 millió európai számára biztosít munkahelyet, és az EU GDP-jének 7 %-át teszi ki, továbbá átfogó stratégiát szorgalmaz a gépjárműipari régiók, valamint a széntermelő vagy más energiaigényes ágazatoktól függő régiók méltányos és fenntartható átállására vonatkozóan, amelyeknek továbbra is uniós támogatásra lesz szükségük átalakulásuk megvalósításához; megjegyzi, hogy különböző gyártási és piaci kihívások megnehezíthetik az európai autógyártók számára, hogy elérjék a járműállományukra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási célértékeket, amelyek 2026-ban lépnek hatályba, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vegyen fontolóra egy fokozatosabb megközelítést és a vonatkozó jogszabályok korábbi, még 2025-ben történő felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az európai autógyártók számára elegendő idő álljon rendelkezésre az alkalmazkodásra; hangsúlyozza továbbá a fenntartható közlekedési infrastruktúra fontosságát, és elkötelezett az éghajlatbarát mobilitás általános megerősítése mellett; |
|
23. |
hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok gyakran nyújtanak kulcsfontosságú mobilitási és közlekedési szolgáltatásokat valamennyi terület összekapcsolásához, biztosítva a városi, peremterületek és vidéki területek egyenlő hozzáférését az egységes piachoz, valamint megfizethető és fenntartható mobilitási megoldásokat kínálva; |
|
24. |
hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazat jelentős gazdasági tevékenység az Európai Unióban, az EU GDP-jének 10 %-át teszi ki, és jelentős hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és a társadalmi fejlődésre. A turizmusnak át kell térnie a fenntarthatóságra, amihez az Európai Unió részéről támogató stratégiára van szükség; |
|
25. |
tudomásul veszi a szociális jogok európai pillére és az egyenlőség előmozdítása iránti megújított politikai kötelezettségvállalást, valamint a megfizethető energiaárakra vonatkozó cselekvési terv és a megfizethető és fenntartható lakhatást célzó javasolt európai beruházási terv révén a lakhatás energiahatékonyságának és megfizethetőségének kezelésére tett ígéreteket; |
|
26. |
hangsúlyozza, hogy a demográfiai változásokat, az elnéptelenedést, a túlnépesedést, az elöregedést és az agyelszívást olyan közpolitikák révén kell kezelni, amelyek a tehetségek megtartása és a képzett munkaerő vonzása révén támogatják a „tartózkodási jogosultságot”; támogatja a legális migrációs útvonalak javítására irányuló kezdeményezéseket mint a helyi közösségek készségigényeire adott válaszok egyikét; részletes és átfogó stratégiákat és megfelelő forrásokat kér a migránsok befogadására és az európai társadalmakba való integrációjára; |
|
27. |
felszólít a polgárok digitális készségeinek fejlesztését célzó támogatás növelésére, valamint a városoknak és régióknak a közszolgáltatások digitalizálásához nyújtott pénzügyi támogatás biztosítására annak érdekében, hogy a polgárok továbbra is egyenlően férjenek hozzá a gazdasági fejlődés és a társadalmi befogadás új eszközeihez; |
|
28. |
kéri, hogy a megfizethető és fenntartható lakhatás érdekében egyszerűsítsék az energetikai felújításhoz nyújtott uniós támogatáshoz való hozzáférés adminisztratív eljárásait; |
Életminőségünk fenntartása: élelmezésbiztonság, víz és természet
|
29. |
rámutat arra, hogy a városok és régiók kulcsfontosságú partnerek az egészséges és fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdításában, és megismétli arra irányuló kérését, hogy további késedelem nélkül tegyék közzé a fenntartható élelmiszerrendszerekről szóló kerettörvényt; |
|
30. |
üdvözli a családi gazdaságok és a generációközi megújulás támogatása, a mezőgazdasági termelőknek a biológiai sokféleség és a természetes ökoszisztémák megőrzéséért járó jutalmazása, valamint a mezőgazdasági termelők versenyképességének megerősítése és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelme iránti kötelezettségvállalást. A mezőgazdasági termelők méltányos jövedelme alapvető fontosságú a vidék elnéptelenedésének és a földterületek termelésből való kivonásának lassítása, valamint a dinamikus és vonzó vidéki területek biztosítása, továbbá a 2030-as menetrend célkitűzéseinek elérése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a vízhiány és az éghajlatváltozás miatt egyedi kihívásokkal szembesülő mezőgazdasági régiókra, célzott támogatást nyújtva a szárazságtűrő növényekkel és a hatékony öntözési technológiákkal kapcsolatos kutatásokhoz; |
|
31. |
úgy véli, hogy a közös agrárpolitika jövőbeli reformjának következő pénzügyi keretében növelni kell az EMGA és az EMVA mezőgazdasági alapjainak költségvetését. Szükség lenne továbbá a KAP-támogatások esetében a szociális feltételesség megszüntetésére, a támogatások szigorúbb feltételességi követelményeinek (GAEC) csökkentésére és egyszerűsítésére, valamint a KAP első pilléréhez tartozó források 23 %-át kitevő ökorendszerek megszüntetésére, beépítve ezt az összeget a közvetlen támogatásokba, további követelmények alkalmazása nélkül; |
|
32. |
kéri, hogy a régiók kapjanak nagyobb szerepet a jövőbeli közös agrárpolitika irányításában, a területi és ágazati sajátosságokkal összhangban, annak érdekében, hogy a konkrét régiókhoz igazított szakpolitikákat és támogatásokat lehessen kialakítani; |
|
33. |
támogatja a bejelentett halászati és óceánügyi paktum felhasználását a közös halászati politika végrehajtásának javítására, valamint a régióknak a tengeri erőforrások, a halászat és az akvakultúra megőrzésébe és kezelésébe való jobb bevonására; |
|
34. |
hangsúlyozza a kék gazdaság szerepét az éghajlatváltozás, a dekarbonizáció és a versenyképesség kihívásainak kezelésében, és üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a tengerhasznosítási ágazatra vonatkozó stratégiát és uniós kikötői stratégiát dolgozzon ki; |
|
35. |
üdvözli a vízügyi rezilienciára vonatkozó új bejelentett európai stratégiát, és kéri a régiók és városok fokozott támogatását a vízhiány és -biztonság kezeléséhez, a pusztító árvizek elleni küzdelemhez, valamint a természetes vízkörforgásnak a helyi földrajzi, éghajlati és társadalmi-gazdasági szerkezettel összhangban történő helyreállításához; |
|
36. |
kéri, hogy a jövőbeli kohéziós politikába építsenek be egy sebezhetőségi eredménytáblát, mivel a régiók aszimmetrikus igényekkel rendelkeznek az éghajlatváltozás természeti értékekre és épített eszközökre, gazdasági tevékenységekre, valamint a polgárok egészségére és társadalmi életére gyakorolt hatásához való alkalmazkodás tekintetében, mint az EUMSZ 174. cikkében meghatározott súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiók esetében; |
Demokráciánk védelme, értékeink megőrzése
|
37. |
támogatását fejezi ki a mindenki számára biztosítandó egyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések iránt, és felajánlja hozzájárulását az új nemi esélyegyenlőségi stratégiához; megismétli elkötelezettségét az európai demokrácia helyi szintű további támogatása mellett, többek között a fiatalok bevonása révén; kéri az Európai Bizottsággal való szorosabb együttműködést a polgárokkal folytatott helyi párbeszédek megszervezése terén, többek között az uniós helyi és regionális önkormányzati képviselők és a fiatal választott politikusok hálózatain keresztül; |
|
38. |
kiemeli, hogy a régiók és városok kulcsszerepet játszanak a jogállamiság fenntartásában és nyomon követésében, amely a helyi és a nemzeti demokrácia egyik legfontosabb pillére, amelyen az Európai Unió alapul, garantálva a tagállamok számára a stabilitást, az Európai Unió polgárai számára pedig az egyenlőséget; |
|
39. |
kéri, hogy szorosan vonják be a javasolt Európai Demokrácia-pajzsba, mivel a régiók és városok segíthetnek a dezinformáció és az információmanipuláció felderítésében és proaktív leküzdésében; |
Globális Európa
|
40. |
hangsúlyozza, hogy elkötelezetten támogatja Ukrajnát és annak helyi és regionális önkormányzatait, különösen a „Városok és Régiók Európai Szövetsége Ukrajna Újjáépítéséért” révén; |
|
41. |
hangsúlyozza, hogy a bővítés katalizálja a reformokat, és annak továbbra is érdemeken kell alapulnia. Az EU-nak támogatnia kell a regionális és helyi kormányzati szinteket a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és a decentralizáció megerősítésében, valamint a korrupció elleni küzdelemben, többek között az RB konzultatív vegyes bizottságain és munkacsoportjain keresztül; kéri, hogy fordítsanak megfelelő uniós forrásokat arra, hogy felkészítsék a bővítési országokat az uniós csatlakozáshoz szükséges reformokra, különös tekintettel a kapacitásépítésre és a helyi és regionális önkormányzatok egymástól való tanulására; |
|
42. |
hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az euromediterrán együttműködés területi dimenzióját, többek között a Helyi és Regionális Önkormányzatok Euromediterrán Közgyűlése (ARLEM) révén; |
|
43. |
folytatja a régiók és városok globális szerepének előmozdítását az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikákban szubnacionális klímadiplomáciai fellépések révén, valamint az érintett ENSZ-szervekben és -keretekben; |
Közös fellépés és az Unió felkészítése a jövőre
|
44. |
hangsúlyozza, hogy ki kell igazítani az EU kormányzási struktúráit és folyamatait annak érdekében, hogy az EU képes legyen megfelelni az előtte álló kihívásoknak, nem utolsósorban a jövőbeli bővítésre tekintettel, valamint növelni a versenyképességét; meggyőződése, hogy az uniós szerződések módosítása elkerülhetetlen ahhoz, hogy az EU időtállóvá váljon, és kéri, hogy teljes mértékben vonják be az uniós szerződések jövőbeli módosításaiba; addig is elkötelezi magát a jelenlegi keret optimalizálása mellett, hogy jobban bevonják a régiókat és városokat az uniós jogalkotásba; |
|
45. |
üdvözli a célirányosságon, az egyszerűségen, a hatékonyságon, a jogállamiság tiszteletben tartásán és a megfelelő forrásokon alapuló modern uniós költségvetés iránti elkötelezettséget, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a régiók és városok 2027 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait; ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a helyi alapú politikákat, és hangsúlyozza, hogy a nemzeti terveknek tiszteletben kell tartaniuk a többszintű kormányzást és a partnerség elvét; |
|
46. |
ezért arra kéri az összes európai intézményt, hogy működjenek együtt egy olyan Európai Unió érdekében, amely KÖZELEBB áll polgáraihoz, ERŐSEBB az ipari átalakulások kezelése és az EU versenyképességének javítása terén, ÖSSZETARTÓBB azáltal, hogy egyetlen polgárt és helyet sem hagy hátra, és AMBICIÓZUSABB annak biztosításában, hogy a jövőbeli uniós költségvetés megfeleljen a célnak. |
Kelt Brüsszelben, 2024. október 9-én.
a Régiók Európai Bizottsága
elnöke
Vasco ALVES CORDEIRO
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7056/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)