|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/333 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1948 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0062/2020), |
|
A. |
mivel a bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (a továbbiakban: CEPOL vagy az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 10 416 720 EUR volt, ami 2017-hez képest 1,02%-os csökkenést jelent; mivel az ügynökséget főként uniós hozzájárulásból (2) finanszírozzák; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 97,97% volt, ami 2017-hez képest 0,88%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 76,51%-os volt, ami az előző évhez képest 7,51%-os csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat használ a képzési tevékenységeinek és azok hatásának – különösen a résztvevők elégedettségi szintjének – értékelésére annak érdekében, hogy értékelje az általuk nyújtott hozzáadott értéket, és teljesítménymutatókat alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; |
|
3. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy az ügynökség 2018-ban sikeresen teljesítette megbízatását, és egyes esetekben túlteljesítette a 2018. évi munkaprogramjában meghatározott célkitűzéseket; |
|
4. |
megállapítja, hogy az ügynökség két új, uniós finanszírozású projektet indított el: az EU és a közel-keleti és észak-afrikai országok közötti, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos képzési partnerség 2-t és a nyugat-balkáni pénzügyi nyomozási szakmai képzési programot, amelyek azt mutatják, hogy egyre inkább elismerik, hogy az ügynökség a külső fellépések révén kulcsfontosságú uniós szereplőként járul hozzá az európai biztonsághoz; |
|
5. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az ügynökség kísérleti jelleggel elvégezte a képzési igényekről készített uniós stratégiai felmérést (EU-STNA), és hogy az ügynökség személyes és online képzési rendezvényeinek (személyes képzések, webináriumok, online tanfolyamok) több mint 87%-a az európai biztonsági stratégiában megfogalmazott, kritikus biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos képességbeli hiányosságokkal foglalkozott; |
|
6. |
üdvözli, hogy az ügynökség továbbra is szorosan együttműködik a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatával és az azt alkotó kilenc ügynökséggel (köztük különösen a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel); megjegyzi, hogy az említett ügynökségek megosztják egymással bizonyos képzéseiket és közösen is szerveznek tanfolyamokat; határozottan arra buzdítja az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; sürgeti az ügynökséget, hogy tárja fel az egymást átfedő feladatokra (például az informatikai és egyéb szolgáltatásokra) vonatkozó erőforrás-megosztás lehetőségeit az ügynökség közelében lévő ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (Bécs) és az Európai Munkaügyi Hatósággal (Pozsony); |
|
7. |
felszólítja a Bizottságot, hogy legalább készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az Europollal közös szinergiák lehetőségének értékeléséről (amennyiben nem kerül sor a két ügynökség teljes mértékű összevonására); felszólítja a Bizottságot mindkét lehetőség értékelésére, azaz az ügynökség áthelyezése az Europol székhelyére, Hágába, illetve az Europol székhelyének áthelyezése az ügynökség székhelyére, Budapestre; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon hatalmas összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség további finanszírozására lehetne fordítani; |
|
8. |
megállapítja, hogy a 2016 januárjában lezárult ötéves időszakos külső értékelést követően – amelynek nyomán az ügynökségnek 2018 végéig korrekciós intézkedéseket kellett végrehajtania – az ügynökség értékelő jelentést fogadott el, és az 17 ajánlást foglalt magában, amelyek az ügynökség felépítésével és munkamódszereivel kapcsolatos öt területre vonatkoztak; megjegyzi, hogy a cselekvési terv elfogadása óta 24 tevékenység befejeződött, az E-net továbbfejlesztésével kapcsolatos 3 tevékenység még folyamatban van, 4 tevékenység már nem tekinthető relevánsnak, 1 tevékenységet pedig felfüggesztettek; |
|
9. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
10. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a CEPOL 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának alapjául szolgáló ügyletek minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek, és hogy a beszámolóban valós képet adtak az ügynökség 2018. december 31-i pénzügyi helyzetéről; emlékeztet arra, hogy az ügynökség költségvetése 9 millió EUR-ról 10 millió EUR-ra nőtt (+11%), miközben személyi állománya 2017-hez képest 53-ról 51-re csökkent (-4%); sajnálja azonban, hogy a CEPOL-nak költségvetési megszorítások miatt el kellett utasítania a tagállamok számos érvényes és indokolt képzési kérelmét a bűnüldözés kulcsfontosságú területein; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a CEPOL jelenleg nem tudja megfelelően kielégíteni a tagállamok által az uniós és a szomszédos országok bűnüldöző hatóságai számára megfogalmazott oktatási és képzési igényeket; |
Személyzeti politika
|
11. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 32 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 31 engedélyezett álláshely) 32-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 18 szerződéses alkalmazott és 4 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
12. |
megállapítja, hogy az ügynökség Egyesült Királyságból Magyarországra történő áthelyezése következtében és a személyzeti fizetésekre alkalmazott alacsonyabb korrekciós együttható miatt a személyzet fluktuációja magas és a földrajzi kiegyensúlyozottság nem mindig biztosított, mivel a fogadó országtól eltérő tagállamokból érkező jelentkezők száma csökkent; megjegyzi, hogy 2018-ban az ügynökséghez továbbra is jelentős számú pályázat érkezett magyar állampolgároktól, és a fogadó tagállam állampolgárai továbbra is túlreprezentáltak a személyzet összlétszámában; megállapítja, hogy az áthelyezéssel kapcsolatos jogvitát a Bíróság 2018-as ítélete (3) lezárta, és megerősítették az eredeti ítéletet; rámutat, hogy a személyzet fizetésére alkalmazott alacsony korrekciós együtthatók nehéz helyzeteket teremthetnek, amelyek akadályozhatják az ügynökséget abban, hogy eredményesen ellássa napi feladatait; hangsúlyozza, hogy azoknak az ügynökségeknek, amelyek olyan országokban működnek, ahol alacsony korrekciós együttható alkalmazandó, kiegészítő intézkedések formájában további támogatást kellene kapniuk a Bizottságtól annak érdekében, hogy vonzóbbak legyenek a jelenlegi és a jövőbeli személyzet számára; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a bérkorrekciós együtthatók jövőbeli alkalmazásának hatását és megvalósíthatóságát; |
|
13. |
emlékeztet a Számvevőszék azon javaslatára, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; tudomásul veszi az ügynökség válaszát az ilyesfajta közzététellel járó magas fordítási költségekre vonatkozóan; nyugtázza továbbá, hogy 2018-ban az ügynökség valamennyi álláshirdetését közzétette az uniós ügynökségek hálózata által kidolgozott ügynökségközi állásportálon is; ismételten felhívja a figyelmet azonban arra, hogy – a magas fordítási költségek elkerülése érdekében – az ügynökségnek meg kell tennie az első lépést ebbe az irányba, és ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy az ilyen állásajánlatok címét az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzétegye, a csak angol nyelvű teljes szövegre mutató hivatkozással; |
|
14. |
elégedetten jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetői álláshelyek (3 férfi és 3 nő) tekintetében sikerült elérni a nemek közötti egyensúlyt, aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az igazgatótanács szintjén a férfiak (17 tag) és a nők (9 tag) aránya kiegyensúlyozatlan; |
Közbeszerzés
|
15. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által indított valamennyi eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; megjegyzi, hogy válasza szerint az ügynökség bevezette az e-számlázást és az e-közbeszerzést, és be kívánja vezetni az e-benyújtást is; felhívja az ügynökséget, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról; |
|
16. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség anélkül ítélt oda keretszerződést a saját alkalmazottai és a képzésben részt vevők utazásaira vonatkozóan, hogy magyarázatot kért volna a nyertes ajánlattevőtől a potenciálisan kirívóan alacsony összegű ajánlatát illetően; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint az értékelő bizottság nem kért tájékoztatást, mivel napi munkája miatt már tisztában volt a korábbi szerződéssel rendelkező vállalat által alkalmazott árakkal; tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadja a Számvevőszék azon észrevételét, hogy ez az értékelés nem szerepelt hivatalos formában az értékelő jelentésben; felhívja az ügynökséget, hogy kérjen magyarázatot a potenciálisan kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozóan, és elemezze ez ezek mögött meghúzódó okokat, továbbá biztosítsa, hogy a jövőbeli értékelő jelentésekben minden értékelést megfelelően rögzítsenek; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
17. |
nagyra becsüli az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; elégedetten nyugtázza, hogy az ügynökség bevezette és végrehajtotta a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát, valamint hogy közzétette az igazgatótanács tagjainak és az ügyvezető igazgatónak az önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait; |
Egyéb megjegyzések
|
18. |
üdvözli, hogy 2017 februárjában az ügynökség sikeresen teljesítette az ügynökség irányítási rendszerének ISO 9001:2015 szerinti tanúsítását annak érdekében, hogy javítsa és látványosabban igazolja a minőség iránti elkötelezettségét; megállapítja, hogy a 2018-ban és 2019 elején végrehajtott felügyeleti ellenőrzések pozitív eredményei alapján az ügynökség fenntartotta tanúsítását; |
|
19. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a többi ügynökségtől eltérően az ügynökség nem végzett átfogó elemzést az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntésének várható hatásáról a szervezete, tevékenységei és könyvelése tekintetében; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntését megvitatták vezetői üléseken, a közbeszerzési tisztviselők ügynökségközi hálózatában és az ügynökségközi jogi hálózatban, valamint szorosan figyelemmel kísérték a Bizottságtól kapott közleményeket, és ezek alapján a kapcsolódó kockázatokat korlátozottnak értékelték; |
|
20. |
tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; sajnálja, hogy az ügynökségnek nincs kibocsátáskompenzációs rendszere, de elismeri, hogy az ügynökség válasza szerint az ügynökség egy ilyen rendszerben való részvételének költsége nem fedezhető a rendelkezésére álló korlátozott pénzügyi erőforrásokból; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség arra ösztönzi személyzetét, hogy a kibocsátások csökkentése érdekében vegye igénybe a tömegközlekedést; |
|
21. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és hogy a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
22. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(3) A Törvényszék 2018. október 25-i, FN, FB és FQ kontra Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ítélete, T-334/16/P, ECLI:EU:T:2018:723.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.