(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Csehország 2024. október 16-án benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy Csehország és a Bizottság a Csehország által felhozott indokokra tekintettel szeptember 24-én megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(6)

Csehország a terv benyújtását megelőzően technikai információkat kért (5), amelyeket a Bizottság 2024. június 21-én küldött meg és 2024. október 16-án tett közzé (6). Az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjával, valamint 9. cikke (2) bekezdésével és 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a technikai információ a 2028. évi strukturális elsődleges egyenleg annak biztosításához szükséges szintjét jelzi, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon és az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, ha a négyéves kiigazítási időszakon túl nem kerül sor további költségvetési intézkedésekre. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő.

A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamnak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel való összhanggal számoló forgatókönyv (7), valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv. A Csehországra vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében, és a 2024 júniusában továbbított előzetes iránymutatást alátámasztó bizottsági feltételezések alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább 0,4 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2028; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), az alábbi táblázat szerint. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is figyelembe véve, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) el kell érnie legalább a GDP 0,4 %-át. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Csehország számára, amely jogosult technikai információra.

1. táblázat: A Bizottság által Csehországnak nyújtott technikai információ

(7)

Csehország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júniusától szeptemberéig szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Csehország által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a potenciális-GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(8)

Csehország, az általa a tervben megadott információk szerint, az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 szeptemberében és októberében konzultációt folytatott a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más releváns érdekelt felekkel. A Csehország által a tervében szolgáltatott információk szerint a folyamat a gazdasági és szociális partnerek bevonásával folytatott, megfelelő minisztériumközi konzultációt is magában foglalta. Emellett a terv tervezetéről kerekasztal-megbeszélésre került sor a gazdasági és szociális partnerek, a nonprofit ágazat és a régiók, a Parlament mindkét kamarája és más érintett intézmények, köztük a Cseh Költségvetési Tanács képviselőivel. Emellett a terv tervezetét benyújtották a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kormányzati tanácsnak és a nem kormányzati szervezetekkel foglalkozó kormányzati tanácsának. A tervet két parlamenti bizottság is megvitatta. Végezetül a gazdasági és szociális partnerek képviselői ismertethették álláspontjukat a Gazdasági és Szociális Megállapodás Tanácsának munkacsoportjában.

(9)

A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések értékelésével megbízott Költségvetés-előrejelzési Bizottság véleményt nyilvánított a többéves nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről. A bizottság a makrogazdasági előrejelzést reálisnak értékelte.

(10)

A nemzeti parlament 2024. október 8-án megvitatta tervet. Ezt követően a kormány 2024. október 16-án elfogadta azt.

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Csehországhoz (8).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

Csehországban a gazdasági tevékenység 2023-ban 0,1 %-kal csökkent, mivel a magas infláció csökkentette a vásárlóerőt és a háztartások fogyasztásának csökkenéséhez vezetett. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a reálbérek növekedése és az infláció csökkenése által vezérelt fokozatos belföldi keresletélénkülésnek köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 1,0 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 2,4 %-kal nő, mivel a háztartások fogyasztása és a beruházások növekedése felgyorsul, miközben a nettó export negatív hozzájárulást jelent. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 2,7 %-kal nő, ami a háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedésének, valamint az export fellendülésének tudható be. Az előrejelzés időszakában (azaz 2024–2026-ban) Csehországban a potenciális-GDP-növekedés várhatóan enyhén, a 2024. évi 1,6 %-ról 2026-ban 1,8 %-ra nő a növekvő termelékenység és a magasabb tőkeberuházások miatt, miközben a munkaerő hozzájárulása csökken. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 2,6 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 2,6 %, 2025-ben 2,7 %, 2026-ban pedig 2,7 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 8,2 %-ról 2024-ben 4,0 %-ra csökken, majd 2025-ben 2,4 %, 2026-ban pedig 2,4 % lesz.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Csehország 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 3,8 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 2,5 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 2,3 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – 1,9 %-ára tovább csökken. Az Európai Bizottság a 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Csehország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány szeptemberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 42,4 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 43,4 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 44,4 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 44,8 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Csehország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt, kivéve a terv későbbi éveire tervezett költségvetési-strukturális intézkedéseket.

(17)

Csehország a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 3,1 %-os átlagos növekedését jelenti. A technikai információ (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban van a nettó kiadások 3,5 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2025–2028) során. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a számítások szerint a kiigazítási időszak végére (2028) a GDP 0,4 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleghez vezet. Ez megegyezik a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a 2024. június 21-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP 0,4 %-át kitevő minimális szintjével (9). A terv feltételezése szerint a potenciális-GDP-növekedés a 2024. évi 2,0 %-ról 2025-ben 1,4 %-ra csökken, majd a kiigazítási időszakban (2025–2028) enyhén emelkedve átlagosan 1,6 %-ot ér el. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedési üteme a 2024. évi 3,4 %-hoz képest 2025-ben 2,7 %-ra, majd 2028-ig fokozatosan 2,0 %-ra csökkenne.

2. táblázat: A Csehország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, a terv szerint az államadósság a 2024. évi 44,1 %-ról 2026-ra a GDP 45,3 %-ára emelkedne, majd a kiigazítási időszak végére (2028) a GDP 44,2 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. Középtávon, azaz 2038-ig a terv szerint az adósságráta 2033-ig nagyjából stabilizálódna, majd 2038-ra a GDP 47,5 %-ára emelkedne.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Csehország tervében

A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 2,8 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan 0,5 %-ra csökken. A terv értelmében tehát a költségvetési hiány a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.

(20)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Csehországnak továbbított feltételezésektől. A terv nyolc változó esetében alkalmaz különböző feltételezéseket, nevezetesen a kiindulási pont (2024-es strukturális elsődleges egyenleg), a potenciális-GDP-növekedés, a reál-GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, a nominális (implicit) kamatláb, a költségvetési multiplikátor, az SFA-tételek és a bevételi feltételezések (azaz a feltételezett rugalmasságok) esetében. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése.

(21)

Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A feltételezések fennmaradó eltérései nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére az Európai Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében az összes eltérés együttesen azt eredményezi, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a tervben alacsonyabb, mint a technikai információk által feltételezett átlagos nettó kiadásnövekedés. Emellett Csehország a tervében még egy ennél a felső határnál is alacsonyabb nettó kiadási pálya mellett kötelezi el magát. Az Európai Bizottság az ezen ajánlásnak való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(22)

A terv nem tartalmaz indikatív költségvetési stratégiát a terv nettó kiadási pályájának végrehajtására, mivel ezt a pályát csak technikai felső határként határozták meg, amelynek betartására Csehország kötelezettséget vállal. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.

(23)

A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen a Csehországnak címzett országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelésére, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv 128 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül 78 finanszírozását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 85-ét pedig a kohéziós politikai alapok támogatják.

(24)

A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv 63 intézkedést tartalmaz, amelyek közül 52-t a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap támogat. A zöld átállás kihívásainak kezelésére irányuló intézkedéseket a Cseh Köztársaság nemzeti energia- és klímaterve tartalmazza. A legfontosabb intézkedések közé tartoznak a LEX RES I. és II. elnevezésű reformok, amelyek egyszerűsítik a megújuló energiaforrások engedélyezését és építését, bevezetik az energiaközösségeket, és elindítják az energiaügyi adatközpontot. A LEX RES III. intézkedéssel pedig hamarosan rugalmasabbá válik a villamosenergia-rendszer. Ami az energiahatékonyságot illeti, a „New Green Savings” és a „New Green Savings Light” elnevezésű programok az épületek mélyreható felújítását támogatják. Az egyéb releváns intézkedések közé tartozik a vasúti vágányok villamosítása és a járművek kibocsátáshatékonyabb járművekre való cseréje. Ezen intézkedések célja, hogy teljesítsék azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a megújuló energia, az energetikai infrastruktúra és hálózatok, az energiahatékonyság (2019., 2020., 2022. és 2023.) és a fenntartható közlekedés (2019., 2020. és 2023.) szakpolitikai területén fogalmaztak meg Csehország számára. A digitális átállás kihívásait illetően a legfontosabb intézkedések közé tartoznak az 5G-infrastruktúra vidéki és nagy szükségletű területeken történő fejlesztésére, az 5G-jellefedettség bővítésére – többek között a közlekedési folyosókon és a vonatokon –, valamint az 5G-t használó ipari K+F-projektek támogatására irányuló reformok és beruházások. Ezek az intézkedések a digitális konnektivitás és infrastruktúra szakpolitikai területéhez kapcsolódó (2019-es és 2020-as) országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(25)

A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv 48 intézkedést tartalmaz, amelyek közül 23-at a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap támogat. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés kihívásait illetően a legfontosabb intézkedések közé tartozik a kutatásról, fejlesztésről, innovációról és tudástranszferről szóló törvénytervezet, valamint a vállalkozások digitalizációjába történő beruházások és a nemzeti közbeszerzési stratégia. Ezek az intézkedések az üzleti környezet szakpolitikai területére, többek között a kkv-kra, valamint a kutatásra és innovációra vonatkozó szakpolitikai területre vonatkozó (2019., 2020. és 2024. évi), valamint a közbeszerzésen belüli minőségen alapuló versenyről szóló 2019. évi országspecifikus ajánlással kívánnak foglalkozni. A társadalmi és területi kohézió kihívásait illetően a legfontosabb intézkedések közé tartozik a nyugdíjrendszer első pillérének módosítása, az „integrált munkahely” elnevezésű új eszköz kísérleti projektje, az iskola előtti gyermekgondozási szolgáltatások kapacitásának növelése, a digitális készségekre való átképzés, valamint a digitális oktatás fejlesztése. Ugyancsak a tárgyhoz tartozó intézkedés a módosított építési törvény és a lakhatási támogatásról szóló törvénytervezet. Ezek az intézkedések a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának biztosítását célzó (2019., 2022., 2023. és 2024. évi) országspecifikus ajánlásokra, az aktív munkaerőpiaci politikák és a társadalmi befogadás területére vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásokra, a megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítására irányuló 2019. évi országspecifikus ajánlásra, a digitális készségek és a digitális tanuláshoz való hozzáférés előmozdítására irányuló 2019. évi és 2020. évi országspecifikus ajánlásokra, a szociális és megfizethető lakhatás biztosításáról szóló 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokra, valamint a szülőket a munkába való visszatéréstől visszatartó, az adók és juttatások rendszeréből fakadó fékek csökkentése révén a nők nagyobb munkaerőpiaci részvételének előmozdítására irányuló 2024. évi országspecifikus ajánlásra vonatkoznak. Ami az egészségügyi kihívásokat, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciát illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény és a lobbitevékenység szabályozásáról szóló törvénytervezet, a központi kormányzati hatóságok humánerőforrás-politikai cselekvési terve, valamint az ingatlanokra kivetett rendszeres adók növelése és indexálása. Ezek az intézkedések a függőben lévő korrupcióellenes intézkedések elfogadására irányuló 2019. évi országspecifikus ajánlás, a cseh közigazgatás tehetségek vonzására, megtartására és fejlesztésére irányuló kapacitásának megerősítésére irányuló 2024. évi országspecifikus ajánlás, valamint a rendszeres ingatlanadókból származó bevételek növelésére irányuló 2024. évi országspecifikus ajánlás teljesítését célozzák. Ami a következő generációra vonatkozó szakpolitikákat illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik az iskola előtti nevelés minőségének és hozzáférhetőségének javítása, a harmadik országbeli állampolgárok gyermekei integrációjának támogatása, a tanárképzés folyamatban lévő reformja, valamint az oktatáson belüli integráció megerősítése. Ezek az intézkedések az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítását célzó 2019. évi országspecifikus ajánlással foglalkoznak.

(26)

Ami az energiabiztonság közös prioritását illeti, a terv tartalmaz e közös prioritás kezelésére irányuló intézkedéseket, ám ezek egyikét sem támogatja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az LNG-terminálok kapacitásainak lízingje és a TAL+ projekt befejezése az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos leválás érdekében. Ezektől az intézkedésektől a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálására irányuló 2022. évi országspecifikus ajánlás teljesítése várható. Emellett a kormány lépéseket tesz a dukovanyi atomerőmű meglévő blokkjainak felváltására.

(27)

A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv 2024-ben a GDP mintegy 2 %-ára növeli a védelmi kiadásokat, összhangban a NATO-kötelezettségvállalásokkal.

(28)

A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és a Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és adott esetben kiegészítő jellegről. A tervben foglalt intézkedések túlnyomó részét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozza. A terv és a terv melléklete átfogóan feltérképezi a kohéziós politikai alapokkal és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos reformokat és beruházásokat.

(29)

A terv áttekintést nyújt Csehország közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási szükségleteiről. Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illeti, beleértve az európai klímarendelettel való összhangot is, a beruházási szükségletek magukban foglalják az energiaágazat átalakítását, a megújuló energiaforrások fejlesztését, az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának csökkentését, az 5G mobilhálózati infrastruktúra fejlesztését és a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítését. A társadalmi és gazdasági reziliencia biztosítása érdekében Csehország azt tervezi, hogy beruház az innovatív induló vállalkozásokba és a növekvő vállalkozásokba, megkönnyíti az át- és a továbbképzést, valamint növeli a gyermekgondozási kapacitásokat. Az energiabiztonság növelése érdekében Csehország támogatni kívánja az alkalmazott energetikai kutatást.

(30)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Csehország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(31)

A Tanács üdvözli Csehország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(32)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(33)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács különösen üdvözli továbbá, hogy a terv benyújtása előtt nemzeti szinten az érdekelt felekkel is konzultációra került sor. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(34)

A Tanács elvárja, hogy Csehország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa a költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(35)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(36)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(37)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Csehország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(38)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Csehországnak címzett ajánlásában,

1.