European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/1857

2026.7.28.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/1857 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2026. július 27.)

a Kínai Népköztársaságból származó benzil-alkohol behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal való konzultációt követően,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2025. december 19-én az alaprendelet 5. cikke szerint dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó benzil-alkohol behozatalára vonatkozóan.

(2)

Ezt megelőzően a Lanxess Deutschland GmbH, a Lanxess Chemical B.V. és a Vynova Advanced Organics Maastricht B.V. (a továbbiakban: panaszosok) 2025. november 10-én panaszt nyújtottak be az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

(3)

Az eljárás megindítását a panaszban a dömpingre és az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan egyaránt szolgáltatott bizonyítékok indokolták az eljárás megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) részletesen leírtaknak megfelelően.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(4)

A Bizottság az (EU) 2026/362 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) (3) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Érdekelt felek

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. Külön értesítette a panaszosokat, az ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, a Kínai Népköztársaság hatóságait és más ismert érdekelt feleket, köztük importőröket, beszállítókat és felhasználókat, és felkérte őket a részvételre. Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, valamint a Bizottság vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatást kérjen.

1.4.   Mintavétel

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta a feleket arról, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta kiválasztása a hasonló termék 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. közötti uniós termelésének és értékesítésének volumene tekintetében fennálló reprezentativitáson alapult. Ez a minta két uniós gyártóból állt, amelyek a hasonló termék Unión belüli becsült teljes gyártási volumenének több mint 95 %-át és az Unióba irányuló értékesítésének több mint 95 %-át adták. A minta reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel.

Mintavétel a független importőrök körében

(8)

Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(9)

Egyetlen független importőr sem nyújtott be megfelelően kitöltött mintavételi űrlapot a megadott határidőn belül. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. Mindazonáltal a Bizottság felkérte az egyik, hiányos mintavételi űrlapot benyújtó független importőrt, a Fenchem Biochemie GmbH-t, hogy töltse ki a vizsgált termék független importőreinek szánt kérdőívet.

Mintavétel az exportáló gyártók körében

(10)

Annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(11)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül öt nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság két exportáló gyártóból álló mintát választott ki az érintett országból az Unióba irányuló összkivitel mintegy 90 %-át kitevő, legnagyobb reprezentatív volumen alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. A kiválasztott mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

1.5.   Egyedi vizsgálat

(12)

Egy kínai exportáló gyártó kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján. A vizsgálat ezen szakaszában és az egyedi vizsgálatra irányuló kérelmek elbírálásával járó és a vizsgálat ideiglenes szakaszának időben történő lezárását esetlegesen veszélyeztető indokolatlan többletmunkára tekintettel a Bizottság még Az eljárás jelen szakaszában a Bizottság még semmilyen határozatot nem hozott az egyedi vizsgálatra irányuló kérelemről. A Bizottság ezért a vizsgálat végleges szakaszában határoz arról, hogy helyt ad-e az egyedi vizsgálatra irányuló kérelemnek.

1.6.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(13)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(14)

A panaszos továbbá a panaszában elegendő bizonyítékkal szolgált arról, hogy a Kínai Népköztársaságban az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e Kínai Népköztársaság tekintetében az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Bizottság ezért e tekintetben további kérdőíveket küldött a kínai kormánynak.

(15)

A Bizottság felkérte a mintában szereplő két uniós gyártót, a jelentkező független importőrt, valamint az érintett országban működő, mintában szereplő két exportáló gyártót a kérdőívek kitöltésére, amelyeket a Bizottság az eljárás megindításának napján elérhetővé tett az interneten (4). A Bizottság kiegészítő kérdőívet állított össze azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsön a makrogazdasági mutatókról.

(16)

A mintában szereplő két uniós gyártó, egy uniós független importőr, a mintában szereplő két exportáló gyártó és az uniós gazdasági ágazat jogi képviselője válaszolt a kérdőívre.

(17)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. A Bizottság az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén vagy számviteli nyilvántartásának helyén:

 

Uniós gyártók

—

Lanxess Deutschland GmbH, Köln, Németország,

—

Vynova Advanced Organics Maastricht B.V., Maastricht, Hollandia,

 

Kínában működő exportáló gyártók

—

Hubei Greenhome Materials Technology, Inc. (a továbbiakban: Hubei Greenhome), Hsziantao város, Hupej tartomány, Kína,

—

Qianjiang Xinyihong Organic Chemical Co., Ltd. (a továbbiakban: Qianjiang Xinyihong), Csiancsiang város, Hupej tartomány, Kína.

(18)

A makrogazdasági mutatókkal kapcsolatos kérdőívre az uniós gazdasági ágazat nevében benyújtott választ a jogi képviselő brüsszeli telephelyén (Belgium) ellenőrizte.

1.7.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(19)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2024. október 1. és 2025. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2.   A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A vizsgált termék

(20)

A vizsgált termék a rendszerint a 100–51–6 Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat szerinti nyilvántartás szám (CAS-szám) és a 0011660–9 vámuniós és statisztikai szám (CUS-szám) alá besorolt, jelenleg a 2906 21 00 KN-kód alá tartozó aromás alkohol, a benzil-alkohol, más néven fenil-metanol, benzol-metanol, fenil-karbinol vagy hidroxi-toluol (a továbbiakban: vizsgált termék).

(21)

A benzil-alkohol a következő két fő eljárással állítható elő: toluolból klórozással (a fő eljárás) vagy a toluol levegős oxidációjával.

(22)

A benzil-alkohol felhasználási köre széles. Főként oldószerként és hígítóként használatos epoxigyantákhoz és alapvető ipari alkalmazású bevonatokhoz az építőiparban. Tisztító és zsírtalanító oldószerként a benzil-alkohol szappanokban, mosószerekben, samponokban és különböző tisztítószerekben is megtalálható. Szintén használatos többek között tartósítószerként (mégpedig kozmetikumokban, testápolási cikkekben, takarmány- és agrokémiai termékekben), gyógyszerek segédanyagaként, élelmiszer-aromaanyagok előállításában hordozóanyagként, a motorteljesítmény javítása és a kibocsátás csökkentése érdekében benzin-adalékanyagként, textíliák festésében festési segédanyagként, valamint kémiai szintézisben prekurzorként (különösen benzil-észterek és -éterek gyártásában).

2.2.   Az érintett termék

(23)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék.

2.3.   A hasonló termék

(24)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

az érintett országban gyártott és az érintett ország belföldi piacán értékesített vizsgált termék, valamint

—

az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített vizsgált termék.

(25)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(26)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének esetleges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az összes kínai exportáló gyártót, hogy szolgáltassanak részletes adatokat a termelés során felhasznált inputokról. A kért információkat öt exportáló gyártó küldte meg.

(28)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(29)

A kínai kormánytól nem érkezett válasz a kérdőívre. A kínai kormány az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem nyújtott be beadványt a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság 2026. február 16-án tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket szándékozik felhasználni. Az értesítéssel kapcsolatban a kínai kormánytól nem érkezett észrevétel. A Bizottság ezért megerősíti, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság számára az eljárás azon szakaszában rendelkezésre álló információk alapján többek között Mexikó vagy Törökország volt lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik ország.

(31)

A Bizottság 2026. február 9-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az érintett termék előállításához felhasznált termelési tényezőket. A Bizottság azt is közölte, hogy a vizsgált terméket egyetlen, Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségű országban sem gyártják. A Bizottság további kutatásaihoz a (NACE 20.14 alá besorolt) szerves vegyipari termékeket gyártó országokat vette alapul. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országokat, köztük megfelelő reprezentatív országként Törökországot, Mexikót, Indonéziát, Malajziát és Brazíliát, valamint felkérte az összes felet, hogy adja elő észrevételeit, és javasoljon olyan alternatív országokat, amelyek eleget tesznek a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése szerinti alapvető kritériumoknak.

(32)

A Bizottság 2026. április 27-én egy újabb feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és jelezte, hogy Törökországot kívánja reprezentatív országként figyelembe venni. A Bizottság azt javasolta, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a 20.14 NACE-kód (5) alá besorolt, szerves vegyi anyagokat gyártó ágazatban működő tizenegy törökországi gyártó adatai alapján állapítsák meg.

(33)

A második feljegyzés az érdekelt felektől ezen elemekkel és a vonatkozó forrásokkal kapcsolatban kapott észrevételekkel is foglalkoztak. A felek által benyújtott észrevételekre a következő szakaszok is kitérnek.

3.2.   Rendes érték

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(36)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.1.   A jelentős torzulások fennállása

(37)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

—

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

—

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

—

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

—

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

—

a bérköltségek torzult volta,

—

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.”

(38)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek rendelkezésre állnia. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(39)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(41)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (6), amelyek bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a vegyiparban, …). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a Kínáról szóló jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(42)

A panaszos a jelentésben szereplő bizonyítékokra támaszkodva állította, hogy a kínai benzil-alkohol-ágazatban torzulások állnak fenn. Ezek a torzulások a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) szervezetéből fakadnak, amely a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével kialakított és az állam összes lényeges aspektusára kiterjedő szociális piacgazdaság koncepcióján alapul. A panasz szerint a gazdaság szintjén a KKP különösen szoros ellenőrzést gyakorol, ami abban nyilvánul meg, hogy nagy az állami tulajdonú vállalatok jelentősége a gazdaságban, a KKP pedig erős befolyást gyakorol a magánszektorra. A panaszos a kínai kormány kínai gazdaságba való beavatkozásának három fő csatornájára mutatott rá, amelyek a következők: az állam közigazgatási, pénzügyi és szabályozási ellenőrzése (7).

(43)

A panaszos a kínai vegyipari ágazattal kapcsolatos több közelmúltbeli vizsgálat során tett bizottsági ténymegállapításokra is hivatkozott, amelyek megerősítették, hogy egyes alkil-foszfát-észterek tekintetében jelentős torzulások állnak fenn (8).

(44)

Ezenkívül a panasz a következő, jelentős torzulásokat eredményező elemekre mutatott rá.

(45)

Először: a benzil-alkohol-ágazatot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek állami hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(46)

A panaszos azzal érvel, hogy a kínai kormány az állami tulajdonú vállalatok és a magántulajdonú vállalatok felett egyaránt erős befolyást gyakorol, különösen az olyan ösztönzött iparágakban, mint a vegyipar, amely a benzil-alkohol-ágazatot is magában foglalja. A kínai kormány és a KKP ellenőrzést gyakorol az állami tulajdonban lévő vállalatok felett, és alakítja azok vállalati struktúráját és a versenykörnyezetet bizonyos stratégiai gazdasági célok elérése érdekében, mégpedig azáltal, hogy a kulcsfontosságú vezető tisztségviselőket a KKP szervezeti főosztályán keresztül nevezi ki, és elsőbbségi hozzáférést biztosít az állami tulajdonú vállalatoknak a fontos inputokhoz (9).

(47)

Ezenkívül a kínai kormány nemzeti és helyi szinten egyaránt létrehozta az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságokat (a továbbiakban: SASAC) azzal a céllal, hogy az állam tulajdonosi érdekeit képviselje az állami tulajdonú vállalatokban. Emellett a kínai kormány elfogadta a vállalatok állami tulajdonú eszközeiről szóló törvényt, amely egyéb intézkedések mellett állami ellenőrzést és tulajdonlást ír elő a stratégiai iparágak felett. A panaszban továbbá az is szerepel, hogy a „társadalmi kreditrendszer” megerősíti a párt kínai vállalatokra gyakorolt befolyását, és fennáll a veszélye annak, hogy nyomást gyakorol a külföldi vállalatokra a vonatkozó kínai iparpolitikáknak való megfelelés érdekében. A panaszos továbbá azzal érvel, hogy a 14. ötéves tervvel (a továbbiakban: ötéves terv) a kínai kormány célja a szocialista politikák fenntartása és a gazdasági növekedés támogatása. Az állami tulajdonú vállalatok tekintetében az ötéves terv célja a kínai kormány és az állami tulajdonú vállalatok közötti szorosabb kapcsolat kiépítése (10).

(48)

A panasz szerint a toluolszármazékok ágazatában továbbra is különösen jelentős mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Az állami tulajdonú vállalatoknak központi szerep jutott a kínai kormány kínai vegyipari ágazatba való beavatkozásának elősegítésében. Ezek az állami tulajdonú vállalatok változatlanul erőfölényben vannak az upstream alapanyag-ellátási láncban, és kiváltságos hozzáférésben részesülnek a kormány által elosztott erőforrásokhoz, ideértve a finanszírozást, a támogatásokat, a földhasználati jogokat és az állami támogatás egyéb formáit. Emellett az állami politikához való szoros igazodásuk és a kormányzati döntéshozatali folyamatokra gyakorolt jelentős befolyásuk tovább erősíti stratégiai helyzetüket az ágazaton belül (11).

(49)

A panasz a világ legnagyobb toluolgyártói közül legalább hármat említ, és mindegyik kínai állami tulajdonú vállalat: a China Petrochemical Corporation (Sinopec csoport), a China National Petroleum Corporation (CNPC) és a Sinochem csoport. A kínai kormány rendszeresen juttat pénzügyi forrásokat ezeknek a vállalatoknak, ami torzítja a toluol és a benzil-alkohol piacát (12).

(50)

A magántulajdonú vállalatok szintén továbbra is a kínai kormány szoros ellenőrzése alatt vannak. A panaszos példaként a benzil-alkoholt gyártó magántulajdonú vállalatokat hozza fel, amelyek kedvezményes társaságiadó-kulcsokban, vissza nem térítendő és egyéb állami támogatásokban részesültek. A kínai kormány benzil-alkohol-piaci szerepvállalása többek között azzal jár, hogy KKP-tagok vesznek részt vállalatirányítási struktúrákban (13).

(51)

A fentiek alapján a panaszos arra a következtetésre jutott, hogy a kínai benzil-alkohol-piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai kormány tulajdonában vannak, annak pénzügyi támogatásában részesülnek, politikai ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete és irányítása alatt állnak.

(52)

Másodszor: a benzil-alkoholt gyártó állami és magántulajdonú vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe.

(53)

A panasz szerint a kínai kormány fenntartja befolyását az állami tulajdonú vállalatokban azáltal, hogy kinevezi és eltávolítja az állami tulajdonú vállalatok kulcsfontosságú vezetőit, ami a SASAC fő feladata. Teszi ezt többek között azzal, hogy jelentős mértékben befolyásolja a benzil-alkohol előállításához szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok – mindenekelőtt a toluol – előállítását (14).

(54)

A kínai kormány egyik fő stratégiája az állami tulajdonú vállalatok feletti ellenőrzés fenntartására a vezető személyzet – gyakran KKP-tagok – kinevezése. Az állami tulajdonú vállalatokról szóló kínai törvény egyértelműen rögzíti, hogy a SASAC és a helyi SASAC-ok jogosultak kinevezni az állami tulajdonú vállalatok vezető tisztségviselőit. Emellett a SASAC-rendelet megerősíti, hogy a SASAC feladatkörébe tartozik az állami tulajdonú vállalatok „felelős személyeinek kinevezése és felmentése”. A panaszos a jelentésben szereplő bizottsági ténymegállapításokat alapul véve azzal érvel, hogy ez „jelentős állami befolyás jele, figyelembe véve az állami tulajdonú vállalatok méretét és az állami tulajdonon alapuló gazdaság Kínában betöltött meghatározó szerepét”. Ezt az erős befolyást tovább növeli, hogy a KKP közvetlenül részt vesz az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek kinevezésében, és joga van az erre vonatkozó eljárásokat meghatározni, és a tisztségekre konkrét jelölteket ajánlani (15).

(55)

Emellett a Kínában működő állami tulajdonú vállalatok kedvezményes hozzáférést élveznek az inputok széles köréhez, például a földterülethez és az energiához, de a finanszírozási rendszerekhez is. A vállalatokon belüli erőteljes állami beavatkozás ezért torz forráselosztást eredményez, ami aztán torzult költségekben és az előállított termékek árának torzulásában mutatkozik meg. Ezenkívül a kínai kormány befolyást gyakorol a vegyipari termékek – így a benzil-alkohol – költségeire és áraira az előállításukhoz szükséges nyersanyagok és inputok upstream ágazataiban való jelenléte és beavatkozása révén. Például a jelentős kínai toluolgyártás főként az ágazatban végrehajtott gyors beruházásnak és terjeszkedésnek, valamint a finanszírozás és a nyersanyagok együttes rendelkezésre állásának tudható be. A toluol gyártásában mutatkozó kapacitásfelesleg eredményeként nagyobb beruházások valósultak meg az upstream ágazatokban, különösen a benzil-alkohol ágazatában. Ezenkívül a kínai kormány az energiaárakba és -költségekbe is beavatkozik. Noha a kínai kormány tett némi erőfeszítést a piaci verseny megteremtése és az árak piaci erők általi alakításának lehetővé tétele érdekében, de továbbra is szigorú ellenőrzést gyakorol az energiaárak felett. Ez a körülmény kétségtelenül lehetővé teszi, hogy a kínai kormány jelentősen csökkentse az energiaköltségeket a vegyipari gyártók, különösen a toluol és a benzil-alkohol gyártói számára (16).

(56)

Harmadszor: a kínai kormány különösen az energiaágazatba és a villamosenergia-piacba avatkozik be a gőzfejlesztéshez használt fő energiaforrás, a szén támogatása révén. Továbbá a villamosenergia-piacot jelentős mértékben a kínai hatóságok felügyelete alatt működő vállalatok szolgálják ki.

(57)

A panasz szerint a kínai kormány közvetlen támogatásokkal, kedvezményes finanszírozással és árszabályozással mesterségesen alacsonyan tartja a szén árát, ami az elsődleges energiahordozóként szenet használó ágazatok számára előnyös. Noha a szenet túlnyomórészt villamosenergia-termelésre használják, elengedhetetlen az ipari gőzfejlesztéshez is, amely döntő fontosságú input a vegyianyag-gyártásban és más energiaigényes folyamatokban. A kínai kormány az árszabályozás révén még tovább terjeszti ki befolyását. Például a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) 570 és 770 CNY/tonna közötti „észszerű tartományt” határozott meg a közép- és hosszú távú szénügyleti árra vonatkozóan. Emellett a főbb állami tulajdonú bányavállalatok – például a Shenhua Energy Co. és a China Coal Energy Co. – gyakran maximált áron értékesítenek szenet, ezzel stabil, de mesterségesen alacsony költségszintet biztosítva a downstream ágazatok számára (17).

(58)

A panaszban továbbá azt az érvet hozza fel, hogy Kína támogatott szénágazata a gőzfejlesztésen túlmenően a villamosenergia-ellátásra és az árképzésre gyakorolt hatása révén a belföldi ágazatokat is tisztességtelen előnyhöz juttatja. 2022-ben Kína villamosenergia-termelésének 60 %-át széntüzelésű erőművek adták. A kínai kormány villamosenergia-piacon betöltött szerepe az üzemanyag-támogatásokon túlmenően a közvetlen tulajdonlásra és az árszabályozásra is kiterjed, ezzel olyan rendszert hoz létre, amelyben a villamosenergia-költségeket mesterségesen leszorítja. A villamosenergia-ágazatot az állami tulajdonú vállalatok uralják. A villamosenergia-árképzés és -elosztás kiterjedt állami ellenőrzése jelentős piaci torzulásokat eredményez. A kínai modell mesterségesen alacsony szinten tartja a villamosenergia-költségeket az ipari felhasználók számára. Ez a beavatkozás előnyös az energiaigényes ágazatok, különösen a vegyipar számára, ahol a villamos energia a termelési költségek jelentős összetevője (18).

(59)

Negyedszer: a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket valósít meg.

(60)

A kínai gazdaság fejlődését nagyban meghatározza az a részletesen kidolgozott tervrendszer, amely prioritásokat állít fel, és előírja azokat a célokat, amelyekre a központi és helyi kormányzati szerveknek összpontosítaniuk kell, és amelyek megvalósítására törekedniük kell. Ezek a tulajdonképpen minden gazdasági ágazatra kiterjedő tervek konkrét, kötelező célkitűzéseket határoznak meg, amelyeket a hatóságok minden közigazgatási szinten figyelemmel kísérnek. A tervezési mechanizmus irányítja az erőforrások elosztását, amely a kormány által stratégiaiként vagy politikailag fontosként megjelölt ágazatokat helyezi előtérbe, így nem a piaci erők alakítják (19).

(61)

A kínai kormány különböző szakpolitikai dokumentumaiban következetesen nagy hangsúlyt fektetett a vegyiparra, és intézkedéseit egyértelműen úgy alakította ki, hogy azokkal a belföldi vegyipari gyártókat részesítse előnyben. Például a központi 14. ötéves terv meghatározza a kínai kormánynak a hagyományos iparágak átalakítására és korszerűsítésére, valamint a stratégiai fontosságú feltörekvő iparágak – például a vegyi anyagok, az építőanyagok, az új anyagok és szintetikus szálak ágazata – fejlesztési tengelyére vonatkozó stratégiai jövőképét. Ezenkívül az ipari szerkezetátalakításra vonatkozó útmutató katalógus 2024. évi kiadásában ösztönzött ágazatként szerepel a vegyipar és a petrolkémiai ipar. E státuszának köszönhetően az említett iparág általában véve számos pénzügyi és egyéb támogatásban részesül közpénzek, adózás, hitel, import-export, valamint földterületek révén. A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy a benzil-alkohol teljes vegyipari értékláncán belüli gyártást és értékesítést nemzeti és tartományi szinten is aktívan ellenőrzi és szabályozza a kínai kormány (20).

(62)

Ötödször: a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan benzil-alkohol-ágazatot is érintik a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások.

(63)

A panasz szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok jogai számára. A kínai csődtörvényt szisztematikusan nem érvényesítik kellő mértékben, és főként a kisvállalkozásokat célozzák vele. A panaszos a bizottsági jelentést veszi alapul annak alátámasztásához, hogy a csődtörvény érvényesítése csekély mértékű, különösen azért, mert nem egyértelműek az eljárás megindítására vonatkozó kritériumok és annak kimenetele, az állami hatóságok pedig erőteljes befolyást gyakorolnak a csődeljárásokban. Ezenkívül a csődtörvények nem kellő mértékű érvényesítése hiánya hatással van a kínai pénzügyi és hitelpiacra, mivel az említett vállalatokat implicit állami garanciákhoz juttatja, ami viszont torzítja a hitelek költségeit és a finanszírozáshoz való hozzáférést (21). Továbbá, ami a tulajdonjogi jogszabályokat illeti, a tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben egyértelműek. A földterületek kiosztása kizárólag az államtól függ, és előfordulhat, hogy inkább politikai célok mentén valósul meg, mintsem a szabadpiac elvét követve. Ugyan több olyan jogszabály is van, amelynek célja a földhasználati jogok átlátható módon, piaci árakon történő kiosztása, a panaszos érvelése szerint viszont ezeket a rendelkezéseket gyakran nem tartják be (22). A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a benzil-alkohol gyártói a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok hatálya alá tartoznak, ezért őket is érintik az e jogszabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások.

(64)

Hatodszor: a bérköltségek a benzil-alkohol-ágazatban is torzultak.

(65)

A panasz szerint, mivel a bérképzést Kínában nem a rendes piaci erőviszonyok vagy a valódi, szabad kollektív tárgyalás alakítja, a bérköltségeket jelentős torzulások érik. Kínában ténylegesen piaci alapú bérrendszer nem alakulhat ki teljes mértékben, mivel a munkavállalók és munkáltatók szabad szervezkedéshez való jogának strukturális akadályai vannak. A gyakorlatban csak egy jogilag elismert szakszervezetet van, a Szakszervezetek Összkínai Szövetsége (ACFTU). Az ACFTU azonban nem független az államtól. Emellett a bizonyítékok azt mutatják, hogy az ACFTU-n belüli vezető tisztségeket gyakran állami tulajdonú vállalatok magas rangú párttisztviselői vagy magánvállalatok vezetői töltik be (23).

(66)

Emellett a kínai munkaerő mobilitását jelentősen leszűkíti a háztartás-nyilvántartási rendszer (hukou), amely az átfogó társadalombiztosítási és a közjóléti ellátásokhoz való hozzájutást azokra a személyekre korlátozza, akik az adott közigazgatási terület hivatalosan nyilvántartásba vett lakosai. Mindez továbbra is kirekeszt számos alacsony iskolai végzettségű munkavállalót az alapvető közszolgáltatásokból, és bizonytalan foglalkoztatási helyzetbe hozza őket, így gyakran kénytelenek alacsonyabb béreket és rosszabb munkakörülményeket elfogadni, mint a helyben nyilvántartásba vett társaik. A panasz szerint ez az eltérő bánásmód elkerülhetetlenül a bérköltségek torzulását eredményezi a kínai munkaerőpiacon (24).

(67)

A kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a benzil-alkohol ágazatára szintén vonatkoznak a kínai munkaügyi jogszabályok, következésképpen a bérköltségek említett torzulásai is kihatnak rá. A bérköltségek torzulását tovább súlyosbítják a kínai állam által nyújtott a munkaügyi támogatások, különösen azok, amelyekben a benzil-alkohol-gyártók részesülnek (25).

(68)

Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy a benzil-alkohol-ágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn.

(69)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok egyebek mellett a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak.

(70)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

3.2.2.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(71)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (26).

(72)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (27). A SASAC megerősítette, hogy a 13. ötéves tervhez képest a központi vállalatok összes eszköze 44,6 %-kal nőtt a 14. ötéves terv során, „hatékonyan ösztönözve az ipari láncban található upstream és downstream vállalatok integrált fejlődését, és határozott támogatást nyújtva az országom gazdasági és társadalmi fejlődésével kapcsolatos fő célok és feladatok sikeres megvalósításához” (28).

(73)

Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt.

(74)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (29).

(75)

A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét.

(76)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült.

(77)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint: „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, új második mondatot illesztett be, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (30). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(78)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(79)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (31). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(80)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(81)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek.

(82)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(83)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (32).

(84)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (33).

(85)

Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (34).

(86)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (35).

(87)

Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (36).

(88)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (37).

3.2.2.1.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(89)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(90)

Az érintett termék ágazatát főként magánvállalatok szolgálják ki, például a Hubei Greenhome Materials Technology (38) vagy a Wuhan Youji (39). Mindazonáltal a benzil-alkohol előállításához használt legfontosabb input, a toluol upstream ágazatában egyes gyártók ugyan magánvállalatok, például a Hengli Petrochemicals (40), azonban az állami tulajdon mértéke továbbra is jelentős, és számos gyártó az állam ellenőrzése alatt áll, ilyen például a Sinopec (41) és a Sinochem (42): mindkettő a SASAC ellenőrzése alatt álló állami tulajdonú vállalat (43).

(91)

Ezenkívül a KKP operatív döntéshozatalba való beavatkozása nemcsak az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem a magánvállalatoknál (44) is általánossá vált, mivel a KKP az ország gazdaságának szinte minden területén vezető szerepet követel magának. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. Ezenkívül az érintett termék teljes ágazatára több kormányzati politika vonatkozik, ilyen például a nyersanyagokról szóló 14. ötéves terv (45), amely közvetlenül foglalkozik a petrolkémiai iparral és vegyiparral, kimondva, hogy „[a]z ágazatokban, beleértve a petrolkémiai és vegyi anyagokat, az acélt, a színesfémeket és az építőanyagokat, számos, az iparági értékláncban úttörő vállalkozást támogatunk, amelyek vezető szerepet töltenek be az ökoszisztéma tekintetében, és amelyeket alapvető versenyképesség, […] jellemez. A vegyiparban és az építőanyag-ágazatban működő vállalkozások vezető szerepét ki kell használni a vállalati reformok és szerkezetátalakítások előmozdítása érdekében”.

(92)

Emellett a petrolkémiai ipar és a vegyipar tartós növekedéséről szóló munkaterv (46) azzal a szándékkal készült, hogy „előmozdítsa a petrolkémiai ipar stabil működését, strukturális optimalizálását és korszerűsítését”, valamint „kiterjessze az eredményes beruházást, és előmozdítsa az átalakulást és a bővítést”.

(93)

Tartományi szinten ehhez hasonlóan Santung tartománynak a vegyipar fejlesztéséről szóló 14. ötéves terve (47) arra irányul, hogy „előmozdítsa a vegyipar magas színvonalú fejlesztését a tartományban” és „átfogóan ösztönözze az ipari bázis bővítését és az ipari lánc korszerűsítését, […] felgyorsítsa az idejétmúlt és nem hatékony termelési kapacitás kivonását, […] iránymutatással szolgáljon a vállalkozások számára az egyesüléshez és az átszervezéshez, az erőforrások elosztásának és az ipari lánc szerkezetének optimalizálásához, valamint a termelési hatékonyság és a jövedelmezőség javításához”.

(94)

Hupej tartománynak a gazdasági és társadalmi fejlődésről és a 2035-ös kilátásokról szóló 14. ötéves terve (48) szintén úgy rendelkezik, hogy a kormányzati hatóságok „optimalizálják a különleges olajok ágazatának és az etilén downstream ágazatának fejlesztését, korszerűsítsék a hagyományos iparágakat, például a foszfortartalmú vegyi anyagok, a sóalapú vegyi anyagok és a szénalapú vegyi anyagok ágazatát, lendületesen fejlesszenek csúcsminőségű finomvegyipari termékeket és új vegyi anyagokat, optimalizálják a vegyipar elhelyezkedését a Jangce folyó mentén, és összpontosítsanak több zöld és intelligens szakosodott vegyipari park építésére Vuhanban, Jicsangban, Csingmenben, Hsziangjangban, Csingcsouban, Hsziaokanban, Huangkangban, Csiancsiangban és Hsziantaóban, hogy billió jüan nagyságrendű, korszerű vegyipari klasztert hozzanak létre”.

(95)

Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (49).

(96)

Például az érintett termék ágazatával foglalkozó ágazati szövetség a Kínai Petrolkémiai és Vegyipari Szövetség (a továbbiakban: CPCIF). A CPCIF alapszabályának 3. cikke kimondja, hogy a szervezet „igazodik a KKP mindenre kiterjedő vezetéséhez, [és] elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok szakmai útmutatásait, felügyeletét és irányítását” (50).

(97)

Továbbá a CPCIF alapszabályának 36. cikke úgy rendelkezik, hogy a szövetség elnöke, alelnökei és főtitkára köteles „a KKP vezetéséhez igazodni, a kínai jellegű szocializmust támogatni, [és] a párt irányvonalát, elveit és politikáit határozottan végrehajtani” (51).

(98)

Ezenkívül a CPCIF könnyű szénhidrogénekkel és aromás vegyületekkel foglalkozó különbizottságot hozott létre, amelynek hatáskörébe az aromás szénhidrogének – például a toluol – és az aromás alkoholok – például a benzil-alkohol – tartoznak (52).

(99)

A Hengli Petrochemicals (53), a Sinopec (54) és (55) a Sinochem a CPCIF tagja.

(100)

Következésképpen az érintett termék ágazatában a magántulajdonú gyártók nem működhetnek piaci viszonyok mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

3.2.2.2.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(101)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(102)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (56)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(103)

Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (57) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet (58) tanúsítsanak.

(104)

Már 2017-ben arról számoltak be, hogy a mintegy 1,86 millió magántulajdonban lévő vállalat 70 %-ában léteznek pártsejtek, és egyre nagyobb a nyomás, hogy a KKP szervezetei végső beleszólási joggal rendelkezzenek a vállalaton belüli üzleti döntésekbe (59). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(105)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én „A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (60), amely tovább növelte a pártbizottságok magántulajdonú vállalkozásokban játszott szerepét.

(106)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket rögzíti: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (61).

(107)

A vizsgálat megerősítette, hogy a benzil-alkohol-ágazatban is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések.

(108)

Példaként említhető, hogy a Wuhan Youji ügyvezető igazgatója egyúttal a párttitkár is, és a Vuhani Önkormányzat KKP-bizottsága kiemelkedő KKP-ügyi munkatársként jutalomban részesítette (62).

(109)

Továbbá a Sinopec csoport 2022. évi éves jelentése rámutat, hogy „[a] vállalat folyamatosan javítja a pártépítési munka minőségét, fejleszti az alkalmazottak szellemiségét, erősíti a fegyelem-ellenőrzési és felügyeleti munkát, segíti az igazgatóságot a különböző döntések és megállapodások hatékony végrehajtása, valamint a vállalat magas színvonalú fejlődésének elősegítése érdekében” (63). Ezenfelül a Sinopec csoport igazgatótanácsának elnöke egyben a pártbizottság titkára, az igazgatótanács több tagja pedig a pártbizottság titkárhelyettese (64). A Sinopec csoport kijelentette, hogy szándékában áll „az új úton a vállalat új küldetésére és új feladataira összpontosítani, továbbvinni a párt soraiban végrehajtandó forradalom szellemét, átfogó és integrált módon megerősíteni a párt vezető szerepét és a pártépítő tevékenységet, valamint szisztematikusan előmozdítani az átfogó és szigorú pártirányítást annak érdekében, hogy erős garancia támassza alá a modern kínai petrolkémiai ipar új fejezetének alakítását” (65).

(110)

Emellett a Sinochem igazgatótanácsi elnöke, illetve ügyvezető igazgatója a pártbizottság titkára, illetve titkárhelyettese (66).

(111)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (67). A benzil-alkohol-ágazatban és más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

3.2.2.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések.

(112)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket.

(113)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (68).

(114)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak.

(115)

A gazdasági és társadalmi fejlődésről és a 2035-ös kilátásokról szóló 14. ötéves terv (69) célja „a hagyományos iparágak korszerűsítése, a nyersanyagipar– például a petrolkémiai ipar, az acélipar, a nemvasfémipar és az építőanyag-ipar – optimalizálása és strukturális kiigazítása, a kiváló minőségű termékek, például a könnyű- és textilipar kínálatának bővítése, a kulcsfontosságú iparágak, például a vegyipar és a papírgyártás átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása, valamint a zöld gyártási rendszer javítása” (70).

(116)

A nyersanyagiparról szóló 14. ötéves terv (71) szerint Kína „több ipari klasztert alakít ki a petrolkémiai iparban. […] Egyebek mellett a petrolkémiai iparban és a vegyiparban, az acéliparban, a nemvasfémek és az építőanyagok ágazatában [Kína] segít több olyan úttörő vállalkozást, amelyek alapvető versenyképességüknek köszönhetően irányíthatják az ipari lánc ökoszisztémáját” (72).

Továbbá a petrolkémiai és a vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatás (73) előírja, hogy „meg kell erősíteni az ágazati politikákat, és s tudományos eszközökkel szabályozni kell az ágazat méretét: […] növelni kell a csúcskategóriás polimerek, különleges vegyi anyagok és egyéb termékek ellátási kapacitását”, […] valamint „[f]ejleszteni kell a támogató szakpolitikákat: erősíteni kell a fiskális, pénzügyi, regionális, befektetési, import- és export, energia, gazdaság, környezetügyi, ár- és egyéb politikák iparpolitikákkal való összehangolását [és l]ehetővé kell tenni a nemzeti ipar-finanszírozási együttműködési platform teljes körű szerepvállalását […]”.

(117)

Emellett Hupej tartománynak az új anyagok iparágának magas színvonalú fejlesztéséről szóló 14. ötéves terve az érintett termék downstream ágazatának fejlesztésére irányul: „a hsziantaói és a csiancsiangi újanyag-ipari bázisok elsősorban az alapösszetevőkhöz szükséges anyagok támogatására összpontosítva a hsziantaói újanyag-ipari parkot veszik majd igénybe olyan fejlett új polimer anyagok kifejlesztésére, mint a benzil-benzoát” (74).

(118)

Ezenkívül Hupej tartománynak a modern vegyipar magas színvonalú fejlesztéséről szóló 14. ötéves terve (75) előírja, hogy „meg kell valósítani a különleges olajtermékek korszerűsítését és átalakítását, elő kell mozdítani a termékkorszerűsítést és a prémium márkák fejlesztését, bővíteni kell a csúcsminőségű termékek teljes skáláját, tovább kell növelni egymillió tonna kapacitással rendelkező, különleges termékeket előállító gyártási bázisok léptékét és hatékonyságát, valamint fel kell gyorsítani az egymillió tonnás kapacitással rendelkező, vegyipari termékeket előállító gyártási bázisok építését; [i]ntegrálni és optimalizálni kell az aromás vegyületekhez szükséges erőforrásokat, aktívan kapcsolatot kell építeni olyan iparágakkal, mint a műanyagipar és a gumiipar, és petrolkémiai feldolgozóipari termékláncot kell létrehozni olyan aromás vegyületekre kiterjedően, mint a C2, a C3, a C4, a C5, a toluol, a C8 és a C9, előmozdítva az integrált finomítási, vegyipari és különleges termékekre irányuló átalakítást és fejlesztést.” Konkrétabban: a csiancsiangi olajipari korszerűsítési és mélyfeldolgozási projektet illetően a terv célja „aromás vegyi anyagok aktív fejlesztése […] és a petrolkémiai ipari lánc javítása és bővítése” (76).

(119)

A Hubei Greenhome Materials Technology (77) és a Wuhan Youji (78) egyaránt Hupej tartományban található, a Wuhan Youji pedig benzil-alkohol-gyártó egységgel rendelkezik Csiancsiangban (79).

(120)

Továbbá a Hubei Greenhome Materials Technology nemzeti „kis óriás” (80) vállalat. A kínai kormány meghatározása szerint a „kis óriásnak” minősített vállalatok „a kínai kis- és középvállalkozások új elitje, amelyek gyártással foglalkoznak, valamely réspiacra szakosodtak és élvonalbeli technológiákkal büszkélkedhetnek”, valamint a kínai kormány szándéka „a 2024–2026-os időszakban növelni a »kis óriások« támogatását, a kulcsfontosságú ipari láncokra, a stratégiai feltörekvő iparágakra és más ágazatokra összpontosítva. Ezeket a pénzeszközöket arra fogják felhasználni, hogy ösztönözzék e vállalkozásokat a technológiai kihívások kezelésére, új termékek kifejlesztésére, az ipari lánc támogató kapacitásainak kiépítésére, valamint a helyi önkormányzatok megsegítésére a »kis óriások« támogatásában (81)”. Ezenkívül Santung tartománynak a vegyipar fejlesztéséről szóló 14. ötéves terve (82) felszólítja a helyi hatóságokat a következőkre: „[m]eglévő vállalkozások technológiai átalakulásának fokozása, az energia- és erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása, valamint a vállalkozások alapvető versenyképességének növelése, [továbbá] egy mechanizmus létrehozása a vállalkozások számára a parkokból való kivonulásra, az elavult termelési kapacitások határozott felszámolására, a korlátozott termelési kapacitás szigorú ellenőrzésére, valamint az olyan erőforrások elosztására vonatkozó differenciált szakpolitikák és intézkedések végrehajtására, mint a termőföld, a villamos energia és a víz, hogy rákényszerítsék a vállalkozásokat az átalakulásra és a fejlődésre”. Sürgeti továbbá a következőket: „[p]énzügyi támogatás fokozása. A fiskális politikai ösztönzők megerősítése, a különleges alapok koordinálása és bevonása, a vegyipari vállalkozások támogatása a technológiai és intelligens átalakulás, az ipari technológiaátadás, a parkokba való áttelepülés, az elavult berendezések felszámolása stb. felgyorsítása érdekében, továbbá az importált jelentősebb műszaki berendezések adómentességének, az áfa-visszatérítéseknek, valamint kutatási-fejlesztési politikáknak a megvalósítása (például a kezdeti műszaki berendezések költségének további levonása és biztosításának ellentételezése). A különféle pénzügyi intézmények és társadalmi tőke tevékeny irányítása a vegyiparba történő beruházások ösztönzésére, a politikák keretében nyújtott finanszírozás, a fejlesztésfinanszírozás és a kereskedelmi finanszírozás előnyeinek kiaknázása, valamint a vegyipari technológia kulcsfontosságú területeinek nyújtott pénzügyi támogatás fokozása”.

(121)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését és az upstream inputokat és a downstream termékeket gyakorlatilag valamennyi vonatkozásukra kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(122)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

3.2.2.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(123)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi.

(124)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (83).

(125)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (84). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (85). A hatóságok emellett a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat igyekeznek megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (86).

(126)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termékek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a benzil-alkohol-ágazatra is. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(127)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

3.2.2.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(128)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (87).

(129)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (88). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(130)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak, és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (89). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(131)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a benzil-alkohol-ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Az ágazatban tehát a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.2.2.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(132)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(133)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (90), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (91), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(134)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (92). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(135)

A közelmúlt fejleményei még inkább szemléltetik a kínai pénzügyi intézményekre gyakorolt kormányzati befolyás mértékét. 2025 márciusában a kínai kormány bejelentette, hogy 500 milliárd CNY összegű kincstári kötvényt bocsát ki annak érdekében, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a nagy bankok, többek között a Bank of China, a China Construction Bank, a Bank of Communications és a Postal Savings Bank of China részére. E beavatkozás célja az volt, hogy a csökkenő jövedelmezőség és a rekordalacsony nettó kamatrés mellett stabilizálja ezeket az intézményeket, kiemelve a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében hozott proaktív állami intézkedéseket (93).

(136)

Továbbá a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (94). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek „hogyan szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként szolgálják a „stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (95).

(137)

Ezenkívül a pénzügyi források elosztásának szintjén a magánberuházások fejlesztésének előmozdítását célzó több intézkedéssel (96) a kínai kormány arra törekszik, hogy „növelje a központi költségvetési forrásokat a minősített magánberuházási projektek támogatása érdekében, és aktív irányító és vezető szerepet játsszon”. A kínai kormány emellett „megfelelően ki kívánja használni az új szakpolitikai pénzügyi eszközöket [és] támogatni kíván számos minősített magánberuházási projektet a fontos iparágakban és kulcsfontosságú területeken” (97).

(138)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami garancia megléte (98). Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (99). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(139)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségesen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(140)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (100). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (101). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(141)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombivállalatok” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(142)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(143)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

3.2.3.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(144)

A Bizottság megállapította, hogy az aktualizált jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és az aktualizált jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és az aktualizált jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(145)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük, különösen a (71)–(143) preambulumbekezdésben. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a benzil-alkohol-gyártókra ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(146)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat az aktualizált jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(147)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, és így tovább.

(148)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.2.4.   Reprezentatív ország

3.2.4.1.   Általános megjegyzések

(149)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ehhez a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (102),

—

a vizsgált termék termelése az adott országban,

—

a vonatkozó, könnyen elérhető adatok megléte a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(150)

A (31) és a (32) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. Ezek a feljegyzések ismertették az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a jelentős torzulások fennállása.

3.2.4.2.   A reprezentatív ország kiválasztása

(151)

Az első feljegyzést követően a Qianjiang Xinyihong exportáló gyártó reprezentatív országként Brazíliát javasolta arra alapozva, hogy könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatások állnak rendelkezésre, amelyek észszerű jövedelmezőséget mutatnak. A Qianjiang Xinyihong hozzátette, hogy a brazíliai nyersanyag- és energiaárak kevésbé ingadozók, mint a törökországiak.

(152)

Az első és a második feljegyzéshez kapcsolódóan a Hubei Greenhome exportáló gyártó megkérdőjelezte Törökország reprezentatív országként való kiválasztását, mivel a toluol importárai a toluolbehozatalra vonatkozó engedélyezési rendszer fennállása miatt túlzottan magasak voltak, a toluolt pedig szinte kizárólag olyan uniós országokból importálták, amelyek mindegyike magas jövedelmű gazdaság. A Hubei Greenhome hozzátette, hogy a toluol importárai kirívóan magasak más piacokhoz képest (ideértve a Bizottság által javasolt reprezentatív országokat is), ezért nem megfelelők termelési tényezőként a benzil-alkohol rendes értékének számtani képzéséhez.

(153)

A panaszosok megjegyezték, hogy a toluol és a nátrium-karbonát Indonéziába és Malajziába irányuló importjának árai szorosan követik az átlagos kínai importárakat, mivel a behozatal nagy része Kínából származik. A panaszosok ismertették a Bizottság által az első feljegyzésben már említetteket, miszerint a vizsgálati időszak alatt a teljes toluolbehozatalból való kínai részesedés Indonéziában 27 %, Malajziában pedig 59 % volt, míg a teljes nátrium-karbonát-behozatalából való kínai részesedés Indonéziában 24,8 %, Malajziában pedig 24,9 % volt.

(154)

A panaszosok azt is kiemelték, hogy Törökország a vizsgálati időszak alatt 58 288 tonna toluolt importált, miközben Brazília csak 7 438 tonnát. A panaszosok megjegyezték, hogy ez a jelentős törökországi behozatali volumen reprezentatívabb és megbízhatóbb alapot biztosít a toluol torzulásmentes árainak megállapításához, amelyek az érintett termék költségének legnagyobb részét teszik ki.

(155)

A panaszosok észrevételeire válaszul a Hubei Greenhome előadta, hogy Indonéziát nem szabad reprezentatív országként elutasítani pusztán azért, mert teljes toluolimportjának 27 %-a és a teljes nátrium-karbonát-behozatalának 24,8 %-a Kínából származik. A Hubei Greenhome emlékeztetett arra, hogy a Bizottság jellemzően az importárakra támaszkodik, amikor a reprezentatív ország egy adott nyersanyag kevesebb mint 50 %-át importálja Kínából.

(156)

A Hubei Greenhome továbbá nem értett egyet a panaszosok Brazília helyett Törökország kiválasztása melletti érvelésével, amely kizárólag behozatali volumen vizsgálati időszak alatti, Törökország és Brazília közötti különbségén alapul. A Hubei Greenhome célzott arra, hogy a Törökországba irányuló import nagy volumene a csekély belföldi toluolgyártásnak a következménye. A Hubei Greenhome szerint a (például a Brazíliában megfigyelt) kisebb behozatali mennyiségből nem következik automatikusan az, hogy az árak nem reprezentatívak, vagy nem piaci árak.

(157)

A Qianjiang Xinyihong és a Hubei Greenhome állítása szerint (lásd a (151) és (152) preambulumbekezdést) a toluol importárainak ingadozásában és szintjében egyrészről Törökország, másrészről a négy másik javasolt ország között fennálló különbségeket illetően a Bizottság megállapította, hogy az öt javasolt országban a toluol kilogrammonkénti importára valójában az 5,64 és 7,00 CNY közötti szűk tartományban mozgott a vizsgálati időszakban. E tekintetben a Bizottság nem ért egyet a Hubei Greenhome azon állításával, miszerint a toluol törökországi importárai kirívóan magasak voltak más piacokhoz képest. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a Törökország és Brazília közötti árkülönbség (7,00 CNY/kg, illetve 6,57 CNY/kg, tehát csak mintegy 6 %) nem támasztja alá a Hubei Greenhome azon feltételezését, miszerint az alkalmazandó importengedélyezési rendszer vagy az Unióból származó behozatal állítólag jelentős részesedése túlzottan magas árakat eredményezett a törökországi toluolimportban. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy Brazíliában szintén hatályban van a toluolra vonatkozó engedélyezési rendszer a behozatal és a kivitel tekintetében. A Bizottság ezért elutasította a Hubei Greenhome állítását.

(158)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a Törökországba irányuló toluolimporttal ellentétben a Brazíliába irányuló import 99,5 %-a csupán egyetlen országból, Argentínából érkezik. Emellett Argentína 4,5 %-os adót vetett ki a más országokba, köztük Brazíliába irányuló toluolexportra.

(159)

Ami a kínai behozatali volumen részarányát illeti (lásd a Hubei Greenhome (156) preambulumbekezdésben foglalt állítását), a Bizottság egyértelművé teszi, hogy még ha e behozatal esetenként mintegy 25 %-os nagyságrendű részaránya nem is akadályozta volna meg az érintett reprezentatív ország elfogadását, általában véve előnyben kell részesíteni azokat a reprezentatív országokat, amelyek nyersanyagimportjáról megállapítást nyert, hogy nem torzítja kínai behozatal. Akárcsak a jelenlegi ügyben is, mivel Törökország nem számolt be kínai toluolbehozatalról, Törökországnak elsőbbséget kell élveznie azokkal az országokkal szemben, amelyek beszámoltak kínai behozatalról.

3.2.4.3.   A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(160)

Az első feljegyzésben a Bizottság által kifejtettek szerint úgy tűnik, hogy a vizsgált terméket csak az Egyesült Államokban és Indiában állítják elő, amelyek egyike sem rendelkezik a fenti (149) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettséggel. A Bizottság további kutatásaihoz a (NACE 20.14 alá besorolt) szerves vegyipari termékeket gyártó országokat vette alapul. Mindezek alapján a Bizottság Brazíliát, Indonéziát, Malajziát, Mexikót és Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártanak szerves vegyipari termékeket.

(161)

Hubei Greenhome egyetértett a Bizottsággal abban, hogy reprezentatív országként olyan, a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országot kell kiválasztani, amely importál toluolt és nátrium-karbonátot, az öt javasolt ország pedig teljesítette ezeket a kritériumokat. Azonban a mintában szereplő mindkét exportáló gyártó jelezte, hogy Brazíliát reprezentatív országként történő kiválasztását részesíti előnyben, főként azért, mert Brazília például Törökországhoz képest jobb helyet foglal el a szociális védelem és környezetvédelem szintje szerinti rangsorban.

(162)

Az első feljegyzésben a Bizottság által kifejtettek szerint úgy tűnik, hogy a vizsgált terméket csak olyan országokban állítják elő, amelyek egyike sem rendelkezik a (149) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettséggel.

(163)

A Bizottság ezért megjegyezte, hogy a szerves vegyipari termékek ágazatában működő gyártókra vonatkozó 20.14 NACE-kód alá besorolt vegyipari termékeket használja majd fel a megfelelő reprezentatív ország meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása során.

3.2.4.4.   A vonatkozó, könnyen elérhető adatok megléte a reprezentatív országban

(164)

Amint arra az első feljegyzés rámutat, a Bizottság nem talált a 2024. évre vonatkozó pénzügyi adatokat olyan mexikói gyártóról, amely a szerves vegyi anyagok ágazatában működik, és a 20.14 NACE-kód alá besorolt vegyipari termékeket gyártja. Ezzel szemben a Bizottság 2 indonéziai, 1 malajziai, 6 brazíliai és 7 törökországi gyártó esetében talált ilyen adatokat.

(165)

A fenti megfontolások alapján, egyúttal figyelemmel arra, hogy Törökország számolt be messze a legnagyobb volumenű toluolimportról, amelyről ráadásul megállapítást nyert, hogy Kínából érkező behozatal nem torzította, a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásmentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni.

(166)

Kiemelendő, hogy a Bizottság a benzil-alkohollal azonos gyártási kategóriába, vagyis a C20.14 NACE-kód („Szerves vegyi alapanyag gyártása”) (103) alá besorolt 38 törökországi gyártóra vonatkozóan talált pénzügyi adatokat.

(167)

A Bizottság megvizsgálta a 38 török vállalat könnyen hozzáférhető pénzügyi adatait, és megállapította, hogy 26 vállalat adatai hiányosak, egy pedig veszteséges helyzetben van. Ezért csak azt a tizenegy vállalatot vette figyelembe, amelynek haszonkulcsa pozitív. Az e tizenegy gyártóra vonatkozó pénzügyi adatokat a második feljegyzés III. mellékletében sorolta fel (104).

(168)

A fenti tizenegy vállalat pénzügyi adatai alapján a Bizottság az SGA-költségek, illetve a haszonkulcs súlyozott átlagos mértékét 25,56 %-ban, illetve 11,22 %-ban állapította meg.

(169)

Az érdekelt feleket felkérést kaptak, hogy tegyenek észrevételeket Törökország mint reprezentatív ország és a második feljegyzés III. mellékletében felsorolt tizenegy vállalat mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről, valamint a feljegyzés egyéb elemeiről.

(170)

A második feljegyzést követően a Hubei Greenhome felvetette, hogy a Bizottságnak az Aksa Akrilik Kimya Sanayii A.Ş. török akrilszálgyártó (a továbbiakban: Aksa Akrilik) vagy a Türkiye Petrol Rafinerileri A.Ş. török petrolkémiai gyártó (a továbbiakban: Tüpraş) pénzügyi kimutatásaira kellene támaszkodnia a második feljegyzés III. mellékletében rendelkezésre bocsátott Orbis-adatok helyett. A tizenegy török vállalattal kapcsolatos Orbis-adatok nem adnak részletes tájékoztatást a Bizottság által kiválasztott vállalatokról. Ezenkívül a Hubei Greenhome korábbi dömpingellenes ügyre is hivatkozott, amelyben a Bizottság nem az exportáló gyártóra alkalmazandó NACE-kód alá tartozó vállalatot választott ki, mivel ez bizonyult megfelelőbb döntésnek (105).

(171)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A Hubei Greenhome által felhozott ügyet megalapozó tényállás más volt, mint a jelenlegi ügyben, és az alkalmazott megközelítés megfelel az alaprendelet követelményeinek. Általános gyakorlatként a Bizottság megfelelő vállalatokat választott ki az SGA-költségek és a nyereség meghatározásához a rendes értékek adott NACE-kód alapján történő számtani képzése céljából. Nem volt nyilvánvaló oka annak, miért ne kövesse a Bizottság a jelenlegi ügyben is ezt az általános gyakorlatot azzal, hogy a Törökországban talált, 20.14 NACE-kód alá besorolt tizenegy megfelelő vállalatot veszi alapul.

(172)

A Hubei Greenhome továbbá azt állította, hogy a Bizottságnak ki kellene zárnia a 20.14 NACE-kód szerinti kiválasztásból azokat a vállalatokat, amelyeknél a működési költségek – vagyis az SGA-költségek – tételsorában nem megfelelő költségek szerepeltek. E tekintetben a Hubei Greenhome az első feljegyzésre hivatkozott, amelyben a Bizottság figyelmen kívül hagyta a kirívóan magas SGA-költségekkel rendelkező vállalatokat. A második feljegyzésben a Tarimsal Kimya Teknolojileri Sanayi ve Ticaret Anonim Sirketi (a továbbiakban: Tarkim) visszakerült a reprezentatív gyártók körébe, miután a Bizottság megállapította, hogy „minden közölt SGA-költség és haszonkulcs észszerűnek tekinthető”. Mivel a Tarkim SGA-költségei az általa értékesített áruk költségének több mint felét teszik ki, ami egy kivételével az Orbis-adatokban szereplő összes többi gyártó SGA-költségeinek majdnem kétszerese, a Bizottságnak ki kell zárnia a Tarkimot az SGA-költségek értékeléséhez használt gyártók köréből. A Bizottságnak ugyanígy kellene eljárnia a reprezentatív gyártók csoportjába visszakerült másik vállalat, a Hurkimsa Kimya Sanayi ve Ticaret Anonim Sirketi esetében is. A Hubei Greenhome rámutatott arra, hogy a Tarkim saját szállítóflottát tart fenn, és működési költségei feltehetően tartalmazzák az ügyfeleknek nyújtott szakosodott szállítási szolgáltatásokat. Ezeknek a költségeknek nem szabad megjelenniük az SGA-költségekben, mivel a számtanilag képzett rendes értéknek gyártelepi szinten – vagyis szállítási költségek nélkül – kell tükröznie a költségeket.

(173)

A (172) preambulumbekezdésben foglalt állításra válaszul a Bizottság rámutatott arra, hogy a dömpingellenes eljárások jellegéből adódóan a megfontolások és a belőlük levont következtetések lépésről lépésre változhatnak. Miután újra megvizsgálta a kiválasztott reprezentatív országban működő vállalatok kiválasztását, a Bizottság semmilyen objektív okot nem talált arra, hogy a két visszakerült vállalatot az SGA-költségeik szintjére tekintettel elutasítsa. Ezenkívül a (32) preambulumbekezdés lábjegyzetében felsorolt tizenegy vállalat között vannak viszonylag csekély SGA-költségekkel és haszonkulccsal rendelkezők, ami bizonyítja, hogy a Bizottság az SGA-költségek és a nyereség súlyozott átlagát objektív kritériumok – például a 20.14 NACE-kód alá történő besorolás – alapján számította ki. Ezenkívül, amikor újra megvizsgálta a kiválasztott reprezentatív országban működő vállalatok kiválasztását, a Bizottság megállapította, hogy a tizenegy vállalat mindegyikének SGA-költsége és nyeresége összesítve a rendes tartományon belül volt. Végezetül ebben az állításban a Hubei Greenhome többek között arra a feltételezésre támaszkodott, hogy a Tarkim működési költségei tartalmazzák az ügyfeleknek nyújtott szakosodott szállítási szolgáltatásokat. Az állításnak e részét tehát nem támasztotta alá. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(174)

A második feljegyzést követően a Hubei Greenhome megismételte, hogy nem ért egyet Törökország reprezentatív országként való kiválasztásával, és helyette Brazíliát javasolta reprezentatív országnak. A Hubei Greenhome elismerte, hogy Törökország nagyobb volumenű toluolimportról számolt be, mint Brazília, de úgy vélte, hogy más tényezők – különösen Brazíliának a szociális védelem és a környezetvédelem szintje tekintetében jobb teljesítménye – Brazília mellett szólnak. Ezzel összefüggésben a Hubei Greenhome az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja 2. albekezdésének 1. franciabekezdésére hivatkozott, miszerint egynél több lehetséges reprezentatív ország meglétekor adott esetben előnyben kell részesíteni azokat az országokat, ahol a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(175)

A Bizottság megítélése szerint a Hubei Greenhome érvelése hibás. Mindezekből a fenti (149) és azt követő preambulumbekezdésekben ismertetett okokból és amiatt, hogy a toluol az érintett termék előállításához szükséges fő nyersanyag, a Bizottság úgy véli, hogy az egyes reprezentatív országokba irányuló behozatal volumene olyan kiegészítő tényező, amely figyelembe veendő a reprezentatív ország végleges kiválasztásához. Törökország érintett toluolbehozatala – amelyből semennyi nem származott Kínából, Oroszországból vagy WTO-tagsággal nem rendelkező országból – valójában több mint hétszerese volt a brazíliai behozatalnak. Ennek alapján a Bizottság megerősítette Törökország kiválasztását Brazília helyett.

3.2.4.5.   A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(176)

A fentiekben kifejtettek szerint a Bizottság eredetileg öt lehetséges reprezentatív országot vett figyelembe: Brazíliát, Indonéziát, Malajziát, Mexikót és Törökországot. A fenti (153) preambulumbekezdésben említettek szerint Indonéziáról és Malajziáról megállapítást nyert, hogy ebben az ügyben nem megfelelő reprezentatív ország, mivel mindkettő jelentős volumenben importált toluolt és nátrium-karbonátot Kínából. A Bizottság így e két fő nyersanyag teljes behozatalát torzultnak találta, amint abból is kiderül, hogy az átlagos importárak közel vannak a Kínából érkező behozatal megfelelő áraihoz. A (164) preambulumbekezdésben leírt módon megállapítást nyert, hogy Mexikó ebben az ügyben nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a 20.14 NACE-kód alá besorolt vegyipari termékeket előállító mexikói gyártók közül egyiknek sem álltak rendelkezésre könnyen hozzáférhető adatai. A (175) preambulumbekezdésben foglaltak szerint Brazília a toluol viszonylag alacsony behozatali volumene miatt nem volt megfelelő reprezentatív országnak tekinthető. Következésképpen Törökország volt az egyetlen megfelelő reprezentatív ország.

(177)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.2.4.6.   Következtetés

(178)

A fenti elemzés alapján csak Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

3.2.5.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(179)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, könnyen hozzáférhető információkra.

(180)

Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a Török Statisztikai Intézet és a Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság által közzétett adatokat használja majd a torzulásmentes munkaerő- és energiaköltségek meghatározásához.

3.2.5.1.   Termelési tényezők

(181)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A vizsgált termék termelési tényezői

Termelési tényező

Árukódok

A Bizottság által felhasználni kívánt adatok forrása

Érték (CNY) (106)

Mértékegység

Nyersanyagok

Toluol

2902 30

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) (107)

7,00

kg

Nátrium-karbonát

2836 20

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)

1,99

kg

Fogyóeszközök (108) (folyékony klór, folyékony marónátron és kinolin)

Munkaerő

Munkaerő

[N/A]

Török Statisztikai Intézet (109)

89,64

Munkaidő

Energia

Villamos energia

[N/A]

Török Energiapiaci Szabályozó Hatóság (110)

0,66

kWh

Földgáz

[N/A]

Török Statisztikai Intézet

4,63

m3

Gőz

[N/A]

Török Statisztikai Intézet

501,61 (111)

tonna

Szén

2701 12 90

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)

0,78

kg

Melléktermék

Dibenzil-éter

2909 30 90 90

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)

12,62

kg

(106)  A Bizottság eltéréseket talált a második feljegyzés és annak mellékletei között. A helyes értékek eredetileg a második feljegyzés mellékleteiben és a fenti 1. táblázatban szerepeltek.

(107)  https://connect.spglobal.com/.

(108)  A második feljegyzésben a folyékony klód tévesen szerepel a fogyóeszközök között és a termelési tényezőket tartalmazó I. mellékletben is. A folyékony klór fogyóeszköznek tekintendő.

(109)  http://www.turkstat.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki a Producer Price Index (Termelőiár-mutató) menüpontot.

(110)  epdk.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki az Electricity Market board decisions (A villamosenergia-piaci tanács határozatai) menüpontot.

(111)  A második feljegyzésben a gőz referenciaértékének kiszámítása elírást tartalmazott. A gőz referenciaértéke 501,61 CNY/tonna volt.

(182)

Miután a panaszosok észrevételeket fűztek a második feljegyzéshez, a Hubei Greenhome kérte, hogy a Bizottság a Hubei Greenhome által a gyártási folyamatában használt, nem kokszolható szénre (termikus kőszénre) vonatkozó torzulásmentes referenciaértéket használja, ne pedig az acélgyártáshoz használt (és így drágább) kokszolható szenet tartalmazó bitumenes kőszenet. A Bizottság helyt adott a Hubei Greenhome kérésének, mivel megállapítást nyert, hogy ez a szénfajta általánosan használatos hevítési folyamatokban a vegyipari termékek gyártása során.

(183)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatokat, valamint az exportáló gyártóknál a vizsgálati időszakban felmerült és elszámolt kutatási és fejlesztési költségeket vette figyelembe.

(184)

A második feljegyzést követően a Hubei Greenhome felvetette, hogy a kutatási és fejlesztési költségeket át kellene csoportosítani az SGA-költségek közé, mivel a török számviteli törvény szerint általában az SGA-költségek közé sorolandók. Ha a Bizottság a tizenegy török vegyipari gyártó SGA-költségeit vette alapul az együttműködő kínai exportáló gyártókra vonatkozó dömpingszámításokhoz felhasznált rendes érték számtani képzéséhez, előfordulhat, hogy a kutatási és fejlesztési költségeket a gyártási általános költségek közé történő átcsoportosítás esetén kétszer veszi figyelembe.

(185)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasította az állítást. Először: a török számviteli törvény Hubei Greenhome által előadott szabályai nem írják elő egyértelműen, hogy a kutatási és fejlesztési költségek kizárólag az SGA-költségek között könyvelendők. Másodszor: a figyelembe vett tizenegy vállalat adatai nem tartalmazzák a kutatási és fejlesztési költségeknek az SGA-költségek alatti bontását a rendelkezésre álló pénzügyi kimutatásokban. A Hubei Greenhome tehát nem bizonyította, hogy tartalmazzák a K+F költségeket azok az SGA-költségek, amelyeket a Bizottság az SGA-költségek mértékének megállapításához használt annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett észszerű összegeket kapjon.

Nyersanyagok

(186)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel.

(187)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (112) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(188)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.4. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(189)

Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják.

(190)

A Bizottság mintában szereplő és együttműködő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére.

Munkaerő

(191)

A munkaerő olyan termelési tényező, amely a teljes termelési költség 1–2 %-át teszi ki. A Bizottság a TurkStat által közzétett statisztikát, a török munkaerőköltség-statisztikát (113) vette igénybe a törökországi bérek meghatározásához, a NACE Rev.2 osztályozás szerinti 20.14 NACE-kód alá besorolt – a benzil-alkohol-gyártást is magában foglaló – gazdasági tevékenység („Szerves vegyi alapanyag gyártása”) esetében a termelőágazat 2022. évi béreire vonatkozó részletes információk felhasználásával.

(192)

Az átlagos havi értéket a Török Statisztikai Intézet által közzétett belföldi termelőiár-index (114) alapján megfelelően kiigazította az inflációval, hogy igazodjon a 2024. október 1-jétől 2025. szeptember 30-ig tartó vizsgálati időszakhoz. A vizsgálati időszakra vonatkozóan az indexálás után kapott óradíj 89,64 CNY/óra.

Villamos energia

(193)

A Bizottság az EPDK (a török Energiapiaci Szabályozó Hatóság) (115) által rendszeres sajtóközleményeiben közzétett villamosenergiaár-statisztikákat használta fel. A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozóan a megfelelő fogyasztási sávban szereplő, kWh-ban megadott, átlagos ipari villamosenergia-árat használta fel. A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozóan 0,66 CNY/kWh-ban állapította meg a villamos energia költségét.

Földgáz

(194)

A Bizottság a Török Statisztikai Intézettől származó, m3-ben kifejezett átlagos földgázárat használta fel. Ezeket az árakat a vizsgálati időszakhoz való igazodás érdekében a Török Statisztikai Intézet (116) által közzétett termelőiár-index alapján az inflációval megfelelően kiigazította. Az árat a 18 %-os hozzáadottérték-adó levonása érdekében is kiigazította, mivel a feltüntetett ár a hozzáadottérték-adót is magában foglalta. A vizsgálati időszakra vonatkozóan 4,63 CNY/kWh-ban állapította meg a földgáz árát.

Gőz

(195)

A Bizottság a gőz referenciaértékét a földgázra vonatkozóan kiszámított referenciaérték alapján határozta meg, figyelembe véve, hogy a gőz mértékegysége a gigajoule (GJ). Az 1 GJ-ban lévő általánosan elfogadott mmBTU-tartalom (millió metrikus brit hőegység) (117) és az 1 mmBTU-ban lévő általánosan elfogadott földgáztartalom (118) alapján váltott át egy GJ-t a gáz m3-ére. Az exportáló gyártók tonnában kifejezett gőzfelhasználása esetében a Bizottság az 1 GJ-nak megfelelő mennyiséget váltotta át tonnára (119). Egyúttal megjegyezte, hogy a GJ-ról tonnára történő átváltás képletében elírás történt, amelynek következtében a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben helytelenül szerepelt a gőz referenciaára, ezért a Bizottság az előzetes tájékoztatás során az elírás helyesbítése érdekében elhelyezte az aktában a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés V. mellékletének javított változatát. A fenti 1. táblázatban foglaltak szerint a Bizottság a földgáz referenciaértékének alkalmazásával 501,61 CNY/tonna referenciaértéket határozott meg a gőzre vonatkozóan.

(196)

A panaszosok elírást találtak a gőzre vonatkozó számításban, és arra kérték a Bizottságot, hogy a dömpingellenes vizsgálatok bevett gyakorlatának megfelelően – például az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által meghatározott módszertant alapul véve – vizsgálja felül a gőz törökországi referenciaértékét.

(197)

A Hubei Greenhome a panaszosok észrevételeire azt válaszolta még, hogy amennyiben a Bizottság a gőz törökországi referenciaértékére vonatkozó számításainak felülvizsgálata mellett dönt, akkor a szénnel fejlesztett gőzre vonatkozó referenciaértéket kell kiszámítania, a vállalat ugyanis azt állította, hogy gőzszolgáltatója nem földgázt, hanem szenet használ a gőzfejlesztéshez. Ezen állítása alátámasztására a Hubei Greenhome szerződést nyújtott be a gőzszolgáltatója által a gőzfejlesztéshez használt szén beszerzéséről. A Bizottság megítélése szerint a benyújtott adásvételi szerződés nem bizonyította a szerződés alapján beszerzett szén végfelhasználását, sem azt, hogy a gőzszolgáltató kizárólag szenet használ az értékesített gőz fejlesztéséhez. A vizsgálat e szakaszában a Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

Szén

(198)

Az első feljegyzésben a Bizottság a 2701 12 vámtarifaszám alá besorolt szénre vonatkozóan 1,01 CNY/kg referenciaértéket állapított meg.

(199)

A Hubei Greenhome még a második feljegyzéshez kapcsolódóan felvetette, hogy a Bizottságnak a szén mint termelési tényező értékeléséhez azt a vámtarifaszámot kellene használnia, amely a legpontosabban írja le a Hubei Greenhome által ténylegesen beszerzett és felhasznált szenet, vagyis ez esetben a nem kokszolható szenet. A kokszolható szén (vagy „kokszszén”) költsége magasabb, mint a nem kokszolható széné, és szinte kizárólag az acélgyártásban használatos. A Hubei Greenhome által beszerzett szén energiatermelésre, nem pedig acélgyártásra szolgál, ezért egyértelmű, hogy a nem kokszolható szénre vonatkozó 2701 12 90 HR-kódot kell alkalmazni. A Bizottság egyetértett a Hubei Greenhome érvelésével, és elfogadta a felvetést.

(200)

A Bizottság jelentős torzulások fennállása miatt úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja az Oroszországból a reprezentatív országba érkező szénimportot. Az Oroszországból származó szenet több torzulás, például kettős árképzési politikák, a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó korlátozások és az orosz szénexportot célzó nemzetközi szankciók következtében kedvezményes exportárak is érintik (120). Ezt az is bizonyítja, hogy Törökország teljes szénbehozatalának 80 %-a Oroszországból érkezik alacsony áron, ami erőfölényt biztosít az orosz behozatalnak más törökországi beszállítókkal szemben, és lenyomja az árakat.

Fogyóeszközök

(201)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja.

(202)

A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek a teljes termelési költséghez viszonyított százalékos arányát, és ezt az arányszámot alkalmazta a referenciaértékek alapján újraszámított elállítási költségre.

Melléktermék

(203)

Az első feljegyzésben a Bizottság öt mellékterméket határozott meg, nevezetesen az ipari sót, a nyers epiklórhidrint, a nátrium-hipokloritot, a sósavat és a dibenzil-étert. A mintában szereplő két exportáló gyártó kérdőívre adott válaszai alapján és a meghatározott melléktermékek, például az ipari só, a nyers epiklórhidrin, a nátrium-hipoklorit, a sósav és a dibenzil-éter egy részének a teljes termelési költségen belüli csekély részarányára tekintettel Bizottság kiszámította a melléktermékeknek a teljes termelési költséghez viszonyított százalékos arányát, és ezt az arányszámot alkalmazta a referenciaértékek alapján újraszámított nyersanyagköltségekre.

(204)

A Bizottság megállapította, hogy a dibenzil-éter a vizsgált termék gyártása során keletkező melléktermék, amely további feldolgozás nélkül értékesíthető. A Bizottság a GTA-adatbázisból származó importstatisztikát használta a dibenzil-éter referenciaértékeként. A Bizottság 12,62 CNY/kg-ban határozta meg a dibenzil-éter torzulásmentes importárát.

Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(205)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(206)

A Bizottság a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által viselt gyártási általános költségeket kifejezte e gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. A (182) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által a vizsgálati időszakhoz rendelt kutatási és fejlesztési költségeket belefoglalta a gyártási általános költségekbe. Ezt követően a Bizottság az így kiszámított százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulásmentes értékére.

(207)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének meghatározásához a (32) preambulumbekezdés lábjegyzetében felsorolt és a 20.14 NACE-kód alá tartozó ágazatban működő tizenegy török gyártó Orbis adatbázisból kinyert 2024. évi pénzügyi adataira támaszkodott.

Számítás

(208)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(209)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. E felhasználási arányok helytállóságát az elvégzett helyszíni ellenőrzések során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, az 1. táblázatban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel.

(210)

A meghatározott torzulásmentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (206) és (207) preambulumbekezdésnek megfelelően értékelte a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket, a nyereséget és az értékcsökkenést. A fenti (203) preambulumbekezdésben felsorolt tizenegy vállalat pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg őket.

(211)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (210) preambulumbekezdés kifejti – a torzulásmentes gyártási költséghez hozzáadta a gyártási általános költségeket.

(212)

Az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított előállítási költségekhez hozzáadta a (203) preambulumbekezdésben felsorolt tizenegy vállalat SGA-költségének és nyereségének súlyozott átlagát. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 25,56 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 11,22 % volt.

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.3.   Exportár

(213)

Mivel a mintában szereplő összes exportáló gyártó közvetlenül független vevőnek exportált az Unióba, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

3.4.   Összehasonlítás

(214)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(215)

A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazították annak érdekében, hogy: i. visszanettósítsa őket a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

3.4.1.   A rendes érték kiigazításai

(216)

A fenti 3.2. szakaszban kifejtettek szerint a Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten állapította meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszanettósítása érdekében.

(217)

A Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket bármilyen kiigazítással csökkentsék, és a mintában szereplő exportáló gyártók egyike sem igényelt ilyen kiigazításokat.

3.4.2.   Az exportár kiigazításai

(218)

Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek.

(219)

A Bizottság a következő, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek, banki költségek és jutalékok.

3.5.   Dömpingkülönbözetek

(220)

A mintában szereplő és együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék exportárának súlyozott átlagával.

(221)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Hubei Greenhome Materials Technology, Inc.

71,2  %

Qianjiang Xinyihong Organic Chemical Co., Ltd.

52,6  %

(222)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt.

(223)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 66,8 %.

(224)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének megfelelően, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg.

(225)

Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártóknak a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportvolumene és a vizsgálati időszakban a Kínából az Unióba érkező, az Eurostatnak a (23) preambulumbekezdésben felsorolt KN-kódra vonatkozó importstatisztikája alapján megállapított teljes importvolumen hányadosa.

(226)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen körülbelül 90 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg.

(227)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Hubei Greenhome Materials Technology, Inc.

71,2  %

Qianjiang Xinyihong Organic Chemical Co., Ltd.

52,6  %

Egyéb együttműködő vállalatok:

—

Chongqing Zoteq Aroma Chemical Co., Ltd,

—

Hubei Kelin Bolun New Materials Co., Ltd,

—

Tianjin Dacals Chemical Co., Ltd.

66,8  %

Kínából származó minden egyéb behozatal

71,2  %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(228)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban két különálló vállalatcsoporthoz tartozó három uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot.

(229)

Mivel az uniós gazdasági ágazat mindössze két vállalatcsoportból áll, az ebben és a következő szakaszban szereplő számadatokat a bizalmas kezelés érdekében tartományok formájában tüntetjük fel.

(230)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés [31 000–33 000] tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot a mintában szereplő két uniós gyártó kérdőívre adott válaszai és a makrogazdasági mutatókkal kapcsolatos kérdőívre adott válaszok alapján határozta meg. A (7) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintában szereplő két uniós gyártó adta a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 95 %-át.

4.1.1.   Az érintett uniós piac meghatározása

(231)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(232)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók a termelésük csekély részét szánták belső felhasználásra. Ez az uniós termelés mintegy [1–2,5] %-át és mindössze egy gyártót érintett. A terméket egyszerűen csak átadták (számla nélkül) és/vagy transzferáron átadták ugyanazon a vállalaton vagy vállalatcsoporton belül további feldolgozás céljából.

(233)

A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termék behozatalával.

(234)

Annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatról a lehető legteljesebb képet alkossa, a Bizottság adatokat gyűjtött a termék teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy az előállított termékeket belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e.

(235)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát a szabadpiaci adatok alapján végezte el. Ezek a mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piaci részesedés, növekedés, exportvolumen és -árak, jövedelmezőség, a beruházások megtérülése, valamint pénzforgalom. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, a Bizottság – amikor csak lehetséges és indokolt volt – a vizsgálat ténymegállapításait összehasonlította a kötött piacra vonatkozó adatokkal.

(236)

Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzése csak a teljes, tehát az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló tevékenységre vonatkoztatva szolgáltatott releváns adatokat. Ezek a következők: termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás, beruházások, készletek, foglalkoztatás, termelékenység, munkabérek, valamint tőkebevonási képesség. Ezek a mutatók a teljes tevékenységtől függnek, függetlenül attól, hogy a termékeket belső felhasználásra szánják, vagy a szabadpiacon értékesítik.

4.2.   Uniós felhasználás

(237)

A Bizottság az uniós felhasználást a szabadpiaci és a kötött piaci felhasználás összege alapján határozta meg. A szabadpiacot az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független felekkel lebonyolított értékesítés volumene alapján határozta meg, hozzáadva ahhoz az Eurostat statisztikája szerinti valamennyi harmadik országból érkező behozatalt. A kötött piac az uniós gazdasági ágazat által közölt kötött piaci ügyleteket tükrözi.

(238)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

[30 500 –32 500 ]

[29 500 –31 500 ]

[30 500 –32 500 ]

[31 000 –33 000 ]

Index

100

95

100

102

Kötött piac

[500 –700 ]

[500 –700 ]

[500 –700 ]

[500 –700 ]

Index

100

88

93

91

Szabadpiac

[30 000 –32 000 ]

[29 000 –31 000 ]

[30 000 –32 000 ]

[30 500 –32 500 ]

Index

100

95

100

102

Forrás:

kitöltött makrogazdasági kérdőív, a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek és Eurostat.

(239)

Az uniós felhasználás összességében véve stabil maradt. A 2023. évi visszaesést követően helyreállt. A figyelembe vett időszak végén 2 %-kal meghaladta a 2022. évi szintet.

(240)

A kötött piac a testápolási célú keverékek előállításához történő belső felhasználást érintette. Az uniós termelés csekély részét tette ki, és a figyelembe vett időszakban végig stabil volt.

(241)

Ami a szabadpiacot illeti, 2023-ban az egyik uniós gyártónál elháríthatatlan külső ok miatt felmerült ellátási problémák következtében a megszokottnál kisebbek voltak a számadatok, az uniós kereslet pedig a vevők által abban az évben végrehajtott általános készletcsökkentés miatt átmenetileg gyengült (121). Ettől eltekintve viszonylag stabil volt a szabadpiaci felhasználás az Unióban. A figyelembe vett időszak második felében némileg bővült, így a vizsgálati időszakban elérte a [30 500–32 500] tonnát.

4.3.   Behozatal az érintett országból

1.1.1.   Az érintett országból érkező behozatal értéke és piaci részesedése

(242)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését a Bizottság a behozatali volumen és a 2. táblázat szerinti szabadpiaci uniós felhasználás alapján határozta meg.

(243)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal mennyisége (tonna) és a piaci részesedés (%)

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Az érintett országból érkező behozatal mennyisége (tonna)

5 059

9 246

10 611

13 067

Index

100

183

210

258

Piaci részesedés (%)

[15 –20 ]

[30 –35 ]

[32 –37 ]

[39 –53 ]

Forrás:

Eurostat (tonna).

(244)

Az érintett országból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban jelentősen bővült: míg 2022-ben 5 059 tonna volt, addig a vizsgálati időszakban elérte a 13 067 tonnát. Ez 158 %-os növekedésnek felel meg.

(245)

Ehhez hasonlóan a kínai behozatal piaci részesedése is több mint kétszeresére, a 2022. évi [15–20] %-ról a vizsgálati időszak alatti [39–53] %-ra nőtt.

4.4.   Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(246)

A Bizottság az importárakat az Eurostat alapján állapította meg. A Bizottság a behozatal áralákínálását a mintában szereplő exportáló gyártók és a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(247)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Érintett ország

2 737

1 846

1 690

1 444

Index

100

67

62

53

Forrás:

Eurostat.

(248)

Az érintett országból érkező behozatal ára a figyelembe vett időszakban visszaesett: míg 2022-ben 2 737 EUR/tonna volt, addig a vizsgálati időszakban már csak 1 444 EUR/tonna. A 2022 és 2023 közötti csaknem 900 EUR/tonna visszaesés részben annak tudható be, hogy a 2022-ben minden eddiginél magasabb szállítási árak 2023-ban normalizáltabb szintre mérséklődtek. A kínai importárak csökkenő tendenciája azonban 2024-ben (a globális szállítási költségek abban az évben bekövetkezett megugrása ellenére (122)) és a vizsgálati időszakban is folytatódott.

(249)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(1)

a mintában szereplő, együttműködő kínai gyártók behozatalai kapcsán az Unió piacán az első független vevők felé felszámított értékesítési árak súlyozott átlagát, amelyet a Bizottság CIF-alapon (költségek, biztosítás és fuvardíj fizetve) állapított meg, és a vámok és a behozatal utáni költségek figyelembevételével megfelelőképpen kiigazított; valamint

(2)

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított megfelelő súlyozott átlaga.

(250)

Az árösszehasonlítás elvégzésére az árengedmények és kedvezmények levonása után került sor. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán több mint 18 % volt. A Bizottság a behozatali volumen 100 %-a esetében áralákínálást állapított meg.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Általános megjegyzések

(251)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(252)

A Bizottság a (7) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(253)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőívre adott válaszban szereplő adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(254)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(255)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2.   Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(256)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Termelési mennyiség (tonna)

[37 500 –39 500 ]

[30 000 –32 000 ]

[34 000 –36 000 ]

[31 000 –33 000 ]

Index

100

78

91

82

Termelési kapacitás (tonna)

[50 000 –58 000 ]

[50 000 –58 000 ]

[49 000 –57 000 ]

[50 000 –58 000 ]

Index

100

100

100

100

Kapacitáskihasználás (%)

79

61

72

65

Index

100

78

91

82

Forrás:

kitöltött makrogazdasági kérdőívek.

(257)

Az uniós termelés 2022 és 2023 között [20–30] %-kal, [37 500–39 500] tonnáról [31 000–33 000] tonnára esett vissza. A figyelembe vett időszakban a termelés 2023-ban érte el a mélypontot. Ez nagyrészt az abban az évben az egyik uniós gyártó klórellátását érintően bekövetkezett vis maior eseménynek tudható be, amelynek következtében a vállalat csökkenteni kényszerült a termelését.

(258)

A termelési kapacitás az időszakban végig viszonylag stabil maradt. Az átfutási napok száma miatt voltak némi ingadozások a tényleges termelési kapacitásban. A névleges kapacitás azonban egyáltalán nem változott az időszak alatt.

(259)

A kapacitáskihasználás az árutermelők számára fontos kármutató. A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszak alatt összességében véve csökkent: míg 2022-ben [75–85] %-on állt, addig a vizsgálati időszak végére már csak [65–75] % volt. Noha a kapacitáskihasználás 2023 és 2024 között látszólag javult, ez a fejlemény valójában a fenti (257) preambulumbekezdésben említett vis maior esemény 2023. évi megszűnését tükrözte.

4.5.2.2.   Az értékesítés mennyisége és piaci részesedése

(260)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés mennyisége és piaci részesedése

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Az uniós piacon értékesített összmennyiség (tonna)

20 000 –25 000

18 000 –23 000

20 000 –25 000

17 000 –22 000

Index

100

82

89

79

Kötött piac

500 –700

500 –700

500 –700

500 –700

Index

100

88

93

91

Szabadpiaci értékesítés

20 000 –25 000

18 000 –23 000

20 000 –25 000

17 000 –22 000

Index

100

82

89

79

A szabadpiaci értékesítés piaci részesedése (%)

[65 –75 ]

[60 –70 ]

[60 –70 ]

[50 –60 ]

Forrás:

kitöltött makrogazdasági kérdőív.

(261)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítése mintegy 20 %-kal, a 2022. évi [20 000–25 000] tonnáról [17 000–22 000] tonnára csökkent a vizsgálati időszakban annak ellenére, hogy az uniós felhasználás némi növekedést mutatott. A 2023. évi visszafogottabb értékesítés részben az abban az évben a fő uniós gyártó klórellátását érintően bekövetkezett vis maior eseménynek tudható be, amelynek következtében a vállalat csökkenteni kényszerült a termelését.

(262)

Ennek megfelelően az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése mintegy 17 százalékponttal esett vissza a vizsgálati időszakban.

4.5.2.3.   Növekedés

(263)

Az uniós gazdasági ágazat egyáltalán nem növekedett a figyelembe vett időszakban. Noha némileg bővült az uniós felhasználás, az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban veszített értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, csökkentette termelését és termelésikapacitás-kihasználását, valamint romlott az alkupozíciója, így rosszabb helyzetben volt, mint 2022-ben.

4.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(264)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Alkalmazottak száma

[100 –120 ]

[100 –120 ]

[100 –120 ]

[100 –120 ]

Index

100

97

102

92

Termelékenység (egység/alkalmazott)

[300 –400 ]

[250 –350 ]

[250 –350 ]

[250 –350 ]

Index

100

80

89

89

Forrás:

kitöltött makrogazdasági kérdőívek.

(265)

A foglalkoztatási szint viszonylag stabil maradt: kevés munkahely szűnt meg a vizsgálati időszak végére (–8 %).

(266)

Mivel a termelési volumen a foglalkoztatási szint csökkenésénél nagyobb mértékben zsugorodott, visszaesett a termelékenység: míg 2022-ben [300–400] tonna/alkalmazott volt, addig a vizsgálati időszakban már csak [250–350] tonna/alkalmazott.

4.5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(267)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(268)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

4.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(269)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységárak az uniós szabadpiacon (EUR/tonna)

[2 500 –3 000 ]

[2 000 –2 400 ]

[1 800 –2 200 ]

[1 600 –2 000 ]

Index

100

80

74

66

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

[2 400 –2 900 ]

[2 400 –2 900 ]

[2 100 –2 600 ]

[2 100 –2 600 ]

Index

100

98

84

84

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(270)

Az uniós értékesítési ár az uniós szabadpiacon több mint 30 %-kal csökkent: a 2022. évi [2 500–3 000] EUR/tonna helyett már csak [1 600–2 000] EUR/tonna volt a vizsgálati időszakban. Az árcsökkentés a vevők elveszítésének megakadályozására irányul a csökkenő árú kínai behozatal előretörésével összefüggésben. Az értékesítési egységár a figyelembe vett időszakban végig a termelési egységköltség alatt volt. Az uniós gyártók átlagára és a kínai importárak közötti különbség 2023-ban jelentősen megnőtt, és a vizsgálati időszakban ekkor volt a legnagyobb.

(271)

A termelési egységköltség 16 %-kal csökkent: míg 2022-ben [2 400–2 900] EUR/tonna volt, addig a vizsgálati időszakban már csak [2 100–2 600] EUR/tonna. Ez az energiaárak (2022. évi csúcsérték utáni) normalizálódásának és a költségcsökkentési programoknak az eredménye, különösen az egyik, pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós gyártónál.

4.5.3.2.   Munkaerőköltség

(272)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

[100 000 –115 000 ]

[95 000 –105 000 ]

[90 000 –105 000 ]

[95 000 –110 000 ]

Index

100

90

90

95

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(273)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban ingadozott. ami részben a munkaerőbázisban új munkaerő felvétele miatt bekövetkezett változásoknak és a bérindexálási kötelezettségvállalások teljesítésének tudható be. Az alkalmazottankénti munkaerőköltség viszonylag nagy volt 2022-ben, mivel a mintában szereplő gyártók egyike abban az évben jutalmat fizetett az alkalmazottainak.

4.5.3.3.   Készletek

(274)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Zárókészlet (tonna)

[1 200 –1 900 ]

[1 700 –2 000 ]

[1 200 –1 600 ]

[900 –1 300 ]

Index

100

107

86

61

Zárókészlet a termelés százalékában

5

7

5

4

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(275)

A zárókészlet a figyelembe vett időszakban 39 %-kal zsugorodott. A termelés százalékában kifejezett készlet a következőképpen alakult: 7 % volt 2023-ban, amikor az uniós és a kínai árak közötti különbség nőni kezdett, és 4 % lett a vizsgálati időszakban. Az uniós gyártók helyzetének romlása oda vezetett, hogy a vizsgálati időszakban intézkedéseket hoztak a működő tőke csökkentésére.

4.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(276)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

Az Unióban a független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési árbevétel százalékában)

[0 –10 ]

[–17  – –21 ]

[–13  – –6 ]

[–20  – –15 ]

Pénzforgalom (EUR)

[2 000 000 ]–[5 000 000 ]

[–13 000 000 ] – [–10 000 000 ]

[–8 000 000 ] – [–5 000 000 ]

[–13 000 000 ] – [–10 000 000 ]

Index

100

– 617

– 376

– 631

Beruházások (EUR)

1 500 000 –3 500 000

1 000 000 –3 000 000

800 000 –1 800 000

1 000 000 –3 000 000

Beruházások (index)

100

65

49

72

A beruházások megtérülése (%)

2

–60

–45

–66

Index

100

–2 668

–2 031

–2 947

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(277)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A 2022. év kivételes volt, mivel abban az évben Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán magasba szöktek a nyersanyag- és energiaárak, valamint zavarok jelentkeztek. Azonban 2022 volt az egyetlen olyan év a figyelembe vett időszakban, amikor az uniós gyártók a szerződéses volumenüknek és áraiknak, valamint a tisztességesebb árakon érkező kínai behozatal csekélyebb jelenlétének köszönhetően nyereségre tettek szert. A jövedelmezőség 2022-ben még pozitív volt, a következő évben viszont negatívba fordult, azóta pedig az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árainak és termelési költségeinek (270)–(271) preambulumbekezdésben ismertetett alakulása, az alacsonyabb kapacitáskihasználás és az állandó költségek fedezéséhez szükséges termelés csökkenése miatt szélsőséges a veszteségesség.

(278)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom tendenciája a figyelembe vett időszakban végig negatívan alakult, és szorosan követte a jövedelmezőségi tendenciát és a készletszint-ingadozásokat. A rendelkezésre álló nettó pénzforgalom 2023 óta még az üzemek gépállományának karbantartásához és cseréjéhez sem elegendő.

(279)

A még 2018-ban hozott döntésből eredő egyetlen jelentős beruházástól eltekintve az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban annak ellenére korlátozta a beruházásokat, hogy a vegyi üzembe történő folyamatos beruházás elengedhetetlen a hosszú távú túléléshez és a szabályozási követelmények alakulásának követéséhez. Ez a néhány beruházás az energiafelhasználás csökkentésére, az észszerűsítésre és a hatékonyságnövelésre összpontosított.

(280)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése kedvezőtlenül alakult, ami tükrözi a jövedelmezőséget és a pénzforgalmat illetően korábban ismertetett tendenciákat.

(281)

A mintában szereplő uniós gyártók tőkebevonási képességet akadályozta a jövedelmezőség és a pénzforgalom romlása. Egyikük súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött (123).

4.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(282)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítésiár-visszaesést tapasztalt (–34 %), amely a jelentős termelési költséggel együtt oda vezetett, hogy a 2022. évi alacsony nyereségszint veszteségbe fordult 2023-ban, 2024-ben és a vizsgálati időszakban. E tendenciák miatt jelentős mértékben csökkent a pénzforgalom, a beruházások megtérülése és a beruházások szintje. Az egészséges és stabil uniós felhasználás ellenére jelentős negatív tendenciák is megfigyelhetők voltak olyan mennyiségi mutatókban, mint a termelés, amely 18 %-kal csökkent, az értékesítési volumen, amely 21 %-kal, és a piaci részesedés, amely a 2022. évi [65–75] %-ról [50–60] %-ra esett vissza a vizsgálati időszakban. Emellett a kapacitáskihasználás fenntarthatatlan szintre süllyedt, amely túl alacsony volt ahhoz, hogy a vegyipari termékek gyártójánál megtérüljenek a vonatkozó költségek. E fejlemények miatt az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetbe került. Munkahelyek szűntek meg az Unióban. A vizsgált mutatók egyike sem mutatott kedvező fejleményt.

(283)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(284)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: egyéb harmadik országokból érkező behozatal hatásai, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a lényeges termelési tényezők árának ingadozása.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(285)

Amint azt a 3. táblázat mutatja, a kínai importvolumen a figyelembe vett időszakban egyértelműen és tartósan leuralta a növekvő uniós piacot. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat jelentős értékesítési volument és piaci részesedést veszített, más (tehát a kínai behozatalon kívüli) kínálati források pedig eltűntek.

(286)

2022-ben a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat áraihoz közelebbi áron érkezett. 2023-tól kezdődően a kínai exportőrök tartósan az uniós gazdasági ágazat árai alatti áron értékesítettek. A kínai importárak a figyelembe vett időszakban végig az uniós gazdasági ágazat termelési költsége alatt volt.

(287)

A Kínából az Unióba érkező behozatal ár és volumen tekintetében jelentős nyomást gyakorolt az uniós piacra, ami magyarázatot ad az uniós gazdasági ágazat árainak (termelési költség alá) csökkenésére. Valójában árucikként a benzil-alkohol piacán rendkívül árérzékeny a verseny, és a vevők valószínűleg kisebb árváltozásokra is úgy reagálnak, hogy alternatív beszállítóra váltanak.

(288)

Az áralákínálás jelentős, figyelembe véve az olyan, egymással felcserélhető, homogén árucikkek árérzékenységét, mint amilyen a benzil-alkohol is. Ez erőteljes árlenyomást okozott az uniós piacon.

(289)

Az értékesítési lehetőségek szűkülése aláásta az uniós gyártók azon képességét, hogy hatékonyan működjenek. Az uniós gyártók kapacitáskihasználása rendkívül eltávolodott az optimálistól. A termelési kapacitás kihasználatlansága 2023-ban, 2024-ben és a vizsgálati időszakban súlyosbította az uniós gazdasági ágazat pénzügyi veszteségét. Mivel a jelentős termelési költségek kisebb termelésen oszlanak el, az egységköltségek jelentősen nőttek, súlyosbítva a dömpingelt behozatal által okozott kárt.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   A harmadik országokból érkező behozatal

(290)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

A harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

India

Mennyiség (tonna)

3 049

1 498

230

646

 

Index

100

49

8

21

 

Piaci részesedés (%)

[8 –11 ]

[3 –7 ]

[0 –4 ]

[0 –4 ]

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 367

1 887

2 848

1 599

 

Index

100

80

120

68

Egyéb harmadik országok

Mennyiség (tonna)

804

556

674

624

 

Index

100

69

84

78

 

Piaci részesedés (%)

[1 –4 ]

[0 –3 ]

[1 –4 ]

[0 –3 ]

 

Átlagár (EUR/tonna)

6 072

6 902

6 635

6 477

 

Index

100

114

109

107

Harmadik országok összesen, az érintett ország nélkül

Mennyiség (tonna)

3 853

2 054

904

1 270

 

Index

100

53

23

33

 

Piaci részesedés (%)

[9 –13 ]

[6 –10 ]

[2 –5 ]

[3 –5 ]

 

Átlagár (EUR/tonna)

3 141

3 245

5 671

3 994

 

Index

100

103

181

127

Forrás:

Eurostat.

(291)

Az Unióba érkező behozatal túlnyomó többségét következetesen Kína adta. A behozatalból való részesedése a vizsgálati időszakban a teljes import 91 %-ára nőtt. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumen tekintetében korlátozott volt, és főként Indiából, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származott. E tekintetben a vizsgálat feltárta, hogy a bizonyos származási helyekről érkező behozatal viszonteladás volt, amennyiben e behozatal olyan országokból származott, ahol nem gyártanak kereskedelmi céllal benzil-alkoholt (például az Egyesült Királyság vagy Norvégia).

(292)

A (Kína kivételével) minden egyéb harmadik országból érkező behozatal piaci részesedése 2022-ben 12,3 % volt, míg a vizsgálati időszakban alig 4 %-ot tett ki.

(293)

A minden egyéb harmadik országból érkező behozatal összességében véve drágább volt, mint az érintett országból érkező behozatal. A Kína utáni legjelentősebb, Unióba importáló harmadik ország, India Unióba irányuló behozatalának árai a figyelembe vett időszak alatt (2022 kivételével) magasabbak voltak, mint Kínáé. Noha az indiai behozatal árai a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési költsége alatt voltak, volumene és piaci részesedése csekély volt.

(294)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal összességében véve nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

5.2.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(295)

Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

 

2022

2023

2024

Vizsgálati időszak

A gyártókkal kapcsolatban álló, illetve független vevők részére történt exportértékesítés volumene (tonna)

[6 000 –17 000 ]

[5 000 –12 000 ]

[5 000 –16 000 ]

[4 000 –14 000 ]

Index

100

68

93

79

A független vevőknek történő értékesítés átlagára (EUR/tonna)

[2 600 –2 900 ]

[2 300 –2 500 ]

[1 900 –2 100 ]

[1 900 –2 100 ]

Index

100

85

73

70

Forrás:

kitöltött makrogazdasági kérdőív és a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek (EUR/tonna).

(296)

Az uniós gyártók és számos vevőjük a világpiacon működik, így a figyelembe vett időszakban a kivitel az uniós gazdasági ágazat gyártásának jelentős hányadát tette ki.

(297)

A figyelembe vett időszakban az átlagos exportár csökkent. Az uniós gazdasági ágazat exportára a rendeltetési helyen és a termékösszetételben meghatározó keresleti és kínálati, valamint piaci viszonyokra figyelemmel ingadozott, miközben kiélezett volt a verseny a kínai termékekkel.

(298)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gyártók exportteljesítménye hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, de nem gyengítette a kínai dömpingelt behozatal és az 5.1 szakaszban elismert módon abból fakadóan az uniós gyártók által az uniós piacon elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.3.   A lényeges termelési tényezők árának ingadozása

(299)

A benzil-alkohol előállítási költségét elsősorban a fő nyersanyag, a toluol ára határozza meg. Noha az energiaköltségek hányada a toluolhoz képest kisebb, mégis a teljes termelési költség jelentős hányadát teszik ki. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdetét követően az energia ára jelentősen emelkedett, ami a termelési költségek növekedését eredményezte a figyelembe vett időszak első részében.

(300)

A gáz-/energiaárak és -inputok figyelembe vett időszak alatti alakulása ebben az esetben nem magyarázhatta a rendkívüli mértékben csökkenő nyereséget, mivel 2022-ben, amikor a gáz-/energiaárak és -inputok tetőztek, az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt. Az uniós gazdasági ágazat akkor vált veszteségessé, amikor a gáz-/energiaárak normalizálódtak, és költségmegtakarítási kezdeményezések indultak.

(301)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a fő nyersanyagok árának és az energiaáraknak az ingadozása nem gyengítette a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gyártók által az uniós piacon elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Egyenlő versenyfeltételek mellett az uniós gyártóknak képesnek kellett volna lenniük arra, hogy értékesítési áraikat fenntartható/nyereséges szintre emeljék, ez azonban nem így volt.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(302)

A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat jelenlegi szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az uniós gyártók exportteljesítménye ugyan hozzájárulhatott ehhez, de ez a tényező nem gyengíti a dömpingelt behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggést. Egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a dömpingelt behozatal és a jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(303)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez.

6.1.   Kárkülönbözet

(304)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(305)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(306)

Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Ehhez azon uniós gyártó jövedelmezőségét vette alapul, amelyre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok. A haszonkulcsot 15,8 %-ban állapította meg. Ez az a jövedelmezőségi szint volt, amelyet az uniós gyártó 2018-ban ért el, amely a legutóbbi olyan év volt, amikor az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét nem befolyásolta a vizsgált országból érkező alacsony árú behozatal.

(307)

Egy uniós gyártó bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság ellenőrizte annak okait, miért kezdődött el, majd állt le egy upstream beruházás. Az állításokat indokoltnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcél megállapításakor, a Bizottság kiszámította a beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Ez a különbség az árbevétel százalékában kifejezve kevesebb mint 1 % volt.

(308)

Az érintett fél esetében a Bizottság ezt a százalékos értéket hozzáadta a (306) preambulumbekezdésben említett 15,8 %-os alapnyereséghez, ami [15,9–16,5] %-os nyereségcélt eredményezett.

(309)

Ennek alapján a kárt nem okozó tonnánkénti ár [2 350–2 950 EUR], amelyet a Bizottság úgy számított ki, hogy a fent említett [15,9–16,5] %-os haszonkulcsot alkalmazta a mintában szereplő uniós gyártó vizsgálati időszak alatti termelési költségeire.

(310)

Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon multilaterális környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. A kérdőívre adott válasszal együtt szolgáltatott bizonyítékok alapján a Bizottság egy vállalat esetében [25–80] EUR/tonna többletköltséget állapított meg közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek tekintetében. Ezt a különbözetet a Bizottság hozzáadta a (309) preambulumbekezdésben említett kárt nem okozó árhoz.

(311)

Ennek alapján a Bizottság a 15,8 %-os alapnyereségnek a mintában szereplő egyik uniós gyártóra és a fent említett nyereségcélnak (lásd a (308) preambulumbekezdést) a mintában szereplő másik uniós gyártó vizsgálati időszak alatti előállítási költségére való alkalmazásával számította ki a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát, amely [2 375–2 995] EUR/tonna. Az előző preambulumbekezdésben említett, a 7. cikk (2d) bekezdése szerinti kiigazítások csak a mintában szereplő másik uniós gyártót érintik.

(312)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy az érintett országban működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(313)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és „az érintett országból származó minden egyéb behozatal” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint a szóban forgó vállalatokra és behozatalokra vonatkozó dömpingkülönbözet (lásd a (222)–(227) preambulumbekezdést).

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Alulértékesítési különbözet (%)

Hubei Greenhome Materials Technology, Inc.

71,2

93,4

Qianjiang Xinyihong Organic Chemical Co., Ltd.

52,6

97,9

Chongqing Zoteq Aroma Chemical Co., Ltd

66,8

94,5

Hubei Kelin Bolun New Materials Co., Ltd,

66,8

94,5

Tianjin Dacals Chemical Co., Ltd.

66,8

94,5

Kínából származó minden egyéb behozatal

71,2

97,9

(314)

A jelenlegi ügyben a panaszos azt állította, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ennek megfelelően az intézkedések megfelelő szintjére vonatkozó értékelés elvégzéséhez a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elsőként megállapította annak a vámnak az összegét, amely torzulások hiányában megszüntetné az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók dömpingkülönbözete magasabb lenne-e, mint a kárkülönbözetük.

6.2.   Az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő különbözet vizsgálata

(315)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az érintett országban a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért a jelen vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elemezte ezeket az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(316)

Mivel azonban a kár megszüntetéséhez elegendő különbözetek nagyobbak a dömpingkülönbözeteknél, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat e szakaszában nem szükséges foglalkozni ezzel a szemponttal.

(317)

A fentiekben bemutatott értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes vámok összegét az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban helyénvaló meghatározni.

7.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(318)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és a beszállítók érdekét is.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(319)

Az Unióban két vállalatcsoporton belül összesen három vállalat gyárt benzil-alkoholt, aminek keretében közvetlenül foglalkoztat [100–120] főt. Az üzemek Hollandiában és Németországban találhatók. Mindegyik uniós gyártó együttműködött a vizsgálat során, és támogatja az intézkedések bevezetését.

(320)

Figyelemmel az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra vonatkozóan az e rendelet 4.6. szakaszában ismertetett ténymegállapításra, az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartható szintre növelje a jövedelmezőségét, fokozza a beruházásait, ezáltal pedig visszaszerezze versenypozícióját az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat a termelési és értékesítési volumenének növelésével elvesztett piaci részesedését is képes lenne visszaszerezni az uniós piacon. Az uniós gyártók kárhelyzete veszélyezteti azon képességüket, hogy továbbra is gyártsanak benzil-alkoholt az Unióban kötött (korlátozott volumenű) és szabadpiaci felhasználásra egyaránt.

(321)

Az intézkedések hiánya valószínűleg további negatív és jelentős hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra. A terméktől való függőség a telephelytől függően változik, de az integráció szintjére és a termelési szakaszok közötti kapcsolatokra tekintettel az egyik termelési szakaszban beálló problémák az egész üzem életképességét veszélyeztethetik. A mintában szereplő egyik uniós gyártó létezése már most is komoly veszélyben van (124), és a benzil-alkohol további uniós gyártása is veszélybe kerül, ha az intézkedések bevezetése elmarad, és nem sikerül megállítani az ágazat életképességének romlását. Mindez az ipari kapacitás, az ismeretek és a szakképzettséget igénylő munkahelyek visszafordíthatatlan elvesztéséhez vezetne.

(322)

Az érintett országból származó benzil-alkoholra vonatkozó intézkedések bevezetése ezért egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

7.2.   A független importőrök érdeke

(323)

Az érintett terméket főként felhasználók, de néhány forgalmazó is importálja az Unióba. Kevés forgalmazó jelentkezett, de egyikük sem válaszolta meg a kérdőívet. A vegyipari értéklánc-szervezési megoldásokat kínáló Gadot Belgium B.V. üdvözölte a vizsgálatot.

(324)

Egy független importőr, a Fenchem Biochemie GmbH hiányos választ adott a kérdőívre, azt követően pedig megszakította az együttműködést. A válasz hiányosságai miatt nem lehetett következtetéseket levonni az intézkedések által e vállalat üzleti tevékenységére gyakorolt (esetleges) hatásokról.

(325)

A vizsgálat nem tárt fel olyan, független uniós importőröket érintő hátrányos következményeket, amelyek jelentősége nagyobb lehet, mint az intézkedések bevezetésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatása. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós importőrök továbbra is importálhatnak benzil-alkoholt Kínából, mivel a vizsgálat célja nem a Kínából érkező behozatal megakadályozása, hanem az árainak nem dömpingelt szintre emelése volt.

7.3.   A felhasználók érdeke

(326)

Egy felhasználó válaszolta meg a kérdőívet, és ellenezte az intézkedéseket. A fél megjegyezte, hogy osztrák leányvállalata a benzil-alkoholt alapvető nyersanyagként használja különböző gyanták gyártásához. A fél arra számított, hogy jelentősen megnövekedik a benzil-alkohol költsége amiatt, hogy dömpingellenes intézkedések lépnek életbe, az uniós benzil-alkohol-beszállítók pedig ezt követően emelik az áraikat, mivel enyhül a behozatalból eredő versenykényszer. Ez az Unión kívül alacsonyabb árú benzil-alkohollal előállított importált gyantákra való áttérést eredményezné. Az uniós gyantagyártók emiatt kettős hatással szembesülnének: növekednének az inputköltségek, és fokozódna a költségelőnyben lévő behozatalból – vagyis a verseny egyenlőtlenségének az értékláncban egy szinttel lejjebb történő áthelyezéséből – eredő verseny. A fél azt állította, hogy a nyersanyagköltségek további növekedése rontaná versenyképességét, és veszélyeztetné a downstream termékei jövedelmezőségét és – egyes esetekben – életképességét is.

(327)

Ennek a Kínából érkező behozatal kevesebb mint 1 %-át kitevő kisméretű felhasználónak a kérdőívre adott válasza nem utal arra, hogy a benzil-alkohol beszerzési árának emelkedése lényeges hatással lenne a működésére. A termékeinek egy része esetében a benzil-alkohol költségei a végtermékek költségeinek változó hányadát teszik ki (vagyis a termékektől függően 1–20 %-ot). Megállapítást nyert, hogy az együttműködő felhasználó bizonyos termékeit érintő (lehetséges) költségvonzatok nem indokolják, hogy a Bizottság eltekintsen a bizonyíthatóan tisztességtelen versenytől szenvedő uniós benzil-alkohol-gyártókat védő vámoktól. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a dömpingellenes intézkedések nem az uniós gyártók előnyhöz juttatására irányulnak. A dömpingellenes intézkedések célja, hogy megszüntessenek egyes jogellenes, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek torzították a piaci viszonyokat, és kárt okoztak az uniós gazdasági ágazatnak.

(328)

Összességének véve a vizsgálat nem tárt fel olyan, uniós felhasználókat érintő hátrányos következményeket, amelyek jelentősége nagyobb lehet, mint az intézkedések bevezetésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatása. Éppen ellenkezőleg, az intézkedések biztosítanák a helyi kínálatot, és elkerülhetővé tennék a kínai behozataltól való függést. Az ilyen függés pusztító hatással járhat például a stratégiai intézkedések változásai vagy kínai a behozatalt érintő logisztikai problémák esetén.

7.4.   A beszállítók érdeke

(329)

Sem beszállítók, sem az érdekeiket képviselő szövetségek nem válaszolták meg a kérdőívet.

(330)

Mindazonáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések előnyösek lennének az uniós beszállítók számára, mivel biztosított lesz a nyersanyagok, például a toluol és a klór iránti helyi kereslet. A benzil-alkoholt gyártó uniós üzemek további fenntartása támogatja az (uniós gyártóknak) szolgáltatásokat – például karbantartást, pótalkatrészeket és gépeket – nyújtó helyi vállalatokat.

7.5.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(331)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a benzil-alkohol érintett országból származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

8.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(332)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(333)

A Kínából származó benzil-alkohol behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

(334)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%)

Hubei Greenhome Materials Technology, Inc.

71,2

Qianjiang Xinyihong Organic Chemical Co., Ltd.

52,6

Chongqing Zoteq Aroma Chemical Co., Ltd

66,8

Hubei Kelin Bolun New Materials Co., Ltd,

66,8

Tianjin Dacals Chemical Co., Ltd.

66,8

Kínából származó minden egyéb behozatal

71,2

(335)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(336)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(337)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(338)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

9.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(339)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(340)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(341)

Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról.

10.   TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN

(342)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(343)

A Qianjiang Xinyihong előadta, hogy a melléktermékekre vonatkozó referenciaérték kiszámítása tévesen növelte az előállítási költséget, ami magasabb rendes értéket eredményezett. A Bizottság elfogadta az állítást, és ennek megfelelően felülvizsgálta a számításokat.

(344)

A Hubei Greenhome egy elírást észlelt az anyagmozgatási és mellékköltségekkel kapcsolatban, amelyek az exportértékesítések alapjául szolgáló ügyletek jegyzékében szerepelnek. A Bizottság elfogadta az állítást, és ennek megfelelően felülvizsgálta a számításokat.

(345)

A benzil-alkohol közvetlen upstream terméke, vagyis a jelenleg más termékekkel együtt a 2903 99 80 KN-kód alá tartozó benzil-klorid behozatalának eredményes nyomon követése érdekében a Bizottság helyénvalónak tartja külön TARIC-kód bevezetését nyomon követés céljából. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Bizottság pontos és részletes statisztikákat gyűjtsön a kereskedelmi forgalomról, értékelje a piaci tendenciákat, és észlelje a piacvédelmi intézkedések esetleges kijátszását. Az említett TARIC-kód bevezetése kizárólag nyomonkövetési célokat szolgál, és ebben a szakaszban nem vet ki többletvámokat vagy -korlátozásokat a behozatalra.

(346)

A külön TARIC-kódot úgy kell kialakítani, hogy a benzil-kloridot megkülönböztesse az ugyanazon KN-vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékektől, biztosítva a pontos adatgyűjtést. A Bizottságnak rendszeresen meg kell vizsgálnia az e kód alapján gyűjtött adatokat annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e további intézkedéseket hozni, például dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálatot indítani.

11.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(347)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(348)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, rendszerint a 0011660–9 CUS-szám és a 100–51–6 CAS-szám alá besorolt, jelenleg a 2906 21 00 KN-kód alá tartozó aromás alkohol, a benzil-alkohol (más néven fenil-metanol, benzol-metanol, fenil-karbinol vagy hidroxi-toluol) behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%)

TARIC-kiegészítő kód

Hubei Greenhome Materials Technology, Inc.

71,2

88FF

Qianjiang Xinyihong Organic Chemical Co., Ltd.

52,6

88FG

Chongqing Zoteq Aroma Chemical Co., Ltd

66,8

88FH

Hubei Kelin Bolun New Materials Co., Ltd,

66,8

88FI

Tianjin Dacals Chemical Co., Ltd.

66,8

88FJ

A Kínai Népköztársaságból származó minden egyéb behozatal

71,2

8999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség tonnában) benzil-alkoholt a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   A benzil-alkohol közvetlen upstream terméke, vagyis a benzil-klorid behozatalának nyomon követése céljából a Bizottság helyénvalónak tartja külön TARIC-kód bevezetését az alábbiak szerint:

2903

- Aromás szénhidrogének halogénszármazékai:

2903 99

- - Egyéb:

2903 99 80 81

- - - Benzil-klorid

(2)   A 2903 99 80 81 TARIC-kód alá tartozó behozatalt felügyelet alá kell vonni annak érdekében, hogy a Bizottság az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (125) 56. cikkének (5) bekezdésével összhangban nyomon követhesse az 1. cikk szerinti ideiglenes dömpingellenes vám hatálya alá tartozó közvetlen upstream termék, a benzil-alkohol behozatalának statisztikai tendenciáit.

(3)   Az (1) bekezdésben bevezetett felügyeleti intézkedések hatályukat vesztik, amint a Kínai Népköztársaságból származó benzil-alkohol behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám megszűnik vagy hatályát veszti.

3. cikk

(1)   Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.

4. cikk

(1)   A vámhatóságok a behozataloknak az (EU) 2026/362 végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.

(2)   A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. július 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)   HL C, C/2025/6741, 2025.12.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/6741/oj.

(3)  A Bizottság (EU) 2026/362 végrehajtási rendelete (2026. február 17.) a Kínai Népköztársaságból származó benzil-alkohol behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek a behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok kivetésének lehetővé tétele érdekében történő bevezetéséről (HL L, 2026/362, 2026.2.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/362/oj).

(4)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2835.

(5)  Koruma Temizlik Anonim Sirketi, Polen Un Ve Gida Katki Maddeleri Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi, Tarimsal Kimya Teknolojileri Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi, Sora Kozmetik Sanayi Ticaret Anonim Sirketi, Kimsan Petrokimya Sanayi Ve Ticaret Limited Sirketi, Hurkimsa Kimya Sanayi Ve Ticaret Limited Sirketi, Biolab Endustriyel Kimya Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi, Verateks Boya Kimya Tekstil Sanayi Ticaret Limited Sirketi, Befchem Kimyevi Maddeler Sanayi Ticaret Anonim Sirketi, Nc Istanbul Kimyevi Urunler Sanayi Ticaret Limited Sirketi és Merko Kimya Gida Sanayi ve ticaret limited Sirketi (Orbis).

(6)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10. (SWD(2024) 91 final).

(7)  Panasz (nyilvános változat), 57–64. pont.

(8)  A Bizottság (EU) 2024/1064 végrehajtási rendelete (2024. április 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alkil-foszfát-észterek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről.

(9)  Panasz (nyilvános változat), 79. pont.

(10)  Panasz (nyilvános változat), 92–94. pont.

(11)  Panasz (nyilvános változat), 95. pont.

(12)  Panasz (nyilvános változat), 96–98. pont.

(13)  Panasz (nyilvános változat), 99–102. pont.

(14)  Panasz (nyilvános változat), 106. pont.

(15)  Panasz (nyilvános változat), 107–109. pont.

(16)  Panasz (nyilvános változat), 112–116. pont.

(17)  Panasz (nyilvános változat), 117–121. pont.

(18)  Panasz (nyilvános változat), 122–125. pont.

(19)  Panasz (nyilvános változat), 126. pont.

(20)  Panasz (nyilvános változat), 126–130. pont.

(21)  Panasz (nyilvános változat), 131. pont.

(22)  Panasz (nyilvános változat), 132. pont.

(23)  Panasz (nyilvános változat), 135–137. pont.

(24)  Panasz (nyilvános változat), 138. pont.

(25)  Panasz (nyilvános változat), 139–140. pont.

(26)  Jelentés: 2. fejezet, 7. o.

(27)  Jelentés: 2. fejezet, 7–8. o.

(28)  Lásd a következő internetcímen: http://finance.people.com.cn/n1/2026/0128/c1004-40654753.html (hozzáférés: 2026. május 19.).

(29)  Jelentés: 2. fejezet, 10. o., 18. o.

(30)  Elérhető a következő internetcímen: http://www.npc.gov.cn/zgrdw/englishnpc/Constitution/node_2825.htm (hozzáférés: 2026. május 19.).

(31)  Jelentés: 2. fejezet, 29–30. o.

(32)  Jelentés: 4. fejezet, 57. o., 92. o.

(33)  Jelentés: 6. fejezet, 149–150. o.

(34)  Jelentés: 6. fejezet, 153–171. o.

(35)  Jelentés: 7. fejezet, 204–205. o.

(36)  Jelentés: 8. fejezet, 207–208. és 242–243. o.

(37)  Jelentés: 2. fejezet, 19–24. o.; 4. fejezet, 69. és 99–100. o.; 5. fejezet, 130–131. o.

(38)  Lásd a következő internetcímen: http://www.greenhomechem.com/ (hozzáférés: 2026. május 19.).

(39)  Lásd a következő internetcímen: https://www.chinaorganic.com/ (hozzáférés: 2026. május 19.).

(40)  Lásd: a Hengli Petrochemicals 2025. évi éves jelentése, 67. oldal, elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2026/2026-4/2026-04-15/12087185.PDF (hozzáférés: 2026. május 20.).

(41)  Lásd a következő internetcímen: http://www.sinopec.com/listco/en/000/000/042/42474.shtml (hozzáférés: 2026. május 19.).

(42)  Lásd a következő internetcímen: http://www.sinochemhx.com/shxsen/ywgl/zycp/hcszb/jyxpe/A076003001005002Gone1.html (hozzáférés: 2026. május 19.).

(43)  Lásd a következő internetcímen: http://wap.sasac.gov.cn/n2588045/n27271785/n27271792/c14159097/content.html (hozzáférés: 2026. május 19.).

(44)  A KKP alapszabályának 33. cikke, a kínai társasági törvény 19. cikke. Lásd a jelentés 3. fejezetét, 47–50. o.

(45)  A nyersanyagokról szóló 14. ötéves terv, IV.3. és IV.1. szakasz, elérhető a következő internetcímen: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/tz/art/2021/art_2960538d19e34c66a5eb8d01b74cbb20.html (hozzáférés: 2026. május 19.).

(46)  Lásd a következő internetcímen: https://gxt.fujian.gov.cn/jdhy/zxzcfg/gjzcfg/202510/P020251015562784139701.pdf (hozzáférés: 2026. május 19.).

(47)  Lásd a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211201/1191133.shtml (hozzáférés: 2026. május 19.).

(48)  Lásd a következő internetcímen: https://www.ndrc.gov.cn/fggz/fzzlgh/dffzgh/202104/P020210427315108290779.pdf (hozzáférés: 2026. május 19.).

(49)  Jelentés: 2. fejezet, 24–27. o.

(50)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/40288043661e27fb01661e386a3f0001?e=1 (hozzáférés: 2026. május 20.).

(51)  Ugyanott.

(52)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/d69629a0-ada2-44b4-86be-4505e97b0ace (hozzáférés: 2026. május 20.).

(53)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/list/40288043661dc14701661de263df0018 (hozzáférés: 2026. május 20.).

(54)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/list/40288043661dc14701661ddbe0980010 (hozzáférés: 2026. május 20.).

(55)  Ugyanott.

(56)  Jelentés: 3. fejezet, 40. o.

(57)  Lásd például: Blanchette, J. – Xi’s Gamble: The Race to Consolidate Power and Stave off Disaster [Hszi játszmája: esély a hatalom konszolidálására és a katasztrófa elhárítására]; Foreign Affairs, 100. kötet, 4. szám, 2021. július/augusztus, 10–19. o.

(58)  Jelentés: 3. fejezet, 41. o.

(59)  Elérhető a következő internetcímen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (hozzáférés: 2026. május 20.).

(60)  A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához: www.gov.cn/zhengce/2020-09/15/content_5543685.htm (hozzáférés: 2026. május 20.).

(61)  Financial Times (2020): „Chinese Communist Party asserts greater control over private enterprise” [A Kínai Kommunista Párt fokozottabb ellenőrzés alá vonja a magánvállalkozásokat]: https://www.ft.com/content/582411f6-fc3b-4e4d-9916-c30a29ad010e?syn-25a6b1a6=1 (hozzáférés: 2026. május 20.).

(62)  Lásd a következő internetcímen: https://www.wuhan.gov.cn/sy/whyw/202106/t20210630_1729512.shtml (hozzáférés: 2026. május 20.).

(63)  Lásd a következő internetcímen: http://www.sinopec.com/u/cms/gfyw/202411/27092756kosx.pdf, 26. o. (hozzáférés: 2026. május 20.).

(64)  Lásd a következő internetcímen: http://www.sinopecgroup.com/group/000/000/067/67517.shtml (hozzáférés: 2026. május 20.).

(65)  Lásd a következő internetcímen: http://www.sinopecgroup.com/group/000/000/041/41878.shtml (hozzáférés: 2026. május 20.).

(66)  Lásd a következő internetcímen: https://www.sinochem.com/sinochem/guwm/zlzz/ds/A031002002002Gone1.html (hozzáférés: 2026. május 20.).

(67)  Jelentés: 14. fejezet, 14.1–14.3. szakasz.

(68)  Jelentés: 4. fejezet, 56–57. és 99–100. o.

(69)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/xinwen/2021-03/13/content_5592681.htm (hozzáférés: 2026. május 20.).

(70)  Ugyanott, III.8. szakasz.

(71)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/29/content_5665166.htm (hozzáférés: 2026. május 20.).

(72)  Ugyanott. Lásd a IV.2. és IV.3. szakaszt.

(73)  Lásd a következő internetcímen: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/yj/art/2022/art_4ef438217a4548cb98c2d7f4f091d72e.html (hozzáférés: 2026. május 20.).

(74)  Lásd a következő internetcímen: https://jxt.hubei.gov.cn/fbjd/xxgkml/jhgh/202203/t20220325_4056642.shtml (hozzáférés: 2026. május 19.).

(75)  Lásd a következő internetcímen: https://jxt.hubei.gov.cn/fbjd/xxgkml/jhgh/202209/t20220906_4295137.shtml (hozzáférés: 2026. május 20.).

(76)  Ugyanott.

(77)  Lásd a következő internetcímen: http://www.greenhomechem.com/ (hozzáférés: 2026. május 20.).

(78)  Lásd a következő internetcímen: https://www.chinaorganic.com/ (hozzáférés: 2026. május 20.).

(79)  Lásd a következő internetcímen: https://en.chinaorganic.com/base/3.html (hozzáférés: 2026. május 20.).

(80)  Lásd a következő internetcímen: https://jxt.hubei.gov.cn/bmdt/szgz/202103/t20210329_3426767.shtml (hozzáférés: 2026. május 20.).

(81)  Lásd a következő internetcímen: https://english.www.gov.cn/news/202406/19/content_WS6672c84ac6d0868f4e8e8531.html#:~:text=China%20will%20scale%20up%20support,of%20Industry%20and%20Information%20Technology (hozzáférés: 2026. május 20.).

(82)  Lásd a következő internetcímen: http://gxt.shandong.gov.cn/module/download/downfile.jsp?classid=0&filename=17e54531cb74483596b5cca1a40ec8d8.pdf (hozzáférés: 2026. március 23.).

(83)  Jelentés: 6. fejezet, 171–179. o.

(84)  Jelentés: 9. fejezet, 260–261. o.

(85)  Jelentés: 9. fejezet, 257–260. o.

(86)  Jelentés: 9. fejezet, 252–254. o.

(87)  Jelentés: 13. fejezet, 360–361. és 364–370. o.

(88)  Jelentés: 13. fejezet, 366. o.

(89)  Jelentés: 13. fejezet, 370–373. o.

(90)  Jelentés: 6. fejezet, 137–140. o.

(91)  Jelentés: 6. fejezet, 146–149. o.

(92)  Jelentés: 6. fejezet, 149. o.

(93)  A kínai kormány bankoknak nyújtott ad hoc támogatása, Hivatalos közlemény, Pénzügyminisztérium, Kína, 2025. március 29. https://www.mof.gov.cn/zhengwuxinxi/caizhengxinwen/202503/t20250329_3961036.htm (hozzáférés: 2026. május 20.).

(94)  Lásd a Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság 2020. augusztus 28-i hivatalos szakpolitikai dokumentumát: Hároméves cselekvési terv a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására (2020–2022): http://www.hunan.gov.cn/zqt/zcsd/202009/t20200914_13727273.html

(hozzáférés: 2026. május 20.). A terv arra utasít, hogy „folytassák Hszi Csin-ping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetés döntést hozna”.

(95)  Lásd a CBIRC kereskedelmi bankok teljesítményértékelési módszeréről szóló közleményét (kiadás időpontja: 2020. december 15.): https://www.beijing.gov.cn/zhengce/zhengcefagui/qtwj/202204/t20220407_2656358.html (hozzáférés: 2026. május 20.).

(96)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/content/202511/content_7047643.htm (hozzáférés: 2026. május 20.).

(97)  Ugyanott, 11. szakasz.

(98)  Jelentés: 6. fejezet, 157–158. o.

(99)  Jelentés: 6. fejezet, 150–152., 156–160. és 165–171. o.

(100)  OECD (2019), OECD Economic Surveys: China 2019 [OECD gazdasági felmérések, Kína 2019], OECD Publishing, Párizs, 29. o., elérhető a következő címen:

https://doi.org/10.1787/eco_surveys-chn-2019-en (hozzáférés: 2026. május 20.).

(101)   http://www.mof.gov.cn/zhengwuxinxi/caizhengxinwen/202006/t20200618_3534446.htm

(hozzáférés: 2026. május 20.).

(102)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.

(103)   EUROPA – Versenypolitika – NACE-kódok jegyzéke.

(104)  A gyártók jegyzékét a Bizottság az első és a második feljegyzés között naprakésszé tette, mivel a pénzügyi értesülések forrásául szolgáló Orbis átsorolta a tevékenységeket.

(105)  Lásd a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2026. január 15-i (EU) 2026/114 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L, 2026/114, 2026.1.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/114/oj) (70) preambulumbekezdését, amely a következőképpen rendelkezik: „a Bizottság felülvizsgálta a korábbi kiválasztást annak érdekében, hogy olyan vállalatokat azonosítson, amelyek tevékenysége műszakilag és gazdaságilag jobban összehasonlítható az olvasztott timföld gyártásával, még akkor is, ha azok egy másik, de kapcsolódó NACE-kód (24.1. […]) alá tartoznak”.

(106)  A Bizottság eltéréseket talált a második feljegyzés és annak mellékletei között. A helyes értékek eredetileg a második feljegyzés mellékleteiben és a fenti 1. táblázatban szerepeltek.

(107)   https://connect.spglobal.com/.

(108)  A második feljegyzésben a folyékony klód tévesen szerepel a fogyóeszközök között és a termelési tényezőket tartalmazó I. mellékletben is. A folyékony klór fogyóeszköznek tekintendő.

(109)   http://www.turkstat.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki a Producer Price Index (Termelőiár-mutató) menüpontot.

(110)   epdk.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki az Electricity Market board decisions (A villamosenergia-piaci tanács határozatai) menüpontot.

(111)  A második feljegyzésben a gőz referenciaértékének kiszámítása elírást tartalmazott. A gőz referenciaértéke 501,61 CNY/tonna volt.

(112)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.

(113)   https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Labour-Cost-Statistics-2022-49571.

(114)  TurkStat, Munkaerőráfordítás-indexek, IV. negyedév: 2025. október–december: https://veriportali.tuik.gov.tr/en/press/57965.

(115)   epdk.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki az Electricity Market board decisions (A villamosenergia-piaci tanács határozatai) menüpontot.

(116)   http://www.turkstat.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki a Producer Price Index (Termelőiár-mutató) menüpontot.

(117)  Gigajoule átváltása millió BTU-ra – Mértékegységek átváltása. (convertunits.com/from/gigajoule/to/million+Btu).

(118)  mmBTU-ról m3-re és m3-ről mmBTU-ra váltó földgázkalkulátor + grafikon (learnmetrics.com).

(119)  Gigajoule átváltása tonnára – Mértékegységek átváltása (convertunits.com/from/gigajoule/to/tons).

(120)   Export restrictions on critical raw materials | OECD (Kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozások); Prices and costs – Coal 2025 – Analysis – IEA (Árak és költségek – Szén a 2025. évben – Elemzés).

(121)   https://lanxess.com/en/investors/news-and-events/news/2023/11/07/17/19/persistently-weak-demand-impacts-third-quarter.

(122)  A szállítási költségek alakulásának forrása: https://unctad.org/news/high-freight-rates-strain-global-supply-chains-threaten-vulnerable-economies és Review of maritime transport 2025 [A tengeri szállítás 2025. évi áttekintése], UNCTAD, elérhető a következő internetcímen: https://unctad.org/publication/review-maritime-transport-2025.

(123)   https://www.denieuwestermaastricht.nl/chemische-fabriek-in-financiele-problemen/.

(124)   https://www.denieuwestermaastricht.nl/chemische-fabriek-in-financiele-problemen/.

(125)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/952/oj/hun).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/1857/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)