<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-386/17</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62017CC0386</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:670">EU:C:2018:670</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>20</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>20</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Bot főtanácsnok indítványa – C‑386/17. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Liberato</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Yves Bot</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20180906">2018. szeptember 6.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑386/17. sz. ügy</HT></P><P>Stefano Liberato</P><P>kontra</P><P>Luminita Luisa Grigorescu</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Corte suprema di cassazione [semmítőszék, Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés</KEYWORD><KEYWORD>44/2001/EK rendelet Az 5. cikk 2. pontja</KEYWORD><KEYWORD>27. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A 35. cikk (3) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben</KEYWORD><KEYWORD>2201/2003/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>19. és 24. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban</KEYWORD><KEYWORD>Perfüggőség</KEYWORD><KEYWORD>A perfüggőségi szabályok megsértése</KEYWORD><KEYWORD>Következmények</KEYWORD><KEYWORD>Az eredetileg eljáró bíróság joghatósága felülvizsgálatának tilalma</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20031127">2003. november 27‑i</DATE> 2201/2003/EK tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="338" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 338., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="082" PAGE.FIRST="63" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 82., 63. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="033" PAGE.FIRST="5" DATE.PUB="2018">HL 2018. L 33., 5. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> 19. és 24. cikkének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Ezt a kérelmet a Stefano Liberato és a Luminita Luisa Grigorescu közötti, a román bíróságok által a házassági kötelékkel, a szülői felelősséggel és a tartási kötelezettségekkel kapcsolatban hozott határozatnak az olasz bíróságok általi elismerésére vonatkozó jogvitában terjesztették elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Ez az ügy alkalmat ad a Bíróságnak annak pontosítására, hogy a perfüggőségi szabályok azon bíróság általi megsértése, amelyhez később fordultak, jogalapként szolgálhat‑e az e bíróság által hozott határozat elismerésének megtagadásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Összhangban a <DATE ISO="20151119">2015. november 19‑i</DATE> P ítélettel,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>C‑455/15 PPU, a továbbiakban: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>P</NAME.CASE> ítélet, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:763">EU:C:2015:763</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> az elemzésem végén elsősorban annak megállapítását javaslom, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22‑i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>E rendelet említésének szükségessége tekintetében lásd a jelen indítvány 43. és 44. pontját.</P></NOTE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="242" PAGE.FIRST="6" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 242., 6. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 124., 47. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> 35. cikkének (3) bekezdését és a 2201/2003 rendelet 24. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok megtiltják, hogy a 44/2001 rendelet 27. cikkében és a 2201/2003 rendelet 19. cikkében szereplő perfüggőségi szabályok azon bíróság általi megsértése, amelyhez később fordultak, jogalapként szolgáljon – a megkeresett tagállam közrendjével való összeegyeztethetetlenség alapján – az általa hozott határozat elismerése megtagadásának.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 44/2001 rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet 5. cikkének 2. pontja a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető:</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>tartással kapcsolatos ügyekben a tartásra jogosult lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének bírósága előtt, vagy, amennyiben az ügy kimenetele [helyesen: tárgya] személyi állapotot érintő járulékos kérdés, az ilyen eljárásra saját joga alapján joghatósággal rendelkező bíróság előtt, kivéve, ha az említett joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>E rendelet 27. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="027.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat [helyesen: azonos jogalapból származó, azonos felek között azonos tárgyban folyamatban lévő eljárásokat] különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatósága megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást [helyesen: az a bíróság, amelyhez később fordultak, hivatalból felfüggeszti az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez elsőként fordultak].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="027.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát állapítják meg, a később megkeresett bíróság ennek javára megállapítja saját joghatóságának hiányát [helyesen: Amennyiben annak a bíróságnak a joghatóságát állapítják meg, amelyhez elsőként fordultak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, megállapítja az előbbi javára saját joghatóságának hiányát].<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az említett rendelet 28. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="028.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben összefüggő eljárások különböző tagállamok bíróságai előtt vannak folyamatban, a később megkeresett bíróság felfüggesztheti az eljárást.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="028.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben ezen eljárások első fokon vannak folyamatban, minden később felhívott bíróság valamely fél kérelmére joghatóságának hiányát is megállapíthatja, amennyiben az említett peres eljárásokra az elsőként felhívott bíróság rendelkezik joghatósággal, és joga [helyesen: és amennyiben joga] az eljárások egyesítését lehetővé teszi.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="028.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>E cikk alkalmazásában a keresetek akkor tekintendők összefüggőnek, ha olyan szoros kapcsolat áll fenn közöttük, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése végett célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Ugyanezen rendelet 34. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>A határozat nem ismerhető el, amennyiben:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik;</TXT></NP></ITEM></LIST><?PAGE NO="3"?><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>összeegyeztethetetlen az azonos felek közötti jogvitában abban a tagállamban hozott határozattal, amelyben az elismerést kérik;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>összeegyeztethetetlen más tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat a címzett tagállamban az elismerés feltételeinek megfelel.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet 35. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="035.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A határozat nem ismerhető el továbbá, amennyiben a II. fejezet 3., 4. és 6. szakaszának rendelkezéseivel ellentétes, illetve a 72. cikkben meghatározott esetben.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="035.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az előző bekezdésben említett joghatósági okok vizsgálata során a megkeresett bíróság vagy hatóság kötve van ahhoz a tényálláshoz, amelyre a származási tagállam bíróságának joghatóságát alapította [helyesen: amelyre a származási tagállam bírósága a joghatóságát alapította].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="035.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdésre is figyelemmel a származási tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A közrendnek a 34. cikk 1. pontjában említett vizsgálata a joghatósággal kapcsolatos szabályokra nem alkalmazható.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2201/2003 rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 2201/2003 rendelet (11), (12), (21) és (33) preambulumbekezdése kimondja:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(11)</NO.P><TXT>A tartási kötelezettségek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, mivel ezeket a 44/2001 tanácsi rendelet már szabályozza. Az e rendelet alapján hatáskörrel rendelkező bíróságok általában a 44/2001 tanácsi rendelet 5. cikke (2) bekezdésének [helyesen: 2. pontjának] alkalmazása alapján rendelkeznek a tartási kötelezettségek szabályozására irányuló hatáskörrel.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(12)</NO.P><TXT>Ezen rendeletben megállapított szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatóság jogalapját a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevételével [helyesen: A szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatóság vonatkozásában e rendeletben megállapított szabályokat a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével] alakítják ki, különösen a fizikai közelség [helyesen: szoros kapcsolat] alapján. Ez azt jelenti, hogy a joghatóságot mindenekelőtt a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam szerint kell megállapítani, kivéve azokat a bizonyos eseteket, amikor megváltozik a gyermek tartózkodási helye [helyesen: kivéve a gyermek tartózkodási helye megváltozásának bizonyos eseteit], vagy ha a szülői felelősséget gyakorlók között megállapodás jön létre.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(21)</NO.P><TXT>A tagállamokban meghozott határozatok elismerését és végrehajtását a kölcsönös bizalom elvére kell alapozni, és az elismerés megtagadásának jogalapját a szükséges minimális szinten kell tartani.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(33)</NO.P><TXT>Ez a rendelet elismeri az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió alapjogi chartájának elveit. Különösen arra törekszik, hogy biztosítsa a gyermek alapvető jogainak tiszteletben tartását, ahogyan azt az Európai Unió alapjogi chartájának 24. cikke előírja […].<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>E rendelet <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>Megállapodás a joghatóságról<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> címet viselő 12. cikkének (1) és (2) bekezdése kimondja:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><PARAG IDENTIFIER="012.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelemben a 3. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal az adott kérelemmel összefüggő, szülői felelősségre vonatkozó ügyekben is, amennyiben:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>legalább az egyik házastárs a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősséget gyakorol;</TXT><P>és</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a házastársak és a szülői felelősség gyakorlói kifejezetten vagy más egyértelmű módon elfogadták a bíróságok joghatóságát a bíróság megkeresésének időpontjában, és az a gyermek érdekeit legjobban szolgálja.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="012.002"><NO.PARAG>2.</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdésben megállapított joghatóság azonnal megszűnik, amint:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozat jogerőre emelkedik;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az a) pontban említett időpontban még folyamatban lévő, a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozat jogerőre emelkedik;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>az a) és b) pontban említett eljárások más okból befejeződnek.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az említett rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>A joghatóság vizsgálata<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 17. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>Amennyiben valamely tagállam bíróságához olyan keresetet nyújtanak be, amely tekintetében e rendelet értelmében nem rendelkezik joghatósággal, és amely tekintetében e rendelet értelmében más tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>Ugyanezen rendeletnek a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>Perfüggőség és összefüggő eljárások<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> címet viselő 19. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="019.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben ugyanazon felek közötti házasságfelbontással, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság [helyesen: az a bíróság, amelyhez később fordultak] az elsőként megkeresett bíróság [helyesen: azon bíróság, amelyhez elsőként fordultak] joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="019.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben azonos jogalapból származó, ugyanarra a gyermekre vonatkozó szülői felelősséggel kapcsolatos eljárást különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást [helyesen: az a bíróság, amelyhez később fordultak, hivatalból felfüggeszti az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez elsőként fordultak].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="019.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság [helyesen: azon bíróság, amelyhez elsőként fordultak] joghatóságát megállapítják, a később megkeresett bíróság [helyesen: az a bíróság, amelyhez később fordultak] az előbbi bíróság javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.</ALINEA><ALINEA>Ebben az esetben az a fél, aki a később megkeresett bíróságnál [helyesen: azon bíróság előtt, amelyhez később fordultak] indított eljárást, azt az elsőként megkeresett bíróságnál [helyesen: azon bíróság előtt, amelyhez elsőként fordultak] is megindíthatja.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A 2201/2003 rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>A határozatok elismerése<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> című 21. cikkének (1) és (4) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="021.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik.</ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="021.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Ha egy határozat elismerése valamely tagállam bírósága előtt előkérdésként merül fel, ez a bíróság határozhat ebben a kérdésben.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>E rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>A házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatok elismerését kizáró okok<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> című 22. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>A házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerést kérik;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Az említett rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>A szülői felelősségre vonatkozó határozatok elismerését kizáró okok<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> című 23. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>A szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az ilyen elismerés – a gyermek érdekeit [helyesen: mindenek felett álló érdekét] figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Ugyanezen rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>Az eredetileg eljáró bíróság joghatósága felülvizsgálatának tilalma<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> című 24. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A 22. cikk a) pontjában és a 23. cikk a) pontjában említett közrendre vonatkozó vizsgálat a 3–14. cikkben megállapított joghatósági szabályokra nem alkalmazható.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az olasz jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A Codice civile (polgári törvénykönyv) <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>Különválás<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> című 150. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>A házastársak különválhatnak.</ALINEA><ALINEA>A különválás bírósági határozaton vagy közös megegyezésen alapulhat.</ALINEA><ALINEA>A különválás bíróság általi megállapítását vagy a közös megegyezésen alapuló különválás jóváhagyását kizárólag a házastársak kérhetik.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A polgári törvénykönyvnek a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>Bíróság által megállapított különválás<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> címet viselő 151. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>A különválás akkor kérhető, ha az egyik vagy mindkét házastárs akaratától függetlenül olyan körülmények merülnek fel, amely a további együttélést elviselhetetlenné teszik vagy a gyermekek nevelését súlyosan sértik.</ALINEA><ALINEA>A különválásra vonatkozó határozatában a bíróság a feltételek fennállása és erre irányuló kérelem esetén megállapítja, hogy a különválás a házasságból eredő kötelezettségekkel ellentétes magatartás tanúsítása miatt melyik házastársnak róható fel.<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a házasság végleges felbontása (házasság felbontása) céljából időbeli hatályánál fogva alkalmazandó rendelkezés az <DATE ISO="19701201">1970. december 1</DATE>‑jei legge n. 898 (Disciplina dei casi di scioglimento del matrimonio) (898. sz. törvény [A házasság felbontása eseteinek szabályozása]),<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A GURI <DATE ISO="19701203">1970. december 3‑i</DATE> 306. száma, 8046. o.</P></NOTE> amely a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>A házasság felbontását és polgári jogi joghatásainak megszüntetését kérheti az egyik házastárs:</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>amennyiben:</TXT><P>[…]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a házastársak különválásának a bíróság általi, jogerős határozatban történő megállapítása, vagy a közös megegyezésen alapuló különválás jóváhagyása, illetve tényleges különválás esetén akkor, ha maga a tényleges különválás <DATE ISO="19701218">1970. december 18.</DATE> előtt legalább két évvel kezdődött. A házasság felbontására és polgári jogi joghatásainak megszüntetésére iránti kérelem előterjesztése céljából valamennyi fent említett esetben megszakítás nélkül legalább három évnek kell eltelnie attól a naptól kezdve, hogy a házastársak a különválásra irányuló eljárásban a bíróság elnöke előtt megjelentek, akkor is, ha a peres eljárás azóta közös megegyezésen alapuló eljárássá alakult át.<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a szülői felelősséget és a gyermek tartására vonatkozó kötelezettséget a polgári törvénykönyv 337 bis–337 octies cikke a különválás és a házasság felbontása esetére egyező módon szabályozza.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>S. Liberato és L. Grigorescu Rómában (Olaszország) kötöttek házasságot <DATE ISO="20051022">2005. október 22‑én</DATE>, és gyermekük <DATE ISO="20060220">2006. február 20‑i</DATE> megszületéséig együtt éltek ebben a tagállamban. A házastársi kapcsolat fokozatosan megromlott. Az anya a gyermeket magával vitte Romániába, és többé nem tért vissza az olaszországi családi otthonba.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A Curtea de Apel București (bukaresti fellebbviteli bíróság, Románia), 3. sz. gyermek‑ és családjogi polgári kollégiumának – az előzetes döntéshozatalra utaló határozathoz csatolt és S. Liberato által előterjesztett – <DATE ISO="20130612">2013. június 12‑i</DATE>, 1072. számú jogerős határozata pontosítja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>[a] bíróság úgy ítélte meg, hogy a felek Olaszországban, 2005 októberében kötöttek házasságot, és 2006 októberéig felváltva éltek Romániában és Olaszországban. Ezt követően a felek ténylegesen különváltak, a felperes és az együttélésből származó kiskorú gyermek pedig kizárólag Romániában él. Így a felperes 2006 óta kizárólag Romániában élt, állandó lakóhelye is itt található.<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat megfogalmazásából következik, hogy a gyermek elvitelének vagy visszatartásának jogszerűsége nem képezi a vita tárgyát.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT><DATE ISO="20070522">2007. május 22‑i</DATE> keresetével S. Liberato a Tribunale di Teramóhoz (teramói bíróság, Olaszország) fordult, a különválás megállapítását és a gyermek feletti felügyeleti jog megítélését kérve. L. Grigorescu perbe bocsátkozott, és a különválásnak a férj hibájából történő megállapítását, a gyermek feletti kizárólagos felügyeleti jognak és a gyermek tartásához való, az apa által hozzájárulásának megítélését kérte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT><DATE ISO="20120119">2012. január 19‑i</DATE> ítéletével<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A kérdést előterjesztő bíróság pontosította, hogy ez az ítélet jogerőre emelkedett.</P></NOTE> a Tribunale di Teramo (teramói bíróság) megállapította az L. Grigorescunak felróható különválást, és a feleknek a szülői felelősség gyakorlására vonatkozó kölcsönös kérelmei tárgyában történő határozathozatal céljából külön végzéssel elrendelte az ügy vizsgálatát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Miközben Olaszországban a szülői felelősségre vonatkozó eljárás folyamatban volt, L. Grigorescu <DATE ISO="20090930">2009. szeptember 30‑án</DATE> a Tribunalul Bucureștihez (bukaresti törvényszék, Románia) fordult, amelytől a házasság felbontását, a gyermek feletti kizárólagos felügyeletnek és a gyermek tartásához való, az apa általi hozzájárulásnak a megítélését kérte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Ebben az S. Liberatóval szembeni kontradiktórius eljárásban S. Liberato előzetesen perfüggőségi kifogást emelt azzal az indokkal, hogy a különválásra irányuló eljárás megindítására elsőként Olaszországban került sor. A Tribunalul București (bukaresti törvényszék) azonban <DATE ISO="20100531">2010. május 31‑i</DATE> ítéletével felbontotta a házasságot, a gyermek feletti kizárólagos felügyelet gyakorlására az anyát jogosította fel, és meghatározta a kapcsolattartás rendjét, valamint az apa által a gyermek javára teljesítendő tartásdíj összegét is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Ez az ítélet jogerőre emelkedett a Curtea de Apel București (bukaresti fellebbviteli bíróság) <DATE ISO="20130612">2013. június 12‑i</DATE> ítéletét követően, amely helybenhagyta a Tribunalul București (bukaresti törvényszék, Románia) <DATE ISO="20121203">2012. december 3‑i</DATE> azon ítéletét, amely elutasította S. Liberatónak a <DATE ISO="20100531">2010. május 31‑i</DATE> ítélet elleni fellebbezését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Később a Tribunale di Teramo (teramói bíróság) <DATE ISO="20130708">2013. július 8‑i</DATE> ítéletével az Olaszországban folyamatban levő, különválás iránti eljárás is lezárult. Ez a bíróság a gyermek kizárólagos felügyeleti jogának gyakorlására az apát jogosította fel, és elrendelte a gyermek azonnali visszavitelét Olaszországba. Az említett bíróság meghatározta az anya olaszországi – a társadalombiztosítási szervek és az ügyészség felügyelete melletti – látogatásainak rendjét, továbbá a gyermek tartásához való hozzájárulás kötelezettségét állapította meg az anya terhére.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>A Tribunale di Teramo (teramói bíróság) elutasította L. Grigorescunak a Tribunalul București (bukaresti törvényszék) házasság felbontását megállapító, <DATE ISO="20121203">2012. december 3‑i</DATE> ítéletének a 2201/2003 rendelet értelmében Olaszországban történő elismerésére vonatkozó közbenső kérelmét. A Tribunale di Teramo (teramói bíróság) megállapította, hogy a házasság felbontására irányuló eljárás Romániában 2009‑ben indult meg, azt követően, hogy 2007‑ben Olaszországban megindították a különválás megállapítása iránti eljárást, valamint hogy a Tribunalul București (bukaresti törvényszék) az eljárás felfüggesztésének elmulasztása révén megsértette a 2201/2003 rendelet 19. cikkét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Ezen ítélettel szemben L. Grigorescu fellebbezést nyújtott be és előzetesen közbenső kérelmet terjesztett elő a Curtea de Apel București (bukaresti fellebbviteli bíróság) <DATE ISO="20130612">2013. június 12‑i</DATE> ítéletének elismerése iránt, amely – a kérdést előterjesztő bíróság szerint – azon az alapon utasította el a perfüggőségi kifogást, hogy a román eljárási jog alapján a két ügy tárgya nem volt azonos.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Az indokolás részleteit illetően lásd a jelen indítvány 61. pontját.</P></NOTE> <DATE ISO="20140331">2014. március 31‑i</DATE> ítéletével a Corte d’Appello di L’Aquila (l’aquilai fellebbviteli bíróság, Olaszország) megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és helyt adott a házasság felbontásának megállapítása tárgyában a román bíróság által hozott, a gyermek felügyeletére és a gyermek tartására is kiterjedő határozat jogerejére vonatkozó kifogásnak. Ez a bíróság úgy vélte, hogy a perfüggőségi szabályoknak a később megkeresett – azaz a román – bíróságok általi megsértése nem <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>releváns<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> az uniós jogban a Románia által hozott jogerős intézkedések elismerési feltételeinek vizsgálata szempontjából, valamint hogy a román határozatok nem összeegyeztethetetlenek az Olaszországban hozott határozatokkal, ebből adódóan pedig nem létezik semmilyen – különösen közrendi – indok, amely akadályát jelentené a román határozat elismerésének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>S. Liberato a Corte d’Appello di L’Aquila (l’aquilai fellebbviteli bíróság) ezen ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság, a Corte suprema di cassazione (semmítőszék, Olaszország) megjegyzi, hogy a Romániában hozott határozat a házassági kötelékre, a szülői felelősségre és a tartási kötelezettségre vonatkozik. A különválásra irányuló, Olaszországban megindított eljárásban ugyanezen kérelmeket fogalmazták meg, a házassági kötelékre vonatkozó kérelem kivételével, amely eltér, mivel az olasz jogrend megköveteli, hogy a házasság felbontását megelőzően a házastársak különválásának jogszabályi feltételei teljesüljenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ez a bíróság először is kifejti, hogy a 2201/2003 rendelet 22. cikkének c) pontja, e rendelet 23. cikkének e) pontja vagy a 44/2001 rendelet 34. cikkének (4) bekezdése alapján nem áll fenn semmilyen indok, amely akadályát képezné a román határozat elismerésének a családi állapot, a szülői felelősség, illetve a tartási kötelezettségek vonatkozásában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Az említett bíróság szerint azután azt kell megvizsgálni, hogy megsértették‑e a perfüggőségre vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket – azaz a 2201/2003 rendelet 19. cikkét és a 44/2001 rendelet 27. cikkét – azon tagállam bíróságai, amelyben az elismerés iránti kérelem tárgyát képező határozatot hozták, és hogy mindkét ilyen rendelkezést megsértette‑e; ezt követően pedig azt, hogy az ilyen jogsértés a nyilvánvaló közrendbe ütközés okán az elismerés akadályát képező oknak minősülhet‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy az uniós jogi perfüggőség azon elv kifejeződése, amelyen a bírósági határozatok tagállamok közötti szabad mozgásának alapját képező bizalmi és együttműködési rendszer is alapul. A perfüggőség három elven, nevezetesen e fogalom önállóságán, az először megkeresett bíróság joghatóságának a később megkeresett bíróság általi ellenőrzésére vonatkozó tilalmon, valamint az először megkeresett bíróság időbeli elsőbbségén alapul, amely kötelező azon bíróság számára, amelyhez később fordultak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az S. Liberato által a román eljárás valamennyi szakaszában – különösen a Curtea de Apel București (bukaresti fellebbviteli bíróság) előtt – hivatkozott perfüggőségi kifogás elutasítására a jogalap, a pertárgy és a felek tökéletes egyezősége alapján került sor, egyrészt a perfüggőség román nemzeti eljárásjogi fogalmának, másrészt pedig a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>perfüggőség<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> 2201/2003 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében foglalt uniós jogi fogalmának alkalmazása alapján. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a román bíróságok megsértették a 2201/2003 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének szövegét, amely azonos módon szabályozza a különválás, a házasság felbontása és a házasság érvénytelenítése iránti kérelmeket és nem követeli meg a jogcímbeli és tárgybeli azonosságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A gyermek tartásának kötelezettségére vonatkozó határozatot illetően a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az okszerűen a szülői felelősségre vonatkozó határozatnak van alárendelve, és attól logikailag és jogilag sem választható el, tekintettel arra, hogy az az elsődleges határozattól függ. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy még akkor is teljesülnek a 44/2001 rendelet 28. cikkének a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> 4/2009/EK tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="007" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 7., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="131" PAGE.FIRST="26" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 131., 26. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="008" PAGE.FIRST="19" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 8., 19. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="281" PAGE.FIRST="29" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 281., 29. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> 3. cikkével összefüggésben értelmezett feltételei, ha ezen utóbbi rendelkezés nem alkalmazandó közvetlenül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A 4/2009 rendelet 76. cikkének harmadik bekezdése értelmében a rendelet <DATE ISO="20110618">2011. június 18</DATE>‑tól alkalmazandó.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint a jogerős román határozatot – amelynek elismerését kérik –, a későbbi megkeresés okán a jogvita elbírálására joghatósággal nem rendelkező bíróság hozta meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy ez a jogsértés nem kizárólag a két tagállam közötti joghatóság meghatározását szolgáló kritérium alkalmazásához, hanem – a perfüggőségnek a tagállamok bírósági határozatainak automatikus elismerését és végrehajtását szolgáló rendszerben betöltött funkciójára tekintettel – olyan uniós eljárási jogi közrendi elv érvényesítéséhez is kapcsolódik, amely a bírósági határozatoknak az Unión belüli jogszerű mozgásában nyilvánul meg. A perfüggőség relevanciája eljárási jogi előírásának alapját képező megelőzési elv ugyanis központi jelentőséggel bír az uniós eljárási jogban, mivel olyan eljárások megindításának megelőzését szolgálja, amelyek kizárólag olyan eljárások eredményének megtámadására irányulnak, amely eljárásokban az először megkeresett és nem vitatott joghatósággal rendelkező bíróság által már meghozott érdemi határozattal a kérelmező nem ért egyet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság arra is hivatkozik, hogy a 2201/2003 rendelet 24. cikke – amely tiltja az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága joghatóságának felülvizsgálatát – a 3–14. cikkben foglalt joghatósági szabályokra, nem pedig az említett rendelet 19. cikke szerinti szabályra hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>E körülmények között a Corte suprema di cassazione (semmítőszék, Olaszország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>1)</NO.P><TXT>A 2201/2003 rendelet 19. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt perfüggőségi szabályok megsértése kizárólag a joghatóság megállapítását érinti‑e, és annak következtében a 2201/2003/EK rendelet 24. cikkét kell alkalmazni, vagy – ellenkezőleg – az a később megkeresett bíróság szerinti tagállamban hozott ítéletnek az elsőként megkeresett bíróság szerinti tagállamban történő elismerésének az eljárási közrend szempontjából fennálló akadályát képezheti, tekintettel arra, hogy a 2201/2003 rendelet 24. cikke kizárólag a 3–14. cikkben szereplő, a joghatóság meghatározására vonatkozó szabályokra hivatkozik, míg az azt követő 19. cikket nem említi?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="10"?><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Ellentétes‑e a 2201/2003 rendelet 19. cikkének kizárólag a joghatóságot meghatározó kritériumként való értelmezése a perfüggőség uniós jogi fogalmával, valamint az eltérést nem engedő, a tagállamok közötti kölcsönös bizalommal és eljárási lojalitással jellemezhető, az automatikus elismerésnek és a határozatok szabad mozgásának kereteket adó közös tér kialakítását biztosító, eljárási közrendi szabályok összességét megállapító szabály funkciójával és céljával?<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Az alapeljárás körülményei között a perfüggőségi szabályok megsértése következményeinek meghatározása szükségessé teszi az értelmezendő rendelkezések összességének, valamint a perfüggőség mechanizmusa végrehajtási feltételeinek előzetes pontosítását.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések átfogalmazásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Meg kell jegyezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a kérdéseit kizárólag a 2201/2003 rendeletre vonatkozóan teszi fel, noha az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárásnak nemcsak a szülői felelősség, hanem az e rendelet hatálya alá nem tartozó tartási kötelezettség is a tárgyát képezi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A kérdés átfogalmazására irányuló e javaslat tekintetében lásd a Bíróság által a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170215">2017. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>W és V</NAME.CASE> ítéletben alkalmazott átfogalmazást (<NO.CASE>C‑499/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:118">EU:C:2017:118</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Következésképpen az előterjesztett kérdéseket a 44/2001 rendelet 5. cikkének 2. pontját érintve kell átfogalmazni, amely azért alkalmazandó, mert a keresetek megindítására <DATE ISO="20110618">2011. június 18‑át</DATE> megelőzően került sor.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Az elsődleges kereseti kérelmet <DATE ISO="20070522">2007. május 22‑én</DATE> nyújtották be a Tribunale di Teramohoz (teramói bíróság), amely a <DATE ISO="20120119">2012. január 19‑i</DATE> határozatával elhalasztotta a járulékos kereseti kérelmek vizsgálatát, és azokról a <DATE ISO="20130708">2013. július 8‑i</DATE> nem jogerős határozatával döntött.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Meg kell állapítani azt is, hogy előzetes döntéshozatalra előterjesztett, együttesen vizsgálandó két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 44/2001 rendelet 35. cikkének (3) bekezdését és a 2201/2003 rendelet 24. cikkét lehet‑e úgy értelmezni, hogy azok nem tiltják meg, hogy a 44/2001 rendelet 27. cikkében és a 2201/2003 rendelet 19. cikkében szereplő perfüggőségi szabályok azon bíróság általi megsértése, amelyhez később fordultak, jogalapként szolgáljon az e bíróság által hozott határozat elismerésének megtagadásához a megkeresett tagállam – az uniós jogrendben lényegesnek tekintett eljárási szabályokat tartalmazó – közrendjével való összeegyeztethetetlenség alapján.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="11"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 44/2001 rendelet és a 2201/2003 rendelet által a perfüggőség esetére előírt mechanizmus azonosságáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Ez a két rendelet perfüggőség esetén a joghatóság hiányának megállapítását írja elő azon bíróság számára, amelyhez később fordultak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Megfigyelhető, hogy a bírósághoz fordulás időrendje tiszteletben tartásának kötelezettsége a 4/2009 rendelet 12. cikkében is megjelenik, amely szigorúbb, mint a 2201/2003 rendelet 19. cikke, mivel a jogalap, a pertárgy és a felek hármas azonosságát követeli meg. Ugyanez igaz három másik rendelet, azaz az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, <DATE ISO="20120704">2012. július 4‑i</DATE> 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="201" PAGE.FIRST="107" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 201., 107. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="344" PAGE.FIRST="3" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 344., 3. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="060" PAGE.FIRST="140" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 60., 140. o.</REF.DOC.OJ>), a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20160624">2016. június 24‑i</DATE> (EU) 2016/1103 tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="183" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 183., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="113" PAGE.FIRST="62" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 113., 62. o.</REF.DOC.OJ>; HL 2018. L 1567., 36. o.), valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20160624">2016. június 24‑i</DATE> (EU) 2016/1104 tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="183" PAGE.FIRST="30" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 183., 30. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="113" PAGE.FIRST="62" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 113., 62. o.</REF.DOC.OJ>) 17. cikke vonatkozásában is. E két utóbbi rendelet értelmében az eljárás perfüggőség miatti felfüggesztése esetén <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>a jogvita ügyében eljáró valamely bíróság kérésére bármely más eljáró bíróság késedelem nélkül tájékoztatja az említett bíróságot arról, hogy mikor indította meg az eljárást<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20121212">2012. december 12‑i</DATE> 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 351. 1. o.</REF.DOC.OJ>) 29. cikke hasonlóképpen szól. Meg kell jegyezni, hogy az Európán kívüli perfüggőség esetére az e rendelet 33. cikkében előírt mechanizmus – amely egy nagyobb mértékű újítást jelent – nem összehasonlítható.</P></NOTE> A Bíróság megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>a 2201/2003 rendelet[<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Ez a rendelet hatályon kívül helyezte a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20000529">2000. május 29‑i</DATE> 1347/2000/EK tanácsi rendeletet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="160" PAGE.FIRST="19" DATE.PUB="2000">HL 2000. L 160., 19. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 209. o.). E rendelet 11. cikkének (2) bekezdése kizárólag a házasság felbontása vonatkozásában írt elő a pertárgy, a jogalap és a felek hármas azonosságától eltérő feltételeket.</P></NOTE>] 19. cikkének megfogalmazása nagyon hasonlít a 44/2001 rendelet 27. cikkéhez, amely a[z] […] Egyezmény 21. cikkének helyébe lépett[<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Az új tagállamoknak az alábbi egyezményhez való csatlakozásáról szóló későbbi egyezményekkel módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27‑i</DATE> egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="027" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1998">HL 1998. C 27., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE>], és az e két utóbbi cikkben foglaltakkal egyenértékű mechanizmust ír elő a perfüggőségi esetek kezelésére. Következésképpen figyelembe kell venni a Bíróságnak az utóbbi cikkekre vonatkozó megfontolásait.<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>A</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑489/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:654">EU:C:2015:654</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A perfüggőség esetére létrehozott mechanizmusról és annak céljáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ahogyan azt már a Bíróság is megállapította a 2201/2003 rendeletet illetően, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>az uniós jogalkotó […] a perfüggőség eseteinek megoldása céljából egyértelmű és hatékony mechanizmust kívánt létrehozni (lásd a 44/2001 rendelettel kapcsolatos analógia útján: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Cartier parfums‑lunettes és Axa Corporate Solutions assurances</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑1/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:109">EU:C:2014:109</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>)<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>A</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑489/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:654">EU:C:2015:654</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Ez a mechanizmus, amely <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>a bírósághoz fordulás időrendi sorrendjén alapul<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>A</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑489/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:654">EU:C:2015:654</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>, azt jelenti azon bíróság számára, amelyhez később fordultak, hogy hivatalból függessze fel az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez először fordultak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bíróság pontosította, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/>azon bíróság joghatóságának [a 2201/2003] rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében való megállapításához, amelyhez elsőként fordultak, elegendő, ha az elsőként eljáró bíróság nem állapította meg hivatalból a joghatóságának hiányát, és azt korábban vagy azon álláspont e bíróság elé terjesztésének időpontjáig, amely a nemzeti eljárásjoga értelmében első érdemi védekezésnek tekintendő, egyik fél sem vitatta (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Cartier parfums‑lunettes és Axa Corporate Solutions assurances</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑1/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:109">EU:C:2014:109</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>)<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>A</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑489/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:654">EU:C:2015:654</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A 44/2001 rendelet 27. cikkére alapozott ezen értelmezés a 2201/2003 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének alkalmazására egyaránt érvényes. Ez a megoldás lehetővé teszi azon esetek megoldását, amikor az a bíróság, amelyhez elsőként fordultak, nem határozott kifejezetten a joghatóságáról.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Pontosabban, ahogyan azt a Bíróság javasolta, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/>[a] nemzeti jogában előírt lehetőségek szerint a később megkeresett bíróság, amennyiben ugyanazon felek között két eljárás van folyamatban, a perfüggőségi kifogásra hivatkozó féltől érdeklődhet az állítólagos eljárásról és a kérelem tartalmáról. Emellett e bíróság, figyelembe véve azt, hogy a 2201/2003 rendelet a bíróságok közötti együttműködésre és kölcsönös bizalomra épül, tájékoztathatja az elsőként megkeresett bíróságot a nála előterjesztett kérelemről, felhívhatja ez utóbbi figyelmét a perfüggőség esetleges fennállására, kérheti ez utóbbit, hogy tájékoztassa az előtte fekvő kérelemmel kapcsolatos információkról, és hogy foglaljon állást a 2201/2003 rendelet értelmében vett joghatóságáról, illetve hogy közöljön vele minden, e tekintetben már elfogadott határozatot. Végül a később megkeresett bíróság tagállamának központi hatóságához fordulhat.<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101109">2010. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Purrucker</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:665">EU:C:2010:665</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). E tekintetben a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes európai igazságügyi hálózat (RJECC) elsődleges szerepet játszik az igazságügyi együttműködés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a perfüggőségre vonatkozó, illetve a 2201/2003 rendelet 15. cikke szerinti rendelkezések alkalmazása esetén.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>A 2201/2003 rendelet 19. cikkében foglalt perfüggőségi szabályok kötelező jellegét azok célja igazolja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Ugyanez vonatkozik a 44/2001 rendelet 27. cikkére, szemben az eljárások összefüggése esetén alkalmazandó szabályokkal (e rendelet 28. cikke). Meg kell jegyezni, hogy a 2201/2003 rendelet – a korábbi 1347/2000 rendelethez hasonlóan – nem tartalmaz az eljárások összefüggésére vonatkozó különös rendelkezést.</P></NOTE> A Bíróság rámutatott arra, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/>e szabályok annak elkerülésére irányulnak, hogy a különböző tagállamok bíróságai előtt párhuzamos eljárások legyenek folyamatban, és ebből egymással összeegyeztethetetlen határozatok következzenek<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>A</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑489/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:654">EU:C:2015:654</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>E szabályok a tagállamokban hozott határozatok <HT TYPE="ITALIC">ipso iure</HT> elismerése elvének végrehajtásához járulnak hozzá, amely elv pedig a kölcsönös bizalom elvén alapul.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A perfüggőség feltételeiről és azoknak az alapeljárásban történő alkalmazásáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a perfüggőség esetének meghatározására – különösen a 44/2001 rendeletben és a 2201/2003 rendeletben – alkalmazott fogalmakat egymástól függetlennek kell tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Így a szülői felelősség tárgyában a Bíróság erre az elvre kifejezetten emlékeztetett a 2201/2003 rendelet által elérni kívánt célokra, illetve arra alapozva, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/>e rendelet 19. cikkének (2) bekezdése, ahelyett hogy a <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0038" ID="QS0038"/>perfüggőség<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="00AB" ID="QE0038"/> kifejezésre utalna, amint az a tagállamok különböző nemzeti jogrendjeiben használatos, több anyagi feltételt állapít meg a fogalommeghatározás elemeiként<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101109">2010. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Purrucker</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:665">EU:C:2010:665</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A házassági kötelékkel kapcsolatos kérelmek területén a 2201/2003 rendelet 19. cikke (1) és (2) bekezdésének összehasonlításából következik, hogy a felekre vonatkozik az az egyetlen feltétel, amelyet egy párhuzamos eljárás fennállásának megállapítása érdekében vizsgálni kell. A Bíróságnak alkalma nyílt ennek kifejezett megállapítására a <DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> A ítéletben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑489/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:654">EU:C:2015:654</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>. Meg kell jegyezni, hogy ezen ítélet meghozatalára az alapeljárásban eljáró érintett román bíróság jogerős ítéletét követően több mint két évvel került sor. Ebben az időpontban azonban a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0039" ID="QS0039"/>perfüggőség<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> fogalmának önálló jellegét a Bíróság már több ítéletében is megállapította.</P></NOTE> A Bíróság így megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0040" ID="QS0040"/>fennállhat a perfüggőség abban az esetben, ha […] két különböző tagállam bíróságához fordultak, az egyikhez különválás iránti eljárást, a másikhoz házasságfelbontás iránti eljárást indítva, illetve ha mindkét bírósághoz házasságfelbontás iránti kérelemmel fordultak<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Ezen ítélet 33. pontja. Ezeket az eseteket <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0041" ID="QS0041"/><HT TYPE="ITALIC">quasi</HT> perfüggőségnek<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0042" ID="QS0042"/>álperfüggőségnek<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> is minősítik. Ezt a fogalmat alkalmazza M. A. Borrás is itt: Rapport explicatif relatif à la convention établie sur la base de l’article K. 3 du traité sur l’Union européenne concernant la compétence, la reconnaissance et l’exécution des décisions en matière matrimoniale (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="221" PAGE.FIRST="27" DATE.PUB="1998">HL 1998. C 221., 27. o.</REF.DOC.OJ>, különösen 54. pont). Ez a magyarázat az 1347/2000 rendelet 11. cikkére vonatkozik, amelynek lényegét egyszerűsített formában a 2201/2003 rendelet 19. cikke is átvette, egyedül azt követelve meg, hogy a házasság felbontására, érvénytelenítésére és a különválásra vonatkozó eljárások – eljárási pozíciójuktól függetlenül – ugyanazon felekre vonatkozzanak.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Ha a házassági kötelékre vonatkozó eljárás során a szülői felelősségre vonatkozó kérelmet is előterjesztettek, a különválásra vonatkozó perfüggőségi szabályok alkalmazandók.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd ebben az értelemben: Gaudemet‑Tallon, H., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0043" ID="QS0043"/>Divorce – Divorce prononcé en France – Introduction – Compétence des tribunaux français – Particularités de l’instance<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>, <HT TYPE="ITALIC">JurisClasseur</HT> – Droit international, LexisNexis, Párizs, 2017. márciusi füzet 547–10., különösen 135. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Ugyanez vonatkozik a tartással kapcsolatos ügyekre, amennyiben a kérelem <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0044" ID="QS0044"/>kimenetele [a] személyi állapotot érintő eljárástól függ<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> a 44/2001 rendelet 5. cikkének 2. pontja értelmében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A házasság felbontásának megállapítását követően – a 2201/2003 rendelet 12. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásától függően – e rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben szükséges a pertárgy és a jogalap azonosságának feltételének teljesülése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>E fogalmak értelmezése tekintetében lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101109">2010. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Purrucker</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:665">EU:C:2010:665</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0067">67.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Példaként lásd továbbá: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Mercredi</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑497/10 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:829">EU:C:2010:829</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A tartási kötelezettségre vonatkozó kérelem tekintetében a 44/2001 rendelet 27. cikkében szereplő és a jelen ügyben is alkalmazandó perfüggőségi szabályok megkövetelik a pertárgy, a jogalap és a felek azonosságának vizsgálatát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Ezenkívül megjegyzendő, hogy továbbra is fennáll az azon bíróság számára biztosított elsőbbség, amelyhez elsőként fordultak, amennyiben az nem állapította meg – a 2201/2003 rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a 2201/2003 rendelet 25. cikke alkalmazásában egyik vagy másik bíróság kezdeményezésére az ügy tárgyalására alkalmasabb bíróság joghatósága élvez elsőbbséget.</P></NOTE> 17. cikkének megfelelően az eljárás minden szakaszában kötelezően vizsgálandó<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>A szülői felelősséggel kapcsolatos vizsgálatnak, illetve az ezzel kapcsolatos határozatok indoklásának fontossága tekintetében lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100715">2010. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Purrucker</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑256/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:437">EU:C:2010:437</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170215">2017. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>W és V</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑499/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:118">EU:C:2017:118</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az eljárás valamennyi szakaszában elvégzendő vizsgálat tekintetében hasonlóság fedezhető fel a következőkkel: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141112">2014. november 12‑i</DATE> <NAME.CASE>L</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑656/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2364">EU:C:2014:2364</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); a folyamatban lévő iq ügy (C‑478/17), amely a 2201/2003 rendelet 15. cikkének alkalmazásával kapcsolatos. Lásd: Wathelet főtanácsnok ezen ügyre vonatkozó indítványa (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑478/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:552">EU:C:2018:552</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> – joghatóságának hiányát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Így az alapeljárásban a román bírósághoz való fordulástól kezdődően alkalmazandó, a perfüggőség esetére előírt mechanizmust ennek a bíróságnak alkalmaznia kellett a különválással kapcsolatos döntés vonatkozásában és annak az azon gyermekre gyakorolt következményei vonatkozásában egyaránt, aki – az olasz bíróság joghatóságáról való megállapodás eredményeként – Romániában tartózkodott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>A 2201/2003 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a joghatóságról való megállapodás azt feltételezi, hogy az anya nem vitatja az olasz bíróság joghatóságát (lásd a jelen indítvány 23. pontját), valamint hogy az olasz bíróság meggyőződik arról, hogy a joghatósága szolgálja legjobban a gyermek mindenek felett álló érdekét (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141001">2014. október 1‑jei</DATE> <NAME.CASE>E</NAME.CASE> ítélet [<NO.CASE>C‑436/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2246">EU:C:2014:2246</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>]). Lásd: a Bíróság elnökének <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180116">2018. január 16‑i</DATE> <NAME.CASE>PM</NAME.CASE> végzése (<NO.CASE>C‑604/17</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:10">EU:C:2018:10</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180419">2018. április 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Saponaro és Xylina</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑565/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:265">EU:C:2018:265</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0033">33</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Márpedig a Curtea de Apel București (bukaresti fellebbviteli bíróság) <DATE ISO="20130612">2013. június 12‑i</DATE> ítéletéből következik, hogy a román bíróság S. Liberato házassági kötelékkel kapcsolatos kérelmekre alapozott perfüggőségi kifogásának elutasításával helytelenül alkalmazta az uniós jogot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd a jelen indítvány 25. és 26. lábjegyzetét.</P></NOTE> Először ugyanis a perfüggőség és a jogerő feltételeit megállapító román nemzeti jogra hivatkozott, majd úgy vélte, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0045" ID="QS0045"/>[a] [2201/2003 rendelet] 19. cikkének szövegéből – amely egyértelműen sorolja fel a perfüggőség három esetét, azaz <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0046" ID="QS0046"/>a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó, ugyanazon feleket érintő kérelmek<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="00AB" ID="QE0046"/> – világosan következik, hogy a két párhuzamos kérelemnek egyetlen tárgya lehet a három közül, nem pedig két különböző a rendelkezés szövege által kifejezetten felsoroltak közül. […] [A] jelen ügyben a két kérelem tárgya – azaz a különválás Olaszországban, illetve a házasság felbontása Romániában – eltérő, ez pedig kizárja a 2201/2003 rendelet 19. cikkének alkalmazását. Helyesen állapította meg a fellebbviteli bíróság, hogy a román rendszer nem ismeri a különválás intézményét. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy nem lehet helye egy másik tagállam bíróságai előtt benyújtott ilyen kérelemmel való <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0047" ID="QS0047"/>azonosságnak<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="00AB" ID="QE0047"/>. Meg kell jegyezni, hogy még ha ez az intézmény létezne is, a házasság felbontása és a különválás nem azonos.<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy az S. Liberato által az eljárás valamennyi szakaszában hivatkozott perfüggőségi kifogás ezen, a különválásra vonatkozó kérelemhez kapcsolódó joghatóságról való megállapodáson alapult, nem pedig a szülői felelősséggel vagy tartással kapcsolatos ügyekre alkalmazandó szabályokon.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>E tekintetben megjegyezhető, hogy azt követően, hogy az olasz bíróság <DATE ISO="20120119">2012. január 19‑én</DATE> kihirdette a házassági kötelékre vonatkozó határozatot,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Úgy tűnik, hogy a különválásra vonatkozó határozat kihirdetésének következményeit nem vitatták, jóllehet ezen időpontot követően két határozatot is hoztak Romániában, nevezetesen a <DATE ISO="20121203">2012. december 3‑i</DATE> ítéletet és az S. Liberato által benyújtott fellebbezést elutasító <DATE ISO="20130612">2013. június 12‑i</DATE> ítéletet.</P></NOTE> a perfüggőség kérdésének vizsgálata határozottan nehezebbé vált.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>A 2201/2003 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis a megállapodás útján megállapított joghatóság azonnal megszűnik, amint a szülői felelősségre vonatkozó határozat jogerőre emelkedik. Egyébként – amint azt a Bíróság a 2201/2003 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180628">2018. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>HR</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑512/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:513">EU:C:2018:513</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat) megállapította – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0048" ID="QS0048"/>[a]z uniós jogalkotó úgy ítélte meg […], hogy a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez földrajzilag közel lévő bíróság van a legmegfelelőbb helyzetben ahhoz, hogy mérlegelje a gyermek érdekében hozandó intézkedéseket<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>.</P></NOTE> Az ugyanis többé csak annyiban merülhetett fel a szülői felelősség vonatkozásában, amennyiben ez a bíróság megállapította joghatóságát. Ez véleményem szerint kizárólag a 2201/2003 rendelet 12. cikke (2) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezések értelmezéséből következhet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>A Bíróság nem határozott kifejezetten e rendelkezés alkalmazásáról. Ugyanebben az értelemben lásd: Wathelet főtanácsnok iq ügyre vonatkozó indítványa (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑478/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:552">EU:C:2018:552</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Ez az értelmezés Pataut, É. és Gallant, E. kommentárján alapulhat, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0049" ID="QS0049"/>Article 12: Prorogation of jurisdiction<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>, itt: Magnus, U. és Mankowski, P., <HT TYPE="ITALIC">European Commentaries on Private International Law, Brussels IIbis Regulation</HT>, IV. kötet, Sellier European Law Publishers, Otto Schmidt, Cologne, 2017., 41. pont (160. o.). Erre az elméletre nem hivatkozik Joubert, N., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0050" ID="QS0050"/>Autorité parentale – Conflits de juridictions<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>, <HT TYPE="ITALIC">JurisClasseur</HT> – Droit international, LexisNexis, Párizs, 2009. márciusi füzet, 549–20., különösen 44. pont.</P></NOTE> amelyet – meglátásom szerint – a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével kell összekapcsolni, amely érdek az eljárás kezdetén – az anya hozzájárulásával – igazolta a joghatóságról való megállapodást.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Ezen elemzés és a következőben kifejtett között hasonlóság fedezhető fel: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141001">2014. október 1‑jei</DATE> <NAME.CASE>E.</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑436/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2246">EU:C:2014:2246</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170215">2017. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>W és V</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑499/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:118">EU:C:2017:118</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Amennyiben e feltételek fennállása szükséges az olasz bíróság arra vonatkozó joghatóságának igazolásához, hogy járulékosan határozzon a – perfüggőségnek véget vető – román döntés elismeréséről, a kérdést előterjesztő bíróság feladata meggyőződni arról, hogy ezek vizsgálatára sor került.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Véleményem szerint az utolsóként eljáró olasz bíróság határozatából világosan ki kell tűnnie, hogy a határozathozatalra a gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel, a 2007‑ben az első olasz bírósághoz való fordulást követően megállapított joghatóságról való megállapodás vizsgálatát követően kerül sor.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességének fényében kell pontosítani, hogy a perfüggőségi szabályok megsértéséből milyen következményeket kell levonni az alapeljárás körülményeire tekintettel.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A perfüggőségi szabályok megsértésének következményei</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt meg kell jegyezni az alapeljárás egyedi körülményeit. Annak a bíróságnak kell ugyanis a másodikként megkeresett bíróság által hozott jogerős határozat elismerésére vonatkozó járulékos kérelemről döntenie, amelyhez elsőként fordultak, és amelynél függőben vannak az ugyanazon feleket érintő egyező kérelmek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Emlékeztetésképpen: a felek azonossága a tartási ügyekkel kapcsolatos kérelmek esetében szükséges. A házassági kötelékre vonatkozó kérelem esetében az olasz bíróság jogerős határozatot hozott.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Következésképpen ezen egyedüli okból – ellentétben azzal, amit az Európai Bizottság állít – nem ültethető át az alapeljárásra a Bíróságnak a <DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> Mercredi ítélet alapjául szolgáló ügyben hozott határozata,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑497/10 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:829">EU:C:2010:829</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> amely szerint perfüggőség esetén a később megkeresett bíróság által a szülői felelősségre vonatkozóan – az eljárás felfüggesztése kötelezettségének megsértésével<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd ezen ítélet 68. és 69. pontját.</P></NOTE> – hozott határozat <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0051" ID="QS0051"/>nem érintené<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> az azon bíróság által meghozandó határozatot, amelyhez elsőként<?PAGE NO="15"?> fordultak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd az említett ítélet 70. pontját.</P></NOTE> A Bíróság ugyanis a <DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> Mercredi ítélet 67. pontjában megállapította,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑497/10 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:829">EU:C:2010:829</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> hogy nem volt jogerős az azon bíróság által hozott vitatott határozat, amelyhez később fordultak. Ezenkívül a gyermek tartózkodási helyével kapcsolatos bizonytalanság, valamint a visszavitelére irányuló eljárással való átfedés szintén egyedi megoldást tesznek szükségessé ebben az ügyben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Ennélfogva az alapeljárásban a perfüggőségi szabályok megsértésének kérdését az elismerést kizáró – a 2201/2003 rendelet és a 44/2001 rendelet szerinti – okokra tekintettel kell vizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>A függőben lévő eljárásban – amelynek már nem tárgya a különválás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Egy, a házasság felbontására vonatkozó határozat és egy, a különválásra vonatkozó határozat összeegyeztethetetlenségének hiánya tekintetében lásd: M. A. Borrásnak a 26. lábjegyzetben hivatkozott magyarázó jelentése, különösen 71. pont.</P></NOTE> – a kérdést előterjesztő bíróság helyesen állapította meg, hogy a 2201/2003 rendeletben előírt, az elismerést kizáró okok közül egyedül a 2201/2003 rendelet 23. cikkének a) pontja szerinti, az azon tagállam közrendjével való nyilvánvaló ellentét kritériuma vizsgálandó e rendelet 24. cikkével összefüggésben, ahol a szülői felelősség vonatkozásában hozott határozat elismerését kérik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Ugyanez vonatkozik a tartási kötelezettségre is. A 44/2001 rendelet 34. cikkének 1. pontja és 35. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.</P></NOTE> A rendelet 24. cikke ugyanis kizárja a közrendre vonatkozó kritériumnak az említett rendelet 3–14. cikke szerinti joghatósági szabályokra történő alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>A Bíróság már vizsgálta ezt a kérdést a P ítéletben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Az ebben az ügyben szereplő körülmények<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>A vitatott határozatot az a bíróság hozta, amelyhez elsőként fordultak. A jogvita a gyermek tartózkodási helyére, és következésképpen e bíróság joghatóságára, valamint arra az állításra vonatkozott, hogy ez a bíróság a 2201/2003 rendelet 15. cikkében foglalt kötelezettségeinek megsértésével határozott.</P></NOTE> és az alapeljárás körülményei közötti különbség nem tűnik számomra lényegesnek, mivel egyrészt a Bíróság határozata a joghatósággal vagy a párhuzamos eljárások összehangolásával kapcsolatos szabályok és azon szabályok egymáshoz való viszonyára vonatkozik, amelyek lehetővé teszik a valamelyik tagállamban hozott határozatok elismerésének megtagadását, másrészt az a <DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> Diageo Brands ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑681/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:471">EU:C:2015:471</NO.ECLI></REF.DOC.ECR> (40–42. és 44. pont).</P></NOTE> szereplőkkel lényegében azonos általános elveken alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>A P ítéletben a Bíróság kifejezte azon szándékát, hogy el tudja fogadni a határozat elismerésének kifogásolását lehetővé tevő indokoknak a – 44/2001 rendelet alkalmazásának esetével megegyező – megszorító értelmezését, ami a két alkalmazandó rendelet okán célszerűen igazolja az alapeljárásra nézve, hogy ennek a határozatnak kiindulópontként kell szolgálnia a kérdést előterjesztő bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>A Bíróság egyrészt emlékeztetett arra, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0052" ID="QS0052"/>[a 2201/2003] rendelet [a] (21) preambulumbekezdése szerint azon az elgondoláson alapul, hogy a tagállamokban meghozott határozatok elismerését és végrehajtását a kölcsönös bizalom elvére kell alapozni, és az elismerés megtagadásának jogalapját a szükséges minimális szinten kell tartani<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>A P ítélet 35. pontja.</P></NOTE>, másrészt arra, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0053" ID="QS0053"/>[e]bben a rendszerben a 2201/2003 rendelet 23. cikkét, amely megállapítja a szülői felelősségére vonatkozó határozatok elismerését kizáró okokat, szigorúan kell értelmezni, minthogy akadályt képez az említett rendelet […] egyik alapvető célkitűzésének megvalósítása előtt<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>A P ítélet 36. pontja. Nemrégiben a Bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170215">2017. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>W és V</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑499/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:118">EU:C:2017:118</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat) emlékeztetett arra, hogy a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elve <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0054" ID="QS0054"/>egy valóságos jogi térség létrehozásához elengedhetetlen alapelv<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>, amely a 2201/2003 rendelet (2) preambulumbekezdéséből következik.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Ezek a célok és elvek igazolták, hogy az uniós jogalkotó a 2201/2003 rendelet 24. cikkében kimondja a tagállami bíróság joghatósága bármiféle felülvizsgálatának tilalmát,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Ez a tilalom a rendeletek többségében megjelenik, mivel az a kölcsönös bizalom elvével egylényegű. Lásd különösen az 1215/2012 rendelet 45. cikkének (3) bekezdését, valamint a 2016/1103 rendelet és a 2016/1104 rendelet 39. cikkét. A Bíróság számára ez alapelvként szolgál, lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20000328">2000. március 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Krombach</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑7/98</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2000:164">EU:C:2000:164</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0055" ID="QS0055"/>kifejezetten [pontosítsa], hogy ugyanezen rendelet 23. cikkének a) pontja nem alkalmazható ilyen felülvizsgálat elvégzéséhez<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>Lásd a P ítélet 42. pontját.</P></NOTE> a rendelet 3–14. cikkére hivatkozva.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>Megfigyelhető, hogy e cikk megfogalmazása eltér a 44/2001 rendelet 35. cikkének (3) bekezdésétől, amely a következő általános módon fogalmaz: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0056" ID="QS0056"/>[…] a származási tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A közrendnek a 34. cikk 1. pontjában említett vizsgálata a joghatósággal kapcsolatos szabályokra nem alkalmazható.<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/></P></NOTE> Ez a kiindulópont – amelytől sem közvetve, sem közvetlenül nem lehet eltérni – a joghatósági szabályok egységesítéséből, valamint abból a vélelemből is következik, hogy ezeket a szabályokat a bírósághoz forduláskor valamennyi bíróság megfelelően vizsgálja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Mindezen indokok alapján a Bíróság a P ítéletben kiterjesztette a tagállam közrendjével való összeegyeztethetetlenségen alapuló kritérium alkalmazásának tilalmát a 2201/2003 rendelet 15. cikkére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Lásd a P ítélet 45. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Mindazonáltal, bár e rendelet 19. cikke – a 15. cikkhez hasonlóan – az említett rendelet <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0057" ID="QS0057"/>Joghatóság<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> című II. fejezetében szerepel, az nem az 1. és 2. szakaszban található, joghatóságot meghatározó különös rendelkezéseket egészíti ki, mivel a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0058" ID="QS0058"/>[k]özös rendelkezések[re]<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> vonatkozó 3. szakaszban található.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Ugyanakkor úgy vélem, hogy a P ítéletben elfogadott megoldását kell átültetni. Amikor ugyanis az a bíróság, amelyhez elsőként fordultak, az elismerésre vonatkozó járulékos kérelemről határoz, és megvizsgálja a perfüggőségi szabályoknak az azon bíróság általi helyes alkalmazását, amelyhez később fordultak, illetve ennek következtében azokat az okokat, amelyek miatt nem állapította meg joghatóságának hiányát, ennek ellenőrzésével a saját joghatóságát vizsgálja felül. Márpedig a 2201/2003 rendelet 24. cikke ezt tiltja számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Ráadásul a joghatósági szabályok korábban bemutatott végrehajtási feltételei miatt ez a vizsgálat nem szorítkozhatna a bírósághoz fordulás időpontjának vizsgálatára. Következésképpen az e szabályok megsértése súlyosságának mérlegelése a határozat elismerésének szakaszában szintén problémásnak bizonyulhat. Elképzelhető ugyanis – különösen a szülői felelősségre vonatkozó ügyek és a joghatóságról való megállapodás esetében –, hogy a bíróságok közötti egyeztetés eredményeként az a bíróság, amelyhez elsőként fordultak, a joghatóság hiányát állapítja meg, különösen a joghatósági kritériumok, nevezetesen a gyermek tartózkodási helyével való közelség és a gyermek mindenek felett álló érdeke miatt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>Lásd: a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180628">2018. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>HR</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑512/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:513">EU:C:2018:513</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Ezenkívül – ahogyan azt a Bíróság a P ítéletben megállapította – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0059" ID="QS0059"/>a megkeresett állam bírósága – anélkül, hogy ne vonná kétségbe a 2201/2003 rendelet célját – nem tagadhatja meg egy valamely másik tagállamból származó határozat elismerését pusztán azzal az indokkal, hogy úgy ítéli meg, hogy e határozatban tévesen alkalmazták a nemzeti vagy az uniós jogot<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Lásd a P ítélet 46. pontját, amely egy határozat felülvizsgálatának tilalmán alapuló állandó szabályra emlékeztet (lád különösen a 44/2001 rendelet 36. cikkét és 45. cikkének (2) bekezdését, valamint a 2201/2003 rendelet 26. cikkét).</P></NOTE>. Így számomra nehéznek tűnik<?PAGE NO="17"?> annak igazolása, hogy párhuzamos eljárások esetében a kollízió<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090716">2009. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Hadadi</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑168/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:474">EU:C:2009:474</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141009">2014. október 9‑i</DATE> <NAME.CASE>C</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑376/14 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2268">EU:C:2014:2268</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) használt kifejezés.</P></NOTE> megoldásának hibáját szigorúbban bírálják el, mint a joghatóság vizsgálatának hiányát,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Példaként lásd: P ítélet; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170215">2017. február 15‑i</DATE> <NAME.CASE>W és V</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑499/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:118">EU:C:2017:118</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>). Lásd továbbá: Joubert, N. észrevételei, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0060" ID="QS0060"/>La résidence de l’enfant du divorce face à la demande de modification de la décision relative à la garde et aux aliments<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue critique de droit international privé</HT>, Dalloz, Párizs, 2018., 138–142. o., különösen 9. pont (140. és 141. o.).</P></NOTE> vagy az annak során elkövetett hibákat, amelyekre a 2201/2003 rendelet 24. cikkében, illetve több más uniós rendeletben foglalt rendelkezések értelmében nem vonatkozik semmilyen felülvizsgálat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Mindezekből azt a következtetést vonom le, hogy annak ellenére, hogy a 2201/2003 rendelet 19. cikke nem tartalmaz kifejezett hivatkozást e rendelet 24. cikkére, ez utóbbit úgy kell értelmezni, hogy az eredetileg eljáró bíróság joghatósága felülvizsgálatának itt kimondott tilalma a perfüggőségi szabályok megsértése esetére egyaránt alkalmazandó.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>E kérdés, illetve a P ítéletben elbírált kérdés fontosságára tekintettel, a 2201/2003 rendelet átdolgozása esetére ajánlatos lehet hozzátenni egy, a 24. cikkel kapcsolatos javaslatot. Megfigyelhető, hogy a joghatósági szabályok vonatkozásában semmilyen módosítást nem nyújtottak be sem az eredeti tervezetben, azaz a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatban (COM(2016) 411 final), sem pedig az Európai Parlament e javaslatra vonatkozó <DATE ISO="20180118">2018. január 18‑i</DATE> jogalkotási állásfoglalásában, amely elérhető a következő internet címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=‑//EP//TEXT+TA+P8‑TA‑2018–0017 + 0+DOC+XML+V0//HU. Az Európai Unió Tanácsa e javaslatra vonatkozó tárgyalásainak utolsó állapotával kapcsolatban lásd: Bulletin Quotidien Europe 12033. szám, <HT TYPE="ITALIC">Agence Europe</HT>, <DATE ISO="20180605">2018. június 5.</DATE>, <DATE ISO="20180602">2.</DATE> o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>A tartással kapcsolatos kérelmek tekintetében meg kell jegyezni, hogy semmilyen, a 44/2001 rendelet 35. cikke (3) bekezdésének szövegéből adódó, nehézség nem merül fel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>Lásd a jelen indítvány 51. lábjegyzetét.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Mindezen megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a 44/2001 rendelet 35. cikkének (3) bekezdését és a 2201/2003 rendelet 24. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok tiltják, hogy a 44/2001 rendelet 27. cikkében és a 2201/2003 rendelet 19. cikkében szereplő perfüggőségi szabályok azon bíróság általi megsértése, amelyhez később fordultak, jogalapként szolgáljon – a megkeresett tagállam közrendjével való összeegyeztethetetlenség alapján – az általa hozott határozat elismerése megtagadásának.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>A teljesség kedvéért szeretném tisztázni, hogy amennyiben a közrendi kritérium alkalmazhatóságának elfogadására kerülne sor, a P ítélet erre nézve is rögzíti az – újra megerősítendő – korlátokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Lásd ezen ítélet 35–39. pontját, valamint a P ítélet 37. és 39. pontjában hivatkozott <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Diageo Brands</NAME.CASE> ítéletet (<NO.CASE>C‑681/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:471">EU:C:2015:471</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), amely a 44/2001 rendelet által szabályozott ugyanezen megoldás alkalmazását teszi lehetővé a tartással kapcsolatos ügyekben.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Ez az ítélet ugyanis olyan elveken alapul, amelyeknek kimondására számos alkalommal sor került az elismerés megtagadása – az ítéletek szabad mozgását szabályozó több rendeletben is szereplő – okainak értelmezése során,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>A 44/2001 rendelet tekintetében közelmúltbeli példaként lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160525">2016. május 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Meroni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑559/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:349">EU:C:2016:349</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> az ítélet továbbá az uniós jogalkotó azon követelményén is alapul, hogy a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozat elismerésének megtagadása esetében a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0061" ID="QS0061"/>gyermek mindenek felett álló érdekét<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Lásd a P ítélet 39. pontját. Lásd továbbá a jelen indítvány 93. pontját.</P></NOTE> vegyék figyelembe, szem előtt tartva a gyermeket érintő határozatok megváltoztatásának állandó lehetőségét.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Következésképpen ismét meg kellene állapítani, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0062" ID="QS0062"/>[a] 2201/2003 […] rendelet 23. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekére figyelemmel, a valamely tagállam jogrendjében lényegi jelentőségűnek tekinthető jogszabály vagy e jogrendben alapvetőnek elismert jog nyilvánvaló megsértése hiányában, e rendelkezés nem teszi lehetővé e tagállam azon bírósága számára, amely úgy tekinti, hogy joghatósággal rendelkezik ahhoz, hogy valamely gyermek feletti felügyeleti jogról határozzon, egy másik tagállam azon bírósága által hozott határozat elismerésének megtagadását, amely az e gyermek feletti felügyeleti jogról határozott.<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>Lásd a P ítélet 54. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a perfüggőségi szabályok megsértése – e szabályoknak a határozatok Unión belüli automatikus elismerésére vonatkozó rendszerben betöltött szerepe miatt – sérti azon eljárási közrendi elvet, amely a határozatok mozgását biztosítja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Márpedig nem fogadható el egy ilyen minősítés, mivel e szabályok jelentősége nem hasonlítható össze azokéval, amelyeket a Bíróság annak megállapítására fogadott el, hogy a határozat elismerése sértené az uniós eljárási közrendet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20000328">2000. március 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Krombach</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑7/98</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2000:164">EU:C:2000:164</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090402">2009. április 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Gambazzi</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑394/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:219">EU:C:2009:219</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160525">2016. május 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Meroni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑559/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:349">EU:C:2016:349</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Egy ilyen mérlegelésnek összhangban kell állnia a korábban bemutatott elvekkel, nevezetesen az elismerés megtagadásának a 2201/2003 rendelet 23. cikkében kimondott indokai korlátozásával, a közrendi klauzulára való hivatkozás kivételes jellegével, és azon tilalommal, hogy a megkeresett tagállam bírósága egyedül azon az alapon tagadja meg a másik tagállamban hozott határozat elismerését, hogy úgy véli, helytelenül alkalmazták az uniós jogot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy az elemzésem milyen hatással bír az instrumentalizált perfüggőségi szabályok jól ismert, a 2201/2003 rendelet által kínált széles körű joghatósági eszközök által támogatott kontextusában, különösen azon esetekben, amikor olyan tagállam bíróságához fordulnak, amelynek joga nem teszi lehetővé a házasság azonnali felbontásának kérelmezését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>A különválásnak a házasság felbontásával való azonosításából, valamint a házasság felbontására irányuló kérelemnek a perfüggőség szabálya miatti elbírálásának késedelméből származó késleltetési taktikák szemléltetésére lásd: Bonomi, A., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0063" ID="QS0063"/>La compétence internationale en matière de divorce, quelques suggestions pour une (improbable) révision du règlement Bruxelles II bis<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue critique de droit international privé</HT>, Dalloz, Párizs, 2017., 511–534. o., különösen 528–530. o. (a) pont), valamint a 80. lábjegyzetben szereplő hivatkozás Mankowski, P., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0064" ID="QS0064"/>Article 19: Lis pendens and dependent actions<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/>, Magnus, U. és Mankowski, P., i. m., 37. pont (249. és 250. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Így a családi ügyekre alkalmazandó rendeletekre nem vonatkoztatható megoldás rendkívül széles alkalmazási körére tekintettel az is kijelenthető, hogy a határozatok <HT TYPE="ITALIC">ipso iure</HT> elismerése elvének pillérei jelentősen megrendülhetnek a számos uniós rendeletben szereplő kötelező szabály jogkövetkezményének hiánya miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Ugyanakkor alaptalan egy ilyen félelem, amennyiben ezek a rendeletek éppen a tagállamok bíróságai közötti együttműködésen és kölcsönös bizalmon alapulnak, továbbá amennyiben ugyanazt a logikát kell elfogadni, mint amely meghatározza a tagállamokban hozott határozatok elismerését és végrehajtását is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P>Ebben az értelemben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Diageo Brands</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑681/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:471">EU:C:2015:471</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Következésképpen elvileg nem képzelhető el a perfüggőségi szabályok megsértése eseteinek megtöbbszöröződése, annál is inkább, hogy a tagállamok bíróságai – szemben a román bírósággal az alapeljárásban – 2015 óta ismerik a 2201/2003 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének értelmezését, és az alapeljárásnak köszönhetően a jövőben rendelkezni fognak a Bíróságnak a családi jogviták esetében alkalmazandó perfüggőségi szabályok végrehajtási feltételeire és módjaira vonatkozó kiegészítő értelmezésével.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>Ezt az értelmezést a Bíróság által – a tartási kötelezettségekre vonatkozó ügyek esetében <DATE ISO="20110618">2011. június 18.</DATE> óta alkalmazandó – 4/2009 rendeletre vonatkozóan már meghozott határozatokkal kell összevetni.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="19"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Egyébiránt ki kell emelni, hogy a bíróságoknak lehetőségük van az eljárások kollíziójából adódó nehézségek megelőzésére az igazságügyi együttműködésnek és a bíróságok közötti párbeszédnek köszönhetően, ahogyan azt a korábbiakban leírtam,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>Lásd a jelen indítvány 50. pontját.</P></NOTE> hivatkozva az 1215/2012 rendelet 29. cikke (2) bekezdésének, valamint a 2016/1103 rendelet és a 2016/1104 rendelet 17. cikkének rendelkezéseire is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>E tekintetben lásd: Niboyet, M.‑L., és Geouffre de la Pradelle, G. nagyon érdekes javaslatai, <HT TYPE="ITALIC">Droit international privé</HT>, 6. kiadás, Librairie générale de droit et de jurisprudence, Collection <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0065" ID="QS0065"/>Manuels<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/>, Párizs, 2017., 621. és 622. pont (424–426. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Úgy vélem továbbá, hogy a szülői felelősség vonatkozásában a gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel – amelynek valamennyi megoldást vezérelnie kell<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P>Az eljárás perfüggőség miatti felfüggesztése – az elsőként megkeresett bíróság válaszának hiánya esetében a Bíróság által rögzített – korlátainak szemléltetésére lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101109">2010. november 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Purrucker</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:665">EU:C:2010:665</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0082">82</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0084">84.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Ezen elv határozottabb kijelentését szintén lásd a Tanácsnak a 2201/2003 rendelet átdolgozására irányuló, a jelen indítvány 57. lábjegyzetében hivatkozott javaslatában.</P></NOTE> – kötelező a határozatok elismerése nehézségeinek megelőzése. E tekintetben az alapeljárásban célszerű lett volna annak lehetővé tétele a Bíróság számára, hogy korábban határozzon<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>Megfigyelendő, hogy a jelen esetben a 2006 februárjában született és 2006 októberétől Romániában élő gyermeket érintő, szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos kérelmek tekintetében az eljárás tizenegy éve függőben van Olaszországban (a 2007. májusi bírósághoz való fordulást követően az érdemi döntés meghozatalára 2013 júliusában került sor, a 2012. januári visszautalást követően), illetve hogy a jogvita a Romániában meghozott, öt éve jogerős (<DATE ISO="20130612">2013. június 12.</DATE>) határozat elismerésére vonatkozik.</P></NOTE> a perfüggőség feltételeiről. Szintén sor kerülhetett volna – a felek egyikének kérelmére vagy a bíróságok egyikének kezdeményezésére – a 2201/2003 rendelet 15. cikkében előírt eljárás végrehajtásának alkalmazására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P>A 2201/2003 rendelet 15. cikke alkalmazása esetére vonatkozó általános elvek összefoglalásaként lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161027">2016. október 27‑i</DATE> <NAME.CASE>D.</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑428/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:819">EU:C:2016:819</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Egyébiránt, ha kivételes körülmények között a perfüggőségi szabályok megsértése az alkalmazandó rendeletek és a Bíróság ítélkezési gyakorlata figyelmen kívül hagyását eredményezné, vagy ha az magasabb rendű eljárási jogok megsértéséhez vezetne – például amelyek biztosítják a másik szülő érvelésének kifejezését, mint amelynél a gyermek tartózkodik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20000328">2000. március 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Krombach</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑7/98</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2000:164">EU:C:2000:164</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pontja</REF.DOC.ECR>, amelynek értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0066" ID="QS0066"/>a közrendi záradék alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy arra kivételes esetekben van lehetőség, amikor a származási állam jogszabályaiban és magában [a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló – az új tagállamoknak az ezen egyezményhez való csatlakozásáról szóló további egyezményekkel módosított –, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27‑i</DATE>] […] [e]gyezményben foglalt biztosítékok nem nyújtanak elégséges védelmet az alperesnek – az [az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, <DATE ISO="19501104">1950. november 4‑én</DATE> Rómában aláírt európai egyezmény] által elismert – azon jogát illetően, hogy a származási bíróság előtt védekezhessen<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>, valamint a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160525">2016. május 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Meroni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑559/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:349">EU:C:2016:349</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> valamint az észszerű határidőn belüli határozathozatalt –, igazoltnak tartom az elismerésnek a megkeresett tagállam – az uniós jog által elismert alapjogokat magában foglaló – közrendjére alapozott elutasítására való hivatkozást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Végül emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság vizsgálhatja egy kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset célszerűségét<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0073"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Diageo Brands</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑681/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:471">EU:C:2015:471</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a nemzeti vagy az uniós jog helytelen alkalmazása esetében, illetve a tagállamokban bevezetett jogorvoslati rendszer elégtelensége esetén, amelyet az EUMSZ 267. cikk által előírt előzetes döntéshozatali mechanizmus is kiegészít, amelyet a közrend megsértésének előzetes megakadályozása érdekében alkalmazni kell.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0074"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160525">2016. május 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Meroni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑559/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:349">EU:C:2016:349</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Corte suprema di cassazione (semmítőszék, Olaszország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következőképpen válaszoljon:</TXT><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22‑i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelet 35. cikkének (3) bekezdését, valamint a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról,<?PAGE NO="20"?> valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20031127">2003. november 27‑i</DATE> 2201/2003/EK tanácsi rendelet 24. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok megtiltják, hogy a 44/2001 rendelet 27. cikkében és a 2201/2003 rendelet 19. cikkében szereplő perfüggőségi szabályok azon bíróság általi megsértése, amelyhez később fordultak, jogalapként szolgáljon – a megkeresett tagállam közrendjével való összeegyeztethetetlenség alapján – az általa hozott határozat elismerése megtagadásának.</P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>