<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C109202304280-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0428-23-202603195-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="20/07/2026 12:31:48" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="iBFFwtyNHMucCaobfZW0V83IxUOxTkKL2niGfDvOYCeQzoMQSHe4SNW7JkGXIQEpWWJOnNM3QbBXqJoRloJ+CiO8yUKECHE0dWW7oULGcaHT3/X5GaHd4WeM3+xHQiuvjkIE/bqkcNpz5VSCJm2Ci3Y565WqB/3sUBvQEvhKTAE=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="nagyvik" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="6fc13ff6-cc51-41ad-9956-c1171e767e9d" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0428" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="nagyvik" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 02-07-26 08:12:34" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-07-17T07:52:26Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="b8312ba952b04698a57299c811a1274d" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0428" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 07. 09‑i ítélet – C‑428/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">ROGON és társai</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 9. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Belső piac – Verseny – Hivatásos labdarúgás – Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése – Kartelltilalom – Valamely nemzeti labdarúgó‑szövetség szabályozása – Szolgáltatások e szövetségen kívüli harmadik személyektől történő igénybevétele – A játékosügynökök tevékenysége – Cél általi vagy hatás általi versenykorlátozás – Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom alóli kivétel – Terjedelem – Az e szabályozás által követett célok – Igazolás – Feltételek – Jogszerű közérdekű célok követése – Szükségesség – Arányosság”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑428/23. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bírósághoz 2023. július 11‑én érkezett, 2023. június 13‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a ROGON GmbH &amp; Co. KG,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az MVI Management GmbH,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      DC
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Deutscher Fußball‑Bund e. V. (DFB)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-12" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      tagjai: M. L. Arastey Sahún tanácselnök, J. Passer, E. Regan (előadó), D. Gratsias és B. Smulders bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      főtanácsnok: N. Emiliou,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. február 12‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a ROGON GmbH &amp; Co. KG, MVI Management GmbH és DC képviseletében T. Bernhard, A. Fritzsche, S. Kirchgeßner és C. von Köckritz Rechtsanwälte,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Deutscher Fußball-Bund eV (DFB) képviseletében D. Bischoff és M. Stopper Rechtsanwälte,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a német kormány képviseletében J. Möller és R. Kanitz, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a francia kormány képviseletében R. Bénard és T. Lechevallier, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében S. Baches Opi, B. Cullen és G. Meeßen, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. május 15‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-25" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet az egyfelől a ROGON GmbH &amp; Co. KG (a továbbiakban: ROGON), az MVI Management GmbH és DC, másfelől pedig a Deutscher Fußball‑Bund eV (DFB), vagyis a német labdarúgó‑szövetség (a továbbiakban: DFB) között folyamatban lévő azon jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgyát a DFB által a játékosügynöki tevékenység tárgyában elfogadott szabályozás jogszerűsége képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése így rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-2">
      „A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-2">
      a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-2">
      b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-2">
      c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-2">
      d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-2">
      e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DFB olyan ernyőszervezet, amely 27 német labdarúgó‑szövetséget foglal magában, köztük különösen a Deutsche Fußball Liga eV‑t (DFL), vagyis a német labdarúgóligát (a továbbiakban: DFL). Több mint 25 000 egyesületből és több mint 7 millió tagból áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A ROGON Németországban hivatásos labdarúgó‑játékosokkal és fiatal tehetségekkel foglalkozó tanácsadó társaság, amelyet DC alapított. Az MVI Management az osztrák jog hatálya alá tartozó jogi személy, amelynek tevékenysége játékosok közvetítésére is kiterjed.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DFB alapszabályának 16a. §‑a értelmében a sportversenyek szervezéséről a két legmagasabb szintű hivatásos ligában a DFL gondoskodik, amely az e két hivatásos ligában részt vevő egyesületeket tömörítő szövetség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bundesliga vagy a második német liga bajnokságán részt vevő egyesületek a DFL rendes tagjaiként kötelesek tiszteletben tartani a DFB alapszabályát és az általa elfogadott kötelező szabályzatokat. Ahhoz, hogy a játékosok a Bundesligában vagy a második német ligában játszhassanak, licencszerződést kell kötniük a DFL‑lel, amely szerződés arra kötelezi őket, hogy megfeleljenek a DFB által előírt szabályoknak. A Nemzetközi Labdarúgó‑szövetség (FIFA) tagjaként a DFB az utóbbi szabályainak hatálya alá tartozik, és köteles annak határozatait alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DFB elfogadta a Reglement für Spielervermittlungot (a játékosügynöki tevékenységre vonatkozó szabályzat, a továbbiakban: RfSV), amely 2015. április 1‑jén lépett hatályba. E szabályzat címzettjei az egyesületek és a játékosok, akik kötelesek tiszteletben tartani azt. Az RfSV behatárolja az ügynöki szolgáltatásoknak a játékosok és egyesületek által hivatásos játékosi és átigazolási szerződések megkötése céljából történő igénybevételét. Az RfSV többek között a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az ügynökök nyilvántartásba vételi kötelezettsége (a 2. § 3. pontja és a 3. § 2. és 3. pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">ügynöki nyilatkozat megtétele, amely az ügynöknek a FIFA, a DFB és a DFL különböző alapszabályainak, szabályzatainak és rendtartásainak való alávetését írja elő, ideértve a DFB joghatóságának való alávetést is (a 2. § 2. pontja és a 3. § 2. és 3. pontja, valamint az 1. és 2. melléklet);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">egy természetes személy nyilvántartásba vételre vonatkozó, kiegészítő jellegű kötelezettségvállalása a jogi személyek nyilvántartásba vételekor (a 2. melléklet);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az ügynöknek az egyesület jövőbeni átigazolási bevételeiből való részesedésének tilalma egyesülethez közvetítés esetén (a 7. § 3. pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a kiskorúak közvetítése utáni jutalékok tilalma (a 7. § 7. pontja);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a közvetítőknek kifizetett díjak és egyéb pénzösszegek közzétételének kötelezettsége (a 6. § 1. pontja), valamint</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az e szabályzatban előírt kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciók (a 9. §).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. január 12‑én a DFL 100%‑os tulajdonában álló Deutsche Fußball Liga GmbH (DFL GmbH) megküldte a 62. sz. körlevelet a Bundesliga és a második német liga egyesületei és tőketársaságai érintettjeinek, hogy tájékoztassa őket többek között azokról a rendelkezésekről, amelyek az egyesületek által az egyesülettől közvetítésre vonatkozó megállapodás esetén megbízott játékosügynökökre alkalmazandók. E körlevél különösen azt hangsúlyozta, hogy az ügynökök díjazásáról meg lehet állapodni akár egyszeri átalányfizetés formájában, akár pedig progresszív díjazás formájában, amely az egyesülettől közvetítés teljesítése alapján kapott átigazolási díjhoz kapcsolódik, kizárva minden, az említett átigazolási díj százalékos aránya alapján kiszámított díjazást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei valamennyien keresetet indítottak a Landgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális bíróság, Németország) előtt az RfSV‑ben előírt bizonyos kötelezettségek megszüntetésére kötelezés iránt, hivatkozva többek között a jogellenes kartellek tilalmára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel e bíróság csak részben adott helyt e keresetnek, az alapeljárás felperesei az e bíróság által hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújtottak be az Oberlandesgericht Frankfurt am Mainhoz (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság, Németország), amely egyrészt arra kötelezte a DFB‑t, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, amely abból áll, hogy a játékosügynökök csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha alávetik magukat a FIFA, a DFB és a DFL játékosügynöki tevékenység gyakorlására vonatkozó rendelkezéseinek, másrészt pedig megtiltotta a DFB‑nek vagy a valamely labdarúgóligán belüli bármely mérkőzésszervezőnek, hogy korlátozzák az egyesületek azon lehetőségét, hogy a játékosügynököknek fizetendő jutalékokat illetően olyan számítási módokban állapodjanak meg, amelyek a későbbi átigazolásokból származó bevételek valamilyen százalékos arányán alapulnak. E bíróság a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasította, továbbá a DFB által benyújtott csatlakozó fellebbezést is elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei és a DFB az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság) ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország), amely a kérdést előterjesztő bíróság; e kérelem a felperesek esetében arra irányult, hogy szüntessék meg az őket továbbra is terhelő kötelezettségeket, a DFB esetében pedig arra, hogy utasítsák el a keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság hajlik arra, hogy úgy tekintse, hogy az RfSV által előírt szabályok olyan korlátozást jelentenek, amely érintheti a különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások közötti versenyt. Kétségtelen, hogy e szabályok nem közvetlenül a játékosügynökökre vonatkoznak, hanem azok címzettjei az egyesületek és a játékosok. Mindazonáltal, mivel az egyesületek az ügynökök által nyújtott szolgáltatások igénybevevői között szerepelnek, az ilyen szabályok azzal a hatással járnak, hogy korlátozzák ezen egyesületek gazdasági cselekvési szabadságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy e szabályok megfelelnek‑e az EUMSZ 101. cikk alkalmazása alóli mentesüléshez szükséges azon feltételeknek, mint amelyek e 101. cikknek a Bíróság által a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított értelmezéséből következnek, ezáltal pedig valamely kivétel hatálya alá tartoznak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett e kivételt csak olyan különleges jellemzőkkel rendelkező esetekben alkalmazták, amelyek kizárólag akkor merültek fel, amikor egyrészt szakmai szövetségek által valamilyen jogszabályi alapon elfogadott szabályzatokról, illetve olyan szervezet által elfogadott szabályzatokról volt szó, amelyre kifejezetten szabályozási hatáskört ruháztak, másrészt pedig – a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a sportszövetségeket illetően – a sporttevékenység szervezésére vagy a versenyek lebonyolítására vonatkozó olyan szabályokról, amelyek mindegyike a szövetségek azon saját hatáskörébe tartozott, hogy belső viszonyaikat szabályozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a jogi szakirodalom egy része szerint ez a kivétel nem alkalmazható, ha a szóban forgó szabályozás olyan piacokat szabályoz, amelyek nem közvetlenül magát a sportversenyt érintik, továbbá ha a szóban forgó szabályozás olyan vállalkozások tevékenységére vonatkozik, amelyek nem tagjai az érintett sportszövetségnek. Mindazonáltal a jogi szakirodalom egy másik része szerint az említett kivétel mégis alkalmazandó, amennyiben bármilyen érdemi kapcsolat állapítható meg a szóban forgó szabályozás, valamint a sportversenyek megfelelő szervezése és lebonyolítása között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, jóllehet az RfSV címzettjei az egyesületek és a játékosok, az kiterjed a játékosügynökökre is, akik nem tagjai a DFB‑nek. E szabályzat ezáltal hatást gyakorol a sporttevékenységhez képest upstream piacra, így az említett szabályzat által a versenyre gyakorolt korlátozások nem igazolhatók kizárólag a sportszövetségek autonómiájával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlatából nem vezethető le egyértelműen, hogy ilyen helyzetben a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletből (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletből (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) eredő ítélkezési gyakorlat alapján mentesülhet‑e az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom alól az olyan szabályozás, amely érzékelhetően korlátozza a valamely szövetséghez nem tartozó piaci szereplők cselekvési szabadságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-5">
      „1) Alkalmazandók‑e valamely sportszövetségnek a szövetség tagjaira vonatkozó és a [szövetséghez nem tartozó harmadik személy] vállalkozások által a szövetség tevékenységéhez képest upstream piacon nyújtott szolgáltatások igénybevételét szabályozó szabályrendszerére [a Bíróság] által a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított elvek, amelyek szerint a kartelltilalom alkalmazása során
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">azt az általános közeget kell figyelembe venni, amelyben a szóban forgó döntést meghozták, vagy amelyben az kifejti a hatását, és különösen annak célkitűzéseit kell megvizsgálni,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">továbbá azt is meg kell vizsgálni, hogy a döntésből eredő versenykorlátozó hatások elválaszthatatlanul kapcsolódnak‑e az említett célkitűzések eléréséhez,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">valamint hogy arányosak‑e azokkal […]?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-6">
      2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ebben az esetben az említett szabályrendszer valamennyi előírására alkalmazni kell‑e [ezeket az elveket], vagy ez olyan tartalmi kritériumoktól függ, mint például az adott előírásnak a szövetség sport területén kifejtett tevékenységéhez való közelsége vagy attól való távolsága?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy valamely jogszerű közérdekű célt követő versenykorlátozás esetén az e rendelkezés alkalmazása alóli, a Bíróság által a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított kivétel alkalmazandó lehet a valamely sportszövetség által elfogadott olyan szabályozásra, amelynek címzettjei ugyan e sportszövetség tagjai, viszont behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások által nyújtott szolgáltatások igénybevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben valamely sport gyakorlása gazdasági tevékenységnek minősül, az az uniós jog ilyen tevékenység esetén alkalmazandó rendelkezéseinek hatálya alá tartozik (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 83. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Csak bizonyos olyan különös szabályok tekinthetők úgy, mint amelyek kívül esnek minden gazdasági tevékenységen, amelyeket egyrészt kizárólag nem gazdasági okokból fogadtak el, másrészt amelyek kizárólag magát a sportot érintő kérdésekre vonatkoznak. Ez a helyzet áll fenn különösen azon szabályok esetében, amelyek a külföldi játékosoknak az országukat képviselő csapatok közötti versenyeken részt vevő csapatok összetételéből való kizárására vagy az egyéni versenyeken részt vevő sportolók kiválasztására alkalmazott besorolási kritériumok megállapítására vonatkoznak (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 84. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 30. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E különös szabályok kivételével a sportszövetségek által elfogadott szabályok, tágabb értelemben pedig ezen egyesületek magatartása az EUM‑Szerződés versenyjogra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, amennyiben e rendelkezések alkalmazásának feltételei teljesülnek (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 87. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 31. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az alapügy tárgyát képező szabályozás nem tartozik azon szabályok közé, amelyekre a jelen ítélet 22. pontjában említett kivétel alkalmazható lenne, amely kivétel tekintetében a Bíróság több alkalommal emlékeztetett arra, hogy e kivételnek a saját céljára kell korlátozódnia, és arra nem lehet hivatkozni annak érdekében, hogy valamely sporttevékenységet kizárjanak az EUM‑Szerződés uniós gazdasági jogra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alól (lásd analógia útján: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 89. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az ugyanis kitűnik a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból, e szabályozás nem csupán közvetlenül az egyesületekre és a játékosokra vonatkozik, meghatározva azokat a feltételeket, amelyek mellett ezen egyesületek és játékosok igénybe vehetik a játékosügynökök szolgáltatásait, hanem közvetetten ezeket az ügynököket is érinti azáltal, hogy előír velük szemben bizonyos olyan kötelezettségeket, amelyeket az említett egyesületek és játékosok bizonyos ügyletek keretében történő képviselete érdekében tiszteletben kell tartaniuk. Márpedig, mivel az ilyen tevékenység olyan szolgáltatásnyújtásnak minősül, amely ellenérték fejében történik, és sportolók közvetítésére irányul, azt gazdasági tevékenységnek kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami közelebbről az EUMSZ 101. cikk alkalmazhatóságát illeti, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés csak valamely „vállalkozások közötti megállapodásra”, „vállalkozások társulásai által hozott döntésre”, illetve „összehangolt magatartásra” alkalmazandó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós versenyjog rendelkezéseinek alkalmazásában vállalkozásnak minősül minden olyan jogalany, amely olyan gazdasági tevékenységet folytat, amely áruk vagy szolgáltatások adott piacon történő kínálatából áll, függetlenül e jogalany jogállásától vagy az általa követett cél haszonszerzési jellegétől (lásd ebben az értelemben: 2022. március 24‑i GVN kontra Bizottság ítélet, C‑666/20 P, EU:C:2022:225, 69. pont; 2022. október 13‑i Baltijas Starptautiskā Akadēmija és Stockholm School of Economics in Riga ítélet, C‑164/21 és C‑318/21, EU:C:2022:785, 68. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése minden olyan jogalanyra alkalmazandó, amely gazdasági tevékenységet folytat, és amelyet e célból „vállalkozásnak” kell minősíteni, ideértve minden olyan jogalanyt, amelyet olyan szövetség formájában hoztak létre, amelynek társulási jellegű célját az alapszabálya szerint egy adott sport szervezése és ellenőrzése képezi, amennyiben e jogalany e sporttal kapcsolatban gazdasági tevékenységet folytat. Egyébiránt e rendelkezés minden olyan jogalanyra alkalmazandó, amely ugyan nem minősül szükségszerűen vállalkozásnak, viszont „vállalkozások társulásának” minősíthető, mivel az e piacon tevékenykedő gazdasági szereplőket tömöríti (lásd ebben az értelemben: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 112–114. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy a valamely szakmai szervezettől vagy szövetségtől származó szabályozást úgy kell tekinteni, hogy azt valamely társulás vagy magánjogi szervezet nem vállalkozások társulásaként, hanem hatóságként eljárva fogadta el, amikor e szervezet vagy szövetség a közhatalom tipikus előjogainak gyakorlása keretében (lásd ebben az értelemben: 2024. január 18‑i Lietuvos notarų rūmai és társai ítélet, C‑128/21, EU:C:2024:49, 61. és 71. pont), vagy legalábbis az érintett tagállam által kifejezetten ráruházott szabályozási hatáskör gyakorlása keretében jár el, amennyiben arra utaló valószínűsítő körülmények állnak fenn, hogy e szakmai szervezet vagy szövetség e célból az általános közérdeket szem előtt tartva és az érintett tagállam tényleges ellenőrzése mellett köteles eljárni (lásd ebben az értelemben: 2006. december 5‑i Cipolla és társai ítélet, C‑94/04 és C‑202/04, EU:C:2006:758, 49. pont; 2014. szeptember 4‑i API és társai ítélet, C‑184/13–C‑187/13, C‑194/13, C‑195/13 és C‑208/13, EU:C:2014:2147, 30. és 31. pont; 2024. január 18‑i Lietuvos notarų rūmai és társai ítélet, C‑128/21, EU:C:2024:49, 72–75. és 81. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamok ugyanis még ilyen esetekben is kötelesek gondoskodni arról, hogy az ilyen szövetség vagy szakmai szervezet ne fogadjon el olyan szabályozást, amely megfosztja a vállalkozásokra alkalmazandó versenyszabályokat a hatékony érvényesüléstől azáltal, hogy arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy szándékosan versenyellenes magatartást tanúsítsanak. Mindazonáltal ez nem változtat azon, hogy az így elfogadott kötelező rendelkezések önmagukban nem tartoznak a versenyjog hatálya alá, mivel nem vállalkozásként vagy vállalkozások társulásaként eljáró jogalany által hozott döntésből erednek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, jóllehet – amint azt előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a kérdést előterjesztő bíróság is hangsúlyozza – a valamely szakmai szövetség által jogszabályi alapon elfogadott bizonyos szabályzatok mentesülhetnek a versenyjog alkalmazása alól, hangsúlyozni kell, hogy ez annak tudható be, hogy az e szabályzatok kibocsátóját megillető hatáskörök átruházásának fennállására tekintettel úgy tekinthető, hogy e szabályzatokat olyan szövetség fogadta el, amely ugyan bizonyos tevékenységei tekintetében vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának minősítendő, viszont nem tekinthető ilyennek, amennyiben az említett szabályzatok elfogadása keretében az érintett tagállam által kifejezetten ráruházott szabályozási hatáskört gyakorolta, vagy a közhatalom tipikus előjogaival élt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból kitűnik, hogy a DFB 27 német labdarúgó‑szövetséget tömörít, amelyek tagjai között szerepelnek olyan gazdasági tevékenységeket folytató egyesületek, amelyek áruk vagy szolgáltatások különböző piacokon, például a sportjegyértékesítés, a szponzorálás vagy az áruforgalmazás piacán történő kínálatából állnak. Ennélfogva úgy tekinthető, hogy a DFB e piacokon és az azokhoz képest upstream piacokon – mint például a játékosok vagy edzők leigazolásának, vagy akár játékosoknak vagy hivatásos edzőknek az egyik egyesületből a másikba történő átigazolása céljából nyújtott ügynöki szolgáltatásoknak a piacán – vállalkozások társulásának minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból nem tűnik ki, hogy az alapügyben szóban forgó szabályozást formálisan a tipikus közhatalmi jogkörök gyakorlása keretében, vagy legalábbis az érintett tagállam által a DFB‑re ruházott szabályozási jogkör gyakorlása keretében fogadták volna el. Épp ellenkezőleg, amikor a tárgyalás során ezzel kapcsolatban kérdést intéztek a német kormányhoz, e kormány lényegében azt állította, hogy a DFB nem kapott erre semmilyen kifejezett felhatalmazást a német jogalkotótól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen e szabályozás az EUMSZ 101. cikk hatálya alá tartozhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy nem tartozik szükségszerűen az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásának döntése vagy összehangolt magatartás, amely korlátozza az e megállapodásban részes vagy e döntés tiszteletben tartásának alávetett, vagy ezen összehangolt magatartásban részt vevő vállalkozások cselekvési szabadságát. Ugyanis azon gazdasági és jogi háttér vizsgálata, amelybe e megállapodások, döntések és magatartások közül néhány illeszkedik, először is annak megállapításához vezethet, hogy azokat egy vagy több olyan jogszerű közérdekű cél indokolja, amelyek önmagukban véve nem versenyellenesek, másodszor, hogy azon konkrét eszközök, amelyeket e célkitűzések eléréséhez igénybe vesznek, ennek érdekében ténylegesen szükségesek, harmadszor pedig, hogy még ha bebizonyosodik is, hogy ezen eszközök velejárója, hogy – legalábbis potenciálisan – korlátozzák vagy torzítják a versenyt, ez a benne rejlő hatás nem haladja meg a szükséges mértéket, különösen nem úgy, hogy az a verseny megszüntetését eredményezi (lásd ebben az értelemben: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 183. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 91. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor nem alkalmazható ezen ítélkezési gyakorlat olyan magatartások esetén, amelyek távolról sem csak azzal a bennük rejlő „hatással” járnak, hogy bizonyos vállalkozások cselekvési szabadságának korlátozásával – legalábbis potenciálisan – szűkítik a versenyt, hanem e verseny tekintetében olyan károssági fokot mutatnak, amely igazolja annak megállapítását, hogy e magatartások „célja” akár a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása is lehet (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 186. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 92. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, tekintettel arra a követelményre, amely szerint a szóban forgó magatartásoknak szigorú értelemben véve szükségesnek és arányosnak kell lenniük, ki kell emelni, hogy e követelmény vizsgálata – amint az kitűnik a jelen ítélet 36. pontjában említett ítélkezési gyakorlatból – mindenekelőtt annak meghatározását foglalja magában, hogy azok a konkrét eszközök, amelyeket egy adott esetben valamely jogszerű közérdekű cél elérése érdekében alkalmaznak, alkalmasak‑e e cél megvalósításának biztosítására; ezt követően azt kell értékelni, hogy ezen eszközök igénybevétele szükséges‑e az említett cél eléréséhez, ami azt jelenti, hogy nincsenek más olyan intézkedések, amelyek e célból ugyanolyan hatékonyak lennének, ugyanakkor kevésbé korlátoznák a versenyt, végül pedig azt kell megvizsgálni, hogy az elfogadott intézkedések által kiváltott korlátozó hatások – különösen azáltal, hogy teljesen megszüntetik az érintett piacon fennálló versenyt – nem aránytalanok‑e az ilyen célhoz képest (2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 98. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett, mivel a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat a vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy összehangolt magatartás vonatkozásában lehetővé teszi, hogy az mentesüljön az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom alól, e tilalomnak a valamely sportszövetség által elfogadott, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan szabályozásra történő alkalmazása, amely azt határozza meg, hogy e sportszövetség tagjai miként vehetik igénybe az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokat, előzetesen annak vizsgálatát feltételezi, hogy az e rendelkezésben foglalt feltételek az ilyen szabályozás tekintetében teljesülnek‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig ahhoz, hogy ez a helyzet álljon fenn, amint az kitűnik a jelen ítélet 35. pontjából, a szabályozásnak először is több vállalkozás közötti megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak, vagy vállalkozások társulása által hozott döntésnek kell minősülnie, másodszor alkalmasnak kell lennie arra, hogy hatással legyen a tagállamok közötti kereskedelemre, harmadszor pedig szükséges, hogy annak célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételek közül az elsőt illetően ki kell emelni, hogy az esetlegesen érintett magatartások különböző jellegűek lehetnek, és különböző formákban jelenhetnek meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről, a Bíróság már megállapította, hogy a vállalkozások valamely társulásának azon döntése, hogy olyan szabályokat fogad el vagy alkalmaz, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a társulás közvetlen vagy közvetett tagjainak gazdasági tevékenységét érintő feltételekre, az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett „vállalkozások társulása által hozott döntésnek” minősülhet (lásd ebben az értelemben: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 118. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2024. október 4‑i FIFA ítélet, C‑650/22, EU:C:2024:824, 119. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság éppen egy ilyen jellegű döntés tekintetében kéri a Bíróságtól, hogy foglaljon állást e rendelkezés értelmezéséről, vagyis olyan döntés tekintetében, amellyel egy nemzeti sportszövetség egy sor olyan szabályt fogadott el és hajtott végre, amelyek kétségkívül a játékosügynökökre alkalmazandó jogi szabályozás meghatározására irányulnak, viszont amelyek mégsem irrelevánsak az e szövetség tagjai, vagyis a labdarúgó‑egyesületek által gyakorolt gazdasági tevékenységre nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis az ügynökök által nyújtott szolgáltatások inputot jelentenek az olyan vállalkozások számára, mint ezen egyesületek, így e szolgáltatások költsége befolyásolhatja ezen egyesületek jövedelmezőségét. Másrészt, az említett egyesületek kölcsönös versenyhelyzete azokon a különböző piacokon, amelyeken jelen vannak – mint például a sportjegyértékesítés, a szponzorálás vagy akár az áruforgalmazás piacain –, elsősorban a sportversenyeken való részvételük során elért teljesítményüktől függ, amely szorosan összefügg a csapatok összetételével, amelyre az ügynökök bizonyos befolyást gyakorolnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a jelen ítélet 40. pontjában említett második feltételt illeti, amely megköveteli, hogy a szóban forgó vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által hozott döntés vagy magatartás alkalmas legyen arra, hogy hatással legyen a tagállamok közötti kereskedelemre, ki kell emelni, hogy egy magáneredetű olyan szabályozás, amely egyetlen tagállam egész területére kiterjed, alkalmas lehet e feltétel teljesítésére, amennyiben azzal a hatással jár, hogy tartóssá teszi a nemzeti piacok szerinti részekre töredezést, akadályozva ezzel az EUM‑Szerződés által célul kitűzött gazdasági összefonódást (lásd ebben az értelemben: 2002. február 19‑i Wouters és társai ítélet, C‑309/99, EU:C:2002:98, 95. pont; 2013. július 18‑i Consiglio Nazionale dei Geologi ítélet, C‑136/12, EU:C:2013:489, 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, jóllehet a szóban forgó szabályozás a játékosok leigazolásának elsősorban a nemzeti piacára lehet hatással, mivel a játékosok leigazolásának nemzetközi piacát a FIFA szabályozza, ez nem változtat azon, hogy e szabályozás e két piac közül mindenekelőtt az előbbivel kapcsolatban érinti az ügynöki szolgáltatások piacát. Márpedig ez utóbbi piacon megjelenhetnek más tagállamokban letelepedett olyan szolgáltatók is, akiket az alapügyben szóban forgó szabályozás visszatarthat attól, hogy szolgáltatásaikat a nemzeti piacon kínálják. Ezáltal az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan szabályozást, amely az ügynöki tevékenység szabályozására irányul, olyannak kell tekinteni, mint amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 40. pontjában felidézett harmadik feltételt illetően emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy adott esetben megállapítható legyen, hogy valamely megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy összehangolt magatartás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik, e rendelkezésnek maga a szövege értelmében vagy azt kell bizonyítani, hogy e megállapodásnak, döntésnek vagy magatartásnak célja a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, vagy azt, hogy e magatartás ilyen hatással jár (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 158. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. április 30‑i CD Tondela és társai ítélet, C‑133/24, EU:C:2026:361, 36. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, jóllehet az a körülmény, hogy a valamely sportszövetség által elfogadott szabályozásnak e sportszövetség tagjai a címzettjei, miközben behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételét, önmagában nem tűnik alkalmasnak annak kizárására, hogy e szabályozás célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása lehessen, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy az alapügyben szóban forgó szabályozás célja vagy hatása ilyen versenykorlátozás bevezetése‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt ahhoz, hogy a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat alkalmazható legyen, az is szükséges, hogy a jelen ítélet 36–38. pontjában kifejtett alkalmazási feltételek is teljesüljenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett e feltételek egyikét sem lehet akként értelmezni, hogy az kifejezetten vagy hallgatólagosan azzal a hatással jár, hogy kizárja a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat kedvezményéből a valamely sportszövetség által elfogadott minden olyan szabályozást, amelyet az jellemez, hogy miközben annak e szövetség tagjai a címzettjei, az mégis behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt egyedül az a körülmény, hogy miközben a valamely sportszövetség által elfogadott szabályozásnak e szövetség tagjai a címzettjei, az mégis behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételét, önmagában nem minősülhet olyan jellemzőnek, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy e szabályozást a vállalkozások közötti olyan egyeztetési formához kell kapcsolni, amelyet magánál a jellegénél fogva úgy kell tekinteni, mint amely az alapügyben szóban forgó gazdasági és jogi környezetben különösen káros a rendes verseny megfelelő működésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a „cél általi korlátozás” fogalma minden olyan vállalkozások közötti megállapodásra, vállalkozások társulásai által hozott döntésre vagy összehangolt magatartásra vonatkozik, amely olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy azokat a vállalkozások közötti valamely egyeztetési formához kapcsolják, és amelyet magánál a természeténél fogva úgy kell tekinteni, mint amely az alapügyben szóban forgó gazdasági és jogi környezetben káros a rendes verseny megfelelő működésére (lásd ebben az értelemben: 2024. július 29‑i Banco BPN kontra BIC Português és társai ítélet, C‑298/22, EU:C:2024:638, 43., 45. és 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá az ilyen jellemző nem tekinthető úgy, mint amely alkalmas annak kizárására, hogy e szabályozás egy vagy több jogszerű közérdekű célt követhessen, amelyek önmagukban nem versenyellenes jellegűek, sem pedig annak kizárására, hogy e szabályozás alkalmas az ilyen cél megvalósítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt ez a jellemző önmagában nem akadályozhatja meg annak megállapítását, hogy nincsenek más olyan eszközök, amelyek alkalmasak a szóban forgó célok ugyanilyen hatékony elérésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, ami annak értékelését illeti, hogy a kifejtett korlátozó hatások az elérni kívánt közérdekű célra vagy célokra tekintettel szigorú értelemben véve arányos jellegűek‑e, ki kell emelni, hogy az említett jellemző önmagában nem tekinthető olyannak, amely alkalmas lenne annak kizárására, hogy e feltétel teljesüljön, mivel egyrészt, annak tiszteletben tartása az elérni kívánt cél vagy célok jellegétől függ, másrészt pedig az ilyen jellemző önmagában nem alkalmas arra, hogy teljesen megszüntesse a versenyt azon a piacon, amelyen az érintett harmadik személy vállalkozások működnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végeredményben a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból nem következik, hogy ahhoz, hogy valamely szabályozás ezen ítélkezési gyakorlat alapján igazolható lehessen, az lenne szükséges, hogy az csak az azt elfogadó egyesület vagy szövetség tagjai tekintetében váltson ki hatásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a körülmény ugyanis, hogy a DFB‑hez hasonló egyesület által elfogadott szabályozás bizonyos hatásait nem csupán e szövetség vagy egyesület tagjaival szemben fejti ki, hanem olyan vállalkozások tekintetében is, amelyek ugyan harmadik személyek, viszont kapcsolatban állnak az említett tagokkal, szükségesnek bizonyulhat egy vagy több jogszerű közérdekű cél eléréséhez, amelyek önmagukban nem versenyellenes jellegűek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez lehet a helyzet többek között akkor, ha e célok elérése érdekében valamely sportszövetségnek olyan szabályozást kell elfogadnia, amely hatással lehet arra a rendszerre, amelyet ezen egyesület vagy e szövetség szabályoz és ellenőriz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint azt indítványának 65. pontjában lényegében a főtanácsnok is hangsúlyozta, a hivatásos és félhivatásos labdarúgás ágazatában a gazdasági szereplők különböző kategóriáinak, mint például az egyesületeknek, a nemzeti szövetségeknek, a játékosoknak és az ügynököknek kapcsolatban kell állniuk egymással, és bizonyos mértékig együtt kell működniük annak érdekében, hogy biztosítsák az ágazat életképességét és vonzerejét a szurkolók és a nézők számára. Ha ugyanis a végső szolgáltatások, mint például a mérkőzések és a bajnokságok nem lennének kellően vonzóak, és azokat nem is közvetítenék megfelelően, a gazdasági szereplők e különböző kategóriáinak összessége ezáltal kedvezőtlenül lenne érintve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az olyan szabályozást, mint amelyről az alapügyben szó van, nem lehet úgy tekinteni, mint amely idegen a sportversenyek integritására vonatkozó közérdekű céltól csupán amiatt, hogy hatásokat gyakorol a játékosügynökök tevékenységére is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végeredményben megállapítható, hogy más tevékenységi ágazatokban a Bíróság már elismerte, hogy a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat alkalmazható a valamely szakma tagjait tömörítő szervezet által elfogadott, az ügyfeleik által fizetendő tiszteletdíjak alsó határára vonatkozó szabályozásra, amennyiben ezen ítélkezési gyakorlat alkalmazási feltételei teljesülnek (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2013. július 18‑i Consiglio Nazionale dei Geologi ítélet, C‑136/12, EU:C:2013:489, 53. és 54. pont; 2017. november 23‑i CHEZ Elektro Bulgaria és FrontEx International ítélet, C‑427/16 és C‑428/16, EU:C:2017:890, 53–55. pont). Márpedig, jóllehet az ilyen szabályozásnak az érintett szervezet tagjai voltak a címzettjei, mégis érintette e tagok ügyfeleit is, akik e szervezeten kívüli harmadik személyek voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a valamely sportszövetség által elfogadott szabályozás nem zárható ki a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat kedvezményéből csupán azzal az indokkal, hogy miközben annak e szövetség tagjai a címzettjei, az mégis behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételét. Ezzel szemben elengedhetetlen konkrétan meggyőződni arról, hogy az olyan szabályozás, mint amelyről az alapügyben szó van, egyrészt nem minősíthető a vállalkozások közötti olyan megállapodásnak vagy vállalkozások társulása által hozott olyan döntésnek, amelynek célja a verseny korlátozása, másrészt pedig azt olyan jogszerű közérdekű cél követése igazolja, amelyre tekintettel e szabályozás szigorú értelemben véve megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak bizonyul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy a szóban forgó szabályozás megfelel‑e ezen ítélkezési gyakorlat valamennyi, a jelen ítélet 36–38. pontjában felidézett alkalmazási feltételének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezés valamely jogszerű közérdekű célt követő versenykorlátozásokra történő alkalmazása alóli, a Bíróság által a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított kivétel alkalmazandó lehet a valamely sportszövetség által elfogadott olyan szabályozásra, amelynek címzettjei ugyan e sportszövetség tagjai, viszont behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások által nyújtott szolgáltatások igénybevételét, amennyiben:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e szabályozást az említett szövetség e célból vállalkozásként vagy vállalkozások társulásaként eljárva fogadta el, és alkalmas arra, hogy hatással legyen a tagállamok közötti kereskedelemre;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e szabályozás nem minősíthető vállalkozások közötti olyan megállapodásnak vagy vállalkozások társulása által hozott olyan döntésnek, amelynek célja a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e szabályozás egy vagy több jogszerű közérdekű célt követ, amelyek önmagukban nem versenyellenes jellegűek, továbbá e szabályozás e cél vagy célok eléréséhez képest arányos, ami először is azt jelenti, hogy alkalmas e célok megvalósításának biztosítására, másodszor, hogy nem lépi túl a szükséges mértéket abban az értelemben, hogy semmilyen kevésbé korlátozó intézkedés nem tenné lehetővé az említett cél vagy célok ugyanilyen hatékony elérését, harmadszor pedig, hogy nem gyakorol olyan hatást a versenyre, amely az ugyanezen cél vagy célok megvalósításához fűződő közérdekhez képest aránytalan lenne, különösen azáltal, hogy teljesen megszünteti a versenyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy annak meghatározása céljából, hogy alkalmazandó‑e a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított kivétel, az ehhez kapcsolódó feltételeket a szóban forgó szabályozás egyes rendelkezéseire tekintettel kell értékelni, vagy olyan szempontokat kell figyelembe venni, amelyek arra vonatkoznak, hogy e különböző rendelkezések milyen mértékben kapcsolódnak a szövetség sporttevékenységének szervezéséhez és gyakorlásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a jelen ítélet 38. pontjából is kitűnik – ahhoz, hogy a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat alkalmazható legyen, egy vagy több jogszerű közérdekű célnak kell fennállnia, valamint arányossági viszonynak kell lennie egyrészt a szóban forgó szabályozásban előírt intézkedések, másrészt pedig e célok között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel arra, hogy az ugyanazon szabályozáson belüli rendelkezések esetében előfordulhat, hogy azok eltérő célokat követnek, vagy egymástól elkülönülő hatásokat váltanak ki, ilyen esetben önálló vizsgálatot kell lefolytatni e különböző rendelkezések arányosságára, sőt akár egy sor olyan rendelkezés arányosságára vonatkozóan, amelyek elkülönülő célt követnek, vagy elkülönülő hatást váltanak ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben, amint azt indítványának 79. pontjában lényegében a főtanácsnok is hangsúlyozta, előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben mesterséges lenne szétválasztani egy sor rendelkezést, akár azok elválaszthatatlan jellege miatt, akár pedig azért, mert közülük bizonyos rendelkezések járulékosak más rendelkezésekhez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami azt a kérdést illeti, hogy ugyanazon szabályozás különböző rendelkezései milyen mértékben kapcsolódnak a szóban forgó tevékenység megszervezéséhez és gyakorlásához, illetve az azokat elfogadó szövetség tevékenységi köréhez, az nem meghatározó annak értékelése szempontjából, hogy a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat alkalmazási feltételeit e szabályozás egyes rendelkezései vagy egy sor rendelkezés tekintetében, vagy akár az azokat megfogalmazó szabályozás egésze tekintetében kell‑e vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eddigi megfontolások összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy annak meghatározása céljából, hogy alkalmazandó‑e a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított kivétel, az ehhez kapcsolódó feltételeket nem szükségképpen a szóban forgó szabályozás egyes rendelkezéseire tekintettel kell értékelni, hanem az olyan rendelkezések összességére tekintettel, amelyek elkülönülő célt követnek, vagy elkülönülő hatást váltanak ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-125" title="page-16">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezés valamely jogszerű közérdekű célt követő versenykorlátozásokra történő alkalmazása alóli, a Bíróság által a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított kivétel alkalmazandó lehet a valamely sportszövetség által elfogadott olyan szabályozásra, amelynek címzettjei ugyan e sportszövetség tagjai, viszont behatárolja az e szövetséghez nem tartozó harmadik személy vállalkozások által nyújtott szolgáltatások igénybevételét, amennyiben:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e szabályozást az említett szövetség e célból vállalkozásként vagy vállalkozások társulásaként eljárva fogadta el, és alkalmas arra, hogy hatással legyen a tagállamok közötti kereskedelemre;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e szabályozás nem minősíthető vállalkozások közötti olyan megállapodásnak vagy vállalkozások társulása által hozott olyan döntésnek, amelynek célja a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">e szabályozás egy vagy több jogszerű közérdekű célt követ, amelyek önmagukban nem versenyellenes jellegűek, továbbá e szabályozás e cél vagy célok eléréséhez képest arányos, ami először is azt jelenti, hogy alkalmas e célok megvalósításának biztosítására, másodszor, hogy nem lépi túl a szükséges mértéket abban az értelemben, hogy semmilyen kevésbé korlátozó intézkedés nem tenné lehetővé az említett cél vagy célok ugyanilyen hatékony elérését, harmadszor pedig, hogy nem gyakorol olyan hatást a versenyre, amely az ugyanezen cél vagy célok megvalósításához fűződő közérdekhez képest aránytalan lenne, különösen azáltal, hogy teljesen megszünteti a versenyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy annak meghatározása céljából, hogy alkalmazandó‑e a 2002. február 19‑i Wouters és társai ítéletben (C‑309/99, EU:C:2002:98), valamint a 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítéletben (C‑519/04 P, EU:C:2006:492) kialakított kivétel, az ehhez kapcsolódó feltételeket nem szükségképpen a szóban forgó szabályozás egyes rendelkezéseire tekintettel kell értékelni, hanem az olyan rendelkezések összességére tekintettel, amelyek elkülönülő célt követnek, vagy elkülönülő hatást váltanak ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-131" title="page-17">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: német.</p>
</body>
</html>
