European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2351

2025.11.18.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2351 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. november 18.)

egyes ferroötvözetekhez használt ötvözőelemek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedés bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel a 2015. április 29.-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (3) és különösen annak 112. cikke, valamint 113. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. december 19-én értesítést tett közzé a szilícium- és a mangánalapú ötvözőelemek behozatalára vonatkozó védintézkedési vizsgálat megindításáról (4).

(2)

A vizsgálatot három tagállam (Franciaország, Lengyelország és Szlovákia, Spanyolország támogatásával) kérésére indult. A kérelem elemzése kimutatta, hogy az egyes szilícium- és mangánalapú ötvözőelemek behozatalában megmutatkozó növekvő tendencia és azon körülmények, amelyek mellett erre sor kerül, súlyos kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, vagy ilyen kárral fenyegetnek.

(3)

A mélyreható értékelés elvégzéséhez szükséges információk beszerzése érdekében a Bizottság 2024. december 19-én kérdőíveket tett közzé a vizsgált termék uniós gyártói, exportőrei, importőrei és felhasználói számára, és felkérte az érdekelt feleket, hogy 2025. január 17. előtt nyújtsák be beadványukat. A Bizottság 2025. január 9-én közzétette a kérelem nyilvános változatát, amely tartalmazta a legfontosabb importstatisztikákat és a rendelkezésre álló kármutatókat.

(4)

A Bizottság összesen 106 kitöltött kérdőívet és 61 szabad formátumú beadványt kapott az uniós gyártóktól, az exportőröktől, az importőröktől, a felhasználóktól, a szövetségektől, valamint a harmadik országbeli hatóságoktól az eljárás megindításának szakaszában és a cáfolati szakaszban, és 22 érdekelt féllel tartott meghallgatást.

(5)

A Bizottság alaposan ellenőrizte az uniós gyártók által szolgáltatott információkat. E célból a Bizottság három uniós gyártót választott ki helyszíni ellenőrzésre az alapján, hogy mekkora volumenben állítottak elő hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket az érintett időszakban és az Unión belül földrajzilag hol helyezkedtek el. A három kiválasztott gyártó a teljes uniós termelés 85 %-át képviseli, és Franciaországban, Szlovákiában és Lengyelországban működik.

(6)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem hozta megfelelően és időben nyilvánosságra a védintézkedési vizsgálat megindításának alapjául szolgáló bizonyítékokat. Azt állították, hogy ennek elmulasztásával az érdekelt felek nem gyakorolhatták teljeskörűen a védelemhez való jogukat.

(7)

Ezen állításokkal ellentétben a kérelem a behozatal növekedésére vonatkozó valamennyi lényeges adatot tartalmazta. Ezenfelül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a főbb elemeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat az eljárás megindításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés, valamint a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12.1. cikkének a) pontja értelmében a vizsgálatról a WTO részére megküldött értesítés is megfelelően összefoglalta.

(8)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy teljesítette az érdekelt felek védelemhez való jogának megfelelő védelmezésére vonatkozó jogi kötelezettségeit. Továbbá az (EU) 2015/478 rendelet 5. cikke és az (EU) 2015/755 rendelet 3. cikke értelmében a Bizottság minden olyan érdekelt fél számára biztosított meghallgatást, amely azt az előírt határidőn belül kérelmezte, valamint további lehetőséget adott arra, hogy az érdekelt felek a cáfolati szakaszban benyújtsák észrevételeiket. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor az érdekelt felek határidőn belül írásban vagy a meghallgatásokon szóban benyújtott észrevételeit a Bizottság alaposan mérlegelte és figyelembe vette.

1.2.   Ideiglenes intézkedés bevezetésének mellőzése

(9)

A Bizottság 2025. július 18-án ideiglenes intézkedés bevezetésének mérlegelésére irányuló javaslatot terjesztett elő. A Védintézkedési Bizottságon belüli eszmecserék eredményeként a Bizottság úgy döntött, hogy nem vezet be ideiglenes védintézkedést, hanem folytatja a vizsgálatot.

(10)

A Bizottság 2025. július 18-án, miután előzetes döntést hozott, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 113. cikkének (1) bekezdésével összhangban értesítette az EGT Vegyes Bizottságot, hogy az EGT-megállapodás 112. cikke alapján védintézkedés bevezetése indokolt. 2025. július 24-én sor került az EGT Vegyes Bizottság ülésére, ahol megvitatták az egyes ferroötvözetekhez használt ötvözőelemek behozatalára vonatkozó előzetes döntésről szóló értesítést. 2025. augusztus 8-án az EGT-tag EFTA-államok választ küldtek a Bizottság által az EGT Vegyes Bizottságnak küldött értesítésre. 2025. augusztus 21-én a Bizottság azon szándékáról tájékoztatta az EGT Vegyes Bizottságot, hogy nem vezet be védintézkedést és folytatja a vizsgálatot. 2025. szeptember 19-én a Bizottság tájékoztatta az EGT Vegyes Bizottságot a vizsgálat állásáról. 2025. október 10-én a Bizottság az EGT-megállapodás 113. cikkének (1) bekezdésével összhangban értesítette az EGT Vegyes Bizottságot, hogy az EGT-megállapodás 112. cikke alapján védintézkedés bevezetése indokolt.

1.3.   Az eljárás további menete

(11)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A Bizottság folytatta az uniós érdekre vonatkozó vizsgálatát és elemezte a felhasználói iparág helyzetét.

(12)

A végleges döntéshez szükséges legfrissebb információk megszerzése céljából a Bizottság 2025. augusztus 4-én felkérte az uniós gyártókat tömörítő szervezeteket, hogy küldjék el válaszaikat egy újabb, a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-ig tartó, azaz a legutóbbi időszakot lefedő aktualizált kérdőívre.

(13)

2025. szeptember 16-án a vizsgálati időszakot a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) két hónappal meghosszabbította.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ VAGY KÖZVETLENÜL VERSENYZŐ TERMÉKEK

(14)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott érintett termék a szilícium- és mangánalapú ötvözetek, nevezetesen i. a szilícium, ii. a ferromangán, iii. a ferroszilícium, iv. a ferroszilíciumos mangán, v. a ferroszilíciumos magnézium, valamint vi. a kalcium-szilícium.

(15)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártók által előállított szilícium- és mangánalapú ötvözetek valamennyi típusa (a továbbiakban: hasonló termék) hasonló az érintett termékhez vagy azzal közvetlenül versenyzik. Mind a belföldi, mind pedig az importált termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek. Azonos célokat szolgálnak, és hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül kínálják azokat az ügyfeleknek, akik belföldi és külföldi beszállítóktól is beszerezhetik azokat. Ennek megfelelően jelentős mértékű verseny áll fenn az érintett termék és az uniós gyártók által előállított termék között.

(16)

Az eljárás megindítását követően több érdekelt fél azt állította, hogy nem egyetlen érintett termékről, hanem több érintett termékről van szó. Ezért megkérdőjelezték a releváns behozatali tendenciák és kármutatók átfogó, együttes elemzését valamennyi vizsgált terméktípus tekintetében. A felek azzal érveltek, hogy az elemzésnek különbséget kellett volna tennie a szilícium- és a mangánalapú ötvözetek között, különösen a helyettesíthetőség különböző mértéke miatt.

(17)

Ezen állításokra válaszul a Bizottság az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján további elemzést végzett, és az ellenőrző látogatások során további információkat kért annak megállapítására, hogy fennáll-e a különböző terméktípusok közötti kölcsönös kapcsolat, helyettesíthetőség és verseny (6). A különböző típusú szilícium- és mangánalapú ötvözetek gyártási technikáik és ipari felhasználási módjaik tekintetében jelentős hasonlóságokat mutatnak (7). Például a ferroszilícium, a ferromangán és a ferroszilíciumos mangán egymást átfedő szerepet töltenek be az acélgyártásban. Elsősorban a dezoxidálószerként betöltött funkciójuk révén kapcsolódnak egymáshoz, ami javítja az ötvözött végtermék minőségét és jellemzőit. Emellett azonosak a nyersanyagaik, nevezetesen a vas, a szilícium és a mangán. Az acéliparban a ferromangánt és a ferroszilíciumos mangánt gyakran egymással felcserélhető módon használják. Ha egy adott acélminőség eléréséhez mangánra és szilíciumra egyaránt szükség van, a ferromangán helyettesíthető ferroszilíciumos mangánnal. Az acélgyártók gyakran kombinálják ezeket az ötvözeteket annak érdekében, hogy az acél esetében sajátos kémiai jellemzőket érjenek el, optimalizálva mind a teljesítményt, mind a költségeket. A kalcium-szilícium és a különböző ferroötvözetek egymást átfedő, de nem teljesen felcserélhető szerepet töltenek be az acélgyártásban és az öntödei műveletekben. Bár ezeket az anyagokat mind a megolvasztott fém tulajdonságainak módosítására vagy javítására használják, kémiai jellemzőik és kohászati funkcióik jelentősen eltérnek egymástól, ami korlátozza, hogy mennyire képesek egymást közvetlenül helyettesíteni.

(18)

Ami a szilíciumot illeti, van némi átfedés a ferroötvözetek és a szilícium között. Az alumíniumipar azonban elsősorban a tiszta szilíciumot részesíti előnyben az alumínium jellemzőivel való kompatibilitása miatt, míg a ferroszilícium csak piaci rés betöltésére irányuló vagy másodlagos alkalmazásokban kerül felhasználásra az alumíniumgyártásban, olyan esetekben, amikor bizonyos vastartalom elfogadható vagy szükséges. A ferroötvözetek az acél tulajdonságainak javítása érdekében kis mennyiségben hozzáadott ötvözőanyagok, és az acéltermékek összköltségéhez képest csak kis költségösszetevőt jelen. Másrészt a szilícium olyan alapvető nyersanyag, amelyet főként az alumíniumiparban, de a vegyiparban is használnak, különösen a szilíciumgyártásban.

(19)

Emellett a szilícium előállítási költsége jelentősen (átlagosan több mint 60 %-kal) magasabb, mint a ferroötvözeteké. A különbségtétel a Harmonizált Rendszer (HR) szerinti besorolásban is tükröződik. A szilícium a HR/EU Kombinált Nómenklatúra (KN) 28. árucsoportjába, míg a ferroötvözetek a 72. árucsoportba sorolandók. Ezért a szilícium és a ferroötvözetek közötti helyettesíthetőség korlátozott, így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szilícium nem áll közvetlen versenyben a ferroötvözetekkel.

(20)

A fentiekre tekintettel a Bizottság az érintett terméket az elsődleges nyersanyag és a tervezett alkalmazások alapján három különböző csoportba sorolta. Az átfogó elemzés mellett részletesen, külön-külön megvizsgálta a behozatali tendenciákat minden egyes termékcsoport esetében: a) szilícium, b) ferroötvözetek és c) kalcium-szilícium. A behozatal termékcsoportonkénti vizsgálata azt mutatta, hogy abszolút értékben valamennyi csoport nőtt, kivéve a szilícium termékcsoport behozatalát, amely az érintett időszakban stabil maradt vagy kis mértékben, 0,2 %-kal csökkent, majd a legutóbbi időszakban további 2,7 %-kal csökkent (lásd az 1. táblázatot).

1. táblázat

Szilíciumbehozatal.

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

Legutóbbi időszak

A szilícium behozatala tonnában

335 415

326 218

365 278

381 499

336 808

334 861

326 372

Index 2019 = 100

100

97

109

114

100

100

97

Forrás:

EUROSTAT

(21)

Tekintettel arra, hogy abszolút értékben csökkent a behozatal, a Bizottság a szilíciumot kizárta a termékkörből.

(22)

Emellett a kalcium-szilíciumot is kizárta a termékkörből, mivel e termékcsoportot nem gyártották az Unióban, amint azt a 7. szakasz részletezi.

(23)

Ezt a két termékcsoportot ezért kizárta a termékkörből és a végleges megállapításhoz szükséges elemzést egyes ferroötvözetekre vonatkozóan végezte el.

3.   AZ UNIÓS GYÁRTÓK

(24)

A hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós gyártói közé tartozott a Ferroglobe, a Comilog, az OFZ, a Realloys, az RW Silicium, a Xeal, a TDR Legure és az ASK Metallurgy. Az uniós gyártók többsége tagja a Ferroötvözet-gyártók Európai Szövetségének (a továbbiakban: Euroalliages). Az ágazati szövetség a szilícium- és mangánalapú ötvözetek uniós gyártásának 97 %-át teszi ki. Tagjai Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Spanyolországban találhatók.

(25)

Az ágazati szövetség a tagjai nevében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy támogatja egy védintézkedési vizsgálat megindítását és intézkedés elfogadását, mivel az uniós gyártók rendkívüli nehézségekkel szembesülnek a nagy importnyomás miatt, ami a növekvő globális kapacitásfeleslegnek, valamint annak tudható be, hogy más jelentős piacok a bevezetett piacvédelmi intézkedések nyomán bezárultak.

(26)

A Bizottság a kérelemben azonosított és a (24) preambulumbekezdésben jelzett módon nyolc uniós gyártót kért fel a kérdőívre adott válaszok benyújtására. A Bizottság 2025. augusztus 4-én arra kérte az uniós gyártókat, hogy küldjék el válaszaikat egy újabb aktualizált kérdőívre, amelyre a Ferroglobe, az OFZ, a Realloys, a Xeal, a Comilog, és az RW Silicium adott választ.

(27)

Amint azt a (17), (18) és (19) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság megállapította, hogy a ferroötvözetek és a szilícium a gyártási költségek, az alkalmazásuk és a HR-besorolás különbségei miatt egymással nem közvetlenül versenyző termékek. Ennek alapján a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós gyártói a ferroötvözetek gyártói.

(28)

Hét olyan gyártó van, amely a hasonló és a közvetlenül versenyző termékeket gyártja az Unióban (Ferroglobe, OFZ, Realloys, Xeal, TDR Legure, Comilog és ASK Metallurgy), és mindegyikük kitöltötte a kérdőívet. A fenti (5) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót választott ki ellenőrző látogatás céljából.

4.   A BEHOZATAL NÖVEKEDÉSE

(29)

Az Eurostattól származó adatok, valamint az uniós gyártók által benyújtott információk alapján a Bizottság elemezte az érintett termék behozatalának a 2019–2024-es időszakban (a továbbiakban: érintett időszak) bekövetkezett növekedését, valamint vizsgálta a legutóbbi időszakban megfigyelhető behozatali tendenciákat. A Bizottság úgy határozott, hogy az érintett időszak kezdete 2019 lesz, hogy a megállapításokat ne befolyásolják a Covid19-világjárvány által okozott esetleges piaci zavarok. Az Ukrajnából érkező behozatalra vonatkozó (8) és a Kenyával kötött gazdasági partnerségi megállapodás (9) alapján fennálló uniós kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a Bizottság az ezen országokból érkező behozatalt kizárta e vizsgálatból. Kenya az érintett időszakban nem exportálta az EU-ba az érintett terméket. Ezért a továbbiakban a behozatal nem foglalja magában az Ukrajnából érkező behozatalt, mivel az nem tartozik a jelen intézkedés hatálya alá.

(30)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumenének és az érintett termék Unióba irányuló behozatalának összeadásával állapította meg A behozatali adatok forrása az Eurostat volt.

(31)

Az érintett termékek összes behozatala a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és árak, termelés, fogyasztás, valamint a termeléshez és fogyasztáshoz viszonyított behozatal

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

Legutóbbi időszak

Ferroötvözetek behozatala tonnában

1 142 942

1 018 257

1 373 383

1 324 790

1 414 728

1 331 588

1 296 347

Index 2019 = 100

100

89

120

116

124

117

113

CIF-importárak + MFN (EUR/tonna)

1 067

960

1 215

1 927

1 342

1 184

1 174

Bázisév 2019 = 100

100

90

114

181

126

111

110

Termelés tonnában

616 707

477 006

598 314

415 657

275 573

351 540

309 976

Bázisév 2019 = 100

100

77

97

67

45

57

50

A termeléshez viszonyított behozatal (arányszám)

1,85

2,13

2,30

3,19

5,13

3,79

4,18

Bázisév 2019 = 100

100

115

124

172

277

204

226

Felhasználás tonnában

1 845 132

1 602 735

2 075 077

1 874 156

1 758 562

1 754 412

1 709 235

Bázisév 2019 = 100

100

87

112

102

95

95

93

A fogyasztáshoz viszonyított behozatal (arányszám)

0,62

0,64

0,66

0,71

0,80

0,76

0,76

Bázisév 2019 = 100

100

103

107

114

130

123

122

Forrás:

EUROSTAT, valamint a kérdőívre adott válaszok

(32)

Összességében elmondható, hogy az érintett termék behozatala abszolút értékben 17 %-kal nőtt a 2019–2024-es időszakban, a különböző évek között némi ingadozással. A behozatal e növekedése az uniós gyártók termelésének jelentős visszaeséséhez vezetett. Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a behozatal növekedése nem volt elég jelentős, különösen mivel 2023 és 2024 között valójában csökkenő tendenciát mutatott. Az igaz, hogy az érintett időszak utolsó évében (2024) a behozatal a 2023. évi szint alatt volt, azonban továbbra is magasabb szinten volt, mint a korábbi években (különösen 2017-ben és 2018-ban, 1 282, illetve 1 267 millió tonnával). A legutóbbi időszakkal való összehasonlításkor megállapítható, hogy a behozatal 13 %-kal nőtt 2019 óta, valamint megerősítést nyert az a fent említett tendencia, hogy a behozatal szintje magasabb volt, mint 2017-ben és 2018-ban.

Image 1

Forrás:

EUROSTAT

(33)

A behozatal továbbra is csökkent a legutóbbi időszakban, ugyanúgy, mint 2024-ben, azonban a behozatal szintje magas maradt és magasabb volt, mint az előző történelmi csúcs idején, 2017-ben. A Covid19-világjárvány utáni gazdasági fellendülés fényében 2021-ben az éves behozatal szintje magasabb volt, mint 2022-ben, ami rekordmagas felhasználást eredményezett. Összefoglalva, 2021 óta a behozatal magas szinten maradt, kismértékű ingadozásokkal az egyes évek között. A legutóbbi csökkenő tendencia nem volt elég erőteljes ahhoz, hogy változtasson azon a tényen, hogy a behozatal általánosságban továbbra is magas szinten volt. Az észrevételekre válaszul a Bizottság azt is megjegyezte, hogy nem az a jogszabályi követelmény, hogy a behozatal a megállapítás időpontjában vagy az érintett időszak végén „növekvő” legyen. Ehelyett az a követelmény, hogy a terméket „megnövekedett mennyiségben importálják”. Tekintettel a 2021-től a legutóbbi időszakig tartó időtartamnak az előző időszakhoz viszonyított behozatali szintjére, valamint arra, hogy a 2021-től a legutóbbi időszakig tartó időtartamban tapasztalt, ismertetett ingadozások több nagyságrenddel kisebbek, mint az érintett időszak előző részéhez (2019, 2020) képest bekövetkezett növekedés, indokolt azt a következtetés, hogy a terméket nagyobb mennyiségben importálják.

(34)

Ezen túlmenően a behozatal jelentősen emelkedett az uniós gyártáshoz képest: 104 %-kal a 2019–2024 közötti időszakban, és 126 %-kal, ha a legutóbbi időszakkal hasonlítjuk össze. A legjelentősebb növekedés (105 %) 2022 és 2023 között volt megfigyelhető. Relatív értelemben a behozatal esetében is inkább csökkenés, mintsem növekedés volt tapasztalható 2024-ben 2023-hoz képest. E visszaesés ellenére azonban a relatív behozatal 2024-ben továbbra is a 2022. évi szint felett volt, és így magasabb szinten volt, mint az érintett időszak összes évében – 2023-at kivéve. Ezért relatív értelemben – a legutóbbi csökkenés ellenére – a terméket továbbra is jelentősen megnövekedett mennyiségben importálják. Sokkal erőteljesebb csökkenésre lenne szükség ahhoz, hogy többé ne ez legyen a helyzet.

(35)

A behozatal az uniós gyártáshoz képest is jelentősen megnövekedett: 23 %-kal a 2019–2024 közötti időszakban, és 22 %-kal, ha a legutóbbi időszakkal hasonlítjuk össze. Az uniós fogyasztás néhány év ingadozás után folyamatosan csökken 2022 óta, ez még szembetűnőbbé teszi ezt a viszonylagos emelkedést.

(36)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az érintett termék behozatala mind abszolút, mind pedig relatív értelemben (inkább relatív értelemben) jelentős mértékben növekedett. Ez a következtetés a vizsgálati időszak egészére – nem csupán a 2019–2024-es időszak végpontjaira – vonatkozó adatok átfogó elemzéséből származik. Ezt megerősíti az ezen időszakban és a legutóbbi időszakban tapasztalt releváns tendenciák vizsgálata is.

5.   VÁRATLAN FEJLEMÉNYEK

(37)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a ferroötvözetek Unióba irányuló behozatalának jelentős növekedése bizonyos előre nem látható fejlemények közvetlen következménye, amelyek nemcsak egyensúlyhiányt idéznek elő az érintett termék nemzetközi kereskedelmében, hanem fokozzák is azt.

(38)

A becslések szerint 2023-ban a meglévő globális kapacitás mintegy 46 millió tonna, a globális felhasználás pedig 27,6 millió tonna volt. Ezért már 2023-ban mintegy 18 millió tonna kapacitásfelesleg létezett. Emellett az elkövetkező években a becslések szerint további 9 millió tonna kapacitás válik működőképessé. Ez mintegy 27 millió tonnás teljes jövőbeli kapacitásfelesleget tesz ki, ami a teljes uniós kereslet mintegy 16-szorosának felel meg (10).

(39)

E globális kapacitásfelesleg következtében a ferroötvözetek világpiaci ára 2020 óta csökkenő tendenciát mutat, bár némi ingadozással. A (61) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a ferroötvözetek uniós árait befolyásolják a főbb exportáló országok, például Kína és India által meghatározott árak.

(40)

Az uniós piac méretének és árszintjének köszönhetően vonzó az exportáló országbeli gyártók számára. Az Unió bizonyos ötvözetek vezető felhasználója, és rendkívül nyitott piacként működik. A világ termelésének mintegy 21 %-át használja fel, ami meghaladja Japán (12 %), Észak-Amerika (11 %) és Dél-Korea (8 %) felhasználását. Ezenkívül az uniós piac az érintett termék számára is vonzó, különösen az árak tekintetében, összehasonlítva más jelentős piacokkal. Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok (11) szerint az uniós árak következetesen magasabbak, mint más piacokon, úgymint Indiában és Kínában (az USA kivételével). A 2023–2024-es időszakban az EU-ban az átlagos beszerzési ár 35 %-kal magasabb volt, mint a Kínából érkező behozatal esetében, míg az Indiából érkező behozatal árai átlagosan 20 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós áraknál.

(41)

Amikor globális szintű kapacitásfelesleg áll fenn, a termelők túlkínálattal szembesülnek, amitől olyan piacokon igyekeznek megszabadulni, ahol magasabb árakat tudnak elérni. Az Unió magasabb árai miatt vonzó célponttá vált e többlettermékek számára.

(42)

A fenti hatást tovább súlyosbították a harmadik országok piacain alkalmazott, kereskedelmet korlátozó gyakorlatok. Az elmúlt években számos ország egyre gyakrabban használta fel kereskedelempolitikáját és piacvédelmi eszközeit a hazai termelők védelmére. Az Unióba exportáló legfontosabb származási országok esetében bevezetett új és a közelmúltban kiterjesztett piacvédelmi intézkedéseket a lábjegyzet sorolja fel (12). Az ezen intézkedések által érintett behozatal teljes volumene körülbelül 168 000 tonna, ami a 2024. évi teljes uniós termelés 48 %-át teszi ki.

(43)

Az ilyen intézkedések közül a legutóbbit az Egyesült Államok 2025 márciusában vezette be a Brazíliából, Kazahsztánból és Malajziából származó ferroszilícium behozatalára vonatkozóan (13). Az érintett időszakban ezek az országok az Unióba irányuló legnagyobb ferroszilícium-importőrök közé tartoztak, és az amerikai ferroszilícium-piacnak az e származási országokból érkező behozatal előtti bezárultával további 73 000 tonna kereskedelmének iránya helyeződhet át az uniós piacra. A kereskedelem eltérülése az érintett termék 2024. évi teljes uniós termelésének 21 %-át tenné ki, ami további kárt okozna az uniós gyártóknak, és a piaci részesedés további csökkenéséhez vezetne.

(44)

Emellett az Amerikai Egyesült Államok adminisztrációja különböző szintű, úgynevezett kölcsönös vámokat vezetett be a kereskedelmi partnereitől származó behozatalokra. Ami az Unióból származó importot illeti, 15 %-os maximális, mindent magában foglaló vámtarifát alkalmaz a kölcsönös vámok hatálya alá tartozó termékekre, köztük az egyes ferroötvözetekre.

(45)

E körülmények fényében megerősítést nyert, hogy az előre nem látható fejlemények, különösen a globális kapacitásfelesleg, a harmadik országok piacvédelmi intézkedései és az általános vámemelések – különösen az USA-ban – nemcsak, hogy eddig a ferroötvözetek Unióba irányuló behozatalának jelentős növekedéséhez vezettek, hanem a jövőben továbbra is ösztönözni fogják e növekedést.

6.   A BEHOZATAL NÖVEKEDÉSÉT EREDMÉNYEZŐ KÖTELEZETTSÉGEK

(46)

Az érintett termék több vámtarifacsoportból áll, és e vámtarifacsoportok mindegyike tekintetében az Európai Unió a többoldalú kereskedelmi tárgyalások korábbi fordulói során tett vámengedmények következtében az alábbi vámtarifális kötelezettségvállalásokat (14) tette:

7202 11

2,7 % ad valorem

7202 19

2,7 % ad valorem

7202 21

5,7 % ad valorem

7202 29

5,7 % ad valorem

7202 30

3,7 % ad valorem

7202 99 30

2,7 % ad valorem

(47)

Ezeket az engedményeket a védintézkedés megállapításakor az Európai Unió 2016. december 1-jén EU CLXXIII számon hitelesített, módosított engedményes listája (15) I. részének II. szakasza rögzíti.

(48)

Az Európai Uniónak a GATT-hoz csatolt, annak az 1994. évi GATT II. cikkének (7) bekezdése alapján és annak egyéb részei következményeként részét képező engedményes listájában szereplő engedmények eredményeként az Európai Unió az 1994. évi GATT alapján különösen a következő kötelezettségeket vállalta: Az előzőekben felsorolt termékek behozatalára vonatkozó nem tarifális korlátozásokat tiltó XI. cikkének (1) bekezdése, és különösen az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdésének a) pontja és II. cikke (1) bekezdése b) pontjának első és második mondata. A II. cikk (1) bekezdése b) pontjának első mondata értelmében az Unió – alkalmazandó kivétel hiányában – nem vethet ki rendes vámokat a szóban forgó termékre az EU engedményes listájának vonatkozó részében meghatározott és előírt, azaz az egyes érintett vámtarifacsoportokra vonatkozó, az előzőekben említett mértékű vámtételeket meghaladó mértékben. Ezenkívül a vizsgálat idején az érintett termékre alkalmazott uniós importvámok, más néven a legnagyobb kedvezményes vámtételek a fent említett vámtarifális kötelezettségvállalások által megengedett maximális szinteknek feleltek meg.

(49)

Az érintett terméket megnövekedett mennyiségben importálták az 1994. évi GATT (XI. cikkének (1) bekezdése, II. cikke (1) bekezdésének a) pontja és II. cikke (1) bekezdése b) pontjának első és második mondata) alapján vállalt fenti kötelezettségek eredményeként, mivel ezek a kötelezettségek – az Európai Unió által a többoldalú kereskedelmi tárgyalások egymást követő fordulói során tett engedményekkel együtt – javították és biztosították az érintett termék uniós piacra jutásának feltételeit. Az Európai Unió fent említett vámtarifális kötelezettségvállalásai a behozatal növekedését eredményezték, és nem hagytak mozgásteret az EU-nak arra, hogy védintézkedés bevezetése helyett növelje a rendes vámokat. Ez egyúttal megmagyarázza, hogy a szóban forgó kötelezettségek hogyan eredményezték a súlyos kárt okozó behozatal növekedését.

(50)

A GATT szerinti kötelezettségek ezzel egyidejűleg megakadályozták az EU-t abban, hogy növelje a szóban forgó termékre alkalmazott behozatali vámokat. Így az Európai Uniónak „az 1994. évi GATT-egyezményből eredő kötelezettségei [voltak, amelyek] korlátozták az Unió azon képességét, hogy megelőzze vagy orvosolja a behozatal növekedéséből eredő kárt”. Ezzel egyidejűleg az Európai Unió a védintézkedése „miatt felfüggeszt[ette] ezeket a kötelezettségeket”.

7.   SÚLYOS KÁR

7.1.   Az uniós gyártók helyzete

(51)

Annak megállapítása érdekében, hogy van-e bizonyíték az érintett termék uniós gyártóinak okozott súlyos kárra, a Bizottság az (EU) 2015/478 rendelet 9. cikkével és a 2015/755 rendelet 6. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy az érintett termék tekintetében a felhasználás, a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítés, a piaci részesedés, az árak, a jövedelmezőség, a készletek, a befektetett tőke megtérülése, a pénzforgalom és a foglalkoztatás milyen tendenciákat követett a 2019 és 2024 közötti időszakban.

(52)

Ezt az elemzést globálisan végezte, kiemelve a behozatal alakulását. A 2. szakaszban foglaltak szerint a szilíciumot kizárta a termékkörből. A kalcium-szilíciumot illetően a vizsgálat feltárta, hogy az érintett időszak elején két uniós gyártó állított elő kalcium-szilíciumot, ezek gyártása azonban 2023-ban megszűnt. Az ellenőrzés során a gyártók nem jelezték, hogy a közeljövőben bármilyen jelentős gyártás újraindulna. Tekintettel az uniós gyártás hiányára, a kalcium-szilíciumot a Bizottság kizárta a termékkörből. Ezért, és amint azt a 2. szakasz kifejti, a termékkört ferroötvözetekként került meghatározásra, és a további elemzés ennek alapján történik.

(53)

2025. augusztus 4-én a Bizottság felkérte az uniós gyártókat, hogy szolgáltassanak kiegészítő adatokat 2025 első hat hónapjára annak vizsgálata érdekében, hogy hogyan alakult a helyzet az érintett időszakot követően, amely a 2019–2024-es időszakot fedi le.

(54)

Az általános helyzetet tekintve az uniós felhasználás, az uniós gyártók értékesítései és a kapcsolódó piaci részesedés a következőképpen alakult:

3. táblázat

Uniós felhasználás, belföldi értékesítés és belföldi piaci részesedés.

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

A legutóbbi időszak

Felhasználás tonnában

1 845 132

1 602 735

2 075 077

1 874 156

1 758 562

1 754 412

1 709 235

Bázisév 2019 = 100

100

87

112

102

95

95

93

Belföldi értékesítés tonnában

702 190

584 478

701 694

549 366

343 835

422 825

412 889

Bázisév 2019 = 100

100

83

100

78

49

60

59

Belföldi piaci részesedés

38  %

36  %

34  %

29  %

20  %

24  %

24  %

Forrás:

EUROSTAT, valamint a kérdőívre adott válaszok

(55)

Az uniós fogyasztás ingadozó volt az érintett időszak első felében, azóta azonban lefelé irányuló tendenciát mutatott. A 2019 és a legutóbbi időszak között az uniós gyártók belső piaci értékesítése azonban 41 %-kal csökkent, ami a piaci részesedés 14 %-os csökkenését eredményezte. Ugyanebben az időszakban a behozatal abszolút értékben 13 %-kal növekedett, Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az érintett időszak alatt szemmel láthatólag visszaesett, és csak 2024-ben javult némileg, amikor az uniós gazdasági ágazat veszteséggel értékesített, hogy versenyezzen a megnövekedett, alacsony árú behozatallal.

(56)

Az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján a termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás.

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

A legutóbbi időszak

Termelés tonnában

616 707

477 006

598 314

415 657

275 573

351 540

309 976

Bázisév 2019 = 100

100

77

97

67

45

57

50

Termelési kapacitás tonnában

1 102 794

1 041 422

1 053 615

1 006 108

1 028 989

947 203

892 526

Bázisév 2019 = 100

100

94

96

91

93

86

81

Kapacitáskihasználás

56  %

46  %

57  %

41  %

27  %

37  %

35  %

Forrás:

Kitöltött kérdőívek

(57)

A termelési kapacitás a 2019-től a legutóbbi időszakig tartó időtartamban 19 %-kal, az uniós termelés pedig 50 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban. Ennek eredményeként a kapacitáskihasználási ráta is csökkent: 56 %-ról 35 %-ra. A gyártás 2024-ben kismértékben nőtt, ugyanakkor – 2023 kivételével – még mindig alacsonyabb szinten volt, mint az előző években. A legutóbbi időszakban a termelés ismét visszaesett.

(58)

Az Eurostat adatai és az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján az importárak, az uniós gyártók eladási árai, az árkülönbözetek, az előállítási költségek és a jövedelmezőség a következőképpen alakult:

5. táblázat

Importár, az uniós gyártók eladási ára, árkülönbségek, termelési költség és jövedelmezőség.

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

A legutóbbi időszak

CIF-importárak + MFN (EUR/tonna)

1 067

960

1 215

1 927

1 342

1 184

1 174

Bázisév 2019 = 100

100

90

114

181

126

111

110

Az uniós gyártók értékesítési ára (EUR/tonna)

1 011

937

1 457

2 233

1 486

1 295

1 230

Bázisév 2019 = 100

100

93

144

221

147

128

122

Árkülönbözet

–6  %

–3  %

17  %

14  %

10  %

9  %

5  %

Termelési költség (EUR/tonna)

1 112

1 043

1 354

2 145

1 633

1 449

1 482

Bázisév 2019 = 100

100

94

122

193

147

130

133

Jövedelmezőség (a forgalom százalékában)

–10  %

–11  %

7  %

4  %

–7  %

–12  %

–20  %

Forrás:

EUROSTAT, valamint a kérdőívre adott válaszok

(59)

A behozatal jelentős növekedése tartós leszorító hatást gyakorolt az uniós értékesítési árakra. Ez 2021-ben jelentős, akár 17 %-os árkülönbséget eredményezett, amely az érintett időszakban is folytatódott, és hátrányosan befolyásolta az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét.

(60)

Az uniós gyártók 2019-ben és 2020-ban 10 %-os, illetve 11 %-os veszteséget szenvedtek el. 2021-ben, a (Covid19-világjárvány utáni) fellendülés évében a nyereség elérte a 7 %-ot, de 2022-ben 4 %-ra esett vissza, majd 2023-ban 7 %-os, 2024-ben pedig 12 %-os veszteség következett be, amikor a behozatal az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél alacsonyabb árakon történt. Romlott a tendencia a legutóbbi időszakban, amikor a veszteség 20 %-os csúcsot ért el.

(61)

2021-től az alacsony importárak miatt az uniós gyártók árait leszorították. Ezen árnyomás miatt az uniós gyártók nem tudták költségeik fedezése érdekében emelni áraikat, ami jelentős veszteségeket eredményezett. A ferroötvözetek – mint világszerte forgalmazott áruk – uniós árai a CRU (Commodities Research Unit) indexén alapulnak. A CRU-index megállapításához számos tényezőt figyelembe vesznek, amelyek elsősorban ezen áru világpiaci kínálatához és keresletéhez kapcsolódnak (16). A jelentős termelési és kiviteli jelenléttel rendelkező exportáló országok ármeghatározó hatást gyakorolnak az uniós adásvételi szerződésekre irányuló tárgyalásokhoz a piacon általában használt árindexekre (17). A ferroötvözetek globális piacán továbbra is Kína és India a domináns globális ármeghatározók, főként termelési volumenük és kapacitásuk puszta méretéből adódóan, valamint az érintett termék előállításához szükséges kritikus fontosságú nyersanyagokból felhalmozott jelentős tartalékaik miatt. Mivel az uniós gyártók termelési kapacitása jelentősen kisebb, mint ezen országoké, az uniós gyártók csak korlátozott mértékben képesek befolyásolni a ferroötvözetek uniós árait. Következésképpen a jellemzően Ázsiában megállapított referenciaárak arra kényszerítik az uniós gyártókat, hogy fogadják el a nagy gyártók által meghatározott árazási feltételeket, megakadályozva őket abban, hogy emeljék áraikat.

(62)

Az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján a pénzforgalom, a befektetett tőke megtérülése, a készletek és a foglalkoztatás a következőképpen alakult:

6. táblázat

Pénzforgalom, a befektetett tőke megtérülése és készletek.

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

A legutóbbi időszak

Pénzáramlás (ezer EUR)

–21 616

8 100

40 278

94 206

27 558

–34 678

–37 255

A befektetett tőke megtérülése (%)

–1,6  %

–1,1  %

2,3  %

5,0  %

1,1  %

0,0  %

–0,3  %

Készletek (tonna)

69 373

47 198

55 861

37 349

47 175

45 120

40 149

Bázisév 2019 = 100

100

68

81

54

68

65

58

Forrás:

Kitöltött kérdőívek

(63)

A 2019 és a legutóbbi időszak közötti időtartamban az uniós gyártók értékesítése csökkent (3. táblázat) a megnövekedett behozatal miatt, és veszteségeket szenvedtek el (5. táblázat). Az érintett időszakban a pénzforgalom és a befektetett tőke megtérülése hasonló tendenciát követett, jelentősen ingadozott, de a legutóbbi időszakban ismét negatív értéket mutatott. Az érintett időszakban a készletek is csökkentek.

7. táblázat

Foglalkoztatás.

Év

2019

2020

2021

2022

2023

2024

A legutóbbi időszak

Foglalkoztatás

2 252

2 077

1 977

1 866

1 686

1 819

1 705

Bázisév 2019 = 100

100

92

88

83

75

81

76

Forrás:

Kitöltött kérdőívek

(64)

Az érintett időszakban az uniós gyártók jelentős visszaesést szenvedtek el, ami a munkahelyek számának 19 %-os csökkenését eredményezte. Ha ezt összehasonlítjuk a legutóbbi időszakkal, ez 24 %-os csökkenést jelent a 2019-es bázisévhez képest.

7.2.   Következtetés

(65)

A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az uniós gyártókat súlyos kár éri, amit különösen bizonyít a termelés, az értékesítés, a piaci részesedés és a foglalkoztatás csökkenése, valamint a jelentős árlenyomás és a számottevő veszteségek az érintett időszakban. A közelmúltbeli adatok is azt erősítették meg, hogy a helyzet romlott a legutóbbi időszakban.

8.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(66)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a megnövekedett behozatal okozott-e súlyos kárt az uniós gyártóknak. Emellett a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gyártóknak olyan módon, ami megkérdőjelezné az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a behozatal közötti ok-okozati összefüggés fennállását. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a behozataltól eltérő tényezők által esetlegesen okozott bármely kárt ne a megnövekedett behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a magas energiaárak miatt megnövekedett termelési költség, az uniós gyártók exportteljesítménye, valamint az Ukrajnából és Kenyából érkező behozatal. A 4. szakaszban említettek szerint Kenya nem exportálta az Unióba az érintett terméket az érintett időszakban.

8.1.   Megnövekedett behozatal

(67)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az uniós gyártók által előállított termék hasonló az érintett termékhez, illetve azzal közvetlenül versenyez. Ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel és felhasználási módokkal rendelkezik, és hasonló vagy azonos csatornákon keresztül értékesítik.

(68)

Amint azt a 4. szakaszban említettük, a behozatal teljes volumene jelentősen, 13 %-kal nőtt a legutóbbi időszakban a 2019. évi szinthez képest, különösen 2021-től. Az érintett időszak elején, azaz 2019-ben és 2020-ban az uniós gyártók mintegy 10 %-os veszteséget szenvedtek el, miközben a behozatal még alacsonyabb szinten volt. Az uniós gyártók gyenge gazdasági teljesítménye az Unióban tapasztalható általános gazdasági visszaeséssel és különösen az acélgyártás 2019-ben és a Covid19-világjárvány időszakában bekövetkezett jelentős visszaesésével magyarázható. A nyersacéltermelés 6 %-kal csökkent a 2018. évi szinthez képest, és hasonlóképpen a rozsdamentesacél-olvasztás is 8,1 %-kal esett vissza 2018-hoz képest (18). Ez az érintett termék árának jelentős csökkenéséhez vezetett, ami az uniós gyártók számára veszteséget eredményezett (19). A behozatali volumen 2019 és 2020 között 11 százalékponttal csökkent a Covid19-világjárvány miatt, ami egybeesett a felhasználás általános visszaesésével. A behozatal e csökkenése azonban nem vezetett az uniós gyártók piaci részesedésének csökkenéséhez, amely a Covid19-világjárvány által okozott általános piaci zavarok ellenére kismértékben, 2 %-kal nőtt. A 2021. évi gazdasági fellendülést követően a behozatal magas szintre emelkedett, és ilyen szinten maradt annak ellenére is, hogy a felhasználás a legutóbbi időszakban 2021-hez képest 19 százalékpontot csökkent. A megnövekedett behozatal által gyakorolt mennyiségi nyomás mellett az átlagos importár 2021 óta 5–17 %-kal alacsonyabb volt, mint az uniós gyártók értékesítési ára. Az alacsonyabb árakon érkező behozatal 2021 óta bekövetkezett növekedése egybeesett az uniós gyártók piaci részesedésének jelentős, 10 százalékpontos csökkenésével, valamint a jövedelmezőség folyamatosan csökkenő tendenciájával, amely a legutóbbi időszakban elérte a 20 %-ot.

(69)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a behozatal növekedése nem elegendő ahhoz, hogy súlyos kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. Ehelyett azzal érveltek, hogy ezek a behozatali tendenciák csupán olyan ingadozásokat jeleznek, amelyek összhangban vannak a Covid19-világjárvány utáni globális fellendüléssel.

(70)

A világjárványt követően a behozatal markáns és hirtelen növekedést mutatott, ami közvetlen és közvetett nyomást is gyakorolt az uniós gyártókra, és a belföldi piaci részesedésük csökkenéséhez vezetett. Az uniós gyártók pénzügyi teljesítményéből nyilvánvaló, hogy nem csupán a globális ellátási láncok újraindulásáról volt szó. Ehelyett jelentős mértékű – a 2016 és 2019 között megfigyeltnél magasabb szintű – behozatal áramlott be az uniós piacra olyan árképzési feltételek mellett, amelyek lenyomták az uniós értékesítési árakat, aláásva ezáltal az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(71)

A Bizottság ezért megállapította, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn a behozatal növekedése és az uniós gyártók által elszenvedett súlyos kár között.

8.2.   Egyéb ismert tényezők

(72)

Annak biztosítása érdekében, hogy a súlyos kár ne a behozatal növekedésétől eltérő tényezőknek legyen betudható, a Bizottság megvizsgálta, hogy egyéb tényezők hozzájárulhattak-e az uniós gyártók által elszenvedett súlyos kárhoz, valamint annak érdekében, hogy e tényezők hatásait elkülönítse és megkülönböztesse a megnövekedett behozatal hatásaitól, azzal a céllal, hogy megállapítsa egy valódi és lényeges ok-okozati összefüggés fennállását.

(73)

Több érdekelt fél azzal érvelt, hogy az uniós gyártókat nem a megnövekedett behozatal, hanem az Unión belüli magas energiaárak sújtják. Az energiaárak ugyanis általában magasabbak az Unióban, mint a világ más részein. Rendes piaci körülmények között azonban a gyártók az észszerű nyereség fenntartása érdekében tükrözhetik értékesítési áraikban az ilyen költségnövekedést. A behozatal megnövekedett szintje megakadályozta az uniós gyártókat abban, hogy értékesítési áraikat kellő mértékben növeljék ahhoz, hogy fedezzék a villamosenergia-ár emelkedését. Az (61) preambulumbekezdésben leírtak szerint az uniós gyártók kénytelenek elfogadni a jelentős globális gyártók által meghatározott árazási feltételeket. Ennek következtében nem tudták emelni áraikat annak ellenére, hogy költségeik a növekvő energiaköltségek miatt elkerülhetetlenül megemelkedtek. Ezért nem maga a költségek növekedése, ami kárt okozott, hanem az a tény, hogy a megnövekedett behozatal miatt e költségnövekedések nem tudtak tükröződni az uniós gyártók értékesítési áraiban.

(74)

A Bizottság elemezte továbbá az érintett termék Ukrajnából érkező behozatalának hatását, és megállapította, hogy ezek a behozatalok nem járultak hozzá a mérlegelés tárgyát képező súlyos kárhoz a védintézkedés feltételeinek teljesülése tekintetében (párhuzamosság). Amint azt a 4. szakaszban szerepel, az Ukrajnából érkező behozatalt a Bizottság kizárták e védintézkedési vizsgálat hatálya alól. 2019-ben az Ukrajnából érkező behozatal a teljes uniós behozatal 21 %-át tette ki, de 2024-re mindössze 4 %-ra csökkent. Az Ukrajnából érkező behozatal így nem tette ki az érintett termék teljes uniós behozatalának jelentős részét. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az érintett termék Ukrajnából érkező behozatala nem járult hozzá az uniós gyártók által elszenvedett súlyos kárhoz.

(75)

A Bizottság a kérdőívre adott válaszokban szereplő adatok alapján értékelte az uniós gyártók exportteljesítményét is. Az érintett időszakban az export 52 %-kal csökkent. Ha az összehasonlítást a legutóbbi időszakhoz képest végezzük el, a csökkenés még jelentősebb, 2019 óta elérte a 72 %-ot. Tekintettel a globális kapacitásfeleslegre és arra, hogy az árakat olyan globális szereplők határozták meg, mint Kína és India, az uniós gyártókra az exportpiacokon is nyomás nehezedett.

(76)

Következésképpen a Bizottság nem azonosított olyan egyéb tényezőket, amelyek gyengítenék a behozatal növekedése és az uniós gyártókat ért súlyos kár közötti ok-okozati összefüggést.

8.3.   Következtetés

(77)

A Bizottság megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az érintett termék megnövekedett behozatala és az uniós gyártók által elszenvedett súlyos kár között. Az előzőekben részletezett okokból a magas energiaárak, az egyéb behozatal és az exportteljesítmény ugyan hozzájárulhattak az uniós gyártók által elszenvedett súlyos kárhoz, de nem gyengítették az ok-okozati összefüggést.

9.   UNIÓS ÉRDEK

(78)

A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy fennállnak-e kényszerítő okok annak megállapítására, hogy e vizsgálat eredményeképpen intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek elemzése az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gyártók, importőrök és felhasználók érdekeit is.

(79)

Az uniós gazdasági ágazat 7 gyártóból áll, amelyek az Unió különböző tagállamaiban találhatók, és 2024-ben közvetlenül több mint 1 800 főt foglalkoztattak az érintett termékkel kapcsolatban.

(80)

Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a behozatal növekedése miatt súlyos kár éri.

(81)

A ferroötvözetek kritikus fontosságúak a gépjárműiparban, az űriparban, az építőiparban és az elektronikai iparban használt kiváló minőségű acél- és fémötvözetek előállításához. Az Uniónak érdekében áll egy versenyképes és egészséges ferroötvözet-ágazat megléte az Unióban, amely a downstream gyártási tevékenységek széles körét támogatja, növelve a termelékenységet és a versenyképességet.

(82)

Az ellátási lánc globális zavarai rávilágítottak a sebezhetőségekre és arra, hogy egy életképes ferroötvözet-ágazat biztosítja, hogy az Unió még globális bizonytalanság idején is fenn tudja tartani ipari termelését és stratégiai autonómiáját.

(83)

Ebben az összefüggésben több érdekelt fél azt állította, hogy az intézkedés szinte bizonyosan a nyersanyagárak emelkedését eredményezné egyes acélgyártók esetében, és korlátozná a ferroötvözetek rendelkezésre állását az uniós acélgyártók számára. Azt állították továbbá, hogy egy ilyen intézkedés megzavarhatja a teljes uniós alumíniumellátási láncot, és növelheti a termelési költségeket. Néhány érdekelt fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ellátási források már most is korlátozottak, és hogy a javasolt védintézkedés ellátási hiányhoz vezethet. Azzal is érveltek, hogy a termékek nem szerezhetők be, illetve nem kellő mértékben szerezhetők be uniós gyártóktól.

(84)

A felhasználók és az importőrök általában a lehető legalacsonyabb árat keresik. Az is az érdekükben áll azonban, hogy legyen egy versenyképes és életképes uniós gazdasági ágazat, amely megbízható ellátási forrásként szolgál. A védintézkedések célja, hogy megóvják a belföldi iparágakat a megnövekedett behozatallal és az általa okozott súlyok kárral szemben. Ezáltal támogatják a belföldi foglalkoztatást, és az importnyomással szemben segítik az olyan létfontosságú iparágakat, mint a ferroötvözetek ágazata.

(85)

Ezzel egyidejűleg célszerű biztosítani, hogy elegendő ferroötvözet álljon a felhasználók rendelkezésére. A Bizottság megítélése szerint egy specifikus, terméktípus szerinti vámkontingens formáját öltő védintézkedés megfelelő egyensúlyt tesz lehetővé a gyártók és a felhasználók érdekei között. Egyrészt kezeli a megnövekedett behozatal által okozott komoly kárt, másrészt az Unióba irányuló, lényeges mennyiségű vámmentes behozatalt tesz lehetővé, ezzel hatékony versenyt biztosít az import és az uniós gyártás között, valamint enyhíti a hiány kialakulásának veszélyét. A vámkontingensen felüli, megfelelő szintű vámtétel olyan árszintet fog biztosítani az uniós piacon, amely lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felvegye a versenyt az importtal.

(86)

Az intézkedés katalizátorként is szolgál majd az uniós termelési kapacitások fejlesztéséhez és megerősítéséhez. Egy vámkontingensen felüli változó mértékű vám bevezetése lehetővé teszi az uniós gyártók számára, hogy újraindítsák és növeljék termelésüket, valamint visszanyerjék versenyképességüket. Ez hosszú távon fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós gazdasági ágazatot fog eredményezni.

(87)

A fenti megfontolások és a különböző érdekek gondos vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unió érdekét szolgálja a védintézkedés elfogadása specifikus, terméktípus szerinti vámkontingensek formájában. Ez lehetővé teszi bizonyos mennyiségű import vámmentes behozatalát és a vámtétel emelését a vámkontingens szerinti mennyiségét túllépő behozatalok esetén. A vámkontingensen felüli vámtétel meghatározására a megállapított árküszöb és a tényleges importár közötti különbség figyelembevételével kerül sor. Ez a kiegyensúlyozott intézkedés továbbra is lehetővé tenné a ferroötvözetek Unióba történő behozatalát, garantálva, hogy a külföldről érkező ellátás továbbra is kiszolgálja a downstream ágazat igényeit, miközben fenntartható árszintet biztosítana az uniós gazdasági ágazat számára.

(88)

A ferroötvözetek uniós gyártói stratégiai jelentőséggel bírnak az Unió gazdasági stabilitása és hosszú távú rezilienciája szempontjából. A Bizottság megítélése szerint ezért a védintézkedés az Unió érdekét szolgálja.

10.   EGYES ORSZÁGOK KIZÁRÁSA AZ INTÉZKEDÉS HATÁLYA ALÓL

(89)

Az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikkével és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban az intézkedés nem alkalmazandó a WTO-tag fejlődő országokból vagy Algériából származó termékekre (20) mindaddig, amíg az adott termék uniós behozatalában való részesedése nem haladja meg a 3 %-ot, feltéve, hogy a 3 %-nál kevesebb behozatali részesedésű WTO-tag fejlődő országok együttesen nem tesznek ki 9 %-nál többet az érintett termék Unióba irányuló összes behozatalából.

(90)

Hacsak az I. melléklet másként nem rendelkezik, a Bizottság megállapítja, hogy a WTO-tag fejlődő országokból vagy Algériából származó érintett termék behozatala megfelel a fent említett eltérés igénybevételéhez szükséges követelményeknek.

(91)

Ezenkívül, amint azt a 4. szakasz is kifejti, a hatályos uniós jogszabályok alapján az Ukrajnából érkező behozatalt mentesíteni kell a védintézkedés alkalmazása alól. Az Unió elfogadta az (EU) 2025/1153 rendeletet (21), amelyben felfüggesztette az (EU) 2015/478 rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását, amennyiben azok az Ukrajnából érkező behozatalra vonatkoznak. Az említett rendelettel és a WTO párhuzamosságra vonatkozó követelményével összhangban az Ukrajnából érkező behozatalt a Bizottság kizárta e védintézkedési vizsgálat hatálya alól (22).

11.   AZ UNIÓ ÉS HARMADIK ORSZÁGOK KÖZÖTTI EGYES KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOKBÓL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGEK

(92)

A Bizottság gondoskodott arról, hogy ez az intézkedés összeegyeztethető legyen az Uniónak a harmadik országokkal kötött kétoldalú vagy regionális kereskedelmi megállapodások alapján fennálló kötelezettségeivel.

(93)

A Norvégiából és Izlandról érkező behozatal tekintetében (Liechtensteinből nem érkezik behozatal) az intézkedés megfelel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 112. és 113. cikkében foglalt követelményeknek. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy az uniós ferroötvözet-gyártók tekintetében továbbra is fennállhatnak a súlyos, ágazati jellegű gazdasági nehézségek.

(94)

Először a Bizottság megállapította, hogy a 7. szakaszban ismertetett gazdasági kár a ferroötvözetek bizonyos uniós gyártóit sújtja, és hogy ezek a gyártók különálló iparágat képviselnek az EGT-megállapodás 112. cikkének értelmében. Ezek a gyártók azonos vagy hasonló típusú gazdasági tevékenységeket folytatnak, nevezetesen az érintett termék gyártását végzik. Az uniós gyártók termékeit ugyanolyan típusú downstream gazdasági ágazatnak szánják, és mindannyian hasonló értékesítési csatornákat használnak az érintett termék vonatkozásában (lásd a fenti 2. szakaszt). A ferroötvözetek gyártása tehát olyan tevékenység, amelyet „ágazatnak” lehet minősíteni, így az e gyártók által elszenvedett súlyos nehézségeket „ágazati” természetűnek lehet minősíteni.

(95)

Másodszor, a Bizottság a 7. szakaszban ismertetett gazdasági és pénzügyi mutatók alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gyártók súlyos károkat szenvedtek el. Ugyanazok a mutatók bizonyítják az EGT-megállapodás 112. cikke értelmében vett komoly gazdasági nehézségeket az érintett időszak legutóbbi éveiben, azaz 2023-ban és 2024-ben. Emellett értékelésében a Bizottság megvizsgálta az EGT-megállapodásban részes EFTA-államokból érkező behozatal volumenét és árait. 2024-ben Norvégia és Izland tette ki az érintett termék Unióba irányuló teljes uniós behozatalának 47,4 %-át, és e két ország körülbelül az uniós gyártók áraival megegyező, és a többi exportáló országból érkező behozatalénál magasabb árakon exportált az Unióba. Annak ellenére, hogy ezek az árak magasabbak voltak, mint a más országokból származó behozatal árai, versenykényszert jelentettek a körülbelül ugyanolyan árszinten értékesítő uniós gyártókra nézve, azaz árlenyomást gyakoroltak az uniós gyártókra, mivel azok nem tudták olyan szintre emelni áraikat, hogy azok fedezzék költségeiket.

(96)

Harmadszor, mivel a komoly gazdasági nehézségeket okozó körülmények már két éve fennállnak és a közeljövőben ezekben nem várható javulás, ez a helyzet valószínűleg továbbra sem fog változni és így a komoly gazdasági nehézségek valószínűleg továbbra is fennmaradnak az EGT-megállapodás 112. cikkének értelmében.

(97)

Negyedszer, a Bizottság megvizsgálta, hogy milyen típusú intézkedés lenne feltétlenül szükséges a helyzet orvoslásához, amely a legkevésbé zavarná meg az EGT-megállapodás működését. Ezzel egyidejűleg a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy milyen típusú intézkedés tenné lehetővé az uniós gyártók számára, hogy visszanyerjék versenyképességüket és talpra tudjanak állni a veszteségeik után.

(98)

A Bizottság úgy határozott, hogy intézkedést vezet be specifikus, terméktípus szerinti vámkontingens, valamint a vámkontingensen felüli árukra vonatkozó vámemelés formájában, amelynél a megállapított árküszöb és a tényleges importár közötti különbséget veszi figyelembe, az alábbi 12. szakaszban leírtak szerint. A Bizottság megállapította, hogy ez az intézkedési forma lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszaszerezze piaci részesedését és versenyképességét, valamint továbbra is lehetővé tegye az EGT-megállapodásban részes EFTA-államokból érkező behozatal folytatódását, miközben a lehető legkisebb zavart okozza. Azért erre az intézkedésre esett a választás, hogy lehetővé tegye az uniós gazdasági ágazat számára, hogy veszteségek elszenvedése nélkül szerezze vissza piaci részesedését, valamint elég hosszú ideig legyen hatályban, ahhoz, hogy lehetővé tegye az uniós gazdasági ágazat számára a kilábalást a komoly gazdasági nehézségekből. Az intézkedés hatálya, objektív kritériumok – például a termék hasonlósága, helyettesíthetősége és a piacon okozott zavar mértéke – alapján, körültekintően került meghatározásra, annak érdekében, hogy az intézkedés egy meghatározott termékre vonatkozzon, amelynek behozatali mennyisége és ára komoly gazdasági nehézséget okozott. Ez biztosítja az arányosság elvét és az EGT-megállapodással való összhangot, amely megköveteli, hogy az intézkedés hatálya és időtartama a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjék.

(99)

A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a védintézkedések működését és háromhavonta konzultációkat folytat Norvégiával és Izlanddal az intézkedésnek a tervezett lejárati időpont előtt történő megszüntetése vagy hatályának korlátozása céljából. Annak érdekében, hogy információkat szolgáltasson az ilyen konzultációkhoz, valamint annak a tagállamok által mérlegeléséhez, hogy kívánatos-e az intézkedések időtartamának vagy paramétereinek módosítása, a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy rendszeresen értékelni fogja a helyzetet, és legalább minden egyes intézkedési év végén fontolóra veszi a felülvizsgálat indokoltságát. A Bizottság az első felülvizsgálatra legkésőbb egy évvel az intézkedések hatálybalépése után mindenképpen sort kerít.

(100)

Az ilyen felülvizsgálatok során a Bizottságnak egyebek mellett meg kell vizsgálnia, hogy a védintézkedések alkalmazása eredményezett-e káros hatást bizonyos, többek között konkrét tagállamokban vagy Unión belüli régiókban található továbbfelhasználók esetében. A Bizottságnak emellett értékelnie kell, hogy az uniós gyártók által előállított mennyiség elegendő-e az érintett termékek ellátására olyan mennyiségben, hogy az nem eredményez ellátási hiányt vagy fenntarthatatlan áremelkedést, valamint javaslatot kell tennie az intézkedések megfelelő kiigazítására.

(101)

Ami az Uniónak más harmadik országokkal megkötött regionális vagy kétoldalú kereskedelmi megállapodásait illeti, valamint az alábbi 12. szakaszban részletesebben meghatározottak szerint, a Bizottság úgy határozott, hogy intézkedést vezet be specifikus, terméktípus szerinti vámkontingens, valamint a vámkontingensen felüli behozatalokra vonatkozó vámemelés formájában. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen intézkedés okozza a legkisebb zavart az Unió szabadkereskedelmi partnereivel fenntartott kétoldalú kereskedelem folytatásában.

(102)

Ezen túlmenően amennyiben ezek a megállapodások nem teszik automatikusan lehetővé védintézkedések bevezetését a WTO-megállapodás értelmében az Unió az említett megállapodások azon rendelkezéseire támaszkodik, amelyek engedélyezik a védintézkedéseket, A Bizottság biztosította, hogy a vonatkozó kétoldalú megállapodással összhangban megfelelően tájékoztatta a szabadkereskedelmi megállapodási partnereit.

(103)

Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy figyelemmel a vizsgálat terjedelmére és következtetéseire, a ferroötvözeti ágazatban komoly zavarok tapasztalhatók, ezért a védintézkedések indokoltak az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972-ben létrejött megállapodás (23) 26. cikkének, a Feröer szigetekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodás (24) 26. cikkének, az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodáshoz csatolt, 1970. november 23-án aláírt kiegészítő jegyzőkönyv 60. cikkének (25), és a Marokkóval (26), Tunéziával (27), Jordániával (28), Izraellel (29) és Palesztinával (30) kötött társulási megállapodás, és az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás (31), valamint a Szíriai Arab Köztársasággal kötött együttműködési megállapodás (32) értelmében is. Ugyanazon az alapon, és amiatt, hogy az összes behozatal részét képező kétoldali behozatalok is hozzájárultak az ágazatban kialakult komoly zavarokhoz, a védintézkedések hasonlóan megengedettek a jelenleg Mexikóval hatályban lévő, gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (33) 15. cikke értelmében. Végül megállapítást nyert, hogy az Észak-Macedóniából az Unióba irányuló behozatal is növekedett a vizsgálati időszakban és hozzájárult az Unió ferroötvözet ágazata által elszenvedett súlyos kárhoz. E behozatalok esetében tehát teljesülnek az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (34) 37. cikkének (1) bekezdése szerinti, a védintézkedések meghozatalához szükséges feltételek.

12.   KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AZ INTÉZKEDÉS ELFOGADÁSA

12.1.   Az intézkedés elfogadása

(104)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós ferroötvözet-gyártók súlyos károkat szenvednek el, amelyeket a ferroötvözetek megnövekedett behozatala okoz, és hogy az Unió érdekében áll megfelelő védintézkedés meghozatala annak érdekében, hogy elkerülje a behozatal további növekedését és az uniós gyártók helyzetének további romlását.

12.2.   Az intézkedés formája és szintje

12.2.1.   Terméktípus szerinti vámkontingens

(105)

A megfelelő formájú intézkedés kiválasztásához a Bizottság a következő tényezőket vette figyelembe: Először is az uniós gyártókat ért súlyos kár fennállása. Másodszor, ahhoz, hogy az uniós gyártók visszanyerjék versenyképességüket, ugyanakkor megfelelő ellátási forrás álljon rendelkezésre az Unióban, kívánatos a behozatali volumenekre és árakra gyakorolt, kalibrált hatás.

(106)

Ezek alapján a Bizottság megítélése és a (87) preambulumbekezdésben említettek szerint a különböző érdekek kiegyensúlyozásának leghatékonyabb eszköze a specifikus, terméktípus szerinti vámkontingens, kombinálva a vámkontingensen felüli, változó mértékű vámmal.

(107)

Az (EU) 2015/478 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a kontingenseket elvileg az utolsó három reprezentatív év során történt behozatal átlagos szintjén kell kialakítani.

(108)

Ez a rendelkezés azonban mennyiségi korlátozásokra érvényes, amikor az intézkedés kontingens formáját ölti. Amint azt a vonatkozó joggyakorlat (35) is megerősítette, a vámkontingens nem számít a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás értelmében vett mennyiségi korlátozásnak, és ezért a vámkontingensek szintjének meghatározása nem tartozik az említett cikk hatálya alá.

(109)

Az uniós gyártók hatékony védelme, e gyártók regenerálódási képességének és az importtal való versenyképességének javítása érdekében a Bizottság indokoltnak tartja, hogy a kvótaszintek a 2022., 2023. és 2024. évi behozatalok átlagos szintjénél 25 %-kal alacsonyabbak legyenek.

(110)

Ezt az értéket úgy számolta ki a Bizottság, hogy meghatározta azt a fenntartható piaci részesedést (30-40 %), amely lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kilábaljon hátrányos helyzetéből, ugyanakkor megfelelő ellátási források álljanak a továbbfelhasználók rendelkezésére.

12.2.2.   Vámkontingensen felüli, változó mértékű vám

(111)

A vámkontingensen felüli vám egy vámemelés formáját öltő, változó mértékű vám, amelynek meghatározására a megállapított árküszöb és a tényleges importár közötti különbség figyelembevételével kerül sor. Ha a behozatal a küszöbértékkel megegyező vagy afeletti áron történik, nem kell kiegészítő vámot fizetni. Ha azonban a behozatal a megállapított küszöbérték alatti áron történik, a vámnak meg kell egyeznie az uniós határparitáson számított nettó ár és a terméktípusonként megállapított árküszöb különbözetével.

(112)

Az árküszöböt a Bizottság a ferroötvözetek behozatalának kárt nem okozó árára hivatkozással állapítja meg. Egy átfogó kárelemzést, ok-okozati elemzést és az uniós érdekek értékelését is magában foglaló, részletes vizsgálatot követően a Bizottság az egyes terméktípusok jelenlegi értékesítési árszintjének az értékelésével határozta meg a kárt nem okozó árszintet. A Bizottság a független vevők részére történő, terméktípusonkénti belföldi értékesítés költségét vette alapul, amelyhez hozzáadta a megfelelési költségeket, a beruházásokat és a nyereségcélt.

(113)

Ami a megfelelési költségeket illeti, a Bizottság megbecsülte azokat jövőbeli költségeket, amelyek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) való megfelelés biztosításához szükségesek. Az EU ETS azon uniós szakpolitika sarokköve, amely a többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak való megfelelést szolgálja. Ezeket a járulékos költségeket a Bizottság az uniós gazdasági ágazat által a jövőben megvásárolandó uniós kibocsátási egységek becsült ára alapján számította ki. A járulékos költségekbe a Bizottság beszámította a közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségeket, amelyek az ugyanazon időszakban bekövetkező, villamosenergia-áremelkedésből erednek.

(114)

Ezen túlmenően a Bizottság megbecsülte a beruházásokat, a kutatást és fejlesztést (a továbbiakban: K+F) és az innovációt, valamint azt a jövedelmezőségi szintet, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet.

(115)

Az árküszöb megállapításakor a Bizottság azt a jövedelmezőségi szintet vette figyelembe, amelyre rendes piaci feltételek mellett számítani lehet, és amely fedezi a hosszú távú veszteségeket, helyreállítja a beruházási kapacitást és lehetővé teszi a szabályozásból adódó, jövőbeli kötelezettségeknek való megfelelést. Az ilyen típusú, tőkeigényes gazdasági ágazatok nettó haszonkulcsa 12,45 % körül van, olyan tényezőktől függően, mint az előállított ötvözet típusa, az energiabeszerzési szerződések és a termelési hatékonyság (36).

12.2.3.   Alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

(116)

A Bizottság elismeri, hogy a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és a védintézkedések együttes alkalmazása a kívánatosnak tartottnál erőteljesebb hatáshoz vezethet.

(117)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a dömpingellenes és a kiegyenlítővám-intézkedések célja nem az uniós piac lezárása, hanem csupán a kárt okozó kereskedelmi gyakorlatok ellensúlyozása. Ezek az intézkedések országspecifikus dömpingelési és támogatási helyzeteket kezelnek, az e rendelet útján foganatosított védintézkedéshez képest eltérő az alkalmazási körük és a céljuk, és nem zárják ki kölcsönösen egymást.

(118)

A „kettős védelem” előírásának elkerülése érdekében a vámkontingens túllépésekor a meglévő dömpingellenes és kiegyenlítő vám szintjének felfüggesztésére vagy csökkentésére kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések együttes hatása ne lépje túl a hatályban lévő védintézkedések, dömpingellenes vámok, illetve kiegyenlítő vámok legmagasabb szintjét.

(119)

A fent javasolt árküszöbnek a dömpingellenes vámokkal és kiegyenlítő vámokkal történő összehasonlítása céljából a Bizottság az árküszöböt értékvámként fogja számszerűsíteni.

(120)

Ez érinti a ferroszilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2020/909 bizottsági végrehajtási rendeletet (37). A dömpingellenes vámot a ferroszilíciumra vonatkozó vámkontingenset kimerítő első tonnától kezdve kell alkalmazni, és az ebben a rendeletben részletezett árküszöb válik alkalmazandóvá a vámkontingens mennyiségét túllépő árukra.

12.3.   A vámkontingensek kezelése

(121)

Az uniós érdek mérlegelése alapján és a vámkontingensek optimális igénybevétele biztosításának céljából a Bizottság megítélése szerint a legcélszerűbb, ha azokat egyrészt kiosztják az érintett termék vonatkozásában jelentős beszállítói érdekeltséggel rendelkező országok számára, illetve másrészt az összes többi származási ország számára.

(122)

E rendelet alkalmazásában azok az országok tekintendők jelentős beszállítói érdekeltséggel rendelkezőknek, amelyek az utóbbi három évben az érintett termék behozatalának több mint 5 %-át teszik ki. Az összes többi beszállító ország részére a fennmaradó behozatal utolsó hároméves átlagán alapuló maradvány vámkontingenst (a továbbiakban: maradványkontingens) kell elkülöníteni. A maradványkontingens feltöltése – az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben (38) foglaltak szerint – a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján történik. Az alkalmazás ilyen módszere a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést tesz szükségessé.

(123)

A vámkontingensekből kizárandó fejlődő országokból importált áruk jogosultsága az áruk származásának függvénye. Ezért a nem preferenciális származás Unióban jelenleg hatályos meghatározásának kritériumait kell alkalmazni.

12.4.   Időtartam

(124)

A Bizottság álláspontja szerint az intézkedésnek hároméves időtartamon át kell hatályban maradnia, amely 2028. november 17-én jár le.

(125)

Mivel az intézkedés időtartama meghaladja az egy évet, alkalmazási időszaka alatt az intézkedéseket rendszeres időközönként és fokozatosan liberalizálni kell. A Bizottság megítélése szerint az intézkedés liberalizálásának legmegfelelőbb módja az, hogy a vámmentes kontingens szintjét évente 0,1 %-kal megemeli. Az első liberalizálásra 2026. november 18-án, a második liberalizálásra pedig 2027. november 18-án kerül sor.

13.   ZÁRÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

(126)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet (39) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(127)

A jelen ügy konkrét körülményei, például az uniós gazdasági ágazat szerkezete és az uniós érdek vizsgálatának és felmérésének rendkívüli összetettsége miatt átfogó gazdasági és jogi vizsgálatra volt szükség. Ezek a tényezők kivételes és kényszerítő erejűnek minősülnek, amelyek indokolttá teszik sürgősségi megfontolások alkalmazását, ily módon igazolják a kihirdetés napján történő hatálybalépést. A védintézkedések hatékony működésének biztosítása, valamint az (EU) 2015/478 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2015/755 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rendelkezéseinek való megfelelés érdekében a Bizottságnak a végrehajtási rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb november 18-án ki kell hirdetnie, és az intézkedéseknek a kihirdetéskor haladéktalanul hatályba kell lépniük.

(128)

Az e rendeletben előírt intézkedés összhangban van az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott Védintézkedési Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1.   Az 5. cikkre figyelemmel a Bizottság a II. mellékletben megadott 7202 11 , 7202 19 , 7202 21 , 7202 29 , 7202 30 , 7202 99 30 KN-kódok hatálya alá tartozó ferroötvözetek Unióba történő behozatala tekintetében vámkontingenseket nyit meg hároméves időtartamra.

2.   A vámkontingensek egy része a III. mellékletben meghatározott országok részére kerül felosztásra, egy másik része pedig más országok részére, és a III. mellékletben meghatározott időszakokra.

3.   Amennyiben a vonatkozó vámkontingens kimerül, vagy amennyiben a termékkategóriák behozatalára a vonatkozó vámkontingens nem érvényes, az 1.1. cikkben felsorolt termékekre alkalmazandó, vámkontingensen felüli, változó mértékű vám összege a II. mellékletben megállapított árküszöb és a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó ár különbsége, amennyiben az utóbbi alacsonyabb, mint az előbbi. Nem kell vámot beszedni, ha az uniós határparitáson számított nettó ár eléri vagy meghaladja a II. mellékletben megállapított árküszöböt.

4.   Az egyes negyedéves kontingensek igénybevételét a negyedéves időszak végét követő huszadik bizottsági munkanapon le kell állítani. A negyedéves időszak végén a vámkontingens fel nem használt egyenlegeit nem lehet átvinni a következő negyedévre. A végleges vámkontingensek minden egyes alkalmazási éve utolsó negyedévének végén fennmaradó fel nem használt egyenleg nem vihető át.

5.   A II. mellékletben felsorolt termékek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok/kiegyenlítő vámok addig lesznek alkalmazandók, ameddig a megfelelő vámkontingenseket túl nem lépik és a védintézkedés hatályba nem lép.

2. cikk

1.   Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származásának meghatározása a nem preferenciális származásra vonatkozó, hatályos uniós rendelkezéseknek megfelelően történik.

2.   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett, az e rendelet hatálybalépésének napján már az Unió felé tartó terméktípusok behozatala, amelyek rendeltetési helye már nem módosítható, nem tartozik a II. mellékletben meghatározott árküszöb hatálya alá és azok szabad forgalomba bocsáthatók.

4. cikk

A tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködés folyik e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

5. cikk

A I. melléklet az érintett termék esetében meghatározza azokat a származási fejlődő országokat, amelyek az 1. cikkben megállapított intézkedés hatálya alá tartoznak.

6. cikk

A Kenyából és Ukrajnából származó érintett termék behozatala nem tartozik az 1. cikkben megállapított intézkedés hatálya alá.

7. cikk

A Bizottság az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak alatt a körülmények megváltozása, például a ferroötvözetek elégtelen rendelkezésre állása vagy egyes továbbfelhasználók számára fenntarthatatlan árnövekedés esetén, de az intézkedések hatálybalépését követő egy éven belül mindenképpen felülvizsgálja az intézkedéseket.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. november 18-án

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/478 rendelete (2015. március 11.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 16. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/478/oj.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/2017-05-19.

(3)  Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről – Záróokmány – Együttes nyilatkozatok – A Közösség tagállamai és az EFTA-államok kormányainak nyilatkozatai – Megállapodások – Kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvek – Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy vagy több szerződő fele által tett nyilatkozatok (HL L 1., 1994.1.3., 3. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj.

(4)  Értesítés a mangán- és szilíciumalapú ötvözőelemek behozatalára vonatkozó védintézkedési vizsgálat megindításáról, C/2024/9248 (HL C, C/2024/7541, 2024.12.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7541/oj.

(5)  Értesítés a mangán- és szilíciumalapú ötvözőelemek behozatalára vonatkozó, folyamatban lévő védintézkedési vizsgálat határidejének meghosszabbításáról, C/2025/6211; HL C, C/2025/5015, 2025.9.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5015/oj.

(6)  A kérelem 1. melléklete – A különböző terméktípusok közötti helyettesíthetőség, Sherlock nyilvántartási szám: ted25.002049.

(7)   Ferroglobe PLC – termékáttekintés.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/1153 rendelete (2025. június 5.) az (EU) 2015/478 rendelet egyes rendelkezéseinek az ukrán termékek Unióba történő behozatala tekintetében történő felfüggesztéséről, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/1153/oj.

(9)  Gazdasági partnerségi megállapodás az Európai Unió, valamint a Kenyai Köztársaság között, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2024/1648/oj.

(10)  WoodMackenzie, az Euroalliages kérelme, 5. melléklet.

(11)   CRU csoport.

(12)   Mexikó 2023. évi dömpingellenes intézkedés Indiával szemben a FeMn tekintetében, Mexikó 2016. évi dömpingellenes intézkedése Indiával szemben a FeSiMn tekintetében, Dél-Korea 2023. évi dömpingellenes intézkedése Indiával szemben a FeSiMn tekintetében, Egyiptom 2020. évi dömpingellenes intézkedése Indiával szemben a FeSi tekintetében, Oroszország 2023. évi dömpingellenes intézkedése Grúziával szemben a FeSiM tekintetében.

(13)  Az Egyesült Államok Szövetségi Közlönye 90 FR 14075, 90 FR 14077, 90 FR 14105, 90 FR 14108, 90 FR 14112, 90 FR 14114.

(14)  A Bizottság (EU) 2024/2522 végrehajtási rendelete (2024. szeptember 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról. http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2522/oj.

(15)  A WT/Let/1220. sz. WTO-dokumentum.

(16)   CRU árak – ÖMLESZTETT FERROÖTVÖZETEK – Módszertani és fogalommeghatározásokat ismertető útmutató.

(17)  CRU (Commodities Research Unit) index: A CRU különféle árukra – többek között a ferroötvözetekre – vonatkozó referenciaárindexeket tesz közzé, amelyeket a szerződések árazásához és a piaci értékeléshez használnak. CRU csoport: Nyitóoldal – CRU csoport; A kérelem 17. melléklete.

(18)  Az Eurofer 2020. évi éves jelentése, https://www.eurofer.eu/publications/archive/annual-report-2020 és Acélipari Világszövetség: Steel Statistical Yearbook (Acélstatisztikai évkönyv), 2024, https://worldsteel.org/media/publications/.

(19)  A Bizottság által kért és az Euroalliages által szolgáltatott információk, 2025. június 30.

(20)  2005/690/EK: A Tanács határozata (2005. július 18.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás megkötéséről (HL L 265., 2005.10.10., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2005/690/oj.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/1153 rendelete (2025. június 5.) az (EU) 2015/478 rendelet egyes rendelkezéseinek az ukrán termékek Unióba történő behozatala tekintetében történő felfüggesztéséről (HL L, 2025/1153, 2025.6.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/1153/oj).

(22)  Ez az intézkedés a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országoknak is biztosítja a WTO-tagokkal szemben alkalmazott elbánást.

(23)  Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972-ben létrejött megállapodás 26. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1972/2840/oj.

(24)  A Feröer szigetekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodás 26. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1997/126/2021-09-01.

(25)  Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodáshoz csatolt, 1970. november 23-án aláírt kiegészítő jegyzőkönyv 60. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/prot/1972/2760(1)/oj.

(26)  Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 25. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2000/204/oj.

(27)  Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 25. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1998/238/2025-01-22.

(28)  Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 24. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2002/357(1)/2021-09-01.

(29)  Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás 23. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2000/384/2013-07-01.

(30)  Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Ciszjordánia és a Gázai-övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló euro-mediterrán ideiglenes társulási megállapodás 21. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1997/430/2021-09-01.

(31)  Az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás 12. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2002/245/2008-02-01.

(32)  Az Európai Gazdasági Közösség és a Szíriai Arab Köztársaság között létrejött együttműködési megállapodás 32. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1978/2216/1994-03-01.

(33)  A jelenleg Mexikóval hatályban lévő, gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás 15. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2000/415/2021-01-01.

(34)  Az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás 37. cikke, ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2004/239(2)/2021-09-09.

(35)  A WTO Fellebbviteli Testületének jelentése: „USA – csővezetékek”, WT/DS202, (235) pont.

(36)  A Bizottság (EU) 2021/1811 végrehajtási rendelete (2021. október 14.) a Kínai Népköztársaságból származó kalcium-szilícium behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 366., 2021.10.15., 17. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/1811/oj.

(37)  A Bizottság (EU) 2020/909 végrehajtási rendelete (2020. június 30.) az Oroszországból és a Kínai Népköztársaságból származó ferroszilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 208., 2020.7.1., 2. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/909/oj.

(38)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj.

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás) (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).


I. MELLÉKLET

I.1. —   A WTO-tag fejlődő országok jegyzéke és Algéria

Afganisztán, Albánia, Algéria, Angola, Antigua és Barbuda, Argentína, Bahrein, Banglades, Barbados, Belize, Benin, Bissau-Guinea, Bolívia, Botswana, Brazília, Brunei Darussalam Állam, Burkina Faso, Burundi, Chile, Costa Rica, Csád, Dél-Afrika, Dzsibuti, Dominika, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Elefántcsontpart, Észak-Macedónia, Fidzsi, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Grúzia, Guatemala, Guinea, Guyana, Haiti, Honduras, Hongkong, India, Indonézia, Jamaika, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Kamerun, Katar, Kazahsztán, Kenya, Kína, Kirgiz Köztársaság, Kolumbia, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kuba, Kuwait, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Makaó, Malajzia, Malawi, Maldív-szigetek, Mali, Marokkó, Mauritánia, Mauritius, Mexikó, Mianmar, Moldova, Mongólia, Montenegró, Mozambik, Namíbia, Nepál, Nicaragua, Niger, Nigéria, Omán, Örményország, Pakisztán, Panama, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Peru, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Salvador, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Srí Lanka, Suriname, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szváziföld, Tádzsikisztán, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Tunézia, Törökország, Uganda, Ukrajna, Uruguay, Vanuatu, Venezuela, Vietnám, Zambia, Zimbabwe, Zöld-foki-szigetek.

I.2.   A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó terméktípusok jegyzéke

A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó terméktípusok jegyzéke

Ország / Termékcsoport

Ferromangán

Ferroszilícium

Ferroszilíciumos magnézium

Ferroszilíciumos mangán

Brazília

 

X

X

 

Kína

 

X

X

 

Grúzia

 

X

 

X

India

X

X

X

X

Malajzia

X

X

 

 

Dél-Afrika

X

X

 

X

Thaiföld

 

X

X

 

Zambia

 

X

 

X

Minden más fejlődő ország

 

X

 

 


II. MELLÉKLET

A vámemelésre alkalmazandó árküszöb

Termékszám

Terméktípus

HR- / KN-kódok

Árküszöb (€/tonna)

1

Ferromangán

7202 11 , 7202 19

1 316

2

Ferroszilícium

7202 21 , 7202 29

2 408

3

Ferroszilíciumos mangán

7202 30

1 392

4

Ferroszilíciumos magnézium

7202 99 30

3 647


III. MELLÉKLET

A vámkontingensek mennyisége

Terméktípus

HR- és KN-kódok

Felosztás országonként (ha alkalmazandó)

1. év

2. év

3. év

Árküszöb

Rendelésszám

2025.11.18-tól 2026.2.17-ig.

2026.2.18-tól 2026.5.17-ig.

2026.5.18-tól 2026.8.17-ig.

2026.8.18-tól 2026.11.17-ig.

2026.11.18-tól 2027.2.17-ig.

2027.2.18-tól 2027.5.17-ig.

2027.5.18-tól 2027.8.17-ig.

2027.8.18-tól 2027.11.17-ig.

2027.11.18-tól 2028.2.17-ig.

2028.2.18-tól 2028.5.17-ig.

2028.5.18-tól 2028.8.17-ig.

2028.8.18-tól 2028.11.17-ig.

A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

Ferromangán

7202 11 , 7202 19

Norvégia

28 972,70

28 027,93

28 972,70

28 972,70

29 001,67

28 055,96

29 001,67

29 001,67

28 951,35

28 321,98

28 951,35

28 951,35

lásd: II. melléklet

09,8810

India

17 625,79

17 051,04

17 625,79

17 625,79

17 643,42

17 068,09

17 643,42

17 643,42

17 612,81

17 229,92

17 612,81

17 612,81

lásd: II. melléklet

09.8815

Dél-Afrika

8 272,87

8 003,10

8 272,87

8 272,87

8 281,14

8 011,10

8 281,14

8 281,14

8 266,77

8 087,06

8 266,77

8 266,77

lásd: II. melléklet

09.8818

Malajzia

6 765,92

6 545,29

6 765,92

6 765,92

6 772,68

6 551,83

6 772,68

6 772,68

6 760,93

6 613,95

6 760,93

6 760,93

lásd: II. melléklet

09.8819

Koreai Köztársaság

4 832,82

4 675,23

4 832,82

4 832,82

4 837,65

4 679,90

4 837,65

4 837,65

4 829,26

4 724,28

4 829,26

4 829,26

lásd: II. melléklet

09.8820

Más országok

5 557,54

5 376,31

5 557,54

5 557,54

5 563,09

5 381,69

5 563,09

5 563,09

5 553,44

5 432,71

5 553,44

5 553,44

lásd: II. melléklet

09.8665

Ferroszilícium

7202 21 ,

7202 29

Norvégia

35 136,16

33 990,41

35 136,16

35 136,16

35 171,30

34 024,41

35 171,30

35 171,30

35 110,27

34 347,01

35 110,27

35 110,27

lásd: II. melléklet

09.8840

Izland

13 373,32

12 937,24

13 373,32

13 373,32

13 386,70

12 950,18

13 386,70

13 386,70

13 363,47

13 072,96

13 363,47

13 363,47

lásd: II. melléklet

09.8845

Kazahsztán

8 090,25

7 826,44

8 090,25

8 090,25

8 098,34

7 834,27

8 098,34

8 098,34

8 084,29

7 908,55

8 084,29

8 084,29

lásd: II. melléklet

09.8854

Brazília

6 316,02

6 110,06

6 316,02

6 316,02

6 322,34

6 116,17

6 322,34

6 322,34

6 311,37

6 174,16

6 311,37

6 311,37

lásd: II. melléklet

09.8898

Más országok

24 984,27

24 169,56

24 984,27

24 984,27

25 009,25

24 193,73

25 009,25

25 009,25

24 965,86

24 423,13

24 965,86

24 965,86

lásd: II. melléklet

09.8666

Ferroszilíciumos magnézium

7202 99 30

Kína

468,90

453,61

468,90

468,90

469,37

454,07

469,37

469,37

468,56

458,37

468,56

468,56

lásd: II. melléklet

09.8860

Brazília

99,81

96,55

99,81

99,81

99,91

96,65

99,91

99,91

99,73

97,56

99,73

99,73

lásd: II. melléklet

09.8701

India

78,90

76,33

78,90

78,90

78,98

76,40

78,98

78,98

78,84

77,13

78,84

78,84

lásd: II. melléklet

09.8702

Thaiföld

76,83

74,32

76,83

76,83

76,91

74,40

76,91

76,91

76,77

75,10

76,77

76,77

lásd: II. melléklet

09.8703

Más országok

18,89

18,28

18,89

18,89

18,91

18,30

18,91

18,91

18,88

18,47

18,88

18,88

lásd: II. melléklet

09.8663

Ferroszilíciumos mangán

7202 30

Norvégia

37 067,71

35 858,98

37 067,71

37 067,71

37 104,78

35 894,84

37 104,78

37 104,78

37 040,40

36 235,18

37 040,40

37 040,40

lásd: II. melléklet

09.8888

India

31 958,61

30 916,48

31 958,61

31 958,61

31 990,57

30 947,40

31 990,57

31 990,57

31 935,07

31 240,83

31 935,07

31 935,07

lásd: II. melléklet

09.8704

Zambia

7 882,49

7 625,45

7 882,49

7 882,49

7 890,37

7 633,08

7 890,37

7 890,37

7 876,68

7 705,45

7 876,68

7 876,68

lásd: II. melléklet

09.8890

Más országok

18 955,56

18 337,44

18 955,56

18 955,56

18 974,51

18 355,78

18 974,51

18 974,51

18 941,59

18 529,82

18 941,59

18 941,59

lásd: II. melléklet

09.8664


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2351/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)