<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑243/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015CC0243</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:491">EU:C:2016:491</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>21</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>21</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>KOKOTT FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑243/15. SZ. ÜGY</P><P>LESOOCHRANÁRSKE ZOSKUPENIE VLK</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20160630">2016. június 30.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: német.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑243/15. sz. ügy</P><P>Lesoochranárske zoskupenie VLK</P><P>kontra</P><P>Obvodný úrad Trenčín</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Najvyšší súd Slovenskej republiky [a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Környezet</KEYWORD><KEYWORD>Aarhusi Egyezmény</KEYWORD><KEYWORD>Projekt engedélyezésére irányuló közigazgatási eljárás</KEYWORD><KEYWORD>Környezetvédelmi egyesület ügyfélként való elismerés iránti kérelme</KEYWORD><KEYWORD>Az engedélyezési eljárás befejezése a kérelemről való döntéshozatal előtt</KEYWORD><KEYWORD>Jogvédelem a döntéssel szemben</KEYWORD><KEYWORD>Hatékony jogvédelem</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez vezető alapügy a nézőponttól függően Franz Kafka jog által inspirált műveire, különösen <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>A törvény kapujában<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> című novellára, vagy pedig a Don Quijotéra emlékeztet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Kafkánál az igazságot kereső embert minden különösebb ok nélkül gátolják meg a bíróság elé jutásban, míg végül elgyengülten meg nem hal. Don Quijote ellenben szélmalmokkal harcol ahelyett, hogy értelmesebb dolgoknak szentelné életét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Lesoochranárske zoskupenie VLK nem kormányzati szervezet (FARKAS erdővédelmi egyesület, a továbbiakban: LZ) – eddig sikertelenül – szintén azon fáradozik, hogy jogvédelemhez jusson a szlovák bíróságok előtt. Az LZ‑t ehelyett másik jogorvoslat igénybevételére hívják fel, amelynek időközben mindazonáltal lejárt a határideje. A hiba azonban esetlegesen nem a szlovák jogvédelmi rendszerben, hanem abban rejlik, hogy az LZ – a megfelelő tájékoztatás ellenére – az egyszer már választott úthoz ragaszkodik ahelyett, hogy még időben irányt változtatna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A Bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy összeegyeztethető‑e az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony jogvédelem elvével a közérdekű keresetnek a szlovák közigazgatási eljárásjogban szereplő eljárásjogi szabályozása. Igaz, hogy elvileg nem kifogásolhatóak a kérdéses szlovák rendelkezések. Az alapügyre való alkalmazásuk során azonban különös gondossággal kell eljárni egyrészt a kafkai paradoxon, másrészt pedig a Cervantes által ábrázolt balgaságnak való kedvezés elkerülése érdekében. A Bíróság ebben a helyzetben csak iránymutatást adhat a nemzeti bíróságoknak az alkalmazandó alapelvekkel kapcsolatban, a megoldást azonban végső soron maguknak kell megtalálniuk.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Charta 47. cikke mindazonáltal csak az Unió joga által biztosított jogok és szabadságok érvényesítésére vonatkozik. Előzetes kérdésként ezért meg kell vizsgálni, hogy hivatkozhat‑e ilyen jogokra és szabadságokra az alapügybeli LZ‑hez hasonló környezetvédelmi egyesület.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Igaz, hogy a nyilvánosság részvételével zajló egyes eljárásokkal összefüggésben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="4" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 124., 4. o.</REF.DOC.OJ>; jóváhagyta a 2005. február 17‑i 2005/370/EK tanácsi határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 124., 1. o.</REF.DOC.OJ>;); kihirdette: a 2001. évi LXXXI. törvény.</P></NOTE> (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény) az Európai Unió általi átültetése már bevezetett egy bizonyos, engedélyezési eljárásokra korlátozott közérdekűkereset‑indítási jogot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26‑i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="156" PAGE.FIRST="17" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 156., 17. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 466. o.). Lásd erre vonatkozóan: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12-i</DATE> <NAME.CASE>Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland, Landesverband Nordrhein-Westfalen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:289">EU:C:2011:289</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az alapügy azonban nem tartozik e rendelkezések hatálya alá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezményre és az uniós jogra való hivatkozás általános elveire tekintettel a környezetvédelmi szervezetek mindazonáltal a kifejezetten szabályozott közérdekűkereset‑indítási jogon túlmenően is érvényesíthetik az uniós környezetvédelmi jogot. Emellett konkrétan az alapügyben közvetlenül az Aarhusi Egyezményből is levezethető a megfelelő jog.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A nemzetközi jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A környezetvédelmi szervezetek jogállásának alapját az uniós jogban az Aarhusi Egyezmény képezi. Az Aarhusi Egyezmény 1. cikke tartalmazza annak céljait:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen egyezményben részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben a jelen Egyezmény rendelkezései szerint.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A környezetvédelmi szervezeteket a nyilvánosság és az érintett nyilvánosság fogalmának az egyezmény 2. cikkének (4) és (5) bekezdésében szereplő meghatározása szólítja meg. E fogalommeghatározások értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.004"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>(4)</NO.PARAG><ALINEA><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>A nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/> jelentése egy vagy több természetes vagy jogi személy, továbbá a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>Az érintett nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="00AB" ID="QE0005"/> jelenti a nyilvánosság azon részét, amelyet a környezeti döntéshozatal befolyásol, vagy valószínűleg befolyásol, vagy ahhoz érdeke fűződik; jelen meghatározásban a környezet védelmét elősegítő és a nemzeti jogban foglalt követelményeknek megfelelő, nem kormányzati szervezeteket érdekelt szervezeteknek kell tekinteni.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke egyes tevékenységekkel kapcsolatban a döntéshozatalban megkívánja a nyilvánosság részvételét. Ez magában foglalja a környezeti hatásvizsgálat elemeit. A 6. cikk (1) bekezdése szabályozza ezen eljárás alkalmazási körét:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><GR.SEQ><TITLE><TI><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>Valamennyi Fél</P></TI></TITLE><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az I. mellékletben felsorolt javasolt tevékenységek engedélyezési eljárása során hozandó döntésben betartja e cikk rendelkezéseit;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>nemzeti szabályozásának megfelelően alkalmazza az ezen cikkben előírtakat olyan javasolt tevékenységekkel kapcsolatos döntések esetében is, melyek nem tartoznak az I. mellékletben felsorolt tevékenységek közé, de jelentős hatással lehetnek a környezetre. Ennek megállapítása végett a Félnek meg kell vizsgálnia, hogy egy adott javasolt tevékenység a jelen cikk rendelkezései alá tartozik‑e, vagy sem; […]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></GR.SEQ></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 9. cikke a környezetvédelmi ügyekben igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A 9. cikk (2) bekezdése a nyilvánosság részvételével zajló eljárásokra vonatkozik, a (3) bekezdés alkalmazandó az összes többi környezetvédelmi jogi döntésre, a (4) bekezdés pedig bizonyos eljárási alapelveket tartalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.002"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Valamennyi Fél, nemzeti jogszabályainak keretein belül, biztosítja az érintett nyilvánosság azon tagjai számára, akik</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>kellő érdekeltséggel bírnak a döntésben [helyesen: kellő mértékben érdekeltek], vagy alternatívan,</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>jogaik sérülését állítják, amennyiben a Fél közigazgatási eljárási törvénye ennek fennállását előfeltételként szabja [helyesen: jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a Fél közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő,]</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>a felülvizsgálati eljárás hozzáférhetőségét bíróság, és/vagy más, a jogszabályok által kijelölt független és pártatlan testület előtt, hogy megtámadják bármely döntés, intézkedés vagy mulasztás anyagi vagy eljárási törvényességét, mely ütközik a 6. cikk rendelkezéseivel, és amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, a jelen Egyezmény más releváns rendelkezéseivel, nem csorbítva a (3) bekezdés érvényét [helyesen: a bíróság, és/vagy más, a jogszabályok által kijelölt független és pártatlan testület előtti, arra irányuló jogorvoslati eljáráshoz való jogot, hogy vitassák egyfelől – amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik – az Egyezmény 6. cikke rendelkezéseinek, másfelől – az alábbi (3) bekezdés sérelme nélkül – más releváns rendelkezéseinek hatálya alá tartozó határozatok, intézkedések vagy mulasztások anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségét].</P><P>A kellő érdek és a jogsérelem fogalmát a nemzeti jogszabályok követelményeivel, valamint azzal a céllal összhangban kell meghatározni, miszerint ezen Egyezmény hatálya alatt [helyesen: az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben] az érintett nyilvánosság kapjon széles körű hozzáférési lehetőséget az igazságszolgáltatáshoz [helyesen: nyilvánosságot széles körben illesse meg az igazságszolgáltatáshoz való jog]. E célból a 2. cikk (5) bekezdésben írt követelményeknek megfelelő, nem kormányzati szervezet kellő érdekkel rendelkezőnek minősül a fenti a) albekezdés céljára [helyesen: a fenti a) pont értelmében vett kellő érdekkel rendelkezőnek minősül]. Ugyanezen szervezetek a fenti b) albekezdésben megfogalmazott jogokkal rendelkező szervezeteknek minősülnek [helyesen: E szervezetek jogait a fenti b) pont alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek].</P><?PAGE NO="4"?><P>Ezen bekezdés rendelkezései, ahol ezt a nemzeti szabályozás előírja, nem zárhatják ki azon követelményt, amely egy adminisztratív hatóság előtti felülvizsgálati eljárásnak az ügy jogi útra terelése előtti megindítására és lefolytatására vonatkozik [helyesen: E (2) bekezdés rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtti előzetes jogorvoslati kérelem benyújtásának lehetőségét, illetve nem mentesítenek a belső jogban adott esetben előírt azon kötelezettség alól, hogy a bírósági eljárás megindítása előtt ki kell meríteni a közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket].</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="009.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A fenti (1) és (2) bekezdésben tárgyalt felülvizsgálati eljárások szabályainak csorbítása nélkül valamennyi Fél biztosítja, hogy a nyilvánosság azon tagjai számára, akik a nemzeti jogrendszerben lefektetett kritériumoknak, amennyiben vannak ilyenek, megfelelnek, a közigazgatási és bírói eljárásokhoz való hozzáférés biztosított legyen, hogy megtámadhassák magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseit és mulasztásait, amelyek ellentmondanak a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseinek [helyesen: Ezenfelül a fenti (1) és (2) bekezdésben szereplő jogorvoslati eljárások sérelme nélkül valamennyi Fél biztosítja a nyilvánosság azon tagjai számára, akik a nemzeti jogban meghatározott kritériumoknak – amennyiben vannak ilyenek – megfelelnek, a magánszemélyek és hatóságok olyan intézkedései vagy mulasztásai megtámadására irányuló közigazgatási vagy bírósági eljáráshoz való jogot, amelyek sértik a környezetre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseket].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="009.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdés kiegészítéseképpen és annak korlátozása nélkül, [helyesen: Ezenfelül az (1) cikk sérelme nélkül] az (1), (2), és (3) bekezdésben jelzett eljárások elégséges és hatékony jogorvoslást kell, hogy biztosítsanak, többek között, amennyiben szükséges, a vitatott tevékenység felfüggesztése árán, méltányos, időszerű és nem kizáró módon költséges eljárást követve.</ALINEA></PARAG><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Környezeti hatásvizsgálat</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény egyes részeit a KHV‑irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A legutóbb a 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 124., 1. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="026" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 26., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> ültette át az uniós jogba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja meghatározza az érintett nyilvánosság fogalmát:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>d)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="00AB" ID="QE0009"/>: egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>érintett nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="00AB" ID="QE0010"/>: a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság. E meghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A KHV‑irányelv 11. cikke a bírósághoz fordulásra vonatkozó szabályozást tartalmaz, amely messzemenően megfelel az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (2) bekezdésének, és amelyet szintén a 2003/35 irányelv iktatott be:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>(1)</NO.P><TXT>A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintett nyilvánosság azon tagjainak, akik:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>kellő mértékben érdekeltek; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő,</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>a bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljáráshoz legyen joguk a határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, ezen irányelvnek a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel [helyesen: joguk legyen a bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtti, arra irányuló jogorvoslati eljáráshoz, hogy vitassák az ezen irányelvben foglalt, a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozó határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségét].</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>[…]</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>Hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, azt a tagállamok határozzák meg összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát. Ebből a célból az 1. cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni. Továbbá e szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának [helyesen: e cikk (1) bekezdése b) pontjának] alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(4)</NO.P><TXT>[…]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Természetvédelem</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az élőhelyirányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A legutóbb a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13‑i 2013/17/EU tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="158" PAGE.FIRST="193" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 158., 193. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21‑i 92/43/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="206" PAGE.FIRST="7" DATE.PUB="1992">HL 1992. L 206., 7. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).</P></NOTE> természetmegőrzési területek, úgynevezett közösségi jelentőségű természeti területek meghatározását írja elő. A 6. cikk (3) bekezdése az e területekre valószínűleg jelentős hatást gyakorló projektek előzetes hatásvizsgálatát kívánja meg:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével [helyesen: megőrzésével] kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program [helyesen: projekt] hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program [helyesen: projekt] részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében [helyesen: rendelkezéseire is figyelemmel] az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot [helyesen: projektet], ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></P></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>E rendelkezés az élőhelyirányelv 7. cikke értelmében a madárvédelmi irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A legutóbb a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13‑i 2013/17/EU tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="158" PAGE.FIRST="193" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 158., 193. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30‑i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="020" PAGE.FIRST="7" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 20., 7. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> alapján kijelölt madárvédelmi területekre is vonatkozik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Szlovák Köztársaság joga</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvénykönyv (Správny poriadok) alapügyre alkalmazandó változatának 14. §‑a értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>(1)</NO.P><TXT>Az eljárásban részt vevő ügyfél az a személy, akinek jogára, jogos érdekére vagy kötelezettségére az eljárás irányul, illetve akinek jogát, jogos érdekét vagy kötelezettségét a határozat közvetlenül érintheti; az eljárásban ellenkező bizonyításig az is ügyfél, aki igazolja, hogy a határozat jogát, jogos érdekét vagy kötelezettségét érintheti.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>Az eljárásban részt vevő ügyfél az a személy is, akit külön törvény az ügyfél jogállásával ruház fel.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A polgári perrendtartás (Občiansky súdny poriadok) alapügyben alkalmazandó változata (a továbbiakban: OSP) 250b. §‑ának (2) és (3) bekezdése többek között az alábbi, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szempontjából lényeges rendelkezéseket tartalmazza:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>(2)</NO.P><TXT>Amennyiben a felperes igazolja, hogy a közigazgatási szerv határozatát nem közölték vele annak ellenére, hogy az eljárásban őt ügyfélnek kell tekinteni, a bíróság megvizsgálja ezen állítás helytállóságát, és elrendeli, hogy a közigazgatási hatóság közölje az ügyféllel a közigazgatási határozatot, valamint szükség esetén elhalasztja annak végrehajtását. A bíróság határozata a közigazgatási hatóságra nézve kötelező. Amennyiben a közigazgatási eljárás keretében a közigazgatási határozat közlésére vonatkozó bírósági határozat végrehajtását követően fellebbezési eljárás indul, erről a közigazgatási hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>A bíróság kizárólag akkor jár el a (2) bekezdésben foglaltak szerint, ha a felperessel nem közölt határozat meghozatalának időpontjától számítva még nem telt el három év.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A 2008. november 18‑i értesítésben arról tájékoztatták az LZ‑t, hogy megindult az annak elbírálására irányuló közigazgatási eljárás, hogy engedély adható‑e a Biely potok a.s. részvénytársaság (a továbbiakban: BPAS) részére egy beépíthető közigazgatási terület határain kívüli kerítés emelésére vonatkozóan. A projekt egy olyan rezervátum tervezett bővítésével függött össze, amelyben a BPAS szarvasgazdálkodást folytat, mégpedig olyan területeken, amelyek egy olyan tájvédelmi körzetben (a továbbiakban: TVK) találhatóak, melyet a Szlovák Köztársaság a madárvédelmi irányelv szerinti védett területként és az élőhelyirányelv értelmében vett közösségi jelentőségű természeti területként felvett a NATURA 2000 hálózatba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az LZ az engedélyezési eljárás felfüggesztését és a védett fajok védelmi rendszere alóli kivételeket engedélyező határozatra vonatkozó előzetes kérdésnek az erre hatáskörrel rendelkező Környezetvédelmi Minisztérium általi elbírálását kérte, és ezzel összefüggésben a TVK‑kat kezelő állami környezetvédelmi hatóság jelentésében megjelölt negatív hatásra hivatkozott, amely álláspontja szerint olyan mértékű, hogy az az engedély megtagadását indokolja.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az engedélyezési eljárás első szakaszában először 2009 áprilisában és júniusában úgy határoztak a hatáskörrel rendelkező és illetékes szervek, hogy az LZ‑t nem illeti meg az ügyfél jogállása, amely kérdés az alapeljárásban lefolytatandó bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi. Ezért az LZ azzal érvelve indított keresetet a Krajský súd v Trenčíne (trencséni regionális bíróság) előtt, hogy különösen az Aarhusi Egyezmény rendelkezései értelemben jogosult az eljárásban való részvételre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Ezt követően a BPAS tekintetében az engedélyezési eljárás az engedély haladéktalan kiadására vonatkozó, 2009. június 10‑i határozattal zárult, amellyel egy időben – a legfelsőbb bíróság tájékoztatása szerint – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>jogerőre<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> emelkedett az ügyféli jogállást megtagadó, fent hivatkozott megtámadott határozat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A regionális bíróság – annak megállapítását követően, hogy az Európai Unió Bírósága elé időközben olyan kérdést terjesztettek előzetes döntéshozatalra a C‑240/09. sz. ügyben, amely az általa meghozandó határozatot is érintheti – az említett ügyben történő döntéshozatalig felfüggesztette az előtte folyamatban lévő eljárást, majd a Bíróság ítéletére,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> valamint a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bíróságának hasonló ügyben hozott ítéletére tekintettel 2011. augusztus 23‑i ítéletével téves értékelés miatt mindkét megtámadott határozatot megsemmisítette, és az eljárás folytatása céljából az ügyet visszautalta a közigazgatási hatóságok elé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Ezen ítéletében a regionális bíróság egyetértett az LZ‑vel abban, hogy az utóbbi a környezet védelméhez való joggal, illetve az egészséges környezethez való joggal összefüggésben bírói jogvédelemre jogosult. A regionális bíróság közvetlenül hivatkozott az Aarhusi Egyezménynek a Szlovák Köztársaság alkotmánya 44. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikkének (3) bekezdésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A fellebbezési eljárásban a legfelsőbb bíróság 2012. január 26‑án megsemmisítette a regionális bíróság első ítéletét, az eljárás folytatása céljából visszautalta elé az ügyet, és közölte vele azon kötelező jogi álláspontját, hogy a részvétellel kapcsolatos eljárás tárgya megszűnt. Az ügyféli jogállást megtagadó közigazgatási határozat kizárólag akkor vizsgálható önállóan, ha a közigazgatási eljárás még folyamatban van.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A regionális bíróság ezt követően 2012. szeptember 12‑én hozott második ítéletében ismételten megsemmisítette a részvételt megtagadó két közigazgatási hatósági határozatot, és az eljárás folytatása céljából visszautalta az ügyet. A legfelsőbb bíróság mindazonáltal 2013. február 28‑án ezen ítéletet is megsemmisítette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Ezen az alapon a regionális bíróság a 2013. áprilisi harmadik ítéletében megszüntette a bírósági eljárást, de nem hívta fel az LZ‑t az engedély megadására vonatkozó jogerős határozat utólagos közlése iránti kérelem előterjesztésére, mivel az engedély kiadásától számítva a folyamatban lévő bírósági eljárások miatt már eltelt a keresetindításra rendelkezésre álló hároméves határidő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A jelenleg az LZ fellebbezése nyomán folyamatban lévő eljárásban a legfelsőbb bíróság erre tekintettel a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé:</TXT><P>Biztosítható‑e szabályszerűen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog az Európai Unió által elsősorban az élőhelyirányelvvel megállapított feltételek mellett megalkotott, magas színvonalú környezetvédelemhez való jog, közelebbről a nyilvánosság olyan projektre vonatkozó véleménye beszerzésének az elősegítéséhez való jog feltételezett megsértése esetén, amely valószínűleg jelentős hatással lehet a Natura 2000 elnevezésű európai ökológiai hálózatba tartozó különleges természetmegőrzési területekre, valamint biztosíthatóak‑e szabályszerűen a felperes mint nemzeti szinten létrehozott, környezetvédelemmel<?PAGE NO="8"?> foglalkozó nonprofit egyesület által az Aarhusi Egyezmény 9. cikke alapján és a Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) megjelölt keretek között érvényesített jogok akkor is, ha a nemzeti bíróság olyan határozat felülvizsgálatára vonatkozó jogvitában szünteti meg a bírósági vizsgálatot, amely közigazgatási engedélyezési eljárásban – csakúgy, mint az alapügyben – megtagadja az ügyfél jogállását az egyesülettől, és felhívja az egyesületet arra, hogy arra hivatkozással indítson keresetet, hogy az említett közigazgatási eljárásban való részvételét megtagadták?</P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>A Lesoochranárske zoskupenie VLK, a Szlovák Köztársaság és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be, és részt vett a 2016. április 18‑i tárgyaláson. A tárgyalás előtt e három fél és a Biely potok a.s. ezenkívül a Bíróság több kérdésére is válaszolt írásban.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Előzetes döntéshozatal iránti kérelmével a legfelsőbb bíróság arra keres választ, hogy megfelelnek‑e az uniós jognak, és különösen az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony jogvédelemhez való jog követelményeinek a valamely környezetvédelmi egyesületet megillető jogok érvényesítésének a szlovák jogban előírt módozatai.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A legfelsőbb bíróság helyesen indul ki abból, hogy az uniós jogrendben biztosított alapvető jogokat csak az uniós jog által szabályozott tényállásokra kell alkalmazni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130226">2013. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Åkerberg Fransson</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑617/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:105">EU:C:2013:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151217">2015. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>WebMindLicenses</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑419/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:832">EU:C:2015:832</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A Charta 47. cikke ezen túlmenően csak az Unió joga által biztosított jogokra és szabadságokra vonatkozik. Először ezért azt vizsgálom meg, hogy rendelkezik‑e az egyesület az uniós jog által szabályozott jogokkal (lásd erre vonatkozóan az A pontot), és csak ezt követően foglalkozom az uniós jog által megkövetelt hatékony jogvédelem követelményeivel (lásd erre vonatkozóan a B pontot).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A környezetvédelmi egyesületek uniós jog által szabályozott jogairól</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A legfelsőbb bíróság alkalmazandónak véli az uniós jogot, mert az alapügy a tagállamnak az élőhelyirányelvből eredő kötelezettségeit érinti. Ezenkívül az Aarhusi Egyezményre is hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Az alapügyben indított kereset első pillantásra egy természetmegőrzési, illetve védett területen belüli kerítésemelés engedélyezésére irányuló eljárásban való részvételre vonatkozik. E részvételt azonban nem szabályozza kifejezetten és közvetlenül az uniós jog. Sokkal inkább egy szlovák jogintézményről van szó. Az mindazonáltal az uniós jog által esetlegesen biztosított elemeket foglal magában. Ezen elemek vonatkozásában jelentőséghez juthat a hatékony jogvédelem uniós jog általi biztosítása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Nem szükséges mindazonáltal elmélyülni abban a kézenfekvő kérdésben, hogy az uniós jog alapján jogosult‑e részt venni a nyilvánosság engedélyezési eljárásokban. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kiderül ugyanis, hogy az LZ‑t tájékoztatták az engedélyezési eljárásról, és állást foglalhatott azzal kapcsolatban. Biztosították tehát számára a minimális részvételi jogot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Az LZ szempontjából elsősorban ténylegesen nem a projekttel kapcsolatos állásfoglalásról, hanem az arra való jogosultságról van szó, hogy bíróság előtt vitathassa a projekt engedélyezését. A felek előadásából kiderül, hogy a szlovák jog szerint az ügyfélként való elismerés az eljárást befejező határozat megtámadásának feltétele (a közigazgatási eljárásról szóló szlovák törvény 53. §‑a és a polgári perrendtartásról szóló szlovák törvénykönyv 250. §‑ának (2) bekezdése).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Az uniós jog valóban biztosít keresetindítási jogot a környezetvédelmi egyesületek számára. Megfelelő keresetindítási jog következik egyrészt közvetlenül az uniós jogból, a jelen ügyben az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdéséből (lásd erre vonatkozóan az 1. pontot). Másrészt az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke is kifejezetten biztosít bizonyos keresetindítási jogot a nyilvánosság részvételével zajló eljárásokkal összefüggésben (lásd erre vonatkozóan a 2. pontot).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdéséről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Keresetindítási jog ered közvetlenül az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdéséből.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Igaz, hogy Szlovákia és a BPAS e tekintetben arra hivatkozik, hogy e rendelkezés alkalmazása már nem képezi az alapeljárás tárgyát, mert erről már jogerős döntés született. A Bíróságnak ennélfogva nem kell megállapításokat tennie az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A tárgyaláson azonban különböző kérdések ellenére tisztázatlan maradt, hogy tényleg külön megtámadható határozatról volt‑e szó, vagy csak egy állásfoglalásról az engedélyezési eljárásban. A legfelsőbb bíróság egyébként nyilvánvalóan abból indul ki előzetes döntéshozatal iránti kérelmében, hogy az élőhelyirányelv alkalmazása még mindenképpen az alapeljárás tárgyát képezi. A jelen előzetes döntéshozatali eljárás keretében ezért ezen álláspontból kell kiindulni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében, figyelembe véve az élőhelyirányelv szerinti természetmegőrzési terület vagy a madárvédelmi irányelv szerinti védett terület megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan projekt hatásait illetően, amely akár önmagában, akár pedig más projekt részeként valószínűleg jelentős hatással lesz az adott természeti területre. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett projektet, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Az élőhelyirányelv semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a 6. cikk (3) bekezdése megalapozza‑e valamely környezetvédelmi egyesület jogát az e rendelkezés megsértése miatti keresetindításhoz. Ezzel összefüggésben azt az álláspontot képviseltem, hogy <HT TYPE="ITALIC">magánszemélyek</HT> csak annyiban hivatkozhatnak e rendelkezésre, amennyiben a <HT TYPE="ITALIC">nemzeti</HT> jog jogvédelmi lehetőséget nyújt számukra az említett rendelkezéseket sértő intézkedésekkel szemben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging</NAME.CASE> ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítvány (<NO.CASE>C‑127/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:60">EU:C:2004:60</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0138">138</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0144">144.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Mindazonáltal összeegyeztethetetlen lenne az irányelveknek az EUMSZ 288. cikk által elismert kötelező erejével annak elvi szinten történő kizárása, hogy az érintett személyek az irányelvben előírt kötelezettségre hivatkozhassanak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040907">2004. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑127/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:482">EU:C:2004:482</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080725">2008. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Janecek</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑237/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:447">EU:C:2008:447</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Legalább az irányelv rendelkezéseinek megsértésével közvetlenül érintett természetes vagy jogi személyek számára biztosítani kell ezért annak lehetőségét, hogy az illetékes hatóságoknál – adott esetben az illetékes bíróság előtti keresetindítással – a megfelelő kötelezettségek betartását követeljék.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080725">2008. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Janecek</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑237/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:447">EU:C:2008:447</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110526">2011. május 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Stichting Natuur en Milieu és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑165/09–C‑167/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:348">EU:C:2011:348</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0100">100.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A Bíróság azt is megállapította már, hogy az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése közvetlenül alkalmazandó annyiban, hogy a nemzeti hatóságok e rendelkezés alapján nem engedélyezhetnek valamely tevékenységet úgy, hogy az érintett természeti terület épségét veszélyeztető káros hatások tekintetében bizonytalanság áll fenn.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040907">2004. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑127/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:482">EU:C:2004:482</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez természetesen még inkább így van ilyen hatások megállapítása esetén. Engedélyezésre mindkét esetben legfeljebb kivételesen, az élőhelyirányelv 6. cikkének (4) bekezdése alapján kerülhet sor.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040907">2004. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑127/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:482">EU:C:2004:482</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Kérdéses azonban, hogy közvetlenül érintené‑e az LZ‑t az élőhelyirányelv 6. cikke (3) bekezdésének esetleges megsértése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Mindenképpen közvetlenül érintettek azok a személyek, akik saját <HT TYPE="ITALIC">jogaik</HT> megsértésére hivatkoznak, a jelen ügyben azonban erre semmi sem utal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanakkor – mégpedig konkrétan az LZ és az élőhelyirányelv vonatkozásában – már megállapította, hogy a környezetvédelmi szervezetek számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bíróság előtt vitathassák az uniós környezetvédelmi joggal esetlegesen ellentétes közigazgatási határozatokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ugyanebbe az irányba mutat az, hogy a Bíróság hangsúlyozza a természetes <HT TYPE="ITALIC">vagy</HT> jogi személyek ahhoz való jogát, hogy eljárjanak az egészség védelmét szolgáló határértékek túllépésének veszélyével szemben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080725">2008. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Janecek</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑237/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:447">EU:C:2008:447</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Míg a természetes személyek közvetlen érintettsége abból eredhet, hogy saját egészségük érintett, addig a jogi személyekről nem állítható ugyanez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A például a környezetvédelmi szervezetekhez hasonló jogi személyeket azonban érintheti az egészség védelmét szolgáló rendelkezések megsértése abban a tekintetben, hogy jogilag elismert azoknak az egészség védelméhez fűződő érdeke. A jelen ügyben ugyan nem az egészség védelméről van szó, de a környezetvédelem tekintetében még egyértelműbb a szervezeti érdekek jogi elismertsége. Az uniós jog ugyanis a KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdése e) pontjának második mondatában, és még messzemenőbb módon az Aarhusi Egyezmény 2. cikkének (5) bekezdésében elismeri bizonyos egyesületek környezetvédelemben való érdekeltségét. A tagállamoknak el kell ismerniük a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti minden egyéb követelménynek megfelelő egyesületeket. Ennek keretében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>széles körben biztosítaniuk kell a bírósághoz fordulás jogát<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> és a KHV‑irányelv szerinti közérdekűkereset‑indítási jog hatékony érvényesülését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091015">2009. október 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Djurgården‑Lilla Värtans Miljöskyddsförening</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/08</NO.CASE>, EBHT, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:631">EU:C:2009:631</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>E szervezetek ennélfogva jogilag elismert környezetvédelemben való érdekeltsége alapján azokat kellő mértékben érinti az uniós környezetvédelmi jog közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseinek megsértése ahhoz, hogy a nemzeti bíróságok előtt e rendelkezésekre hivatkozhassanak. Ez különösen így van akkor, ha az élőhelyirányelv 6. cikke (3) bekezdésének megsértésére hivatkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése is megkívánja a környezetvédelmi szervezeteknek az élőhelyirányelv 6. cikke (3) bekezdésének megsértésével való közvetlen érintettségének elismerését. Jóllehet az elsőként említett rendelkezés nem közvetlenül alkalmazandó,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150113">2015. január 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács és társai kontra Vereniging Milieudefensie és Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑401/12 P–C‑403/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:4">EU:C:2015:4</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150113">2015. január 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács és Bizottság kontra Stichting Natuur en Milieu és Pesticide Action Network Europe</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/12 P és C‑405/12 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:5">EU:C:2015:5</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> de abban az esetben, ha az élőhelyirányelv megsértésétől kell tartani, a nemzeti bíróság feladata, hogy – a hatékony bírói jogvédelemnek az uniós környezetvédelmi jog hatálya alá tartozó területeken való biztosítása<?PAGE NO="11"?> érdekében – a nemzeti jogot úgy értelmezze, hogy az a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében kitűzött céloknak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E célok a környezet hatékony védelmének lehetővé tételére irányulnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Mivel az Aarhusi Egyezmény az uniós jog szerves részét képezi, ugyanilyen kötelezettség terheli a Bíróságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>A környezetvédelmi jog hatékony érvényesítésének céljához hozzájárul, ha az elismert környezetvédelmi szervezetek jogosultak az uniós környezetvédelmi jog közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseit, tehát többek között az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdését érvényesíteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>E következtetés egyébként nem idegen az uniós jogtól, mivel az elismert környezetvédelmi szervezetek a KHV‑irányelv 11. cikke, illetve az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kereset keretében is hivatkozhatnak az élőhelyirányelv 6. cikkére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland, Landesverband Nordrhein‑Westfalen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:289">EU:C:2011:289</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Meg kell tehát állapítani, hogy a KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdése e) pontjának második mondata értelmében elismert környezetvédelmi szervezeteknek lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy bírósági eljárást indítsanak az élőhelyirányelv 6. cikke (3) bekezdésének megsértésével szemben.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezményről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Az alapügyben emellett közvetlenül az Aarhusi Egyezményre is alapozható a keresetindítási jog.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a részes államok kötelesek arra irányuló jogorvoslati eljáráshoz való jogot biztosítani az érintett nyilvánosság tagjai számára, hogy vitassák a 6. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó határozatok, intézkedések vagy mulasztások anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségét. A kerítésemelés engedélyezése, mely az alapügy alapjául szolgál, a 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozhat.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény joghatásairól</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Az akkori Európai Közösség aláírta, majd pedig a 2005/370 határozattal jóváhagyta az Aarhusi Egyezményt. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében ebből az következik, hogy ezen egyezmény rendelkezései az EUMSZ 216. cikk (2) bekezdésével összhangban az uniós jogrend szerves részét képezik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Bár az egyezményt a Közösség és annak tagállamai megosztott hatáskörben kötötték, a Bíróság – amelyhez az EUMSZ 267. cikk alapján fordultak – egyrészt hatáskörrel rendelkezik annak meghatározására, hogy mely kötelezettségek teljesítése az Unió feladata, és melyek terhelik kizárólag a tagállamokat, másrészt (e célból) hatáskörrel rendelkezik az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek értelmezésére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Ha arra a következtetésre jut, hogy az adott rendelkezés az Unió által teljesítendő kötelezettségek körébe tartozik, akkor annak értelmezése ezen túlmenően is a hatáskörébe tartozik.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke egyes tevékenységek engedélyezése tekintetében a nyilvánosság részvételét írja elő a környezeti hatások vizsgálatában. A 9. cikk (2) bekezdése szabályozza a megfelelő keresetindítási jogot. E rendelkezések legnagyobb részét átültette a KHV‑irányelv, azok ezért nagyrészt az uniós jog hatálya alá tartoznak. A Bíróság így korlátlan hatáskörrel rendelkezik az egyezmény 6. cikkének és 9. cikke (2) bekezdésének értelmezésére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020319">2002. március 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑13/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:184">EU:C:2002:184</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20041007">2004. október 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Franciaország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑239/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:598">EU:C:2004:598</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140904">2014. szeptember 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑114/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2151">EU:C:2014:2151</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0102">102.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>E rendelkezések vagy közvetlenül alapozhatnak meg a Charta 47. cikke szerinti, az uniós jog által biztosított jogokat és szabadságokat, vagy azáltal, hogy meghatározzák a másodlagos uniós jogi, illetve tagállami jogi rendelkezések tartalmát. Semmi sem utal arra, hogy az alapügyben ez utóbbi helyzet állna fenn. Az egyezmény 6. cikke és 9. cikkének (2) bekezdése alapján ennélfogva csak akkor válik alkalmazhatóvá a Charta 47. cikke, ha azok az alapügybeli LZ‑hez hasonló egyesület számára kedvező közvetlen hatállyal bírnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Közvetlen hatályúnak kell tekinteni az Unió és tagállamai által harmadik államokkal kötött megállapodás rendelkezéseit, ha azok a szövegükre, valamint a megállapodás céljára és természetére, illetve <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>természetére és rendszerére<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> tekintettel olyan világos és pontosan meghatározott kötelezettségeket tartalmaznak, amelyek végrehajtása vagy hatálya semmilyen későbbi aktusnak nincs alárendelve.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>E tekintetben először is rá kell mutatni arra, hogy az Aarhusi Egyezmény, amint az 1. cikkéből kiderül, például a WTO‑jogtól eltérően,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19721212">1972. december 12‑i</DATE> <NAME.CASE>International Fruit Company és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>21/72–24/72</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1972:115">EU:C:1972:115</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050301">2005. március 1‑jei</DATE> <NAME.CASE>Van Parys</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑377/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:121">EU:C:2005:121</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 39., valamint 42. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Rusal Armenal</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑21/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:494">EU:C:2015:494</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> céljára és természetére tekintettel arra irányul, hogy a környezetvédelem területén magánszemélyeket és egyesületeket megillető jogokat fektessen le. Pontosan e célkitűzést, illetve annak hiányát hangsúlyozta a Bíróság, amikor az Intertanko‑ítéletben a Montego Bay‑i egyezmény természetét és rendszerét vizsgálta.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080603">2008. június 3‑i</DATE> <NAME.CASE>The International Association of Independent Tanker Owners és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑308/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:312">EU:C:2008:312</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd ezzel kapcsolatban: Kokott, J., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>International Law – A Neglected <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>Integral<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="00AB" ID="QE0019"/> Part of the EU Legal Order?<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>, in <HT TYPE="ITALIC">De Rome à Lisbonne: les juridictions de l’Union européenne à la croisée des chemins – Mélanges en l’honneur de Paolo Mengozzi</HT>, Bruylant, Brüsszel 2013., 61., 76. és az azt követő oldalak.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A Bíróság ezen túlmenően a KHV‑irányelv 11. cikkével kapcsolatban már megállapította, hogy e rendelkezés közvetlenül alkalmazandó a környezetvédelmi szervezetek jogai tekintetében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland, Landesverband Nordrhein‑Westfalen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑115/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:289">EU:C:2011:289</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ennek kell vonatkoznia az egyezmény 9. cikkének (2) bekezdésére is, hiszen e rendelkezés vonatkozó része megegyezik a KHV‑irányelv 11. cikkével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Következésképpen meg kell még vizsgálni, hogy az egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja olyan világos és pontosan meghatározott kötelezettséget is tartalmaz‑e, amelynek végrehajtása vagy hatálya semmilyen későbbi aktusnak nincs alárendelve.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="13"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a felek nemzeti szabályozásuknak megfelelően alkalmazzák az ezen cikkben a nyilvánosság részvételével kapcsolatban előírtakat olyan javasolt tevékenységekkel kapcsolatos döntések esetében, melyek nem tartoznak az I. mellékletben felsorolt tevékenységek közé, de jelentős hatással lehetnek a környezetre. Ennek megállapítása végett a feleknek meg kell vizsgálniuk, hogy egy adott javasolt tevékenység a 6. cikk rendelkezései alá tartozik‑e, vagy sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Az egyezmény I. melléklete a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjára vonatkozik, amely a nyilvánosság részvételének kötelező biztosítását írja elő az e mellékletben felsorolt tevékenységek engedélyezési eljárása tekintetében. A melléklet azonban nem említi bizonyos területeknek egy vadrezervátum bővítését célzó körülkerítését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Az egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő hivatkozás a nemzeti szabályozásra és a 6. cikk alkalmazandóságának a felek általi megvizsgálására azt jelentheti, hogy a nyilvánosság részvétele kizárólag a felek szabályozásának megfelelően biztosítható a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján. Így értelmezhető az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságának álláspontja<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>2010. szeptember 24‑i megállapítások és ajánlások: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Cultra Residents’ Association kontra Egyesült Királyság</NAME.CASE> (ACCC/C/2008/27, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44</REF.NP.ECR>. és <REF.NP.ECR REF="NP0045">45</REF.NP.ECR>. pont). E bizottsággal kapcsolatban lásd az Edwards‑ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑260/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:645">EU:C:2012:645</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0008">8.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> is. Ebben az esetben kizárt az említett rendelkezés közvetlen alkalmazása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Közelebbről szemügyre véve azonban az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának szövege nem támasztja alá azt a következtetést, hogy e rendelkezés alkalmazása annak az Unió vagy a tagállamok általi átültetését feltételezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése b) pontja második mondatának kötelező francia változata ugyanis kifejezetten leszögezi, hogy a feleknek <HT TYPE="ITALIC">minden esetben</HT> dönteniük kell a nyilvánosság részvételének alkalmazásáról.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>Les parties déterminent dans chaque cas si l’activité proposée tombe sous le coup de ces dispositions.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></P></QUOT.S></NOTE> A szintén kötelező angol<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>To this end, Parties shall determine whether such a proposed activity is subject to these provisions.<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/></P></QUOT.S></NOTE> és orosz<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>С зтой целью Сторон&#x044B; определяют, охват&#x044B;вается ли такой планируем&#x044B;й вид деятельности зтими положениями.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></P></QUOT.S></NOTE> nyelvi változatok legalábbis jellemzően ugyanebbe az irányba mutatnak. Nem követelik ugyan meg kifejezetten az eseti vizsgálatot, de azok alapján meg kell vizsgálni, hogy a konkrét javasolt tevékenység a 6. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik‑e, vagy sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának második mondata tehát feltétlen legalább annyiban, hogy a feleknek főszabály szerint minden esetben dönteniük kell arról, hogy valamely konkrét tevékenység a nyilvánosság 6. cikk szerinti részvételének körébe tartozik‑e, vagy sem. Nem rendelkeznek mérlegelési jogkörrel arra vonatkozóan, hogy elvégzik‑e ezt a vizsgálatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>E kötelezettség közvetlen alkalmazhatóságát az sem zárja ki, hogy az egyezmény 6. cikkében előírtakat a 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának első mondata értelmében a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>nemzeti szabályozásnak megfelelően<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> kell alkalmazni. E hivatkozás nem értelmezhető különösen úgy, hogy az eseti vizsgálatot elő kell írnia a nemzeti szabályozásnak. Ebben az esetben ugyanis felesleges lenne a 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának második mondata.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Az egyezmény 6. cikke az uniós jog részeként valójában szükségszerűen már a tagállamok jogának része, és főszabály szerint ezért megfelelő jogalapot nyújt a nyilvánosság részvétele szükségességének vizsgálatához.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>A nemzeti szabályozásra való hivatkozás tehát elsősorban azt jelenti, hogy ebből a szabályozásból kell figyelembe venni azokat az elemeket, amelyeket az egyezmény 6. cikke még nem határoz meg kellően pontosan. A nyilvánosság részvétele szükségességének vizsgálata különösen azt feltételezi, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében létezik egyáltalán olyan engedélyezési eljárás, amelynek keretében megvizsgálható e kérdés. Az engedélyezési eljárások rögzítése korlátozza, hogy mely tevékenységek vehetők egyáltalán figyelembe a 6. cikk alkalmazása szempontjából, és lehetővé teszi azon hatóság meghatározását, amelynek meg kell vizsgálnia a nyilvánosság részvételének szükségességét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Az alapügyben fennáll ez a feltétel, mivel a szóban forgó kerítésemeléshez engedélyre van szükség. Úgy tűnik, hogy még a nyilvánosság részvételének minimális lehetősége is adott, mivel az LZ‑t tájékoztatták az engedélyezési eljárásról, és állást foglalhatott azzal kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>A nyilvánosság részvétele szükségességének megvizsgálására vonatkozó kötelezettségnek az e vizsgálathoz való jog felel meg, mivel az egyezmény célja annak 1. cikke szerint ilyen jogok biztosítása. Ha azonban létezik ilyen jog, azt a jogosultaknak érvényesíteniük is tudniuk kell bírósági úton.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Az egyezmény egyébként a jogosultak körét is kellően egyértelműen meghatározza a KHV‑irányelv átültető rendelkezéseivel és a megfelelő tagállami joggal együtt. Az egyezmény 6. cikkének célja ugyanis az egyezmény 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott és e rendelkezés alapján a környezet védelmét elősegítő és a nemzeti jogban foglalt követelményeknek megfelelő, nem kormányzati szervezeteket magában foglaló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>érintett nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> részvételének biztosítása. A KHV‑irányelv átültetése keretében a tagállamoknak el kell ismerniük az ilyen jellegű szervezeteket, és ezzel összefüggésben <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>széles körben biztosítaniuk kell a bírósághoz fordulás jogát<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> és nem korlátozhatják a közérdekűkereset‑indításra vonatkozó rendelkezések hatékony érvényesülését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091015">2009. október 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Djurgården‑Lilla Värtans Miljöskyddsförening</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:631">EU:C:2009:631</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ha az LZ e körbe tartozik, ezen egyesületnek képesnek kell lennie arra is, hogy érvényesítse az egyezmény 6. cikke alkalmazásának megvizsgálásához való jogát.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>A KHV‑irányelvvel kapcsolatban lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090430">2009. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Mellor</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑75/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:279">EU:C:2009:279</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Az egyezmény 6. cikkének alkalmazására vonatkozó eseti döntés alapjait illetően e döntés célját kell figyelembe venni. Az legalábbis a 6. cikk (1) bekezdése b) pontja második mondatának angol és orosz változata szerint kifejezetten az első mondat végrehajtását, vagyis azt szolgálja, hogy a 6. cikkben előírtakat olyan javasolt tevékenységekkel kapcsolatos döntések esetében is alkalmazzák, melyek nem tartoznak az I. mellékletben felsorolt tevékenységek közé, de jelentős hatással lehetnek a környezetre. A francia változat nem nevezi ugyan meg kifejezetten ezt a célt, de e nyelvi változat alapján sem állapítható meg másik olyan cél, amellyel a 6. cikkben előírtak alkalmazásával kapcsolatos döntés bírhatna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Amint azt a Bíróság a teljesen hasonló rendelkezéseket tartalmazó KHV‑irányelvvel<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19961024">1996. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Kraaijeveld és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑72/95</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1996:404">EU:C:1996:404</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130321">2013. március 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Salzburger Flughafen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑244/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:203">EU:C:2013:203</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0041">41</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és SEA‑irányelvvel<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27‑i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="197" PAGE.FIRST="30" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 197., 30. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 157. o.; a SEA a strategic environmental assessment [stratégiai környezeti vizsgálat] rövidítése). Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110922">2011. szeptember 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Valčiukienė és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑295/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:608">EU:C:2011:608</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), valamint <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150910">2015. szeptember 10-i</DATE> <NAME.CASE>Dimos Kropias Attikis</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑473/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:582">EU:C:2015:582</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> összefüggésben már megállapította, e cél köti a felek számára az egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében biztosított mérlegelési jogkör gyakorlását. Ha tehát a javasolt tevékenységek jelentős hatással lehetnek a környezetre, a feleknek a 6. cikkben előírtak alkalmazása mellett kell dönteniük. E célhoz kötöttség miatt lehetséges jelentős környezeti hatások esetén közvetlenül is alkalmazandó a nyilvánosság részvételének biztosítására vonatkozó kötelezettség.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>A KHV‑irányelvvel kapcsolatban lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130321">2013. március 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Salzburger Flughafen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑244/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:203">EU:C:2013:203</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Az egyezmény nem tartalmazza annak meghatározását, hogy mely környezeti hatások jelentősek. A tagállamok ezért e tekintetben főszabály szerint bizonyos mozgástérrel rendelkeznek. Az élőhelyirányelv mindazonáltal konkretizálja az európai természetvédelem területén a környezeti hatások jelentős jellegével szemben támasztandó követelményeket. Így a szigorúan védett fajok veszélyeztetésének kockázata szükségessé teheti bizonyos projektek környezeti hatásainak vizsgálatát.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>A fajok védelmével kapcsolatban lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070111">2007. január 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑183/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:14">EU:C:2007:14</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Mellor</NAME.CASE>‑ügyre vonatkozó indítványom (<NO.CASE>C‑75/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:32">EU:C:2009:32</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A projektek által a védett területek megőrzésével kapcsolatos célkitűzésekre gyakorolt hatásokat is meg kell vizsgálni a KHV‑irányelv szerinti vizsgálat keretében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111124">2011. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Spanyolország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:768">EU:C:2011:768</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0084">84</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0092">92.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Abból kell tehát kiindulni, hogy az európai természetmegőrzési, illetve védett területek megőrzésével kapcsolatos célkitűzésekre gyakorolt káros hatások főszabály szerint jelentősnek tekintendők az egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében. A javasolt tevékenységek ilyen jellegű hatásainak lehetősége főszabály szerint tehát kötelezettséget teremt az Aarhusi Egyezmény 6. cikkének alkalmazására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Az egyezmény végrehajtási útmutatója ugyan nem határozottan ezt az értelmezést képviseli, de e dokumentum is leszögezi, hogy a jelentős környezeti hatások lehetősége kötelezettséget teremt a 6. cikk alkalmazásával kapcsolatos döntésre. Az útmutató szerint e döntés eseti vizsgálaton és küszöbértékeken vagy kritériumokon is alapulhat. Az ezenkívül a nyilvánosság 6. cikk szerinti részvételének biztosítására vonatkozó kötelezettség bírósági úton történő érvényesítésének lehetőségével is foglalkozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Ebbesson/Gaugitsch/Miklau/Jendrośka/Stec/Marshall, <HT TYPE="ITALIC">The Aarhus Convention: An Implementation Guide</HT>, 2. kiadás 2014., 132. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Mindezek alapján az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredően az elismert környezetvédelmi szervezeteket megilleti az ahhoz való jog, hogy a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes szervek az egyedi esetben megvizsgálják, hogy a javasolt tevékenységek jelentős hatással lehetnek‑e a környezetre és e tevékenységekre ezért alkalmazandó‑e a 6. cikk.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>A nyilvánosság részvételének biztosítására vonatkozó kötelezettség korlátairól</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Az előzőekben kidolgozott megoldás ellen szólhat azonban az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának lehetséges parttalansága. Feltehető ugyanis, hogy az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya minden elképzelhető tevékenységre kiterjed, és ezért átfogó felügyeletet tesz szükségessé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>A Bíróságnak a KHV‑irányelv és a SEA‑irányelv megfelelő rendelkezéseivel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd a fenti 77. pontot.</P></NOTE> ellenben csak bizonyos esetekre, mégpedig a KHV‑irányelv II. mellékletében említett projekttípusokra<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080710">2008. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Aiello és társai</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑156/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:398">EU:C:2008:398</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és olyan projektek elfogadására vonatkozik, amelyek elfogadását olyan nemzeti törvényi vagy rendeleti rendelkezések rendezik, melyek meghatározzák az elfogadásukra hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint kidolgozási eljárásukat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120322">2012. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Inter‑Environnement Bruxelles és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑567/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:159">EU:C:2012:159</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Még részletesebben az említett ügyre vonatkozó indítványom (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:755">EU:C:2011:755</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd továbbá: az egyesült királyságbeli Supreme Court kritikája, HS2 Action Alliance Ltd, R (on the application of) kontra The Secretary of State for Transport &amp; Anor [2014] UKSC 3, 175–189. pont.</P></NOTE> Az adott jogalkotó tehát mindkét esetben előre meghatározta az alkalmasint környezeti hatásvizsgálat alá tartozó tevékenységeket.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Azonban az egyezmény 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya is korlátozott legalább annyiban, amennyiben a nyilvánosság részvételét a nemzeti szabályozásnak megfelelően kell biztosítani. Amint már megállapítást nyert, ez azt jelenti, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében léteznie kell olyan engedélyezési eljárásnak, amelynek keretében megvizsgálható a nyilvánosság részvételének szükségessége, és adott esetben biztosítható e részvétel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Lásd a fenti 72. pontot.</P></NOTE> Az ilyen jellegű engedélyezési eljárások adott jogalkotó általi meghatározása rendszerint szintén az érintett tevékenységek várható hatásain alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>A nyilvánosság részvételének fennmaradó <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>kockázata<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> megfelel az egyezmény arra irányuló céljának, hogy a 6. cikket alkalmazzák a valószínűleg jelentős környezeti hatásokkal járó tevékenységekre. Ezen eljárás ugyanis hozzájárulhat az ilyen tevékenységek káros környezeti hatásainak kiküszöböléséhez vagy legalábbis minimalizálásához.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>Közbenső következtetés</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja tehát jogot biztosít az elismert környezetvédelmi szervezetek számára ahhoz, hogy a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes szervek az egyedi esetben megvizsgálják, hogy a javasolt tevékenységek jelentős hatással lehetnek‑e a környezetre, és e tevékenységekre ezért alkalmazandó‑e a 6. cikk. Amennyiben ez a helyzet, amit az alapügyben egy európai természetmegőrzési, illetve védett terület érintettsége támaszt alá, úgy a 9. cikk (2) bekezdése alapján az e tevékenységgel kapcsolatos határozat vitatható. A nyilvánosság részvételének megtagadása esetén legalább e megtagadó határozat megtámadható bírósági úton.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontjáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Csak a teljesség kedvéért végül arra is rá kell mutatni, hogy nem meggyőző a Bizottság álláspontja, amely szerint az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontját ülteti át és. ezért kötelezettséget teremt a nyilvánosság részvételének biztosítására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Igaz, hogy az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése megemlíti a nyilvánosság részvételének lehetőségét az e rendelkezés alapján lefolytatandó vizsgálattal összefüggésben. Az alapján azonban csak <HT TYPE="ITALIC">adott esetben</HT> kell bevonni a nyilvánosságot. A nyilvánosság részvételének biztosítására vonatkozó kötelezettségnek tehát más rendelkezésekből, például a KHV‑irányelvből vagy a SEA‑irányelvből vagy éppen az egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjából kell erednie.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A hatékony jogvédelemről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A legfelsőbb bíróság meg szeretné tudni, hogy összeegyeztethető‑e a hatékony jogvédelem követelményeivel a valamely környezetvédelmi szervezet közigazgatási eljárásbeli ügyfélként történő elismerése tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásnak a közigazgatási eljárás befejezése utáni megszüntetése és a környezetvédelmi szervezetnek e tekintetben egy további kereset indítására való felhívása.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A szlovák jog szerinti jogorvoslatokról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>A legfelsőbb bíróság tájékoztatása szerint a szlovák jog e tekintetben két, egymást kiegészítő jogorvoslat igénybevételére nyújt lehetőséget.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Az első jogorvoslat a felperestől az ügyfél jogállását megtagadó eljárási határozattal szemben vehető igénybe. Ha e kereset sikerrel jár, a felperest be kell vonni az eljárás további részébe, és az eljárás befejezését követően megtámadhatja az esetleges érdemi döntést. Mindazonáltal tárgytalanná válik e kereset akkor, ha időközben határozattal zárul a kérdéses közigazgatási eljárás. Ebben az esetben ugyanis megszűnik e bírósági eljárás tárgya, mert az ügyféli jogok már nem gyakorolhatók. Ez az alapügybeli bírósági eljárás eddigi eredménye.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Ebben a helyzetben vehető igénybe a második jogorvoslat a szlovák polgári perrendtartás 250b. §‑ának (2) bekezdése alapján. E rendelkezés értelmében a lezárult közigazgatási eljárásban részt nem vevő személy keresetet indíthat azzal a céllal, hogy közöljék vele az eljárást befejező hatósági határozatot. E kereset sikerének az a feltétele, hogy a felperest az eljárásban ügyfélnek kellett volna tekinteni. Siker esetén közölni kell a felperessel a közigazgatási határozatot, aki ezt követően jogorvoslati kérelmet nyújthat be a határozattal szemben. Főszabály szerint ez az az út, amelyet az LZ‑nek az alapügyben végig kellett volna járnia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>A második jogorvoslatra mindazonáltal a szlovák polgári perrendtartás 250b. §‑ának (3) bekezdése értelmében a közigazgatási határozat meghozatalának időpontjától számított hároméves jogvesztő határidő vonatkozik. Az alapügyben már lejárt e határidő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az alkalmazandó uniós jogi mércékről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Mivel az uniós jog mind az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdése, mind az Aarhusi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 9. cikkének (2) bekezdése útján jogot biztosít az elismert környezetvédelmi szervezetek számára az élőhelyirányelv vagy a madárvédelmi irányelv szerinti európai természetmegőrzési, illetve védett területekre valószínűleg jelentős hatást gyakorló határozatok bírósági felülvizsgálatához, e jog gyakorlása tekintetében az uniós jogi alapvető jogok alkalmazandóak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Különös jelentőséggel bír e szempontból az Alapjogi Charta legfelsőbb bíróság által hivatkozott 47. cikkének első bekezdése. Annak értelmében mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz. E rendelkezés a hatékony bírói jogvédelem elvének megerősítése, amely olyan általános uniós jogi elv, amely a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugszik, és amelyet az EJEE 6. és 13. cikke rögzít.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070313">2007. március 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Unibet</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑432/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:163">EU:C:2007:163</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080903">2008. szeptember 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑402/05 P és C‑415/05 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:461">EU:C:2008:461</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0335">335.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110317">2011. március 17‑i</DATE> <NAME.CASE>AJD Tuna</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑221/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:153">EU:C:2011:153</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Emellett az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdését is figyelembe kell venni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130411">2013. április 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Edwards és Pallikaropoulos</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑260/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:221">EU:C:2013:221</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E rendelkezés értelmében különösen a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárások elégséges és hatékony jogorvoslást kell, hogy biztosítsanak. Ezen eljárásoknak méltányosnak, időszerűnek és nem kizáró módon költségesnek kell lenniük.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>Az egyezmény 9. cikkének (4) bekezdése nyilvánvalóan alkalmazandó, amennyiben a keresetindítási jogot a 6. cikk (1) bekezdésének a 9. cikk (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontjára alapítják. Az élőhelyirányelv 6. cikkének (3) bekezdésén alapuló keresetindítási jog is az egyezmény 9. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozik azonban, mivel e második keresetindítási jog az egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése szerinti általánosabb, de nem közvetlenül alkalmazandó keresetindítási jog átültetésének tekintendő.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>Mindazonáltal vonatkozó uniós szabályozás hiányában minden tagállam belső jogrendjének a feladata meghatározni az azon jogorvoslati kérelmekre vonatkozó eljárási szabályokat, amelyek célja, hogy biztosítsák az uniós jogból – a jelen ügyben az Aarhusi Egyezményből és az élőhelyirányelvből – eredő jogok védelmét, mindazonáltal minden egyes esetben a tagállamok felelőssége e jogok hatékony védelmének biztosítása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>E tekintetben az azon jogorvoslati kérelmekre vonatkozó eljárási szabályok, amelyek célja, hogy biztosítsák az uniós jogból eredő jogok védelmét, nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belső jog szerinti hasonló jogorvoslati kérelmekre vonatkozó eljárási szabályok (egyenértékűség elve), valamint nem lehetnek olyanok, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tegyék az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (tényleges érvényesülés elve).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110308">2011. március 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Lesoochranárske zoskupenie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑240/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:125">EU:C:2011:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150416">2015. április 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Gruber</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑570/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:231">EU:C:2015:231</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151006">2015. október 6‑i</DATE> <NAME.CASE>East Sussex County Council</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑71/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:656">EU:C:2015:656</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>A jelen ügyben semmi sem utal az egyenértékűség elvének megsértésére. A következőkben ezért a Charta 47. cikkének kifejeződéseként mindenekelőtt a tényleges érvényesülés elve, valamint adott esetben annak az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdése általi konkretizálása jut jelentőséghez.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A jogvédelmi garanciák alapügybeli biztosítottságáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>A jogvédelmi garanciák alapügybeli biztosítottságának megvizsgálása érdekében először általános jelleggel a jogvédelem szlovák jogi szabályozásával, majd a hároméves jogvesztő határidővel, végezetül pedig e rendelkezések gyakorlati alkalmazásával foglalkozom.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A jogvédelem szabályozásáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>Először azt kell megvizsgálni, hogy a jogvédelem szlovák jogbeli szabályozása gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi‑e az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>A jogvédelemhez való jog a szlovák jogban kétlépcsősen van szabályozva, és nem ritkán akár három bírósági eljárást is feltételez. Az érintetteknek először ügyfélként kell elismertetniük magukat, és ehhez egy vagy akár két jogorvoslati kérelmet is be kell nyújtaniuk. Csak ezt követően támadhatják meg érdemben a kérdéses közigazgatási határozatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>E rendszer első pillantásra bonyolultnak tűnik ugyan, de nem jelenthető ki minden további nélkül, hogy ne lenne hatékony, vagy hogy rendkívül nehézzé tenné a jogvédelem igénybevételét. A rendszer különböző lépcsőfokaihoz kapcsolódó jogkérdéseknek azonban főszabály szerint egy egységes peres eljárás keretében is megválaszolhatóaknak kellene lenniük.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>Amint az az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdéséből is kiderül, a jogvédelem ilyen szabályozása mindazonáltal nem lassíthatja észszerűtlenül, és nem teheti kizáró módon költségessé az eljárást. A tényleges érvényesülés elve alapján hasonlóan döntött a Bíróság a jogvédelem két párhuzamosan benyújtandó jogorvoslati kérelemre történő felosztásának esetében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080415">2008. április 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Impact</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑268/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:223">EU:C:2008:223</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A nemzeti bíróságoknak kell megvizsgálniuk, hogy a gyakorlatban fennállnak‑e ilyen kockázatok.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>Ha fennállnak ilyen kockázatok, a kérdést előterjesztő bíróságnak a nemzeti jogszabályt a nemzeti jog által a számára biztosított mérlegelési mozgástérrel élve az uniós jog követelményeivel összhangban kell értelmeznie és alkalmaznia, és ha ennek megfelelő alkalmazás nem lehetséges, el kell tekintenie az e követelményekkel ellentétes belső jogi előírások alkalmazásától.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070111">2007. január 11-i</DATE> <NAME.CASE>ITC</NAME.CASE>-ítélet (<NO.CASE>C‑208/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:16">EU:C:2007:16</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), és <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130508">2013. május 8-i</DATE> <NAME.CASE>Marinov</NAME.CASE>-ítélet (<NO.CASE>C‑142/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:292">EU:C:2013:292</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E tekintetben felmerül a kérdés,<?PAGE NO="19"?> hogy a három éves határidőnek ténylegesen meg kell-e akadályoznia a második keresetet abban az esetben, ha ezen időszak során az első kereset keretében már intenzív módon vitatták ugyanazokat a kérdéseket, így e tekintetben nem keletkezhetett védelemre érdemes bizalom. A szlovák bíróságok az eljárás hatékonysága érdekében megfontolhatják, hogy az első keresetet a közigazgatási eljárás időközben bekövetkező befejezését követően hivatalból második keresetnek tekintsék. Azt, hogy ezen utak járhatóak-e a belső jog alapján, csupán a szlovák bíróságok dönthetik el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>Nem ellentétes tehát az Alapjogi Charta 47. cikkével és az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdésével a 89–91. pontban bemutatotthoz hasonló módon szabályozott olyan jogvédelmi rendszer, amelynek alkalmazása nem lassítja észszerűtlenül, és nem teszi kizáró módon költségessé az eljárást.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A hároméves jogvesztő határidőről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>A magánszemélyeket és a hatóságot egyaránt védő jogbiztonság érdekében az észszerű, jogvesztő jellegű jogorvoslati határidők meghatározása összeegyeztethető az uniós joggal. Ugyanis az ilyen határidők nem olyan jellegűek, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tennék az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19761216">1976. december 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Rewe‑Zentralfinanz és Rewe‑Zentral</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>33/76</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1976:188">EU:C:1976:188</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0005">5.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19981117">1998. november 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Aprile</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑228/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1998:544">EU:C:1998:544</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110630">2011. június 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Meilicke és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑262/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:438">EU:C:2011:438</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151029">2015. október 29‑i</DATE> <NAME.CASE>BBVA</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑8/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:731">EU:C:2015:731</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>Amennyiben az érintettek – akárcsak az alapügyben – tudtak a kérdéses közigazgatási határozatról, vagy tudniuk kellett arról, a hároméves határidő rendkívül nagyvonalú.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>Ezt esetlegesen másként kell megítélni akkor, ha az érintettek nem ismerhették meg a közigazgatási határozatot a határidő lejárta előtt. A Bíróságnak azonban nem kell e kérdésben döntenie a jelen ügyben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>Nem ellentétes tehát az Alapjogi Charta 47. cikkével és az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdésével az érintettek által ismert közigazgatási határozattal szembeni jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó hároméves jogvesztő határidő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Az alapeljárás menetéről</TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111.</NO.P><TXT>Kérdéses azonban, hogy indokolt‑e a jogvesztő határidő alapeljárásbeli alkalmazása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112.</NO.P><TXT>A Szlovák Köztársaság és az LZ között vita tárgyát képezi, hogy igénybe vehető‑e a második jogorvoslat, a közigazgatási határozat közlése iránti keresetindítás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Lásd a fenti 91. pontot.</P></NOTE> azt követően, hogy a közigazgatási hatóság már kifejezetten megtagadta a közigazgatási eljárásban való részvételt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113.</NO.P><TXT>Az EJEB hasonló esetekben azt az álláspontot képviseli az EJEE 6. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban, hogy a jogorvoslat hatékonyságával kapcsolatos kétségekről főszabály szerint e jogorvoslat tényleges igénybevétele útján kell dönteni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>EJEB, 2016. május 23‑i Avotiņš kontra Lettország ítélet (17502/07. sz. kereset, 122. §, további hivatkozásokkal).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114.</NO.P><TXT>Ezen túlmenően az derül ki az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből, hogy a legfelsőbb bíróság az alapeljárásban már egy 2012. január 26‑i, vagyis több hónappal a második jogorvoslat határidejének lejárta előtt született ítéletben rámutatott arra, hogy az első jogorvoslat tárgytalanná vált, és már csak a második jogorvoslat vehető igénybe.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 25. pontja.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="20"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115.</NO.P><TXT>Az LZ ez alapján a jogvesztő határidő lejárta előtt, megfelelő időben tudomást szerzett a jogi helyzetről, és a rendelkezésre álló információk alapján benyújthatta volna a második jogorvoslati kérelmet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116.</NO.P><TXT>A legfelsőbb bíróság másfelől azt a tájékoztatást adta előzetes döntéshozatal iránti kérelmében, hogy az LZ közigazgatási eljárásbeli részvételét megtagadó közigazgatási határozat <HT TYPE="ITALIC">jogerőre</HT> emelkedett a kerítésemelési projekt engedélyezésével együtt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 23. pontja.</P></NOTE> Ha ez a jogerő a határozat tartalmára, tehát annak megállapítására is kiterjed, hogy az LZ‑t nem kellett bevonni az eljárásba, akkor helytálló az LZ azon érve, hogy ezzel a második jogorvoslat sikere is kizárt, és gyakorlatilag lehetetlen a jogainak az érvényesítése. Ennek sikerességének ugyanis az a feltétele, hogy az LZ részvételét ténylegesen biztosítani kellett volna az eljárásban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117.</NO.P><TXT>Ezen túlmenően gyakorlatilag lehetetlen az LZ jogainak gyakorlása akkor is, ha a még folyamatban lévő első jogorvoslati eljárás kizárja a második jogorvoslati kérelem joghatást kiváltó benyújtását, vagy ha e második eljárás nem szakítja meg a hároméves jogvesztő határidőt, és ezért nem volt döntés várható az LZ jogállásáról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118.</NO.P><TXT>Ezektől a véglegesen csak a nemzeti bíróságok által megítélhető kérdésektől függetlenül ezenkívül vannak arra utaló jelek, hogy az LZ számára rendkívül nehézzé tették a jogérvényesítést. Ugyanis a legfelsőbb bíróság állításai szerint is még látszólag olyan sok kérdés maradt megválaszolatlanul az LZ első jogorvoslatának elintézéséhez, hogy először sem a legfelsőbb bíróság, sem a regionális bíróság nem állapította meg az elintézettséget. A regionális bíróság valójában csak 2013 áprilisában nyilvánította a keresetet elintézettnek, miután a legfelsőbb bíróság ezen ügyben másodjára is döntést hozott, és ezzel egy évvel a második jogorvoslatra vonatkozó jogvesztő határidő lejárta után. A regionális bíróság viszont időközben másodjára is helyt adott az LZ keresetének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119.</NO.P><TXT>Ez jelentős, azt valószínűsítő körülmény, hogy az LZ a legfelsőbb bíróság első ítélete után is feltételezhette még az első jogorvoslat sikerét. Ebben a helyzetben annak megkövetelése, hogy az LZ ennek ellenére óvatosságból már egy második jogorvoslati kérelmet is benyújtson, csak akkor lenne indokolt, ha a regionális bíróság a második, az LZ keresetének helyt adó ítéletében nyilvánvalóan súlyosan tévesen alkalmazta volna a jogot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120.</NO.P><TXT>Ezt azonban végső soron csak a nemzeti bíróságok dönthetik el, amelyeknek ennek során a szlovák jog mellett az ügy minden gyakorlati körülményét is figyelembe kell venniük, különösen tehát a járulékos költségeket, a késedelmet és az LZ által az eljárás ilyetén menete miatt elszenvedett egyéb eljárási hátrányokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121.</NO.P><TXT>Le kell szögezni tehát, hogy az alapügy körülményei között nem ellentétes az Alapjogi Charta 47. cikkével és az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdésével valamely környezetvédelmi egyesületnek egy második jogorvoslati kérelem benyújtására való felhívása, ha az nem teszi számára gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122.</NO.P><TXT>Mindezek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen határozzon:</TXT><P>Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25‑én aláírt és az Európai Közösség nevében a 2005. február 17‑i 2005/370/EK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezmény 9. cikkének (4) bekezdésével nem ellentétes</P><?PAGE NO="21"?><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>sem a 89–91. pontban bemutatotthoz hasonló módon szabályozott olyan jogvédelmi rendszer, amelynek alkalmazása nem lassítja észszerűtlenül és nem teszi kizáró módon költségessé az eljárást,</P></ITEM><ITEM><P>sem az érintettek által ismert közigazgatási határozattal szembeni jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó hároméves jogvesztő határidő,</P></ITEM><ITEM><P>sem – az alapügy körülményei között – valamely környezetvédelmi egyesületnek egy második jogorvoslati kérelem benyújtására való felhívása, ha az nem teszi számára gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>