2020.5.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 152/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/654 HATÁROZATA

(2020. május 13.)

a Németország által a kis és közepes égetőegységek tekintetében bejelentett nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2020) 2986. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

I.   TÉNYEK ÉS ELJÁRÁS

(1)

2019. november 29-én kelt levelében Németország az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 114. cikkének (4) bekezdése értelmében értesítette a Bizottságot, hogy a kis és közepes méretű égetőegységekről szóló, 2010. január 26-i német rendeletnek (1) (Verordnung über kleine und mittlere Feuerungsanlagen) (a továbbiakban: az első BImSchV) megfelelően fenn kíván tartani egyes, a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. Németország az (EU) 2015/1189 bizottsági rendelet (2) hatálybalépését követően az emberi egészség és a környezet védelemével összefüggő okokból szükségesnek tartja ezen nemzeti rendelkezések fenntartását.

1.   UNIÓS JOGSZABÁLYOK

1.1.   AZ EUMSZ 114. CIKKÉNEK (4) ÉS (6) BEKEZDÉSE

(2)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy „ha valamely harmonizációs intézkedésnek az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács vagy a Bizottság általi elfogadását követően egy tagállam a 36. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot”.

(3)

Az EUMSZ 114. cikke (6) bekezdésének értelmében a Bizottság a 114. cikk (4) bekezdésének értelmében vett értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

1.2.   AZ ENERGIÁVAL KAPCSOLATOS TERMÉKEK KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 2009/125/EK IRÁNYELV

(4)

A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) olyan követelmények megállapításáról rendelkezik, amelyeknek a végrehajtási intézkedések tárgyát képező, energiával kapcsolatos termékeknek meg kell felelniük a forgalomba hozatal és/vagy használatbavétel érdekében. Ez az irányelv a nagyobb energiahatékonyság és a hatékonyabb környezetvédelem révén hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

(5)

A 2009/125/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében „[a] tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják egy termék területükön történő forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történő hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó rendelkezéseinek, és az 5. cikknek megfelelően CE-jelöléssel van ellátva”.

(6)

A 2009/125/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében „[a] tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az 5. cikknek megfelelően CE-jelöléssel ellátott termék területükön történő forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történő hivatkozással abban az esetben, ha az alkalmazandó végrehajtási intézkedés értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményre”.

(7)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a környezetbarát tervezési követelmény egy termékkel vagy egy termék megtervezésével kapcsolatos minden olyan követelmény, amelynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, vagy bármely olyan információszolgáltatási követelmény, amely a termék környezetvédelmi jellemzőivel kapcsolatos.

(8)

A 2009/125/EK irányelv 15. cikke értelmében a végrehajtási intézkedések a környezetbarát tervezési követelményeket az I. melléklet (Az általános környezetbarát tervezési követelmények meghatározására szolgáló módszer) és II. melléklet (A különös környezetbarát tervezési követelmények meghatározására szolgáló módszer) rendelkezéseivel összhangban határozzák meg.

(9)

Az általános környezetbarát tervezési követelmények célja a termékek környezetvédelmi teljesítményének határértékek megállapítása nélkül történő növelése, mindenekelőtt a lényeges környezetvédelmi jellemzőkre koncentrálva. A különös környezetbarát tervezési követelmények célja a termék egy kiválasztott környezetvédelmi jellemzőjének javítása. Ez a termék életciklusának különböző szakaszaiban adott anyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó követelmények formájában valósulhat meg.

1.3.   A SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ (EU) 2015/1189 RENDELET

(10)

Az (EU) 2015/1189 rendelet elfogadására a 2009/125/EK irányelv értelmében került sor. A 2009/125/EK irányelvben ismertetett eljárásnak megfelelően a Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a jellemzően háztartásokban használt, illetve kereskedelmi célú szilárd tüzelésű kazánok műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit.

(11)

Az (EU) 2015/1189 rendelet szempontjából a szilárd tüzelésű kazánok környezetvédelmi jellemzői közül elsősorban az üzem közbeni energiafogyasztást, valamint az üzem közben kibocsátott por, gáznemű szerves vegyületek, szén-monoxid és nitrogén-oxidok mennyiségét indokolt lényeges paraméternek tekinteni.

(12)

Ennek megfelelően az (EU) 2015/1189 rendelet II. melléklete meghatároz olyan, a szilárd tüzelésű kazánok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeket, amelyeket 2020. január 1-jétől teljesíteni kell, és mindenekelőtt előírja, hogy a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 40 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb. Ezeket a követelményeket a szilárd tüzelésű kazánoknak az optimális tüzelőanyag esetében és a további alkalmas tüzelőanyagok bármelyikének esetében egyaránt teljesíteniük kell.

(13)

A méréseket és a számítási módszertant az (EU) 2015/1189 rendelet III. melléklete határozza meg.

2.   BEJELENTETT NEMZETI RENDELKEZÉSEK

(14)

A Németország által bejelentett nemzeti rendelkezések az első BImSchV alábbi rendelkezései:

a)

az 5. szakasz 1. pontja, amely meghatározza a porkibocsátási határértékeket és a mérési módszertant (a továbbiakban: az első rendelkezés). Ezek eltérnek az (EU) 2015/1189 rendelet értelmében 2020. január 1-jétől alkalmazandó értékektől és mérési módszertantól;

b)

a 4. szakasz 1. pontja – összefüggésben a 3. szakasszal –, amely részletesen felsorolja a tüzelőberendezésekben használható tüzelőanyagokat (a továbbiakban: a második rendelkezés). Az (EU) 2015/1189 rendelet nem tartalmaz ilyen részletes felsorolást;

c)

az 5. szakasz 4. pontja, amelynek értelmében a szilárd tüzelésű kazánokat melegvíz-tároló tartályokkal kell ellátni (a továbbiakban: a harmadik rendelkezés). Az (EU) 2015/1189 rendelet nem tartalmaz ilyen követelményt;

d)

a 14. szakasz és a 15. szakasz 1. pontja az új és jelentősen módosított égetőegységek ellenőrzéséről (a továbbiakban: a negyedik rendelkezés). Az (EU) 2015/1189 rendelet követelményeket határoz meg a szilárd tüzelésű kazánok forgalomba hozatalakor, de a további ellenőrzésre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket.

3.   ELJÁRÁS

(15)

2019. november 29-én kelt levelében Németország értesítette a Bizottságot, hogy az első BImSchV értelmében fenn kíván tartani a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

(16)

2020. január 10-én kelt levelében a Bizottság megerősítette az értesítés kézhezvételét, és azt, hogy 2019. november 30-án, az értesítés kézhezvételét követő napon megkezdődött az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése értelmében vett hat hónapos vizsgálati időszak.

(17)

A Bizottság közleményt tett közzé az értesítésről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4), hogy tájékoztassa az egyéb érdekelt feleket Németország nemzeti rendelkezéseiről, valamint a kérelem alátámasztására felhozott indokokról. 2020. február 6-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot és az EGT-államokat az értesítésről, és lehetőséget biztosított számukra és az érintettek számára, hogy azt 30 napon belül észrevételezzék. A Bizottsághoz észrevételek érkeztek Ciprustól és a Cseh Köztársaságtól, valamint érkezett egy közös levél a Deutsche Umwelthilfe e.V.-től, a ClientEarth-től, az Air Pollution & Climate Secretariattól, az Európai Környezetvédelmi Hivataltól, a Green Transition Denmarktól és az ECOS-tól.

(18)

Ciprus nem ellenzi Németország arra vonatkozó kérelmét, hogy fenntartsák a szigorúbb nemzeti rendelkezések, és úgy véli, hogy a Németország által benyújtott indokok megalapozottak és jól dokumentáltak. Ciprus továbbá úgy véli, hogy Németország kérelmének elutasítása végül a levegő minőségének romlásához vezetne.

(19)

A Cseh Köztársaság kedvezően értékeli és támogatja Németország kérelmét a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményektől eltérő nemzeti rendelkezések fenntartásáról.

(20)

A (17) preambulumbekezdésben említett szervezetek közös levelükben az emberi egészség és a környezet védelme érdekében szükségesnek és arányosnak találták a német kormány kérését.

(21)

A Bizottság 2020. február 18-án kelt levelében további információkat kért Németországtól. A Bizottság ezeket az információkat egy 2020. március 4-én kelt levélben kapta meg.

II.   ÉRTÉKELÉS

1.   ELFOGADHATÓSÁG

(22)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) és (6) bekezdése szerint egy harmonizációs intézkedés elfogadását követően egy tagállam az EUMSZ 36. cikkében említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan fenntarthatja szigorúbb nemzeti rendelkezéseit, amennyiben ezekről a rendelkezésekről értesíti a Bizottságot, és a Bizottság jóváhagyja az adott intézkedéseket.

(23)

A Bizottság azon az állásponton van, hogy az EUMSZ 114. cikkének (4) és (6) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a nemzeti rendelkezések eltérnek egy harmonizációs intézkedés konkrét rendelkezéseitől. Ezért abban az esetben, ha a 114. cikk (4) bekezdése értelmében bejelentett rendelkezések nem egy harmonizációs intézkedés követelményeivel függnek össze, a bejelentésük nem elfogadható.

(24)

Ennek alapján az alábbiak részletesen ismertetik a négy német rendelkezés elfogadhatóságát.

1.1.   ELSŐ RENDELKEZÉS: A PORKIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉK

(25)

Az (EU) 2015/1189 rendelet meghatározza a környezettudatos tervezés különös követelményeit a szilárd tüzelésű kazánok különböző paraméterei tekintetében, beleértve a porkibocsátást.

(26)

A porkibocsátásra vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett német rendelkezések a termékre vonatkozó követelmények, amelyek javítani kívánják a számszerűsített és mérhető környezeti teljesítményét. Ezért ezek a 2009/125/EK irányelv értelmében a környezettudatos tervezés különös követelményei.

(27)

Míg az első BImSchV értelmében a porkibocsátás mérésére a szilárd tüzelésű kazánok telepítését követő négy héten belül kerül sor, az (EU) 2015/1189 rendelet értelmében vett megfelelőségértékelést a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletében szereplő tervezés-ellenőrzési eljárásnak vagy az V. mellékletében szereplő irányítási rendszernek megfelelően kell elvégezni. Ennek alapján összehasonlítható, de nem teljesen egyenértékű körülmények között, 10 %-os oxigéntartalom mellett, az első BImSchV 5. szakasza 27,5 mg/m3-ben korlátozza a kibocsátást, míg az (EU) 2015/1189 rendelet értelmében a határérték automata kazánok esetében 40 mg/m3, kézi fűtésű kazánok esetében pedig 60 mg/m3.

(28)

A porkibocsátásra vonatkozó német rendelkezések ezért eltérnek az (EU) 2015/1189 rendelet rendelkezéseitől, mert szigorúbbak azoknál.

(29)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdésével összhangban a német értesítés kiegészül az emberi egészség (amely az EUMSZ 36. cikkben említett lényeges követelménynek számít), valamint a környezet védelmével kapcsolatos indokok ismertetésével. Ezenkívül kiegészül a kereskedelemre gyakorolt hatások értékelésével.

(30)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Németország által benyújtott kérelem, amely a porkibocsátásra vonatkozó nemzeti rendelkezések fenntartásának engedélyezésére irányul, az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadható.

1.2.   MÁSODIK RENDELKEZÉS: A FELHASZNÁLHATÓ TÜZELŐANYAGOK

(31)

Az első BImSchV 3. szakasza korlátozza a tüzelőberendezésekben használható tüzelőanyagokat.

(32)

mivel ez a rendelkezés a szilárd tüzelésű kazánok üzem közbeni energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásához, továbbá a levegőbe, vízbe vagy talajba való várt kibocsátásokhoz kapcsolódik, a felhasználható tüzelőanyagokra vonatkozó német rendelkezések a 2009/125/EK irányelv értelmében vett környezetbarát tervezési követelményeknek minősülnek.

(33)

A 2009/125/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében „[a] tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az 5. cikknek megfelelően CE-jelöléssel ellátott termék területükön történő forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történő hivatkozással abban az esetben, ha az alkalmazandó végrehajtási intézkedés értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményre”.

(34)

Az (EU) 2015/1189 rendelet nem tartalmaz a szilárd tüzelésű kazánokban használható tüzelőanyagokkal kapcsolatos környezettudatos tervezési követelményeket. A végrehajtási intézkedés elfogadásával kapcsolatos előkészítő vizsgálatok megállapították, hogy „a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a termékek környezettudatos tervezése kapcsán meghatározott további paraméterekkel a szilárd tüzelésű kazánok esetében nem szükséges foglalkozni” (5), az (EU) 2015/1189 rendelet viszont nem mondja ki, hogy nincs szükség a felhasználható tüzelőanyagokkal kapcsolatos környezettudatos tervezési követelményekre (6).

(35)

A használható tüzelőanyagok így nem az (EU) 2015/1189 rendelet értelmében vett környezettudatos tervezésére vonatkozó harmonizált követelmények.

(36)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Németország által benyújtott kérelem, amely a használható tüzelőanyagokra vonatkozó nemzeti rendelkezések fenntartásának engedélyezésére irányul, az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése alapján nem elfogadható.

1.3.   HARMADIK RENDELKEZÉS: MELEGVÍZ-TÁROLÓ TARTÁLYOK

(37)

Az első BImSchV 5. szakasza 4. pontjában előírt, a szilárd tüzelésű kazánok melegvíz-tároló tartályokkal való ellátására vonatkozó kötelezettségek nem függnek össze terméktervezéssel, információszolgáltatási követelménnyel vagy gyártói követelménnyel. Ezért ezek nem a 2009/125/EK irányelv értelmében vett környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények.

(38)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Németország által benyújtott kérelem, amely a melegvíz-tároló tartályokra vonatkozó nemzeti rendelkezések fenntartásának engedélyezésére irányul, az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése alapján, hivatkozva a 2009/125/EK irányelvre, nem elfogadható.

1.4.   NEGYEDIK INTÉZKEDÉS: ELLENŐRZÉS

(39)

Az első BImSchV 14. és 15. szakaszában előírt, a tüzelőberendezések megfelelő működésének kéményseprők általi ellenőrzése nem környezetbarát tervezési paraméter, információszolgáltatási követelmény vagy gyártói követelmény. Ezért ez nem a 2009/125/EK irányelv értelmében vett környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmény.

(40)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Németország által benyújtott kérelem, amely a tüzelőberendezések megfelelő működésének kéményseprők általi ellenőrzésére vonatkozó nemzeti rendelkezések fenntartásának engedélyezésére irányul, az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése alapján, hivatkozva a 2009/125/EK irányelvre, nem elfogadható.

2.   ÉRDEMI VIZSGÁLAT

(41)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ha valamely harmonizációs intézkedés elfogadását követően egy tagállam a 36. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(42)

Ebben a tekintetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy „egy tagállam a meglévő nemzeti rendelkezései fenntartására irányuló kérelmét a közegészségügyi kockázatok olyan értékelésére alapozhatja, amely eltér a nemzeti rendelkezésektől eltérő harmonizációs intézkedés elfogadásakor a közösségi jogszabályok által elfogadott értékeléstől. Ezért a kérelmező tagállam feladata annak bizonyítása, hogy az említett nemzeti rendelkezések által biztosított egészségvédelem szintje meghaladja a közösségi harmonizációs intézkedést, és nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.” (7)

(43)

Emellett az EUMSZ 114. cikke (6) bekezdésének első albekezdése értelmében „a Bizottság a (4) és (5) bekezdésben említett értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében”.

(44)

A Bizottságnak ezért azt kell vizsgálnia, hogy a nemzeti rendelkezéseket indokolják-e az EUMSZ 36. cikkében említett lényeges követelmények, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelme, és e rendelkezések nem lépnek-e túl azon a mértéken, ami szükséges a kitűzött jogszerű cél eléréséhez.

(45)

Meg kell jegyezni, hogy – az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése által megállapított időkeret alapján – annak vizsgálatakor, hogy indokoltak-e az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett nemzeti intézkedések, a Bizottságnak az értesítést küldő tagállam által előterjesztett indokokat kell alapul vennie. A bizonyítási teher a nemzeti intézkedéseit fenntartani szándékozó kérelmező tagállamra hárul.

2.1.   NÉMETORSZÁG ÁLLÁSPONTJA

(46)

Németország szerint a meglévő nemzeti rendelkezések szigorúbbak az (EU) 2015/1189 rendeletben foglalt rendelkezéseknél, és fenntartásukat az EUMSZ 36. cikke értelmében vett lényeges követelmények – különösen az emberi egészség védelem – és a környezetvédelem szükségessége is indokolja.

(47)

Németország rámutat, hogy az első BImSchV-ben meghatározott határértékek csökkentése veszélyeztetné a levegő minőségét Németországban, és ezért ellentmond az (EU) 2015/1189 rendeletben foglalt, a szilárd tüzelésű kazánok környezeti teljesítményének javítására irányuló célkitűzésnek.

(48)

Németország azt állítja, hogy a levegő minőségének romlása ellentétes lenne a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 12. cikkéből származó kötelezettséggel, amelynek értelmében a por szintjét a határérték alatt kell tartani, és törekedni kell a környezeti levegő minőségének a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető legmagasabb szintjének megőrzésére. Németország szerint továbbá a levegő minőségének romlása ellentétes lenne az említett irányelv 13. cikkéből származó azon kötelezettséggel, miszerint az emberi egészség védelme érdekében nem léphetők túl a határértékek.

(49)

Németország azt is kihangsúlyozza, hogy az (EU) 2015/1189 rendeletben a porkibocsátásra vonatkozóan meghatározott határértékek alkalmazása veszélyeztetné az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) értelmében vett kötelezettségei teljesítését.

(50)

Németország úgy véli, hogy az EUMSZ 36. cikke értelmében az emberi egészség és élet védelmének, valamint a környezet védelmének (az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése) jelenlegi szintje nem tartható fenn Németországban, ha az az (EU) 2015/1189 rendelet követelményeit alkalmazza.

2.2.   A NÉMET ÁLLÁSPONT ÉRTÉKELÉSE

2.2.1.    Az EUMSZ 36. cikkében említett lényeges követelményeken vagy a környezet védelmén alapuló indokolás

(51)

A porkibocsátással kapcsolatos egészségügyi és környezeti kockázatok Németország, illetve Bizottság általi értékelése megegyezik.

(52)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének egy munkacsoportja az embereket és a kísérleti állatokat érintő karcinogenitással kapcsolatos elegendő bizonyítékok és a szilárd mechanikus bizonyítékok alapján az emberek esetében egyhangúlag rákkeltőnek minősítette a szabadtéri légszennyezést és az abból származó port (10).

(53)

A Levegő minősége Európában 2019-ben című jelentésében (11) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) megjegyzi, hogy 2016-ban az EU-28-ban 374 000 idő előtti haláleset tulajdonítható a pornak (PM2,5). Az EEA becslése szerint ugyanebben a referenciaévben egyedül Németországban 59 600 idő előtti haláleset tulajdonítható a PM2,5-nek.

(54)

Az európai jogalkotó tovább elismeri, hogy „jelenleg nem ismert olyan azonosítható küszöbérték, amely alatt a PM2,5 ne jelentene veszélyt. Így ez a szennyező anyag nem szabályozható ugyanolyan módon, mint más légszennyező anyagok. A megközelítésnek arra kell összpontosítania, hogy a városi háttérben mért koncentráció általános csökkentését célozza meg annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság jelentős része élvezze a jobb levegőminőségből származó előnyöket.” (12)

(55)

Ezért a porkibocsátás által az emberi életre és egészségre jelentett kockázatok jelentősek.

(56)

A német intézkedés közvetlenül kapcsolódik a porkibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéshez, mert meghatározza a szilárd tüzelésű kazánok porkibocsátási határértékeit.

(57)

Ennek alapján a Bizottság az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése értelmében a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

2.2.2.    A tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés, a kereskedelem rejtett korlátozása és a belső piac működésével szembeni akadályok fenn nem állása

2.2.2.1.   Az önkényes megkülönböztetés fenn nem állása

(58)

Az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése arra kötelezi a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy az előirányzott intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata (13) szerint ahhoz, hogy ne álljon fenn megkülönböztetés, a hasonló helyzetek nem kezelhetők eltérő módon, és az eltérő helyzetek nem kezelhetők egyenlő módon.

(59)

A német nemzeti szabályok a belföldi termékekre és a más tagállamokban gyártott termékekre is vonatkoznak. Ellenkező bizonyíték hiányában a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a nemzeti rendelkezések nem tekinthetők önkényes megkülönböztetés eszközeinek.

2.2.2.2.   A kereskedelem rejtett korlátozásának fenn nem állása

(60)

Azok a nemzeti intézkedések, amelyek korlátozzák a valamely uniós harmonizációs intézkedésnek megfelelő termékek használatát, kereskedelmi akadálynak minősülnek, amennyiben a nemzeti követelmények miatt az adott tagállamban nem kerülhet sor bizonyos, az Unió többi részén jogszerűen forgalomba hozott és használt termékek forgalomba hozatalára. Az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdésében megállapított előfeltételek célja annak megakadályozása, hogy az adott cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokon alapuló korlátozásokat indokolatlanul alkalmazzák, és hogy e korlátozások ténylegesen olyan gazdasági intézkedésekként jelenjenek meg, amelyek gátolják adott termékek más tagállamokból történő behozatalát, azaz közvetetten védik a nemzeti termelést.

(61)

mivel a német szabályok szigorúbb porkibocsátási határértékeket írnak elő, mint az (EU) 2015/1189 rendelet a más tagállamokban működő üzemeltetők esetében is egy egyébként harmonizált területen, a kereskedelem rejtett korlátozásának minősülnek vagy akadályt jelentenek a belső piac működésében. A Bizottság úgy véli (14), hogy az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy csak a belső piac működését aránytalanul akadályozó nemzeti intézkedések jóváhagyását kell elutasítani.

(62)

Ebben az összefüggésben Németország olyan adatokat nyújtott be, amelyek szerint a hatályos jogszabályok ellenére sor kerül más tagállamokból származó szilárd tüzelésű kazánok behozatalára. Az adatok a német kormány megújuló energiát ösztönző rendszerében támogatott szilárd tüzelésű kazánok telepítéséből származnak. Az adatok szerint 2014–2018 között a német gyártók által gyártott biomassza szilárd tüzelésű kazánok tették ki a támogatott kazánok 26–28 %-át, míg más uniós gyártók kazánjai esetében ez az arány 70–72 % volt.

(63)

Arra utaló bizonyítékok hiányában, hogy ezek a nemzeti rendelkezések ténylegesen a nemzeti termelés védelmére irányuló intézkedésnek minősülnének, a Bizottság megállapítja, hogy e rendelkezések nem képezik a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

2.2.2.3.   A belső piac működését gátló akadályok fenn nem állása

(64)

Ez a feltétel nem értelmezhető úgy, hogy eleve kizárja minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását, amelynek valószínűsíthetően hatása lehet a belső piac működésére. Valójában ugyanis minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozására és működésére irányuló harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot várhatóan érintő intézkedésnek minősül. Következésképpen az EUMSZ 114. cikkében megállapított eljárás tárgyának és céljának megőrzése érdekében a Bizottság úgy véli, hogy a belső piac működését gátló akadály fogalmát az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben úgy kell érteni, mint a kitűzött célhoz viszonyított aránytalan hatást. Ez azt jelenti, hogy a hatás nem terjedhet túl a fent említett célkitűzés megvalósításához szükséges lépések megtételén.

(65)

mivel az olyan nemzeti intézkedés, amely eltér a harmonizációs intézkedéstől, az első bejelentett rendelkezés fenntartása valószínűleg hatással lesz a belső piacra.

(66)

Az (EU) 2015/1189 rendelet alkalmazása megnyitná a német piacot a szilárd tüzelésű kazánok új, magasabb porkibocsátású modelljei előtt, fokozná a versenyt a piacon, és ezért potenciálisan csökkentené a berendezések átlagos költségét. Ugyanakkor a Németország által benyújtott adatok szerint a nemzeti intézkedés 2015-ben történt hatálybalépését követően nem nőtt jelentősen az átlagos költség a német piacon.

(67)

Németország elemzése szerint a hatályos jogszabályokban előírt küszöbértékek fenntartása helyett a porkibocsátásra vonatkozóan az (EU) 2015/1189 rendeletben előírt határértékek alkalmazása azt eredményezné, hogy összességében évente 1,3 kilotonnával nőne a porkibocsátás Németországban. Habár az előrejelzések bizonyossága korlátozott, a magasabb porkibocsátású szilárd tüzelésű kazánok arányában bekövetkező bármely növekedés összességében a porkibocsátás növekedéséhez és fokozott légszennyezéshez vezetne.

(68)

A jelenlegi német jogszabályok az utóbbi években az alacsonyabb kibocsátású szilárd tüzelésű kazánok gyártásába történő befektetésre ösztönzik a gyártókat, mivel piacot biztosítanak a legjobban teljesítő termékeik számára. Ebben a tekintetben a kibocsátási követelmények enyhítése az (EU) 2015/1189 rendelet alkalmazásával adott esetben kevésbé vonzóvá tenné a gyártók számára a jobban teljesítő termékekbe való befektetést.

(69)

Tekintettel a porkibocsátás csökkentésével összefüggő egészségügyi előnyökre, a Németország által benyújtott adatok alapján megállapítható, a kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatásra, arra a tényre, hogy nem ismert olyan azonosítható küszöbérték, amely alatt a PM2,5 ne jelentene veszélyt, valamint az intézkedés és a célkitűzés közötti közvetlen kapcsolatra, a nemzeti rendelkezések fenntartása nem aránytalan a kitűzött célhoz képest. Ezért ezek nem minősülnek a belső piac működését akadályozó tényezőnek az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése értelmében.

(70)

Ezen elemzés alapján a Bizottság úgy véli, hogy a belső piac működését gátló akadályok fenn nem állásával kapcsolatos feltétel teljesül Németország e bejelentése tekintetében.

III.   KÖVETKEZTETÉS

(71)

A fenti megfontolások alapján, és figyelembe véve a Németország és egyéb érdekelt felek által benyújtott észrevételeket, a Bizottság a következő véleményre jutott:

—

az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése értelmében nem elfogadható a felhasználható tüzelőanyagokra, a melegvíz-tároló tartályokra és a tüzelőberendezések ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatos bejelentés,

—

a porkibocsátásra vonatkozó küszöbértékkel kapcsolatos bejelentést jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2015/1189 rendelet hatálya alá tartozó szilárd tüzelésű kazánok tekintetében a porkibocsátásra vonatkozó küszöbértékkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket, amelyek az első BImSchV 5. §-ának 1. pontjában szerepelnek, jóvá kell hagyni.

2. cikk

A felhasználható tüzelőanyagokkal, a melegvíz-tároló tartályokkal és a tüzelőberendezések megfelelő működésének kéményseprők általi ellenőrzésével kapcsolatos bejelentések nem elfogadható bejelentésként elutasításra kerülnek.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 13-án.

a Bizottság részéről

Kadri SIMSON

a Bizottság tagja


(1)  https://www.gesetze-im-internet.de/bimschv_1_2010/BJNR003800010.html

(2)  A Bizottság (EU) 2015/1189 rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 193., 2015.7.21., 100. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(4)   HL C 42., 2020.2.7., 2. o.

(5)  Az (EU) 2015/1189 rendelet (5) preambulumbekezdése.

(6)  Ellentétben például a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízszivattyúk környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. június 25-i 547/2012/EU bizottsági rendelettel, amelynek 3. cikke szerint „[a] 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a környezetbarát tervezésre vonatkozóan előírt további követelményeket nem szükséges figyelembe venni” (HL L 165., 2012.6.26., 28. o.).

(7)  A C-3/00. sz., Dán Királyság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítélet, EU:C:2003:167, 64. pont.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(10)  A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség monográfiái az embereket veszélyeztető rákkeltő kockázatok értékeléséről. 109. kötet. Szabadtéri légszennyezés. Lyon: Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség.

(11)  https://www.eea.europa.eu/publications/air-quality-in-europe-2019

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról, (11) preambulumbekezdés (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(13)  A C-477/14. sz., Pillbox 38 (UK) Ltd kontra Egészségügyi Miniszter ügyben hozott ítélet, EU:C:2016:324, 35. pont.

(14)  Lásd például a nitrit egyes húskészítményekhez történő hozzáadásával kapcsolatban Dánia által bejelentett nemzeti rendelkezésekről szóló, 2018. május 8-i (EU) 2018/702 bizottsági határozatot (HL L 118., 2018.5.14., 7. o.).