(1)

A Bizottsághoz 2024. július 17-én benyújtották az „Európai polgári kezdeményezés a víztudatos és reziliens Európáért” (ECI for a Water-Smart and Resilient Europe) elnevezésű európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelmet.

(2)

A szervezők megfogalmazásában a kezdeményezés az alábbi hét célra irányul: i. „stratégiai és holisztikus európai vízügyi cselekvési terv és egymást kiegészítő, kettős szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának szorgalmazása az összes uniós szakpolitikai területen, az uniós kék megállapodásról szóló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően”; ii. „annak szorgalmazása, hogy az Európai Bizottság kezelje kiemelten a vízgazdálkodást az uniós kereten belüli önálló stratégiai prioritásként, és emelje a dekarbonizációval azonos prioritási szintre a vízgazdálkodás rezilienciáját”; iii. „a vízlábnyom jelentős csökkentése a társadalom minden szegmensében és európai szintű paradigmaváltás hangsúlyozása annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk a tiszta vizet az emberek, a vállalkozások, a mezőgazdasági termelők és az ökoszisztémák számára”; iv. „a vízhatékony, körforgásos iparra és mezőgazdaságra való átállás felgyorsítása a versenyképesség biztosítása érdekében olyan innovatív megoldások előmozdítása révén, mint a digitális eszközök, az erőforrások visszanyerése, a hibrid zöld-szürke infrastruktúra, a természetalapú megoldások és az inkluzív kormányzási eszközök”; v. „a víztudatos gazdasághoz szükséges megfelelő készségek rendelkezésre állásának biztosítása, a munkahelyek megőrzése és új munkalehetőségek teremtése a munkavállalók számára”; vi. „a vízi környezet felelős gondozásának és a vízi környezettel való összehangoltságnak az előmozdítása, valamint a helyreállítási és védelmi erőfeszítések támogatása”; vii. „minden egyén tiszta és biztonságos vízhez és megfelelő víziközmű-szolgáltatáshoz való emberi jogának biztosítása, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség helyreállítása és védelme”.

(3)

A kezdeményezéshez csatolt melléklet további részleteket tartalmaz a kezdeményezés tárgyáról, célkitűzéseiről és hátteréről. Megállapítja, hogy „a vízhez való hozzáférés egyre bizonytalanabbá válik”, és hogy az európai vízpolitikai környezet „széttagolt és nem képes” a jelenlegi kihívások kezelésére. A melléklet kifejti, hogy az uniós vízügyi jogszabályok „fejlett szintje” ellenére „sok cél továbbra sem teljesült az elégtelen finanszírozás, a késedelmes végrehajtás és a vízügyi problémák ágazati politikákba való átfogó integrációjának elmaradása miatt”. A szervezők ezért „a vízügyi dimenzió valamennyi uniós szakpolitikába való integrálás(át)” szorgalmazzák. Úgy vélik, hogy „a vízgazdálkodás rezilienciájának eléréséhez ágazatspecifikus megközelítésre van szükség”, és hogy „ezt a megközelítést a lakosság vízfogyasztással és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos tudatosságának növelésével kell párosítani”. A szervezők azt is kijelentik, hogy a vízügyi dimenzió valamennyi uniós szakpolitikába való integrálása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy „a vízgazdálkodás rezilienciája és fenntarthatósága elsődleges szempont legyen a szakpolitikák kialakítása és megvalósítása során”, valamint „a víznek az EU ökológiai és társadalmi-gazdasági környezetében betöltött kritikus szerepének” elismerése érdekében.

(4)

A szervezői csoport a nyilvántartásba vétel iránti kérelme részeként benyújtotta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által készített, „Nyilatkozat egy uniós kék megállapodásról” című kiegészítő dokumentumot is.

(5)

A kezdeményezés célkitűzéseit illetően a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikke alapján a kezdeményezés i–iv., vi. és vii. célkitűzését felölelő jogi aktusra irányuló javaslatot nyújthat be.

(6)

A Bizottság az EUMSZ 149. cikke vagy 153. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a kezdeményezés v. célkitűzésére vonatkozóan is benyújthat jogi aktusra irányuló javaslatot.

(7)

A fenti okból a Bizottság úgy véli, hogy a kezdeményezés egyetlen része sem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő.

(8)

Ez a következtetés nem érinti annak vizsgálatát, hogy a Bizottság fellépéséhez szükséges konkrét érdemi feltételek – beleértve az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelést, továbbá az alapvető jogokkal való összeegyeztethetőséget – ebben az esetben teljesülnének-e.

(9)

A szervezői csoport megfelelő bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kezdeményezés megfelel az (EU) 2019/788 rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az említett rendelet 5. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban kijelölte a kapcsolattartó személyeket.

(10)

A kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeivel vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal.

(11)

Az „Európai polgári kezdeményezés a víztudatos és reziliens Európáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezést ezért nyilvántartásba kell venni.

(12)

Az a következtetés, hogy a nyilvántartásba vételnek az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikke (3) bekezdése szerinti feltételei teljesülnek, nem jelenti azt, hogy a Bizottság bármilyen módon megerősítené a módosított kezdeményezés tartalmának ténybeli helytállóságát, ami a kezdeményezés szervezői csoportjának kizárólagos felelőssége. A kezdeményezés tartalma csak a szervezői csoport véleményét fejezi ki, és semmilyen módon nem tükrözi a Bizottság álláspontját,