EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.2.11.
COM(2021) 53 final
2021/0030(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az Egyesült Királyságnak Észak-Írország tekintetében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 16. cikkétől és 168 cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról
INDOKOLÁS
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: a héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az ebben az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be a hozzáadottérték-adó beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. A kilépésről rendelkező megállapodásnak megfelelően ma már harmadik ország az EU számára.
2021. január 1-jétől az uniós héajogszabályok már nem alkalmazandók az Egyesült Királyságban. A kilépésről rendelkező megállapodás részét képező, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) alapján azonban Észak-Írország továbbra is az árukra vonatkozó uniós héajogszabályok hatálya alatt marad az Írország és Észak-Írország közötti ellenőrzött határ létrejöttének elkerülése érdekében. Ezzel szemben a szolgáltatások tekintetében Észak-Írország az Egyesült Királyság többi részével együtt az EU-n kívüli országnak minősül.
Ez elkerülhetetlenül kettős vagy vegyes héarendszerhez vezet Észak-Írországban, ahol a héairányelv V. címében foglalt, az adóztatandó ügyletek teljesítési helyére vonatkozó szabályok értelmében az Észak-Írországban végzett termékértékesítésekre a Közösségen belüli termékbeszerzések és -importok harmonizált uniós szabályai vonatkoznak, míg az ugyanazon a területen végzett szolgáltatásnyújtások nem tartoznak az uniós héarendszer hatálya alá.
Ezért a héairányelv 395. cikkének (1) bekezdése szerinti eltérés engedélyezése érdekében Észak-Írországban továbbra is olyan különös héaszabályozást kell alkalmazni, amely átalányadózási intézkedéseket ír elő a vállalati gépjárművek üzemanyag-kiadásaira kivetett, a héairányelvben meghatározott általános szabályoktól eltérő, nem levonható hozzáadottérték-adó tekintetében.
A Bizottságnál 2020. november 27-én iktatott levelében az Egyesült Királyság felhatalmazást kért arra, hogy továbbra is alkalmazhasson egy, a héairányelv 16. és 168. cikkétől eltérő intézkedést. A héairányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2020. december 10-én kelt levelében tájékoztatta a tagállamokat az Egyesült Királyság kérelméről. A Bizottság 2020. december 11-én kelt levelében értesítette az Egyesült Királyságot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A héairányelv 168. cikke alapján az adóalany jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni az adóköteles tevékenységeihez felhasznált beszerzésekre kivetett héa összegét. Ugyanezen irányelv 16. cikke úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül, ha a terméket az adóalany a saját vállalkozásából személyes szükségletei, alkalmazottainak szükségletei kielégítése végett vonja ki, ha a kérdéses termék vagy annak alkotórészei vonatkozásában a héa teljesen vagy részben levonható volt. E rendszer lehetővé teszi az eredetileg levont héaösszeg behajtását a magáncélú használat tekintetében.
A részben magáncélra (üzletitől eltérő célra) használt vállalati személygépkocsik esetében a magáncélú használathoz kapcsolódó kiadások fenti szabályok szerinti kiszámítása és az adó kivetése gyakran nehézségekbe ütközik.
Ezzel összefüggésben az Egyesült Királyság a vállalati személygépkocsik magáncélú használata esetében különös szabályozásként egy, a gépkocsi motortérfogatától és üzemanyagtípusától függő átalányadózásos rendszert alkalmazott, amelyre a cégautók üzemanyag-kiadásaira kivetett nem levonható hozzáadottérték-adó tekintetében átalányadózási intézkedések alkalmazásának az Egyesült Királyság számára való engedélyezéséről szóló, 1986. július 21-i 86/356/EGK tanácsi határozat felhatalmazást adott.
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK irányelv 5. cikke (6) bekezdésétől és 11. cikke A. része (1) bekezdése b) pontjától eltérő különleges intézkedés bevezetésének az Egyesült Királyság részére történő engedélyezéséről szóló, 2006. szeptember 25-i 2006/659/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezte az eredeti eltérést és a magáncélú használatra vonatkozóan a helyébe léptetett egy, a gépkocsi CO2-kibocsátásán alapuló átalányadózási rendszert. Az utóbbi tanácsi határozat helyébe a 2015. november 17-i (EU) 2015/2109 tanácsi végrehajtási határozat lépett, amelynek hatálya 2018. december 31-én lejárt. A 2018. december 4-i (EU) 2018/1918 tanácsi végrehajtási határozat 2020. december 31-ig meghosszabbította az intézkedést.
A rendszer arra épül, hogy közvetlen összefüggés áll fenn a kibocsátás és az elfogyasztott üzemanyag mennyisége között, mivel a nagyobb kibocsátás magasabb üzemanyag-fogyasztásnak felel meg. A kibocsátás alapján kiszámítják a kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztást, majd a kapott értéket módosítják a magáncélból megtett kilométerek – közvetlen adókra vonatkozó adatok alapján meghatározott – átlagos számának, valamint a közúti közlekedésben használt üzemanyag kiskereskedelmi árának figyelembevételével. Ennek eredménye egy, a magáncélú használatra vonatkozó díj, amely megfelel a jármű magáncélú használatára kivetett héának. A rendszer szabadon választható az adóalanyok számára, akik dönthetnek úgy, hogy nem igénylik vissza a héát az üzemanyag után. Alternatív megoldásként részletes futásteljesítmény-nyilvántartást vezethetnek, hogy bizonyítékot szolgáltassanak, és alátámasszák a magáncélú futásteljesítményük kiszámítását.
Az Egyesült Királyság kérelmében magyarázattal szolgált az eltérő intézkedés működéséről. Az Egyesült Királyság szerint ez a rendszer pontosnak bizonyult, és a vállalkozások, valamint az adóhatóság számára egyaránt jelentős egyszerűsítést eredményezett. Az Egyesült Királyság azt is megjegyezte, hogy az intézkedés jogbiztonságot nyújt az adóalanyok számára azáltal, hogy a magáncélra használt üzemanyagra kivetett héa elszámolására alkalmas, egyszerűsített módszert biztosít.
Ennek alapján az Egyesült Királyság Észak-Írország tekintetében felhatalmazást kért arra, hogy 2021. január 1-jétől folytathassa az eltérés alkalmazását. Az eltérés időbeli hatályát indokolt a 2023. december 31-ig tartó időszakra korlátozni annak megítélése céljából, hogy az átalányadózási rendszer továbbra is összhangban van-e az üzleti és a magáncélú használat megoszlásával.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A héairányelv 176. cikke értelmében a Tanács megállapítja, hogy milyen kiadások nem jogosítanak a héa levonására. Ennek megtörténtéig az irányelv felhatalmazza a tagállamokat az 1979. január 1-jén hatályban lévő korlátozások fenntartására. Emiatt számos felfüggesztési („standstill”) záradék létezik, amely korlátozza a személygépkocsikkal kapcsolatos héalevonás jogát.
A korábbi olyan kezdeményezések ellenére, amelyek szabályokat kívántak megállapítani arra vonatkozóan, mely kiadáskategóriák tartozzanak a levonási jogra vonatkozó korlátozás hatálya alá, a szóban forgó eltérés mindaddig indokolt, amíg uniós szinten nem kerül sor az idevágó szabályok harmonizálására.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A héairányelv 395. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tekintettel a héairányelvnek a javaslat alapját képező rendelkezésére, a javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A határozat az Egyesült Királyság számára saját kérelme alapján engedélyt ad Észak-Írország tekintetében, kötelezettséget tehát nem keletkeztet.
Tekintettel az eltérés hatályának korlátozott mivoltára, a különös intézkedés arányban áll a kitűzött céllal, vagyis a héabeszedés egyszerűsítésével. Nem lépi túl az adott ágazatban a héabeszedés egyszerűsítéséhez szükséges mértéket.
A rendszer továbbra is szabadon választható lesz az adóalanyok számára.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A héairányelv 395. cikke értelmében a héára vonatkozó közös szabályoktól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. Azért is a tanácsi határozat a legmegfelelőbb jogi aktus, mert az egy-egy tagállamnak is címezhető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Konzultáció az érdekelt felekkel
A javaslat az Egyesült Királyság által Észak-Írország tekintetében benyújtott kérelmen alapul, és az Egyesült Királyság területére vonatkozik.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Külső szakértők bevonására nem volt szükség.
•Hatásvizsgálat
A javasolt határozat célja az üzemanyagra fordított kiadásokhoz kapcsolódó héabeszedés egyszerűsítése a részben az üzletitől eltérő célra használt vállalati személygépkocsik tekintetében, ezért várhatóan kedvező hatása lesz.
A rendszer használata mellett döntő adóalanyok számára csökkennek az adminisztratív terhek és a megfeleléssel járó költségek, mivel nem lesz rá szükség, hogy minden egyes vállalati gépkocsi esetében részletes, héaszabályok szerinti kilométer-nyilvántartást vezessenek. Az ilyen nyilvántartások vezetése időigényes lehet és gyakran jelentős adminisztratív terhet jelent, miközben viszonylag csekély adóösszeget érint. Az egyszerűsítés nyomán az adóhatóságra nehezedő terhek is csökkennek, mivel ellenkező esetben számos egyedi helyzetet kellene ellenőriznie.
Az eltérés szűk tárgyi és időbeli alkalmazási köre miatt azonban a hatás mindenképpen korlátozott lesz.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs az uniós költségvetést érintő negatív vonzata.
Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a jegyzőkönyv 8. cikkének második bekezdésével összhangban az Észak-Írországban adóköteles ügyletekből származó bevételek nem engedhetők át az EU-nak.
5.EGYÉB ELEMEK
A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz; a határozat 2023. december 31-én automatikusan hatályát veszti.
2021/0030 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
az Egyesült Királyságnak Észak-Írország tekintetében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 16. cikkétől és 168 cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) alapján kilépett az Európai Unióból. Így a hozzáadottérték-adóra (a továbbiakban: héa) vonatkozó uniós jogszabályok a továbbiakban nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra vagy az Egyesült Királyságban.
(2)A kilépésről rendelkező megállapodás szerves részét képező, az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) 8. cikkével összhangban azonban a héára vonatkozó uniós jogszabályok továbbra is alkalmazandók Észak-Írországban az áruk tekintetében.
(3)Ezért az Egyesült Királyságban az adóalanyok és egyes nem adóalany jogi személyek továbbra is az uniós héaszabályozás hatálya alá tartoznak az észak-írországi termékértékesítések tekintetében.
(4)A 2006/112/EK irányelv 168. cikke úgy rendelkezik, hogy az adóalany jogosult levonni az adóköteles tevékenységeihez felhasznált beszerzésekre kivetett héát. Mindazonáltal az említett irányelv 16. cikke úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül, ha a terméket az adóalany a saját vállalkozásából személyes szükségletei, alkalmazottainak szükségletei kielégítése végett vonja ki, ha a kérdéses termék vagy annak alkotórészei vonatkozásában a héa teljesen vagy részben levonható volt. E rendszer lehetővé teszi az eredetileg levont héaösszeg behajtását a magáncélú használat tekintetében.
(5)A 2006/659/EK tanácsi határozat felhatalmazta az Egyesült Királyságot arra, hogy 2015. december 31-ig különös egyszerűsítő intézkedést alkalmazzon annak érdekében, hogy átalányrendszer alapján határozza meg a nem levonható héa mértékét a nem kizárólag üzleti célra használt vállalati gépkocsikkal kapcsolatos üzemanyag-kiadásokra vonatkozóan (a továbbiakban: a különös intézkedés). Ez az adóalanyok számára szabadon választható különös intézkedés a gépkocsi által kibocsátott szén-dioxid mennyiségén alapul, mivel a kibocsátás arányos az üzemanyag-fogyasztással, és ennélfogva az üzemanyagra fordított kiadással.
(6)Az (EU) 2015/2109 tanácsi végrehajtási határozat felhatalmazta az Egyesült Királyságot, hogy 2018. december 31-ig folytassa a különös intézkedés alkalmazását. Az (EU) 2018/1918 tanácsi végrehajtási határozat további meghosszabbítást biztosított 2020. december 31-ig.
(7)A Bizottságnál 2020. november 27-én iktatott levelében az Egyesült Királyság Észak-Írország tekintetében felhatalmazást kért arra, hogy 2021. január 1-jétől továbbra is alkalmazhassa a különös intézkedést. A kérelem magyarázatot tartalmazott a különös intézkedés működéséről.
(8)A Bizottság 2020. december 10-én kelt levelében továbbította a tagállamoknak az Egyesült Királyság kérelmét. A Bizottság 2020. december 11-én kelt levelében értesítette az Egyesült Királyságot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
(9)Az Egyesült Királyság szerint a különös intézkedés hatékony, egyszerűsített héabeszedési eljárást biztosít a részben magáncélra használt vállalati gépkocsik üzemanyagaival kapcsolatos kiadások tekintetében, mind az adóalanyok, mind az adóhatóság számára. Ezért helyénvaló, hogy az Egyesült Királyság Észak-Írország vonatkozásában felhatalmazást kapjon arra, hogy továbbra is alkalmazza a különös intézkedést.
(10)Az eltérés időbeli hatályát 2023. december 31-ig kell korlátozni, mivel rendszeres időközönként újra kell értékelni, hogy az átalányadózási rendszer továbbra is helyesen tükrözi-e az üzleti célú és a magáncélú használat megoszlását.
(11)A jegyzőkönyv 8. cikkének második bekezdése értelmében az Észak-Írországban adóköteles ügyletekből származó bevételeket nem kell átengedni az Uniónak. Ezért a különös intézkedés nem lesz hatással az Unió héából származó saját forrásaira,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv 16. és 168. cikkétől eltérve, Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság felhatalmazást kap arra, hogy 2023. december 31-ig átalányalapon rögzítse a vállalati gépkocsikban magáncélra felhasznált üzemanyag után fizetendő héa mértékét.
2. cikk
Az 1. cikkben említett adóhányadot a járműtípus szén-dioxid-kibocsátási szintje alapján megállapított, az üzemanyag-fogyasztást tükröző átalányösszegekben kell kifejezni. Az Egyesült Királyság Észak-Írország tekintetében évente kiigazítja ezeket a rögzített összegeket, hogy azok tükrözzék az üzemanyag átlagköltségében bekövetkezett változásokat.
3. cikk
Az e határozat alapján létrehozott rendszert önként választható az adóalanyok számára.
4. cikk
Ennek a határozatnak Észak-Írország tekintetében Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök