(1)

A 2022/95/EK tanácsi rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára. Egy, a vám visszanyerését megállapító újabb vizsgálat alapján az intézkedéseket a 663/98/EK tanácsi rendelet (3) módosította. A 384/96/EK rendelet (4) 11. cikkének (2), illetve (3) bekezdése szerinti első hatályvesztési és első időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 658/2002/EK tanácsi rendelettel (5) tonnánként 47,07 EUR összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó, a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára. Erre a vizsgálatra a továbbiakban a „2002. évi felülvizsgálat” fordulattal utalunk.

(2)

Ezt követően a termékkörre vonatkozó, a 384/96/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően elvégzett időközi felülvizsgálat nyomán a 945/2005/EK tanácsi rendelettel (6) tonnánként 41,42 EUR és 47,07 EUR közötti összegű végleges dömpingellenes vám került kivetésre az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 20 KN-kódok alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát-tartalmú szilárd műtrágyák behozatalára.

(3)

A 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2), illetve (3) bekezdése szerinti második hatályvesztési felülvizsgálatot és második részleges időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 661/2008/EK tanácsi rendelettel (7) hatályban tartotta az intézkedéseket. A vám mértéke általában véve változatlan maradt, az EuroChem csoport esetében azonban tonnánként 28,88 EUR és 32,82 EUR közötti rögzített összegben került megállapításra. Erre a vizsgálatra a továbbiakban a „2008. évi felülvizsgálat” fordulattal utalunk.

(4)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2008/577/EK határozattal (8) elfogadta az Acron Holding Company keretei között működő JSC Acron és JSC Dorogobuzh orosz gyártók, valamint az EuroChem csoport által felajánlott, kvantitatív felső határt tartalmazó kötelezettségvállalásokat.

(5)

A Törvényszék egy 2008. szeptember 10-i ítéletében, (9) amelyet később egy 2009. július 9-i ítéletben (10) értelmezett, az OJSC UCC UralChem (a továbbiakban: UralChem) keretei között működő JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat vállalatra (a továbbiakban: Kirovo) vonatkozó részeiben megsemmisítette a 945/2005/EK rendeletet. A Tanács a 989/2009/EK tanácsi rendelettel (11) ennek megfelelően módosította a 661/2008/EK rendeletet. Ennek következtében a Kirovo vállalat esetében a dömpingellenes vám (tonnánként 47,07 EUR) csak a jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó.

(6)

A Bizottság célravezetőségi megfontolások alapján a 2012/629/EU határozattal (12) visszavonta az EuroChem csoport által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását.

(7)

Az 1225/2009/EK rendelet (13) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti harmadik hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság a 999/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (14) hatályban tartotta az intézkedéseket. Erre a vizsgálatra a továbbiakban a „legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat” fordulattal utalunk.

(8)

A 999/2014/EU végrehajtási rendeletet módosító (EU) 2016/226 bizottsági végrehajtási rendelet (15) foglalkozott a Kirovóval kapcsolatos átszervezéssel is, amelynek eredményeképpen a vállalat az Uralchem egyik fióktelepévé vált.

(9)

A Bizottság célravezetőségi megfontolások alapján az (EU) 2016/415 bizottsági végrehajtási rendelettel (16) visszavonta az Acron Holding Company kötelezettségvállalásának elfogadását.

(10)

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket – az EuroChemre vonatkozó intézkedések kivételével – egy rögzített összegű, tonnánként meghatározott, a kárkülönbözet alapján megállapított mértékű vám alkotja. A 2008. évi felülvizsgálat az EuroChem esetében a vám mértékét a dömpingkülönbözet alapján állapította meg.

(11)

A Bizottsághoz részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem) érkezett az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján, amelyet a következő nyolc európai mezőgazdasági termelői szervezet nyújtott be (a továbbiakban együtt: kérelmező): az Association Générale des Producteurs de Blé et autres céréales (AGPB, Franciaország), a Confederazione Italiana Agricoltori (CIA, Olaszország), a Confagricoltura (Olaszország), a Coop de France (Franciaország), az Irish Farmers' Association (IFA, Írország), az Office of Finnish Agriculture (MTK, Finnország), a National Farmers' Union (NFU, Egyesült Királyság) és az Unión de Pequeños Agricultores y Ganaderos (UPA, Spanyolország). Tárgyát tekintve a kérelem a kár vizsgálatára korlátozódott. A kérelmező szerint az uniós mezőgazdasági termelők mint az ammónium-nitrát felhasználói kárát látják a több mint 20 éve hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek, és bizonyos tartós jellegű változások miatt az uniós gazdasági ágazatot érő kárt felül kell vizsgálni.

(12)

Másfelől a kérelmező azt is sürgette, hogy a Bizottság az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján haladéktalanul függessze fel az intézkedéseket.

(13)

Miután a tagállamok tájékoztatását követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy 2017. augusztus 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (17) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette egy, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, tárgyát tekintve a kár vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindítását.

(14)

Ugyanezen a napon a Bizottság egy értesítés (18) útján azt is bejelentette, hogy az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban egy másik részleges időközi felülvizsgálatot is indít az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján, amely a dömping vizsgálatára korlátozódik.

(15)

A felülvizsgálati időszak a 2016. július 1-jétől2017. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. Az értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. Emellett a Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról külön tájékoztatta a kérelmezőt, az uniós gazdasági ágazatot (a gyártókat és szervezeteiket), az exportáló gyártókat és szervezeteiket, az exportáló ország hatóságait és az ismert lehetséges független importőröket, és felkérte őket a részvételre.

(17)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint arra, hogy meghallgatáson vegyenek részt.

(18)

A kérelmező, az uniós gyártókat tömörítő Fertilizers Europe elnevezésű szervezet, egy önállóan eljáró uniós gyártó és egy önállóan eljáró orosz gyártó meghallgatáson vett részt a Bizottság szolgálatai előtt.

(19)

Emellett a vizsgálat során több érdekelt fél is nyújtott be írásbeli beadványt, köztük a kérelmező, a Fertilizers Europe, az uniós mezőgazdasági termelőket tömörítő COPA-COGECA (19) elnevezésű szervezet, valamint egy, az oroszországi műtrágyagyártókat tömörítő szervezet (a továbbiakban: RFPA).

(20)

A kérelmező 2018. április 25-én jelezte, hogy álláspontja szerint a Bizottságnak a Fertilizers Europe által benyújtott információk egy részét a benyújtás időpontjára való tekintettel figyelmen kívül kell hagynia. Mivel a vizsgálat akkor még folyamatban volt, és a Bizottság nem tűzött ki szigorúan betartandó végső határidőt a felek beadványainak benyújtására, a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(21)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(22)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az uniós gyártókat az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A mintavételi űrlapot 38 jogalany, köztük az uniós gyártók 11 ismert szervezete kapta meg. A Bizottság 12 uniós vállalattól és vállalatcsoporttól kapott információkat a mintavételhez.

(23)

A Bizottság a mintát ideiglenesen az Unióban a felülvizsgálati időszakban folytatott termelés, a hasonló terméknek az uniós piacon a felülvizsgálati időszakban értékesített volumene, valamint a legutóbbi felülvizsgálat keretében vett minta alapján választotta ki. Az ideiglenes minta négy, Franciaországban, Litvániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban működő vállalatból állt. (20)

(24)

Az érdekelt felek észrevételei alapján azonban a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a lengyel vállalat helyett egy bulgáriai vállalat (21) szerepeljen a mintában, továbbá hogy a minta kiegészüljön egy hollandiai vállalattal. (22)

(25)

A véglegesen kiválasztott minta tehát öt ország öt vállalatát tartalmazta, és az együttműködő vállalatok teljes termelésének körülbelül 40 %-át képviselte. A minta ezért reprezentatív az uniós gazdasági ágazat szempontjából.

(26)

Bár ez a részleges időközi felülvizsgálat a dömping kérdéskörére nem terjed ki, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a kár értékeléséhez az orosz gyártóktól is gyűjtsön információkat például termelésükről, kapacitásaikról, uniós értékesítésükről és a harmadik országokba irányuló értékesítéseikről.

(27)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az Oroszországban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság külön tájékoztatta Oroszországnak az Unió mellett működő állandó képviseletét és az RFPA elnevezésű szervezetet.

(28)

A kért információkat hat orosz gyártó nyújtotta be. Mivel az Unióba csak két gyártó exportált, mintavételre nem volt szükség. A két orosz vállalat az együttműködő orosz vállalatok termelésének 38 %-át képviseli.

(29)

Az Acron oroszországi exportáló vállalatcsoport, amely a dömpingre korlátozódó, párhuzamos időközi felülvizsgálatot (23) kérelmezte, nem töltötte ki a mintavételi űrlapot. A vállalat azonban a vizsgálat során a kérdőív részleges kitöltésével korlátozott körben szolgált információkkal. A rendelkezésre bocsátott adatok egy része nem felelt meg a párhuzamos vizsgálat keretében szolgáltatott, az ellenőrzést követően aktualizált pontos információknak, ezért nem volt felhasználható.

(30)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A felkérésre egyetlen uniós importőr sem reagált.

(31)

A Bizottság a mintában szereplő öt uniós gyártónak és a két orosz exportáló gyártónak küldött kérdőívet, amelyet mindegyikük kitöltött.

(32)

Emellett a Bizottság a mezőgazdasági termelők szervezeteitől is gyűjtött információkat, és ennek érdekében kérdőívet küldött e vizsgálat kérelmezőjének, valamint az érdekelt félként jelentkező többi mezőgazdasági termelői szervezetnek. (24) Kitöltött kérdőív az ír mezőgazdasági termelőket tömörítő IFA-tól és az egyesült királyságbeli mezőgazdasági termelőket tömörítő NFU-tól, valamint – 15 tagállam (25) szervezeteinek nevében, egységes szerkezetben – a kérelmezőtől érkezett. A litvániai mezőgazdasági termelőket tömörítő szervezet később egyértelművé tette, hogy a folyamatban lévő vizsgálat keretében nem nyilvánított véleményt.

(33)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek tartott. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(34)

A Bizottság 2018. augusztus 31-én tájékoztatta valamennyi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni kívánta a vám alkalmazandó mértékének módosítását. Az érdekelt feleknek 2018. szeptember 12-ig volt lehetőségük arra, hogy észrevételeket tegyenek, illetve hogy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(35)

A tájékoztatással kapcsolatban kilenc jogalany, köztük európai mezőgazdasági termelői szervezetek, uniós gyártók, az uniós gyártókat tömörítő Fertilizers Europe, valamint az RFPA oroszországi szervezet nyújtott be észrevételt. Kérésének megfelelően meghallgatáson vett részt a kérelmező, a Grupa Azoty S.A. és az Agropolychim AD, valamint az RFPA.

(36)

Az észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(37)

Az érintett termék: az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 20 KN-kódok alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát-tartalmú szilárd műtrágyák (a továbbiakban: érintett termék). Az Uralchem csoport Kirovo elnevezésű fióktelepe által előállított ammónium-nitrát tekintetében azonban a 989/2009/EK rendelet értelmében csak a jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát alkotja az érintett terméket.

(38)

Az érintett termék eredetileg ammónium-nitrátként volt meghatározva, de később meghatározott ammónium-nitrát-tartalmú szilárd műtrágyákra változott. Ez a termékkör 2005. évi egyértelműsítésének (26) volt a következménye, amelynek az volt a célja, hogy a termékkör kiterjedjen a foszfor- és/vagy káliumtartalmú tápanyagokkal dúsított ammónium-nitrátra is (a továbbiakban: stabilizált ammónium-nitrát), mivel megállapítást nyert, hogy ezeknek a keverékeknek lényegében azonosak az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságaik, valamint agronómiai jellemzőik. A termék általában ammónium-nitrátként ismeretes.

(39)

Mint az 1.1. szakaszban említettük, a Kirovo vállalat esetében a dömpingellenes vám (tonnánként 47,07 EUR) csak a jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kódok alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó.

(40)

Az ammónium-nitrát a mezőgazdaságban elterjedten alkalmazott szilárd nitrogénműtrágya, de ipari célokra is használatos például bányászati és más robbanóanyagok gyártásában. A hatályban lévő intézkedések a mezőgazdasági és a robbanóanyag-gyártásban való felhasználásra szánt ammónium-nitrátra egyaránt kiterjednek. Az ammónium-nitrát két típusa azonos műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen felcserélhető, és mindkettő beletartozik az érintett termékbe.

(41)

A mezőgazdaságban az ammónium-nitrátot egyebek mellett a gabonaföldeken, például a búzatermesztésben alkalmazzák. Robbanásveszélyes tulajdonságai miatt az ammónium-nitrát használatát több tagállamban korlátozzák. Például az írországi mezőgazdasági termelők kalcium-ammónium-nitrátot használnak.

(42)

Az ammónium-nitrát előállítása során felhasznált legfontosabb nyersanyag a földgáz, amely a legnagyobb hányadot képviseli a teljes termelési költségen belül.

(43)

Az ammónium-nitrát szerződéses vámtétele 6,5 %. (27)

(44)

A Bizottság – az 1.1. szakaszban említett korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan – megállapította, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek: a) az érintett termék; b) az Oroszországban gyártott, az oroszországi belföldi piacon és a más exportpiacokon értékesített ammónium-nitrát; valamint c) az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített ammónium-nitrát.

(45)

A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy a felsorolt termékek e vizsgálat szempontjából az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(46)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek alapján a jelenlegi intézkedések meghatározásra kerültek, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e.

(47)

Számos összeolvadás és felvásárlás nyomán nőtt az uniós gazdasági ágazat koncentráltsági foka. Több uniós gyártó, például a norvégiai Yara International ASA (a továbbiakban: Yara) és az osztrák Borealis Agrolinz Melamine GmbH (a továbbiakban: Borealis) a világpiacon is számottevő tényezőnek tekinthető. A 2002 óta lezajlott összeolvadások és felvásárlások például a következő vállalatokat érintették: (28) Anwil SA, Azomures, BASF SE, Borealis, Fertiberia S.A., CF Fertilisers UK Limited, Yara és Grupa Azoty S.A.

(48)

A kérelmező szerint az uniós gazdasági ágazat ma már képes felvenni a versenyt az Oroszországból érkező behozatallal, mert a végrehajtott beruházások és az ágazat átstrukturálódása nyomán megnőtt az ágazat hatékonysága a 2002. évi felülvizsgálat keretében vizsgált helyzethez képest, amikor még több tucat kis- és középvállalkozás működött egymástól függetlenül. Az uniós gazdasági ágazat beadványa szerint az Unió piacán egészséges verseny zajlik: több mint tíz uniós gyártó van, és egyikük sem rendelkezik 20 %-nál nagyobb piaci részesedéssel. (29)

(49)

Az együttműködő gyártóktól kapott adatok alapján megállapítható, hogy négy nagy vállalatcsoport (a Yara, a CF, a Borealis ás az EuroChem) a 8 millió tonnára rúgó uniós ammónium-nitrát-termelésből 6 millió tonnát tudhat magáénak. Tehát az uniós ammónium-nitrát-gyártást ma néhány nagy vállalatcsoport uralja.

(50)

A több mint 15 éven át zajló, nagyon sok vállalatra kiterjedő átszerveződési folyamat hatásainak megállapítása érdekében a Bizottság elemezte a 2002. évi felülvizsgálat keretében meghatározott uniós gazdasági ágazatban végbement változásokat.

(51)

A 2002. évi felülvizsgálat keretében a Bizottság munkatársai négy vállalatnál tettek ellenőrző látogatást: a Grande Paroisse-nál (Franciaország), a Kemira Ince-nél (Egyesült Királyság), a Terra Nitrogennél (Egyesült Királyság) és a Hydro Agri France-nál (Franciaország). Mivel a Grand Paroisse franciaországi ammónium-nitrát-üzeme 2001-ben – több emberéletet követelve – felrobbant, a Bizottság ezt a vállalatot nem szerepeltette elemzésében.

(52)

Először: a két egyesült királyságbeli vállalat ma már egyetlen vállalatot alkot CF Fertilizers UK Limited néven, amely az egyesült államokbeli CF Industries (a továbbiakban: CF) vállalatcsoporthoz tartozik. A két vállalat 2007-ben hozott létre közös vállalkozást. Az ügyletről készített jelentésében (30) az Egyesült Királyság versenyhatósága megjegyezte, hogy „a felek beadványai szerint az egyesült királyságbeli műtrágyaüzletág egyikük számára sem termel elfogadható nyereséget, és az előrejelzések szerint ez a jövőben is így marad. A javasolt közös vállalkozás célja tehát egy hosszú távon életképes nitrogénműtrágya-gyártó cég létrehozása az Egyesült Királyságban egy olyan, nagyobb méretű vállalat alapításával, amely alacsonyabb költségek mellett működik, mint amit a felek jelenleg független működés mellett képesek elérni.” Ezt követően a CF 2010-ben felvásárolta a Terra Industriest, arra számítva, hogy ezzel összességében évi 135 millió USD költséget takaríthat meg. (31) A CF 2011. évi éves beszámolója megerősíti, hogy a vállalat „a felvásárlás időpontjában vártnál nagyobb mértékben tudott szinergiákat kihasználni”. (32) Az egyesült királyságbeli vállalkozás akkoriban még közös vállalkozás formájában működött, egészen addig, amíg a CF 2015-ben teljes mértékben ellenőrzése alá nem vonta. „Az ügylet alapgondolata [az volt, hogy] a termelés külön tőkekiadás nélkül 10 %-kal bővüljön.” (33) A CF 2017. évi éves beszámolója (34) az ügyletet a következőképpen foglalta össze: „A CF Fertilisers UK felvásárlása és a vállalat feletti teljes operatív irányítás átvétele után mintegy 20 százalékkal növeltük az eszközkihasználást, miközben a szinergiák révén évi 35 millió dollár feletti megtakarítást értünk el.” A CF Fertilizers UK Limited ma egy 3 000 főt foglalkoztató vállalatcsoport része, amely „kitűnő működési kapacitásokkal és fokozottan költséghatékony gyártási és forgalmazási platformmal rendelkező, világviszonylatban piacvezető műtrágya- és vegyszergyártó cégnek számít”.

(53)

Másodszor: a Hydro Agri France a norvégiai Norsk Hydro vállalatcsoport leányvállalataként működő Hydro Agri része volt, amely 2004-ben Yara néven önállósult. A Yara csoport több mint 15 000 főt foglalkoztat, és éves bevétele mintegy 10 milliárd EUR. (35)„Műtrágyaipari kézikönyv 2017” című kiadványa (36) szerint a Yara „vezető nitrogénműtrágya-gyártó vállalat”, amely a kínai gyártókat nem számítva „világelső a nitrátok és az NPK gyártásában, és a világon második az ammóniagyártásban”. A Yara kijelentése szerint „különleges helyzete lehetővé teszi a Yara számára, hogy a méretgazdaságosságot és a bevált gyakorlati megoldásokat mindenütt érvényesítse kiterjedt üzemhálózatában. A Yara versenypozíciói szempontjából meghatározó tényező a méret és a globális jelenlét.” Továbbá „a Yara az ammónia világpiacán mintegy 20 %-os részesedéssel rendelkezik. Ez a vezető pozíció jó áttekintést biztosít a vállalat számára az ammóniapiac globális keresleti-kínálati egyensúlyáról, és lehetővé teszi globális termékforgalmának optimalizálását.”

(54)

Azon öt vállalat közül, amelyeknél a Bizottság munkatársai a 2002. évi felülvizsgálat alkalmával nem tettek látogatást, de amelyek a közösségi gazdasági ágazat részét képezték, kettő szintén a Hydro Agri csoporthoz tartozott, egy harmadik pedig a belgiumi Kemirához; ez utóbbi jelenleg a Yara csoport része.

(55)

Az EuroChem orosz vállalatcsoport 2012-ben felvásárolta a BASF műtrágyaipari eszközeit. (37) Az EuroChem 2012. évi éves jelentése megjegyzi, hogy „e vállalkozások integrálása [az EuroChem Antwerpené és az EuroChem Agróé 2012-ben] ugyan még folyamatban van, de már most biztonsággal állíthatjuk, hogy stratégiai sikert arattunk vele. Az operatív szinergiák és a kulturális azonosságok következtében kialakult erős kapcsolódások kedvezően hatottak a vállalatcsoport egészére.” (38) A vertikálisan integrált üzleti modelljéből előnyt kovácsoló EuroChem csoport több mint 25 000 főt foglalkoztat, éves bevétele pedig világszerte összesen több mint 4 milliárd USD. (39)

(56)

Végezetül a spanyol Fertiberia 2009-ben felvásárolta az Adubos do Portugal vállalatot, és Franciaországban és Algériában több más leányvállalattal is rendelkezik. A Fertiberia szerint „a csoport vezető helyet elfoglaló cégként való konszolidálása elsősorban a stratégiai helyeken működő leányvállalatok létrehozásán és felvásárlásán alapult. Ez a kereskedelmi modell nagyobb kereskedelmi, termelési és logisztikai hatékonyságot tett lehetővé, amelyek kulcsfontosságú tényezők egy ilyen versenyalapú piacon.” (40) Konkrétan az Adubos do Portugallal kapcsolatban a Fertiberia 2014. évi éves beszámolója a következő kijelentést tartalmazza: „szintén kiemelést érdemel az ADP Fertilizantes működésének a vállalatcsoportba való integrálása, amely új szinergiák kialakítását tette lehetővé, és amelynek eredményeképpen a vállalat EBITDA-ja [kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye] 18 millió euróra emelkedett”, továbbá „ezek a szinergiák a nyersanyagellátástól és a létesítmények zökkenőmentes működtetésétől a nagy hozzáadott értékű termékek létrehozására való törekvést támogató széles körű piaci ismeretek létrehozásáig terjednek.” (41)

(57)

Mint a fenti nyilvános kijelentésekből látható, az összeolvadások nyomán költségcsökkenés következett be (Egyesült Királyság), javult a méretgazdaságosság (Yara), működési szinergiák jöttek létre (EuroChem), és nőtt a logisztikai hatékonyság (Fertiberia). Tehát az akkori közösségi gazdasági ágazatot alkotó összes vállalatnál hatékonyságnövekedés volt tapasztalható. Ennek következtében nőtt a vásárlóerő, és bővültek a termelési és az értékesítési folyamatok optimalizálásának lehetőségei. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat az Unió 2004-es, 2007-es és 2013-as bővülésével megnőtt, ami lényegében lehetetlenné teszi a költségek átfogó összehasonlítását. Ugyanakkor, amint azt a (47) preambulumbekezdésben láttuk, az ágazat átstrukturálódása a csatlakozó országok több vállalatát is érintette.

(58)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat koncentráltsági foka megnőtt a 2002. évi felülvizsgálat keretében tapasztalthoz képest, továbbá hogy ez a konszolidálódás tartós jellegű, és általában véve előnyösen hatott a költségek szerkezetére.

(59)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően két uniós gyártó felvetette, hogy orosz kapcsolatai miatt az EuroChemet nem volna szabad az ellenőrzésben figyelembe venni, az Egyesült Királyságban működő gyártó szerepeltetése pedig szintén megkérdőjelezhető, hiszen az Egyesült Királyság hamarosan kilép az Unióból. A Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította. Az EuroChem korábban is szerepelt az akkori közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó elemzésben, az Egyesült Királyságban működő gyártó pedig a vizsgálat időpontjában egyértelműen része volt az uniós gazdasági ágazatnak, hiszen az Egyesült Királyság tagja az Uniónak.

(60)

Emellett ugyanezek a gyártók azt is észrevételezték, hogy a Bizottság nem állapította meg, hogyan gyakoroltak közvetlen hatást az uniós gazdasági ágazat átstrukturálódása miatti megváltozott körülmények a kárszámításra. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy elsőként azt állapította meg, hogy az intézkedések szintjének első megállapításához vezető 2002. évi felülvizsgálat óta olyan tartós változások következtek be, amelyek kihatottak az uniós gazdasági ágazatra. Ezt követően elemezte az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetét, és ennek eredményeképpen újból elvégezte a kárkülönbözet számítását. Ez a két elemzés egymástól független volt.

(61)

Továbbá a Fertilizers Europe felvetette, hogy az uniós gazdasági ágazat átstrukturálódásával összefüggő változások eltörpülnek a földgáz területén Oroszország által élvezett előnyök mellett. A Bizottság rámutatott, hogy a feltárt tartós jellegű változások nem az orosz földgázhelyzethez, hanem az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódnak, amelyben a 2002. évi felülvizsgálat óta konszolidáció következett be.

(62)

A kérelmező azt állította, hogy az Unióban a földgázárak 2002 óta 2013 második negyedévéig nőttek, majd 2013 harmadik negyedéve óta jelentősen csökkentek. Véleménye szerint a földgázárak a következő 10 évben várhatóan kissé emelkedni fognak ugyan, de jelentős mértékben a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során elért szintek alatt maradnak. Például az 1. táblázat bemutatja a Világbank által a 2018–2030 közötti időszak tekintetében összeállított, a földgázárakra vonatkozó előrejelzést (42):

1. táblázat

Gázár-előrejelzés

(63)

Az RFPA oroszországi szervezet benyújtotta a Gazprom által a 2021-ig tartó időszakra vonatkozóan készített árelőrejelzést (43) annak alátámasztására, hogy a földgázárak csökkenése tartós jellegű.

(64)

A Fertilizers Europe azt állította, hogy többek között a dömpinggel és az oroszországi földgázárképzéssel kapcsolatban nem történt változás (44). Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Fertilizers Europe megismételte az oroszországi földgázhelyzetre vonatkozó állításait.

(65)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ammónium-nitrát legfontosabb nyersanyaga valóban a földgáz, amely a teljes termelési költség több mint 60 %-át teszi ki. A Bizottság megállapította, hogy az oroszországi belföldi földgázárakat az állam szövetségi jogszabályok útján szabályozza, ezért azok nem olyan rendes piaci viszonyokat tükröznek, amelyek között az árakat elsősorban a termelési költségek és a nyereséggel kapcsolatos várakozások határozzák meg.

(66)

Az oroszországi belföldi földgázárakkal kapcsolatos helyzet kizárólag a dömping megállapítása szempontjából releváns, mivel csak a rendes érték meghatározását befolyásolja. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy ez a felülvizsgálat kizárólag a kárral kapcsolatos helyzetre vonatkozik.

(67)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Fertilizers Europe és az egyik uniós gyártó megjegyezte, hogy a földgázárak máris gyorsabban emelkedtek, mint az a Világbank 2018. áprilisi előrejelzésében (1. táblázat) szerepel. A Világbank a 2018. szeptemberi kiadásban módosította is előrejelzését.

(68)

A Bizottság megállapította, hogy a 2002. évi felülvizsgálat óta, amikor az intézkedések szintje megállapításra került, számottevő ingadozás volt tapasztalható. 2014 és 2016 között jelentős csökkenés következett be, azóta viszont az árak folyamatosan emelkednek. Ezt a változást az uniós gyártók termelési költségei részben tükrözik. 2014 óta a mintában szereplő vállalatok termelési költsége több mint 20 %-kal csökkent. A 2018. évi legújabb fejlemények megerősítik az európai földgázárak szintjének jelentős ingadozását.

(69)

A belföldi nyersanyagárakban bekövetkező változások elvben nem tekinthetők tartós jellegű változásnak, mivel általában volatilis piaci erők eredményei. Az Unióban a földgázárak nyitott piacon alakulnak ki. Emellett 2002 óta nem érvényesül stabil tendencia. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Unióban a földgázárak változásai nem tekinthetők tartós jellegűnek.

(70)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy az ammónium-nitrát világpiacán 2002 óta megfigyelt változások szintén elemzésre érdemesek.

(71)

Először: az oroszországi ammónium-nitrát-felhasználás 2002 óta több mint megháromszorozódott:

(72)

Továbbá az RFPA oroszországi szervezet állítása szerint 2017-ben az orosz mezőgazdasági minisztérium által közzétett előzetes adatok alapján a nitrogénműtrágyák teljes belföldi felhasználása tovább nőtt, 8,7 %-kal (47). Az orosz felhasználás várhatóan kismértékben tovább fog növekedni 2030-ig (48).

(73)

Másodszor: a harmadik piacokon (főként Latin-Amerikában és különösen Brazíliában) szintén nőtt a kereslet. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Brazíliára vonatkozó becslései a 2002. évi 0,9 millió tonnáról 2016-ban 1,5 millió tonnára való emelkedést jeleztek (49). Az ammónium-nitráton túlmenően Latin-Amerikában várhatóan folytatódik a nitrogénműtrágyák iránti kereslet növekedése (50).

(74)

Eközben a 28 tagú Unió mezőgazdasági célú ammónium-nitrát-felhasználása 2002 óta enyhén csökkent (51). Az uniós felhasználás várhatóan stabil marad a jövőben.

(75)

Ebben az összefüggésben az uniós piac a volumenek szempontjából kevésbé vonzó, mint volt 2002-ben és 2014-ben (51).

(76)

Emellett a helyzet az Egyesült Államokban (a továbbiakban: USA) is változott a 2002. évi felülvizsgálat óta. Az USA 2016 augusztusában megszüntette az Oroszországból érkező ammónium-nitrátra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseit. Ez összefüggésben volt a palagáz-kitermelés fellendülésével, ami az amerikai termelők számára a földgázárak csökkenéséhez vezetett. Az USA palagáztermelése 2000 óta meredeken nőtt, és a jövőben várhatóan tovább növekszik majd. A palagáz-kitermelés rohamos fejlődésének hatására az amerikai nitrogénműtrágya-gyártók kapacitásfejlesztésbe kezdtek, amely azóta is folyamatos.

(77)

Időközben más országok, például Ukrajna, Ausztrália és India (52) dömpingellenes intézkedéseket vezettek be az ammónium-nitrátra, nevezetesen az Oroszországból érkezőre.

(78)

Ezek az ammónium-nitrát piacán bekövetkezett világszintű változások tartós jellegűek, és hatással lehetnek a kárhelyzetre, beleértve a kár megismétlődésének valószínűségét is.

(79)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy két körülményben, nevezetesen az uniós gazdasági ágazat szerkezetében és az ammónium-nitrát világpiacának helyzetében a 2002. évi felülvizsgálat óta változások történtek, melyek tartósnak bizonyulnak.

(80)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszakban az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az ammónium-nitrát unióbeli gyártóiként határozta meg.

(81)

Az 1.4. szakaszban megállapítottak szerint a Bizottság egy öt vállalatból álló mintát választott ki, adatokat gyűjtött a mintában szereplő vállalatoktól, és azokat a helyszínen ellenőrizte. Emellett az érdekelt felek – köztük a kérelmező, az uniós gyártókat tömörítő Fertilizers Europe, valamint az oroszországi RFPA szervezet – is nyújtottak be további adatokat. A Bizottság a lehetőségek szabta keretek között nyilvánosan hozzáférhető adatokat is használt.

(82)

A minta öt vállalatból áll. Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó alábbi adatok ezért csak akkor vannak értéktartomány formájában megadva, amikor egyetlen vállalatra vonatkoznak.

(83)

A 7–8 millió tonnát kitevő uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban stabil tendenciát mutatott, ahogyan azt a 2. táblázat bemutatja:

2. táblázat

Uniós felhasználás (millió tonna)

(84)

Amellett, hogy a fentieknek megfelelően a figyelembe vett időszak alatt stabil tendencia volt megfigyelhető, az ammónium-nitrát uniós piacán 2030-ig sem várhatók általánosságban kilengések (53).

(85)

A Bizottság az Oroszországból érkező behozatal volumenét és árait az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján gyűjtött behozatali statisztikákból (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) származó adatok alapján határozta meg. A 3. táblázat bemutatja az Oroszországból érkező behozatal volumenének, piaci részesedésének és átlagárainak alakulását:

3. táblázat

Teljes behozatali volumen, az Oroszországból érkező behozatali volumen (tonna), piaci részesedés és az Oroszországból érkező behozatal importárai (EUR/tonna)

(86)

A felülvizsgálati időszakban továbbra is érkezett az Unióba ammónium-nitrát-behozatal Oroszországból, a felülvizsgálati időszakban 0,1 millió tonnát téve ki (az összes behozatal mintegy 35 %-a, Grúzia után).

(87)

Az Oroszországból érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban nagyon alacsony volt, és a figyelembe vett időszakban meredeken csökkent. Meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló oroszországi export túlnyomó többségét a Kirovo által értékesített stabilizált ammónium-nitrát adta, amely nem tartozik a dömpingellenes vám hatálya alá. A stabilizált ammónium-nitrát Kirovo általi értékesítését figyelmen kívül hagyva az Oroszországból érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban [0–50 000] tonnát ért el, ami kevesebb mint 0,5 %-os piaci részesedést jelent az uniós piacon.

(88)

Az orosz behozatal piaci részesedése a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban 3,1 % volt (54), a felülvizsgálati időszakban pedig a becslések szerint kevesebb mint 2 %. A 2002. évi felülvizsgálat során az orosz behozatal az uniós felhasználás 5 %-át tette ki (az uniós bővítés előtt) (55).

(89)

Az Oroszországból behozott ammónium-nitrát átlagos importára csökkent a figyelembe vett időszak alatt, és ugyanebben az időszakban az ammónium-nitrát-termelés fő költségtételét jelentő földgáz ára szintén visszaesett.

(90)

Az 1.4.3.2. szakaszban foglaltaknak megfelelően a Bizottság adatokat gyűjtött a két együttműködő orosz exportáló gyártótól.

(91)

Az exportáló gyártók egyike, a PJSC KuibyshevAzot közvetlenül exportált az Unióba, azaz közvetlenül értékesítette az érintett terméket. Az Unióba irányuló értékesítések azonban nem voltak reprezentatívak sem mennyiségük ([kevesebb mint 1 000] tonna (56)), sem az egyetlen érintett vevő miatt.

(92)

A másik exportáló gyártó, az Uralchem egy vele kapcsolatban álló lettországi értékesítési iroda útján exportált. A „normál” ammónium-nitrát Uralchem általi, a felülvizsgálati időszakban történő értékesítése szintén nagyon korlátozott volt, [kevesebb mint 1 000] tonna (57).

(93)

Tekintettel az együttműködő orosz exportáló gyártóknak az 5.3.1. szakaszban leírtak szerinti alacsony és nem reprezentatív volumeneire a felülvizsgálati időszakban, a Bizottság nem tudott döntő ténymegállapításokat tenni az áralákínálás tekintetében.

(94)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező és az RFPA azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a 3. táblázatból származó adatok alapján meg kellene állapítania, hogy a felülvizsgálati időszakban nem történt áralákínálás. A Bizottság megjegyezte, hogy ezek az adatok magukban foglalják a stabilizált ammónium-nitrát jelentős mennyiségű értékesítéseit, és ezért eltérnek az uniós gyártók ammónium-nitrát-értékesítéseire vonatkozó adatoktól. Ezért a Bizottság ezeket az adatokat nem tekintette megfelelőnek az áralákínálás megfelelő és megbízható kiszámításához.

(95)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal figyelembe vett időszak alatti volumenét, piaci részesedését és árait a 4. táblázat mutatja be.

4. táblázat

Behozatali volumen (tonna), piaci részesedés és importárak (EUR/tonna)

(96)

A felülvizsgálati időszakban az Unióba exportáló többi érintett exportáló ország közé 0,15 millió tonnával (az összes behozatal mintegy 48 %-a) Grúzia tartozott, valamint – kisebb mértékben – egyéb országok, mint Törökország, Szerbia, Egyiptom, Marokkó és Norvégia. A felülvizsgálati időszakban Oroszországot megelőzve Grúziából érkezett az Unióba a legtöbb export. Az egyéb országok piaci részesedése – a felülvizsgálati időszak alatt az uniós piac 2,9 %-a – nagyjából stabil maradt a figyelembe vett időszakban. Az egyéb országokból érkező behozatal átlagárai általában az orosz árak (lásd az 5.2. szakaszt) és az uniós árak (lásd az 5.4.4. szakaszt) esetében megfigyelt tendenciát követve csökkentek, összefüggésben a figyelembe vett időszakban csökkenést mutató földgázárakkal.

(97)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(98)

A kárelemzéshez az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése makrogazdasági mutatók (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás és termelékenység) és mikrogazdasági mutatók (átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség) alapján történik. Az előbbiek az érdekelt felek beadványaiban közölt adatokon, valamint statisztikákon alapulnak, és kevés kivétellel valamennyi ismert uniós gyártóra vonatkoznak. Az utóbbiak a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott és a vizsgálat során ellenőrzött válaszaiban szereplő adatokon alapulnak.

(99)

A legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban, valamint a 2008. évi felülvizsgálatban a kármutatók összességében pozitívak voltak, és az uniós gazdasági ágazatot nem érte kár. Mivel ez a vizsgálat egy másik mintán alapul, nem állapítható meg közvetlenül tendencia az e felülvizsgálati időszakból és e figyelembe vett időszakból származó adatok, valamint a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatból származó adatok bizonyos elemek tekintetében való összehasonlítása révén.

(100)

A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette a korábbi vizsgálatok azon ténymegállapításait, hogy a kapacitásra és az érintett termék termelésére vonatkozó pontos és megbízható adatok gyűjtése összetett tevékenység, különösen mivel a folyékony ammónium-nitrát felhasználható a szilárd termék előállításához, de más továbbfeldolgozott termékekhez is. Torzíthatják a statisztikai adatokat azok a többcélú üzemek, amelyek rövid időn belül át tudnak állni más műtrágyák gyártására vagy más műtrágyák gyártásáról. Az érintett termékkel kapcsolatos alacsonyabb kapacitáskihasználási arány ezért nem mond sokat az uniós gazdasági ágazat általános helyzetéről.

(101)

Figyelembe véve ezen ellentmondásokat, a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás, valamint a mintában szereplő vállalatok ugyanezen mutatói a figyelembe vett időszak alatt az 5. táblázat szerint alakultak:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás (millió tonna) és kapacitáskihasználás

(102)

Az oroszországi termelés körülbelül 10 millió tonnára becsült mennyiségével (58) összehasonlítva a termelés az Unióban meghaladta a 7 millió tonnát. Az uniós gyártók termelési szintje hasonló a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő szinthez (59).

(103)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban stabil maradt. A mintában szereplő vállalatok termelése nőtt, ami nagyobb kapacitáskihasználást eredményezett. A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a teljes uniós gazdasági ágazat esetében stabil volt.

(104)

Az uniós piacon a független vevőknek történő értékesítések volumene és a teljes uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a 6. táblázat szerint alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen (millió tonna) és piaci részesedés

(105)

A figyelembe vett időszak alatt a független vevőknek történő értékesítések volumene kismértékben nőtt. A csak a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó adatok nem kellőképpen informatívak, mivel növekedést mutatnak, amely azonban nagyrészt két, a mintában szereplő vállalat közötti közös vállalkozásnak a figyelembe vett időszak alatti megszűnésére vezethető vissza.

(106)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós gazdasági ágazat piaci részesedése több mint 90 % volt, csakúgy, mint a 2014. évi hatályvesztési felülvizsgálatban (92 % a felülvizsgálati időszakban, 93 % 2010-ben). A jelenlegi felülvizsgálati időszakban az uniós gyártók piaci részesedése 96 %-ra nőtt. Az 1999–2000 közötti időszakra kiterjedő eredeti vizsgálati időszakban a 2002. évi felülvizsgálat esetében a piaci részesedés 68 % volt (a bővítés előtti Unió helyzete alapján).

(107)

A mintában szereplő öt vállalat foglalkoztatása és termelékenysége terén a figyelembe vett időszakban végbement változásokat a 7. táblázat mutatja be:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(108)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás viszonylag stabil volt, csökkenő tendenciát mutatva. Az alkalmazottankénti termelékenység ugyanakkor nőtt.

(109)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak alakulását a figyelembe vett időszakban a 8. táblázat mutatja be:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség (EUR/tonna)

(110)

Az uniós gazdasági ágazat által független vevők részére felszámított értékesítési egységárak az Unióban 2014 és a felülvizsgálati időszak között jelentős mértékben, 30 %-kal csökkentek. Az értékesítési ár e csökkenése az időszak egyik legfontosabb fejleménye: az árak a 2014. évi tonnánkénti 268 EUR-ról a felülvizsgálati időszakra 185 EUR-ra csökkentek. A kérelmező azt állította, hogy az árnak – a földgáz (vagyis a fő költségtétel) csökkenő árával összhangban – még ennél is nagyobb mértékben kellett volna csökkennie (60).

(111)

Az átlagos termelési egységköltség nem csökkent olyan nagy mértékben, mint az értékesítési ár: a 2014. évi tonnánkénti 229 EUR-ról a felülvizsgálati időszakra 176 EUR-ra esett vissza.

(112)

Eközben a figyelembe vett időszakban az Unión kívüli, független feleknek történő nettó értékesítések volumene csaknem megduplázódott (190 926 tonnára), az Unión kívüli értékesítési egységár pedig ugyanilyen erőteljes csökkenést mutatott.

(113)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező azt állította, hogy a felülvizsgálati időszak után az ammónium-nitrát-árak az Egyesült Királyságban és Franciaországban nőni kezdtek, és ezért a termelés felülvizsgálati időszak során megállapított költségét figyelembe véve az uniós gyártók helyzete erős volt. A Bizottság megjegyezte, hogy a termelési költséget erősen befolyásolja a földgázárak szintje. Ezért nem helyénvaló összehasonlítani a 2018. augusztusi értékesítési árakat a mintában szereplő vállalatok felülvizsgálati időszak alatti termelési költségeivel.

(114)

A kérelmező azt is állította, hogy az Unión kívüli értékesítések azt mutatták, hogy az uniós gyártók versenyezni tudnak az orosz gyártókkal. A Bizottság vizsgálata az uniós piac helyzetére vonatkozik. Az a tény, hogy az orosz exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat egyéb, más piaci jellemzőkkel rendelkező harmadik országbeli piacokon versenyezhetnek, nem kapcsolódnak közvetlenül ehhez az elemzéshez.

(115)

A mintában szereplő vállalatok átlagos munkaerőköltségeinek alakulását a figyelembe vett időszakban a 9. táblázat mutatja be:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(116)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak alatt nőtt.

(117)

A mintában szereplő vállalatok készletszintjeinek alakulását a figyelembe vett időszakban a 10. táblázat mutatja be:

10. táblázat

Készletek

(118)

A zárókészletek a figyelembe vett időszak alatt ingadoztak: 2014 és 2015 viszonylatában növekedést mutattak, majd erőteljesen csökkentek.

(119)

A mintában szereplő vállalatok jövedelmezőségének, pénzforgalmának, beruházásainak és beruházásai megtérülésének alakulását a figyelembe vett időszakban a 11. táblázat mutatja be. Az egyik érdekelt fél által az érdekelt felek tájékoztatását követően tett észrevétel nyomán a Bizottság egy technikai hiba miatt aktualizálta a jövedelmezőségre vonatkozó két sort.

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(120)

Az 5.4.4. szakaszban foglaltak szerint az értékesítési ár a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent, ami mindenekelőtt az alacsonyabb földgázárakra vezethető vissza, de az átlagos termelési egységköltségben nem következett be ilyen meredek csökkenés.

(121)

Így összességében a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége a 2014. évi 12,5 %-ról a felülvizsgálati időszakra 5,1 %-ra csökkent. Ez nem éri el a 8 %-os nyereségcélt. A jövedelmezőséget azonban nagymértékben befolyásolja a mintában szereplő egyesült királyságbeli gyártó teljesítménye (61), valamint két további, a mintában szereplő gyártó esetében az SGA- és az általános költségekben a figyelembe vett időszak során bekövetkezett jelentős mértékű emelkedés.

(122)

Ezzel szemben a 2002. évi felülvizsgálat során az eredeti (1999. július 1. és 2000. június 30. közötti) vizsgálati időszakra megállapított jövedelmezőség – 18,0 % volt.

(123)

Úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség változása nem kapcsolódott az orosz exporthoz, mivel az 2014 óta csökkent, hanem az üzleti tevékenység ciklikus természetére, valamint két vállalat/csoport konkrét körülményeire volt visszavezethető.

(124)

A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan az uniós gazdasági ágazat vitatta a 8 %-os nyereségcélt, és azt állította, hogy az ágazatnak jelentős beruházásokra és legalább 12 %-os tőkemegtérülésre van szüksége (62). A Fertilizers Europe egy általa rendelt szakértői tanulmányt (63) nyújtott be, amely azt állította, hogy a felhasznált tőke 12 %-os átlagos megtérüléséhez 94 EUR/tonna adózás előtti átlagos nyereséget kell elérni, ami 36 %-os adózás előtti árbevételarányos nyereséget tesz szükségessé (64).

(125)

2014 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen csökkent a pénzforgalom és a beruházások megtérülése. A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. Ennek alakulása a jövedelmezőségét követte, és negatív tendenciát mutatott. A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Ennek alakulása nagyrészt a negatív tendenciát mutató jövedelmezőségét követte. Időközben a beruházások a figyelembe vett időszakban ingadozást mutattak: 2014 és 2016 között nőttek, a felülvizsgálati időszak alatt viszont csökkentek.

(126)

A vizsgálat nem tárt fel olyan nehézségeket, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártók a tőkebevonás során tapasztaltak volna.

(127)

Mind a 2008. évi felülvizsgálat, mind pedig a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét nem érte kár.

(128)

Ebben a vizsgálatban számos kármutató vegyes képet és csökkenő tendenciát mutat. Az értékesítési árak negatívan befolyásolják a jövedelmezőséget. Miközben az olyan pénzügyi mutatók, mint a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése negatív tendenciát mutatnak, abszolút szintjük nem utal kárra. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 90 % felett maradt.

(129)

A kármutatók tanúsága szerint a gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye és gazdasági helyzete negatív tendenciát követ. A helyzet azonban sokkal egészségesebb, mint a 2002. évi felülvizsgálat során, ahol a jövedelmezőség –18 % volt a vizsgálati időszakban, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 68 %-on állt (az uniós bővítés előtt).

(130)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem éri jelentős kár az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, bár helyzete kevésbé egészséges, mint a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat keretében vizsgált időszakban, és visszaesés mutatkozik különösen az árak csökkenésével összefüggésben.

(131)

A Bizottság felmérte, hogy az intézkedések megszüntetése milyen következményekkel járna az uniós gazdasági ágazat helyzetére nézve.

(132)

E célból – amint az az 1.4.3.2. szakaszban szerepel – a Bizottság adatokat gyűjtött az együttműködő orosz exportáló gyártóktól például az értékesítési árakról, a termelésről és a szabad kapacitásról.

(133)

A legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy körülbelül 1 millió tonna szabad kapacitás áll rendelkezésre (a teljes termelési kapacitás 9,6 millió tonna).

(134)

A Fertecon adatai alapján Oroszországban az ammónium-nitrát-termelés 2013 óta 7 %-kal nőtt, és 2030-ra tovább fog emelkedni. Az orosz belföldi felhasználás a 2.4. szakaszban jelzetteknek megfelelően jelentősen nőtt. A kapacitáskihasználás meghaladja a 95 %-ot, és a következő években is várhatóan ezen a szinten marad.

(135)

A Fertilizers Europe azt állította, hogy az oroszországi szabad kapacitás 1,3 millió tonna, ami az uniós piac 18 %-ának felel meg (65). A nyilvánosságra hozatalt követően megismételte állítását, és hivatkozott a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság által tett ténymegállapításokra is.

(136)

Az RFPA oroszországi szervezet azt állította, hogy az oroszországi szabad kapacitás körülbelül 174 000 tonnát tett ki (a Fertecon becslése), ez pedig az uniós felhasználás mintegy 2 %-ának felel meg (66). Állítása szerint a Fertilizers Europe becslése helytelen, mivel csak a szilárd ammónium-nitrátot vette figyelembe, és azt állította, hogy a Fertecon adatait lenne célszerű használni.

(137)

Amint azt a Bizottság a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban megállapította, az orosz exportáló gyártók általában a névleges elméleti kapacitás alapján jelentik be a meglévő kapacitást. A Bizottság ebben a vizsgálatban is figyelmen kívül hagyta az orosz együttműködő vállalatok által jegyzett névleges kapacitást, mivel e vállalatok termelése valójában meghaladta az elméleti kapacitásukat. A két együttműködő exportáló gyártó becsült kapacitáskihasználása meghaladta a 94 %-ot.

(138)

Az oroszországi kapacitást és szabad kapacitást a Bizottság az együttműködő vállalatoktól származó ellenőrzött adatok és az összes többi orosz exportőrre vonatkozó adatok alapján állapította meg, szükség esetén kiigazítva azokat (67). Megállapította, hogy Oroszországban a kapacitás körülbelül 11 millió tonna, míg a szabad kapacitás 0,6 millió tonna. Ez a szám a mintegy 7,9 millió tonna uniós felhasználás 7,7 %-ának felel meg. A szabad kapacitás tehát kisebb, mint a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat esetében volt. Azonban ezt a kapacitást teljes mértékben az uniós piacra irányítva így is jelentős volumenek exportálhatók, különösen erőteljes hatást gyakorolva egyes szomszédos régiókra.

(139)

A Fertilizers Europe azt is állította, hogy az orosz kapacitást a 2018. márciusi, a műtrágyákra vonatkozó új oroszországi terv fényében bővíteni fogják (68). Az RFPA oroszországi szervezet ezt követően benyújtott beadványában (69) vitatta a jelentés Fertilizers Europe általi értelmezését. Bár a jelentés nem utal közvetlenül az ammónium-nitrát-termelés növelésére, jelzi a műtrágyák jelentőségét az orosz gazdaság számára, valamint azt, hogy a kormány kész annak biztosítására, hogy Oroszországban nagy kapacitás álljon rendelkezésre.

(140)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az RFPA oroszországi szervezet azt állította, hogy az orosz belföldi felhasználás jövőbeli alakulása miatt (lásd a 3.3. szakaszt) ezzel a szabad kapacitással nem az Uniót fogják megcélozni. A Bizottság elutasította ezt az állítást. Bár az oroszországi felhasználás várhatóan enyhén növekedni fog, nem lehet arra következtetni, hogy a meglévő szabad kapacitást teljes mértékben a belföldi kereslet kielégítésére használják fel. Mindenesetre az RFPA állítása nem veszi figyelembe az oroszországi ammónium-nitrát-kapacitás jövőbeli növekedését.

(141)

A kérelmező továbbá azt állította, hogy még ha a gazdasági ágazat el is veszítené a piac 7,7 %-át, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2002. évi felülvizsgálatban megállapítottnál magasabb maradna. A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 1999–2000 és 2016–2017 viszonylatában történő összehasonlítása során figyelembe kell venni a tágabb összefüggéseket. 2002-ben az uniós gazdasági ágazat főként nyugat-európai vállalkozásokból állt, amelyek nemcsak az Oroszországból érkező behozatallal szembesültek, hanem az azóta az Unió tagjává vált kelet-európai államokból érkezővel is. Ennek megfelelően az Unió bővítése jelentősen növelte az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Ezért a 2002. évi helyzet nem hasonlítható közvetlenül össze a jelen felülvizsgálat során tapasztalt helyzettel.

(142)

Az orosz gyártók fő piaca az orosz belföldi piac. Brazília messze az együttműködő orosz vállalatok exportjának legnagyobb piaca. Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy az orosz exportőrök volumeneket irányítanának át az Unióba (70).

(143)

Az együttműködő vállalatok értékesítési árai vegyes képet mutatnak: egyes harmadik országokban az árak az uniós áraknál kevésbé vonzóak, más országok esetében viszont ennek az ellenkezője igaz. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén egyes orosz volumenek a kevésbé vonzó harmadik piacok helyett az uniós piacra irányulhatnak.

(144)

Az átirányítás kockázatát az egyesült államokbeli nitrogénműtrágya-termelési kapacitás várható jövőbeli alakulása is megerősíti, a 3.3. szakaszban foglaltaknak megfelelően.

(145)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező és az RFPA oroszországi szervezet azt állította, hogy az átirányítás valószínűsége kicsi, különösen mivel az egyik uniós gyártó jelentős mennyiségben vásárolt Oroszországból érkező ammónium-nitrátot világpiaci értékesítés céljára, és valószínűtlen, hogy az értékesítéseket az Unióba irányítaná át. A Bizottság megjegyezte, hogy ez a jelenség csak néhány gyártót érint, és az intézkedések megszűnése esetén az ammónium-nitrátot értékesítő orosz exportáló gyártók magatartása valószínűleg megváltozna.

(146)

Az RFPA oroszországi szervezet továbbá azt állította, hogy különböző orosz exportáló gyártók brazíliai beruházásai Brazília vonzerejét mutatják az Unióval szemben. A Bizottság megjegyezte, hogy ezek a beruházások megerősítik, hogy az orosz gyártók készek harmadik országokba exportálni. Ezekre a beruházásokra akkor került sor, amikor az Unióban intézkedések voltak hatályban. Azt nem jelzik, hogy az intézkedések megszüntetése esetén az uniós piac vonzó lenne-e, vagy sem (lásd a 6.4. szakaszt).

(147)

Az 5.3.2. szakaszban foglaltaknak megfelelően a Bizottság nem tudott döntő ténymegállapítást tenni az áralákínálás tekintetében.

(148)

Az 5.3.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően a PJSC KuibyshevAzot értékesítése nem volt reprezentatív a volumen és a konkrét ügyfélkapcsolat miatt.

(149)

A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó előretekintő elemzés során a Bizottság ennek megfelelően az Uralchem teljes uniós értékesítését figyelembe vette, beleértve a stabilizált ammónium-nitrátnak az Uralchem Kirovo fióktelepe általi értékesítését is. Emlékeztetett arra, hogy az Oroszországból az Unióba irányuló export túlnyomó részét alkotó stabilizált ammónium-nitrát ebben a vizsgálatban az érintett termék részét képezi.

(150)

A Bizottság első lépésben a szállítás és a kirakodás figyelembevétele érdekében lefelé kiigazította az Uralchem által végzett összes ammónium-nitrát-értékesítés értékét ([5–15 EUR/tonna] tartományban). Másodszor: az 5.3.1. szakaszban foglaltak szerint az Uralchem egy vele kapcsolatban álló kereskedőn keresztül végzi értékesítéseit. A Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján határozta meg. Lefelé történő kiigazítást végzett a behozatal és a viszonteladás között felmerült összes költség figyelembevétele érdekében, beleértve az SGA-költségeket ([1 % – 3 %] közötti tartományban) és egy észszerű haszonkulcsot is. A haszonkulcs tekintetében, tekintettel a jelenlegi vizsgálatban a független importőrök együttműködésének hiányára, valamint az ugyanazon termékmeghatározás tekintetében végzett korábbi vizsgálatokból származó ellenőrzött adatok hiányára, a Bizottság egy, a közelmúltban végzett vizsgálatból származó, egy független importőr által egy másik, hasonló vegyi anyagra, a melaminra vonatkozóan érvényesített haszonkulcsot használt fel, [2 % és 4 %] közötti tartományban (71).

(151)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az RFPA oroszországi szervezet az Uralchem nevében azzal érvelt, hogy a Bizottság helytelenül végzett kiigazítást a szállítási és a kirakodási költségek tekintetében. A Bizottság ezt az állítást néhány tagállamba végzett értékesítés keretében alkalmazott egyes vállalatspecifikus szállítási feltételekkel kapcsolatban indokoltnak találta.

(152)

Ezen túlmenően az RFPA oroszországi szervezet azt állította, hogy nem indokolt a 2. cikk (9) bekezdése szerinti kiigazítás, mivel a lettországi Uralchem Trading SIA nem importált ammónium-nitrátot az Unióba. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy ez a vállalat kapcsolatban áll egy exportáló gyártóval. Ezért jogosult volt arra, hogy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján számtanilag képezze.

(153)

A stabilizált ammónium-nitrátnak az Uralchem Kirovo fióktelepe által végzett értékesítései tekintetében a Bizottság összehasonlította azokat az árakat, amelyeken az Uralchem a stabilizált, illetve a normál ammónium-nitrátot egy olyan nagy méretű harmadik országbeli piacon értékesítette, amelyről a Bizottság megállapította, hogy mind a stabilizált, mind a normál ammónium-nitrát értékesési volumenei reprezentatívak voltak. Megállapítható volt az a tendencia, hogy az Uralchem a stabilizált ammónium-nitrátot a normál ammónium-nitrátnál magasabb áron értékesítette. Ezért ([8 % és 10 % közötti] tartományban) lefelé korrigálva egy olyan ár került meghatározásra, amelyen a normál ammónium-nitrátot valószínűleg behoznák az uniós piacra.

(154)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az RFPA oroszországi szervezet azt állította, hogy a kiigazításhoz használt adatok helytelenek voltak. A Bizottság megjegyezte, hogy ha az RFPA oroszországi szervezet állítása nyomán alternatív adatokat használna fel, az kevésbé lenne releváns a kisebb összehasonítható mennyiségek miatt, miközben hasonló kiigazítást eredményezne, egy százalékpontnál kisebb különbséggel, megerősítve ezzel a kiigazítás észszerű alapjaként meghatározott tendencia helytállóságát.

(155)

A Bizottság továbbá helyénvalónak tartotta figyelembe venni azt a tényt, hogy egy jövőbeli exportár az Unióba irányuló összes lehetséges orosz exportra vonatkozna, és az összes orosz exportáló gyártó által valószínűsíthetően igénybe vett összes különböző értékesítési csatornát és szállítási feltételt figyelembe venné. Ezért a Bizottság ezt a körülményt a jövőbeli exportár meghatározásakor figyelembe vette.

(156)

Ennek alapján a Bizottság megállapította az Oroszországból érkező ammónium-nitrátnak az első független uniós vevő felé felszámított várható és valószínűsíthető árát, mégpedig CIF-alapon (költségek, biztosítás és fuvardíj fizetve), megfelelően megnövelve a szerződéses vámmal (6,5 %) és a behozatali költségekkel ([1 % és 3 % közötti] tartományban). A Bizottság megállapította, hogy az uniós piacon az érintett terméket valószínűleg az uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek felszámított súlyozott átlagos értékesítési ár alatt értékesítenék.

(157)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a Brazíliába irányuló orosz export árait ki kellene igazítani, és az Unióba irányuló orosz export árai helyett ezeket az árakat kellene felhasználni (72). Az érdekelt felek tájékoztatását követően az uniós gazdasági ágazat megismételte ezt az állítást. Tekintettel arra, hogy az együttműködő orosz vállalatoktól jelentős volumenű orosz ammónium-nitrát érkezik az uniós piacra, továbbá figyelembe véve az Uralchem Kirovo fióktelepe által értékesített stabilizált ammónium-nitrátot és a megfelelő kiigazítást, az említett módszertan nem volt megfelelő.

(158)

Ezzel szemben a kérelmező és az RFPA oroszországi szervezet azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a kárkülönbözet megállapításához statisztikai adatokat kellene használnia az Uralchem tényleges ellenőrzött értékesítései helyett. Az RFPA azzal érvelt, hogy a Bizottság számos, az ammónium-nitrátra vagy más termékekre vonatkozó vizsgálatban használt statisztikai adatokat.

(159)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel úgy ítélte meg, hogy az ellenőrzött adatok megbízhatóbbak, mint az ellenőrizetlen statisztikai adatok. E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ellenőrzött információk az Oroszországból az uniós piacra érkező ammónium-nitrát jelentős volumenét lefedték, és figyelembe vették az Uralchem Kirovo fióktelepe által értékesített stabilizált ammónium-nitrátot is. Ezzel szemben a 2002. évi felülvizsgálat során az egyetlen együttműködő exportáló gyártó nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe. Emellett a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat időpontjában árra vonatkozó kötelezettségvállalások voltak érvényben.

(160)

Világszinten a karbamid a fő műtrágya, több mint 50 millió tonna mennyiségű nitrogénnel, míg az ammónium-nitrát esetében ugyanez a mérőszám10 millió tonnára tehető (73). Az Unióban azonban az ammónium-nitrát az első számú műtrágya. Az Unió a világ legnagyobb ammónium-nitrát-piaca, bár ma már Oroszország szorosan követi. Amint azt fentebb megjegyeztük, az Unióba irányuló teljes behozatal szintje csökkent, de néhány országból, például a szomszédos Grúziából és Törökországból több export érkezett ez alatt az időszak alatt. Az orosz gyártók az Uniót szomszédos piacként kezelhetik, és a Latin-Amerikába irányuló exporttal szemben az Európába irányuló exportot részesíthetik előnyben. Emellett az uniós piac az árak szempontjából is vonzó maradt.

(161)

Tekintettel méretére, földrajzi közelségére és áraira, az uniós piac vonzó az orosz gyártók számára.

(162)

A Bizottság szimulációt végzett annak mérlegelése érdekében, hogy miként alakulna az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége abban az esetben, ha az uniós gazdasági ágazatnak volumenei megőrzése érdekében árait összhangba kellene hoznia a 6.3. szakaszban megállapított orosz átlagárral. E szimuláció alapján az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége negatívvá válna.

(163)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az egyesült királyságbeli mezőgazdasági termelőket tömörítő szövetség azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat erőteljes gazdasági teljesítménye miatt nem valószínű a kár megismétlődése. Tekintettel mindenekelőtt a szimuláció eredményeire, a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(164)

A kérelmező hangsúlyozta továbbá az RFPA oroszországi szervezet azon állítását, miszerint az orosz volumenek többek között azért nem lépnének be az uniós piacra, mert hiányzik az orosz vállalatok részéről a szükséges unióbeli infrastruktúra. A kérelmező ugyanezen beadványában azonban azt feltételezte, hogy az intézkedések megszüntetése esetén az orosz vállalatok ösztönzést kapnának létesítményekbe való beruházásra.

(165)

Ezenkívül az RFPA oroszországi szervezet és a kérelmező kijelentette, hogy az a tény, hogy a stabilizált ammónium-nitrát Unióba érkező behozatalának volumene az érintett időszakban csökkent, az uniós piac vonzerejének hiányáról tanúskodik. Az RFPA azzal is érvelt, hogy az Oroszországból az Unióba érkező kalcium-ammónium-nitrát behozatala csökkent. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy nem a kalcium-ammónium-nitrát piacát vizsgálta. Miközben a közelmúltban megfigyelhető volt a stabilizált ammónium-nitrát volumenének csökkenése, nem látható olyan hosszú távú tendencia, amely azt bizonyítaná, hogy az orosz ammónium-nitrát-gyártók számára az intézkedések megszüntetése esetén az európai piac mint egész már nem lenne vonzó.

(166)

Fennáll annak a valószínűsége, hogy az intézkedések megszüntetése esetén az orosz gyártók a még rendelkezésre álló, bár korlátozott mértékű szabad kapacitást az Unióba történő export céljára használnák fel. Valószínű továbbá, hogy az uniós piac viszonylagos vonzereje és Oroszországhoz való közelsége miatt a jelenleg harmadik országokba exportált mennyiségeket átirányítanák ide. Mivel a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálathoz képest az uniós gazdasági ágazat kevésbé van kedvező helyzetben (5. szakasz), a megnövekedett volumenek valószínűleg a kár megismétlődéséhez vezetnének. Az orosz exportárak valószínű jövőbeli alakulása szintén egyértelműen jelzi, hogy a kár gyorsan megismétlődhet.

(167)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések megszüntetése esetén fennáll a kár megismétlődésének valószínűsége.

(168)

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Bizottság a lehetőségek szabta keretek között követte az intézkedések meghatározásakor alkalmazott módszertant. Megállapította az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésének elkerüléséhez szükséges vám összegét.

(169)

A 2002. évi felülvizsgálat során a kárkülönbözet kiszámításához a kárt nem okozó árat úgy számították ki, hogy a teljes termelési egységköltséghez hozzáadtak egy, a kárt okozó dömping hiányában észszerűen elérhető haszonkulcsot. A számításban 8 %-os haszonkulcsot vettek alapul. A Bizottság követte a 6.3. szakaszban ismertetett logikát, és az ammónium-nitrátra vonatkozó korábbi vizsgálatokkal összhangban ugyanezt a haszonkulcsot használta.

(170)

Az uniós gazdasági ágazat szakértői tanulmányt rendelt meg és nyújtott be azon véleményének alátámasztására, hogy egy jóval magasabb, 36 %-os adózás előtti árbevételarányos nyereség (amely a felhasznált tőke megtérülése12 %-ának felel meg) figyelembevétele volna indokolt (74). Ezt az igényt már a korábbi vizsgálatok során is megfogalmazták, és akkor elutasításra került. Az igény a korábbi esetekhez hasonlóan most sem volt elfogadható, mert az elemzéshez használt nyereségcél-elemzésnek arra a nyereségre kell korlátozódnia, amelynek elérését az uniós gazdasági ágazat a szokásos versenyfeltételek mellett – dömpingelt behozatal hiányában – elvárhatja.

(171)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően két uniós gyártó megismételte ugyanezt az igényt, és 36 %-os adózás előtti árbevételarányos nyereség figyelembevételét kérte nyereségcélként. Arra az esetre, ha ez nem elfogadható, azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat az elmúlt években két számjegyű jövedelmezőséget ért el, ami 8 %-nál magasabb nyereségcélt indokolna. A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszak alatt, valamint a korábbi években, amikor intézkedések voltak hatályban, ingadozást mutatott: időnként meghaladta a nyereségcélt, míg máskor alatta maradt. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy dömping hiányában a korábbi vizsgálatok során megállapított 8 %-os haszonkulcs továbbra is érvényes.

(172)

Ezenfelül két uniós gyártó azt állította, hogy az uniós gyártók termelési költségeit módosítani kell, figyelembe véve a felülvizsgálati időszakot követő, a földgázárakra és a CO2-kibocsátásra vonatkozó fejleményeket. A Bizottság elutasította ezt az állítást, és emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 6. cikke értelmében a vizsgálatot követő időszakra vonatkozó információk általában nem vehetők figyelembe.

(173)

A normál ammónium-nitrátra megállapított szint 32,71 EUR. Ez a 2002. évi felülvizsgálatban megállapított 47,07 EUR szint alatt van. A Bizottság ezt követően a korábbi vizsgálatok során alkalmazott módszertannal összhangban meghatározta a különböző terméktípusokra vonatkozó intézkedések szintjét (lásd a 9. szakaszt).

(174)

A vizsgálat során a kérelmező azt állította, hogy tartós jellegű változások következtében a kárhelyzet megváltozott, ez pedig módosítja az uniós érdek vizsgálata során végzett mérlegelés eredményét (75). Ezen túlmenően az uniós mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteket képviselő COPA-COGECA észrevételeket küldött, és a dömpingellenes intézkedések megszüntetését kérte. A COPA-COGECA azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések károsan hatnak az uniós mezőgazdasági export versenyképességére és a családi gazdaságok bevételeire.

(175)

Amint az az 1.4.4. szakaszban szerepel, a Bizottság kérdőívet küldött a mezőgazdasági termelők szervezeteinek, és szinte valamennyi érdekelt fél (termelői szervezetek, uniós gazdasági ágazat és orosz szervezet) nyújtott be észrevételeket ezzel kapcsolatban.

(176)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően több európai gazdálkodói szervezet megismételte azt az állítását, hogy az intézkedések kedvezőtlenül hatnak az európai mezőgazdasági termelőkre, és csökkentik globális versenyképességüket. A kérelmező azt állította, hogy a Bizottságnak az uniós érdek vizsgálatát szélesebb körre kellett volna kiterjesztenie. Emlékeztetni kell arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés szerint „a részleges időközi felülvizsgálat a kár vizsgálatára korlátozódik”. Mindazonáltal a Bizottság a 7.2.2. szakaszban érdemben foglalkozik a kérelmező és a Fertilizers Europe által a vizsgálat során felhozott valamennyi érvvel. A kérelmező azt is jelezte, hogy a Bizottságnak a Fertilizers Europe által benyújtott észrevételeket a benyújtás időpontjára való tekintettel figyelmen kívül kellene hagynia. Tekintettel arra, hogy a Fertilizers Europe a folyamatban lévő vizsgálat során kellő időben jelezte érveit, ezt a jelzést a Bizottság elutasította.

(177)

Először: a termelői szervezetek azt állították, hogy az intézkedések hatására egyik legfontosabb nyersanyaguk évek óta költségesebb. A mezőgazdasági termelők termelési költségeiben a műtrágyákra eső rész elérheti a 40 %-ot. A Bizottság elismerte, hogy a különböző európai mezőgazdasági vállalkozások számára az ammónium-nitrát fontos műtrágya és kulcsfontosságú nyersanyag. A műtrágyaként felhasznált ammónium-nitrát mennyisége a termesztett gabonától (búza, árpa, zab, rozs, tritikálé), olajrepcétől, burgonyától, cukorrépától vagy gyepterülettől függ. Emellett a mezőgazdasági termelők számára az ammónium-nitrát költségei országonként is eltérőek. Az Egyesült Királyság esetében például az említett terményekhez felhasznált műtrágyákon belül az ammónium-nitrát mennyisége 8 % és 45 % között mozog. A Bizottság ezért megállapította, hogy az ammónium-nitrát műtrágyaként való felhasználása rendkívül változatos, és a műtrágya átlagos költsége a jelek szerint 10 %-nál alacsonyabb. Mivel az intézkedések földrajzilag nem korlátozódnak olyan területekre, ahol a műtrágyák költsége különösen magas, a mezőgazdasági termelőket terhelő teljes költség az Unió egészében nem aránytalanul magas.

(178)

A kérelmező azt állította továbbá, hogy az ammónium-nitrát ára az Unióban nem igazodik a karbamid árához, és ez az intézkedésekre vezethető vissza. Az uniós gazdasági ágazat nem vitatta azt az állítást, hogy az ammónium-nitrát a karbamiddal összehasonlítva drágább termék, de azt állította, hogy ez a termék sajátosságai miatt van így. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi vizsgálat az ammónium-nitrát-piacra korlátozódik, nem pedig más műtrágyák piacára.

(179)

Másodszor: a kérelmező azt állította, hogy az alacsony műtrágyaköltségek előnyeit élvező orosz mezőgazdasági termelők által az uniós piacra exportált gabonafélék miatt az uniós mezőgazdasági termelők kedvezőtlen helyzetben vannak a piaci versenyben. Az uniós gabonatermelők azt jelezték különösen, hogy a globális verseny és a versenyképes árú alapanyagokhoz – köztük az ammónium-nitráthoz – való korlátozott hozzáférés problémát okoz számukra. Megjegyzendő, hogy az uniós mezőgazdasági termelők nemcsak az Unión belüli megnövekedett versennyel szembesülnek, hanem egyes exportpiacokról, például Egyiptomból is kiszorultak. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező azt állította, hogy az elemzésnek a leginkább érintett ágazatokra, például a szántóföldi növényekre és a tejtermékekre kell összpontosítania. Megjegyezte, hogy míg 2015–2016-ban az Unió a világ második legnagyobb gabonaexportőre volt, az előrejelzések szerint 2018-ban az ötödik helyre szorul vissza. A Bizottság megjegyezte, hogy az intézkedések 2015–2016-ban – amikor a versenyképesség erősnek tűnt – már érvényben voltak. Ezzel szemben a Fertilizers Europe kiemelte, hogy az uniós mezőgazdasági export hosszú távon jelentős sikereket ért el. A Bizottság megállapította, hogy a két fél által benyújtott adatok nem teljes körűek, mivel a helyzet országonként/terményenként változik, és nem vonható le határozott következtetés arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági termelők exportteljesítménye miatt az érdekegyensúlyt a mezőgazdasági termelők irányába kell elmozdítani.

(180)

Harmadszor: az ír szervezet ellátási hiányokra mutatott rá, amelyek különösen 2017-ben voltak jellemzők. A Bizottság azonban megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitása képes lehet a felhasználás fedezésére. Emellett az ír piac az értékesítési láncban olyan konkrét szállítási problémákat tapasztalt, amelyek alapján nem lehet általánosítani.

(181)

Ezenkívül Írországban az ammónium-nitrát használata szabályozási okokból tilos. Az ír mezőgazdasági termelők elismerték, hogy helyette kalcium-ammónium-nitrátot használnak, de azt állították, hogy a magas ammónium-nitrát-árak a kalcium-ammónium-nitrát árát is befolyásolják. A hatályban lévő intézkedések azonban nem akadályozzák az orosz vállalatokat a kalcium-ammónium-nitrát gyártásában és kivitelében. Az orosz szövetség jelezte, hogy a 6,5 %-os rendes vám figyelembevételével az Oroszországból Írországba érkező kalcium-ammónium-nitrát átlagára magasabb, mint a Belgiumból vagy az Unióból általában érkező kalcium-ammónium-nitráté. Az orosz szövetség ezért megjegyezte, hogy az ír kalcium-ammónium-nitrát-piac még dömpingellenes vámok nélkül sem vonzó az orosz gyártók számára.

(182)

Végül a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megjegyezte, hogy előfordulhat, hogy a mezőgazdasági termelők nem részesülnének az intézkedések esetleges megszüntetését követő esetleges árcsökkenés előnyeiből. A gazdálkodók jellemzően forgalmazóktól vásárolnak, amelyek nem feltétlenül érvényesítik számukra az előnyöket. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező megjegyezte, hogy a mezőgazdasági termelők szövetkezetekbe szerveződhetnek, és előnyét láthatják az uniós piacon az orosz exportáló gyártók jelenléte miatt felerősödő versenynek, hiszen ez csökkenti termelési költségeiket. A Bizottság elismerte, hogy a szövetkezetek megléte segítheti a mezőgazdasági termelőket abban, hogy élvezzék az ammónium-nitrát-ellátás terén jelentkező megnövekedett verseny előnyeit.

(183)

A vizsgálat során előterjesztett információk értékelését követően az intézkedések megszüntetése nem indokolt.

(184)

A kár vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításokra való tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések mértékét módosítani kell.

(185)

A 2008. évi felülvizsgálat az EuroChem esetében a vám mértékét a dömpingkülönbözet alapján állapította meg. Mivel az ebben a felülvizsgálatban megállapított kárkülönbözet alacsonyabb, mint a jelenleg érvényben lévő vámtétel, az intézkedések új szintjét az EuroChem esetében is alkalmazni kell.

(186)

A Kirovo esetében a 12. táblázatban meghatározott új vámokat csak a 3102 30 90 és a 3102 40 90 KN-kód tekintetében kell alkalmazni.

(187)

Mindezek alapján a dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a 12. táblázatban található értékeknek felelnek meg:

12. táblázat

Új vámtételek

(188)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a kérelmező egy referenciaérték (a 2018. augusztus hónapra vonatkozó balti-tengeri FOB-ár, amelyet egy tanácsadó cég tett közzé, egyes szállítási költségek figyelembevételével kiigazítva, melynek összege 188 EUR/tonna) alapján minimális importár bevezetését kérte. Mivel a referenciaértéket egy tanácsadó cég tette közzé, a kérelmező azzal érvelt, hogy a minimális árat negyedévente felül lehet vizsgálni. A célravezetőséget és a hatékonyságot figyelembe véve azonban nem lehet minimális importárat előirányozni. Először is, tekintettel az egyes orosz exportáló gyártók és uniós jogalanyok közötti kapcsolatokra, valamint a különböző terméktípusokra, a minimális importár nem lenne praktikus. Másodszor, tekintettel a földgázárak ingadozására, a minimális importár nem lenne feltétlenül hatékony eszköz a kár megismétlődésének kockázatával szemben. Még a kérelmező által javasolt negyedéves kiigazítással is bizonytalan maradna, hogy az egy bizonyos időpontban meghatározott minimális ár elérné-e a kívánt hatást, vagyis megfelelő védelmet biztosítana-e az uniós gazdasági ágazatnak a három hónapos alkalmazás során.

(189)

Tekintettel a kár megismétlődésének a 6. szakaszban megállapított valószínűségére, a földgáznak a 2. szakaszban foglaltak szerinti jelentőségére az ammónium-nitrát-termelés vonatkozásában, valamint Oroszország földgázárképzésre vonatkozó gyakorlatára, a Bizottság azt is szükségesnek találta, hogy az Oroszországból származó ammónium-nitrát-behozatal alakulását e rendelet elfogadásának időpontja és a dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének 2019. szeptemberi időpontja között figyelemmel kísérje. A figyelemmel kísérés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy nyomon kövesse az Unión belüli releváns piaci fejleményeket, és szükség esetén elősegítse a megfelelő intézkedéseket.

(190)

Amennyiben egy vállalat módosítja cégjegyzék szerinti nevét vagy címét, kérelmezheti a szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (76). A kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat a releváns információkat, amelyek bizonyítják, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a számára megállapított vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének vagy címének megváltoztatása nem érinti a vállalatnak a számára megállapított vámtételre való jogosultságát, a Bizottság a név- és a címváltoztatásról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(191)

A Bizottság az 1.4.6. szakaszban foglaltaknak megfelelően tájékoztatta valamennyi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni kívánta a vám alkalmazandó mértékének módosítását. Az észrevételeket elemezte, és szükség szerint figyelembe vette.

(192)

A fentiekből következik, hogy a dömpingellenes intézkedéseket a 8. szakasznak megfelelően módosítani kell.

(193)

Az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,