<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-01-202601C115202400750-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0075-24-202504201-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="12/01/2026 17:23:08" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="a4a0Q4NN8bvSwbewEi1Y1xFjhLbx+BVeD8cc7iVvYVTW82UB3mfOEk4OA5dTLxG+XEUBiNaNsT5MqTMLLzM2t4iG9Qodz1iUd5xLKGVGOTa5sy53nIFzhC5C0/ts7A333DTzuztr4/4hDi248dxMv4i8+9sCO2Rg//HV1KJN7VI=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="sbm" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="c9c08ae1-4dcd-4093-98d8-a02b0a5b1111" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0075" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="sbm" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 14-05-25 09:06:23" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-06-06T17:25:17Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="28722caffa40491284ffb20185048e88" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0075" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Spielmann főtanácsnok indítványa – C‑75/24. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">XH kontra Bizottság (Zaklatás a betegszabadság ideje alatt)</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      DEAN SPIELMANN
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. május 22. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑75/24. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      XH
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Európai Bizottság
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-8" title="page-1">
      „Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselő – Állítólagos zaklatás a betegszabadság ideje alatt – Segítségnyújtás iránti kérelem és kártérítési iránti kérelem – A kérelmek elutasítása”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével XH az Európai Unió Törvényszéke 2023. november 22‑i XH kontra Bizottság ítélet (T‑613/21, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2023:739) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Törvényszék elutasította a fellebbező azon keresetét, amelyben a fellebbező egyrészt elsősorban a segítségnyújtás iránti kérelem elutasításáról szóló 2020. december 4‑i D/374/20. sz. európai bizottsági határozat (a továbbiakban: a segítségnyújtási kérelem elutasításáról szóló határozat) megsemmisítését, másodsorban a rokkantsági bizottság összehívásáról szóló, 2021. május 21‑i Ares(2021) 3466486. sz. bizottsági határozat (a továbbiakban: a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozat) megsemmisítését, másrészt pedig az állítása szerint őt ért nem vagyoni kár megtérítését, valamint a Bizottság költségek viselésére történő kötelezését kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítvány az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 24. cikke szerinti, lelki zaklatás állításán alapuló segítségnyújtás iránti kérelem keretében a háttérelemek figyelembevételének kérdésére összpontosít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A személyzeti szabályzat jogvita idején hatályos változatának (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 12. cikke előírja, hogy „a tisztviselő tartózkodik minden olyan cselekménytől vagy magatartástól, amely rossz fényt vethet a beosztására.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A személyzeti szabályzat 12a. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-3">
      „(1) A tisztviselő tartózkodik a pszichológiai [helyesen: lelki] vagy szexuális zaklatás minden formájától.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-3">
      (3) »Pszichológiai zaklatás« [helyesen: lelki zaklatás]: bármely olyan helytelen magatartás, amely egy időszak során ismétlődően vagy rendszeresen előfordul, és olyan fizikai magatartást [helyesen: olyan magatartást], szóbeli vagy írott nyelvhasználatot, gesztusokat vagy más cselekvéseket tartalmaz, amelyek szándékosak, és alkalmasak arra, hogy bármely másik személy személyiségét, méltóságát, fizikai vagy pszichológiai integritását [helyesen: testi vagy lelki épségét] aláássák.”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A személyzeti szabályzat 24. cikke előírja, hogy:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      „Az Unió segítséget nyújt minden tisztviselőnek, különösen olyan személy elleni eljárásban, aki a tisztviselő vagy családtagjai sérelmére, a tisztviselő beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármely személy vagy vagyon elleni támadást követett el.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      Az Unió egyetemlegesen megtéríti a tisztviselőnek az ilyen esetben elszenvedett kárt, amennyiben azt nem a tisztviselő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, és az elkövetőtől nem tudott kártérítést kapni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tisztviselője.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. június 16‑ig az OLAF korábban A egységként ismert egységében dolgozott nyomozóként. Ezen egységen belül, mint főnyomozó, különösen három folyamatban lévő üggyel foglalkozott, nevezetesen az E, az F és a G üggyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. június 16‑án hatályba lépett az OLAF belső átszervezése. Ezen átszervezést követően, és a fellebbező által megjelölt preferenciákra tekintettel a fellebbezőt ettől az időponttól kezdve az OLAF‑on belül egy új egységbe, a B egységbe osztották be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. június 2. és 22. között egy műtétet követően betegszabadságon volt. E szabadság meghosszabbítását a Bizottság személyzeti irányításának SysPer 2 elnevezésű informatikai rendszerében (a továbbiakban: SysPer 2) először a 2020. június 23. és 2020. július 10. közötti időszakra 2020. június 23‑án, másodszor a 2020. július 11. és 2020. július 31. közötti időszakra július 14‑én, harmadszor a 2020. augusztus 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszakra 2020. augusztus 4‑én, negyedszer a 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakra 2020. szeptember 1‑jén, és ötödször 2020. október 1. és 2020. október 31. közötti időszakra 2020. október 1‑jén hagyták jóvá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. június 2‑án e‑mailt küldött az A egység tagjainak, amely az E ügy összefoglalóját tartalmazta. Ebben az e‑mailben jelezte, hogy betegszabadságon van, de elővigyázatosságból és a késedelmek elkerülése érdekében továbbra is kapcsolatban marad velük, és nyitott minden kapcsolatfelvételre e három üggyel kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. június 8‑án az A egység egyik munkatársa e‑mailt küldött a fellebbezőnek és az A egység vezetőjének. Ez az e‑mail az E., F. és G. ügyekre vonatkozott, és észrevételeket, valamint a következő lépésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazott. Az A egység vezetője azt válaszolta, hogy a fellebbező szabadságára tekintettel konzultáljon a C egység leendő vezetőjével (a továbbiakban: a C egység vezetője), hogy megtudja, hogy ez utóbbi a 2020. június 16‑i átszervezés előtt le kívánja‑e zárni a szóban forgó ügyeket, vagy meg kívánja várni, hogy a fellebbező ezen időpont után visszatérjen a tervezett betegszabadságáról. Az A egység említett tagja e‑mailt küldött a C egység vezetőjének, másolatot küldve a fellebbezőnek és az A egység vezetőjének. A fellebbező ez utóbbi e‑mailre válaszolt, kifejtve, hogy az OLAF átszervezésére és az ő betegszabadságára tekintettel reméli, hogy az összes ügyet a lehető leghamarabb le lehet zárni. Továbbá jelezte, hogy bár szabadságon van, nyitott arra, hogy megkapja a szóban forgó ügyekre vonatkozó végleges javaslatokat, hogy azokat véglegesíteni lehessen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyancsak 2020. június 8‑án a fellebbező e‑mailt küldött egy „bizalmi személynek” minőségülő kollégájának. Ebben az e‑mailben a fellebbező megküldte neki a jelen indítvány 11. pontjában említett levélváltást, és tanácsot kért tőle a helyzetével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen a napon az A egység titkára (a továbbiakban: az A egység titkára) e‑mailt küldött a fellebbezőnek arról, hogy az OLAF‑nak a jelen indítvány 8. pontjában említett belső átszervezésével összefüggésben másik irodába kerül. Ebben az e‑mailben megkérdezte a fellebbezőt, hogy mivel 2020. június 22‑ig betegszabadságon lesz, megengedi-e egy harmadik személynek, hogy előkészítse holmijának ezen időpont előtt elszállítását. A fellebbező még ugyanazon a napon azt válaszolta, hogy inkább maga foglalkozik ezzel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C egység vezetője 2020. június 9‑én válaszolt a jelen indítvány 11. pontjában említett e‑mailekre. Válaszában kifejtette, hogy a körülményekre tekintettel rendkívül nehéznek látja a szóban forgó ügyek 2020. június 16. előtti lezárását. Kijelentette, hogy véleménye szerint reálisan július közepén zárható le az E ügy.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. június 23‑án a C egység vezetője e‑mailt küldött a fellebbezőnek, hogy megvitassa vele az E ügyet lezáró jelentés tervezetét. Ebben az e‑mailben arra kérte a fellebbezőt, hogy amikor elérhető lesz, hívja fel őt. Ugyanezen a napon meghívta a fellebbezőt, hogy vegyen részt a következő napra, azaz 2020. június 24‑re videokonferencia formájában szervezett megbeszélésen. A fellebbező a következő napon, június 24‑én válaszolt az e‑mailre, amelyben azt állította, hogy még mindig betegszabadságon van, és hogy a meghívás egybeesik egy orvosi találkozóval. Hozzátette azonban, hogy a következő napon egész nap rendelkezésre áll a szóban forgó ügy telefonon történő megvitatására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Még mindig 2020. június 23‑án a fellebbező e‑mailt küldött a jelen indítvány 12. pontjában említett bizalmi személy részére, amely e‑mail a C egység vezetőjének a fenti 15. pontban említett videokonferencia‑megbeszélésre szóló meghívását tartalmazta. Ebben az e‑mailben a fellebbező kifejtette, hogy betegszabadsága alatt kórházban volt, és hogy ennek a meghívásnak, amely egyébként szabályellenes volt, nem tudott eleget tenni. Azt kérte ettől a személytől, hogy „ezt a magatartást mint zaklató magatartást” jelentse.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. június 30‑án az A egység titkára egy második e‑mailt küldött a fellebbezőnek, amelyben azt kérdezte, hogy hozott‑e döntést az irodai eszközeinek átköltöztetésével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. július 1‑jén a C egység vezetője két e‑mailt küldött a fellebbezőnek, amelyben az E ügyre vonatkozó kérdéseket tett fel neki. A fellebbező július 6‑án válaszolt neki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. augusztus 1‑jén a személyzeti szabályzat 24., 59. és 60. cikke alapján segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatósághoz. Kérelmében a fellebbező lényegében azt állította, hogy a betegszabadsága alatt kapott e‑mailek az OLAF hierarchiája vagy személyzete részéről a munkavégzésre vagy az irodai eszközök elszállításának előkészítése céljából az irodájában való azonnali megjelenésére irányuló kérések voltak, amelyeket a fellebbező a betegszabadsága megszakítására vagy megszüntetésére irányuló kísérletnek tekintett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C egység vezetője 2020. augusztus 26‑án e‑mailt küldött a fellebbezőnek, amely az E ügyre vonatkozó végleges jelentés új tervezetét tartalmazta. Ebben az e-mailben a C egység vezetője egyrészt azt a kérdést tette fel a fellebbezőnek, hogy egyetért‑e a jelentés tartalmával, másrészt azt kérdezte tőle, hogy le tudná‑e folytatni az egyeztetést az Európai Szabadalmi Hivatallal (EPO). A fellebbező azt válaszolta, hogy még mindig betegszabadságon van. Egy második e‑mailben a C egység vezetője leszögezte, hogy az első e‑mailt azért küldte el, hogy a fellebbező visszatérése után azzal foglalkozzon. A fellebbező augusztus 28‑án válaszolt, és kifejtette, hogy szerinte a szóban forgó jelentések véglegesítéséhez nem szükséges megvárni a visszatérését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. augusztus 31‑én a C egység vezetője e‑mailt küldött a fellebbezőnek, amelyben kifejtette, hogy az érintett nyomozócsoport nagy leterheltségére tekintettel nem tudja a szóban forgó három ügyet más vezető nyomozónak kiosztani, és ezért arra számít, hogy a szabadságáról való visszatérését követően a fellebbező a megállapodásuknak megfelelően lezárja ezeket az ügyeket. Ugyanezen a napon két további e‑mailt küldött a fellebbezőnek, amelyek az F ügy lezárásáról szóló módosított jelentés tervezetét, illetve a G ügyet lezáró jelentés új tervezetét tartalmazták. Mindkét e‑mailben közölte, hogy a fellebbezőnek csak a betegszabadságról való visszatérése után kell foglalkoznia velük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. szeptember 6‑án azt válaszolta, hogy betegszabadságát meghosszabbították, és a szóban forgó ügyeket nélküle is le lehet zárni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. szeptember 7‑én az OLAF tartalomkezelő szoftverében elektronikusan aláírta a G ügyre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C egység vezetője 2020. szeptember 8‑án tájékoztatta a fellebbezőt arról, hogy a szóban forgó három ügyből kettőben új nyomozót nevezett ki. Ezen túlmenően tájékoztatta, hogy a harmadik ügy, a jelen indítvány 23. pontjában említett C ügy lezárása céljából a fellebbező nélkül megbeszélést tartanak. A C egység vezetője arra kérte a fellebbezőt, hogy amennyiben időközben visszatér a betegszabadságról, küldje meg neki az e harmadik ügyre vonatkozó hiányzó információkat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2020. szeptember 11‑én a C egység egyik munkatársától kapott egy e‑mailt, amelyben ez utóbbi gratulált neki a Törvényszék által tárgyalt ügyben elért győzelméhez. A fellebbező 2020. szeptember 17‑én ugyanattól a kollégától egy másik e‑mailt is kapott, amely a Törvényszék által hozott ítéletre mutató hiperlinket tartalmazott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A C egység vezetője 2020. szeptember 18‑án e‑mailt küldött a fellebbezőnek, amelyben jelezte, hogy látta a jelen indítvány 23. pontjában említett összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Emellett az e nyilatkozattal kapcsolatos döntés meghozatala céljából a szóban forgó összeférhetetlenségre vonatkozó további információkat kért. E kérésre a fellebbező szeptember 20‑án válaszolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. szeptember 25‑én a C egység vezetője e‑mailben tájékoztatta a fellebbezőt arról, hogy az összeférhetetlenségi helyzetet elfogadták, és hogy az utolsó folyamatban lévő ügye alól felmentették. Így megállapította, hogy a fellebbezőnek már nem volt ügye a C egységen belül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. október 28‑án a Bizottság HR.AMC.5 egységének vezetője feljegyzést küldött az említett intézmény orvosi szolgálata részére, amelyben kérte a fellebbezőre vonatkozó rokkantsági eljárás megindítását. E kérelmét arra alapította, hogy a 2017 novembere és 2020 októbere közötti időszakban, azaz három év alatt a fellebbező összesített betegszabadsága meghaladta a tizenkét hónapot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság 2020. december 4‑én határozatot fogadott el a fellebbező által benyújtott, a jelen indítvány 19. pontjában említett segítségnyújtási kérelem elutasításáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2021. február 28‑án a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be a segítségnyújtási kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. május 6‑án videokonferenciát szerveztek egyrészről a fellebbező, másrészről a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala (IDOC) és a HR.E.2 osztálya (fellebbezések és ügyek nyomon követése) között. 2021. május 10‑én a fellebbező megkapta a videokonferencia során előadott érveinek összefoglalóját. A fellebbező 2021. május 11‑én benyújtotta az ezen összefoglalóval kapcsolatos észrevételeit és megküldte az iratokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. május 21‑én Bizottság Emberi Erőforrások és Biztonság Főigazgatóságának főigazgatója elfogadta a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozatot, amellyel a fellebbező ügyét a rokkantsági bizottság elé utalta, és a személyzeti szabályzat II. melléklete 7. cikkének rendelkezései szerint egy orvost nevezett ki a Bizottság képviseletére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2021. május 31‑én a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozat ellen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság 2021. július 2‑i R/138/21. számú határozatában a fellebbező állításait alátámasztó bizonyítékkezdemények hiányában elutasította a segítségnyújtási kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben a fellebbező által benyújtott panaszt (a továbbiakban: a panaszt elutasító R/138/21 határozat). A hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság emellett elutasította az elszenvedett kár megtérítése iránti kérelmet is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság 2021. szeptember 30‑i R/301/21. számú határozatában elutasította a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozattal szemben a fellebbező által benyújtott panaszt (a továbbiakban: a panaszt elutasító R/301/21 határozat), megállapítva, hogy a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozat ellen a fellebbező által benyújtott panasz elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalánál 2021. október 19‑én benyújtott keresetlevelével XH az EUMSZ 270. cikk alapján keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, amelyben elsősorban a segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító, 2020. december 4‑i bizottsági határozatnak és az e tárgyban előterjesztett panaszt elutasító R/138/21. sz. határozatnak a megsemmisítését kérte. Másodsorban a fellebbező keresete a rokkantsági eljárás megindításáról szóló 2021. május 21‑i bizottsági határozatnak és az e tekintetben benyújtott panaszt elutasító R/301/21. sz. bizottsági határozatnak a megsemmisítésére irányult. A fellebbező keresetében azt is kérte, hogy Törvényszék kötelezze a Bizottságot 20 000 euró megfizetésére az állítólagosan elszenvedett nem vagyoni kár megtérítése címén, valamint a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítéletben az XH által előterjesztett keresetet teljes egészében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék elsősorban megállapította, hogy a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozat nem a Bizottság álláspontját véglegesen rögzítő aktus, hanem a rokkantsági eljárás végén meghozandó végleges határozat előkészítő aktusa. Ennélfogva, mivel e határozat nem minősül a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, a fellebbezőt hátrányosan érintő intézkedésnek, a megsemmisítés iránti keresetét mint elfogadhatatlant el kellett utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék másodsorban a segítségnyújtási kérelem elutasításáról szóló határozat megsemmisítése iránti kérelmet mint megalapozatlant elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszéknek négy jogalapot kellett elbírálnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap a személyzeti szabályzat 12a. és 24. cikkének, a gondoskodási kötelezettségnek, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 7. és 41. cikkének, valamint a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére hivatkozik. E jogalap első része azon elv megsértésén alapult, amely szerint az állítólagos sértettnek nem kell bizonyítania a zaklatás tényét. A második rész a fellebbező által benyújtott bizonyítékoknak, pontosabban az orvosi dokumentumoknak a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság általi figyelmen kívül hagyásán alapult. A harmadik rész azon alapult, hogy a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság kizárólag a zaklatást állítólagosan elkövető személy állításaira alapozta az értékelését, és megtagadta a felügyeleti és segítségnyújtási jogkörének gyakorlását. A negyedik rész a Charta 41. cikkének és a megfelelő ügyintézés elvének a meghallgatáshoz való jog megsértésével összefüggésben megvalósított megsértésén alapult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap a személyzeti szabályzat 12a., 24., 59. és 60. cikkének megsértésén alapult, és a fellebbező ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a betegszabadsága alatt olyan munkát vártak el tőle, amellyel lehetetlen célokat kellett volna teljesítenie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik jogalapban a fellebbező azt kifogásolta, hogy a rokkantsági eljárást olyan időpontban indították meg, amikor állítása szerint még nem telt le a betegszabadság előírt időtartama.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap a magánélethez és az egészséghez való jogának megsértésén alapult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék mindenekelőtt arra tekintettel, hogy a fellebbező a meghallgatáshoz való jogra nem hivatkozott a közigazgatási szerv előtt, mint elfogadhatatlant, továbbá mint mindenképpen megalapozatlant elutasította az első jogalap negyedik részét (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék megvizsgálta az első jogalap első részét, amely a személyzeti szabályzat 24. cikkében előírt, állítólagos zaklatáson alapuló segítségnyújtás iránti kérelem keretében történő bizonyításra vonatkozik. A megtámadott ítélet 78. pontjában a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy az adminisztráció, ha hozzá a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján az e szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtanak be, a segítségnyújtási kötelezettség alapján a szolgálat rendjével és nyugalmával összeegyeztethetetlen esemény esetén köteles a kellő határozottsággal fellépni. Emellett köteles a szükséges gyorsasággal és gondossággal reagálni a tények megállapítása és azokból a megfelelő következtetéseknek az ügy ismeretében való levonása érdekében. E célból elegendő, ha az intézménye védelmét igénylő tisztviselő bizonyítékkezdeménnyel szolgál annak a támadásnak a valódiságáról, amely őt állítása szerint érte. Ilyen körülmények esetén a szóban forgó intézmény feladata a megfelelő intézkedések meghozatala, így különösen a panasz alapjául szolgáló tényeknek a panaszossal folytatott együttműködésben történő megállapítására irányuló vizsgálat lefolytatása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 80. és 94. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy amennyiben a segítségnyújtás iránti kérelemben szereplő állítások lelki zaklatásra vonatkoznak, a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtójának kell e zaklatásra vonatkozóan a személyzeti szabályzat 12a. cikkének (3) bekezdésében szereplő meghatározás alapján bizonyítékkezdeményt szolgáltatnia. A Törvényszék a megtámadott ítélet 82–85. pontjában kifejezetten elutasította a fellebbezőnek a CN kontra Parlament ítéletre (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) alapított érvelését, hangsúlyozva az említett ítélet sajátos körülményeit, amelyekből kitűnt, hogy a Parlamentnek a CN által szolgáltatottakon kívül számos egyéb információ állt rendelkezésére, amelyeket a gondoskodási kötelezettség alapján figyelembe kellett volna vennie. Úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben a kinevezésre jogosult hatóság nem követett el jogban való tévedést, amikor megállapította, hogy a fellebbezőnek kell „szolgáltatnia a zaklatásra vonatkozó bizonyítékkezdemény meglétét megalapozó elemeket” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Törvényszék elutasította az első jogalap második és harmadik részét, valamint a lelki zaklatásra vonatkozó állítás alátámasztására benyújtott bizonyítékok elégséges voltára vonatkozó második és harmadik jogalapot. A megtámadott ítélet 94–129. pontjában a Törvényszék miután egyenként, majd összességükben megvizsgálta az egyes elemeket, megállapította, hogy „a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság tudomására hozott elemek nem voltak alkalmasak arra, hogy komoly kétségeket támasszanak a személyzeti szabályzat 12a. cikkében előírt feltételek teljesülését illetően, így a kinevezésre jogosult hatóság joggal vélte úgy, hogy a fellebbező nem szolgáltatott bizonyítékkezdeményt azon lelki zaklatás valódiságára, amelynek állítása szerint áldozata volt” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék indokolásában, mielőtt összességében értékelte volna a fellebbező által előadott tényeket, megvizsgálta azokat az érveket, amelyek egyrészt a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozaton, másrészt a fellebbezőnek a betegszabadsága idején történő munkavégzésre vonatkozó állítólagos kötelezettségén, harmadrészt a fellebbezőnek az irodai eszközeinek átköltöztetése céljából a munkahelyén való megjelenésére kötelezésén, negyedrészt a fellebbező által benyújtott orvosi bizonyítékoknak a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság állítólagos figyelmen kívül hagyásán, és ötödrészt a fellebbező egyik kollégája által a Törvényszék egyik ügyével kapcsolatban tanúsított állítólagosan helytelen magatartásán alapultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék, miután új és ezért elfogadhatatlan érvként elutasította a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozatra alapított első érvet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>), megvizsgálta a második érvet, amely a fellebbezőnek a betegszabadsága idején történő munkavégzésre vonatkozó állítólagos kötelezettségén alapult. A megtámadott ítélet 99–106. pontjában számba vette és elemezte a fellebbező betegszabadsága alatt küldött különböző levelek tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben hangsúlyozta, hogy a 2020. június 8‑i és 9‑i levelek nem tartalmaztak semmilyen munkavégzésére vonatkozó konkrét kérést, hogy a 2020. július 1‑jei e‑mailek olyan információkéréseket tartalmaztak, amelyek leszögezték, hogy a fellebbezőtől csak a betegszabadságról való visszatérése után várnak választ, és hogy e levelek megfogalmazása udvarias és tiszteletteljes hangnemű volt. Ami a 2020. június 23‑i kérelmet illeti, a Törvényszék megjegyezte, hogy ez a videokonferencián való részvételre irányuló kérelem a fellebbező betegszabadságról való visszatérésének eredetileg megjelölt időpontját követő napon érkezett, és hogy a C egység vezetője még nem tudott e szabadság meghosszabbításáról. A 2020. augusztus 26‑i és 31‑i kérelmek tekintetében a Törvényszék rámutatott, hogy a C egység vezetője egyértelművé tette, hogy a fellebbező csak a betegszabadságának lejárta után köteles a munkavégzésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezek fényében a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy még ha főszabály szerint nem is helyénvaló a betegszabadságon lévő köztisztviselőtől vagy alkalmazottól bizonyos konkrét feladatok elvégzését kérni, a jelen esetben „a C egység vezetőjének ilyen magatartása nem minősíthető lelki zaklatásnak” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 107. és 108. pontjában továbbá a Törvényszék megállapította, hogy kifogásolható volt a C egység vezetőjének azon kérelme, amellyel a fellebbezőt állítólagosan munkavégzésre és az iratokba való betekintésre kötelezte azután, hogy ez utóbbi nyilatkozott a G ügyre vonatkozó összeférhetetlenségéről, de ez a magatartás önmagában nem minősülhet lelki zaklatásnak. Egyrészt ugyanis a fellebbezőnek lehetősége volt arra, hogy ne tegyen eleget a C egység vezetője által megfogalmazott kérésének, másrészt az iratokból nem derül ki, hogy a C egység vezetője ragaszkodott volna a kért információk megismeréséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, a fellebbező azon érvét illetően, hogy a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóságnak gondoskodnia kellett volna a betegszabadsága idejére történő helyettesítéséről, a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy végül valamennyi ügy a fellebbező közreműködése nélkül zárult le, valamint arra, hogy mivel a fellebbező betegszabadsága eredetileg 2020. június 22‑én járt volna le, az adminisztráció nem láthatta előre annak 2020. október végéig történő folyamatos meghosszabbítását (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ebből arra következtetett, hogy a hatáskörrel rendelkező kinevezésre jogosult hatóság nem követett el mérlegelési hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy a vizsgált tények nem szolgáltak bizonyítékkezdeményül a lelki zaklatásra (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e fellebbező által hivatkozott egyéb egyéni magatartásformákat a Törvényszék sorban elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy azok nem jelentenek bizonyítékkezdeményt a lelki zaklatás vonatkozásában. A megtámadott ítélet 126. pontjában a Törvényszék a fellebbező azon érvét is elutasította, amely szerint a kifogásolt magatartások olyan egységes egészet alkotnak, amely lelki zaklatásnak minősül. A Törvényszék ezért a megtámadott ítélet 127. pontjában hangsúlyozta, hogy „az OLAF átszervezése és a fellebbező betegszabadságának egymást követő, és az érintett személyekkel előre nem közölt meghosszabbítása által jellemzett különleges körülmények között” és bizonyítékkezdemény hiányában a „fellebbező állítása nem elegendő ahhoz, hogy komoly kétségeket ébresszen azzal kapcsolatban, hogy az állítólagos zaklatók egyetlen kollektív zaklató magatartást valósítottak meg”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer a Törvényszék elutasította a magánélet tiszteletben tartásához való jog és az egészséghez való jog megsértésére alapított negyedik jogalapot (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül harmadsorban a Törvényszék elutasította a kártérítés és a bizonyításfelvétel iránt előterjesztett kérelmeket, és ennek következtében a keresetet is teljes egészében elutasította (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező a Bíróság Hivatalához 2024. január 29‑én benyújtott beadványával fellebbezést nyújtott be a megtámadott ítélet ellen, amelyben azt kérte, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a segítségnyújtási kérelem elutasításáról szóló R/138/21. sz. határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozatot és a panaszt elutasító R/301/21 határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">rendelje el a fellebbezőt ért kár megtérítését;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a jelen fellebbezés és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">amennyiben a megtámadott ítéletet nem lehet hatályon kívül helyezni, az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező többek között arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben „kizárólag a sértettet terhelő emelt szintű bizonyítási kötelezettséget” sugalmaz, holott a lelki zaklatás „nehezen megfogható és rendszerszintű” is lehet. A fellebbező a „kumulatív hatásra” és a „kontextusra”, valamint „az összes rendelkezésre álló információ megvizsgálására és a tisztviselők jólétének védelmére irányuló széleskörű kötelezettségre” hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt állítja, hogy a fellebbező a bizonyítás színvonalára vonatkozóan megfogalmazott homályos állításaival valójában azt kívánja elérni, hogy a Bíróság vizsgálja felül a Törvényszéknek a tényekre és bizonyítékokra vonatkozó értékelését, amire a Bíróság a fellebbezés keretében nem rendelkezik hatáskörrel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a bevezető részben említettem, a jelen indítvány a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokra történő emlékeztetést követően a személyzeti szabályzat 24. cikkén alapuló segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggő tényezők terjedelmére, majd azok jelen ügyben történő figyelembevételére összpontosít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lelki zaklatásra vonatkozó állítások eseteiben benyújtott segítségnyújtás iránti kérelmekkel kapcsolatos bizonyítékokról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben egy tisztviselő vagy egyéb alkalmazott úgy véli, hogy valamelyik felettese, kollégája vagy akár beosztottja olyan magatartást tanúsít vele szemben, amellyel megsérti a személyzeti szabályzat 12a. cikkének (1) bekezdésében előírt, a lelki vagy szexuális zaklatás bármely formájától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségét, az említett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a személyzeti szabályzat 24. cikke – amelynek célja az uniós tisztségviselők e tekintetben történő védelme – értelmében kérheti az intézmény segítségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Lelki zaklatásra vonatkozó állítások esetén a segítségnyújtási kötelezettség többek között magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy az adminisztráció alaposan, gyorsan és bizalmasan kezelve vizsgálja meg azt a segítségnyújtás iránti kérelmet, amelyben ilyen zaklatásra hivatkoznak, és tájékoztassa a kérelmezőt a panaszát követően tett intézkedésekről (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból elegendő, ha a kinevezésre jogosult hatóság védelmére hivatkozó tisztviselő vagy egyéb alkalmazott bizonyítékkezdeményt szolgáltat annak a magatartásnak a valóságtartalmáról, amelynek állítólag áldozatává vált.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek megfelelően az intézménytől nem várható el, hogy pusztán bizonyítékok nélküli vádak alapján igazgatási vizsgálatot folytasson le, viszont a felrótt tények tényleges megtörténtének, és terjedelmének megállapításához szükséges intézkedések meghatározása során az intézménynek gondoskodnia kell azon személyek jogainak védelméről is, akiket megneveztek a segítségnyújtás iránti kérelemben, és akikkel kapcsolatban vizsgálat indulhat (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amikor tehát, mint a jelen esetben, a segítségnyújtás iránti kérelemben szereplő állítások lelki zaklatásra vonatkoznak, a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtójának kell bizonyítékkezdeményt szolgáltatnia e zaklatásról az említett, a személyzeti szabályzat 12a. cikkének (3) bekezdésében szereplő meghatározásra figyelemmel, vagyis „bármely olyan helytelen magatartás[ról], amely egy időszak során ismétlődően vagy rendszeresen előfordul, és olyan magatartást, szóbeli vagy írott nyelvhasználatot, gesztusokat vagy más cselekvéseket tartalmaz, amelyek szándékosak, és alkalmasak arra, hogy [a kérelmező] személyiségét, méltóságát testi vagy lelki épségét aláássák (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>).”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió bíróságának a jelen ügyhöz hasonló segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító határozat jogszerűségét a különösen a segítségnyújtás iránti kérelmet benyújtó személy által az érintett intézménytudomására hozott információk fényében kell vizsgálnia (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azt jelentheti, hogy a hatóságok rendelkezésére álló egyéb információkat még akkor is figyelembe kell venni, ha azokat nem a segítségnyújtás iránti kérelmet benyújtó személy nyújtotta be. Így a fellebbező által hivatkozott CN kontra Parlament ügyben hozott ítéletben a Közszolgálati Törvényszék kimondta, hogy amennyiben az adminisztráció a fellebbező által szolgáltatottaktól eltérő információkkal rendelkezik, figyelembe kell vennie minden olyan tényezőt, amely a segítségnyújtás iránti kérelemre vonatkozó döntését meghatározhatja (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A segítségnyújtás iránti kérelem elutasítása ellen benyújtott fellebbezés keretében az Unió bíróságának tehát azt kell megvizsgálnia, hogy a segítségnyújtás iránti kérelemről szóló határozatát meghatározó valamennyi tényező fényében – függetlenül attól, hogy azok a kérelmezőtől származnak‑e vagy sem – az érintett intézmény mérlegelési hibát követett‑e el azáltal, hogy e kérelmet igazgatási vizsgálat megindítása nélkül utasította el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a lelki zaklatás meghatározásánál fogva különböző magatartásformák sorozatának eredménye lehet, amelyek önmagukban véve nem feltétlenül minősülnének lelki zaklatásnak, de amelyek összességükben és összefüggéseikben értékelve – többek között az időbeli halmozódásuk miatt – annak tekinthetők. Éppen ezért annak a kérdésnek a vizsgálata során, hogy valamely felperes által hivatkozott magatartások lelki zaklatást valósítanak‑e meg, e tényeket egyenként és összességükben, a személyi állomány egyik tagja által a személyi állomány másik tagjával szemben létrehozott általános munkakörnyezet részeként kell vizsgálni (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>). A releváns ténybeli összefüggések összességét is figyelembe kell venni, amely még akkor is magában foglalhat döntéseket (például az értékelő jelentéseket, valamely személy előléptetésének vagy áthelyezésének mellőzéséről szóló határozatokat), ha ezeket a döntéseket határidőn belül nem vitatták (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>). Egyébként ugyanez, az összes körülmény egyenként és összességében történő figyelembevételére irányuló logika érvényesül akkor is, amikor az intézmény a vizsgálat megindítását követően, vagy kártérítési kereset keretében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) határoz a lelki zaklatás fennállásáról (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a megtámadott ítéletből kitűnik, hogy a Törvényszék a fent említett elveknek megfelelően gondosan végezte el ezt az értékelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Indokolásában ugyanis a Törvényszék egyrészt figyelembe vette a fellebbező által hivatkozott egyes tényezőket, amelyek először is a rokkantsági eljárás megindításáról szóló határozatra, másodszor az fellebbezőnek a betegszabadsága idején történő munkavégzésre való kötelezésre, harmadszor a fellebbezőnek a betegszabadsága idején az irodai eszközei átköltöztetése céljából a munkahelyén való megjelenésére történő kötelezésre, negyedszer a fellebbező által benyújtott orvosi dokumentumoknak a kinevezésre jogosult hatóság általi figyelmen kívül hagyására, ötödször pedig a kollégák által tanúsított, a fellebbező szerint nem megfelelő magatartásra vonatkoznak (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>). Másrészt, a megtámadott ítélet 126–129. pontjában összességükben értékelte a fellebbező által előadott tényeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek megfelelően semmiképpen sem találom meggyőzőnek a fellebbező azon érvelését, amely szerint a Törvényszék megsértette a jelen ügyben alkalmazandó bizonyítási szabályokat, mivel nem vette figyelembe az összes rendelkezésre álló bizonyítékot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az háttérelemek terjedelméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a megtámadott ítéletben figyelembe vett körülményeket illeti, a Törvényszék lényegében a szervezeti egységen belüli információátadás hiányára hivatkozott. A megtámadott ítélet 105. és 114. pontjában ugyanis a Törvényszék megállapította, hogy a C egység vezetője, aki a vitatott e‑mailek némelyikét küldte a fellebbezőnek, nem tudott a betegszabadságának a meghosszabbításáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Felmerülhet tehát a kérdés, hogy a zaklatás miatt benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem vizsgálata során milyen teret kell adni az olyan háttérelemeknek, mint az adminisztráció rendellenességei vagy mulasztása – amennyiben a Törvényszék által a jelen ügyben megállapított információhiány ilyennek minősíthető.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt emlékeztetetek arra, hogy a tényértékelés – ami az elferdítést és a nyilvánvaló értékelési hibát kivéve kizárólag a Törvényszék hatáskörébe tartozik – kizárólag a Törvényszék hatáskörébe tartozik, magában foglalja a háttérelemek értékelését is. Az a kérdés ugyanis, hogy bizonyos típusú tények figyelembe vehetők‑e, illetve csak bizonyos mértékig vehetők figyelembe a lelki zaklatás értékelése során, véleményem szerint jogkérdést vet fel, ami fellebbezés keretében a Bíróság hatáskörébe tartozik (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően emlékeztetni kell arra, hogy a személyzeti szabályzat 12a. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „lelki zaklatás” meghatározása olyan folyamatra hivatkozik, amely szükségszerűen az időben jelenik meg, és ismétlődő vagy folyamatos cselekvést feltételez, amely „szándékos”, nem pedig „véletlenszerű”. Emellett a „lelki zaklatás” megállapításához az szükséges, hogy a magatartások, szóbeli vagy írott nyelvhasználat, gesztusok vagy más cselekvések megsértsék valamely személy személyiségét, méltóságát, testi vagy lelki épségét (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>).Ezzel szemben nem szükséges, hogy e magatartás, szóbeli vagy írott nyelvhasználat, gesztusok vagy más cselekvések azzal a szándékkal valósuljanak meg, hogy más személy személyiségét, méltóságát, testi vagy lelki épségét sértsék. Másként fogalmazva a személyzeti szabályzat 12a. cikkének (3) bekezdése értelmében vett lelki zaklatás megvalósulhat anélkül is, hogy a zaklatónak szándékában állt volna az áldozatot lejáratni, vagy annak munkakörülményeit rontani. Elegendő az is, hogy szándékosan megvalósított cselekvései objektíve ilyen következményekkel járnak. A személyzeti szabályzat 12a. cikkének (3) bekezdésében használt „szándékos” kifejezést ezért nem lehet úgy értelmezni, hogy a magatartás lelki zaklatásként történő minősítéséhez bizonyítani kell az ártó szándékot (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E meghatározásból tehát az következik, hogy a lelki zaklatás visszaélésszerű magatartásokra, tehát egyéni magatartásokra vonatkozik, és nem az intézmény hiányosságaira vagy esetleges működési zavaraira.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett ezek az egyéni magatartások és viselkedések egy olyan összefüggés részét képezik, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, és amely az esettől függően eltérő hatást fejthet ki a lelki zaklatás helyzetének jellemzése során. A zaklatás ugyanis összetett probléma (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>), amely több endogén (az érintett személyekhez kapcsolódó) és exogén (a munkahelyi környezethez kapcsolódó) tényező eredménye lehet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben – anélkül, hogy azt állítanám, hogy ez minden lehetséges esetre teljes egészében vonatkozik – úgy vélem, hogy különbséget lehet tenni egyrészt az összefüggés azon elemei között, amelyeket az állítólagos zaklató magatartása hoz létre, és amelyek neki tulajdoníthatók, másrészt azok között, amelyek nem rajta múlnak, és amelyek nem tulajdoníthatók neki (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamely szervezeti egység vezetője például személyiségével, erőszakos vezetési stílusával vagy visszaélésszerű szervezeti döntéseivel „zaklató”, mérgező környezetet teremthet az osztályán belül (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>), és ebben az esetben az így létrehozott környezet nem használható fel egyéni magatartásának igazolására. Következésképpen nem zárható ki elvi alapon, hogy bizonyos körülmények között a személyzeti szabályzat 24. cikkén alapuló segítségnyújtás iránti kérelem keretében az ilyen háttérelem hozzájárulhat a lelki zaklatás megállapításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az olyan exogén, a szervezeti egység vezetőjének fel nem róható ténybeli háttérelemek, mint az osztályon belüli betegszabadság vagy átszervezés miatti szervezési nehézségek, vagy igazgatási rendellenességek, bár az egyéni magatartás értékelése szempontjából releváns elemeket képezhetnek, mivel megvilágítják azt, nem minősülnek azonban eleve az egyéni magatartásra vonatkozó, és mint ilyenek, a lelki zaklatás fogalmába tartozó elemeknek. Így egy osztály átszervezése (amely exogén, az intézmény mérlegelési jogkörébe tartozó tényező (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)) fényt deríthet a szervezeti egység vezetőjének a szervezeti egysége valamely tagjával szemben tanúsított „zaklató” egyéni magatartására (ami például olyan magatartásokból vagy viselkedésből áll, amelyek összességükben lelki zaklatásnak minősülnek), még akkor is, ha ez az átszervezés önmagában nem eleme a zaklató magatartás megállapításának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a személyzeti szabályzat 24. cikkében szereplő segítségnyújtási kötelezettség célja az Unió köztisztviselőinek védelme, és ez alapján az intézmények kötelesek védelmet nyújtani a tisztviselőknek és az alkalmazottaknak a harmadik személyek részéről ellenük irányuló cselekedetek esetén, azonban e kötelezettség nem vonatkozik a tisztviselőnek az intézmény saját aktusaival szembeni védelmére, amelyek felülvizsgálata a személyzeti szabályzat más rendelkezéseinek hatálya alá tartozik (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>). Ezzel összefüggésben el kell kerülni, hogy a lelki zaklatás ürügyén valójában például a rossz munkakörülményeket kifogásolják (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>). Úgy tűnik tehát, hogy az ilyen segítségnyújtási kötelezettségnek önmagában nincs hatása az intézményi hiányosságok vagy működési zavarok orvoslására, amelyek a szóban forgó egyéni magatartáson kívül esnek. Hozzátenném, hogy nem kizárt minden esetben a jogorvoslat ezen exogén rendellenességek vonatkozásában, mivel amennyiben ezek kárt okoznak, a megfelelő jogorvoslat a kártérítési keresetből állhat, feltéve, hogy a feltételek teljesülnek (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből véleményem szerint az következik, hogy a személyzeti szabályzat 24. cikkén alapuló segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben az állítólagos zaklatónak fel nem róható intézményi vagy igazgatási rendellenesség olyan háttérelemet jelent, amelynek terjedelmét eseti alapon kell értékelni, és amely többé–kevésbé fontos szerepet játszhat a Törvényszék azon értékelésében, hogy a szóban forgó egyéni magatartás visszaélésszerű volt‑e vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyre történő alkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítéletben a Törvényszék különböző tényezők alapján úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó egyéni magatartások nem jelentenek elegendő bizonyítékkezdeményt a lelki zaklatás fennállására. Ami konkrétan a fellebbezőnek a betegszabadsága alatt e‑mailben küldött kéréseket illeti, a Törvényszék figyelembe vette a különböző érintett személyek (többek között a C egység vezetője) és a fellebbező közötti levélváltások tartalmát. Megjegyezte, hogy ebből különösen az derült ki, hogy választ a fellebbezőtől csak a betegszabadságról való visszatérését követően vártak. A Törvényszék figyelembe vette e levélváltás hangnemét is, amely „udvarias és tiszteletteljes” volt. A Törvényszék továbbá megállapította, hogy a C egység vezetője nem tudott a fellebbező betegszabadságának meghosszabbításáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Pontosabban, a Törvényszék ez utóbbi megállapítását illetően, amely a C egység vezetője részére nyújtott tájékoztatás hiányára vonatkozik, megjegyzem, hogy ezt a fellebbező vitatja. Ez utóbbi ugyanis azt állítja, hogy közölte ezt az információt a C egység vezetőjével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből és az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből az következik, hogy kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. A tények értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítésének esetét kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet – mint ilyet – fellebbezés keretében a Bíróságnak kell megvizsgálnia (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amennyiben a fellebbező e tekintetben a tények elferdítésére hivatkozik, úgy vélem, hogy ezt az érvelést el kell utasítani azon e‑mailek alapján, amelyekre hivatkozik annak állítása érdekében, hogy tájékoztatta a C egység vezetőjét betegszabadságának meghosszabbításáról. A 2020. június 2‑án és június 30‑án kelt e‑mailek ugyanis az A egység tagjainak szóltak, a fellebbező által a C egység vezetőjének címzett egyéb e‑mailek pedig, amelyekben jelezte, hogy még mindig betegszabadságon van (amelyek közül az egyik az első hosszabbítást követő napon kelt), egyáltalán nem bizonyítják, hogy e tényről a címzettnek ezen a napon tudomása lett volna. Az sem derül ki, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte volna a C egység vezetőjének 2020. augusztus 31‑i elektronikus levelét, amelyben kijelentette, hogy nem tudja, mennyi ideig volt betegszabadságon a fellebbező.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás elferdítése nélkül állapította meg tehát a Törvényszék a megtámadott ítélet 105. pontjában, hogy „a 2020. június 23‑i e‑mailt olyan időpontban küldték el, amely a fellebbező betegszabadságának eredetileg tervezett befejezését követő napnak, azaz a hivatalba való visszatérése előrelátható időpontjának felel meg. Ezenkívül több e‑mailből, különösen egy 2020. augusztus 31‑én kelt e‑mailből kiderült, hogy a C egység vezetője nem tudott a betegszabadság meghosszabbításáról, mivel nem volt a fellebbező közvetlen felettese. E levelében ugyanis a C egység vezetője kifejtette, hogy csak az egyes egymást követő hosszabbítások után tudta megállapítani a fellebbező betegszabadságának időtartamát, mivel nem tartozott ez utóbbi beosztás szerinti egységéhez, és nem volt hozzáférése annak a Sysper 2‑ben található aktájához. Az ügy irataiból egyébként kitűnik, hogy a fellebbező ténylegesen tájékoztatta az osztályvezetőjét ezekről az egymást követő meghosszabbításokról. Ezzel szemben a C egység vezetője nem tartozott az említett e‑mailek címzettjei közé".</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az érvelésnek ebben a szakaszában kételyeimnek kell hangot adnom a fellebbező érvelésének lényegét illetően. Emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ez az EUMSZ 256. cikkből és az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből, valamint a 168. cikk (1) bekezdésének d) pontjából és a 169. cikk (2) bekezdéséből következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt részeit és az e kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket, ellenkező esetben a fellebbezés, illetve az érintett jogalap elfogadhatatlan (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben felmerül a kérdés, hogy – különös tekintettel a kontradiktórius eljárás elvére – a fellebbező állítása kellően egyértelmű‑e arra vonatkozóan, hogy a C egység vezetője részére adott tájékoztatásnak a Törvényszék által a megtámadott ítélet 105. pontjában megállapított elmulasztása, rendellenességnek, vagy legalábbis olyan háttérelemnek minősül, amelynek „kumulatív hatását” nem vették kellően figyelembe, és egyértelműen előadja‑e elő az ebből az érvelésből levont következtetéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre úgy vélem, hogy a Törvényszék – figyelembe véve azt a tényt, hogy a C egység vezetője nem tudott e betegszabadság meghosszabbításáról – az ügy összes releváns tényezőjének fényében értékelte a kifogásolt magatartást. Úgy vélem, hogy a Törvényszék a rendelkezésére álló különböző elemeknek külön–külön és összességükben is azt a bizonyító erőt tulajdonította, amely a jelen indítvány 76–86. pontjában említett, az ügyben alkalmazandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően megilleti őket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a véleményem szerint a fellebbező e tekintetben felhozott érvelését, amennyiben az elfogadható, el kell utasítani. Ami azt a kérdést illeti, hogy a betegszabadság meghosszabbítására vonatkozó tájékoztatás hiánya olyan igazgatási rendellenességnek minősülhet‑e, amely nem megfelelő egyéni magatartáshoz vezetett, ez az érintett intézmény felelősségét kérdőjelezi meg, és ezért úgy tűnik számomra, hogy túlmutat a jelen jogvita tárgyán, amely egy segítségnyújtás iránti kérelem elutasításának megsemmisítése iránti keresetre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróságnak a meghozandó ítéletében értékelnie kell a különböző felhozott jogalapokat. Azon kérdést illetően, amellyel a jelen indítvány foglalkozik, a fentiekre tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 24. cikkén alapuló segítségnyújtás iránti kérelemmel összefüggésben az állítólagos zaklatónak fel nem róható intézményi vagy igazgatási rendellenesség olyan háttérelemet képez, amelynek terjedelmét a Törvényszéknek – amint azt a jelen ügyben megtette – eseti alapon kell értékelnie. Az a kérdés, hogy a C egység vezetője részére adott tájékoztatás hiánya olyan adminisztratív hibára vezethető‑e vissza, amelyért az érintett intézmény felelős, véleményem szerint túlmutat a jelen fellebbezés tárgyán.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 56–75. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) 2015. március 26‑i ítélet (F‑26/14, a továbbiakban: KN/Parlament ítélet, EU:F:2015:22).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 85. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 128. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 97. és 98. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 106. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 109. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 111. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Lásd a megtámadott ítélet 132–150. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 152–158. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lásd: 2019. december 19‑i ZQ kontra Bizottság ítélet (T‑647/18, a továbbiakban: ZQ kontra Bizottság ítélet, EU:T:2019:884, 56. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd: 1989. január 26‑i Koutchoumoff kontra Bizottság ítélet (224/87, EU:C:1989:38, 15. pont); ZQ kontra Bizottság ítélet (58. pont); 2022. október 19‑i JS kontra ESZT ítélet (T‑271/20, EU:T:2022:652, 144. pont); 2023. december 7‑i HV és HW kontra ECDC ítélet (C‑615/22 P, EU:C:2023:961, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd: ZQ kontra Bizottság ítélet (59. pont); 2023. december 7‑i HV és HW/ECDC ítélet (C‑615/22 P, EU:C:2023:961, 46. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) ZQ kontra Bizottság ítélet (60. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) CN kontra Parlament ítélet (52–57. pont). Ebben az ügyben, az adminisztráció rendelkezésére álló bizonyítékok – nevezetesen a felperes által a munkahelyi zaklatással foglalkozó tanácsadó bizottsághoz benyújtott panasz, amely részletes leírást tartalmaz a szóban forgó parlamenti képviselő viselkedéséről, a parlamenti orvos és pszichológus által adott magyarázatok, a felperes munkabeszüntetése és az ezzel kapcsolatos magyarázat, a felperes lemondása és annak indokai, vagy pedig az a tény, hogy egy másik személy e parlamenti képviselő ellen egy másik zaklatás miatti segítségnyújtási kérelmet nyújtott be – ellenére a segítségnyújtási kérelmet elutasították, amit a Közszolgálati Törvényszék többek között a gondoskodási kötelezettség alapján bírált el.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: 2022. április 6‑i KU kontra EKSZ ítélet (T‑425/20, EU:T:2022:224, 63. és 64. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: 2013. szeptember 16‑i Faita kontra EGSZB ítélet (F‑92/11, EU:F:2013:130, 57. pont); 2020. december 9‑i GV kontra Bizottság (T‑705/19, EU:T:2020:590, 44. és 46. pont) ítéletet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2018. július 13‑i SQ KONTRA EBB ítélet (T‑377/17, EU:T:2018:478, 94. pont); 2020. május 28‑i Cerafogli kontra EKB ítélet (T‑483/16 RENV, EU:T:2020:225, 396–399. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd: 2024. július 17‑i Montanari kontra EUCAP Sahel Niger ítéletén hozott ítéletet (T‑371/22, EU:T:2024:494, 135. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd: a megtámadott ítélet 97–125. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Saugmandsgaard Øe főtanácsnoknak a HF kontra Parlament ügyre vonatkozó indítványa (C‑570/18 P, EU:C:2020:44, 105. pont). A Bíróság az ott megtámadott ítéletet egy másik jogalap (a meghallgatáshoz való jog megsértése) alapján téves jogalkalmazás miatt hatályon kívül helyezte, és ezért nem határozott a háttérelemek figyelembevételéről (2020. június 25‑i HF kontra Parlament ítélet, C‑570/18 P, EU:C:2020:490).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd: 2022. június 2‑i EM kontra Parlament ítélet (C‑299/21 P, EU:C:2022:429, 102. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd: 2020. január 30‑i PV kontra Bizottság ítélet (T‑786/16 és T‑224/18, EU:T:2020:17, 145. és 146. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Ez az összetettség a szóhasználatban is tükröződik, amely esetenként és országonként eltérő. A munkahelyi zaklatás összehasonlító megközelítése tekintetében lásd: Comparative Labor Law &amp; Policy Journal, 32. kötet, 1. sz., 2010.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Saugmandsgaard Øe főtanácsnoknak a HF kontra Parlament ügyre vonatkozó indítványa (C‑570/18 P, EU:C:2020:44, 109. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) A „vezetői lelki zaklatás” és az „intézményi lelki zaklatás” fogalmáról lásd: Carillon, A., „Le harcèlement moral managérial et le harcèlement moral institutionnel”, La Semaine juridique – Social (JCP S), LexisNexis, Párizs, 30-34. sz., 2022. augusztus 2., 1208. Lásd még: a Cour de cassation, chambre criminelle (semmítőszék, bűntetti tanács) 2025. január 21‑i ítélete, 22-87.145. sz. fellebbezés (FR:CCASS:2025:CR00003), Tarabeux főtanácsnok indítványát követően, és a France Telecom igazgatóinak intézményi lelki zaklatás miatt történő elmarasztalását véglegesen megállapító ítélet. Ez az ügy, amely nagyban különbözik a jelen ügytől, egy új humánerőforrás‑gazdálkodási politika bevezetésére vonatkozott, amely három év alatt a vállalat 110 000 közalkalmazottja és alkalmazottja közül 22 000‑nek a távozásához vezetett, ami destabilizálta az egész személyzetet, szorongásos légkört teremtett, és számos munkabeszüntetést, öngyilkossági kísérletet és öngyilkosságot okozott.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd: 2018. július 13‑i SQ kontra EBB ítélet (T‑377/17, EU:T:2018:478, 105. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd: 1997. január 29‑i Adriaenssens és társai kontra Bizottság ítélet (T‑7/94, EU:T:1997:7, 24. pont); 2018. július 13‑i Curto kontra Parlament ítélet (T‑275/17, EU:T:2018:479, 111. pont). Lásd még: Lévi, L., Rodrigues, S. és társai, „Fonction publique de l'Union européenne”, Répertoire de droit européen, Dalloz, Párizs, 2019. október, 87. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Lásd e tekintetben: Van Raepenbusch, S., „Le juge face au harcèlement moral dans le cadre du contentieux de la fonction publique européenne”, Cahiers de droit européen, 46. kötet, 1–2. sz., 2010., 121. o., spec. 3. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd: Norkus főtanácsnoknak a Colombani kontra EKSZ (Passzív vagy kollektív zaklatás) ügyre vonatkozó indítványa (C‑343/23 P, EU:C:2025:268, 43. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Lásd például: 2024. április 25‑i NS kontra Parlament ítélet (C‑218/23 P, EU:C:2024:358, 58. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Lásd: 2019. április 4‑i OZ kontra EBB ítélet (C‑558/17 P, EU:C:2019:289, 33. pont); 2024. január 11‑i Planistat Europe és Charlot kontra Bizottság ítélet (C‑363/22 P, EU:C:2024:20, 40. pont).</p>
</body>
</html>
