EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.4.21.
COM(2026) 166 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról és alkalmazásáról
2025. január 1. – december 31.
Tartalomjegyzék
1.Bevezetés
2.Intézményi keret
3.Panaszkezelés és vitarendezés
3.1.
Panaszkezelés
3.2.
Vitarendezés
4.Ágazati végrehajtás
4.1.
Áruk kereskedelme
4.2.
Szolgáltatások és beruházások, digitális kereskedelem, kis- és középvállalkozások
4.3.
Szellemitulajdon-jogok
4.4.
Egyenlő versenyfeltételek
4.5.
Energiapolitika
4.6.
Közlekedés
4.7.
Halászat
4.8.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása
4.9.
Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
4.10.
Az Egyesült Királyság társulása bizonyos uniós programokhoz
4.11.
Egyéb területek
5.Az Egyesült Királyság jogszabályainak változása
6.Következtetések
1. melléklet: A kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott közös szervek és egyéb struktúrák ülései
2. melléklet: A kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanács és bizottságok által elfogadott határozatok, ajánlások és nyilatkozatok
3. melléklet: Az egyetértési megállapodásban elfogadott, a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összefüggő fellépések végrehajtásának áttekintése
1.Bevezetés
Az Európai Unió (EU) és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (Egyesült Királyság) 2025-ben jelentős előrelépést tett kapcsolataik terén azáltal, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése óta megtartotta az első kétoldalú csúcstalálkozót. A 2025. május 19-i londoni csúcstalálkozón a felek megújították az együttműködés iránti elkötelezettségüket. A vezetők üdvözölték az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi partnerségről szóló megállapodást, és megállapodtak abban, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás – beleértve a Windsori Keretmegállapodást – és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) alapján új stratégiai partnerséget hoznak létre.
A megerősített kétoldalú együttműködés megújított menetrendje – azaz az egyetértési megállapodás – tükrözi az e megállapodások teljes körű, időben történő és pontos végrehajtása iránti közös elkötelezettséget. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás tekintetében az egyetértési megállapodás intézkedéseket vázol fel az együttműködés fokozására, beleértve a halászati vizekhez való teljes körű kölcsönös hozzáférés 2038. június 30-ig történő biztosítását, az energetikai együttműködés kiterjesztését, az egészségbiztonság területén folytatott együttműködés megerősítését, a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolásának előmozdítását, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó egyes szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtását, az igazságügyi, bűnüldözési és versenypolitikai együttműködés megerősítését, valamint az Egyesült Királyság Erasmus+ programhoz való társulását.
2025 végéig jelentős előrelépések történtek az egyetértési megállapodás végrehajtása terén. Elvi megállapodás született az Egyesült Királyságnak az Erasmus+ programban való részvételéről, és lezárultak az Egyesült Királyságnak az EU belső villamosenergia-piacán való lehetséges részvételéről folytatott tájékozódó megbeszélések, előkészítve az utat a 2026-os továbblépéshez.
Folytatódott az együttműködés számos olyan kezdeményezéssel kapcsolatban is, amelyek nem tartoznak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá. Idetartoztak a közös egészségügyi és növényegészségügyi térségről és az ifjúság tapasztalatszerzését elősegítő programról szóló megállapodásokra irányuló tárgyalások, valamint az irreguláris migrációval kapcsolatos együttműködés, beleértve annak külső dimenzióját is. Mindkét fél kötelezettséget vállalt továbbá a hatékony határigazgatásra vonatkozó információk cseréjére, valamint technikai jellegű szabályozási párbeszéd folytatására az energetikai technológiákról, a kábítószerekkel kapcsolatos kockázatokról és fenyegetésekről.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról és alkalmazásáról szóló ötödik, a 2021. április 29-i (EU) 2021/689 tanácsi határozat
2. cikkének (4) bekezdésében előírt jelentés a 2025-ben bekövetkezett legfontosabb fejleményeket ismerteti. Kiterjed az intézményi keret működésére (2. szakasz), a panaszkezelésre és a vitarendezésre (3. szakasz), valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás különféle területein elért eredményekre, naprakész információkat szolgáltatva az egyetértési megállapodásban elfogadott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban (4. szakasz). A jelentés rávilágít továbbá az Egyesült Királyságban bekövetkezett azon jogalkotási fejleményekre, amelyek hatással vannak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtására (5. szakasz).
2.Intézményi keret
Ez a szakasz felvázolja azoknak a közös szerveknek és struktúráknak a legfontosabb tevékenységeit és fejleményeit, amelyeket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében a megállapodás végrehajtásának nyomon követése és megkönnyítése érdekében hoztak létre. Az ülések teljes körű felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke alapján létrehozott bizottságok az év során rendszeresen üléseztek. Ezek az ülések lehetővé tették a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások terén elért eredmények strukturált felülvizsgálatát, és platformot biztosítottak a különféle végrehajtási kérdésekkel – többek között a jövőbeli szabályozási fejleményekkel – kapcsolatos technikai eszmecserékhez. Számos határozatot és ajánlást fogadtak el, amelyeket a 2. melléklet ismertet. Adott esetben a szakbizottságok üléseit a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 9. cikke alapján létrehozott munkacsoportok ülései előzték meg.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 11. cikke alapján létrehozott EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés két alkalommal ülésezett: március 17-én és 18-án Brüsszelben, valamint november 17-én és 18-án Londonban. Ezek az ülések a kül- és biztonságpolitikára, az éghajlat- és energiapolitikára, a munkavállalók jogaira, a kulturális cserékre, a mesterséges intelligenciára, az adatokra és a digitális együttműködésre, a fiatalok lehetőségeire, a kereskedelemre, a vámokra, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre, valamint a pénzügyi szolgáltatások terén folytatott szabályozási együttműködésre összpontosítottak. A márciusi ülést követően a parlamenti partnerségi közgyűlés ajánlást adott ki a partnerségi tanácsnak az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megerősítéséről a május 19-i csúcstalálkozó előtt, a novemberi ülést követően pedig a biztonságról, a kereskedelemről és a globális kihívásokról adott ki ajánlást.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 13. cikke alapján létrehozott és a civil társadalmi szervezetek képviselőiből álló uniós belső tanácsadó csoport több alkalommal is ülésezett 2025 folyamán. A csoport a június 13-i ülésén megvitatta a csúcstalálkozó eredményeit. E megbeszélés eredményeként együttes nyilatkozatot adtak ki, amelyet az Egyesült Királyság belső tanácsadó csoportjával közösen annak június 23-i londoni ülésén fogadtak el, és amely az egyetértési megállapodásban meghatározott intézkedések mielőbbi végrehajtására szólít fel. A csoport szeptember 16-i ülésén a Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a belső tanácsadó csoportnak az egyetértési megállapodás végrehajtásáról.
Június 24-én, Londonban negyedik alkalommal került sor a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 14. cikke alapján létrehozott civil társadalmi fórumra, amelynek célja, hogy megkönnyítse a megállapodás kereskedelemre, közlekedésre, halászatra és egyéb megállapodásokra vonatkozó második részének végrehajtásáról folytatott párbeszédet. A korábbi évekhez hasonlóan a fórum középpontjában az áruk és szolgáltatások kereskedelmével, az energia- és éghajlatpolitikával, az egyenlő versenyfeltételekkel, a fenntarthatósággal és a szabályozási együttműködéssel kapcsolatos végrehajtási kérdések álltak. A legtöbb résztvevő üdvözölte, hogy a május 19-i csúcstalálkozó nyomán új lendületet kaptak a kapcsolatok, és reményüket fejezték ki, hogy ez a dinamika folytatódni fog.
A partnerségi tanács 2026. február 2-án tartott ülést.
3.Panaszkezelés és vitarendezés
Ez a szakasz az uniós érdekelt felek panaszainak kezelésére, a viták rendezésére és a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtására létrehozott mechanizmusok munkáját foglalja össze.
3.1.Panaszkezelés
2025-ben hat panaszt nyújtottak be azon eszközökön keresztül, amelyeket a Bizottság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében hozott létre
. Csak két panasz vonatkozott a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtására. A fennmaradó négy beadvány a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatályán kívül eső kérdésekre vonatkozott, és a Bizottság ennek megfelelően foglalkozott velük.
3.2.Vitarendezés
2025. április 28-án lezárult az EU által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 739. cikke alapján 2024. október 25-én indított, az Egyesült Királyság arra irányuló határozatával kapcsolatos választottbírósági eljárás, hogy 2024. március 26-tól megtiltja a kis homokiangolna halászatát a vizein.
Ítéletében a választottbíróság megállapította, hogy a kis homokiangolnaangol vizeken folytatott halászatára vonatkozó tilalom összeegyeztethetetlen az Egyesült Királyság azon kötelezettségeivel, amelyek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 496. cikkének a 494. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből erednek. A választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság az intézkedés elfogadásakor nem tartotta tiszteletben az arányosság elvét. Megállapította továbbá, hogy ennek eredményeként az Egyesült Királyság elmulasztotta azon kötelezettségének teljesítését, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 38. melléklete 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban teljes körű hozzáférést biztosítson vizeihez a kis homokiangolna halászata céljából. Az ítélet előírta az Egyesült Királyság számára, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek.
Az Egyesült Királyság ezt követően frissített tudományos elemek és hatásvizsgálatok beillesztésével módosította értékelését, és új határozatot hozott a kis homokiangolna halászatának tilalmáról az angol vizekben. 2025. június 25-én értesítette az EU-t azokról az intézkedésekről, amelyeket az ítéletnek való megfelelés érdekében hozott. A Bizottság az ítélet fényében elvégezte ezeknek az információknak az értékelését, és megfelelőségi felülvizsgálat kérelmezése ellen foglalt állást.
Ami a nyílt és tisztességes versenyt és a fenntartható fejlődést szolgáló egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos vitákkal foglalkozó szakértői testületet illeti, a Bizottság 2026. február 23-án a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 409. cikke alapján tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el azon személyek jegyzékének létrehozásáról, akik hajlandók és képesek e szakértői testület tagjaként szolgálni.
4.Ágazati végrehajtás
Ez a szakasz a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó szakpolitikai területeken elért eredményeket, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó, az egyetértési megállapodásban elfogadott intézkedések végrehajtása terén elért eredményeket ismerteti. Bemutatja továbbá az áruknak és szolgáltatásoknak az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalmára vonatkozó adatokat.
4.1.Áruk kereskedelme
Összességében a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott, kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések hatékonyak voltak, és jól működtek.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. cikkével összhangban az EU és az Egyesült Királyság behozatali statisztikákat cserélt egymással. Ezek azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságba irányuló uniós kivitel mintegy 39,5 %-a és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal 48,5 %-a volt jogosult a kereskedelmi megállapodás szerinti kedvezményes elbánásra. A fennmaradó kereskedelmi forgalom olyan tarifacsoportokat érintett, amelyek a legnagyobb kedvezményes elbánás alapján már egyébként is vámmentesek voltak.
A kedvezmény kihasználtsági aránya továbbra is magas, és hasonló az előző évihez: az Egyesült Királyságba exportált, kedvezményre jogosult uniós áruk 88 %-a és az Egyesült Királyságból importált, kedvezményre jogosult áruk 83,2 %-a esetében vették igénybe a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kedvezményeket. Ezek az arányok összhangban vannak az EU-val szabadkereskedelmi megállapodást kötött más partnerek esetében megfigyelt mértékekkel.
Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az EU és az Egyesült Királyság közötti áruforgalom
2025. évi alakulásáról.
Az EU lényeges mértékű, 188 milliárd EUR összegű áruforgalmi többletet könyvelt el az Egyesült Királysággal szemben. Az EU 346 milliárd EUR értékben exportált árukat az Egyesült Királyságba, ami 2024-hez képest 0,8 %-os növekedést jelent. Az Egyesült Királyságból származó árubehozatal 159 milliárd EUR-t tett ki, ami 2024-hez képest 3,1 %-os csökkenést jelent.
Az Egyesült Királyságba irányuló uniós kivitel a következő ágazatokban nőtt a legerőteljesebben: élelmiszerek, italok és dohány (+3,5 %), nyersanyagok (+3,3 %), valamint vegyi anyagok és kapcsolódó termékek (+3,3 %). Az ásványi üzemanyagok kategóriája volt az egyetlen exportkategória, amelyben csökkenés volt tapasztalható (–2,5 %). A behozatali oldalon nőtt az élelmiszerek, az italok és a dohány (+3,8 %), valamint a nyersanyagok (+4,1 %) behozatala, míg a fennmaradó árukategóriák esetében a behozatal csökkent. A legnagyobb csökkenés az ásványi üzemanyagok terén volt megfigyelhető (–14,2 %). Összességében ezek a fejlemények rávilágítanak a kereskedelem dinamikájának ágazatok közötti eltéréseire; az energiával kapcsolatos termékek tovább zsugorodtak, míg az élelmiszerek, az italok, a dohány és a nyersanyagok fenntartották a mérsékelt ütemű növekedést.
Más nem uniós országokhoz viszonyítva az EU és az Egyesült Királyság közötti árukereskedelem kevésbé volt dinamikus. 2025-ben a más nem uniós országokba irányuló uniós kivitel 2024-hez képest 2,4 %-kal, míg a más nem uniós országokból származó uniós behozatal 2,9 %-kal nőtt. 2025-ben az Egyesült Királysággal való teljes árukereskedelem az EU nemzetközi partnerekkel folytatott teljes kereskedelmének 9,8 %-át tette ki, szemben a 2024. évi 10,1 %-kal. Az Egyesült Királyság az Egyesült Államok (20,9 %) után továbbra is az uniós kivitel második legnagyobb célállomása maradt, és a teljes uniós árukivitel 13,1 %-át fogadta, szemben a 2024. évi 13,3 %-kal. Ami a behozatalt illeti, az EU árubehozatalának 6,3 %-a származott az Egyesült Királyságból, ami csökkenést jelent a 2024. évi 6,7 %-hoz képest; ezzel Kína (22,3 %) és az Egyesült Államok (14,1 %) után a harmadik helyen áll. Ezek az adatok megerősítik, hogy tovább folytatódik a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló korábbi éves bizottsági jelentésekben feltárt azon tendencia, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése óta a más nem uniós partnerekkel folytatott árukereskedelem gyorsabban bővült, mint az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem.
Ha azt vizsgáljuk, hogyan alakult az áruk kereskedelme a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2021. évi hatálybalépése óta, megállapítható, hogy az Egyesült Királyságba irányuló uniós kivitel egyenletes növekedést mutat. 2025-ben a kivitel a 2021. évi 282 milliárd EUR-ról 346 milliárd EUR-ra, 23 %-kal nőtt. A legerőteljesebb éves növekedés 2021 és 2022 között következett be, ami a Covid19 hatásaiból való kilábalást tükrözi. Ezzel szemben az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal ingadozóbb pályát követett: a 2021. évi 147 milliárd EUR-ról 2022-ben meredeken, 216 milliárd EUR-ra nőtt – ami szintén a világjárvány utáni korrekciót tükrözi –, majd 2025-ben folyamatosan 159 milliárd EUR-ra csökkent. A kivitel és a behozatal közötti ezen eltérés arra utal, hogy az EU gazdasága eredményesen alkalmazkodott az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem azon új feltételeihez, amelyek az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépését követően kialakultak.
1. ábra: Uniós árukereskedelem az Egyesült Királysággal, 2021–2025, milliárd EUR, forrás: Eurostat (adatkészlet:
ext_lt_maineu
)
4.2.Szolgáltatások és beruházások, digitális kereskedelem, kis- és középvállalkozások
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása a szolgáltatások és a beruházások, a digitális kereskedelem, a szellemi tulajdon, a közbeszerzés, valamint a kis- és középvállalkozások területén általában zökkenőmentesen zajlott, leszámítva az Egyesült Királyság által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó uniós szolgáltatókra alkalmazott vízumszponzorálási rendszerrel kapcsolatban tartósan fennálló problémákat.
2022 óta az EU a kereskedelmi és együttműködési megállapodás közös szervein belül következetesen hangot ad aggodalmának a rendszer összetettségével, az aránytalan terhekkel és az egyértelműség hiányával kapcsolatban. A szponzorálási előírás az uniós szolgáltatók esetében továbbra is akadályozza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatékony végrehajtását, amit az is tükröz, hogy 2025 első kilenc hónapjában csak 49 vízumot adtak ki uniós állampolgárok számára a szolgáltatói vízumprogram keretében, amely a független uniós szakemberekre és szerződéses szolgáltatókra terjed ki. Ennek eredményeként az uniós szolgáltatók továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek az ügyfelek Egyesült Királyságban történő kiszolgálása terén, míg a kormány továbbra is vonakodik foglalkozni a kérdéssel. Az egyetértési megállapodásban foglaltak értelmében a természetes személyek üzleti célú belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségvállalások végrehajtásáról folytatott párbeszéd célja e régóta fennálló, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtását akadályozó probléma megoldása.
Az egyetértési megállapodással összhangban egy másik párbeszédre is sor került a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt, a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásáról.
A pénzügyi szolgáltatások területén a 2023. évi egyetértési megállapodással összhangban tartott EU–Egyesült Királyság Pénzügyi Szabályozási Fórum két alkalommal ülésezett 2025 folyamán: február 12-én Londonban, és október 1-jén Brüsszelben. A megbeszélések számos témát öleltek fel, köztük a makrogazdasági és pénzügyi stabilitási kilátásokat, a bankokra vonatkozó szabályozásokat, a digitális pénzügyeket, a tőkepiaci reformokat és a fenntartható finanszírozást. Mindkét ülést követően együttes nyilatkozatot adtak ki, amelyben összefoglalták az eredményeket.
Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a szolgáltatásoknak az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalma
2025. évi alakulásáról.
2025 első három negyedévében az EU 230 milliárd EUR értékben exportált szolgáltatásokat az Egyesült Királyságba, ami 5,1 %-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal értéke 2025 első három negyedévében 183 milliárd EUR volt, ami 4 %-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. 2025 első három negyedévében az EU 47 milliárd EUR összegű szolgáltatáskereskedelmi többletet ért el az Egyesült Királysággal szemben. Az Egyesült Királyságba irányuló uniós export 2024-hez képest 2025-ben a következő ágazatokban nőtt a legnagyobb mértékben: karbantartási és javítási szolgáltatások (+20,7 %), valamint a szellemi tulajdon használatának díjai (+20,3 %). Ami a behozatalt illeti, az Egyesült Királyságból érkező szolgáltatások esetében a legnagyobb mértékű növekedés a szellemi tulajdon használatának díjai (+15 %) terén volt megfigyelhető, amelyet az utazás területe követett (+12,2 %).
2025 első három negyedévében az Egyesült Királysággal folytatott teljes szolgáltatás-kereskedelem az EU nemzetközi partnereivel folytatott kereskedelmének 18,7 %-át tette ki, ami a 2024 azonos időszakában mért 18,6 %-os értékhez képest csökkenést jelent. 2025 első három negyedévében az uniós szolgáltatásexport 19,8 %-a irányult az Egyesült Királyságba (szemben a 2024. év azonos időszakában mért 19,1 %-kal), ezzel a második helyen állt az Egyesült Államok (21,5 %) mögött. 2025 első három negyedévében az uniós import 17,5 %-a származott az Egyesült Királyságból (szemben a 2024. év azonos időszakában mért 17,9 %-kal), ezzel a második helyen állt az Egyesült Államok (36,5 %) mögött.
Ha azt vizsgáljuk, hogy miként alakult a szolgáltatások kereskedelme a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2021. évi hatálybalépése óta, az Egyesült Királyságba irányuló uniós szolgáltatásexport folyamatos növekedést mutatott: a 2021 első három negyedévében mért 150 milliárd EUR-ról 2025 első három negyedévében 230 milliárd EUR-ra nőtt, ami több mint 53 %-os növekedést jelent. Az Egyesült Királyságból származó uniós szolgáltatásimport szintén folyamatosan nőtt, a 2021. évi 125 milliárd EUR-ról 2025-ben 183 milliárd EUR-ra (+47 %). A legnagyobb mértékű növekedés 2021 és 2022 között következett be, a Covid19 utazási, idegenforgalmi és egyéb szolgáltatási ágazatokra gyakorolt hatásainak következményeiből való kilábalást tükrözve. Összességében ezek a tendenciák azt jelzik, hogy az Egyesült Királysággal folytatott szolgáltatás-kereskedelem mind az export, mind az import tekintetében folyamatosan bővül.
2. ábra: Uniós szolgáltatás-kereskedelem az Egyesült Királysággal, 2021–2025 első három negyedéve, milliárd EUR, forrás: Eurostat (adatkészlet:
bop_eu6_q
)
4.3.Szellemitulajdon-jogok
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala folytatta a megbeszéléseket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 273. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett, a szellemi tulajdon területén folytatott igazgatási együttműködés javítását célzó egyetértési megállapodással kapcsolatban.
4.4.Egyenlő versenyfeltételek
Az egyetértési megállapodásban foglaltakkal összhangban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 361. cikkének (4) bekezdése szerinti első kiegészítő megállapodást 2025-ben elfogadták, majd 2026. február 25-én aláírták. A versenyjogi együttműködési megállapodás:
·létrehozza az egyrészről a Bizottság és az uniós tagállamok versenyhatóságai, másrészről az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága közötti versenyjogi együttműködés keretét,
·úgy rendelkezik, hogy a fontos trösztellenes és összefonódási ügyek vizsgálatára fel kell hívni mindkét fél figyelmét,
·szükség esetén lehetővé teszi a vizsgálatok összehangolását az érintett joghatóságok között (amelyekben az EU részéről az esettől függően a Bizottság vagy a tagállamok versenyhatóságai is részt vehetnek),
·egyértelmű együttműködési elveket határoz meg a joghatóságok közötti ellentétek elkerülése érdekében.
4.5.Energiapolitika
2025-ben az energiapolitikával kapcsolatos legjelentősebb fejlemény a május 19-én megrendezett EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón elért politikai megállapodás volt a felek közötti energetikai együttműködés folyamatos kiterjesztéséről. Mindkét fél osztotta azt a politikai álláspontot, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás energiával kapcsolatos célkitűzéseit folyamatosan kell megvalósítani, ami helyénvalóvá teszi az energiáról szóló cím alkalmazásának meghosszabbítását. Ezt a partnerségi tanács 2025. június 19-i 1/2025 nyilatkozatának és 2/2025 határozatának elfogadásával tették hivatalossá, az első meghosszabbítást 2027. március 31-ig előírva. Ez a keret stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít az érdekelt felek számára mind az EU-ban, mind az Egyesült Királyságban, megkönnyíti az üzleti tevékenységeket, és biztosítja a piaci stabilitást.
Ami a villamosenergia-kereskedelmi megállapodásokat illeti, az energiaügyi szakbizottság folytatta a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 29. mellékletében említett, többrégiós laza mennyiségalapú piac-összekapcsolás (a továbbiakban: MRLVC) vizsgálatát. Az EU és az Egyesült Királyság villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetői az 1/2024 ajánlással összhangban 2025. szeptember 30-án együttes jelentést nyújtottak be az energiaügyi szakbizottságnak az MRLVC végrehajtásáról. Ezt követően az Egyesült Királyság nemzeti energiaszabályozó szervei és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége 2025. október 27-én, illetve 28-án benyújtották nem hivatalos véleményüket az energiaügyi szakbizottságnak, amely 2026-ban további értékelést fog végezni a véleményekkel kapcsolatban. Ezek a dokumentumok nem állapították meg az MRLVC végrehajtásának megfelelő módját.
Ennek eredményeként az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság az egyetértési megállapodás alapján tájékozódó megbeszéléseket folytatott az Egyesült Királyságnak az EU belső villamosenergia-piacán való részvételéről, majd lezárta e megbeszéléseket. Az Európai Bizottság ennek alapján ajánlást fogadott el az Egyesült Királyságnak az Unió belső villamosenergia-piacán való részvételére, valamint az Egyesült Királyságnak az Unió régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való pénzügyi hozzájárulására irányuló tárgyalási keretről.
Végezetül, az energiaügyi szakbizottság 2/2024 sz. határozatával létrehozott, ellátásbiztonsággal foglalkozó munkacsoport 2025-ben három alkalommal ülésezett, hogy elfogadja feladatmeghatározását, és a nyári és a téli időszak előtt megbeszélést folytasson az ellátás biztonságáról.
4.6.Közlekedés
A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a közlekedés terén történő végrehajtása zökkenőmentesen folytatódott, és a felek által kölcsönösen biztosított jogok tényleges gyakorlására összpontosított.
A légi közlekedés biztonsága terén az Egyesült Királyság polgári légiközlekedési hatósága által kiadott tanúsítványok hitelesítése iránti 32 kérelem közül 23-at hagyott jóvá az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 30. mellékletével összefüggésben értelmezett 446. cikke alapján. Az EASA támogatásával az Egyesült Királyság hatóságai a tanúsítványok validálásában várható aktivitási szinttel összhangban az uniós kérelmezők által benyújtott 11 projektből négyet validáltak.
A légi közlekedés tekintetében az volt a várakozás, hogy 2025 végéig az EU és az Egyesült Királyság közötti légi forgalom eléri a világjárvány előtti szintet. Az uniós tagállamok és az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkének (4) és (9) bekezdése alapján összesen 26 megállapodást kötött a kizárólag árufuvarozásra szolgáló járatokról, valamint a nem menetrend szerinti légi járatok jóváhagyására vonatkozó eljárásokról. Emellett az uniós tagállamok és az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkében előírt szabadságokon túlmenően eseti engedélyeket adtak ki az Egyesült Királyság és az Unió között menetrend szerinti áru- vagy személyszállítást végző légi járatokra. Az Egyesült Királyság és 25 tagállam ezeket az engedélyeket „tömbösített engedélyek” formájában adta ki, amelyek egy adott légi fuvarozó több járatára vonatkoztak.
A közúti szállítás terén folytatódott a nemzeti elektronikus nyilvántartásokban szereplő információk és adatok cseréjére vonatkozó, a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglalt rendelkezések végrehajtása (vö. a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. részének 1. szakasza 14. cikkével). Ez magában foglalta az Egyesült Királyság 2026. január 1-jétől történő csatlakozását a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásához, amely összekapcsolja a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti nyilvántartásait, lehetővé téve a másik Fél közúti fuvarozási vállalkozásai által elkövetett súlyos jogsértésekre vonatkozó információk, valamint a nemzeti elektronikus nyilvántartásokban szereplő egyéb információk cseréjét. E kezdeményezések célja az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés megerősítése és az adatmegosztás javítása, és azokat a közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 1/2025, 2/2025 és 3/2025 sz. határozata tette hivatalossá.
4.7.Halászat
A halászat területén a legjelentősebb fejlemény az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón elért, mérföldkőnek számító politikai megállapodás volt, amely 2026. június 30. és 2038. június 30. között garantálja a vizekhez való teljes körű kölcsönös hozzáférést. Ez a megállapodás, amelyet a partnerségi tanács 1/2025 határozata és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében létrehozott halászati szakbizottság 1/2025 határozata tett hivatalossá, hosszú távú stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít az uniós halászok számára, biztosítva jogaikat és megőrizve megélhetésüket, és jelentős előrelépést jelent az egyetértési megállapodás végrehajtása terén.
Ezen túlmenően a Bizottság tevékenyen részt vett az Egyesült Királysággal a védett tengeri területeiről folytatott megbeszélésekben. A Bizottság teljes mértékben támogatja a tengeri ökoszisztémák védelmét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy olyan megközelítésekre van szükség, amelyek egyensúlyt teremtenek a tengeri erőforrások megőrzése és a társadalmi-gazdasági megfontolások, valamint az uniós halászati jogok védelme között. A Bizottság továbbra is elkötelezett az Egyesült Királyság hatóságaival folytatott konstruktív párbeszéd mellett.
Végezetül, 2025 decemberében az EU és az Egyesült Királyság lezárta a közös halállományból 2026-ban kifogható teljes mennyiség megállapításáról folytatott, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke szerinti éves egyeztetéseit. A megállapodás biztosítja, hogy az uniós flották akár 288 000 tonnát is halászhassanak, több mint 1,2 milliárd EUR értékben.
4.8.A szociális biztonsági rendszerek koordinálása
Az elmúlt évekhez hasonlóan a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) végrehajtása konstruktív módon folytatódott; rendszerszintű vagy strukturális problémák nem merültek fel.
A szociális biztonsági rendszerek összehangolásával foglalkozó szakbizottság technikai munkát végzett különösen a következő területeken: i. a strukturált elektronikus dokumentumok és hordozható dokumentumok módosítása, ii. a betegségi ellátások költségeinek megtérítésére vonatkozó eljárások, iii. a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság vonatkozó határozatainak átültetése, és iv. tájékozódó megbeszélések arról a lehetőségről, hogy a jegyzőkönyv végrehajtási szabályait kiegészítsék egy olyan új rendelkezéssel, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy jól meghatározott helyzetekben és az érintett személyek érdekében közös megegyezéssel eltérjenek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó szabályoktól. 2025-ben nem került sor határozat vagy ajánlás elfogadására.
4.9.Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
2025-ben további előrelépés történt az e területen folytatott együttműködés elmélyítése terén.
Az év végéig 25 tagállam és az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 534. cikkével összhangban hozzáférést biztosított egymásnak a nemzeti ujjnyomat-adatbázisaikhoz. Erre a 2024-ben elért előrehaladásra építve került sor, amikor valamennyi tagállam és az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 530. cikkével összhangban automatizált keresés céljából kölcsönös hozzáférést biztosított egymás nemzeti DNS-adatbázisaihoz.
A gépjármű-nyilvántartási adatok cseréje tekintetében értékelő látogatásra és kísérleti projektre került sor az Egyesült Királyságban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének II. címében meghatározott kötelezettségek Egyesült Királyság általi végrehajtásának értékelése céljából. Az ennek nyomán kiadott, 2025. október 17-i értékelő jelentés alapján a Tanács meg fogja állapítani azt az időpontot, amelytől kezdve a tagállamok megkezdhetik az adatszolgáltatást az Egyesült Királyság részére. Amint ezt a határozatot elfogadták, a tagállamok és az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 537. cikke szerinti automatizált kereséseket végezhetnek egymás nemzeti adatbázisaiban.
Szeptember 24-én az Europol és az Egyesült Királyság Nemzeti Bűnüldözési Hatósága munkamegállapodást írt alá az Egyesült Királyság által az Europolhoz kirendelt összekötő tisztviselőkre vonatkozóan. A megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy legfeljebb 20 összekötő tisztviselőt kirendeljen az Europolhoz, és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 577. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározza az összekötő tisztviselők feladatait, jogait és kötelezettségeit, valamint a kapcsolódó költségeket.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 630. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EU felülvizsgálta az Egyesült Királyságnak a keresett személyek átadásáról küldött értesítéseit, és erről értesítette a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottságot. Ezt a felülvizsgálatot a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépését követően ötévente el kell végezni.
4.10.Az Egyesült Királyság társulása bizonyos uniós programokhoz
2024-től az Egyesült Királyság több uniós programhoz is társult, köztük a Horizont Európa programhoz és az uniós űrprogram Kopernikusz komponenséhez. Ez lehetővé teszi az egyesült királyságbeli szervezetek számára, hogy együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektekben vegyenek részt az egész Unióban és azon kívül is.
A legfrissebb adatok szerint 2024 óta az Egyesült Királyság az összes részt vevő ország közül a negyedik (Németország, Spanyolország és Franciaország után) legnagyobb kedvezményezettje a támogatásoknak, és az egyesült királyságbeli szervezetek mintegy 1,2 milliárd EUR összegben részesültek finanszírozásban a Horizont Európa program keretében. Az Egyesült Királyság továbbá élen jár a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések terén is, lehetővé téve egyetemei és intézményei számára a doktori hálózatokban való részvételt és a projektek koordinálását.
Ezen túlmenően a 2025. májusi csúcstalálkozón a két fél megállapodott abban, hogy előmozdítják az Egyesült Királyságnak az Erasmus+ programhoz való társulására irányuló törekvéseket. A Bizottság 2025 decemberében lezárta az Egyesült Királyság 2027. január 1-jétől történő társulására irányuló tárgyalásokat. Ezeket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás I. jegyzőkönyvének módosítására irányuló, a Tanácshoz intézett bizottsági javaslat fogja követni, amelynek nyomán végrehajtják az ahhoz szükséges jogalkotási és eljárási lépéseket, hogy az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság elfogadja az I. jegyzőkönyvben foglalt, az Egyesült Királyság Erasmus+ programhoz való társulását szabályozó frissített feltételeket. Ez jelentős lépés az EU és az Egyesült Királyság közötti mobilitásban való szélesebb körű részvétel, valamint a program hatálya alá tartozó valamennyi ágazatban (oktatás, képzés, ifjúság és sport) a szélesebb körű együttműködés felé.
4.11.Egyéb területek
Az egészségbiztonság területén tájékozódó megbeszélésekre került sor a jövőbeli világjárványok észlelésével és az azokra való felkészültséggel, valamint az újonnan megjelenő egészségügyi veszélyekre való reagálással kapcsolatos kétoldalú együttműködés lehető legnagyobb mértékű megvalósítása érdekében.
Az egyetértési megállapodással összhangban, valamint azt követően, hogy a Tanács 2025. június 11-én határozatot és tárgyalási irányelveket fogadott el, tárgyalások kezdődtek az ifjúság tapasztalatszerzését elősegítő programról szóló nemzetközi megállapodás megkötése, egy új vízumprogram bevezetése, valamint az EU-ból és az Egyesült Királyságból származó fiatalok számos tevékenységben való részvételének megkönnyítése céljából.
5.Az Egyesült Királyság jogszabályainak változása
Ez a szakasz a Bizottság által végzett folyamatos nyomon követés alapján, az (EU) 2021/689 tanácsi határozat 2. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően áttekinti az Egyesült Királyságban bekövetkezett jogalkotási fejleményeket, különös tekintettel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása szempontjából releváns legjelentősebb intézkedésekre.
A támogatások ellenőrzése területén a kormány folytatta a támogatások ellenőrzéséről szóló 2022. évi törvény által létrehozott keret pontosítását. A támogatások ellenőrzéséről szóló 2025. évi szabályzat (Támogatások és érdeklődésre számot tartó, illetve kiemelt érdeklődésre számot tartó programok) (módosítás) 2025 augusztusától hatályos szabályai 10 millió GBP-ről 25 millió GBP-re emelték a nem érzékeny ágazatokban nyújtott támogatások és programok Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósághoz történő kötelező bejelentésére vonatkozó pénzügyi küszöbértéket. Ennek eredményeként a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság becslése szerint 28 %-kal csökkent a Támogatási Tanácsadó Egység által ellenőrzött támogatások száma.
A munkaügyi és szociális normák területén a munkavállalói jogokról szóló 2025. évi törvény munkajogi reformokat vezetett be Angliában, Skóciában és Walesben. Az EU által üdvözölt kulcsfontosságú rendelkezések a következőket foglalják magukban: az elbocsátási eljárások aktualizálása, a munkáltatók egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kötelezettségei, szakszervezeti funkciók, valamint a munkaerőpiacra vonatkozó jogszabályok végrehajtása. E törvény célja különösen a nulla órás szerződések megszüntetése azáltal, hogy jogokat biztosít a garantált órákhoz, valamint a szakszervezetekre vonatkozó jogszabályok korszerűsítése, többek között a sztrájkokról (minimális szolgáltatási szintekről) szóló 2023. évi, vitatott törvény hatályon kívül helyezése révén, amint azt a Bizottság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról szóló 2023. évi jelentésében kiemelte.
Ami az éghajlat-politikai és környezetvédelmi jogszabályokat illeti, a 2025. évi „Great British Energy” törvény létrehozza az állami tulajdonban lévő Great British Energy (GBE) energetikai vállalatot, amelynek feladata a tiszta hazai energia fejlesztésének felgyorsítása. Ez a törvény felhatalmazást ad a GBE vállalatnak arra, hogy beruházzon az energiatermelési infrastruktúrába és irányítsa azt, ezáltal előmozdítva a környezeti fenntarthatóságot és az energiabiztonságot. Mivel a beruházás értéke meghaladja a 8,3 milliárd GBP összeget, a Bizottság körültekintően felügyeli a végrehajtást annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban legyen az Egyesült Királyságnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival.
Emellett a 2025. évi, tervezésről és infrastruktúráról szóló törvény célja a kritikus infrastruktúra megvalósításának észszerűsítése azáltal, hogy egész Angliában bevezetik a stratégiai területfejlesztést, és felgyorsítják a gazdasági növekedést és a környezeti fenntarthatóságot támogató nagy projekteket. Ez a törvény átalakítja a tervezésre és infrastruktúrára vonatkozó szabályokat, és a környezetvédelmi szempontú tervezéssel kapcsolatos kötelezettségeket a fejlesztőkre kivetett, a természet helyreállítását szolgáló alapba befizetendő és a helyreállítási projektek finanszírozását szolgáló illetékkel váltja fel. Egyszerűsíti továbbá a „nemzeti szinten jelentős infrastrukturális projektek” és a villamosenergia-infrastruktúra jóváhagyását. Ez lényeges fejlemény ezen a területen, és a Bizottság tevékenyen nyomon követi annak a kereskedelemre, a beruházásokra és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti, a visszalépés tilalmára vonatkozó kötelezettségeknek való esetleges meg nem felelésre gyakorolt hatását.
A termékszabályozás területén a termékszabályozásról és a metrológiáról szóló 2025. évi törvény az Egyesült Királyság termékbiztonsági, metrológiai és fogyasztóvédelmi keretének átfogó reformját jelenti. Felhatalmazza a minisztert arra, hogy szabályokat vezessen be a termékek biztonságára, hatékonyságára és pontosságára vonatkozóan, beleértve a súlymérő és egyéb mérőeszközöket is, és kiterjed a termékek telepítőire is. Lehetővé teszi továbbá a mértékegységek szabványosítását, meghatározza a szabályozási felügyelet eljárásait, és rendelkezik a decentralizált közigazgatási szervekkel való koordinációról. Bár bizonyos ágazatok, például az élelmiszerek, a gyógyszerek, a katonai felszerelések, a légi járművek és egyes mezőgazdasági termékek nem tartoznak a hatálya alá, ez a törvény lefekteti a jövőbeli másodlagos jogszabályok alapjait, beleértve az online piactereket és a digitális kereskedelmet célzó szabályokat is. A törvény végrehajtásának nyomon követése elengedhetetlen ahhoz, hogy a Bizottság fenntarthassa a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak való megfelelést, és felkészülhessen a határokon átnyúló kereskedelmet érintő szabályozási változásokra.
Az adatvédelem területén a 2025 júniusában elfogadott és 2025 júniusa és 2026 júniusa között fokozatosan hatályba lépő, az adatok felhasználásáról és az azokhoz való hozzáférésről szóló 2025. évi törvény megreformálja az Egyesült Királyság digitális ellenőrzésre és adatmegosztásra vonatkozó adatvédelmi keretét. Ez a törvény módosítja az általános adatvédelmi rendeletet és a 2018. évi adatvédelmi törvényt, új jogalapot teremtve a személyes adatok kezeléséhez bizonyos közérdekű területeken, lehetővé téve az intelligens adatrendszerek használatát a biztonságos adatmegosztáshoz, megteremtve a digitális személyazonossággal kapcsolatos szolgáltatások jogi keretét, valamint létrehozva a föld alatti vagyoni eszközök nemzeti nyilvántartását.
2025 júniusában az Európai Bizottság elfogadta a 2021. évi két megfelelőségi határozat hat hónapos technikai meghosszabbítását annak érdekében, hogy értékelje az adatok felhasználásáról és az azokhoz való hozzáférésről szóló 2025. évi törvény következményeit. 2025 júliusában arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság jogi kerete olyan adatvédelmi biztosítékokat nyújt – beleértve az adatok felhasználásáról és az azokhoz való hozzáférésről szóló 2025. évi törvénnyel módosítottakat is –, amelyek lényegében egyenértékűek az EU által biztosítottakkal, és ezt követően elindította az új megfelelőségi határozatok Tanács általi elfogadására irányuló eljárást. Ezeket a megfelelőségi határozatokat 2025. december 19-én elfogadták. A megfelelőségi határozatokat négyévente rendszeresen felülvizsgálják, és azok 2031. december 27-én hatályukat vesztik, amennyiben nem hosszabbítják meg őket.
6.Következtetések
A végrehajtás öt éve után a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szilárd és hatékony alapnak bizonyult az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokhoz, és végrehajtása összességében jól haladt. Az e jelentésben feltárt problémák kivételt jelentenek, figyelembe véve a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében létrehozott együttműködés kiterjedését és mélységét.
Amint azt a 2025. május 19-i első EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón elfogadott egyetértési megállapodás is újólag megerősítette, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás továbbra is az EU és az Egyesült Királyság közötti új stratégiai partnerség kialakításának sarokköve, és továbbra is az együttműködés elmélyítésének legfontosabb eszközét jelenti a változó geopolitikai környezetben.
A Bizottság értékelése megerősíti, hogy öt év elteltével a kereskedelmi és együttműködési megállapodás stabil, kiszámítható és kölcsönösen előnyös keretet biztosít, amelyet az egyetértési megállapodásban előirányzott új megállapodások még tovább fognak erősíteni.
1. melléklet: A kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott közös szervek és egyéb struktúrák ülései
|
Dátum
|
Közös szerv/struktúra
|
|
január 28.
|
Az energiaellátás biztonsága (munkacsoport): 1. ülés
|
|
február 4.
|
Párbeszéd a terrorizmus elleni küzdelemről – a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 768. cikke: 2. ülés
|
|
február 10.
|
Felügyeleti hatóságok közötti együttműködés (környezetvédelem/éghajlat-politika) – a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 395. cikke: 1. ülés
|
|
február 12.
|
EU–Egyesült Királyság Pénzügyi Szabályozási Fórum: 3. ülés
|
|
február 26.
|
Halászat (munkacsoport): 9. ülés
|
|
március 17–18.
|
Parlamenti partnerségi közgyűlés: 5. ülés
|
|
március 25.
|
Az Európai Unió belső tanácsadó csoportja: 14. ülés
|
|
május 14.
|
Halászat (szakbizottság): 10. ülés
|
|
május 22.
|
Az energiaellátás biztonsága (munkacsoport): 2. ülés
|
|
június 4.
|
Ökológiai termékek (munkacsoport): 2. ülés
|
|
június 5.
|
Gyógyszerek (munkacsoport): 2. ülés
|
|
június 11.
|
Légi közlekedés (szakbizottság): 5. ülés
|
|
június 12.
|
Gépjárművek és gépjárműalkatrészek (munkacsoport): 2. ülés
|
|
június 13.
|
Az Európai Unió belső tanácsadó csoportja: 15. ülés
|
|
június 18.
|
Energetika (szakbizottság): 6. ülés
|
|
június 24.
|
Civil társadalmi fórum: 4. ülés
|
|
július 16.
|
Halászat (munkacsoport): 10. ülés
|
|
szeptember 17.
|
Halászat (szakbizottság): 11. ülés
|
|
szeptember 29.
|
Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 1.
|
EU–Egyesült Királyság Pénzügyi Szabályozási Fórum: 4. ülés
|
|
október 2.
|
A héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés, valamint az adók, vámok és illetékek behajtása (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 8.
|
Közbeszerzés (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 9.
|
Szellemi tulajdon (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 15.
|
A nyílt és tisztességes versenyt lehetővé tévő egyenlő versenyfeltételek és a fenntartható fejlődés (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 16.
|
Vámügyi együttműködés és származási szabályok (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 22.
|
A kereskedelem technikai akadályai (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 23.
|
Szolgáltatások, beruházások és digitális kereskedelem (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
október 30.
|
Közúti közlekedés (szakbizottság): 5. ülés
|
|
november 6.
|
Áruk (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
november 7.
|
Energetika (szakbizottság): 7. ülés
|
|
november 12.
|
Szabályozási együttműködés (kereskedelmi szakbizottság): 5. ülés
|
|
november 18–19.
|
Parlamenti partnerségi közgyűlés: 6. ülés
|
|
november 21.
|
Párbeszéd a káros adórendszerekről: 2. ülés
|
|
november 26.
|
A légi közlekedés biztonsága (szakbizottság): 5. ülés
|
|
december 1.
|
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása (szakbizottság): 5. ülés
|
|
december 4.
|
Kereskedelmi partnerségi bizottság: 5. ülés
|
|
december 4.
|
Bűnüldözési együttműködés és igazságügyi együttműködés (szakbizottság): 5. ülés
|
|
december 9–10.
|
Kiberpolitikai kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd – a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 703. cikke: 3. ülés
|
|
december 15.
|
Részvétel az uniós programokban (szakbizottság): 5. ülés
|
2. melléklet: A kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanács és bizottságok által elfogadott határozatok, ajánlások és nyilatkozatok
|
Dátum
|
Határozat vagy ajánlás
|
|
2025. június 18.
|
A partnerségi tanács 1/2025 határozata a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 508. cikke (2) bekezdésének d) pontjával kapcsolatos értelmezés kiadásáról
|
|
2025. június 19.
|
A partnerségi tanács 2/2025 határozata a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 331. cikke (2) bekezdésével kapcsolatos értelmezés kiadásáról és az említett megállapodás második része első tárgykörében az energiáról szóló VIII. cím alkalmazásának meghosszabbításáról
|
|
2025. június 19.
|
Az Uniónak és az Egyesült Királyságnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban tett 1/2025 együttes nyilatkozata
|
|
2025. június 19.
|
A halászati szakbizottság 1/2025 határozata az egyes Felek által a másik Fél hajói számára a 2026. július 1. és 2038. június 30. között a vizein folytatott halászathoz biztosított hozzáférés szintjére és feltételeire vonatkozó rendelkezésekről
|
|
2025. július 31.
|
A héával kapcsolatos igazgatási együttműködéssel, valamint az adók, vámok és illetékek behajtásával foglalkozó kereskedelmi szakbizottság 1/2025. sz. határozata (2025. július 31.) az információk és statisztikai adatok átadására szolgáló egységes formanyomtatványokról, a közös kommunikációs hálózaton keresztül történő információátadásról, valamint a központi kapcsolattartó irodák és kapcsolattartó szervek közötti kapcsolattartás gyakorlati aspektusairól szóló 4/2023. sz. határozat módosításáról
|
|
2025. október 30.
|
A közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 1/2025 sz. határozata az adott esetben a közúti árufuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező súlyos jogsértések kategóriáinak, típusainak és súlyossági fokának jegyzékéről
|
|
2025. október 30.
|
A közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 2/2025 határozata a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásairól és az e nyilvántartásokban szereplő információcsere módozatairól
|
|
2025. október 30.
|
A közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 3/2025 határozata az Egyesült Királyság részéről az Unió által kezelt egyes közúti közlekedési információs rendszerekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegéről és a befizetés módjáról, valamint a közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 1/2022. sz. határozatának módosításáról
|
3. melléklet: Az egyetértési megállapodásban elfogadott, a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összefüggő fellépések végrehajtásának áttekintése
|
Fellépés/együttműködési terület
|
Aktuális helyzet
|
|
Teljes körű kölcsönös hozzáférés a halászati vizekhez 2038. június 30-ig
|
A partnerségi tanács 2025. június 18-i 1/2025 határozata és halászati szakbizottság 2025. július 1-jei 1/2025 határozata teljes körű és kölcsönös hozzáférésről rendelkezik a vizekhez 2026. június 30-tól 2038. június 30-ig.
|
|
Az energetikai együttműködés kiterjesztése
|
A partnerségi tanács 2025. június 19-i 1/2025 és 2/2025 nyilatkozata a kereskedelmi és együttműködési megállapodás energiával kapcsolatos rendelkezéseinek további alkalmazásáról rendelkezik. Az első hosszabbítás 2027. március 31-ig lesz érvényben, ezt követően pedig évente további meghosszabbításokra kerül sor.
|
|
Törekvés a két fél kibocsátáskereskedelmi rendszereinek az összekapcsolására
|
Miután a Tanács 2025. november 17-én elfogadta tárgyalási megbízását, megkezdődtek a tárgyalások.
|
|
Az Egyesült Királyság társulása az Erasmus+ programhoz
|
A Bizottság 2025 decemberében lezárta az Egyesült Királyság 2027. január 1-jétől történő társulására irányuló tárgyalásokat.
|
|
A szolgáltatásnyújtás megkönnyítése
|
Célzott párbeszédek a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a természetes személyek üzleti célú belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében történő végrehajtásáról, beleértve a szponzorálás rendszerét és a szakmai képesítések kölcsönös elismerését; a párbeszédek eredményéről beszámolnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás közös szerveinek.
|
|
Az egészségbiztonsággal kapcsolatos együttműködés lehető legnagyobb mértékű megvalósítása
|
Folytatódnak a tájékozódó megbeszélések.
|
|
A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a bűnüldözési együttműködés megerősítése
|
Folytatódnak a tájékozódó megbeszélések.
|
|
Versenyjogi együttműködési megállapodás
|
Az EU és az Egyesült Királyság közötti versenyjogi együttműködési megállapodást 2025-ben elfogadták, és 2026 februárjában aláírták.
|