(1)

2003. március 20-án kelt, a Bizottságnál 2003. március 26-án iktatott levélben az Egyesült Királyság hatóságai bejelentették a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 programot a Bizottságnak.

(2)

D/53203 számú, 2003. május 15-én kelt és D/55504 számú, 2003. augusztus 29-én kelt levelében a Bizottság további tájékoztatást kért a bejelentett intézkedésről.

(3)

2003. június 24-én kelt levelében és 2003. szeptember 30-án kelt levelében, amelyeket a Bizottságnál 2003. július 1-jén, illetve 2003. október 1-jén iktattak, a brit hatóságok benyújtották a kért információkat.

(4)

2003. november 26-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást az intézkedésre vonatkozóan.

(5)

A Bizottság határozata az eljárás megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) került kihirdetésre. A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be megjegyzéseiket.

(6)

2004. január 6-án kelt, a Bizottságnál 2004. január 9-én iktatott levelében az Egyesült Királyság benyújtotta reagálását a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatára.

(7)

2004. február 25-i, 2004. február 27-i, 2004. március 1-jei, 2004. március 2-i, 2004. március 3-i, 2004. március 4-i és 2004. március 5-i, a Bizottságnál 2004. március 2-án, 2004. március 3-án, 2004. március 4-én, 2004. március 8-án és 2004. március 10-én iktatott levelekben a Bizottság 11 érdekelt féltől kapott észrevételeket.

(8)

D/52015 számú, 2004. március 18-án kelt levelében a Bizottság továbbította ezeket a megjegyzéseket az Egyesült Királyságnak, amely lehetőséget kapott arra, hogy reagáljon rájuk.

(9)

Az Egyesült Királyság véleményét a harmadik felek megjegyzéseiről a 2004. április 29-i levél tartalmazta, amelyet a Bizottságnál 2004. május 3-án iktattak.

(10)

2004. június 23-án kelt levelében, amelyet a Bizottságnál 2004. június 24-én iktattak, az Egyesült Királyság további információkat nyújtott be a bejelentés tárgyát képező intézkedésről.

(11)

Az intézkedés célja az, hogy kockázati tőkefinanszírozást biztosítson a kis- és középméretű vállalkozások (3) („KKV-k”) számára Észak-Írországban, egy új, kockázatitőke-alap létrehozásával.

(12)

A Befektetés Észak-Írországi Vállalkozásba 2003 Alap (a továbbiakban: „az alap”) rendeltetése az, hogy azokkal a sajátos finanszírozási nehézségekkel foglalkozzon, amelyekkel az észak-írországi KKV-k találják szemben magukat.

(13)

2003. február 4-én a Bizottság jóváhagyta a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapot (4), egy átfogó programot az Egyesült Királyság minden régiójára, beleértve Észak-Írországot.

(14)

A Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alap szabályozza a KKV-k kockázati tőkefinanszírozására szakosodott vállalkozási tőkealapok létrehozását az Egyesült Királyságban és Gibraltárban.

(15)

2003. február 4-i határozatában a Bizottság jóváhagyta az állami támogatású vállalkozási tőkét egyes, az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult gazdasági körzetekre, egyenként legfeljebb 750 000 EUR részlettel.

(16)

Mivel Észak-Írország jelenleg az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerint támogatható területnek minősül (5), a KKV-kba történő befektetések egyenkénti részletei Észak-Írországban a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapja által képviselt átfogó program alapján 750 000 EUR-ra korlátozódnak.

(17)

Mivel Észak-Írországnak kivételes kihívásokkal kell szembenéznie, az Egyesült Királyság hatóságai a bejelentett intézkedés révén kockázatitőke-finanszírozást kívánnak nyújtani, az egyenkénti részletekben 1 500 000 GBP (2,2 millió EUR) mértékig a KKV-k számára Észak-Írországban, ami ezáltal meghaladja azt a részletenkénti maximális befektetési mértéket, amelyet a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatban hagytak jóvá.

(18)

A bejelentett intézkedés összes többi lényeges aspektusa tiszteletben tartja a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatban jóváhagyott feltételeket.

(19)

A program jogalapját az 1982. évi észak-írországi iparfejlesztési rendelet (Industrial Development [Northern Ireland] Order 1982) 7. cikke képezi.

(20)

Az Egyesült Királyság egy 15 millió GBP (22 millió EUR) és 20 millió GBP (29 millió EUR) közötti vállalkozási tőkealapot javasol létrehozni.

(21)

Ha a tőkebevonás 20 millió GBP (29 millió EUR) alatt van, az állami hozzájárulás arányosan csökken.

(22)

Ha a tőkebevonás 20 millió GBP (29 millió EUR) felett van, az alap elfogadja a további befektetéseket a magánszektorbeli befektetőktől. Az állami finanszírozás nem növekszik meg ennek megfelelő szintre.

(23)

Az államháztartás hozzájárulása semmilyen körülmények között nem haladja meg az alap teljes volumenének 50 százalékát.

(24)

Az alap újonnan jön létre, mint 10 évre szóló korlátolt felelősségű társaság, amely valamennyi befektető egyetértése esetén legfeljebb 12 évre meghosszabbítható, az alapból történő eredményes kiszállások megkönnyítése érdekében.

(25)

A program csak az észak-írországi kis- és középméretű vállalkozásokra vonatkozik.

(26)

A nehézségekkel küzdő cégek ki vannak zárva a programból.

(27)

Nem biztosítanak tőkét az olyan ágazatok vállalkozásai számára, ahol kapacitástöbblet van, beleértve a hajógyártást és az Európai Szén- és Acélközösség ágazatait.

(28)

Az alap a kedvezményezett KKV-kban 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti sávban valósít meg befektetéseket. Alkalmanként folytatólagos befektetéseket valósíthat meg, egy újabb finanszírozási fordulóban. Ezek a döntések függetlenek a korábbi befektetési döntésektől, és a kedvezményezett KKV-k teljesítményén alapulnak.

(29)

Az Egyesült Királyság hatóságai úgy nyilatkoztak, hogy mindazok a KKV-k, amelyek kockázatitőke-finanszírozást kapnak a program keretében, a befektetés időtartama alatt 30 %-kal csökkentett regionális támogatásra és KKV-támogatásra jogosultak ahhoz a támogatási intenzitáshoz képest, amelyet egyébként a Bizottság összeegyeztethetőnek tartana.

(30)

Az állami támogatásról és a kockázati tőkéről szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban „a közlemény”) (6) akkor ismeri el az államháztartási finanszírozás szerepét a kockázatitőke-intézkedésekben, ha az a beazonosítható piaci hiányosságokra irányul.

(31)

A Bizottság megállapítja, hogy konkrét, a KKV-k tőkéhez jutására ható tényezők, mint a tökéletlen, vagy aszimmetrikus információ, vagy a magas ügyleti költségek olyan piaci hiányosságot okozhatnak, amely állami támogatást indokolhat.

(32)

A közlemény megállapítja továbbá, hogy a kockázatitőke-piac elégtelensége nem általános a Közösségben, hanem inkább piaci rések vannak, bizonyos típusú befektetéseknél, a vállalatok életének bizonyos szakaszaiban, valamint sajátos nehézségek azokban a régiókban, amelyek az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének a) és c) pontja szerint támogatásra jogosultak („támogatott területek”).

(33)

A közlemény továbbá kifejti, hogy általában a Bizottság megköveteli majd bizonyíték szolgáltatását a piac elégtelenségéről, mielőtt kész lenne arra, hogy kockázatitőke-intézkedéseket jóváhagyjon.

(34)

A Bizottság azonban készen állhat arra, hogy elfogadja a piac elégtelenségét további bizonyíték szolgáltatása nélkül azokban az esetekben, amikor egy vállalat számára a kockázatitőke-intézkedésekből származó minden egyes – teljes egészében vagy részben állami támogatásból finanszírozott – finanszírozási részlet legfeljebb 500 000 EUR a nem támogatott területeken, 750 000 EUR a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatható területeken, vagy 1 millió EUR a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozott területeken.

(35)

Ebből következik, hogy azokban az esetekben, amikor ezeket az összegeket átlépik, a Bizottság megköveteli a piac elégtelenségének bemutatását a javasolt kockázatitőke-intézkedés indoklására mielőtt értékelné az intézkedés összeegyeztethetőségét, a közlemény VIII.3. pontjában felsorolt pozitív és negatív kritériumokkal kapcsolatban.

(36)

A Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program, amelyet az Egyesült Királyság javasolt, 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti kockázatitőke-befektetéseket irányoz elő egy befektetési részletre KKV-k számára Észak-Írországban.

(37)

Az Egyesült Királyság 2000–2006-ra szóló regionális támogatási térképe szerint Észak-Írország jelenleg olyan területnek minősül, amely az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján jogosult támogatásra.

(38)

A közlemény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság ezért készen áll arra, hogy elfogadja a piac elégtelenségét további bizonyíték szolgáltatása nélkül, ha Észak-Írországban a KKV-k számára adott – teljes egészében vagy részben állami támogatásból finanszírozott – tőkefinanszírozás legfeljebb 750 000 EUR-ra korlátozódik, ahogyan azt a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható területekre a „közlemény” VI.5. pontja előirányozza.

(39)

A bejelentésben az Egyesült Királyság világossá tette, hogy a javasolt 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) kivételével a javasolt intézkedés minden más lényeges vonása megfelel a más jóváhagyott Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alappal.

(40)

A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alapról szóló határozata vonatkozik minden, a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program szerint javasolt befektetésre, amelyek befektetési részletei egyenként 250 000 GBP (367 000 EUR) és 510 000 GBP (750 000 EUR) között vannak.

(41)

A Bizottság rendelkezéseinek megfelelően a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program alapján javasolt, 510 000 GBP (750 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti kockázatitőke-befektetéseknél az Egyesült Királyságnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a piac elégtelenségére.

(42)

A piaci elégtelenség fennállásának bemutatása érdekében az Egyesült Királyság hivatkozott az észak-írországi kockázatitőke-piac számos megkülönböztető sajátosságára, ahogyan azokat egy tanulmány hangsúlyozza (7). A fő felhozott érvek a következők voltak:

(43)

2003. november 26-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 programra vonatkozóan.

(44)

Levelében a Bizottság megállapította, hogy kételyei vannak, miszerint az Egyesült Királyság által a piac elégtelenségének alátámasztására bemutatott érvek elegendően indokolnák a kockázatitőke-befektetések olyan összegeinek megadását, amelyek jelentősen meghaladják az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján támogatásra jogosult területekre a közleményben megadott maximális összegeket.

(45)

A Bizottság továbbá kifejtette, hogy a kérdés alaposabb elemzését tartja szükségesnek. Egy ilyen elemzéshez figyelembe kell venni az érdekelt felek által tett megjegyzéseket. Csak a harmadik felek megjegyzéseinek megfontolása után tud a Bizottság dönteni arról, hogy az Egyesült Királyság által javasolt intézkedés gyakorol-e olyan mértékű hatást a kereskedelmi feltételekre, ami ellentétes a közösségi érdekkel.

(46)

A hivatalos eljárás megnyitásáról szóló határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt kihirdetésére való reagálásként, a Bizottság a következő érdekelt felektől kapott észrevételeket:

(47)

Minden kapott megjegyzés pozitív volt, és hangsúlyozta az intézkedés fontosságát, valamint a javasolt maximális befektetési összegek helyénvalóságát.

(48)

Az érdekelt felek által felhozott érvek kiemelik, hogy a helyi társaságoknak Észak-Írországban nehézséget okoz az 1 millió GBP (1,5 millió EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti sajáttőke-finanszírozás előteremtése. Ez főként a következő tényezők eredménye:

(49)

Az Egyesült Királyság megjegyzéseit az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos eljárás megnyitásáról szóló bizottsági határozathoz, valamint a harmadik felektől kapott észrevételekhez a következő preambulumbekezdések foglalják össze.

(50)

Van egy sor olyan általános gazdasági gyengeség, amellyel foglalkozni kell ahhoz, hogy Észak-Írország versenypozíciója megjavuljon:

(51)

Az általános gazdasági gyengeségeken túl a vállalkozói tőke piaca Észak-Írországban fejletlen az Egyesült Királyság többi régiójához viszonyítva:

(52)

Van számos általános tényező, amely ezzel a jelenséggel kapcsolatos:

(53)

Bár egyes alapokat létrehoztak az elmúlt években, sokkal többet kellene tenni, különösen azáltal, hogy az üzletkötések megfelelő áramlását biztosítják, de abban is, hogy szélesítik a befektetők körét és számát.

(54)

Az Egyesült Királyságnak nem voltak további megjegyzései a harmadik felektől kapott reagálásokkal kapcsolatban, kivéve, hogy kiemelte az azok által a harmadik felek által kifejezésre juttatott erőteljes támogatást a javasolt alap létrehozása mellett.

(55)

A Bizottság megvizsgálta a programot az EK-Szerződés 87. cikkének szempontjából, és különösen a közlemény alapján. Ennek az értékelésnek az eredményei az 56. és az azt követő preambulumbekezdésekben kerültek összefoglalásra.

(56)

A program bejelentésével az Egyesült Királyság hatóságai tiszteletben tartották az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdése szerinti kötelezettségeiket.

(57)

Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy az egyenkénti részletekre vonatkozóan megengedett maximális kockázatitőke-finanszírozás kivételével a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program minden más lényeges vonatkozása megfelel a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alappal kapcsolatos bizottsági határozatnak.

(58)

A Bizottságnak az állami támogatás fennállásával kapcsolatos értékelése ezért ebben az esetben annak a határozatnak az értékeléséhez igazodik.

(59)

A Kis- és Középvállalatok Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatában a Bizottság megállapította, hogy a közlemény IV.2. pontjának megfelelően az állami támogatás fennállásának értékelése során figyelembe kell venni azt a lehetőséget, hogy egy kockázatitőke-intézkedés támogatást adhat különböző szinteken.

(60)

A Bizottság továbbá azt a következtetést vonta le, hogy a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alap állami támogatást vont maga után az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti értelemben a befektetők szintjén és a kedvezményezett KKV-k szintjén. A Bizottság is úgy vélte, hogy nem áll fenn az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás az alap szintjén, vagy azoknál a fedezet nélküli kölcsönöknél, amelyeket a KKV-k számára az irányadó referencia-kamatláb plusz 4 százalékponton vagy afelett nyújtanak, vagy a fedezettel ellátott, az irányadó kamatláb szerinti kölcsönöknél.

(61)

Ez az értékelés továbbra is érvényes a bejelentett intézkedésnek a jelen határozatban történő értékelésére.

(62)

A közlemény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság ezért készen áll arra, hogy elfogadja a piac elégtelenségét további bizonyíték szolgáltatása nélkül, ha a KKV-k számára a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható területeken a teljes egészében vagy részben állami támogatásból finanszírozott kockázatitőke-finanszírozás maximális összege 750 000 EUR-ra korlátozódik, ahogyan azt a közlemény VI.5. pontja előirányozza.

(63)

Az Egyesült Királyság által javasolt intézkedés befektetési összegben egyenként 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti kockázatitőke-befektetéseket irányoz elő KKV-k számára Észak-Írországban.

(64)

Az Egyesült Királyság 2000–2006-ra szóló regionális támogatási térképe szerint Észak-Írország jelenleg olyan területnek minősül, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján jogosult támogatásra. Az Egyesült Királyság 2000–2006-ra szóló regionális támogatási térképe szerint azonban Észak-Írország „atipikus”, mint a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti régió, aminek 40 %-os regionális támogatási plafon felel meg, amelyet általában a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatásra jogosult régiók számára tartanak fenn.

(65)

A közlemény rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a bejelentett támogatási programban a javasolt kockázatitőke-befektetések a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatható területekre előirányzott 750 000 EUR küszöböt meghaladják, az Egyesült Királyságnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a piac elégtelenségére.

(66)

Ahhoz, hogy a piac elégtelenségének fennállását bemutassa a 750 000 EUR-t meghaladó, észak-írországi KKV-knak adott kockázatitőke-befektetéseknél, az Egyesült Királyság olyan érveket mutatott be, amelyek jelzik, hogy a vállalkozási tőke piacát Észak-Írországban egyedülálló sajátosságok jellemzik, amelyek megkülönböztetik az Egyesült Királyság többi régiójától.

(67)

Az Egyesült Királyság által felhozott érveket alátámasztotta egy tanulmány, amely hangsúlyozza, hogy van egy rés a KKV-k vállalkozási tőkével való ellátásában Észak-Írországban, a 250 000 GBP (367 000 EUR) és 1,5 millió GBP (2,2 millió EUR) közötti ügyletméret közötti sávban.

(68)

Bár az ilyen piaci rés más regionális gazdaságokban is létezik, az Egyesült Királyság azt állította, hogy Észak-Írországban ez kifejezettebb. Ezt az Egyesült Királyság által benyújtott tanulmány igazolta.

(69)

Ennek a tanulmánynak az alapján a vállalkozási tőke aktivitása Észak-Írországban, az ügyletek száma és az ügyletek értéke szempontjából jelentősen különbözik az Egyesült Királyság többi régiójához, mint például Skóciához és az északnyugati vagy a Merseyside régióhoz képest. Miközben az ügyletek száma a korai szakaszban lévő vállalkozások számára Skóciában a 2000–2002 közötti időszakban az Egyesült Királyságon belül 9,9 %-ot képviselt, és az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban az Egyesült Királyságon belül 8,1 % volt, Észak-Írország csak 4,4 %-ot képviselt az Egyesült Királyságon belül. A bővítési szakaszban lévő vállalkozásokra a vonatkozó számok az Egyesült Királyság egészén belül 10,2 % Skóciában, az Egyesült Királyság egészén belül 7,9 % az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban, és az Egyesült Királyság egészének csak 2,4 %-a Észak-Írországban.

(70)

Ami a korai szakaszban és a bővülési fázisban megvalósuló ügyletek értékét illeti, a tanulmány megmutatja, hogy a korai szakasz befektetéseinél Skócia az Egyesült Királyságon belül 8,1 %-ot képviselt a 2000–2002 közötti időszakban, az északnyugati országrész és a Merseyside régió 5,7 %-ot, Észak-Írország pedig csak 2,2 %-ot az Egyesült Királyság egészéhez viszonyítva. A különbség még hangsúlyosabb, ha az ügyletek értékét nézzük meg a bővítési szakaszban lévő vállalkozások esetében. Ott Skócia 9,5 %-ot képvisel az Egyesült Királyság egészén belül, az északnyugati országrész és a Merseyside régió 21,2 %-ot az Egyesült Királyság egészén belül, Észak-Írország pedig csak 0,7 %-ot.

(71)

Ezt a tényt tovább nyomatékosítják azok az adatok a tanulmányban, amelyek az ügyletek átlagos méreteit hasonlítják össze a 2000-2002. időszakra. Itt az Egyesült Királyság átlaga a korai szakaszban történő befektetésre 1,14 millió GBP, viszont 0,93 millió GBP Skóciában, 0,81 millió GBP az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban és 0,36 millió GBP Észak-Írország esetében. A bővítési szakaszban lévő KKV-k számára a különbség ismét még hangsúlyosabb. Míg az Egyesült Királyság átlaga 2,82 millió GBP, Skóciában 2,63 millió GBP, az északnyugati országrészben és a Merseyside régióban 7,62 millió GBP, addig mindössze 0,86 millió GBP Észak-Írországban.

(72)

Ezek a számok, amelyek a vállalkozási tőke piacának viszonylagos gyengeségét húzzák alá Észak-Írországban – a tanulmány szerint Észak-Írország általában csak az Egyesült Királyság összes befektetéseinek 0,7 %-át teszi ki, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság GDP-jében 2,2 %-os részarányt képvisel – különösen a bővítési szakaszban lévő KKV-k számára, megmagyarázhatóvá válnak, ha megnézzük azokat a vállalkozási tőkealapokat, amelyek jelenleg aktívak Észak-Írországban. A 8 meglévő és aktív vállalkozási tőkealap közül csak egy olyan van, amely 250 000 GBP és 1,5 millió GBP közötti ügyleti méreti sávban kínál finanszírozást, de az már befektetési időszakának végére ért. Az összes többi alap csak 250 000 GBP alatti ügyletekben kínál finanszírozást.

(73)

Az Egyesült Királyság által a Bizottságnak benyújtott tanulmány úgy érvel, hogy ez a rés, amely a sajáttőke-finanszírozásban a 250 000 GBP és az 1,5 millió GBP között mutatkozik, egyértelműen Észak-Írország általános társadalmi-gazdasági jellegzetességeivel van összefüggésben, ahogyan azokat az 50. és az azt követő preambulumbekezdések ismertetik. Észak-Írországnak ezek a sajátosságai, nevezetesen periferiális helyzete és a polgári zavargások öröksége, súlyosbították a piac elégtelenségének két forrását – a tökéletlen vagy aszimmetrikus tájékoztatást és a magas tranzakciós költségeket – ahogyan azt a közlemény leírja.

(74)

A javasolt támogatási intézkedéssel kapcsolatban az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megállapította, hogy a program szerint javasolt maximális befektetési összegek miatt, amelyek jelentősen meghaladják a közleményben előirányzott maximális befektetési összegeket, szükség volt arra, hogy bekérjék az érdekelt felek észrevételeit, annak érdekében, hogy el tudják dönteni, vajon az intézkedés gyakorol-e olyan mértékű hatást a kereskedelmi feltételekre, ami ellentétes a közös érdekkel.

(75)

Minden, az érdekelt harmadik felektől kapott megjegyzés pozitív volt, és hangsúlyozta általában az intézkedés fontosságát, valamint a javasolt maximális befektetési összegek helyénvalóságát.

(76)

Figyelembe véve az eredeti bejelentésben bemutatott információkat, az érdekelt harmadik felektől kapott megjegyzéseket, valamint az Egyesült Királyság által azt követően leadott kiegészítő információkat, hogy a Bizottság határozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megnyitásáról, a következtetés az, hogy az Egyesült Királyság elegendő bizonyítékot szolgáltatott a piaci elégtelenség fennállására Észak-Írország vállalkozásitőke-piacán.

(77)

Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy az egyenkénti részletekre vonatkozóan megengedett maximális kockázatitőke-finanszírozás kivételével a bejelentett program minden más lényeges vonatkozása megfelel a Kis- és Középvállalati Vállalkozási Tőke és Hitel Alappal kapcsolatos bizottsági határozatnak.

(78)

A bejelentett állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelése ezért a Kis- és Középvállalkozások Vállalkozási Tőke és Hitel Alapra vonatkozó határozatban jóváhagyott értékeléshez igazodik. Az abban az ügyben hozott határozatában a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a közlemény VIII.3. pontjában vázolt összes pozitív elem teljesül. Ez igaz a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 alapra is.

(79)

A következő elemek tekintendők pozitívnak:

(80)

Ezért a következtetés az, hogy a közlemény által megkövetelt minden pozitív elem megvan a bejelentett programmal kapcsolatban.

(81)

Ezért a következtetés az, hogy a Befektetés észak-írországi vállalkozásba 2003 program teljesíti a közleményben meghatározott feltételeket. A bejelentett intézkedést ezért a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, mint olyan támogatást, amely megkönnyíti bizonyos gazdasági tevékenységek vagy bizonyos gazdasági területek fejlesztését, anélkül hogy a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolná a kereskedelmi feltételeket,