|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/1723 |
2025.8.7. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1723 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. augusztus 6.)
a Kínai Népköztársaságból származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tagállamokkal való konzultációt követően,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. december 9-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó csemegekukorica behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
|
(2) |
A Bizottság a vizsgálatot az Association Européenne des Transformateurs de Maïs Doux (AETMD) (a továbbiakban: panaszos) által 2024. október 25-én benyújtott panaszt követően indította meg. A panaszt a panaszos az egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához. |
1.2. Nyilvántartásba vétel
|
(3) |
A Bizottság a 2025. február 14-i (EU) 2025/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan (3). |
1.3. Érdekelt felek
|
(4) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és kereskedőket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre. |
|
(5) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Az eljárás megindítását követően meghallgatásra került sor a szárított gyümölcs, az étkezési diófélék, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott halászati termékek kereskedelmével foglalkozó európai szövetséggel (a továbbiakban: FRUCOM), illetve annak nemzeti tagszervezeteivel, a Waren-Verein der Hamburger Börse e.V.-vel (a továbbiakban: Waren-Verein), valamint a Nederlandse Vereniging voor de Handel in Gedroogde Zuidvruchten, Specerijen en Aanverwante Artikelen (a továbbiakban: NZV) képviselőivel, valamint több importáló tag képviselőivel. |
1.4. Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek
|
(6) |
A Bizottsághoz észrevételek érkeztek az élelmiszerek, őshonos termények és állati melléktermékek importjával és exportjával foglalkozó kínai kereskedelmi kamarától (a továbbiakban: CFNA), valamint a Waren-Vereintől. |
|
(7) |
A CFNA kifogásolta, hogy a benyújtási időponthoz közeledve a panasz vizsgálati időszakát nem frissítették. A szövetség azzal érvelt, hogy az uniós piacon a 2024 második negyedévétől 2024 végéig tartó jelentős változások miatt a vizsgálati időszakhoz képest eltérő kárhelyzet adódhat. A CFNA továbbá úgy ítélte meg, hogy Thaiföld és Kína a csemegekukorica egyetlen jelentős gyártója és exportőre, és hogy a thaiföldi piaci részesedést a Kínából érkező behozatal veheti át, ha a Thaiföldről érkező behozatalt dömpingellenes intézkedésekkel korlátozzák. Emellett a CFNA azzal érvelt, hogy a Kínából érkező behozatal 2022. évi növekedését valószínűleg előre nem látható fejlemények okozták, például 1. a thaiföldi természeti katasztrófák és áradások, amelyek csökkentették a kukoricatermelést és a megfelelő ellátást; 2. a száraz éghajlati viszonyok miatti rossz termés Európában, különösen Franciaországban; valamint 3. az ukrajnai háború, amely növelhette a csemegekukorica-termelők energiaköltségeit és csökkentette a csemegekukorica-ellátást. A CFNA továbbá úgy ítélte meg, hogy 2022-ben a kínai exportértékesítés szerkezete a Lidl nagy megrendelése miatt változott meg. Úgy vélte, hogy a rossz európai termés hatással lehetett az európai csemegekukorica-ellátásra, és az olyan vásárlók, mint a Lidl, az ellátási hiány elkerülése érdekében készleteket halmozhattak fel. |
|
(8) |
A Bizottság emlékezteti a CFNA-t, hogy a vizsgálati időszakot az alaprendelet 6. cikkével összhangban határozta meg, és az az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(9) |
Azzal az állítással kapcsolatban, hogy a Kínából érkező behozatal megnövekedett piaci részesedése a Thaiföldről érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetésének tudható be, a Bizottság emlékezteti a CFNA-t, hogy ezek az intézkedések 2009 óta hatályban vannak. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(10) |
A CFNA nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot arra az állításra vonatkozóan, hogy a kivitelben bekövetkezett változás csupán a kiskereskedő Lidl jelentős megrendelésének lenne betudható. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(11) |
A CFNA azzal érvelt, hogy a panasz nem bizonyította az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt, és kijelentette, hogy a Kínából érkező megnövekedett behozatal nem gyakorolt negatív hatást a panaszos fejlődésére a termelés, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a készletek és az értékesítési árak tekintetében. |
|
(12) |
A panaszban szolgáltatott információk Bizottság általi értékelése szerint elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a vizsgálat megindítását indokoló jelentős kárra vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(13) |
A CFNA továbbá azt állította, hogy a Kínából érkező behozatal nem az egyetlen oka a panaszosnak okozott kárnak, és hivatkozott a (6) preambulumbekezdésben ismertetett tényezőkre. Emlékeztetett a Kínából származó szójafehérje behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatra (4), amelyben a Bizottság megállapította, hogy az áremelkedésnek az uniós gazdasági ágazat gyenge pénzügyi teljesítményével való egybeesése a nyersanyagpiac volatilitását jelzi, és az uniós gazdasági ágazatot ért kár egyik fő oka, amely megszakította a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A CFNA hasonló helyzetre hivatkozott ebben a vizsgálatban. |
|
(14) |
A Bizottság véleménye szerint a fent említett egyéb lehetséges magyarázatok egyike sem cáfolja azt a következtetést, hogy a panaszban elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárra vonatkozóan, amely indokolta a dömpingellenes eljárás megindítását. |
|
(15) |
A Waren-Verein kérte a figyelembe vett időszak meghosszabbítását a 2020. évi rossz termés hatásának értékelése céljából. Kérte, hogy más egyszeri hatások, például a vásárlási döntések szempontjából kedvező fuvar- és devizafeltételek mérlegelését is. |
|
(16) |
A panasz a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti pozitív ok-okozati összefüggést a behozatali volumen tendenciáinak, a figyelembe vett időszak alatti uniós értékesítési áraknak és a figyelembe vett időszak fő kármutatóinak elemzésével elemezte. A pozitív kapcsolat kimutatható, ugyanakkor megállapítható az is, hogy semmilyen más tényező nem gyengítette az ok-okozati összefüggést. Az eljárás e szakaszában a Bizottság a panaszban az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan előadott bizonyítékokat észszerűnek tekintette, és az ok-okozati összefüggés kapcsán az alábbi 5. szakaszra hivatkozik. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(17) |
Végezetül a CFNA arra kérte a Bizottságot, hogy alkalmazza az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályát. Azzal érvelt, hogy a panasz nem szolgált konkrét bizonyítékkal a nyersanyagpiaci torzulások fennállására vonatkozóan. |
|
(18) |
A panaszos hiteles és releváns bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az eljárás megindításakor az alacsonyabb vám szabályának elengedésére vonatkozó valamennyi jogi követelmény teljesült, beleértve a kínai acélpiac torzulásaira vonatkozó bizonyítékokat is, amelyek hatással lehetnek az acéldobozok árára. Az eljárás e szakaszában a Bizottság észszerűnek ítélte a panaszban szereplő, a nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó bizonyítékokat. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(19) |
A Waren-Verein bírálta az eljárás megindításának választott időpontját, amely korlátozta az érdekelt felek lehetőségét a vizsgálatban való részvételre. |
|
(20) |
A Bizottság szolgálatai nem befolyásolják az uniós gazdasági ágazat arra vonatkozó döntését, hogy mikor nyújt be panaszt. A panasz benyújtását követően a Bizottság az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdésével összhangban 45 napon belül köteles határozatot hozni az ügyben, és a vizsgálat megindítása esetén erről köteles értesítést közzétenni a Hivatalos Lapban, illetve a panasz elutasítása esetén köteles tájékoztatni az uniós gazdasági ágazatot. |
|
(21) |
Az exportáló gyártók mintájának kiválasztását illetően a Waren-Verein az exportőrök reprezentatív alapon történő kiválasztását kérte. |
|
(22) |
A Bizottság kiemelte, hogy az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásának statisztikailag érvényesnek kell lennie a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, vagy a termelés, értékesítés vagy kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyiségén kell alapulnia, amely a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható. |
|
(23) |
A Waren-Verein kérte a vizsgálat tárgyát képező termékkörnek a 2005 80 00 TARIC-kódra való korlátozását, a 2001 90 30 10 TARIC-kód kizárásával. |
|
(24) |
A Bizottság megjegyezte, hogy nem nyújtottak be további bizonyítékot a termékek kizárására irányuló kérelem alátámasztására. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(25) |
A Waren-Verein azzal érvelt, hogy a fuvardíjak és az átváltási árfolyamok negatív hatást gyakorolnak a termékárakra, és kérte ezek figyelembevételét a rendes érték kiszámításakor. Ezenkívül a Waren-Verein megkérdőjelezte a termékmegnevezés alá tartozó, de méretük, a végső fogyasztók, a csomagolás vagy a szállítási feltételek tekintetében eltérő termékek árainak összehasonlíthatóságát. |
|
(26) |
Ami az árak összehasonlíthatóságával kapcsolatban felmerült kérdéseket illeti, a Bizottság biztosította a Waren-Vereint, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az exportárak és a rendes érték összehasonlítása ugyanazon a kereskedelmi szinten, az egymáshoz képest – amennyire csak lehetséges – azonos időben történt eladások vonatkozásában és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló egyéb különbségek figyelembevételével történik. Szükség esetén kiigazítások végezhetők a fizikai jellemzők, a fuvarozási és szállítmányozási feltételek, a csomagolás, a valutaátszámítás és egyéb tényezők eltéréseinek figyelembevétele céljából. |
|
(27) |
A Waren-Verein kérte, hogy a vizsgálat során vegyék figyelembe a fogyasztók és a kereskedők érdekeit. A szövetség azt állította, hogy dömpingellenes vámok kivetése esetén a csemegekukorica ára valószínűleg a fogyasztók hátrányára emelkedni fog. A jövőben várható gyenge termésre és az EU-ban a behozatalt érintő egyéb előre nem látható eseményekre tekintettel a szövetség szerint az intézkedések bevezetése indokolatlan. Azt is állította, hogy az uniós csemegekukorica--termelők gazdaságilag elég erősek, és nem szükséges őket dömpingellenes intézkedésekkel védeni. |
|
(28) |
A Bizottság emlékezteti a Waren-Vereint arra, hogy az uniós érdek értékelésére a vizsgálat részeként, nem pedig a panasztételi szakaszban kerül sor. Ezért valamennyi fél álláspontját e rendelet 7. szakasza értékeli. |
1.5. Mintavétel
|
(29) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. Mintavétel az uniós gyártók körében |
|
(30) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a vizsgálati időszak alatti becsült termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. A minta két uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a becsült teljes uniós termelési volumen több mint [29–38] %-át és a becsült teljes uniós értékesítés több mint [39–48] %-át tették ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A Bizottság erre tekintettel megerősítette az uniós gazdasági ágazat mintáját. Mintavétel a független importőrök körében |
|
(31) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(32) |
Hat független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett termék uniós behozatali volumene alapján két független importőrt vett fel a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett importőrrel. A mintában szereplő importőrök egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy már nem kíván együttműködni, és nem fog válaszolni a kérdőívre. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy ezt az importőrt másik importőrrel helyettesíti, és ennek megfelelően tájékoztatta az érdekelt feleket. A kiigazított mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Mintavétel az exportáló gyártók körében |
|
(33) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a kínai missziót, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, és/vagy vegyék fel vele a kapcsolatot. |
|
(34) |
Az érintett országban működő exportáló gyártók közül huszonhárom nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. E vállalatok közül kettő kapcsolatban állt egymással, és egyikük nem volt exportáló gyártó. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. A minta kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, így a Bizottság megerősítette a mintát. |
1.6. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(35) |
A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. |
|
(36) |
A panaszos továbbá a panaszában elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e Kína tekintetében az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Bizottság ezért további kérdőíveket küldött a kínai kormánynak. |
|
(37) |
A Bizottság kérdőíveket küldött a panaszos, az uniós gyártók, az exportáló gyártók, valamint az ismert importőrök részére. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (5). |
|
(38) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor: Uniós gyártók
Importőrök
A Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók Sunflower Group
Tongfa Group
|
|
(39) |
Ezenkívül a Bizottság ellenőrizte a panaszos AETMD által Párizsban (Franciaország) benyújtott makrogazdasági kérdőívet. |
1.7. Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása
|
(40) |
A Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához (lásd azt alábbi 3.2.1. szakaszt) az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. |
|
(41) |
A Sunflower Group esetében a Bizottság a 18. cikket részlegesen alkalmazta az alábbi 3.3. szakaszban ismertetett, az exportárakra vonatkozó megállapítások szempontjából releváns CIF-árak és hitelköltségek kiszámításával kapcsolatban szolgáltatott információkkal kapcsolatos kérdések tekintetében. |
|
(42) |
A Tongfa Group esetében a Bizottság a 18. cikket részlegesen alkalmazta az alábbi 3.4. szakaszban ismertetett, az exportárakra vonatkozó megállapítások szempontjából releváns CIF-árak kiszámításával kapcsolatban szolgáltatott információkkal kapcsolatos kérdések tekintetében. Ezenkívül a Bizottság a 18. cikket részlegesen alkalmazta a munkaerő számításához felhasznált munkaórák termelési tényezőként történő meghatározásakor is, az alábbi 3.2.3.1. szakaszban leírtak szerint. |
1.8. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(43) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. október 1-jétől 2024. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A vizsgált termék
|
(44) |
A vizsgált termék: a jelenleg az ex 2001 90 30 (TARIC-kód: 2001 90 30 10) és ex 2005 80 00 (TARIC-kód: 2005 80 00 10) KN-kódok alá tartozó morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, valamint morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével (a továbbiakban: vizsgált termék). |
|
(45) |
A csemegekukoricát emberi fogyasztásra használják. A termék jellemző kiszerelése a fémdobozos forma, de üveges, Tetra Pak dobozos vagy tasakos kiszerelése is előfordul. |
2.2. Az érintett termék
|
(46) |
Az érintett termék a Kínából származó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék). |
2.3. A hasonló termék
|
(47) |
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(48) |
A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
3. DÖMPING
3.1. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához
|
(49) |
Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg. |
|
(50) |
Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat az egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek (a továbbiakban: csemegekukorica) előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat tizennégy exportáló gyártó nyújtotta be. |
|
(51) |
A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. |
|
(52) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumok alapján további lehetséges megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál. |
|
(53) |
A Bizottság 2025. március 12-én egy feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az érintett termék előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság Kolumbiát, Malajziát, Mexikót, Szerbiát, Thaiföldet és Törökországot jelölte meg megfelelő reprezentatív országként. |
|
(54) |
A Bizottság 2025. június 6-án a Bizottság második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, és jelezte, hogy Malajziát kívánja reprezentatív országként figyelembe venni. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a Fraser and Neave Holdings BHD elnevezésű, a reprezentatív országban működő gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat kívánja felhasználni. |
|
(55) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kolumbia, Szerbia és Törökország nem tekinthető reprezentatív országnak, különösen a vizsgált terméket és/vagy hasonló termékeket gyártó vállalatokra vonatkozó releváns, nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok hiánya miatt. Emellett Thaiföld a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem tűnik megfelelő reprezentatív országnak, mivel a friss csemegekukorica thaiföldi importárait a Kínából érkező behozatal mennyisége miatt torzulások befolyásolják. |
|
(56) |
A Bizottság Mexikót nem javasolta reprezentatív országként, mivel nem álltak rendelkezésre behozatali adatok a friss csemegekukoricára vonatkozóan, amely a teljes előállítási költség mintegy 50 %-át kitevő fő termelési tényező. |
|
(57) |
A Bizottság megjegyezte, hogy Malajzia megfelelő referenciaértéket nyújt a legfontosabb termelési tényezők (friss csemegekukorica és konzervdoboz) tekintetében. A Bizottság megjegyezte, hogy a Kínából érkező behozatal alacsony mennyiségére tekintettel megfelelő importár áll rendelkezésre a friss csemegekukoricára vonatkozóan. Ami a konzervdobozokat illeti, bár a mennyiség 78 %-a Kínából származott, a Bizottság jelentős különbséget állapított meg a Kínából és az egyéb forrásokból származó konzervdobozok ára között (körülbelül 14 CNY/kg, illetve 28 CNY/kg). Ezért, mivel nem állt rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a más forrásokból származó dobozok ára torzult volna, a Bizottság ezt az árat javasolta viszonyítási alapként. Megállapítást nyert, hogy a más forrásokból származó dobozok behozatalát nem befolyásolták a kínai árak, és a többi behozatal mennyisége és ára továbbra is reprezentatív. Emellett a Fraser and Neave Holdings BHD információi különösen alkalmasak voltak SGA- és nyereségadatok forrásaként, mivel a 2024. évi éves jelentés a vizsgálati időszakra (2023. október 30. – 2024. szeptember) vonatkozott. |
|
(58) |
A Bizottság ezért ideiglenesen úgy határozott, hogy Malajziát választja ki a legmegfelelőbb reprezentatív országként. Az érdekelt felek által az első és a második feljegyzéssel, és különösen a reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatban tett észrevételeket az alábbi 3.2.2. szakaszban tárgyaljuk. |
3.2. Rendes érték
|
(59) |
Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”. |
|
(60) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek). |
|
(61) |
Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
3.2.1. A jelentős torzulások fennállása
|
(62) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:
|
|
(63) |
Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek rendelkezésre állnia. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. |
|
(64) |
Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre. |
|
(65) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”. |
|
(66) |
E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (6), amely bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például az acéliparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. |
|
(67) |
A panaszos azzal érvelt, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei, mert az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, ezért a rendes érték megállapításához nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása. |
|
(68) |
Ezen álláspontjának alátámasztása érdekében a panaszos a jelentésben szereplő bizonyítékokra hivatkozott, különös tekintettel a kulcsfontosságú termelési ágazatokban – például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő, valamint a tartósított csemegekukorica-gyártás kulcsfontosságú nyersanyagai, például az acél és az alumínium – tapasztalható torzulásokra. A panaszos azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt valamennyi pont tekintetében jelentős torzulások állnak fenn. |
|
(69) |
A panaszos konkrétan azt állította, hogy a kínai kormány ellenőrzést, felügyeletet és irányítást gyakorol a tartósított csemegekukorica ágazata felett, amely a konzervipar szerves részét képezi. A panaszos számos olyan szakpolitikai intézkedést sorolt fel, amelyek a következőket eredményezik: a kínai gyártók a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) ideológiájához igazodnak; exportorientált megközelítés, különösen az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés révén; az ágazat erős konszolidációt mutat, és csak néhány piaci szereplő van jelen; a kínai gyártók kormányzati támogatásban részesülnek. |
|
(70) |
Az említett célkitűzések eléréséhez szükséges legfontosabb nemzeti szakpolitikai intézkedések között a panaszos a következőket emelte ki:
|
|
(71) |
A konzervipar támogatására irányuló tartományi és önkormányzati politikai intézkedések közül a panaszos a következőket emelte ki:
|
|
(72) |
A panaszos megjegyezte továbbá, hogy a kínai kormány a gazdaság felett az állami tulajdonú vállalatokban és magánvállalatokban való jelenléte, a vállalatokon belüli KKP-bizottságok, valamint a kulcsfontosságú vezetők kinevezése révén is ellenőrzést gyakorol, akik általában nem csupán a KKP tagjai, hanem vezető pozíciókat is betöltenek a KKP hierarchiájában (16). A panaszos ennek szemléltetésére konkrét példákat említett az ágazatbeli gyártókra, köztük az alábbiakat:
|
|
(73) |
A panaszos azt is állította, hogy a vizsgált termék ágazatában a torzulások a kínai kormány által az upstream ágazatokban – különösen a nyerskukorica- és az acélágazatban – végrehajtott beavatkozásból erednek. |
|
(74) |
A nyerskukorica-ágazatot illetően a panaszos megjegyezte, hogy a kukoricaexportőrök túlnyomó többsége állami tulajdonú vállalat, amely a panaszos szerint a kínai kormány eszköze a szakpolitikai céljainak eléréséhez, és a kapcsolódó kormányzati támogatásban részesül. |
|
(75) |
Az acélágazatot illetően a panaszos megjegyezte, hogy a kínai acélgyártók többsége állami tulajdonú vállalat, és olyan korábbi vizsgálatokra hivatkozott, amelyekben a Bizottság megállapította az ágazaton belüli torzulások fennállását (20). |
|
(76) |
Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy a csemegekukorica-ágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn. |
3.2.1.1.
|
(77) |
A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (21). |
|
(78) |
Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének” biztosítása (22). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. |
|
(79) |
Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (23). |
|
(80) |
A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. |
|
(81) |
A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. |
|
(82) |
A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (24). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. |
|
(83) |
Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet. |
|
(84) |
A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (25). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek. |
|
(85) |
Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. |
|
(86) |
A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek. |
|
(87) |
A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). |
|
(88) |
A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (26). |
|
(89) |
Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (27). |
|
(90) |
Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (28). |
|
(91) |
Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (29). |
|
(92) |
Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (30). |
|
(93) |
Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (31). |
3.2.1.2.
|
(94) |
Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak. |
|
(95) |
A csemegekukoricát főként magánvállalatok állítják elő, például a Sunflower Food Industry Xinfeng Co. Ltd (32), a Zhangzhou Tongfa Food Industry Co. Ltd (33) vagy a Runfeng Food Co. Ltd (34). A konzervágazatot olyan vállalatok is kiszolgálják, amelyek részben állami tulajdonban vannak, mint például a Hangzhou Waha Group, (35) amelyben az állam 46 %-os részesedéssel rendelkezik (36). |
|
(96) |
Ugyanakkor általánossá vált, hogy a KKP a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (37), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. |
|
(97) |
Emellett a csemegekukorica-ágazatra számos kormányzati szakpolitika vonatkozik, például a Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által 2022-ben bejelentett kulcsfontosságú szakpolitikák: „[a] mezőgazdasági ágazat integrált fejlesztése. Több modern nemzeti mezőgazdasági ipari park, előnyös és jellegzetes ipari klaszter, valamint a mezőgazdasági ipari terén erős települések kialakítása és létrehozása. A nemzeti élelmezésbiztonság és a fontos mezőgazdasági termékek hatékony ellátásának biztosítására történő összpontosítás, különös tekintettel a rizsre, a búzára, a kukoricára, […] egy modern vidéki ipari rendszer kiépítését eredményezi, amely a rendszer hajtóerejét alkotó, erős iparvárosokon és ipari parkokon, valamint a rendszer gerincét alkotó ipari klasztereken alapul; tartományi, megyei és települési elrendezések kialakítása; valamint a pontok, vonalak és területek összehangolt előmozdítása az ipari fejlődés egésze minőségének és hatékonyságának javítása érdekében.” (38) |
|
(98) |
Hasonlóképpen, a mezőgazdaság és a vidéki területek korszerűsítésének előmozdításáról szóló tizennegyedik ötéves terv a következő célokat tűzi ki: „[n]emzeti élelmiszer-biztonsági ipari övezet kialakítása. [a] rizs, búza, kukorica, szójabab stb. termelése és szállítása alapján a termelés, a feldolgozás, a tárolás és az áruforgalom terén a kapacitásépítés elrendezésének koordinálása és élelmiszer-biztonsági ipari övezetek kialakítása […]” (39). |
|
(99) |
Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (40). |
|
(100) |
Az konzervágazat például a Kínai Nemzeti Könnyűipari Tanács (China National Light Industry Council, CNLIC) hatáskörébe tartozik (41). A CNLIC alapszabályának (42) 2. cikke szerint a Tanács célja „Hszi Csin-ping főtitkár fontos beszédsorozata szellemiségének alapos tanulmányozása és végrehajtása”. A 3. kimondja továbbá, hogy „[a] Tanács a Kínai Kommunista Párt általános vezetése szerint jár el. A Kínai Kommunista Párt alapszabályának rendelkezéseivel összhangban létrehozza a Kínai Kommunista Párt szervezeteit, és biztosítja a párttevékenységek végzéséhez és a pártszervezetek tevékenységeihez szükséges feltételeket” (43). |
|
(101) |
A CNLIC iránymutatást nyújt az ágazat (44) és a CCFIA (45) számára, különösen a pártépítő tevékenységek és a szakpolitikai döntéshozatal tekintetében. 2022-ben a Tanács azt ajánlotta, hogy a CCFIA „tartsa magát a pártépítésre vonatkozó iránymutatáshoz, úgy irányítsa az iparágat, hogy az megingathatatlanul hallgasson a párt szavára, és megingathatatlanul kövesse a pártot”, valamint hogy „ösztönözze a vállalkozásokat arra, hogy [...] alapján új zöldségkonzerv-fajtákat fejlesszenek ki”, továbbá „a vállalkozásokat fejlessze, erősítse és támogassa, és fejlesszen ki konzervipari klasztereket” (46). |
|
(102) |
Ennek megfelelően a CCFIA alapszabályának 4. cikke szerint (47) a szövetség „igazodik a [KKP] átfogó vezetéséhez, a [KKP] alapszabályának rendelkezéseivel összhangban létrehozza a [KKP] szervezetét […], párttevékenységeket végez, és biztosítja a pártszervezetek tevékenységeihez szükséges feltételeket. A Szövetség bejegyző és irányító hatósága a Kínai Népköztársaság polgári ügyekért felelős minisztériuma, a pártépítésért felelős vezető hatóság pedig az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága.” Ezenkívül a szövetség „elfogadja a Polgári Ügyek Minisztériuma és az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó pártbizottság üzleti útmutatását, valamint az általuk gyakorolt felügyeletet és irányítást” (48). Emellett a CCFIA alapszabályának 24. cikke előírja, hogy a szövetség elnökének, alelnökének és főtitkárának „[i]gazodnia kell a párt irányvonalához, elveihez, politikáihoz, és jó politikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie” (49). A Sunflower Food Industry Xinfeng Co. Ltd (50), a Zhangzhou Tongfa Food Industry Co. Ltd és a Runfeng Food Co. Ltd (51) egyaránt a CCFIA tagjai. (52) |
|
(103) |
Következésképpen az érintett termék ágazatában még a magántulajdonú gyártók sem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. |
3.2.1.3.
|
(104) |
A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétnek köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. |
|
(105) |
A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (53)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. |
|
(106) |
Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (54) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (55). |
|
(107) |
Értesülések szerint már 2018-ban a mintegy 2,57 millió magántulajdonú vállalat 73 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (56). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is. |
|
(108) |
Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás), (57) amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét. |
|
(109) |
Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen;” a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak.” Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (58). |
|
(110) |
Bár nem lehetett szisztematikus átfedéseket megállapítani az érintett termék gyártóinál betöltött vezetői pozíciók és a KKP-tagság, illetve -funkciók között, a vizsgálat megerősítette, hogy a KKP közvetlenül beavatkozik e vállalatok irányításába. Például a pártmunkacsoport és a Pancheng Street kerület kereskedelmi kamarájának Nanking Csianpöj térségében található általános párttagozata (59), ahol a Runfeng Food Co. leányvállalata található, úgy írja le munkáját, hogy az „általában a Kereskedelmi Kamara munkáját vezető pártépítés fő vonalára összpontosít, […] számos intézkedést hoz a pártépítés és a Kereskedelmi Kamara munkájának mély integrációjának előmozdítása érdekében. […] A vállalkozások kiszolgálása során a Kereskedelmi Kamara Általános Párttagozata rendszeresen végez »szolgáltató tevékenységeket, személyes szimpóziumokat« és látogatásokat, hogy segítségével a vállalkozások a nagyobbak és erősebbek lehessenek, és a vállalkozások kiszolgálása során sikeresen vezetett be számos projektet […], a Jiangsu Runfeng Food Co., Ltd számára előmozdította egy átfogó demonstrációs park keretében egy mezőgazdaságitermék-válogató központ építésébe való beruházást.” (60) |
|
(111) |
Ezenkívül a magánszektor gazdaságának előmozdításáról szóló törvény (a továbbiakban: a magángazdaságról szóló törvény) előírja, hogy „[a] magángazdasági szervezeteknek és az azokat működtető szereplőknek támogatniuk kell a [KKP] vezetését […], igazodniuk kell a kínai jellegzetességekkel bíró szocialista rendszerhez, és aktívan részt kell venniük a modern szocialista hatalom építésében”. (61) |
|
(112) |
Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (62). A csemegekukorica-ágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és költségekre. |
3.2.1.4.
|
(113) |
A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. |
|
(114) |
Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (63). |
|
(115) |
A magángazdasági törvény továbbá kimondja, hogy „[a]z államnak meg kell erősítenie a magángazdasági szervezetek üzemeltetőiből álló csoport létrehozását, meg kell erősítenie az ideológiai és politikai iránymutatást, és be kell töltenie a gazdasági és társadalmi fejlődésben betöltött fontos szerepüket; […] a magángazdasági szervezeteket működtető szereplők ösztönzése arra, hogy gyakorolják az alapvető szocialista értékeket, legyenek hazafiasak és elkötelezettek, […] és álljanak ki határozottan a kínai jellegzetességekkel bíró szocializmus építése mellett, és mozdítsák elő a kínai típusú modernizációt”, valamint hogy „[a] magángazdasági szervezeteknek és az azokat működtető szereplőknek el kell fogadniuk […] a kormányzati és társadalmi felügyeletet a termelési és működési tevékenységik során”. (64) |
|
(116) |
A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak. |
|
(117) |
A Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium fent említett 2022. évi kulcsfontosságú szakpolitikái (lásd a (97) preambulumbekezdést) az ágazat működését befolyásoló alábbi rendelkezést is tartalmazzák: „[a]z állam folytatja az olyan politikák végrehajtását, mint például a kukorica- és szójababtermelőknek nyújtott támogatások, a rizs támogatása, valamint a nagy gabonatermesztő megyéknek nyújtott ösztönzők, azzal a céllal, hogy megszilárdítsa a kínálati oldali strukturális reformok hatékonyságát a mezőgazdaságban, és biztosítsa a nemzeti élelmezésbiztonságot”. Ezenkívül a dokumentum előírja, hogy „[j]utalmaz[ni kell] a főbb vetőmagtermelő megyéket. Kiterjeszti a rizst, a búzát, a kukoricát termesztő főbb megyék támogatását […], valamint előmozdítja a vetőmagipar átalakítását és korszerűsítését.” (65) |
|
(118) |
A mezőgazdaság és a vidéki területek korszerűsítésének előmozdításáról szóló tizennegyedik ötéves terv (66) célja „[a] gabonatermelést támogató szakpolitikák fejlesztése. A gabonatermelők támogatásának stabilizálása, a rizsre és a búzára vonatkozó minimálár-politika, valamint a kukorica- és szójababtermelőkre vonatkozó támogatási politika fejlesztése. A főbb gabonatermő területek érdekeit szolgáló kompenzációs mechanizmusnak, valamint a főbb gabonatermelő megyék támogatási politikai rendszerének javítása” (67). A növényültetési ágazat nemzeti szintű fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (68) szerint „[a] tizennegyedik ötéves terv időszakában feltárjuk a terjeszkedési potenciált, növeljük a termelési kapacitást, optimalizáljuk a szerkezetet, előmozdítjuk a diverzifikált fejlesztést és javítjuk az ellátás biztosítására irányuló képességeket” (69). |
|
(119) |
Ezenkívül „a párt és a kormány döntéseinek és iránymutatásainak végrehajtása érdekében” (70)’ a CCFIA kiadta a kínai konzervipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves tervet, (71) amely olyan mennyiségi célokat tűzött ki, mint például „három demonstrációs bázis kiépítése a konzervélelmiszerek kiváló minőségű nyersanyagai számára, öt innovációs demonstrációs egység létrehozása, egy új nemzeti konzervipari klaszter létrehozása, tíz nagy hírnévvel rendelkező befolyásos márka kifejlesztése” , olyan minőségi célok mellett, mint „a konzervélelmiszer-fajták, például a zöldségek aktív fejlesztése, valamint a mezőgazdasági területek irányítása a zöld és jó minőségű növények és fajták […] fejlesztéséhez és a megfelelő ipari klaszterek létrehozásához”. (72) |
|
(120) |
Tartományi szinten Csianghszi kiadta a kiváló minőségű feldolgozóipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves tervet, amelynek célja „az élelmiszer-ipari lánc további bővítése és bővítése, a termék hozzáadott értékének növelése[, hogy] 2025-re a tartomány élelmiszer-feldolgozó iparának nagyságrendje elérje a 850 milliárd jüant. […] A gyümölcs- és zöldségkonzerv-ágazatban zöldség- és gyümölcsfeldolgozó bázisokat építünk […], valamint kibővítjük és megerősítjük Délkelet-Fucsien gyümölcs- és zöldségfeldolgozó klaszterét.” (73) |
|
(121) |
Sunflower Food Industry Xinfeng Co. Ltd Csianghsziban, a Zhangzhou Tongfa Food Industry Co. Ltd Fucsienben található. |
|
(122) |
Ezenkívül Hejlungcsiang a gazdasági és társadalmi fejlődésről szóló tizennegyedik ötéves tervében és a 2035-re vonatkozó hosszú távú célkitűzéseiben megfogalmazott törekvése „[a]z olyan magas hozamú élelmiszernövények, mint a kukorica termelésének mérsékelt bővítése, […] valamint egy magas színvonalú nemzeti kukorica- és szójabab-termelési bázis kiépítése”. (74) |
|
(123) |
Konkrétabban, ami az érintett termék ágazatát illeti, Hejlungcsiang fejlesztési tervet adott ki a kukoricafeldolgozó ipar számára (2021–2025), (75) amely szerint a tartomány azt tervezi, hogy „ »10 milliárd« [RMB] szintű vállalkozásokkal az élen kiemelt, vezető vállalkozások csoportját hozza létre és fejleszti, és ezáltal elsődleges támogatást biztosít egy modern kukoricafeldolgozó-ipari rendszer kiépítéséhez” , célként szerepel továbbá „a vállalkozások átalakításának és korszerűsítésének a javítása és megerősítése, […] [a] kukoricafeldolgozó vállalkozások számára a technológiai átalakulás felgyorsítása, a fejlett és alkalmazható technológiák és folyamatok bevezetése, a régi berendezések kiváltása, fejlett eszközök és gyártósorok bevezetése és beszerzése, valamint az alapvető versenyképesség növelése” (76) . |
|
(124) |
Ezenfelül 2024-ben a Santung tartomány a kukoricaipar előmozdítására, korszerűsítésére és fejlesztésére irányuló kísérleti projektet (77) indított, számottevő adókedvezményt nyújtva a kutatás és fejlesztés számára. |
|
(125) |
Hasonlóképpen, Csilin egyedi preferenciális szakpolitikákat alakított ki, amelyek az érintett termék ágazatát előnyhöz juttatják. A honlapján közzétett jelentés szerint a Csilin Tartományi Adóhivatal „kidolgozza és kiigazítja a szakpolitikai előnyök listáját, valamint a gyors reagálást igénylő témák listáját. A vállalkozásoknak megvannak a maguk szükségleteik, az adóztatás pedig reagál azokra. Az ipar korszerűsítéséhez elegendő szakpolitikai eszköz áll rendelkezésre.” (78) |
|
(126) |
Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését és az upstream inputokat gyakorlatilag valamennyi vonatkozásukra kiterjedően irányítja és ellenőrzi. |
|
(127) |
Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését. |
3.2.1.5.
|
(128) |
Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. |
|
(129) |
A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (79). |
|
(130) |
A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (80). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (81). A hatóságok emellett a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat igyekeznek megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (82). |
|
(131) |
A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a vegyipari ágazatra, így a csemegekukorica-ágazatra is. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. |
|
(132) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon. |
3.2.1.6.
|
(133) |
Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína az ILO több alapegyezményét nem erősítette meg, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (83). |
|
(134) |
A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (84). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. |
|
(135) |
Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (85). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek. |
|
(136) |
A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a csemegekukorica-ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül. |
3.2.1.7.
|
(137) |
Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult. |
|
(138) |
Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (86) valamint az, hogy ezek a bankok a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), (87) továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. |
|
(139) |
Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (88). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogi eszközök alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be. |
|
(140) |
Például a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (89). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként „szolgálják a stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (90). |
|
(141) |
Például a Sunflower Food Industry Xinfeng Co. Ltd Hangcsou önkormányzatának pénzügyi hivatala felügyelete alatt együttműködési megállapodást írt alá az állami tulajdonban lévő Jiujiang Bank hangcsou-i leányvállalatával, hogy az „támogassa a vállalkozást az üzleti léptékváltásban, piaci részesedésének növelésében, és segítse a vállalkozás fejlődését” (91). |
|
(142) |
Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte (92). Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (93). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak. |
|
(143) |
Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek. |
|
(144) |
Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (94). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (95). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet. |
|
(145) |
A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait. |
|
(146) |
Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
|
(147) |
E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
3.2.1.8.
|
(148) |
A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és a jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és a jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is. |
|
(149) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik ezeket az inputokat vagy szerződést kötnek azok beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) egyértelműen kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. E torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük, konkrétan a 3.2.1.1. szakaszban. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a csemegekukorica-termelők ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére. |
|
(150) |
Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. |
|
(151) |
A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. |
|
(152) |
Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. |
3.2.2. Reprezentatív ország
|
(153) |
A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:
|
|
(154) |
A fenti (53) és (54) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. Ezek a feljegyzések ismertették az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Malajziát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállása. |
|
(155) |
Az első feljegyzésben a Bizottság Kolumbiát, Malajziát, Mexikót, Szerbiát, Thaiföldet és Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket. |
|
(156) |
Az AETMD azzal érvelt, hogy Kolumbia, Malajzia, Szerbia, Thaiföld vagy Törökország esetében a Bizottság első feljegyzése szerint nem áll rendelkezésre minden, a termelési és értékesítési tényezőkre vonatkozó adat. Jelezte továbbá, hogy a termelési és értékesítési tényezők árai és költségei torzultak. Ezért Mexikó reprezentatív országként való figyelembevételét támogatta. |
|
(157) |
A CFNA azzal érvelt, hogy Malajzia megfelelő reprezentatív ország, mivel rendelkezésre állnak adatok egy, az érintett termékkel azonos általános kategóriába (csomagolt élelmiszertermékek, köztük konzervélelmiszerek és dobozos italok gyártása és értékesítése) tartozó vállalatról. A CFNA szerint továbbá Thaiföldet, Kolumbiát és Törökországot ki kell zárni a javasolt reprezentatív országok köréből a friss csemegekukorica Kínából érkező behozatalának nagy mennyisége miatt. Ezenkívül a CFNA szerint Mexikót is ki kell zárni, mivel nem importál nagy mennyiségű dobozt. |
|
(158) |
Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Szerbia, Thaiföld és Törökország – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a vizsgált terméket, tovább kell vizsgálni az adatok rendelkezésre állását, különös tekintettel a vizsgált termék gyártóinak könnyen elérhető pénzügyi adataira. |
|
(159) |
Kolumbia, Szerbia és Törökország esetében nem volt megállapítható a könnyen hozzáférhető pénzügyi adatok megléte. |
|
(160) |
Malajzia esetében megállapítást nyert, hogy egy vállalat (Fraser and Neave Holdings BHD) a teljes vizsgálati időszakra vonatkozóan könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokkal rendelkezik. |
|
(161) |
Mexikó esetében megállapítást nyert, hogy 2023-ra vonatkozóan egy vállalat (Grupo Herdez) rendelkezik könnyen elérhető pénzügyi adatokkal. |
|
(162) |
Thaiföld esetében megállapítást nyert, hogy 2023-ra vonatkozóan két vállalat (Chin Huay PCL és Sunsweet PCL) rendelkezik könnyen elérhető pénzügyi adatokkal. |
|
(163) |
Az első feljegyzéssel kapcsolatban észrevételek érkeztek a CFNA-tól és az AETMD-től. |
|
(164) |
A CFNA azzal érvelt, hogy Malajzia megfelelő reprezentatív ország, mivel rendelkezésre állnak adatok egy, az érintett termékkel azonos általános kategóriába (csomagolt élelmiszertermékek, köztük konzervélelmiszerek és dobozos italok gyártása és értékesítése) tartozó vállalatról. |
|
(165) |
Második feljegyzésében a Bizottság egyetértett az érdekelt felekkel abban, hogy könnyen hozzáférhető pénzügyi adatok hiányában az ideiglenes szakasz további részében Kolumbia, Szerbia és Törökország nem tekinthető reprezentatív országnak. |
|
(166) |
A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Malajziát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Fraser and Neave Holdings BHD vállalat pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni. |
|
(167) |
Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Malajzia mint reprezentatív ország és a Fraser and Neave Holdings BHD mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. |
|
(168) |
A Tongfa Group ellenezte a javasolt vállalat (Fraser and Neave Holdings BHD) figyelembevételét az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatok tekintetében, mivel az nem gyártja a vizsgált terméket. Helyette a Tongfa Group egy thaiföldi csemegekukorica-gyártót javasolt. A Bizottság megjegyezte, hogy ez ellentétes az első feljegyzéssel kapcsolatos álláspontjukkal, amikor a Tongfa Group a Fraser and Neave Holdings BHD-t javasolta a reprezentatív országban működő megfelelő vállalatként. |
|
(169) |
A Bizottság – Thaiföld mint megfelelő reprezentatív ország korábbi elvetésére tekintettel – nem tudta elfogadni ezt az állítást. Emellett a Fraser and Neave Holdings BHD a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékeket, azaz élelmiszer- és italtermékeket, köztük konzervtermékeket gyárt. |
|
(170) |
Malajzia esetében megállapítást nyert, hogy a dobozok behozatalának több mint 70 %-a és a friss csemegekukorica-behozatal kevesebb mint 15 %-a érkezik Kínából. |
|
(171) |
Mexikó esetében megállapítást nyert, hogy a GTA nem tartalmaz friss csemegekukorica-behozatalt. A konzervdobozok kevesebb mint 20 %-a származott Kínából. |
|
(172) |
Thaiföld esetében megállapítást nyert, hogy a friss csemegekukorica szinte teljes behozatala és a konzervdobozok behozatalának több mint fele Kínából érkezik. |
|
(173) |
Az AETMD azzal érvelt, hogy Malajzia és Thaiföld esetében a Bizottság első feljegyzése szerint nem áll rendelkezésre minden, a termelési és értékesítési tényezőkre vonatkozó adat. Állítása szerint továbbá a termelési és értékesítési tényezők árai és költségei a kínai behozatal hatása miatt torzultak. Ezért Mexikó reprezentatív országként való figyelembevételét támogatta. |
|
(174) |
A CFNA szerint Thaiföldet, Kolumbiát és Törökországot ki kell zárni a javasolt reprezentatív országok köréből a friss csemegekukorica Kínából érkező behozatalának nagy mennyisége miatt. Ezenkívül a CFNA szerint Mexikót is ki kell zárni, mivel nem importál nagy mennyiségű dobozt. |
|
(175) |
Második feljegyzésében a Bizottság megállapította, hogy Thaiföld az ideiglenes szakasz további részében nem tekinthető reprezentatív országnak, mivel Kínából nagy mennyiségben importál friss csemegekukoricát és konzervdobozt, amelyek együttesen az előállítási költségek mintegy 75 %-át teszik ki. |
|
(176) |
A Bizottság kijelentette, hogy Mexikó a továbbiakban nem tekinthető reprezentatív országnak, mivel a fő nyersanyagot (a friss csemegekukoricát) nem importálják Mexikóba. |
|
(177) |
A Bizottság a második feljegyzésben azt is megjegyezte, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Kínából származó dobozok Malajziába irányuló behozatalának árai befolyásolták volna a többi behozatal árait. Ezenkívül a friss csemegekukorica-behozatalnak kevesebb mint 15 %-a érkezett Kínából. |
|
(178) |
A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Malajziát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni. |
|
(179) |
A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Malajzia mint reprezentatív ország megfelelőségével kapcsolatban. |
|
(180) |
A második feljegyzés kiadását követően az AETMD adatokat szolgáltatott a friss csemegekukorica USA-ból Mexikóba irányuló kiviteléről. Azzal érvelt, hogy ezen adatok fényében a Bizottságnak Mexikót kellene reprezentatív országként figyelembe vennie, nem pedig Malajziát. Cáfolatában a CFNA rámutatott, hogy ezek az információk exportadatok, ami azt jelenti, hogy a mexikói vámfizetéssel együttes CIF-ár eléréséhez többletköltségekre van szükség. A CFNA ezen adatok értékét is vitatta, rámutatva arra, hogy az érintett mennyiségek korlátozottak, ezért az árak nem reprezentatívak. |
|
(181) |
A Bizottság megjegyezte: mivel az exportárak ilyen magasak, nem egyértelmű, hogy torzító hatás érvényesül-e bennük, vagy hogy az exportált termék összehasonlítható-e a vizsgált termékkel. |
|
(182) |
A CFNA rámutatott, hogy a második feljegyzésben ellentmondás van a felhasználandó dobozok forrását illetően, mivel a feljegyzés Mexikót jelzi forrásként, miközben a reprezentatív ország Malajzia. A CFNA feltételezése szerint tévedésről van szó. A Bizottság elfogadta ezt az észrevételt, mivel Mexikó említése valóban tévedésből történt. |
|
(183) |
A CFNA további észrevételt tett Malajziának a dobozok forrásaként való figyelembevételével kapcsolatban, javasolva a 7310 21 91 és a 7310 21 99 kódú termékek átlagának használatát. A Bizottság azonban elutasította ezt az észrevételt, mivel a 7310 21 91 kód az ónozott lemezből készült konzervdobozokra, a 7310 21 99 kód pedig az ónozott lemeztől eltérő anyagból készült dobozokra vonatkozik. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy kizárólag a 7310 21 91 kódot használja, amint az a fenti 1. táblázatban látható. |
|
(184) |
A CFNA és a Tongfa Group azt is állította, hogy a mexikói konzervdobozok behozatali mennyisége abszolút értékben túl kicsi, ezért importára nem reprezentatív. Ezek a felek azonban nem jelölték meg, hogy észrevételükben melyik kódra hivatkoznak. A Bizottság megjegyezte, hogy a 7310 21 91 kód alatt nem importáltak konzervdobozokat Mexikóba. |
|
(185) |
A második feljegyzés kiadását és az érdekelt felek észrevételeinek felülvizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is Malajzia a legmegfelelőbb forrás a torzulástól mentes költségek megállapításához. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a főbb termelési tényezőkre (friss csemegekukorica és konzervdoboz) vonatkozóan rendelkezésre álltak torzulásoktól mentes referenciaértékek. Emellett a friss csemegekukorica és konzervdobozok Mexikóba irányuló behozatalára vonatkozóan nem álltak rendelkezésre megfelelő, torzulástól mentes és reprezentatív adatok. |
|
(186) |
Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Malajzia az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség. |
3.2.2.1.
|
(187) |
A fenti elemzés alapján Malajzia maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. |
3.2.3. A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források
|
(188) |
Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. |
|
(189) |
Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében egyes termelési tényezők – különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő (97) (98) (99) és az energia (100) (101) torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a malajziai nemzeti statisztikákat használja majd. |
|
(190) |
A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a mintában szereplő, teljes körű adatokat szolgáltató exportáló gyártók termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint mert egyes nyersanyagok csak elhanyagolható mértékben befolyásolják a teljes előállítási költséget, az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában, együttesen vette figyelembe. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre. |
3.2.3.1.
|
(191) |
Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához: 1. táblázat A vizsgált termék termelési tényezői
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(192) |
A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártóknál felmerült költségeket használta fel a közvetlen gyártási költségek százalékában. Ennek módszerét a (202) preambulumbekezdés ismerteti részletesen. |
|
(193) |
A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (102) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. |
|
(194) |
Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a vizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (190) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe. |
|
(195) |
A Bizottság adott esetben hozzáadta a termelési tényezők Malajziába történő behozatalára alkalmazandó vámokat. |
|
(196) |
A torzulástól mentes szállítási költség kiszámításakor a Bizottság hozzáadta az importált árak egy bizonyos százalékát, hogy a költség magában foglalja a termelési tényezőknek a határról az együttműködő exportáló gyártóhoz történő szállítását. Ez a kiegészítés megegyezett a mintában szereplő egyes exportáló gyártók tényleges nyersanyagköltségeinek százalékos arányával. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében a módszer észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére. |
|
(197) |
A Malajziai Statisztikai Minisztérium (103) részletes információkat tesz közzé a Malajzia különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. Jelentései a feldolgozóipar havi fizetéseit és béreit mutatják be. A vizsgálati időszak havi átlagértékét a Bizottság megfelelően kiigazította az egyéb járulékokkal, hozzáadva a Munkavállalói Gondoskodási Alap (EPF) (13 %), a Szociális Biztonsági Szervezet (SOCSO) (1,75 %), a foglalkoztatási biztosítási rendszer (EIS) (0,2 %) és az Emberierőforrás-fejlesztési Alap (HRDF) járulékait (1 %) (104) (105). |
|
(198) |
A Bizottság a Tenaga Nasional Berhad által közzétett villamosenergiaár-statisztikákat használta fel (106). A Bizottság a csúcsfogyasztás tekintetében az „E2 tarifa – Középfeszültségi csúcs/csúcson kívüli ipari tarifa” fogyasztási sáv ipari villamosenergia-árainak adatait használta fel kWh-ban kifejezve (0,355 RM/kWh, 0.548 CNY/kWh). |
|
(199) |
A malajziai ipari felhasználók esetében érvényesített földgázárat a Malajziai Energiaügyi Bizottság (Suruhanjaya Tenaga) teszi közzé (107). A Bizottság a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat használta fel, amelyekből az inflációval indexálva képezte a vizsgálati időszak árait. |
|
(200) |
A Bizottság ezért a gáz vizsgálati időszakra vonatkozó ipari átlagárát (1,79 CNY/m3) vette figyelembe. |
|
(201) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi. |
|
(202) |
A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére. |
|
(203) |
Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság azokra a pénzügyi adatokra támaszkodott (a szállítás kivételével), amelyeket a Fraser and Neave Holdings BHD vizsgálati időszakra vonatkozó, 2024. évi éves jelentéséből nyert. |
|
(204) |
A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
|
(205) |
A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság e felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, a 3.2.3. szakaszban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel. |
|
(206) |
A Sunflower Group esetében az ellenőrző látogatás során a Bizottság megkapta a terméktípusonkénti felhasználási arányok felülvizsgált változatát. |
|
(207) |
A Tongfa Group esetében az ellenőrző látogatás keretében sor került a munkaóráknak a vizsgált termékhez való hozzárendelésére használt módszer megvitatására. Kifejtették, hogy a Tongfa Group a vizsgálati időszakban számos konzervterméket gyártott. A Bizottság az ellenőrző látogatás során megkérdőjelezte a vizsgált termelés munkaóráinak más termékekhez viszonyított felhasználási aránya felosztására használt módszert, mivel az alkalmazott módszert csak olyan táblázatokban rögzített adatok támasztották alá, amelyek nem alkottak ellenőrizhető rendszert, mivel nem voltak egybevethetők egyéb vállalati nyilvántartásokkal. Az üggyel foglalkozó csoport továbbá azt kérdezte, hogy a Tongfa Group miért nem alkalmazta a munkaerő tekintetében ugyanazt az elosztási kulcsot, amelyet más termelési tényezők (pl. energia) esetében használtak, azaz a vizsgált termék volumenének a vállalat teljes termelési volumenében képviselt részarányát. A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikke alapján levelet küldött, amelyben tájékoztatta a Tongfa Groupot azon javaslatáról, hogy a munkaidő-felhasználást a rendelkezésre álló tényekre alapozza. |
|
(208) |
A Tongfa Group válaszában kijelentette, hogy a lehető legjobb tudása szerint együttműködött a vizsgálatban a munkaügyi kérdések és a vizsgálat valamennyi vonatkozása tekintetében. Azt szerette volna, hogy teljes mértékben együttműködő félnek tekintsék. |
|
(209) |
Bár a Bizottság továbbra is együttműködő félnek tekinti a Tongfát ebben a vizsgálatban, fenntartja, hogy a 18. cikk alkalmazása helyénvaló, mivel a Tongfa nem nyújtotta be a szükséges információkat a munkaidő kiszámításával kapcsolatban. Ennek megfelelően a munkaidőt a rendelkezésre álló tények alapján kell kiszámítani. Ezért ebben a szakaszban a felhasznált munkaórák száma a vizsgált termék termelési mennyiségének az összes termék teljes termelési mennyiségéhez viszonyított arányos aránya alapján került kiszámításra. |
|
(210) |
A meghatározott torzulásmentes gyártási költségre a Bizottság a (203) preambulumbekezdésnek megfelelően alkalmazta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket, a nyereséget és az értékcsökkenést. Ezek meghatározása a Fraser and Neave Holdings BHD pénzügyi kimutatásai alapján történt a 3.2.2. szakaszban kifejtettek szerint. |
|
(211) |
Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek meghatározása érdekében a Bizottság a torzulásmentes gyártási költséget megnövelte a gyártási általános költségekkel és az értékcsökkenéssel. A (192) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ez a mintában szereplő egyes vállalatok közvetlen gyártási költségeinek összesen mintegy 6 %-át tette ki. Az általános költségek tekintetében alkalmazott százalékarányok kiszámításáról a mintába felvett minden egyes vállalat tájékoztatást kapott. |
|
(212) |
A Bizottság az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeket megnövelte a Fraser and Neave Holdings BHD SGA-költségeivel és nyereségével. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 17 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 19 % volt. |
|
(213) |
A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
3.3. Exportár
|
(214) |
A Sunflower Group tekintetében az exportáló gyártó vagy közvetlenül uniós független vevőknek, vagy Unión kívüli független kereskedőkön keresztül exportált az Unióba. |
|
(215) |
A Tongfa Group tekintetében a gyártó (Zhangzhou Tongfa Foods Industry Co., Ltd – a továbbiakban: ZT) először egy vele kapcsolatban álló kereskedőnek (Fujian Tongfa Foods Group Co., Ltd – a továbbiakban: FT) értékesítette az érintett terméket. Az FT ezt követően vagy közvetlenül uniós független vevőknek, vagy az Unión kívüli független kereskedőkön keresztül exportált az Unióba. |
|
(216) |
Az exportár mindkét csoport esetében az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár. |
3.4. Összehasonlítás
|
(217) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.4.1. A rendes érték kiigazításai
|
(218) |
A (210) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten állapította meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek (a szállítást kivéve) és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében. |
3.4.2. Az exportár kiigazításai
|
(219) |
Az exportárnak a kereskedelem gyártelepi szintjére való visszanettósítása érdekében a Bizottság kiigazításokat végzett szárazföldi fuvarozási, az anyagmozgatási, a rakodási és a járulékos költségek tekintetében. |
|
(220) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek, banki költségek és csomagolás. |
|
(221) |
A Tongfa Group tekintetében, mivel az összes uniós értékesítés egy vele kapcsolatban álló kínai kereskedőn (FT) keresztül történt, a Bizottság kiigazította az exportárat annak érdekében, hogy az az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja értelmében fedezze a kapcsolatban álló kereskedő SGA-költségeit és nyereségét. Ezek forrásáról és szintjéről tájékoztatta az érintett felet. |
|
(222) |
A Sunflower Group esetében az ellenőrzés keretében sor került a hitelköltségek kiszámításához használt módszer megvitatására. A vállalat a kínai devizakereskedelmi rendszer kamatlábait használta (108). Az üggyel foglalkozó csoport az ellenőrzés során kiemelte, hogy ezek a kamatlábak nem megfelelőek, mivel nem a kereskedelmi bankok által a kereskedelmi hitelekért felszámított kamatlábról van szó. Az ügycsoport ezért felkérte a vállalatot, hogy vizsgálja felül a hitelköltségek kiszámításához használt kamatláb szintjét. A Sunflower Group azonban nem nyújtotta be a szükséges felülvizsgált információkat a kamatlábakra vonatkozóan. |
|
(223) |
A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikke alapján levelet küldött, amelyben tájékoztatta a Sunflower Groupot azon javaslatáról, hogy a hitelköltségeket a rendelkezésre álló tényekre alapozza. |
|
(224) |
A Sunflower Group válaszában kijelentette, hogy az akkoriban rendelkezésre álló kamatlábakat használta, és ha a Bizottság alternatív kamatlábakat alkalmaz, azoknak észszerűen tükrözniük kell a nemzetközi kereskedelmi ügyletek körülményeit. |
|
(225) |
A Bizottság ezért fenntartotta, hogy a hitelköltségek kiszámítására a 18. cikket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a hitelköltségeket a rendelkezésre álló tények alapján kell kiszámítani. A hitelköltségek kiszámítása ennek megfelelően a Kínai Központi Bank kamatlábai alapján történt. Ezek a kamatlábak észszerűbben tükrözték a kereskedelmi hitelekre alkalmazandó kamatlábakat. |
|
(226) |
Mindkét mintában szereplő exportáló gyártó Unióba irányuló exportja FOB-paritáson történt. Ezért az ellenőrzés keretében sor került a CIF-áraknak a tengeri szállítás és biztosítás hozzáadásával történő kiszámításához használt módszertan megvitatására. Megállapítást nyert, hogy mindkét vállalat jelentősen alulbecsülte ezeket a tengeri fuvardíjakat. Az üggyel foglalkozó csoport ezért arra kérte a vállalatot, hogy vizsgálja felül a CIF-árak kiszámításához figyelembe vett fuvardíjak szintjét. A mintában szereplő exportáló gyártók azonban nem közölték a szükséges felülvizsgált információkat sem a tengeri fuvardíjakról, sem a becsült CIF-árakról. |
|
(227) |
A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikke alapján levelet küldött, amelyben mindkét csoportot tájékoztatta arról a javaslatáról, hogy a tengeri fuvardíjakat a rendelkezésre álló tényekre alapozza, mivel a szolgáltatott adatok hamisak vagy félrevezetőek voltak, mindenesetre pedig azért, mert a Bizottság által előírt határidőn belül a vállalat nem nyújtotta be a szükséges információkat. |
|
(228) |
A Sunflower Group válaszában kijelentette, hogy az alkalmazott díjakat egy ügyféltől szerezte be, és azok 2024 júliusában egy 15 napos időszakra vonatkoznak. A Sunflower Group ezért nem értett egyet azzal, hogy az információ hamis vagy félrevezető lenne. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a fuvardíjak a vizsgálati időszakban jelentősen ingadoztak, és a 2024. júliusi 15 napos időszakban a tengeri fuvardíjak nagyon magasak voltak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem helyénvaló ezeket a tengeri fuvardíjakat a vizsgálati időszak egészére alkalmazni, és megállapította, hogy a Sunflower Group részéről félrevezető volt ezen információk azon érv kíséretében történő benyújtása, hogy ezeket a díjakat a teljes vizsgálati időszakra alkalmazni kell. |
|
(229) |
A Tongfa Group a 18. cikk szerinti levélre adott válaszában kijelentette, hogy a legjobb tudása szerint együttműködött, és nem vélte úgy, hogy az általa szolgáltatott információk hamisak vagy félrevezetőek lennének. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a szolgáltatott adatok az Unióba irányuló értékesítéseknek csak mintegy 70 %-a esetében voltak pontosak. A Bizottság a vizsgálat során rámutatott arra, hogy az értékesítések fennmaradó 30 %-a esetében az alkalmazott megközelítés nem vette figyelembe a szállítás időpontját, következésképpen az ilyen értékesítések esetében alkalmazott megközelítés egyértelműen pontatlan volt. Ezért helyénvaló volt újraszámítani az uniós értékesítések 30 %-ára vonatkozó fuvardíjakat. |
|
(230) |
A Sunflower Group azt javasolta, hogy a Bizottság más dömpingellenes vizsgálatok során az exportáló gyártóknál felmerült tényleges tengeri szállítási költségeket vegye figyelembe. A Bizottság azonban elutasította ezt az állítást, mivel az általa használt tengeri fuvardíjak az érintett termékre vonatkoztak, ezért pontosabbak voltak. |
|
(231) |
A Bizottság ezért fenntartotta, hogy a CIF-árak kiszámítására a 18. cikket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a tengeri fuvardíjakat a rendelkezésre álló tények alapján kell kiszámítani. A Bizottság ezeket a tengeri fuvardíjakat a mintában szereplő exportáló gyártók négy vevőjének átlagos havi adatai alapján számította ki. A Bizottság ezeket a tengeri fuvardíjakat megfelelőnek tekintette, mivel azok az érintett termék Kínából az Unióba irányuló exportjához kapcsolódtak a vizsgálati időszak alatt. |
|
(232) |
A Bizottság tájékoztatta a mintában szereplő gyártókat a vonatkozó rátákról. |
3.5. Dömpingkülönbözetek
|
(233) |
A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(234) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
|
(235) |
A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ez azt jelenti, hogy a dömpingkülönbözet számítása a mintában szereplő exportáló gyártók különbözetei alapján történt, figyelmen kívül hagyva a nulla vagy csekély mértékű dömpingkülönbözettel rendelkező exportáló gyártók dömpingkülönbözetét. A fenti (40)–(42) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság korlátozott számú kérdésben alkalmazta a 18. cikket a mintában szereplő egyes exportáló gyártók által szolgáltatott adatokkal kapcsolatban, és többnyire felülvizsgálta a vállalatok adatait, ahelyett, hogy azokat más adatokkal helyettesítette volna. A 18. cikk alkalmazása nem befolyásolta jelentős mértékben a rendes érték kiszámítását. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a többi együttműködő vállalat esetében a dömpingkülönbözetet a mintában szereplő exportáló gyártókra megállapított dömpingkülönbözetek alapján állapítsa meg. |
|
(236) |
Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 48,1 %. |
|
(237) |
A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene a vizsgálati időszakban, elosztva a vizsgálati időszakban az érintett országból az Unióba érkező, az Eurostat statisztikai adatai alapján megállapított teljes importvolumennel. |
|
(238) |
Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező teljes behozatalnak több mint 90 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportja tette ki. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg. |
4. KÁR
4.1. Mértékegység
|
(239) |
A behozatali statisztikákat az Eurostat (Comext) a csemegekukorica-magra és a folyadékra vonatkozó nettó tömegként közli. Következésképpen a vizsgálat során használt mértékegység a nettó tömeg. |
4.2. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(240) |
A vizsgálati időszakban a hasonló terméket 11 uniós gyártó vagy gyártói csoport gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. |
|
(241) |
A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 259 400 tonna volt. A Bizottság ezt számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a mintában szereplő uniós gyártóktól, a panaszt támogató uniós gyártóktól származó közvetlen információk – alapján, valamint a többi gyártóra vonatkozó piaci értesülések alapján állapította meg. A (30) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintában szereplő két uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint [29–38] %-át adta. |
4.3. Uniós felhasználás
|
(242) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósult értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozta meg az uniós felhasználást. |
|
(243) |
Az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 2. táblázat Uniós felhasználás (nettó tömeg, tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(244) |
A teljes uniós felhasználás 2021 és 2022 között 3 %-kal nőtt, a 2021. évi mintegy 299 020 tonnáról 2022-ben mintegy 327 620 tonnára. 2022 és 2023 között a felhasználás 4 százalékponttal, mintegy 295 208 tonnára csökkent. A vizsgálati időszak végéig a felhasználás további 8 százalékponttal, 272 245 tonnára esett vissza. |
4.4. Az érintett országból érkező behozatal
4.4.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése
|
(245) |
A Bizottság a behozatali volument az Eurostat (Comext) adatai alapján állapította meg. Az egyes behozatalok piaci részesedése az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján került meghatározásra. |
|
(246) |
Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: 3. táblázat A behozatal mennyisége (tonna) és piaci részesedése
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(247) |
A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban erőteljes növekedést mutatott. Míg a behozatal 2021 és 2022 között 173 %-kal, mintegy 6 500 tonnáról 17 710 tonnára nőtt, 2022 és 2023 között 446 százalékponttal, 46 631 tonnára nőtt. A vizsgálati időszak végéig a behozatal kismértékben, mintegy 40 050 tonnára csökkent, ezzel továbbra is igen jelentős szinten maradt. |
|
(248) |
A Kínából érkező behozatal piaci részesedése hasonlóan alakult, mint a behozatal volumene: a 2021. évi 2 %-ról a vizsgálati időszakban meredeken, 15 %-ra nőtt. |
4.5. Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás
|
(249) |
A Bizottság az importárakat az Eurostat statisztikáiban (Comext) közölt tonnánkénti (nettó tömeg) EUR ár alapján állapította meg. A Bizottság a behozatal áralákínálását a mintában szereplő exportáló gyártók CIF-árai és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei alapján állapította meg. |
|
(250) |
Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult: 4. táblázat Importárak (nettó tömeg, tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(251) |
A Kínából érkező behozatal átlagára 2021 és 2022 között 35 %-kal, 1 164 EUR/tonnáról 1 570 EUR/tonnára nőtt. Ezek az árak azonban 2023-ban 25 százalékponttal csökkentek. A vizsgálati időszakban az árak mindössze 2 %-kal voltak magasabbak, mint 2021-ben. A Kínából érkező behozatal árai lényegesen az uniós árak alatt maradtak, amint azt a 8. táblázat is tükrözi. |
|
(252) |
A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:
|
|
(253) |
Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán jelentős, 7,2 % és 28,6 % közötti volt. |
|
(254) |
Az exportárnak a fenti 3.4.2. szakaszban ismertetett kiigazításai az alákínálási számításokban használt CIF-árakra is vonatkoznak. |
|
(255) |
Mindenesetre az alákínálásra vonatkozó ténymegállapításoktól függetlenül a Bizottság megállapította, hogy a Kínából érkező behozatal – különösen a pályázati mechanizmus révén – lenyomta az uniós gazdasági ágazat árait (4.6.4. szakasz), és az uniós gyártók értékesítési volumenének és piaci részesedésének jelentős visszaesését okozta. |
4.6. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.6.1. Általános megjegyzések
|
(256) |
A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. |
|
(257) |
A Bizottság a (30) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott. |
|
(258) |
A csemegekukorica piacára két értékesítési csatorna – azaz a gyártó saját márkanéven, illetve kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítés – jelenléte jellemző. A kiskereskedelmi márkás termékek eladási ára alacsonyabb, e termékek versenyben állnak a Kínából érkező behozatallal, jelentős árnyomásnak vannak kitéve, és a vizsgálati időszakban az uniós értékesítések mintegy 70 %-át, a mintában szereplő uniós gyártók értékesítésének pedig 35–55 %-át képviselték. A saját márkás termékekhez kapcsolódó értékesítések nyomán nemcsak az elsősorban marketing és reklámozási célra szánt eladási költségek többnyire emelkednek, hanem az eladási árak is. A Bizottság által összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a behozatal árnyomást gyakorolt e második értékesítési csatorna tekintetében is. A Bizottság által összegyűjtött bizonyítékok lényegében az érintett termék által okozott kár fennállását jelezték, függetlenül az értékesítési csatornától. |
|
(259) |
A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszos által benyújtott, kitöltött kérdőív összes uniós gyártóra kiterjedő adatai alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult. |
|
(260) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(261) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
4.6.2. Makrogazdasági mutatók
4.6.2.1.
|
(262) |
A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(263) |
A termelési volumen 2021 és 2022 között 13 %-kal, mintegy 368 790 tonnáról 319 410 tonnára csökkent. Ez a fejlemény a (314) preambulumbekezdésben ismertetett rossz csemegekukorica-terméshez köthető, amely alacsonyabb termelési volument eredményezett. 2023-ban a termelési volumen 15 százalékponttal, mintegy 375 540 tonnára nőtt, ami a rossz termést követő helyreállást mutatja az Unióban. A vizsgálati időszak alatt azonban a termelési mennyiség ismét jelentősen, 11 százalékponttal, mintegy 333 970 tonnára csökkent, ami egybeesett a kínai behozatal növekedésével. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a termelés volumene 9 %-kal csökkent. |
|
(264) |
Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása folyamatos, 8 %-os növekedést mutatott a figyelembe vett időszakban a kínai behozatal növekedése előtt eldöntött beruházásoknak köszönhetően. 2021 és 2022 között a kapacitás 3 %-kal nőtt, majd 2022-ben további 3 százalékpontos, a vizsgálati időszakban pedig további 2 százalékpontos növekedés következett be. |
|
(265) |
A kapacitáskihasználás a termelési mennyiség tendenciáját követte. 2021 és 2022 között 85 %-ról 71 %-ra csökkent, ezt követően pedig 81 %-ra nőtt. A vizsgálati időszak alatt a kapacitáskihasználás ismét 71 %-ra esett vissza. |
4.6.2.2.
|
(266) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Az értékesítés mennyisége és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(267) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós értékesítési volumen jelentősen, 21 %-kal csökkent. 2021 és 2022 között az értékesítési volumen 2 %-kal, mintegy 284 880 tonnáról mintegy 279 280 tonnára csökkent. 2023-ban az értékesítés jelentősen, 13 százalékponttal, mintegy 241 040 tonnára esett vissza. A vizsgálat során az értékesítés további 6 százalékponttal, mintegy 225 850 tonnára esett vissza. |
|
(268) |
Ami a piaci részesedést illeti, az uniós értékesítés a 2021. évi 95 %-ról 2022-ben 91 %-ra csökkent, ami 4 %-os csökkenést jelent. 2023-ban a piaci részesedés jelentősen, 82 %-ra csökkent, ami 2021-hez képest 14 %-os csökkenést jelent. A vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés kismértékben, 1 százalékponttal, 83 %-ra nőtt. |
|
(269) |
Az értékesítési volumen 2022. évi csökkenése a (314) preambulumbekezdésben említett rossz terméshez és az 5. táblázatban bemutatott csökkentett termelési volumenhez köthető. Az uniós értékesítési volumen 2023-ban és a vizsgálati időszakban bekövetkezett legnagyobb csökkenése azonban a kínai behozatal piaci penetrációjának tudható be, amely áralákínálást jelentett az uniós gazdasági ágazat számára (lásd a (254) preambulumbekezdést). |
|
(270) |
A piaci részesedés figyelembe vett időszakban bekövetkezett alakulását ugyanazok a tényezők befolyásolták, és a piaci részesedés 2023. évi fő csökkenése egybeesett a kínai behozatal megnövekedett piaci részesedésével. |
4.6.2.3.
|
(271) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 12 százalékponttal csökkent a Kínából érkező behozatal miatt. Az értékesítési volumen jelentősen, 21 %-kal csökkent. A piaci részesedés fő csökkenése a Kínából érkező behozatalnak tudható be, mivel egybeesett a megnövekedett kínai piaci részesedéssel, amely a figyelembe vett időszakban jelentősen, 2 %-ról 15 %-ra nőtt, és meghaladta az uniós felhasználás 9 %-os csökkenését. Ezért az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene a termelési kapacitás bővülése ellenére sem növekedett. |
4.6.2.4.
|
(272) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(273) |
Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása 5 %-kal csökkent: a 2021. évi mintegy 3 460 teljes munkaidős alkalmazottról a vizsgálati időszak alatt 3 456 teljes munkaidős egyenértékre csökkent. Ez a tendencia nagyrészt a termelési kapacitás 5. táblázatban látható alakulását követi. |
|
(274) |
Mivel a termelésre és a foglalkoztatásra vonatkozó adatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az egy alkalmazottra jutó, tonnában kifejezett termelékenység összhangban van a termelési volumen 5. táblázatban bemutatott tendenciájával. |
4.6.2.5.
|
(275) |
Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. |
|
(276) |
A csemegekukorica egy korábbi dömpingellenes vizsgálat tárgyát képezte. A Thaiföldről érkező behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések bevezetésére 2007-ben, (109) meghosszabbításukra a 2013. (110) és 2019. évi hatályvesztési felülvizsgálatot (111) követően került sor. Az intézkedések bevezetését követően az uniós gazdasági ágazat képes volt legalább részben visszanyerni jövedelmezőségét és piaci részesedését. |
4.6.3. Mikrogazdasági mutatók
4.6.3.1.
|
(277) |
A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Értékesítési árak az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(278) |
A független uniós vevőknek felszámított átlagos értékesítési ár 42 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. 2021 és 2022 között az átlagos értékesítési ár 13 %-kal, [1 302–2 028] EUR/tonnáról [1 473–2 294] EUR/tonnára nőtt. 2023-ban az átlagos értékesítési ár további 22 százalékponttal [1 754–2 732] EUR/tonnára nőtt. A vizsgálati időszakban az átlagos értékesítési ár további 7 százalékponttal [1 843–2 870] EUR/tonnára emelkedett. |
|
(279) |
Az átlagos értékesítési árak látszólagos pozitív tendenciáját a költségek – különösen a csemegekukorica, a konzervdoboz és az energia – jelentős növekedésének összefüggésében kell szemlélni. Az értékesítési árak emelkedése ellenére a mintában szereplő uniós gyártók nem tudták megfelelő mértékben, a költségnövekedéssel teljes összhangban emelni az árakat. |
|
(280) |
Az értékesített áruk átlagos egységköltsége 2021 és 2022 között 15 %-kal, [1 146–1 784] EUR/tonnáról [1 323–2 059] EUR/tonnára nőtt. 2023-ban a költségek tonnánként [1 590–2 476] EUR-ra nőttek, ami a 2022. évhez képest további 24 százalékpontos növekedést jelent. A vizsgálati időszak alatt a tonnánkénti átlagos egységköltség 5 százalékponttal [1 655–2 577] EUR/tonnára nőtt. Ennek eredményeként a (251) preambulumbekezdésben ismertetett, figyelembe vett időszak alatti átlagos importárak következetesen az értékesített áruk átlagos egységköltsége alatt maradtak. |
4.6.3.2.
|
(281) |
A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt: 9. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||
|
(282) |
Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2022-ben 15 %-kal nőtt, majd 2023-ban 13 %-kal csökkent. Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 12 %-kal növekedett. Az átlagos munkaerőköltségek növekedése a minimálbérek infláció miatti emelkedésével függött össze. |
4.6.3.3.
|
(283) |
A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 10. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(284) |
2021 és 2022 között a mintában szereplő uniós gyártók zárókészlete [72 917–113 542] tonnáról [70 300–109 467] tonnára (tehát 4 %-kal) csökkent. 2023-ban azonban a zárókészlet jelentősen, 27 százalékponttal, [89 648–139 596] tonnával nőtt, a 2021. évhez képest további 32 százalékponttal ([112 712–175 509] tonna). |
|
(285) |
A 2022. évi csökkentett készletszint az Unióban tapasztalható rossz terméssel hozható összefüggésbe. Bár a készletek megnövekedett szintje a naptári év végi szezonális hatáshoz köthető, a készletek 2023. évi és a vizsgálati időszakban történt jelentős megugrása a Kínából érkező dömpingelt behozatal növekedésének egyértelmű hatása volt, ami arra utal, hogy az uniós gyártók nem tudták értékesíteni termékeiket. |
4.6.3.4.
|
(286) |
A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(287) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. |
|
(288) |
A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség 15 %-kal visszaesett. |
|
(289) |
Annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is nyereséges volt, a figyelembe vett időszakban folyamatosan a 14 %-os nyereségcél alatt maradt. A jövedelmezőségi tendenciát az értékesítési volumen jelentős csökkenése, a termelés, a kapacitáskihasználás és a foglalkoztatás csökkenése, valamint a készletek jelentős növekedése, valamint a pályázatok késleltetett hatása és a szerződések éves időtartama fényében kell mérlegelni. Lényegében az uniós gazdasági ágazat képes volt pozitív jövedelmezőségi szintet fenntartani, de értékesítési volumenének rovására. |
|
(290) |
A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. 2021 és 2022 között a pénzforgalom drámaian, 184 %-kal csökkent. 2023-ban a pénzforgalom 225 százalékponttal tovább csökkent. A vizsgálati időszak alatt a pénzforgalom közel azonos szintre emelkedett, mint 2021-ben. |
|
(291) |
Ahogy azt a fenti beruházási adatok is mutatják, a mintában szereplő uniós gyártók további beruházásokat hajtottak végre a figyelembe vett időszak alatt. A beruházások 84 %-kal, a 2021. évi [5 084 019–7 916 544] EUR-ról 2022-ben [9 363 438–14 580 211] EUR-ra nőttek. 2023-ban a beruházások 96 %-kal [14 746 664–22 962 663] EUR-ra nőttek. A vizsgálati időszak alatt a beruházások 38 %-kal, [12 310 955–19 169 915] EUR-ra nőttek. A beruházások a termelési kapacitás bővítésére és a berendezések cseréjére irányultak. Az ágazat összességében nagyon tőkeigényes, és a termelőlétesítményekbe történő jelentős beruházásokra van szükség. Az uniós gazdasági ágazat be tudta vonni a szükséges tőkét. Amennyiben azonban elmarad az intézkedések bevezetése, nemcsak a jövőbeli beruházások, hanem a meglévő termelési tervek teljesülése is veszélybe kerül. |
|
(292) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. 2021 és 2022 között 12 %-kal, [17–27] %-ról [15–23] %-ra csökkent. 2023-ban a beruházások megtérülése tovább, 9%-kal 14–21 %-ra csökkent. A vizsgálati időszak alatt a beruházások megtérülése további 3 %-kal, [13–20] %-ra csökkent. |
4.6.4. A pályázatok elemzése
|
(293) |
A kiskereskedelmi márkás termékek a figyelembe vett időszakban az uniós csemegekukorica-értékesítés mintegy 70 %-át, a mintában szereplő uniós gyártók csemegekukorica-értékesítésének pedig 35–55 %-át képviselték. A kiskereskedelmi márkás csemegekukorica-termékeket versenyeljárás keretében értékesítik az Unióban. Az értékesítési versenyeljárás során az uniós gyártók közvetetten versenyeznek azokkal a kínai exportáló gyártókkal, amelyek importőrökön keresztül értékesítik termékeiket. A csemegekukorica-piac alaposabb megismerése érdekében a Bizottság részletes információkat kért a versenyeljárásokkal kapcsolatban a mintában szereplő uniós gyártóktól és importőröktől. A Bizottság tájékoztatást kért a pályázatok jellemzőiről, például az eljárásról, az ütemezésről és más releváns jellemzőkről. |
|
(294) |
A vizsgálat kimutatta, hogy a versenyeljárásokat a tárgyaló felek üzleti és értékesítési modelljétől függően különböző formákban lehet megszervezni, például online platformokon, e-mailben, telefonon vagy személyes kommunikáció útján. A versenytárgyalásokra egy adott év májusa és augusztusa között kerül sor a tárgyalásokat követő évre vonatkozó értékesítésekre vonatkozóan. |
|
(295) |
A versenyeljárás különböző szakaszokban zajlik. Először is az uniós csemegekukorica-termelők tájékoztatást kérnek a kiskereskedőktől a saját és kiskereskedelmi márkájú termékek iránti szükségletükről. A kiskereskedők mennyiségi igényüknek megfelelően reagálnak. Versenyre vonatkozó egyeztetést kiskereskedő is kezdeményezhet azzal, hogy részletes tájékoztatást kér a gyártók által a kiskereskedőknek értékesíthető, rendelkezésre álló mennyiségekről. A kiskereskedők általában egyszerre több gyártóval, köztük uniós és nem uniós gyártókkal kezdeményeznek megbeszéléseket. Második lépésként a csemegekukorica-termelők mennyiségi ajánlatokkal és megfelelő árakkal válaszolnak a kiskereskedő kérésére. A harmadik lépésben a kiskereskedő és az uniós csemegekukorica-termelők vagy uniós importőrök tárgyalásokat kezdenek, amelyek jellemzően a csemegekukorica árára összpontosítanak. A saját márkás csemegekukorica esetében a kiskereskedők általában az árról, nem pedig a mennyiségről tárgyalnak. A negyedik lépésben a kiskereskedő dönt a különböző csemegekukorica-termelők és -beszállítók közötti mennyiségi felosztásról, és a felek véglegesítik a következő évre vonatkozó értékesítési megállapodást. Az ötödik lépésben a tárgyalások lezárultát követően az uniós és nem uniós csemegekukorica-termelők a szeptembertől augusztusig terjedő időszakban a kialkudott árakon szállítják a megállapodás szerinti mennyiséget. |
|
(296) |
A kínai behozatal hatással van a versenytárgyalásokra, mivel akadályozza a tisztességes árak kialkudását, és csökkentette a megnyert versenyeljárások számát. Ennek eredményeként csökkenteni kellett az uniós gyártók termelési volumenét, a gazdasági ágazat állandó költségei folyamatosan magasak, ezért az egységenkénti állandó költségek növekedtek. A kínai behozatal közvetetten hatással volt a saját márkás termék értékesítésére is, tekintettel arra, hogy a fogyasztók általában árérzékenyek, és előnyben részesítik az olcsóbb kiskereskedelmi márkás terméket, ha a saját márkás termékekhez képest az árkülönbség jelentős. Az uniós gyártó által benyújtott információk megerősítették az utóbbi által elnyert pályázatok arányának jelentős csökkenését is. |
|
(297) |
Tekintettel a versenyeljárások, valamint a csemegekukorica-termelési és -értékesítési ciklus jellegére, figyelembe kell venni a behozatal késleltetett hatását is. Figyelembe véve, hogy a pályázatokat szeptembertől kezdődően a következő évre tárgyalják, a mennyiségekre és az eladási árakra gyakorolt hatás csak a következő évben érvényesül. Ezért a kínai árak által a vizsgálati időszak alatt gyakorolt árnyomás hatása még mindig nem teljesen látható, mivel az a figyelembe vett időszak után is folyamatosan alakul. A (290) preambulumbekezdésben leírtak szerint a készletek szintje jelentősen nőtt az értékesítési volumen kárára. |
4.7. A kárra vonatkozó következtetés
|
(298) |
Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása enyhén csökkenő kereslettel jellemezhető piacon következett be. A figyelembe vett időszakban a felhasználás 9 %-kal csökkent, de az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése nagyobb mértékben, a 2021. évi 95 %-ról a figyelembe vett időszakban 83 %-ra esett vissza. Ez a kínai behozatal által előidézett árnyomáshoz kapcsolódott, jelentős áralákínálás és mindenesetre árlenyomás mellett, figyelembe véve, hogy a kínai behozatal ára folyamatosan az értékesített áruk átlagos egységköltsége alatt maradt. Ez az árlenyomás megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy értékesítési árait teljes mértékben hozzáigazítsa a nyersanyagokhoz kapcsolódó áremelkedésekhez, ennek következtében a figyelembe vett időszakban csökkenő nyeresége folyamatosan elmaradt a nyereségcéltól, ami az értékesítési volumen jelentős csökkenésével párosult. |
|
(299) |
Bár az értékesítési árak alakulása a figyelembe vett időszakban pozitív tendenciát mutatott (42 %-os növekedéssel), ez a fő nyersanyagok árainak jelentős emelkedésével függött össze. Az értékesítési árak emelkedése azonban nem tette lehetővé a nyersanyagárak növekedésének teljes körű fedezését, ami az értékesített áruk átlagos egységköltségének 44 %-os növekedésében tükröződik, és az értékesítési mennyiségek 21 %-os visszaesését eredményezte. |
|
(300) |
A legtöbb mutató negatív tendenciát mutatott: a nyereség 21 %-ra csökkent, a pénzforgalom –104 % volt. Az értékesítési és termelési volumen, valamint a kapacitáskihasználás jelentősen csökkent a vizsgálati időszak alatt, ami mennyiségi kárt jelez. A kínai behozatal hatással volt a késztermékek zárókészleteire, és jelentősen nőtt, ami szintén negatív hatást gyakorolt a pénzforgalomra és jelentősen növelte az állandó költségeket. A kínai behozatal árai folyamatosan az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai és az értékesített áruk átlagos egységköltségei alatt maradtak. A kínai importárak alakulása a növekvő mennyiségek és a negatív kármutatók fényében egyértelműen árnyomást mutatott. |
|
(301) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatnak sikerült beruházásokat végrehajtania a termelési kapacitások bővítése érdekében. Míg az e beruházások végrehajtására vonatkozó döntéseket a kínai behozatal növekedése előtt hozták meg, a jövőbeli beruházások veszélybe kerülhetnek, ha nem vezetnek be intézkedéseket. |
|
(302) |
A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(303) |
Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb ismert tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek az ismert tényezők az alábbiak: a harmadik országokból érkező behozatal, az exportteljesítmény, a fogyasztás csökkenése és egyéb tényezők, többek között a 2022. évi rossz csemegekukorica-termés az EU-ban, a thaiföldi áradások, valamint az ukrajnai háború nyersanyag- és energiaköltségekre gyakorolt hatása. |
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(304) |
Amint az a 3. táblázatban látható, a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene jelentős mértékben, a 2021. évi 6 480 tonnáról 40 050 tonnára nőtt a vizsgálati időszakban. Ami a piaci részesedést illeti, a Kínából érkező dömpingelt behozatal a 2021. évi 2 %-ról a vizsgálati időszakban 15 %-ra nőtt. |
|
(305) |
A kínai behozatal átlagára mindig jelentősen elmaradt az uniós gazdasági ágazat átlagárától és az értékesített áruk egységköltségétől is. 2022 és a vizsgálati időszak között a kínai átlagos importárak jelentősen, 33 %-kal csökkentek, az áralákínálást pedig a (254) preambulumbekezdés erősítette meg. |
|
(306) |
Ezek az észrevételek egybeestek az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 12 %-os csökkenésével a figyelembe vett időszakban, a 2021. évi 95 %-ról 83 %-ra. Ez a csökkenés meghaladta a felhasználás 9 %-os visszaesését a figyelembe vett időszakban. |
|
(307) |
A kínai behozatal jelentős negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére, amely 2023-ban és a (267) preambulumbekezdésben ismertetett vizsgálati időszakban jelentősen csökkent. A termelési volumen 9 százalékponttal csökkent a vizsgálati időszak alatt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat sikeres pályázatainak aránya jelentősen csökkent, miközben a készletek (abszolút értelemben, valamint mind a termelés, mind az értékesítés tekintetében) jelentősen nőttek. Ezek a tendenciák, különösen az értékesítési volumenhez és a piaci részesedéshez kapcsolódók, összefüggésbe hozhatók a kínai behozatal által okozott mennyiségi kárral. |
|
(308) |
A (256) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínából érkező behozatal 2023-ban árlenyomást okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Ez az árlenyomás azt jelentette, hogy míg az uniós gyártók egységköltsége 2022-ben több mint 30 %-kal, 2023-ban pedig további 13 %-kal nőtt a megnövekedett nyersanyag- és energiaköltségek miatt, az uniós gyártók nem tudták teljes mértékben hozzáigazítani értékesítési áraikat a nyersanyagokhoz kapcsolódó áremelkedéshez. Az árlenyomás következtében a jövedelmezőség csökkent a figyelembe vett időszakban. Bár a nyereség pozitív maradt, a figyelembe vett időszakban a nyereségcél alatt maradt. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása és a Kínából érkező, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló és azokat leszorító dömpingelt behozatal számottevő jelenléte közötti időbeli egybeesés megerősíti a kettő közötti ok-okozati összefüggést. |
|
(309) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. |
5.2. Egyéb tényezők hatásai
5.2.1. A harmadik országokból érkező behozatal
|
(310) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat Behozatal a harmadik országokból
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(311) |
A Thaiföldről származó behozatalra a (276) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. A figyelembe vett időszakban a behozatal szintje kismértékben, a 2021. évi 4 345 tonnáról 3 640 tonnára csökkent a vizsgálati időszakban. Következésképpen a piaci részesedés 1,4 %-ról 1,3 %-ra csökkent, és összességében alacsony szinten maradt. Bár a Thaiföldről érkező behozatal árszintje alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat árainál, a thaiföldi behozatal nem tudott további piaci részesedést szerezni. Ezért a Bizottság a hatást elhanyagolhatónak nem, de korlátozottnak ítélte, és ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. |
|
(312) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban nagyon alacsony szinten volt. A figyelembe vett időszakban az összes többi harmadik ország piaci részesedése a 2021. évi 2,4 %-ról a vizsgálati időszakban 2,2 %-ra csökkent. Az átlagos árszint az uniós gazdasági ágazat árszintje alatt maradt, bár a figyelembe vett időszakban 24 %-kal nőtt. Bár a Bizottság nem tudta kizárni, hogy ez a behozatal hozzájárult az uniós gazdasági ágazat kárához, az alacsony és stabil volumene miatt a hatást korlátozottnak ítélte meg, és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.2. Alacsony csemegekukorica-hozam az EU-ban 2022-ben
|
(313) |
A vizsgálathoz fűzött észrevételeiben a CFNA és az Otto Franck független importőr úgy ítélte meg, hogy az uniós csemegekukorica 2022. évi, aszályok okozta alacsony terméshozama hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
|
(314) |
Az Otto Franck úgy vélte, hogy a csemegekukorica 2022. évi alacsony terméshozama, amelyet a széles körű aszályok okoztak, az uniós gazdasági ágazatot ért kár fő tényezője volt. Az importőr kifejtette, hogy a rossz termés miatt az uniós kukoricatermelés, beleértve a csemegekukoricát is, 2022-ben 28,9 %-kal csökkent az előző évhez képest, és 24,3 %-kal maradt el az ötéves átlagtól (112). Következésképpen a nyersanyagárak meredek emelkedése volt megfigyelhető (113). Az Otto Franck úgy vélte, hogy a megnövekedett árbecslések és az uniós gazdasági ágazat oldalán megjelenő ellátási hiány kockázata nyomán egyes uniós kiskereskedők úgy döntöttek, hogy megváltoztatják beszerzési stratégiájukat és az uniós termelők helyett Kínából vásárolnak csemegekukoricát. Az importőr azt állította, hogy az alacsony terméshozamú év a következő termelési évre is hatással lesz, mivel a termelőknek az előző idényből származó szerződéseket megmaradó többlet nélkül kell teljesíteniük. Ennek eredményeként a kiskereskedők a 2023-ra és 2024-re vonatkozó szerződések megkötésekor vonakodtak visszaállni az uniós beszállítókra a 2023. évi terméshozammal kapcsolatos bizonytalanság, a továbbra is magas nyersanyagárak és a Kínából érkező korábbi kínálat miatt, amely elkerülhetővé tette az ellátási hiányt. Miután azonban 2023 vége felé csökkentek a nyersanyagárak, majd 2023-ban és 2024-ben helyreállt a terméshozam, az importőr úgy ítélte meg, hogy a vevők ismét az EU-ban termelt csemegekukoricát vásárolnak, és a kínai behozatal növekedését átmeneti elmozdulásnak tekintette. |
|
(315) |
A CFNA azt állította, hogy a Kínából érkező behozatal 2022. évi hirtelen változása a Lidl nagy megrendelésének tudható be, amely a teljes kínai export mintegy 60 %-át tette ki. |
|
(316) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a CFNA nem pontosította ezt az állítást, és nem nyújtott be bizonyítékot annak alátámasztására. Így az állítást a Bizottság elutasította. |
|
(317) |
A termelési volumennek a (263) preambulumbekezdésben szereplő elemzése a mintában szereplő uniós gyártók termelési volumenének csökkenését mutatta 2022-ben. A következő évben a termelési volumen a szokásos szintre emelkedett, a kínai behozatal azonban továbbra is dömpingelt árakon érkezett az Unióba. Bár nem zárható ki, hogy az alacsony csemegekukorica-hozam hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, figyelembe véve, hogy az a figyelembe vett időszaknak csak egy évére korlátozódott, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az nem gyengítette az ok-okozati összefüggést olyan mértékben, hogy az ne lenne hiteles vagy számottevő. |
5.2.3. Árvizek Thaiföldön
|
(318) |
A CFNA azt állította, hogy a thaiföldi áradások által okozott ellátási hiány a kár másik oka. |
|
(319) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a CFNA nem pontosította ezt az állítást, és nem nyújtott be további bizonyítékokat sem annak alátámasztására. |
|
(320) |
Bár Thaiföldet 2022-ben valóban nagy pusztítással járó árvizek sújtották, amelyek negatív hatást gyakoroltak a mezőgazdasági ágazatra és különösen a rizstermelésre, (114) a harmadik országokból érkező csemegekukorica-behozatal szintjével együtt ismertetett behozatali statisztikák (12. táblázat) szerint a Thaiföldről érkező csemegekukorica-behozatal szintjében nem mutatkozott negatív hatás. Ezzel szemben a Thaiföldről érkező behozatal 2021 és 2022 között 4 345 tonnáról 4 863 tonnára nőtt, ami 12 %-os növekedést jelent. A Bizottság ezért a thaiföldi árvizeket nem tekintette az uniós gazdasági ágazatot ért kár okának. |
5.2.4. A felhasználás csökkenése
|
(321) |
A (244) preambulumbekezdésben leírtak szerint az uniós felhasználás 2021 és 2022 között 3 %-kal nőtt, amit 2021-hez képest jelentős, 9 %-os visszaesés követett a vizsgálati időszakban. Ugyanakkor a kínai behozatal jelentősen, a 2022. évi 6 %-ról 2023-ban 16 %-ra nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 91 %-ról 82 %-ra csökkent. |
|
(322) |
Bár a felhasználás visszaesése hozzájárulhat a termelés és az értékesítés keresletcsökkenés miatti visszaeséséhez, a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése egybeesett a kínai export piaci részesedésével. Ezért a Bizottság véleménye szerint a felhasználás csökkenése nem gyengítette a dömpingelt kínai behozatal és a jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést olyan mértékben, hogy az ne lenne hiteles vagy számottevő. |
5.2.5. Nyersanyag- és energiaköltségek
|
(323) |
A CFNA úgy vélte, hogy az ukrajnai háború a megnövekedett energiaköltségek és az ellátásbiztonsági kihívások formájában kihívást jelenthetett az uniós gyártók számára. |
|
(324) |
A (281) preambulumbekezdésben említettek szerint az értékesített áruk átlagos egységköltsége 2022-ben több mint 30 %-kal, 2023-ban pedig további 5 %-kal nőtt, főként a fő nyersanyagok, például az energia, a konzervdobozok és a csemegekukorica árának emelkedése miatt. A kínai behozatal által gyakorolt árnyomás miatt azonban az uniós gazdasági ágazat nem tudta a költségeinek növekedésével összhangban emelni árait, és ezáltal megőrizni életképességét. |
|
(325) |
Bár nem zárható ki, hogy a nyersanyagárak emelkedése hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az nem gyengítette az ok-okozati összefüggést olyan mértékben, hogy az ne lenne hiteles vagy számottevő. |
5.3. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(326) |
A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 13. táblázat A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(327) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat exportvolumene 31 %-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban ezen exporttermékek értékesítési árai 39 %-kal emelkedtek. |
|
(328) |
Szem előtt tartva, hogy az exportvolumen az uniós értékesítési volumennek csak mintegy 10 %-át tette ki, az értékesítési volumenek és árak alakulása pedig hasonló volt az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítéseinek tendenciájához, nyilvánvaló, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem meghatározó elem az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének átfogó értékelésében. |
|
(329) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanakkor a kínai behozatal tekintetében fennálló ok-okozati összefüggés gyengítésére sem elegendő. |
5.4. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(330) |
A Bizottság megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal között. A kínai behozatal 2023. évi növekedése és a vizsgálati időszak egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával. A kínai piaci részesedés meredek növekedése 2023-ban és a vizsgálati időszakban az uniós gyártók értékesítéseinek jelentős visszaesését, a vizsgálati időszakban pedig a termelési volumen csökkenését eredményezte. Ugyanakkor a készletek szintje drámaian nőtt, és a sikeres versenyeljárások aránya csökkent. E mennyiségi mutatók tendenciája egyértelmű mennyiségi kárt mutatott. A kínai behozatal olyan árakon történt, amelyek jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Bár a jövedelmezőség pozitív maradt, a nyereségcél alatt maradt. |
|
(331) |
A vizsgált további tényezők közé tartozott az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a thaiföldi áradások, az uniós felhasználás csökkenése és a 2022. évi rossz csemegekukorica-termés. |
|
(332) |
A Bizottság ezért megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. Megállapítást nyert, hogy egyik tényező sem volt – önmagában vagy együttesen – olyan hatással az uniós gazdasági ágazat helyzetére, amely alapján megkérdőjelezhető lenne az a következtetés, hogy a kínai behozatal jelentős kárt okozott. |
|
(333) |
A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár főként az értékesítési és termelési volumenhez, a kapacitáskihasználáshoz és a megnövekedett készletszintekhez kapcsolódó kieső mennyiségekből áll. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatot negatívan érintették az alacsony importárak, amelyek alákínáltak az uniós értékesítési áraknak, és csökkentették a jövedelmezőségi szintet, amely következetesen a nyereségcél alatt maradt. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE
|
(334) |
Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez. |
|
(335) |
A jelen ügyben a panaszosok azt állították, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. A vizsgálat ezen szakaszában a Bizottság még nem döntött a nyersanyagpiaci torzulásokról, amelyekről a vizsgálat végleges szakaszában fog dönteni. |
6.1. Alulértékesítési különbözet
|
(336) |
A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányárat elérni. |
|
(337) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb. |
|
(338) |
Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Az alapnyereséget az uniós gazdasági ágazat azon jövedelmezősége alapján állapította meg, amelyet a dömpingelt kínai behozatal hiányában elértnek tekintett. Ezt a haszonkulcsot 14 %-ban állapította meg. Ezt a jövedelmezőségi szintet már az előző dömpingellenes vizsgálat is megerősítette, figyelembe véve a Thaiföldről érkező behozatalt (115). |
|
(339) |
Mindezek alapján a Bizottság az említett nyereségcélt a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát. |
|
(340) |
A Bizottság ezt követően úgy határozta meg az alulértékesítési különbözetet, hogy az érintett országban működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában. |
|
(341) |
Az exportárnak a fenti 3.4.2. szakaszban ismertetett kiigazításai az áron aluli értékesítéssel kapcsolatos számításokban használt CIF-árakra is vonatkoznak. |
|
(342) |
Az alulértékesítés mértéke az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „Kínából érkező minden más behozatal” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint a szóban forgó vállalatokra és behozatalokra vonatkozó dömpingkülönbözet (lásd a (235) preambulumbekezdést).
|
6.2. Az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő különbözet vizsgálata
|
(343) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének értelmében az érintett országban nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn az érintett termék tekintetében. A panaszban található bizonyítékok szerint az érintett termék előállítási költségének legalább 17 %-át kitevő acéldobozokra az érintett országban az export után fizetendő héa vonatkozik. |
|
(344) |
A Bizottság folytatja az állítólagos torzulások vizsgálatát annak érdekében, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban a vizsgálat végleges szakaszában elvégezze az intézkedések megfelelő szintjének értékelését. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás e szakaszában az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározza az ideiglenes vámok összegét. |
|
(345) |
A Bizottság ezért a Sunflower Group tekintetében az ideiglenes dömpingellenes vámot az alulértékesítési különbözet szintjén állapította meg. |
|
(346) |
A Tongfa Group tekintetében ezért a Bizottság az ideiglenes dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet szintjén állapította meg. |
6.3. Az intézkedések szintjére vonatkozó következtetés
|
(347) |
A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.
|
7. UNIÓS ÉRDEK
|
(348) |
Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az eljárás e szakaszában az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a nagy- és a kiskereskedők, a felhasználók, a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők érdekét is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(349) |
Az uniós gazdasági ágazat 11 gyártóból, illetve gyártói csoportból áll, amelyek mintegy 3 460 főt foglalkoztatnak (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve). A gyártók eloszlanak az Unió területén; több található Magyarországon és Franciaországban. |
|
(350) |
Tekintettel az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra vonatkozó megállapításokra, az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a költségnövekedéssel összhangban növelje értékesítési árait és javítsa jövedelmezőségét, és fenntartsa piacán a verseny szintjét. Az uniós gazdasági ágazat a termelési és értékesítési mennyiségeknek az uniós piacon történő növelésével is visszaszerezhetné a elvesztett piaci részesedését. A megnövekedett kínai behozatal miatt az uniós gyártók 2023-ban és a vizsgálati időszakban nem tudták értékesíteni termelési volumenüket, és jelentős készleteket halmoztak fel. Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az állandó költségek csökkentése érdekében értékesítse meglévő készleteit. |
|
(351) |
Az intézkedések hiánya valószínűleg további jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra az alacsonyabb értékesítési és termelési volumen, valamint a készletek további növekedése tekintetében. A további árlenyomás a jövedelmezőség és a beruházások szempontjából gazdasági helyzetének további pénzügyi romlásához vezetne, veszélyeztetve jövőjét és foglalkoztatását. |
|
(352) |
Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes intézkedések az uniós gazdasági ágazat érdekében állnak. |
7.2. A független importőrök és kereskedők érdeke
|
(353) |
Az eljárás megindításának napján 20 független importőrrel, kereskedővel és kiskereskedővel került sor kapcsolatfelvételre. A (32) preambulumbekezdésben leírtak szerint hat független importőr és kereskedő nyújtotta be a kért információkat. A Bizottság két független importőrből álló mintát választott ki, közülük egy független importőr nyújtott be kitöltött kérdőívet, amelyet a Bizottság ellenőrzött. Az együttműködő importőr a vizsgálati időszak alatt a csemegekukorica-behozatal mintegy [17–27] %-át képviselte. Meghallgatásra került sor a FRUCOM és a Waren-Verein importőri szövetségekkel. |
|
(354) |
Az együttműködő importőr úgy vélte, hogy a Kínából származó csemegekukorica-termékek eltűnnek a piacról, amennyiben intézkedések bevezetésére kerül sor. Az importőr azzal érvelt, hogy rövid távon az importőrök elveszítik versenyképességüket a nem uniós csemegekukorica-értékesítésekkel kapcsolatban, valamint amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre alternatív beszerzési források más harmadik országbeli piacokról. Ennek eredményeként csökken a forgalom és a nyereség, ami hatással lehet a foglalkoztatás szintjére. |
|
(355) |
Tekintettel arra, hogy a csemegekukorica az együttműködő importőr forgalmának viszonylag kis részét tette ki, és figyelembe véve, hogy a csemegekukoricához közvetlenül kapcsolódó teljes munkaidős egyenértékek száma viszonylag alacsony, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az importőröket nem érintené aránytalanul az intézkedések bevezetése. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a jövőbeli adásvételi szerződések esetében az importőr az áremeléseket legalább részben átháríthatja vevőire. |
|
(356) |
Az együttműködő importőr hangsúlyozta a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú beszedéséből adódó egzisztenciális veszélyt. |
|
(357) |
A (387) preambulumbekezdésben leírtak szerint a vizsgálat e szakaszában nem hozható döntés a vámok visszamenőleges hatályú beszedéséről. |
|
(358) |
Amennyiben nem vezetnek be intézkedéseket, az importőrök folytatják a Kínából származó csemegekukorica-behozatallal kapcsolatos tevékenységüket, és azt kiskereskedőknek, vendéglátóiparnak vagy más felhasználóknak értékesítik. |
7.3. A kiskereskedők és fogyasztók érdeke
|
(359) |
A vizsgálat időpontjában a Bizottság felvette a kapcsolatot több csemegekukorica-kiskereskedővel. Együttműködés nem valósult meg. A csemegekukorica-piac sajátosságai miatt az intézkedések a magánfogyasztókra és a csemegekukorica egyéb felhasználóira, például a vendéglátó-ipari vállalkozásokra is hatással vannak. |
|
(360) |
Intézkedések bevezetése esetén a kiskereskedőknek és más felhasználóknak az intézkedések miatt magasabb beszerzési költségekkel kell számolniuk a csemegekukorica tekintetében. |
|
(361) |
Az együttműködő importőr bírálta, hogy a kiskereskedők által alkalmazott átlagos beszerzési árak a magánfogyasztók áremelkedéséhez vezetnek. Az importőr továbbá úgy vélte, hogy a megnövekedett költségek és élelmiszerárak által okozott árnyomás, valamint a fogyasztók „házon kívüli” élelmiszerekre való költési hajlandóságának csökkenése miatt az étkeztetési ágazatot is negatívan fogják érinteni az áremelkedések. Tekintettel arra, hogy a vendéglátóipari kiszerelésű konzerv csemegekukoricát az EU-ban csak kis mennyiségben állítják elő, a fő ellátás továbbra is Kínából fog érkezni, magasabb árakon. |
|
(362) |
Az intézkedések mellőzése esetén a kiskereskedők, a magánfogyasztók és más felhasználók az alacsonyabb árak révén előnyös helyzetbe kerülnek. |
|
(363) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a csemegekukorica a fogyasztói kosár igen csekély hányadát teszi ki. A dömpingellenes vámok kivetésének az átlagfogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása valószínűleg elhanyagolható. |
|
(364) |
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedők és más felhasználók nem működtek együtt, és úgy ítélték meg, hogy a csemegekukorica-termékek értékesítésüknek csak elenyésző százalékát teszik ki, és a kiskereskedelmi üzletekben korlátozott hely áll rendelkezésre, a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt intézkedések jelentős hatást fognak gyakorolni rájuk. |
7.4. A beszállítók érdeke
|
(365) |
A (280) preambulumbekezdésben említettek szerint a csemegekukorica fő nyersanyaga a nyers csemegekukorica és a konzervdoboz. A vizsgálat megindítását követően egy dobozgyártói szövetség jelentkezett. Ezenkívül a panaszt a mezőgazdasági termelők szövetségei is támogatták. |
|
(366) |
Amennyiben intézkedéseket vezetnek be, a csemegekukorica-beszállítók fenn tudják tartani üzleti tevékenységüket. |
|
(367) |
Intézkedések hiányában a beszállítók valószínűleg érintettek lesznek abban az esetben, ha az uniós csemegekukorica-termelőknek csökkenteniük kell termelési volumenüket. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők és a dobozgyártók szorosan kapcsolódnak a csemegekukorica-ágazathoz, a csemegekukorica-termelés csökkenése nagy valószínűséggel a beszállítók üzleti tevékenységére is hatással lesz. |
|
(368) |
Az együttműködő importőr bírálta, hogy intézkedések bevezetése esetén sem garantált, hogy a piaci szereplők – főként a nagyobbak – továbbadják a többletnyereségüket. |
|
(369) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a beszállítók nagyobb mértékben lesznek érintettek abban az esetben, ha nem vezetnek be intézkedéseket, mivel üzleti tevékenységük bizonyos részét elveszítenék. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(370) |
A fentiekre tekintettel ideiglenesen az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések bevezetése valószínűleg nem lesz negatív hatással a beszállítókra. |
7.5. Az uniós piacon zajló verseny visszaszorítása és az ellátási hiánnyal járó kockázat
|
(371) |
Az együttműködő importőr, az Otto Franck a kérdőívre adott válaszában kifogásolta, hogy az intézkedések bevezetése esetén az uniós gyártók alacsony száma miatt a verseny korlátozottá válik, és oligopólium kialakulására figyelmeztetett. Az importőr arra is figyelmeztetett, hogy a jövőben alacsony terméshozam esetén nem garantálható a csemegekukorica rendelkezésre állása az Unióban. |
|
(372) |
Az együttműködő importőr továbbá úgy vélte, hogy Kínán kívül egyetlen más harmadik ország sem képes megfelelni az európai piac által megkövetelt minőségi előírásoknak és versenyképes áraknak. |
|
(373) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések bevezetése nem fogja megakadályozni az intézkedések hatálya alá tartozó behozatal Unióba való bejutását; céljuk inkább a dömpingelt behozatal jelenlétéből eredő torz piaci feltételek hatásának megszüntetése. |
|
(374) |
A vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat 11 gyártóból vagy gyártói csoportból állt. A (262) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban jóval a teljes kapacitás alatt működött. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lesz növelni termelési volumenét, mielőtt bármilyen kapacitáskorlátot elérne. Emellett az uniós gyártók jelentős mennyiségű csemegekukorica-készletet halmoztak fel a Kínából érkező, szintén értékesíthető behozatalnak köszönhetően. |
|
(375) |
Az együttműködő importőr úgy vélte, hogy Kínán kívül egyetlen más harmadik ország sem képes megfelelni az európai piac által megkövetelt minőségi előírásoknak és versenyképes áraknak. |
|
(376) |
Tekintettel a fenti megfontolásokra, a piaci részesedésekre és az érintett termék független beszállítóinak számára, a versennyel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó fenti állításokat a Bizottság elutasítja. |
7.6. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(377) |
A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a csemegekukorica Kínából érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét. |
8. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(378) |
A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(379) |
A Kínából származó csemegekukorica behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság a (342) preambulumbekezdésben összehasonlította a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket. A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette. |
|
(380) |
A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
|
(381) |
Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók. |
|
(382) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „[az érintett ország]-ból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik. |
|
(383) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(384) |
Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
9. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
|
(385) |
A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek. |
|
(386) |
Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni. |
|
(387) |
Az eljárás e szakaszában nem hozható döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról. |
10. TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN
|
(388) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek. |
|
(389) |
Mind a Sunflower csoport, mind a Tonga csoport észrevételeket tett. A Sunflower csoportnak a rendes érték meghatározásához használt fogyóeszközökre és belföldi szállítási költségekre vonatkozó számítások pontosságával kapcsolatos észrevételeit követően a Bizottság mindkét csoportra vonatkozóan felülvizsgálta dömpingszámításait. A két csoport egyéb észrevételei a dömpingszámításhoz használt módszertanra vonatkoztak, ezért a Bizottság adott esetben a vizsgálat végleges szakaszában foglalkozik velük. |
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
(390) |
A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
|
(391) |
Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a következő termékekre: a jelenleg az ex 2001 90 30 (TARIC-kód: 2001 90 30 10) és ex 2005 80 00 (TARIC-kód: 2005 80 00 10) KN-kódok alá tartozó morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, valamint morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Származási ország |
Vállalat |
Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%) |
TARIC-kiegészítő kód |
||||
|
Kínai Népköztársaság |
Sunflower Group:
|
37,5 |
89SJ |
||||
|
|
Zhangzhou Tongfa Foods Industry Co., Ltd, Hangcsou, Kína |
54,3 |
89SK |
||||
|
|
A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok |
48,1 |
|
||||
|
|
A Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal |
54,3 |
8999 |
(3) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség az általunk használt egységben kifejezve) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig a Kínából származó minden más behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.
(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.
(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.
3. cikk
(1) A vámhatóságok a behozataloknak az (EU) 2025/309 végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.
(2) A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. augusztus 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2024/7407, 2024.12.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7407/oj).
(3) A Bizottság (EU) 2025/309 végrehajtási rendelete (2025. február 14.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2025/309, 2025.2.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/309/oj).
(4) A Bizottság 2012/343/EU határozata (2012. június 27.) a Kínai Népköztársaságból származó, szójafehérje-koncentrátumból készült egyes termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről (HL L 168., 2012.6.28., 38. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2012/343/oj), (161)–(167) preambulumbekezdés.
(5) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2762.
(6) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final.
(7) Georgetown University Center for Security and Emerging Technology, „Áttekintés a Kínai Népköztársaság tizennegyedik ötéves nemzeti gazdasági és társadalmi fejlesztési tervéről és a 2035-re vonatkozó hosszú távú célkitűzésekről (fordítás)”, 2021. május 13.
(8) China Canned Food Industry Association, „A kínai konzervipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv áttekintése”.
(9) Kínai kormány, „A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és az Államtanácsnak a vidéki térségek újjáélesztésére irányuló, 2023. évi kulcsfontosságú folyamatok átfogó előmozdításáról szóló véleményei”, 2023. február 13.
(10) China Canned Food Industry Association, „Hároméves különleges cselekvési terv (2021–2023), 2021. szeptember 7.
(11) Kínai kormány, „Guangdong tartomány mezőgazdaságitermék-feldolgozó iparának fejlesztési terve (2018–2025), Yue Nong, 2018. évi 195. sz., 2018. augusztus 30.
(12) Kínai kormány, „Hejlungcsiang tartomány népi önkormányzatának főhivatala – A mezőgazdaságitermék-feldolgozó ipar magas színvonalának előmozdítása – Közlemény a 2023–2025 közötti időszakra szóló hároméves fejlesztési cselekvési tervről”.
(13) Kínai kormány, „Hejlungcsiang tartomány népi önkormányzatának főhivatala által kiadott közlemény a Hejlungcsiang tartományban a mezőgazdaságitermék-feldolgozó ipar magas színvonalú fejlesztésének felgyorsítására irányuló hároméves cselekvési tervről (2023–2025)”, [2023.] 3. sz. rendelet, 2023. június 25.
(14) Kínai kormány, „Hejlungcsiang tartomány népi önkormányzatának főhivatala által kiadott közlemény a Hejlungcsiang tartományban a mezőgazdasági termékek intenzív feldolgozóiparának magas színvonalú fejlesztését támogató politikák és intézkedések kibocsátásáról”, Kormányrendeletek, [2023] 4. sz., 2023. június 25.
(15) Kínai kormány, „Szujhua járási népi kormányhivatalának végrehajtási véleménye a mezőgazdaságitermék-feldolgozó ipar magas színvonalú fejlesztésének felgyorsításáról (2023-2025)”, Suizheng Banfa, [2023]. évi 24. sz., 2023. augusztus 31.
(16) Jelentés: 3. fejezet, 55. o.
(17) 36 Krypton, „Reviewing Zong Qinghou’s ten major nodes”, 2024. február 25.
(18) Huanlejia, 2022. évi éves jelentés, 2023. április, 8. o.
(19) Hebei Yaxiong Modern Agriculture Co. Ltd, „Állami transzferekről szóló utasítás (nyilatkozattervezet)”, 2017. június, 30. és 43. o.
(20) A Bizottság (EU) 2022/802 végrehajtási rendelete (2022. május 20.) a Kínai Népköztársaságból és Brazíliából származó, elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 143., 2022.5.23., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/802/oj, (75) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/100 végrehajtási rendelete (2023. január 11.) a Kínai Népköztársaságból származó rozsdamentesacél hordók behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 10., 2023.1.12., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/100/oj), (58) preambulumbekezdés.
(21) Jelentés: 2. fejezet, 7. o.
(22) Jelentés: 2. fejezet, 7–8. o.
(23) Jelentés: 2. fejezet, 10. és 18. o.
(24) Lásd a következő internetcímen: http://www.npc.gov.cn/zgrdw/englishnpc/Constitution/node_2825.html (hozzáférés: 2025. június 10.).
(25) Jelentés: 2. fejezet, 29–30. o.
(26) Jelentés: 4. fejezet, 57. és 92. o.
(27) Jelentés: 6. fejezet, 149–150. o.
(28) Jelentés: 6. fejezet, 153–171. o.
(29) Jelentés: 7. fejezet, 204–205. o.
(30) Jelentés: 8. fejezet, 207–208. és 242–243. o.
(31) Jelentés: 2. fejezet, 19–24. o.; 4. fejezet, 69. és 99–100. o.; 5. fejezet, 130–131. o.
(32) Lásd a következő internetcímen: http://en.tyhsp.cn/ (hozzáférés: 2025. június 10.).
(33) Lásd a következő internetcímen: http://www.tfacan.com/page-10500.html (hozzáférés: 2025. június 10.).
(34) Lásd a következő internetcímen: http://www.jsrunfeng.cn/ (hozzáférés: 2025. június 10.).
(35) Lásd a következő internetcímen: https://www.wahaha.com.cn/#/Introduce (hozzáférés: 2025. június 10.).
(36) Lásd a következő internetcímen: http://www.21jingji.com/article/20240718/herald/8041aff7549aaa03487bacb1128aa14f.html (hozzáférés: 2025. június 10.).
(37) Lásd a KKP alapszabályának 33. cikkét, a kínai társasági törvény 19. cikkét. Lásd: jelentés: 3. fejezet, 47–50. o.
(38) Lásd a következő internetcímen: http://www.moa.gov.cn/gk/cwgk_1/nybt/202206/t20220610_6402146.htm, paragraph 20 (hozzáférés: 2025. június 10.).
(39) Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/content/2022-02/11/content_5673082.htm, II.6. szakasz, 2. keretes írás (hozzáférés: 2025. június 10.).
(40) Jelentés: 2. fejezet, 24–27. o.
(41) Lásd a következő internetcímen: http://www.cnlic.org.cn/index.html (hozzáférés: 2025. június 11.).
(42) Lásd a következő internetcímen: http://www.cnlic.org.cn/footers/footer-zc.html (hozzáférés: 2025. június 11.).
(43) Ugyanott.
(44) Lásd a következő internetcímen: http://www.cnlic.org.cn/LingDaoHuoDong/202206/t20220630_64680.html (hozzáférés: 2025. június 11.).
(45) Lásd a következő internetcímen: http://www.topcanchina.com (hozzáférés: 2025. június 10.).
(46) Lásd a következő internetcímen: http://www.cnlic.org.cn/LingDaoHuoDong/202206/t20220630_64680.html (hozzáférés: 2025. június 11.).
(47) Lásd a következő internetcímen: http://www.topcanchina.com/xhjj/4095 (hozzáférés: 2025. június 10.).
(48) Ugyanott.
(49) Ugyanott.
(50) Lásd a következő internetcímen: http://www.topcanchina.com/myxrhqy/16113 (hozzáférés: 2025. június 10.).
(51) Lásd a következő internetcímen: http://www.topcanchina.com/myxrhqy/16123 (hozzáférés: 2025. június 10.).
(52) Lásd a következő internetcímen: http://www.topcanchina.com/xhhydw/11568 (hozzáférés: 2025. június 10.).
(53) Jelentés: 3. fejezet, 40. o.
(54) Lásd például: Blanchette, J. – Xi's Gamble: The Race to Consolidate Power and Stave off Disaster [Xi játszmája: esély a hatalom konszolidálására és a katasztrófa elhárítására]; Foreign Affairs, 100. kötet, 4. szám, 2021. július/augusztus, 10–19. o.
(55) Jelentés: 3. fejezet, 41. o.
(56) Lásd a következő internetcímen: https://merics.org/en/comment/who-ccp-chinas-communist-party-infographics (hozzáférés: 2025. június 10.).
(57) A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához, lásd a következő internetcímen: www.gov.cn/zhengce/2020-09/15/content_5543685.htm (hozzáférés: 2025. június 10.).
(58) Financial Times (2020): „Chinese Communist Party asserts greater control over private enterprise” [A Kínai Kommunista Párt fokozottabb ellenőrzés alá vonja a magánvállalkozásokat], lásd a következő internetcímen: https://on.ft.com/3mYxP4j (hozzáférés: 2025. június 10.).
(59) Lásd: https://njna.nanjing.gov.cn/jd/pcjd/jdgk/201807/t20180724_502337.html (hozzáférés: 2025. június 19.).
(60) Lásd a következő internetcímen: http://js.news.cn/20250108/60bd844f35d747b3917cfe5131c0a677/c.html (hozzáférés: 2025. június 11.).
(61) Lásd a magángazdasági törvény 5. cikkét, amely elérhető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/yaowen/liebiao/202504/content_7022018.htm (hozzáférés: 2025. június 12.).
(62) Jelentés: 14. fejezet, 14.1–14.3. szakasz.
(63) Jelentés: 4. fejezet, 56–57. és 99–100. o.
(64) Lásd a magángazdasági törvény 5. és 6. cikkét.
(65) Lásd a következő internetcímen: http://www.moa.gov.cn/gk/cwgk_1/nybt/202206/t20220610_6402146.htm, 6. és 15. bekezdés (hozzáférés: 2025. június 10.).
(66) Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/content/2022-02/11/content_5673082.htm (hozzáférés: 2025. június 10.).
(67) Uo., II.1. szakasz.
(68) Lásd a következő internetcímen: http://www.moa.gov.cn/govpublic/ZZYGLS/202201/t20220113_6386808.htm (hozzáférés: 2024. október 18.).
(69) Uo., III.1.3. szakasz.
(70) Lásd a következő internetcímen: https://dsynews.com.cn/shipin/2023/03/31/17765.shtml (hozzáférés: 2025. június 10.).
(71) Ugyanott.
(72) Ugyanott.
(73) Lásd a következő internetcímen: https://gxt.fujian.gov.cn/jdhy/zxzcfg/sjzcfg/202107/t20210707_5641856.htm (hozzáférés: 2025. június 12.).
(74) Lásd a III.2. szakaszt, amely elérhető a következő internetcímen: https://www.ndrc.gov.cn/fggz/fzzlgh/dffzgh/202106/P020210628416237004949.pdf (hozzáférés: 2025. június 12.).
(75) Lásd Hejlungcsiang kukoricafeldolgozó iparra vonatkozó fejlesztési tervét (2021–2025), közzététel: 2021. június.
(76) Uo., III.1. szakasz.
(77) Lásd a következő internetcímen: https://www.sohu.com/a/756699103_121769698 (hozzáférés: 2025. június 12.).
(78) Lásd a következő internetcímen: http://jilin.chinatax.gov.cn/art/2023/11/6/art_334_710476.html (hozzáférés: 2025. június 12.).
(79) Jelentés: 6. fejezet, 171–179. o.
(80) Jelentés: 9. fejezet, 260–261. o.
(81) Jelentés: 9. fejezet, 257–260. o.
(82) Jelentés: 9. fejezet, 252–254. o.
(83) Jelentés: 13. fejezet, 360–361. és 364–370. o.
(84) Jelentés: 13. fejezet, 366. o.
(85) Jelentés: 13. fejezet, 370–373. o.
(86) Jelentés: 6. fejezet, 137–140. o.
(87) Jelentés: 6. fejezet, 146–149. o.
(88) Jelentés: 6. fejezet, 149. o.
(89) Lásd a Kínai Bank- és Biztosításfelügyeleti Bizottság, (CBIRC) által 2020. augusztus 28-án kiadott, a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására irányuló hároméves cselekvési tervet (2020–2022); elérhető a következő internetcímen: http://www.cbirc.gov.cn/cn/view/pages/ItemDetail.html?docId=925393&itemId=928 (hozzáférés: 2024. október 21.). A terv arra utasít, hogy „ folytassák Hszi csin-ping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését ”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „ a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetés döntést hozna.”
(90) Lásd a CBIRC kereskedelmi bankok teljesítményértékelési módszeréről szóló közleményét (kiadás időpontja: 2020. december 15.), elérhető a következő internetcímen: http://jrs.mof.gov.cn/gongzuotongzhi/202101/t20210104_3638904.htm (hozzáférés: 2025. június 12.).
(91) Lásd a következő internetcímen: http://www.gzjrw.com.cn/Item/396372.aspx (hozzáférés: 2025. június 12.).
(92) Jelentés: 6. fejezet, 157–158. o.
(93) Jelentés: 6. fejezet, 150–152., 156–160. és 165–171. o.
(94) OECD (2019), OECD Economic Surveys: China 2019 [OECD gazdasági felmérések, Kína 2019], OECD Publishing, Párizs, 29. o., lásd a következő internetcímen:
https://doi.org/10.1787/eco_surveys-chn-2019-en (hozzáférés: 2025. június 12.).
(95) Lásd a következő internetcímen: http://www.gov.cn/xinwen/2020-04/20/content_5504241.htm (hozzáférés: 2025. június 12.).
(96) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.
(97) http://www.dosm.gov.my/uploads/release-content/file_20241108110530.pdf.
(98) https://www.rippling.com/country-hiring/malaysia-employees.
(99) https://www.mida.gov.my/setting-up-content/human-resources-development-fund/.
(100) https://www.tnb.com.my/commercial-industrial/pricing-tariffs1.
(102) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.
(103) http://www.dosm.gov.my/uploads/release-content/file_20241108110530.pdf.
(104) https://www.rippling.com/country-hiring/malaysia-employees.
(105) https://www.mida.gov.my/setting-up-content/human-resources-development-fund/.
(106) https://www.tnb.com.my/commercial-industrial/pricing-tariffs1.
(108) Forrás: www.chinamoney.com.cn/.
(109) A Tanács 682/2007/EK rendelete (2007. június 18.) a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 159., 2007.6.20., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/682/oj).
(110) A Tanács 875/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 2.) a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 244., 2013.9.13., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2013/875/oj).
(111) A Bizottság (EU) 2019/1996 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a Thaiföldi Királyságból származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 310., 2019.12.2., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1996/oj).
(112) https://agriculture.ec.europa.eu/system/files/2023-03/cmo-16-3-2023-summary_en.pdf.
(113) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:F4_Developments_of_output_price_indices_for_cereals_(2015_%3D_100,_EU,_2015-2023).png.
(114) https://www.world-grain.com/articles/17685-thailands-rice-crop-hurt-by-flooding.
(115) A Tanács 682/2007/EK rendelete (2007. június 18.) a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 159., 2007.6.20., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/682/oj).
MELLÉKLET
A Kínai Népköztársaságban működő, mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók
|
Ország |
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Kína |
Anshan N&M Foods Co., Ltd |
89SL |
|
Fujian Golden Promise Food Technology Co., Ltd |
89SM |
|
|
Fujian Haishan Foods Co., Ltd |
89SN |
|
|
Fujian Lucheng Food Co., Ltd |
89SO |
|
|
Fujian Xingguang Foods Co., Ltd |
89SP |
|
|
Fujian Yuxing Fruit & Vegetable Foodstuff Development Co., Ltd |
89SQ |
|
|
Guangdong Zhicheng Food Co., Ltd |
89SR |
|
|
Guilin Risheng Foods Co., Ltd |
89SS |
|
|
HEBEI PENGDA FOOD CO., LTD |
89ST |
|
|
Hebei Shuangsheng Agricultural Technology Co., Ltd |
89SU |
|
|
HEZE SANQING FOOD CO., LTD |
89SV |
|
|
Jieyang Chengfeng Industrial Co., Ltd |
89SW |
|
|
Jieyang Yuxiu Industrial Co., Ltd |
89SX |
|
|
Nanjing County Xingguang Canned Food Co., Ltd |
89SY |
|
|
SHANDONG SANGONGJU FOOD CO., LTD |
89SZ |
|
|
XINFENG RUNFENG FOODS CO., LTD |
89TA |
|
|
Zhangzhou Gangchang Canned Foods Co., Ltd |
89TB |
|
|
Zhangzhou Jiawei Foods Co., Ltd |
89TC |
|
|
Zhangzhou Tianbaolong Food Co., Ltd |
89TD |
|
|
Zhangzhou Xiangcheng Shunxing Canned Food Co., Ltd |
89TE |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1723/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)