EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
COM(2025) 550 final
2025/0550(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó AgoraEU program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelet hatályon kívül helyezéséről
{SEC(2025) 547 final} - {SWD(2025) 550 final} - {SWD(2025) 551 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az EU olyan értékek közössége, amelyek beágyazódtak Európa történelmébe és identitásába, és amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés rögzít. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében ezek valamennyi tagállamban közösek, és magukban foglalják a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását, a megkülönböztetésmentességet, az egyenlőséget, a jogállamiságot és a pluralizmust, a kulturális sokszínűséget, a véleménynyilvánítás szabadságát – beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát is –, valamint a művészi szabadságot és pluralizmust, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is elismer.
A polgárok részvétele és szerepvállalása, a döntéshozatallal kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság, valamint az alapjogok és a jogállamiság tiszteletben tartása hozzájárul az európai demokrácia életképességéhez. A média döntő szerepet játszik a közvélemény formálásában és a szabad vita előmozdításában. Az audiovizuális tartalmak és a művészeti, kulturális és kreatív kifejezések minden egyéb formája – beleértve a kulturális örökséget is – alapvető fontosságú Európa sokszínűsége, valamint a társadalmi reziliencia és a kölcsönös megértés megteremtése szempontjából. Belső értékükön és társadalmi hatásukon túl a fenntartható gazdasági növekedés és versenyképesség, az innováció és a foglalkoztatás, valamint a puha hatalom erőteljes mozgatórugói, ami miatt alapvető fontosságúak Európa jövője szempontjából.
Az uniós pénzügyi beavatkozás fontossága ezeken a területeken abban rejlik, hogy e tartalmak képesek előmozdítani az inkluzív és participatív kormányzást, elősegíteni a tájékozott és aktív polgári szerepvállalást, biztosítani és előmozdítani az alapjogokat, az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet, valamint ünnepelni a kulturális sokszínűséget és a művészi kifejezés valamennyi típusát. Európa virágzó kreatív és médiaágazatai, audiovizuális ipara, valamint kultúráinak és örökségének gazdagsága központi szerepet játszik identitásában. Ezek a szakpolitikai területek azonban komoly kihívásokkal néznek szembe, amelyek holisztikus uniós választ igényelnek.
Az uniós értékek olyan belső és külső nyomás alatt állnak, mint például a jogállamisággal kapcsolatos kihívások, az egyenlőtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés, az alapjogok megsértése, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom csökkenése, valamint a demokratikus folyamatokba vetett bizalom gyengülése. Továbbra is fennállnak a strukturális egyenlőtlenségek, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló erőszak és hátrányos megkülönböztetés, amelyek gyakran a rasszizmus és az intolerancia egyéb formáiban is megnyilvánulnak. Eközben a független civil társadalmi szervezetek e tendenciák kiegyensúlyozásában betöltött hagyományos szerepét megnehezíti a pénzügyi és politikai támogatás gyengülése.
Az európai médiaiparágak a minőség és a kreativitás igazodási pontjai, de ma a polgárok és a fogyasztók figyelméért versengenek a globális online platformokkal. Az uniós audiovizuális tartalmak terjesztése továbbra is széttöredezett a nemzeti határok mentén, és a nem uniós szereplők uralják a legtöbb jegypénztárat és streaming-előfizetést. Míg a videojáték-ágazat határozottan megvetette a lábát a kortárs digitális kultúrában (az EU lakosságának több mint fele rendszeresen játszik videojátékokkal), az Unió videojáték-piacát továbbra is nagyrészt globális versenytársak dominálják. Végezetül az információs tér integritását veszélyezteti a dezinformáció terjedése, valamint az ellenséges szereplők, például Oroszország általi külföldi információmanipuláció és beavatkozás terjedése. A médiapluralizmus elleni fenyegetéseket súlyosbítják az olyan jelenségek, mint a média tulajdonviszonyainak koncentrációja. Ezzel párhuzamosan a hírmédia a reklámbevételek és -értékesítések csökkenését tapasztalja, mivel a digitális versenytársak egyre nagyobb arányban részesednek a bevételekből és formálják a fogyasztási szokásokat. Mindezen tényezők miatt nyomás nehezedik a média életképességére.
Az Unióban a kultúra, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak nemzeti és nyelvi szempontból is széttagoltak, tükrözve gazdag sokféleségünket. Ez korlátozza a transznacionális művészeti együttműködést, a közönség elérését, az innovatív gyakorlatok kidolgozását, az ágazatok rezilienciáját és versenyképességi potenciálját, valamint a társadalmi jóllét megerősítését. A kulturális és kreatív ágazatok szakemberei nehezen tudnak határokon átnyúló munkát végezni, valamint új lehetőségekhez és piacokhoz hozzáférni, ami súlyosbítja a földrajzi egyenlőtlenségeket és csökkenti az európai kulturális alkotások mozgását. A határokon átnyúló korlátozott mobilitás és együttműködés akadályozza a hálózatépítést, a méretgazdaságosságot, a szakértelem összevonását és a közös alkotást, ami elengedhetetlen a karrierek, valamint az erős kulturális és kreatív ágazatok fenntartásához. Eközben Európa gazdag kulturális örökségét a költségvetési megszorítások, a szennyezéssel, az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottság, valamint a pénzeszközök hűtlen kezelése vagy a pusztítás együttesen fenyegeti.
Végezetül a társadalmi, kreatív, kulturális és médiaágazatok közös technológiai függőségekkel szembesülnek, és élvezhetnék a közös tevékenységek előnyeit. Ezekre kihatnak a pénzügyi hiányosságok, a finanszírozáshoz való hozzáférés akadályai, az alkalmazott innováció felhasználásának és átvételének nehézségei, az új készségekhez való alkalmazkodás hiánya és a digitális átalakulás. Eközben a nem uniós technológiai óriások egyre inkább befolyásolják a polgári, a média- és a kulturális környezetet, és algoritmikus ajánlások, automatizált terjesztés és mesterséges intelligencia által generált tartalmak révén alakítják a tartalomfogyasztást.
Ezek olyan transznacionális jellegű kihívások, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni közös uniós szintű megoldások, koordináció, irányítás és támogatás nélkül. Az uniós intézkedések elősegíthetik az együttműködést, a kapacitásépítést és az egymástól való tanulást, valamint optimalizálhatják és kombinálhatják az ezekben az ágazatokban rejlő lehetőségeket a gazdasági növekedéshez, a társadalmi fejlődéshez és a kulturális sokszínűséghez való hozzájárulás érdekében.
Az évek során különböző finanszírozási programokon keresztül nyújtottak uniós támogatást a kultúrát, a médiát és az egyenlőséget, a polgárokat, a jogokat és az uniós értékeket érintő kihívások kezeléséhez. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a Kreatív Európa program foglalkozott a kultúra, a kulturális és kreatív ágazatok és az audiovizuális iparágak támogatásával azzal a céllal, hogy megőrizze, fejlessze és előmozdítsa az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget és örökséget, és hozzájáruljon ezen ágazatok, különösen az audiovizuális ágazat versenyképességéhez. Eközben a Szerződésekben, a Chartában és az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi egyezményben rögzített jogok és uniós értékek előmozdítása és védelme elsősorban a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (CERV) tárgyát képezte. A CERV támogatta az európai, nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezeteket, többek között az alulról szerveződő szervezeteket az uniós értékek védelmére és előmozdítására irányuló munkájukban. Egyes területeken, például a hírmédia és a dezinformáció elleni küzdelem terén az uniós támogatás széttagolt volt a különböző programok között. A Kreatív Európa ágazatközi ága konkrét intézkedéseket foglalt magában a médiapluralizmusra, az írástudásra és a médiabeli együttműködésekre vonatkozóan, míg a multimédiás fellépések sora az uniós témákkal kapcsolatos tájékoztatást támogatta. A dezinformáció elleni küzdelmet eddig a Digitális Európa program finanszírozta.
A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslat célja, hogy kezelje az uniós költségvetésben jelenleg jelen lévő „összetettségeket, gyengeségeket és merevségeket”, és célzottabb, egyszerűbb, valamint kevesebb és hatásosabb programmal rendelkező keretet biztosít. Ezért, valamint a költségvetés rugalmasságának és a változó realitásokra és a felmerülő problémákra való reagálási képességének növelése érdekében e javaslat célja, hogy észszerűsítse az uniós beavatkozást a kultúra, a média és az egyenlőség, a polgárok, a jogok és az értékek területén, adott esetben kiaknázva a kapcsolatokat és a szinergiákat, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes szakpolitikai területek sajátosságait és sajátos szükségleteit.
Az egyenlőség, a polgárok, a jogok és az értékek területén a javaslat hozzá fog járulni a demokrácia és a jogállamiság, az alapjogok és az egyenlőség fenntartásához, a megkülönböztetés csökkentéséhez és a civil társadalom szerepvállalásának növeléséhez. Az új program hozzá fog járulni a nemi alapú erőszak, valamint a gyermekek és más veszélyeztetett csoportok elleni erőszak elleni küzdelemhez is. Emellett hozzá fog járulni a demokratikus reziliencia és részvétel fokozásához.
A média a demokratikus értékek, a kulturális sokszínűség és a gazdasági növekedés motorja. A médiaágazat magában foglalja többek között az olyan tartalmakat, mint a filmek, sorozatok, videojátékok, hírek és információk, immerzív valóság és multimédia, valamint szolgáltatások, többek között filmszínházi előadások, televíziós és rádiós műsorszolgáltatás, nyomtatott és online kiadás, online videók és podcastok. Ahhoz, hogy az audiovizuális és médiaipar társadalmilag releváns legyen, reziliensnek és versenyképesnek kell lennie. A javaslat támogatni fogja a szabad, versenyképes és sokszínű média- és audiovizuális teret. Egyrészt javítani fogja az audiovizuális alkotások és egyéb médiatartalmak, például a szerencsejátékok gyártását, terjesztését, szellemi tulajdonként történő hasznosítását és fogyasztását. Másrészt hozzá fog járulni az információs piac életképességének és sokszínűségének védelméhez, különösen a hírmédia és a média függetlenségének támogatása révén, regionális és helyi szinten is. Hozzá fog járulni a dezinformáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemhez is.
A kultúra, valamint a kulturális és kreatív ágazatok nagy értéket képviselnek Európa számára, amely a világ színterén egy dinamikus kontinens képét mutatja. Beleértve többek között az előadóművészetet, az irodalmat és a könyvkiadást, a zenei és vizuális művészeteket, a tárgyi és szellemi kulturális örökséget, az építészetet, az archívumokat, a könyvtárakat és múzeumokat, a művészi mesterségeket és a tervezést, ezek az ágazatok különböző médiumokban és számos formátumban adnak át érdemi üzenetet. A kultúra területén történő uniós beavatkozás hozzá fog járulni a határokon átnyúló kulturális alkotás és együttműködés, a kulturális részvétel és a különböző európai kulturális kifejezésmódokhoz való hozzáférés fokozásához, valamint a kulturális örökség védelméhez és megőrzéséhez. A javaslat hozzá fog járulni a kulturális alkotások sokszínűségének és a szakemberek mobilitásának növeléséhez, valamint a kultúra révén elő fogja mozdítani az inkluzivitást és a generációk közötti méltányosságot. Ezenkívül erősíteni fogja a kulturális és kreatív ágazatok társadalmi, gazdasági és külső dimenzióit.
Végezetül az EU-nak elő kell mozdítania a média, a kultúra és a polgári szféra közötti szinergiákat, összefogva a köz- és magánszervezeteket, valamint előmozdítva az ágazatközi együttműködést és az innovációt a közös kihívások kezelése, valamint a társadalmi rezilienciához és a demokratikus részvételhez való hozzájárulás érdekében.
Ennek alapján az uniós pénzügyi beavatkozás a legalkalmasabb a meglévő sikeres rendszerek megerősítésére és bővítésére, a transznacionális kihívások jobb kezelésére, valamint a tagállami szinten nem kezelhető hiányosságok pótlására. Emellett nagyobb koherenciát és jobb összhangot biztosít a szabályozási politika és a finanszírozási eszközök, valamint a belső és külső politikák között. Ezért a javaslat hozzá fog járulni Európa társadalmainak, médiájának és kultúrájának megerősítéséhez, elő fogja mozdítani az uniós értékeket és a demokratikus részvételt, és hozzá fog járulni a haladás, a fenntartható fejlődés és a növekedés forrásaként az Unióban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához.
Az e jogalkotási javaslat által lefedett szakpolitikai területek szilárdan az uniós szerződésekben gyökereznek, amelyek jogalapot biztosítanak az uniós finanszírozási programokon keresztül megvalósuló uniós fellépéshez, és hozzájárulnak az Unió hosszú távú célkitűzéseihez. A javaslat az alkalmazás kezdőnapjaként 2028. január 1-jét határozza meg.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Alapjogok, uniós értékek és demokrácia
A javaslat teljes mértékben összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség területére vonatkozó valamennyi uniós szakpolitikai és jogalkotási kerettel. Emellett hozzájárul az egyenlőségközpontú Unió stratégiájához is. Az Európai Unió egyik fő célja annak biztosítása, hogy több érdekelt félre kiterjedő és ágazatközi megközelítés révén minden ember – nemre, fajra, etnikai hovatartozásra, fogyatékosságra, szexuális irányultságra, életkorra, vallásra vagy meggyőződésre való tekintet nélkül – hátrányos megkülönböztetéstől mentesen élhessen, és teljes mértékben részt vehessen a társadalomban.
Az Európai Unió egyenlőség iránti elkötelezettsége számos kulcsfontosságú közleményben és cselekvési tervben rögzítve van. Az Európai Bizottság LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, 2020. évi stratégiája és a 2021. évi nemi esélyegyenlőségi stratégia hangsúlyozza az EU elkötelezettségét a megkülönböztetés elleni küzdelem és az egyenlőség előmozdítása iránt a társadalom minden területén. Mindkét stratégia megújításra kerül, mivel a jelenlegi stratégiák 2025-ben lejárnak. Ezeket kiegészíti az EU közelgő, 2026–2030-as időszakra szóló, rasszizmus elleni stratégiája, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (2020–2030), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030), az EU gyermekjogi stratégiája, az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó uniós stratégia (2021–2030), valamint a muszlimellenes gyűlölet elleni küzdelemre vonatkozó munkaág. Ebben az összefüggésben a generációk közötti méltányosságra vonatkozó, küszöbön álló stratégia szintén fontos.
A demokráciáról szóló első átfogó uniós keretet az európai demokráciáról szóló, 2020. évi cselekvési terv, a demokrácia megerősítését és a választások integritásának védelmét célzó, 2021. évi intézkedéscsomag, valamint a demokrácia védelmére vonatkozó, 2023. évi csomag dolgozta ki, szinergiában az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2027-es időszakra szóló külső cselekvési tervvel. Ezzel összefüggésben a legújabb jogszabályok közé tartozik a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendelet, valamint a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló uniós jog.
A közelgő európai demokráciapajzs a demokrácia és a demokratikus reziliencia további védelmére és megerősítésére fog törekedni. Az lesz a célja, hogy kezelje az EU-n belüli demokratikus intézményeket, rendszereket és folyamatokat fenyegető növekvő veszélyeket, és növelje a polgárok demokráciába vetett bizalmát és részvételét. A küszöbön álló uniós civil társadalmi stratégia célja a civil társadalom további védelme és szerepvállalásának lehetővé tétele, határozott elismerő jelzést adva a civil társadalom munkájának és az uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulásának.
Média és audiovizuális tartalmak
Ez a jogalkotási javaslat az uniós média- és audiovizuális keretre is épít, ahol a szabályozás, a finanszírozás és a szakpolitika hatékonyan támogatja egymást, ezáltal megkönnyíti a demokratikus vitát, gazdagítja kultúránkat, és versenyképes uniós médiaszereplőkkel ösztönzi a digitális átalakulást.
Az audiovizuális és médiaágazatban az egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat fogja kísérni, és kialakítása kiegészíti és megerősíti a meglévő jogalkotási eszközöket. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) Unió-szerte közös szabályozási keretet hozott létre az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan, beleértve az olyan rendelkezéseket, mint az európai és független alkotások előmozdítása, a kiskorúak védelme és az audiovizuális reklámok szabályozása. Az AVMSD-vel közösen a javasolt program bővíteni fogja az európai audiovizuális ágazati szereplők lehetőségeit az olyan alkotások finanszírozása, gyártása és terjesztése tekintetében, amelyek láthatósága megfelelő mértékben biztosítható az elérhető médiaplatformokon, és amelyek a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, egyre nyitottabbá és versenyorientáltabbá váló piacon.
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló, nemrégiben elfogadott európai jogszabály (EMFA) biztosítékokat nyújt a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére vonatkozóan, beleértve a politikai beavatkozással szembeni védelmet, a média tulajdonviszonyainak fokozott átláthatóságát, valamint a közszolgálati média függetlenségére vonatkozó kötelezettségeket. A javasolt program kiegészíti az EMFA-t azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt a hírmédia-orgánumoknak és megerősíti a szerkesztői függetlenséget.
Emellett építeni fog az online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexre, a dezinformáció elleni 2018. évi cselekvési tervre, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály társszabályozási keretébe nemrégiben beépített, dezinformációra vonatkozó magatartási kódexre, mégpedig azáltal, hogy javítja a médiaműveltséget és megerősíti az online információs tér helyzetismeretét a tagállamokban.
Kultúra
Ami a kultúrát, a kulturális örökséget, valamint a kulturális és kreatív ágazatokat illeti, a kezdeményezés a közeljövőben elkészülő „Kulturális iránytű Európa számára” című dokumentumot fogja kísérni, amelynek célja, hogy a kultúrát és a kulturális és kreatív ágazatokat beépítse az Unió átfogó szakpolitikai céljaiba, valamint irányítsa és kiaknázza azok különböző dimenzióit.
A kezdeményezés számos kulcsfontosságú szakpolitikai kezdeményezésre épül, többek között az európai kulturális menetrendre, a Tanács kulturális munkaterveire, a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiára, valamint a kulturális örökségért való fellépés európai keretére, amelyek mind arra szólítanak fel, hogy a kultúra és a kulturális és kreatív ágazatok nagyobb szerepet kapjanak Uniónk további társadalmi, gazdasági és nemzetközi fejlődésében. Összhangban van az olyan európai kezdeményezésekkel, mint az új európai Bauhaus, az Európa Kulturális Fővárosa fellépés és az Európai Örökség címre irányuló fellépés. Összhangban van a 2017. márciusi Római Nyilatkozattal is, amelyben a tagállamok és az uniós intézmények olyan Uniót irányoztak elő, „melyben a polgárok számára a kulturális és szociális fejlődés, valamint a gazdasági növekedés egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre […]; egy, a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Uniót”.
Ezenkívül összhangban áll „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című bizottsági közleménnyel, amely kijelenti, hogy „az oktatás és a kultúra lehetőségeinek maradéktalan kiaknázása a tagállamok közös érdeke, hiszen ezek a lehetőségek a munkahelyteremtés, a társadalmi méltányosság és az aktív polgári szerepvállalás mozgatórugói, és egyúttal a maga sokféleségében megmutatkozó európai identitás megtapasztalásának eszközei”. A kezdeményezés összhangban van a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezménnyel is, amelynek az EU és valamennyi tagállam részes fele.
Végezetül, a kezdeményezést a fenntartható turizmusra vonatkozó, küszöbön álló uniós stratégia összefüggésében kell szemlélni, amelynek célja többek között az, hogy támogassa a látogatókat abban, hogy Európa-szerte kevésbé ismert kulturális útvonalakat és örökségi helyszíneket fedezzenek fel, ezáltal előmozdítva a gazdasági fejlődést és a helyi munkahelyeket.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A kezdeményezés összhangban van a Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó átfogó szakpolitikai prioritásaival, nevezetesen a következők tekintetében: 1. az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése, 2. demokráciánk védelme és értékeink megőrzése, 3. Európa fenntartható jóléte és versenyképessége, és 4. globális Európa.
Összhang az embereket támogató, társadalmainkat és szociális modellünket erősítő szakpolitikákkal
A többéves pénzügyi keret (2028–2034) összefüggésében elő fogják mozdítani a szinergiákat a médiával, a kultúrával, az egyenlőséggel, a jogokkal és az értékekkel kapcsolatos kezdeményezések, valamint a készségek, az oktatás, a társadalmi befogadás, a szolidaritás, a generációk közötti méltányosság, az ifjúság, továbbá a társadalmi és területi kohézió területén megvalósuló jövőbeli beavatkozások között. Ezeket a szinergiákat – például a médiaműveltség, a digitális készségek, a polgári szerepvállalás, az állampolgári ismeretek oktatása, valamint a kreativitás és a művészetek révén történő készségfejlesztés és befogadás terén – az európai ifjúsági stratégia és az uniós polgárságról szóló jelentés célkitűzéseivel összhangban elő fogják mozdítani. A kezdeményezés törekedhet szinergiákra és kiegészítő jellegre a megosztott irányítás alá tartozó jövőbeli beavatkozásokkal is, amelyek célja az EU-n belüli társadalmi és területi kohézió erősítése.
A kezdeményezés kiegészít néhány olyan kezdeményezést, amely előmozdítja a szociális jogok európai pillérének elveit, többek között a foglalkoztatási és szociálpolitikák, valamint az európai gyermekgarancia révén. Ez magában foglalja a jogokhoz való egyenlő hozzáférés és a sokféleség előmozdítását, többek között regionális és helyi szinten is, a társadalmi befogadás és a tisztességes munkaerőpiacok támogatásának, valamint a gyermekszegénység kezelésének eszközeként. A közbeszéd alakításában és a demokratikus szerepvállalás előmozdításában kulcsfontosságú szereplőként a kultúra és a média központi szerepet játszik az inkluzív és reziliens társadalmak kialakításában. A készségek uniójával összefüggésben a kezdeményezés aktívan hozzá fog járulni a kulturális és kreatív iparágak szakembereinek továbbképzéséhez és átképzéséhez, támogatva a digitális és zöld átállással és a munkaerőpiaci változásokkal szembeni alkalmazkodóképességüket. Ezenkívül a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességét erősítve a program új munkahelyek létrehozását is elősegíti ezekben az ágazatokban. A kezdeményezés ugyanakkor fokozni fogja az egyenlőség, a jogok és az értékek területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek kapacitásépítését.
A természeti veszélyekhez, egészségügyi szükséghelyzetekhez, technológiai balesetekhez, változó biztonsági fenyegetésekhez és egyéb zavarokhoz kapcsolódó növekvő kockázatok fényében ez a kezdeményezés növelni fogja a létfontosságú társadalmi funkciók rezilienciáját, és reziliensebb, biztonságosabb és felkészültebb Uniót fog kiépíteni, összhangban az uniós felkészültségi stratégia célkitűzéseivel.
Összhang az igazságügyi politikákkal
Az igazságügyi politikák és a jogállamiság összehangolása szilárd keretet hoz létre, amely biztosítja az elszámoltathatóságot, előmozdítja a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli jogi koherenciát, és védi az alapjogokat, ezáltal erősítve az Unión belüli bizalmat és együttműködést. Az alapjogok és az igazságügyi politikák közötti kapcsolat kulcsfontosságú a tisztességes és méltányos társadalmak kialakításához. Az alapjogok – a tisztességes eljáráshoz való jogtól, a megkülönböztetésmentességtől a magánélet védelméig – meghatározzák azokat az alapvető normákat, amelyeket az igazságszolgáltatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk, és az absztrakt elveket konkrét jogi intézkedésekbe és gyakorlatokba ültetik át. Például a megkülönböztetést tiltó jog érvényre juttatja a törvény előtti egyenlőség elvét.
Így az alapjogok és az igazságügyi politikák közötti szinergia biztosítja, hogy a jogrendszerek ne csak a visszaéléseket akadályozzák meg, hanem aktívan előmozdítsák a méltóságot, az egyenlőséget és a szabadságot is. Ez a szinergia elengedhetetlen a nyilvánosság jogi intézményekbe vetett bizalmának kiépítéséhez, a társadalmi kohézió előmozdításához és végső soron annak biztosításához, hogy az igazságszolgáltatás mindenki számára hozzáférhető és érdemi legyen. E célból a többéves pénzügyi keret (2028–2034) összefüggésében elő kell mozdítani a szinergiákat e program és a jövőbeli Jogérvényesülés program között.
Összhang az egységes piacra és a versenyképességre vonatkozó szakpolitikákkal
A média-, az audiovizuális, valamint a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességéhez való hozzájárulás révén a kezdeményezés kiegészíti az uniós iparpolitikai és gazdasági versenyképességi szakpolitikai keretet. Nevezetesen az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi jelentésre épül, amely ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmaz a kulcsfontosságú ipari ágazatok, köztük a kulturális és kreatív iparágak rezilienciájának és stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében. Tükrözi továbbá a versenyképességi iránytű célkitűzéseit, amely egyértelmű referenciaértékeket határoz meg az EU hosszú távú termelékenységének és rezilienciájának javítása, valamint az innováció előmozdítása érdekében.
Emellett a kezdeményezés kapcsolódik a Bizottság „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. évi közleményéhez is, amelynek célja, hogy kiaknázza az európai kkv-kban rejlő erőt a kettős átállás vezetése érdekében, az alábbi három pillér alapján: kapacitásépítés és támogatás; a szabályozási terhek csökkentése és a piacra jutás javítása; és·a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása. A kezdeményezés az Európai Bizottság új európai megtakarítási és beruházási unióról szóló stratégiájához is hozzájárul, amelynek célja a vállalkozások pénzügyi lehetőségeinek bővítése.
A kutatás és az innováció elengedhetetlen az inkluzív, jogokon alapuló kulturális, kreatív és médiarendszerek kialakításához. A kezdeményezés erősíteni fogja a szinergiákat a jövőbeli kutatási és innovációs keretprogrammal és a jövőbeli Európai Versenyképességi Alappal. Ez utóbbi magában foglalja a multidiszciplináris kutatás támogatását számos témában, többek között a demokráciával, az értékekkel, az egyenlőséggel és a dezinformációval kapcsolatban, de a kulturális és kreatív ágazatokhoz és a kulturális örökséghez szorosan kapcsolódó digitális és ipari témákban is. Az európai kutatási ökoszisztéma megerősítése érdekében meg kell erősíteni a szinergiákat és a kiegészítő jelleget, hogy a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a civil társadalom teljes mértékben kihasználhassa az európai kutatási és innovációs területek fejlődését. A program így hozzájárul a kutatási keretprogram keretében finanszírozott kutatási és innovációs cselekvések eredményeinek felhasználásához.
Emellett a javaslat a 2030-ra szóló digitális évtized célkitűzéseivel összhangban hozzájárul Európa digitális átalakulásának kezeléséhez. Ezt olyan intézkedések támogatásával fogja kiegészíteni, amelyek előmozdítják a digitális felkészültséget, a készségfejlesztést és az alkalmazott innovációt a társadalmi, kulturális és médiaágazatban, mint például az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia. Emellett a meglévő rendeleteket, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a digitális piacokról szóló jogszabályt és az MI-rendeletet kíséri majd az audiovizuális és médiatartalmakhoz való hozzáférés növelésével, a médiaműveltség megerősítésével, a tisztességes verseny és a közönséghez való platformsemleges hozzáférés ösztönzésével. A határokon átnyúló együttműködések és az audiovizuális tartalmak elérhetősége szintén erősítené a digitális termékek interoperabilitását.
Összhang a globális Európára irányuló politikákkal
A javasolt program elfogadását követően kiegészíti az Unió külső tevékenységeiből finanszírozott fellépéseket. Például a kulturális cserék előmozdításával és az uniós kreatív iparágak, média és audiovizuális tartalmak globális – többek között nemzetközi együttműködések révén történő – támogatásával új piacokat nyit meg, globális tehetségeket vonz, valamint növeli az EU befolyását és vonzerejét a nemzetközi színtéren. A jövőbeli beavatkozás magában foglalja harmadik országok részvételét a programban és a nemzetközi együttműködések támogatását, lehetővé téve a szinergiákat az EU külső tevékenységre vonatkozó szakpolitikáival.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 19. cikkének (2) bekezdésén, 21. cikkének (2) bekezdésén, 24. cikkén, 167. cikkének (5) bekezdésén, 168. cikkének (5) bekezdésén és 173. cikkének (3) bekezdésén alapul a program általános célkitűzéseinek átfogó módon történő elérése érdekében.
Az EUMSZ 19. cikkének (2) bekezdése ösztönző intézkedések elfogadásáról rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló tagállami fellépések támogatására.
A demokratikus szerepvállalás, a polgári részvétel és a civil társadalom előmozdítása az uniós polgárság fogalmának alapvető építőelemei. Döntő jelentőségűen befolyásolják és segítik elő az Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog érvényesülését.
Az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése olyan uniós intézkedéseket tesz lehetővé, amelyek megkönnyítik az uniós polgárok számára a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását. E cikk hatálya alá tartozhatnak a polgároknak és a hatóságoknak a más tagállamban lakóhellyel rendelkező polgárok szavazati jogáról való tájékoztatására irányuló intézkedések is, mivel a gyakorlatban megkönnyítik a polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának gyakorlását is.
Az EUMSZ 24. cikke értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell megállapítania az EUSZ 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre az (EU) 2019/788 európai parlamenti és a tanácsi rendelet elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell az említett rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó jog gyakorlását. Az EUMSZ 24. cikkében foglalt egyéb jogokkal együtt ez a jog biztosítja a polgárok közvetlen részvételét az Unió demokratikus életében.
Az EUMSZ 167. cikkének (5) bekezdése ösztönző intézkedések elfogadásával bízza meg az Uniót, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépései ösztönzik a tagállamok közötti együttműködést és kiegészítik azok intézkedéseit olyan területeken, mint amilyen például az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása, valamint az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme.
Az EUMSZ 168. cikkének (5) bekezdése jogalapot biztosít az emberi egészség védelmét és javítását célzó ösztönző intézkedések elfogadásához. A – többek között a nőkkel és gyermekekkel szembeni – erőszak veszélyezteti a testi és lelki egészséget. A gyermekek sebezhető polgárok, ezért magasabb fokú védelemre szorulnak e veszélyekkel szemben, amelyek között gyakran határokon átnyúló fenyegetések is előfordulnak. A nőkkel szembeni erőszak is súlyos fenyegetést jelent a magas fokú védelmet igénylő sértettek testi és szellemi egészségére nézve.
Az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Unió egyedi intézkedésekről határozhat a tagállamokban az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek biztosítása céljából hozott intézkedések támogatása érdekében, ideértve a kezdeményezéseknek és a vállalkozások fejlődésének kedvező környezet ösztönzését célzó intézkedéseket is.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A kultúra, a média és az uniós értékek előmozdításához és védelméhez transznacionális együttműködésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség, amelyek túlmutatnak a nemzeti határokon. Ezeken a területeken a kihívások összetettsége megnehezíti a tagállamok számára, hogy megfelelően kezeljék azokat egyedül. Az uniós szintű összehangolt fellépés koherensebb és hatásosabb válaszokat tesz lehetővé azon transznacionális és közös kihívások kezelése érdekében, amelyek lassítják az előrehaladást, és rendszerszintű hatást tesznek lehetővé a tagállamok által nem prioritásként kezelt strukturális hiányosságok azonosítása és megoldása révén. Az uniós költségvetés kulcsszerepet játszik e kollektív válaszok lehetővé tételében. Ez a megközelítés nagyobb koherenciát is biztosít a belső politikák, valamint az uniós értékek és nemzetközi szabványok Unió általi külföldi előmozdítása között.
A javasolt program léptéke és hatásai miatt az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket képvisel, mivel ezeket a célkitűzéseket a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani. Például erősíti az uniós polgárság érzését és a kölcsönös megértést azáltal, hogy megkönnyíti a polgári szerepvállalást, a szolidaritást, valamint a kultúrában és a médiában való szélesebb körű részvételt előmozdító, határokon átnyúló tevékenységeket. Emellett Unió-szerte következetes és magas szintű normákat biztosít, valamint biztosítja az uniós jogban rögzített jogok hatékony alkalmazását a tagállamokban, ami elengedhetetlen az uniós polgárok védelméhez. Ezen túlmenően az uniós fellépés megerősíti az egységes piacot azáltal, hogy előmozdítja a méltányos hozzáférést és a mobilitást, miközben összehangolt keretek és nagyobb léptékű közös projektek révén hatékonyabb megvalósítást tesz lehetővé. A széttagoltság kezelésével, a tagállamok közötti együttműködés előmozdításával és az erőforrások uniós szintű összevonásával a kezdeményezés biztosítja, hogy a kreatív iparágak, az audiovizuális és médiavállalatok és az alkotók teljes mértékben kihasználhassák az egységes piac előnyeit. Javítja a különböző kulturális és kreatív tartalmakhoz való hozzáférést, támogatja a médiapluralizmust, és növeli az európai audiovizuális ágazat versenyképességét.
A Bizottság által az új uniós programok kapcsán folytatott nyilvános konzultáció válaszadóinak túlnyomó többsége kiemelte az uniós finanszírozás hozzáadott értékét ezeken a szakpolitikai területeken (lásd alább).
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az új AgoraEU program elsősorban a Kreatív Európa programra (2021–2027), a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programra (2021–2027) és a meglévő, előjogon alapuló költségvetési sorokra épül, és egyesíti a kultúra, a média és az uniós értékek fenntartásához nyújtott uniós pénzügyi támogatást. Az új eszköz figyelembe veszi a különböző ágazatok sajátosságait, azok különböző célcsoportjait és sajátos igényeit, ugyanakkor biztosítja a szinergiákat és a kiegészítő jelleget.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A Bizottság figyelembe vette a 2014–2020-as Kreatív Európa program végső értékelésének és a 2021–2027-es Kreatív Európa program időközi értékelésének, valamint a CERV program időközi értékelésének, továbbá az Európa a polgárokért program és a Jogok, egyenlőség és polgárság programok 2023–2025-ös időszakban elvégzett végső értékeléseinek eredményeit.
Ezek az értékelések a programok teljesítményét értékelték eredményességük, hatékonyságuk, relevanciájuk, koherenciájuk, fenntarthatóságuk és uniós hozzáadott értékük alapján.
Ezen értékelések eredményei azt mutatják, hogy a meglévő programok nagyrészt teljesítették szakpolitikai célkitűzéseiket, és uniós hozzáadott értéket teremtettek, ugyanakkor kiemelik azokat a területeket, amelyeken javítani kell a tervezést illetően.
A Kreatív Európa program értékelése hangsúlyozza, hogy a program hozzájárul a kulturális és nyelvi sokszínűség és a kulturális örökség támogatására irányuló általános célkitűzéshez azáltal, hogy javítja az emberek hozzáférését a különösen a nemzeti határokon túlról származó különböző tartalmakhoz, valamint a versenyképesség célkitűzéséhez azáltal, hogy segíti az audiovizuális és egyéb kreatív és kulturális szereplőket készségeik fejlesztésében és európai szintű bővítésében. Egyedülálló helye van a transznacionális együttműködés, a bevált gyakorlatok cseréje, a terjesztés és a mobilitás egyetlen finanszírozási forrásának ezekben az ágazatokban.
A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program időközi értékelése megerősítette, hogy a program az alapjogok, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, a demokrácia és a jogállamiság védelmére és előmozdítására szolgáló célzott uniós eszközként az értékek és az alapjogok finanszírozási rendszerében egyébként nagyrészt üres teret foglal el. Az értékelés azt is kimutatta, hogy a program kulcsszerepet játszik a jogokkal és értékekkel foglalkozó civil társadalmi szervezetek támogatásában, beleértve a helyi szintűeket is, amelyek gyakran nem rendelkeznének más finanszírozási forrásokkal és támogatási formákkal.
A multimédiás fellépések sorának (2021–2023) értékelése megerősíti, hogy az hatékonyan erősítette az uniós ügyekről szóló hírek európai perspektívából történő bemutatását. Az intézkedések nagy mennyiségű eredeti tartalom előállítását támogatták, és figyelemre méltó közönséget értek el.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Egy nyilvános konzultáció szolgált alapul a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben a határokon átnyúló oktatás, az ifjúság, a kultúra, a média, az értékek és a civil társadalom területére vonatkozó uniós programok hatásvizsgálatához. Erre 2025. február 12. és május 7. között került sor. A konzultáció során összesen 5 845 érvényes válasz érkezett.
A válaszok egyértelműen megerősítették, hogy az EU továbbra is szerepet játszik a határokon átnyúló együttműködés előmozdításában, valamint a kultúra, a média, a demokrácia és az alapjogok támogatásában. Például 91 %, 88 %, 85 %, illetve 78 % volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik „nagyon fontosnak” vagy „fontosnak” tartják az EU-t a „demokrácia és demokratikus normák védelme”, „az alapjogok (köztük a gyermekek és a nők jogai) tiszteletben tartásának előmozdítása”, „a média függetlenségének és sokszínűségének előmozdítása, a dezinformáció elleni küzdelem” és a „kulturális és kreatív sokszínűség előmozdítása” tekintetében.
A nyilvános konzultációra adott válaszok azt is megerősítették, hogy az uniós finanszírozás hozzáadott értéket jelent a nemzeti, helyi vagy regionális szintű finanszírozáshoz képest az általa lefedett területeken. A válaszadók 66 %-a például úgy vélte, hogy „a demokrácia védelme és a demokratikus normák előmozdítása” olyan terület, ahol az uniós finanszírozás jelentős hozzáadott értéket képvisel. A válaszadók közel kétharmada „fontos” szakpolitikai célkitűzésként említette az audiovizuális és médiaágazat támogatását. Végezetül a válaszadók mintegy 80 %-a szerint a „kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása”, valamint a „kulturális örökség és az európai emlékezet előmozdítása és megőrzése” terén, 74 %-uk szerint pedig „a kultúrához és a kulturális örökséghez való széles körű hozzáférés biztosítása” terén az uniós finanszírozás hozzáadott értéket képvisel.
A válaszadók, amikor azt kérték tőlük, hogy értékeljék azokat az akadályokat, amelyek gátolják az uniós költségvetést abban, hogy teljes mértékben megvalósítsa célkitűzéseit a szakpolitikai területeken, általánosságban üdvözölték, hogy az Európai Bizottság a finanszírozás hatékonyságának növelésére összpontosít, de nem az „identitás” és a „bizalom” kárára, megőrizve a tematikus egyértelműséget és az érdekelt felek felelősségvállalását.
A kvantitatív eredmények azt mutatják, hogy az összes csoportban leggyakrabban említett akadályok az adminisztratív terhek (a polgárok 51 %-a és a szervezetek 56 %-a szerint) és az összetett, alapspecifikus megfelelési szabályok voltak (a polgárok 49 %-a és a szervezetek 52 %-a szerint). Ezek a kérdések nemcsak a szabályozás összetettségével, hanem a különböző eszközök széttagoltságával és a végrehajtás hiányosságaival kapcsolatos aggályokat is tükrözik. További akadályok voltak a következők: a forrásoknak a felmerülő igényekre válaszul történő átcsoportosításához szükséges rugalmasság hiánya (a polgárok 45 %-a és a szervezetek 50 %-a szerint), a program végrehajtásának és a finanszírozás kifizetésének késedelme, valamint a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos elégtelen kommunikáció vagy egyértelműség hiánya. A hatóságok és különösen a nem kormányzati szervezetek hangsúlyozták, hogy a késedelmek kisebb hatást és kisebb helyi hitelességet eredményeznek.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A javaslat alapjául külső jelentések és értékelések szolgáltak.
A javaslathoz számos tanulmány és jelentés szolgált alapul, például az Európai Parlamenttől, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségétől és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetétől, amelyek rámutatnak az alapjogokat és értékeket vizsgáló növekvő és súlyos kihívásokra az EU-ban, valamint demokratikus intézményeink rezilienciájára.
A média és az audiovizuális ágazat területén a Bizottság a 2023. évi európai médiaipari kitekintés következtetéseire támaszkodott, amelyek értékes betekintést nyújtottak a média- és audiovizuális ágazat (többek között a videojátékok) strukturális kihívásaiba. Az EU-ban működő médiavállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a globális versenytársak részéről a felhasználók figyelmét és a bevételeket illetően. A Covid19-világjárvány óta stagnálnak a fogyasztói kiadások és a médiafogyasztás – a digitális platformok pedig több tartalmat gyűjtenek össze és több reklámbevételt könyvelnek el, mint a hagyományos média. Az ágazatok a technológia átvételének magas költségeivel, a magánberuházások korlátozottságával és a nem uniós technológiáktól való nagy fokú függőséggel is küzdenek. Emellett a jelentés feltárta, hogy az EU-ban az audiovizuális alkotások határokon átnyúló forgalmazása korlátozott, ami akadályozza az iparágban rejlő lehetőségeket. Eközben a hírmédia életképessége egyre nagyobb veszélynek van kitéve, mivel csökkennek a bevételek, csökken a foglalkoztatás és korlátozott a fogyasztói bizalom.
A kultúra és a kreatív ágazatok területén a javaslat alapjául tematikus ülések, független tanulmányok megállapításai, tanácsi következtetések, az Európai Parlament állásfoglalásai, az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés értékelése és az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés 2020–2033. évi első időközi értékelése, valamint a tagállamok szakértői által a kultúrára vonatkozó nyitott koordinációs módszer keretében tett ajánlások szolgáltak. Ezek a különböző források hangsúlyozzák a Kreatív Európa Kultúra ágának továbbra is fennálló relevanciáját, ugyanakkor rámutatnak a fejlesztésre szoruló területekre, különösen a digitális és zöld átállással, a mesterséges intelligencia terjedésével, a művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek munkakörülményeivel, továbbá a nemzetközi környezettel összefüggésben.
•Hatásvizsgálat
A javaslatról készült hatásvizsgálat. A Bizottság szolgálatai több szakpolitikai alternatívát is megvizsgáltak az érintett ágazatok kihívásainak kezelésére, és meghatározták, hogy melyik alternatíva szolgálja jobban a Bizottság szakpolitikai területeit és prioritásait. A különböző alternatívák kölcsönösen kizárták egymást. Az egyik alternatíva a meglévő Kreatív Európa és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program önálló programokként való folytatása volt, néhány fokozatos fejlesztés bevezetésével. A második alternatíva az uniós értékek, média és kultúra védelmét célzó programok összefogása. A harmadik alternatíva a jelenleg a CERV, a Kreatív Európa, valamint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület (ESC) által lefedett szakpolitikák egyetlen eszközébe történő teljes integráció.
Más alternatívákat is mérlegeltek, amelyeket azonban már korai szakaszban elvetettek. Az egyik az volt, hogy a jelenleg a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program és a Kreatív Európa által lefedett területeken megszüntetik az uniós finanszírozást, ezt azonban elutasították, tekintettel az érintett ágazatokat érintő problémák fontosságára, e szakpolitikáknak a politikai iránymutatásban való hangsúlyozására, valamint az uniós finanszírozási beavatkozás folyamatos relevanciájának és hozzáadott értékének értékelésére, amit a vonatkozó félidős értékelések támasztanak alá. A programok (pl. csak a Kreatív Európa média ága és a CERV program) alternatív összevonásának lehetőségét szintén már korai szakaszban elvetették, mivel az nem igazodott volna hatékonyan a politikai prioritásokhoz, és nem kezelte volna megfelelően az érintett ágazatok kihívásait.
A három kiválasztott alternatíva (folyamatosság, teljes integráció és objektív összeolvadás) főbb lehetséges hatásait különböző társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókban elemezték. Az elemzés adott esetben a költségekre és a haszonra, a versenyképességre, a kkv-kra és a digitalizációra gyakorolt hatásokra, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásukra is kiterjedt. A három szakpolitikai alternatíva értékelése eredményességük, hatékonyságuk, koherenciájuk és arányosságuk alapján, a szociális szempontokra vonatkozó értékelés (SMCE) alkalmazásával történt.
Az alternatívák és hatásaik értékelése kiemelte, hogy a szakpolitikai célkitűzéseken alapuló integráció (objektív összeolvadás) jobb lehetőségeket kínálna a két alternatívához képest. Lehetővé tenné a fokozott koordinációt, a célzott rugalmasságot és az uniós költségvetés hatékonyabb felhasználását, anélkül, hogy feláldozná a szakpolitikai fókuszt vagy a hozzáférhetőséget. Ez biztosítaná az optimális egyensúlyt az egyszerűsítés és a szakpolitikai jelentőség között. Összhangban van továbbá az érdekelt felek felhívásaival is, akik a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítését, a források elosztásának rugalmasságát és a közös szabályok alkalmazását kérik. A politikai iránymutatással összhangban a „finanszírozás követi a politikát” elvet követi, és a kultúra, a média és az uniós értékek védelmét célzó programokat fogja össze. A program a jelenlegi programok sikerére, a jelenlegi többéves pénzügyi keret bevált gyakorlataira fog épülni, amint azt értékelések is bizonyítják, jobban kezeli a transznacionális és közös kihívásokat, pótolja a tagállami szintű finanszírozási hiányokat, és fokozza a belső és külső politikák közötti koherenciát, miközben fokozza a szinergiákat, a hatékonyságot és az eredményességet, valamint csökkenti az átfedéseket. Kellő láthatóságot biztosít az egyesített programban szereplő valamennyi szakpolitikai terület számára, teljes mértékben tiszteletben tartva az (EU, Euratom) [202X/XXX, teljesítménymérési rendelet] rendeletben részletezett, az összes uniós programra alkalmazandó horizontális rendelkezéseket. Fokozni fogja továbbá a társadalmi, média-, kulturális és kreatív ágazatokat érintő horizontális prioritásokkal és szinergiákkal (pl. ágazati készségek, finanszírozáshoz való hozzáférés, innováció elterjedése stb.) kapcsolatos intézkedéseket.
A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások alapján ezt a hatásvizsgálati jelentést minőség-ellenőrzés céljából benyújtották a Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2025. június 13-án nyilvánított véleményt a hatásvizsgálatról. A Szabályozói Ellenőrzési Testület számos észrevételt és ajánlást tett a hatásvizsgálat hatályára, a problémák meghatározására, az értékelések alkalmazására, a beavatkozási logikára, a célkitűzésekre, a különböző alternatívák összehasonlítására, a költség-haszon elemzésre, az irányításra, a koherenciára, valamint a jövőbeli nyomon követésre és értékelésre vonatkozóan. Az e jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálatot a Testület észrevételeinek megfelelően felülvizsgáltuk.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A kezdeményezés egyszerűsíteni fogja az uniós programok uniós kezelését, irányítását és végrehajtását, hogy javítsa a hatékonyságot a pályázók, a kedvezményezettek és az uniós intézmények számára. A pályázati és jelentéstételi eljárások egyszerűsítésre és további harmonizációra kerülnek a közös vagy összehangolt szabályok bevezetése révén, megkönnyítve a pályázók számára, hogy pályázzanak a kiegészítő szakpolitikai célkitűzésekre irányuló felhívásokra.
A végrehajtás egyszerűsítése és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az egyszerűsített finanszírozási formák (beleértve a költségfüggetlen finanszírozást és az egyösszegű átalányokat is) használata lesz a támogatások visszatérítéséhez nyújtott hozzájárulás egységes formája. A harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás felhasználása, amely hatékonynak bizonyult abban, hogy az uniós finanszírozás hozzáférhetőbbé váljon a kis szervezetek számára, szintén folytatódni fog, és adott esetben kiterjeszthető. Emellett a többéves támogatások felhasználásának növelése szintén pozitív hatással jár majd. Az alulról szerveződő szervezetek és az első alkalommal pályázók által tapasztalt akadályokat a körülményeiket kezelő célzott egyszerűsítési intézkedések, a fokozott kommunikáció és a finanszírozási lehetőségek előmozdítása révén kezelik. Az erőforrások összevonása – többek között olyan területeken, mint a nyomon követés, a belső és külső kommunikáció – méretgazdaságosságot eredményez, és szélesebb körben növeli az uniós finanszírozás kiszámíthatóságát a kedvezményezettek, az érdekelt felek és az uniós polgárok körében.
•Alapjogok
A korábbi Kreatív Európa és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programokra és a már meglévő előjogokra építve az új eszköz célja az uniós értékek előmozdítása, beleértve az alapjogok tiszteletben tartását, az egyenlőséget, a demokráciát, valamint a kultúrát és a médiát.
Összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékekkel, és előmozdítja azokat. Az új program célkitűzései szorosan kapcsolódnak az alapjogok előmozdításához, és ezáltal összhangban állnak az EU Alapjogi Chartájával. Ez a javaslat különösen a Charta 8. cikkében (a személyes adatok védelme), 11. cikkében (a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatáshoz való jog, a tömegtájékoztatás szabadsága és pluralizmusa), 12. cikkében (a gyülekezés és az egyesülés szabadsága), 13. cikkében (a művészet és a tudomány szabadsága), 15. cikkében (a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog), 20. és 21. cikkében (egyenlőség és megkülönböztetésmentesség), 22. cikkében (kulturális és nyelvi sokszínűség) foglalt jogok és elvek előmozdításához és védelméhez járul hozzá, 23. cikkében (a nők és férfiak közötti egyenlőség), 24. cikkében (a gyermekek jogai), 26. cikkében (a fogyatékossággal élő személyek jogai), 31. cikkében (tisztességes és igazságos munkafeltételek), 32. cikkében (a gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme), 33. cikkében (családi és szakmai élet), valamint 39–46. cikkében (polgári jogok) foglalt jogok és elvek előmozdításához és védelméhez járul hozzá.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Ezt a kezdeményezést az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendeletben meghatározott, a 2028–2034-es költségvetésre vonatkozó teljesítménymérési kereten keresztül fogják nyomon követni, amely az értékelésekre vonatkozó konkrét szabályokat is részletezi. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban kell elvégezni, és annak a program célkitűzései szempontjából releváns mutatókon kell alapulnia.
A program egy részét egy végrehajtó ügynökség hajtja végre a programért felelős bizottsági szolgálatok felügyelete mellett.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A program általános célkitűzései a következők: a kulturális és nyelvi sokszínűség és örökség előmozdítása, a kulturális és kreatív ágazatok, különösen a média és az audiovizuális iparágak versenyképességének növelése, a művészi és médiaszabadság védelme, valamint az egyenlőség, az aktív polgári szerepvállalás, továbbá a Chartában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, ezáltal fokozva a demokratikus részvételt és a társadalmi rezilienciát az Unión belül.
Ezen általános célkitűzésen belül a programnak három külön ága van:
Először is, a „Kreatív Európa – Kultúra” ág, amely a következő egyedi célkitűzést valósítja meg:
a)Hozzájárulás a határokon átnyúló kulturális alkotáshoz, együttműködéshez, részvételhez és hozzáférhetőséghez, valamint a kulturális alkotások határokon átnyúló terjesztéséhez, a kulturális és kreatív ágazatok társadalmi, gazdasági és nemzetközi dimenzióinak megerősítése mellett.
Másodszor, a „MEDIA+” ág, amely a következő egyedi célkitűzéseket hajtja végre:
a)Hozzájárulás az audiovizuális és videojáték-ágazat kulturális sokszínűségéhez és versenyképességéhez, különösen az európai tartalmak létrehozásának és határokon átnyúló terjesztésének, valamint a polgárok általi hozzáférésének javítása révén.
b)Hozzájárulás a szabad, életképes és sokszínű uniós információs ökoszisztémához, különösen a szabad és független újságírás és hírmédia támogatása, a polgárok megbízható információkhoz való hozzáférésének javítása és a dezinformáció elleni küzdelem révén.
Harmadszor, a „Demokrácia, polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV+) ág, amely a következő egyedi célkitűzéseket hajtja végre:
a)Hozzájárulás a Szerződésekben rögzített alapjogok, egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, valamint az uniós polgárok jogainak védelméhez és előmozdításához, beleértve a polgárok szabad mozgását és a civil társadalom felhatalmazását.
b)Hozzájárulás a nemi alapú erőszak, a gyermekek elleni erőszak és az ilyen erőszak veszélyének kitett egyéb csoportokkal szembeni erőszak elleni küzdelemhez.
c)Hozzájárulás a demokratikus részvétel fokozásához és a jogállamiság fenntartásához.
A hatás maximalizálása és az ágak közötti szinergiák fokozása érdekében a program támogatja az általános célkitűzéshez hozzájáruló, több területet érintő és horizontális tevékenységeket, különösen a kulturális, a média- és a polgári szféra közötti szinergiák kialakítása, valamint az ágazatközi együttműködés és innováció előmozdítása révén.
Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen egyéni megközelítések alkalmazása révén.
2025/0550 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó AgoraEU program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikke (5) bekezdésére, 168. cikke (5) bekezdésére, valamint 173. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az EUMSZ 2. cikkével összhangban „[a]z Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, amelyek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában” (a továbbiakban: uniós értékek). Az uniós értékek tükröződnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglalt jogokban, szabadságokban és elvekben. Az EUSZ 3. cikke továbbá felhatalmazza az Uniót a gyermekek jogai védelmének előmozdítására. Az EUSZ 10. cikke kimondja továbbá, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, hogy a polgárok uniós szinten közvetlenül képviseltetik magukat az Európai Parlamentben, és hogy a polgároknak joguk van részt venni az Unió demokratikus életében. 20. cikke létrehozza az uniós polgárságot, és meghatározza azokat a fontos jogokat, amelyeket többek között az uniós polgárok élveznek.
(2)A kultúra és a média, valamint az uniós értékek előmozdítása és tiszteletben tartása mind a szabad, tisztességes, sokszínű, inkluzív és összetartó Unió kulcsfontosságú elemei. A polgárok részvétele és szerepvállalása – az uniós értékek kellő tiszteletben tartása mellett – az Unió demokratikus életének alapját képezi, és a média döntő szerepet játszik a közvélemény alakításában és a szabad vitában. Az audiovizuális alkotások és a kulturális és kreatív kifejezések minden egyéb formája – beleértve a kulturális örökséget is – alapvető fontosságú Európa sokszínűsége, valamint a társadalmi reziliencia és az európai polgárok és közösségek közötti kölcsönös megértés megteremtése szempontjából.
(3)Az „AgoraEU” program (a továbbiakban: a program) jelentős mértékben hozzá fog járulni e célkitűzések, jogok és értékek eléréséhez és megvalósításához.
(4)A programnak az (EU) 2021/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Kreatív Európa program, valamint az (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program helyébe kell lépnie. Észszerűsítenie kell a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét támogató különböző finanszírozási intézkedéseket, valamint küzdenie kell a dezinformáció ellen az uniós ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás támogatása érdekében. A szabad és plurális média és a civil társadalom az Unió demokratikus rendszereinek kulcsfontosságú őrei közé tartoznak, döntő szerepet játszanak a demokratikus reziliencia szempontjából, és támogatni kell őket. A programnak támogatnia kell továbbá a kulturális, kreatív és médiaágazatokat, ki kell aknáznia a kultúra és a kulturális sokszínűség erejét, fokoznia kell az információs teret, és támogatnia kell a jogokon alapuló, inkluzív, egyenlő és demokratikus társadalom megerősítésére irányuló uniós erőfeszítéseket. Ez a rendelet meghatározza az „AgoraEU” program indikatív pénzügyi keretösszegét. E rendelet alkalmazásában a folyó árak egy rögzített 2 %-os deflátor alkalmazásával kerülnek kiszámításra.
(5)Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikai területek és ágazatok sajátosságait és kihívásait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen egyéni megközelítések alkalmazása révén.
(6)A gyorsan változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezetben a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy rugalmasabb többéves pénzügyi keretre és annak programjaira van szükség. E célból és az „AgoraEU” program célkitűzéseivel összhangban a finanszírozás kellően figyelembe veszi a Bizottság által közzétett vonatkozó dokumentumokban, a tanácsi következtetésekben és az Európai Parlament állásfoglalásaiban meghatározott változó szakpolitikai igényeket és uniós prioritásokat, miközben biztosítja a végrehajtás megfelelő kiszámíthatóságát.
(7)A kulturális és kreatív ágazatok, beleértve az előadóművészetet (mint például a színház és a tánc), az irodalmat és a könyvkiadást, a zenét, a képzőművészetet, a tárgyi és szellemi kulturális örökséget, az építészetet, az archívumokat, könyvtárakat és múzeumokat, a kézművességet és a tervezést (beleértve a divattervezést is), „közjóként” szolgálnak, érdemi értéket teremtenek és megtestesítik az Unió értékeit. Emellett nagy értéket képviselnek az Unió és régiói számára, vonzzák a fenntartható turizmust, és a globális színtéren egy dinamikus kontinens képét mutatják. A programnak figyelembe kell vennie egyrészt belső és művészi értéküket, másrészt külső társadalmi és gazdasági hozzájárulásukat, többek között a társadalmi és területi kohézióhoz, a jólléthez és az egészséghez, a növekedéshez és munkahelyteremtéshez, a versenyképességhez, a kreativitáshoz és az innovációhoz.
(8)A kulturális és kreatív ágazatok azonban nemzeti és nyelvi szempontból széttagoltak az Unióban. Számos kihívással is szembesülnek, például a művészi kifejezés szabadsága elleni támadásokkal, a bizonytalan munkakörülményekkel, a mesterséges intelligencia térnyerésével járó digitális átalakulásokkal, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességével. A programnak segítenie kell ezeket az ágazatokat abban, hogy reagáljanak ezekre a kihívásokra, teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, és határozottan a jövőbe kormányozzák magukat, miközben különböző csatornákon és formátumokon keresztül biztosítja a lehető legszélesebb körű részvételt, többek között a helyi és regionális szereplők részéről is.
(9)Európa kulturális öröksége olyan közös és felbecsülhetetlen örökség, amelyet költségvetési korlátok, természeti és ember okozta katasztrófák, éghajlatváltozás és regionális konfliktusok jellemeznek. Fontos megóvni és megőrizni ezt az örökséget, javítva a hozzáférést és előmozdítva a kollektív európai identitást. A digitális megőrzés továbbá biztosítja, hogy a jövő nemzedékei tanulhassanak és ihletet meríthessenek kulturális örökségükből, és értékeljék azt.
(10)A programnak pénzügyi támogatást kell nyújtania az Európai Örökség cím és az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés tevékenységei számára is, amelyek Európa gazdag kulturális sokszínűségét és örökségét ünneplik és őrzik meg, összekapcsolják a helyi szinttel, és hozzájárulnak a kultúra által vezérelt fejlesztési stratégiákhoz.
(11)Európa médiaágazatai egyedülálló szerepet töltenek be demokráciáinkban, kultúránkban és gazdaságainkban. Magukban foglalják többek között az olyan tartalmakat, mint a filmek, sorozatok, videojátékok, hírek és információk, immerzív valóság és multimédia, valamint szolgáltatások, többek között filmszínházi előadások, televíziós és rádiós műsorszolgáltatás, nyomtatott és online kiadás, online videók és podcastok. A digitális átalakulás, különösen a mesterséges intelligencia térnyerése felgyorsította a médiakonvergenciát, megváltoztatta a fogyasztói magatartást, megzavarta az üzleti és bevételi modelleket, valamint a szellemi tulajdon kezelését és hasznosítását. Az Uniónak ezért segítenie kell az uniós média virágzását, elő kell mozdítania az innovációt és a finanszírozáshoz való hozzáférést, elő kell segítenie a hír-, audiovizuális és egyéb médiaágazatok közötti termékenységet, valamint támogatnia kell a különböző típusú médiaszervezetek közötti együttműködést Unió-szerte.
(12)Az uniós audiovizuális ágazat kihívásokkal néz szembe a határokon átnyúló korlátozott forgalmazás, a változó fogyasztási szokások és a nem uniós szereplők dominanciája miatt. E kihívásokra tekintettel az uniós beavatkozásnak támogatnia kell az európai audiovizuális és videojáték-ágazat azon képességét, hogy európai alkotásokat hozzon létre, finanszírozzon, állítson elő és terjesszen valamennyi olyan platformon, amely elérhető és vonzó az Unión belüli és kívüli közönség számára. Elő kell mozdítania a szellemi tulajdon transzmédiás adaptációit a különböző médiaformátumok között, hozzá kell járulnia a különböző piaci kapacitásokkal rendelkező tagállamok közötti együttműködés előmozdításához, és kísérnie kell az Unió audiovizuális szabályozási keretét.
(13)A hírmédia-orgánumokra és az újságírókra Unió-szerte fokozott nyomás nehezedik, különösen a globális online platformok térnyerése, a fogyasztási szokások megváltozása és a dezinformáció növekvő terjedése miatt. Ezek a kihívások hatással vannak a hírbevételekre és -terjesztésre, aláássák a hírmédia-orgánumok életképességét és a közvélemény bizalmát, és korlátozzák a polgárok hozzáférését a különböző, professzionálisan előállított európai újságírói tartalmakhoz. Az Uniónak támogatnia kell az életképes, független és sokszínű információs ökoszisztémát, meg kell védenie a veszélyben lévő újságírókat, elő kell mozdítania a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, és meg kell erősítenie az információs tér integritását azáltal, hogy előmozdítja a dezinformáció elleni küzdelmet, valamint támogatja a digitális jártasságot és a médiaműveltséget, többek között a fiatalok számára is.
(14)Az uniós demokráciák egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe. A polgárok demokratikus intézményekbe és folyamatokba vetett bizalmának csökkenését súlyosbítja a dezinformáció, a társadalmi polarizáció és a gyűlölet, amely hatással van a választási és más demokratikus folyamatokra. Az európai demokrácia ellenállóbbá tételéhez a társadalom egészére kiterjedő megközelítésre van szükség.
(15)Az alapjogok védelme és előmozdítása hozzájárul egy demokratikusabb Unió kiépítéséhez. A megkülönböztetésmentesség az Unió egyik alapelve, amelyet az EUMSZ 19. cikke és a Charta 21. cikke rögzít. Az egyenlő és megkülönböztetésmentes társadalom kialakítása hozzájárul az egyének sokféleségében rejlő lehetőségek kiaknázásához, valamint a kulturális, gazdasági és társadalmi növekedéshez. Segít továbbá a kiszolgáltatott csoportokkal szembeni erőszak fontos kiváltó okainak kezelésében, amely erőszak az egyenlőséggel szembeni frontális támadás. Ezért a programnak a vonatkozó uniós szakpolitikai keretek támogatása érdekében elő kell mozdítania a megkülönböztetés és az intolerancia valamennyi formájának – nevezetesen a közvetlen és közvetett megkülönböztetés – kezelésére irányuló intézkedéseket, figyelmet fordítva a strukturális és interszekcionális megkülönböztetés sajátos formáira. A programnak támogatnia kell az idegengyűlölet és a rasszizmus, az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyűlölet, a homofóbia, a bifóbia, a transzfóbia, az interfóbia, a nemi identitáson alapuló intolerancia és megkülönböztetés, a kisebbségekhez tartozó személyekkel – köztük a romákkal – szembeni intolerancia és megkülönböztetés, valamint a gyűlöletbeszéd valamennyi formájának megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedéseket. A programnak hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy az Unió teljesíteni tudja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án elfogadott ENSZ-egyezmény részes feleként tett azon kötelezettségvállalását, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személy számára előmozdítja, védi és biztosítja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű és egyenlő gyakorlását.
(16)A Charta 7. cikkében, illetve az EUMSZ 16. cikkében és a Charta 8. cikkében rögzített, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot külön rendelet és irányelv hajtja végre. Az uniós jogi keret rendelkezéseket állapít meg a személyes adatok védelméhez való jog hatékony védelmének biztosítása érdekében. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. A programnak hozzá kell járulnia a tudatosság növeléséhez, tanulmányokat kell készítenie és más, releváns tevékenységeket kell végeznie ezen a területen, többek között a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokon keresztül, tekintettel a személyes adatok védelméhez való jog fontosságára a gyors technológiai fejlődés korában.
(17)A nemek közötti egyenlőség az Unió egyik alapjoga és célkitűzése, és azt a programnak támogatnia kell. A számos eredmény ellenére továbbra is jelentős kihívások állnak fenn, amelyek szükségessé teszik az Unió elkötelezettségének megerősítését. Ez magában foglalja a nemi alapú erőszaktól való mentességre, a legmagasabb szintű egészségügyi normákra, többek között különösen a szexuális és reproduktív egészségre, az egyenlő díjazásra és a gazdasági szerepvállalásra, a munka és a magánélet közötti egyensúlyra és gondozásra, az egyenlő foglalkoztatásra, a karrierlehetőségekre és a munkafeltételekre, a minőségi és inkluzív oktatásra, a politikai részvételre és az egyenlő képviseletre, a nők jogait biztosító intézményi mechanizmusokra irányuló munkát, a nemi sztereotípiák aktív kezelését és az interszekcionális megkülönböztetés kezelését.
(18)A nemi alapú erőszak és a nőkkel, gyermekekkel, fiatalokkal és más veszélyeztetett csoportokkal, például az LMBTIQ-személyekkel és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni erőszak az alapjogok súlyos megsértésének minősül, és Unió-szerte minden társadalmi és gazdasági környezetben továbbra is fennáll. A nők és más veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyek elleni erőszak az emberi jogok megsértése és az egyenlőséggel szembeni frontális támadás. Ezért az ilyen erőszak megelőzése és kezelése társadalmi szükségszerűség, és hozzájárul az ilyen megkülönböztetés kezeléséhez, valamint az erőszak – többek között az egészségre gyakorolt – hatásainak kezeléséhez. Ugyanakkor a megkülönböztetésmentes társadalom biztosítása hozzá fog járulni a kiszolgáltatott csoportokkal szembeni erőszak kiváltó okainak kezeléséhez is, mivel azok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ezért a programnak – a Daphné program és ág öt egymást követő generációjára építve – folytatnia kell az erőszak megelőzésére, az arra való reagálásra és az erőszak elleni küzdelemre, valamint az erőszak valamennyi közvetlen és közvetett áldozatának és túlélőjének védelmére és támogatására irányuló, régóta fennálló uniós erőfeszítéseket. A programnak támogatnia kell az Európa Tanács 2011. május 11-én Isztambulban elfogadott, a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló egyezménye célkitűzéseinek elérését, a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgáló integrált gyermekvédelmi rendszerek fejlesztéséről és megerősítéséről szóló bizottsági ajánlás végrehajtását, amely védi a gyermekeket az erőszak minden formájától, valamint hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes feleként tett kötelezettségvállalását, amely védi a fogyatékossággal élő személyeket a kizsákmányolás, az erőszak és a bántalmazás minden formájával szemben.
(19)Az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban a tagállamok független szerveket hoztak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására („egyenlőséggel foglalkozó szervek”), amelyek kulcsszerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában. A programnak továbbá támogatnia kell az egyenlőséggel foglalkozó szervek európai hálózatát (Equinet), amely az (EU) 2024/1499 tanácsi irányelvben és az (EU) 2024/1500 európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtak szerint az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervekből áll, mivel az Equinet az egyetlen olyan szervezet, amely biztosítja az egyenlőséggel foglalkozó szervek tevékenységeinek összehangolását. Ez kulcsfontosságú a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok hatékony tagállami végrehajtása szempontjából.
(20)Az Unió egész területén élő polgároknak, akik közül sokan rendszeresen vagy legalább alkalmanként egy másik tagállamba utaznak, ott élnek, tanulnak, dolgoznak vagy önkénteskednek, úgy kell érezniük, hogy képesek állampolgári jogaikat gyakorolni és élvezni, és bízniuk kell a jogaikhoz való, megkülönböztetés nélküli egyenlő hozzáférésben, azok teljes körű érvényesíthetőségében és védelmében, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az Unióban. A polgároknak jobban tisztában kell lenniük az uniós polgárságból eredő jogaikkal, nevezetesen az Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal, a más tagállamban való tartózkodás esetén őket megillető szavazati joggal, az Európai Parlamenthez bármely hivatalos nyelven benyújtott petícióhoz való jogukkal, a polgári kezdeményezések benyújtásához való jogukkal, valamint az intézmények hivatali visszásságai esetén az európai ombudsmannál történő panasztételhez való jogukkal.
(21)A polgárok arra való ösztönzése, hogy aktívabban vegyenek részt az uniós szintű demokráciában, meg fogja erősíteni az európai civil társadalmat, és elő fogja segíteni az európai identitás kialakulását. Az uniós értékek előmozdítása, megóvása és tudatosítása, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényesítéséhez való hozzájárulás érdekében ezért támogatni kell a civil társadalmat. Amikor az uniós polgárok részt vesznek az Unió demokratikus életében, hozzájárulnak ahhoz, hogy valósággá váljon a képviseleti demokrácia, amely az Unió működésének alapját képező elv, és amely konkrét kifejezésre juttatja a demokrácia EUSZ 2. cikkében rögzített értékét.
(22)Ahhoz, hogy az Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz, és fokozzuk a demokratikus részvételt, számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Fejleszteni és erősíteni kell az európai polgárságot és az európai identitást annak szorgalmazásával, hogy a polgárok jobban megismerjék a politikai döntéshozatali folyamatot, valamint az uniós intézkedésekben való polgári szerepvállalás előmozdításával. Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, és lefektessék közös jövőnk és közös értékeink alapját. Továbbá a program által lefedett területeken helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten működő civil társadalmi szervezetek támogatása hozzájárul majd a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való aktív részvételüknek a fokozásához is. Ugyanakkor a kölcsönös megértést, a kultúrák közötti párbeszédet és a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitáson alapuló közös polgárság kialakulását, ami közös európai értékeink, kultúránk, történelmünk és örökségünk kollektív megértésén alapul.
(23)A civil társadalmi szervezetek és a civil társadalmi tér egyéb szereplői, például a független emberi jogi szervek, az egyenlőséggel foglalkozó szervek és az ombudsmani intézmények létfontosságú szerepet játszanak a szakpolitika végrehajtásához való hozzájárulásban, az emberek részvételének ösztönzésében, az intézmények elszámoltatásában és a pozitív változások előmozdításában. A programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy elegendő erőforrás legyen biztosított és olyan támogató környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi számukra, hogy függetlenül, szabadon, biztonságosan és hatékonyan működhessenek. E célból az uniós finanszírozásnak ki kell egészítenie a nemzeti szintű erőfeszítéseket kapacitásépítésük támogatásával, védelmével, megerősítésével és kiépítésével, amint azt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása, valamint a 2023. március 10-i és a 2025. március 7-i tanácsi következtetések is hangsúlyozzák. A civil társadalom az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatékony végrehajtásának biztosításában is fontos szerepet játszik a felszólalás kultúrája és a visszaélést bejelentő személyek számára kedvező környezet előmozdítása révén.
(24)Az Európai Unió Bírósága megerősítette, hogy az Unió olyan jogi struktúra, amely arra az alapvető előfeltevésre épül, hogy minden tagállam osztja az összes többi tagállammal az EUSZ 2. cikkében foglalt közös értékeket, amelyeken az Unió alapul. Ezen előfeltevés az uniós jog sajátos és alapvető jellemzőin alapul, ideértve a tagállamok jogával és a nemzetközi joggal kapcsolatban élvezett autonómiáját is. Ezen előfeltevés maga után vonja és igazolja a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fennállását ezen értékek elismerése, és így az azokat végrehajtó uniós jog tiszteletben tartása tekintetében. Ebből következik, hogy az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek valamely tagállam általi tiszteletben tartása a Szerződések e tagállamra történő alkalmazásából eredő valamennyi jog gyakorlásának feltétele. Az Európai Unió Bírósága ezért megerősítette, hogy azokon a területeken, amelyek tekintetében az Unió hatáskörrel rendelkezik, intézkedéseket hozhat az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.
(25)Egy olyan időszakban, amikor az európai társadalmak a demokráciákat érintő kihívásokkal szembesülnek, mint például a szélsőségesség és az intolerancia megerősödése, a dezinformáció, valamint az ellenséges szereplők külföldi információmanipulációja és beavatkozása, alapvető fontosságú, hogy az uniós értékeket – például az alapjogok tiszteletben tartását, az egyenlőséget és a demokráciát – továbbra is aktívan fejlesszék, védjék, mozdítsák elő, érvényesítsék és osszák meg a polgárok és a népek körében annak érdekében, hogy ezek az értékek továbbra is az uniós projekt középpontjában álljanak. A védelmük gyengülése bármely tagállamban káros hatással lehet az Unió egészére. Ezért alapvető fontosságú, hogy ez a program hozzájáruljon az uniós értékek védelméhez, beleértve az alapjogok, az egyenlőség és a demokrácia tiszteletben tartását.
(26)Tekintettel a természeti veszélyekhez, az éghajlati és környezeti katasztrófákhoz, az egészségügyi vészhelyzetekhez, a technológiai balesetekhez, a változó biztonsági fenyegetésekhez és egyéb zavarokhoz kapcsolódó növekvő kockázatokra, alapvető fontosságú az Unió és a tagállamok válsághelyzetek előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra való képességének javítása. A programnak ezért támogatnia kell a polgárok válsághelyzetekre való felkészültséggel kapcsolatos oktatását és szerepvállalását, ezáltal fokozva a társadalmi rezilienciát.
(27)Ezért a programnak támogatnia kell az Unión belüli demokrácia megőrzésére és megerősítésére, a demokráciába és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom megerősítésére, a demokratikus felkészültség és reziliencia megerősítésére, a polgárok szerepvállalásának, részvételének és a közös történelemmel és értékekkel kapcsolatos tudatosságának előmozdítására irányuló intézkedéseket is, ezáltal támogatva a polgárok jogainak – többek között választójoguknak – a választások megszervezésével kapcsolatos tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartásával történő gyakorlását. A programnak az oktatás mint egész életen át tartó erőfeszítés révén hozzá kell járulnia a kritikus gondolkodás, a polgári részvétel és a demokrácia előmozdításához is, hogy minden polgár rendelkezzen a külföldi információk, manipuláció, beavatkozás és dezinformáció felismeréséhez szükséges készségekkel.
(28)A programnak elő kell mozdítania a Globális Európával való szinergiákat és kiegészítő jelleget, mivel a kulturális együttműködés révén hozzá fog járulni az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatainak előmozdításához és az Unió külső tevékenységének célkitűzéseihez.
(29)A programnak támogatnia kell az (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását is, ezáltal támogatva a polgárok azon jogának gyakorlását, hogy európai polgári kezdeményezéseket indítsanak és támogassanak. Az EUMSZ 24. cikkében foglalt egyéb jogokkal együtt ez a jog biztosítja a polgárok közvetlen részvételét az Unió demokratikus életében.
(30)A következetesség biztosítása érdekében a program szerinti költségvetési biztosítékot és pénzügyi eszközöket – többek között a vegyesfinanszírozási műveletek keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások egyéb formáival kombinálva – az Európai Versenyképességi Alap (EVA) InvestEU-eszközének alkalmazandó szabályaival összhangban kell végrehajtani az Európai Versenyképességi Alap (EVA) InvestEU-eszközének keretében az ilyen típusú támogatásra vonatkozóan megkötött megállapodások révén.
(31)Amennyiben a program keretében nyújtott uniós támogatást költségvetési biztosíték vagy pénzügyi eszköz formájában kell nyújtani – többek között vegyesfinanszírozási művelet keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatással kombinálva –, szükséges, hogy az ilyen támogatás nyújtására kizárólag az EVA InvestEU-eszközön keresztül, az EVA InvestEU-eszközre alkalmazandó szabályaival összhangban kerüljön sor.
(32)A Bizottság a költségvetési kötelezettségvállalásokat éves részletekre bonthatja. Ebben az esetben a Bizottságnak a program végrehajtása során az éves részletekre vonatkozóan kell kötelezettségvállalást tennie, figyelembe véve a pénzügyi támogatásban részesülő fellépések által elért haladást, azok becsült igényeit és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat.
(33)A programra alkalmazandó az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet megállapítja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a nem pénzügyi adományokra, a szerződések odaítélésére, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásokra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.
(34)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(35)A programot az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendelettel összhangban kell végrehajtani, amely megállapítja a költségvetés kiadásainak nyomon követésére és a költségvetés teljesítménymérési keretére vonatkozó szabályokat, ideértve az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában említett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek és a nemek közötti egyenlőség elvének egységes alkalmazását biztosító szabályokat, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és az azokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályokat, az uniós finanszírozási portál létrehozására vonatkozó szabályokat, a programok értékelésére vonatkozó szabályokat, valamint az összes uniós programra alkalmazandó egyéb horizontális rendelkezéseket, például a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó rendelkezéseket, miközben figyelembe veszi a tevékenységek és prioritások alkalmazási körét és jellegét.
(36)A programnak támogatnia kell továbbá a tagállamok által létrehozható programirodák szerepét, amelyeknek iránymutatást és segítséget kell nyújtaniuk a pályázóknak a finanszírozási lehetőségekkel és a határokon átnyúló együttműködésekkel kapcsolatban, hozzájárulva a program tájékoztatási láthatóságához és terjesztéséhez az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendelettel összhangban. A programirodáknak függetlenül és a hatóságok döntéshozatalába való beavatkozás nélkül kell ellátniuk feladataikat, és nem viselhetnek felelősséget a program irányításáért.
(37)Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat 85. cikkének (1) bekezdése alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében alkalmazandó esetleges rendelkezésekre is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.
(38)Ahhoz, hogy harmadik országok részt vehessenek az „Audiovizuális” egyedi célkitűzésben, bizonyos szintű kölcsönösségre és szabályozási összehangolásra van szükség. Ezért a társulási megállapodások megkötésekor figyelembe kell venni audiovizuális piacaik helyzetét, jogi kereteik közelségét az audiovizuális médiára vonatkozó uniós vívmányokhoz, különösen a 2010/13/EU irányelvhez, valamint a támogatási rendszereikhez való hozzáférést. Ez különösen fontos más európai országok esetében, amelyek audiovizuális alkotásai a 2010/13/EU irányelvnek az európai alkotásokat népszerűsítő rendelkezései, nevezetesen a kvótarendszer előnyeit élvezik. A csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek esetében a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló (EU) 2021/818 rendelet már tartalmazta azt a követelményt, hogy nemzeti jogszabályaikat össze kell hangolniuk a 2010/13/EU irányelvvel. Ez a feltétel hatékonyan ösztönözte a csatlakozásra tekintettel az uniós vívmányokkal való általános összehangolásra irányuló munkájuk felgyorsítását.
(39)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a kihívások transznacionális jellege miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(40)Ez a rendelet létrehozza a 2028–2034 közötti időszakra szóló programot, amely az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelettel létrehozott, a 2021–2027-es időszakra szóló programok helyébe lép. Az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az „AgoraEU” programot (a továbbiakban: a program), és megállapítja a program célkitűzéseit, a 2028–2034 közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit és az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
„odaítélési eljárás”: az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott odaítélési eljárás, valamint a pénzügyi eszközökön keresztüli támogatás végrehajtásával és nyújtásával történő megbízásra, a költségvetési biztosíték nyújtására vagy a költségvetési biztosíték keretében történő támogatásra vonatkozó eljárások.
3. cikk
A program célkitűzései
(1)A program általános célkitűzései a következők: a kulturális és nyelvi sokszínűség és örökség előmozdítása, a kulturális és kreatív ágazatok, különösen a média és az audiovizuális iparágak versenyképességének növelése, a művészi és médiaszabadság védelme, valamint az egyenlőség, az aktív polgári szerepvállalás, továbbá a Chartában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, ezáltal fokozva a demokratikus részvételt és a társadalmi rezilienciát.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzéseken belül a program a következő ágakból áll, amelyek a következő egyedi célkitűzéseket valósítják meg:
a)a „Kreatív Európa – Kultúra” ág:
I.hozzájárul a határokon átnyúló kulturális alkotáshoz, együttműködéshez, részvételhez és hozzáférhetőséghez, valamint a kulturális alkotások határokon átnyúló terjesztéséhez, a kulturális és kreatív ágazatok társadalmi, gazdasági és nemzetközi dimenzióinak megerősítése mellett („kultúra”);
b)a „MEDIA+” ág:
I.hozzájárul az audiovizuális és videojáték-ágazat kulturális sokszínűségéhez és versenyképességéhez, különösen az európai tartalmak létrehozásának és határokon átnyúló terjesztésének, valamint a polgárok általi hozzáférésének javítása révén („audiovizuális ág”);
II.hozzájárul a szabad, életképes és sokszínű uniós információs ökoszisztémához, különösen a szabad és független újságírás és hírmédia támogatása, a polgárok megbízható információkhoz való hozzáférésének javítása és a dezinformáció elleni küzdelem révén („hírek”);
c)a „Demokrácia, polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV+) ág:
I.hozzájárul a Szerződésekben rögzített alapjogok, egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, valamint az uniós polgárok jogainak védelméhez és előmozdításához, beleértve a polgárok szabad mozgását és a civil társadalom felhatalmazását („jogok, egyenlőség, polgárok és civil társadalom”);
II.hozzájárul a nemi alapú erőszak, a gyermekek elleni erőszak és az ilyen erőszak veszélyének kitett egyéb csoportokkal szembeni erőszak elleni küzdelemhez („Daphné”);
III.hozzájárul a demokratikus részvétel fokozásához és a jogállamiság fenntartásához („demokratikus részvétel és jogállamiság”).
(3)A hatás maximalizálása és a (2) bekezdésben hivatkozott ágak közötti szinergiák fokozása érdekében a program támogatja az (1) bekezdésben hivatkozott általános célkitűzéshez hozzájáruló, több területet érintő és horizontális tevékenységeket, különösen a kulturális, a média- és a polgári szféra közötti szinergiák kialakítása, valamint az ágazatközi együttműködés és innováció előmozdítása révén.
II. fejezet
„Kreatív Európa – Kultúra” ág
4. cikk
Kultúra
A „Kreatív Európa – Kultúra” ágon belül a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó „Kultúra” egyedi célkitűzés a következőkre összpontosít:
a)a határokon átnyúló alkotás, együttműködés és csere előmozdítása különböző formákban, többek között a művészek és a kulturális és kreatív szakemberek mobilitása, a művészi rezidenciák, valamint a különböző méretű szervezetek közötti partnerségek révén;
b)a kultúrához és a kulturális örökséghez való hozzáférés és az abban való részvétel javítása mindenki, különösen a fiatalok számára, valamint a társadalmi reziliencia és a társadalmi kohézió – különösen a generációk közötti méltányosság, az egyenlőség és a sokszínűség – megerősítése kulturális szerepvállalás révén;
c)a sokszínű európai kulturális tartalmak terjesztésének, megosztásának, népszerűsítésének és láthatóságának támogatása különböző csatornákon keresztül Unió-szerte és nemzetközi szinten, többek között a feltörekvő művészek európai platformjain keresztül, a fiatal művészek képzését és népszerűsítését célzó szervezetek, a művészi tehetséget és kiválóságot előmozdító pénzdíjak, turnézási kezdeményezések, fesztiválok és fordítások támogatása révén;
d)a kulturális és kreatív ágazatok kapacitásának és készségeinek megerősítése az innováció és a versenyképesség ösztönzése, valamint a zöld és digitális átállásban való eligazodás érdekében, többek között a kulturális és kreatív szervezetek hálózatainak támogatása, képzési és társaktól való tanulási tevékenységek révén;
e)a kulturális politika fejlesztésének előmozdítása az uniós szintű együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje révén, valamint a tudásalap javítása fokozott adatgyűjtés, elemzés és kísérleti intézkedések révén;
f)az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatainak előmozdítása és az Unió külső tevékenységének célkitűzéseihez való hozzájárulás kulturális együttműködés révén;
g)a 445/2014/EU és az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatvégrehajtásának támogatása.
A „Kultúra” egyedi célkitűzés végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a művészi szabadságot és a kulturális kifejezések sokszínűségét, és hozzá kell járulni a művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek munkakörülményeinek javításához.
III. fejezet
MEDIA + ág
5. cikk
Audiovizuális
A MEDIA+ ágon belül az „Audiovizuális” egyedi célkitűzés a következőkre összpontosít:
a)az európai audiovizuális alkotások több formátumban és műfajban történő létrehozásának támogatása, lehetővé téve a különböző közönségek határokon átnyúló elérését;
b)az európai audiovizuális alkotások határokon átnyúló mozgásának, terjesztésének, előtérbe helyezésének és láthatóságának előmozdítása valamennyi médiumban Unió-szerte és nemzetközi szinten, többek között összehangolt terjesztési stratégiák, marketing- és promóciós eszközök révén;
c)az európai audiovizuális alkotások közönségének építése, többek között európai mozikból, fesztiválokból és tájékoztató kampányokból álló hálózat révén, és különösen a fiatal európaiak és a kevésbé ellátott közösségek megszólítása;
d)az európai videojátékok és immerzív tartalmak fejlesztésének és prototípusgyártásának támogatása, többek között piaci tesztelés, promóció és felfedezhetőség, közönségközpontú stratégiák, valamint az összes platformon történő terjesztés révén;
e)a tehetségfejlesztés fokozása, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a vállalkozások közötti cserék és hálózatépítés támogatása, innovatív eszközök és üzleti modellek, valamint a szellemitulajdon-jogok médián átívelő hasznosítási stratégiáinak elfogadása, különösen a kreatív, piaci és technológiai változásokra adott válaszként;
f)a szakpolitikai párbeszéd, a bevált gyakorlatok cseréjének, az adatgyűjtésnek és -elemzésnek az előmozdítása, beleértve az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet uniós tagságáért fizetendő hozzájárulási díj megfizetését is;
g)hozzájárulás a 2010/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához.
Az „Audiovizuális” egyedi célkitűzés végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a művészi szabadságot, és biztosítani kell a tagállamok különböző audiovizuális kapacitással rendelkező szervezetei közötti együttműködést.
6. cikk
Hírek
A MEDIA+ ágon belül a „Hírek” egyedi célkitűzés a következőkre összpontosít:
a)a hírmédia-orgánumok és az újságírók védelme, különösen ha fenyegetésekkel szembesülnek, a belső piacon a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét fenyegető kockázatok nyomon követése, értékelése és kezelése, valamint az újságírói és szerkesztői normák előmozdítása;
b)a professzionális újságírói tartalmak előállításának, terjesztésének és fogyasztásának erősítése, beleértve az uniós ügyekről szóló tudósításokat, az oknyomozó újságírást, a helyi híreket és a közérdekű médiát;
c)a hírszervezetek digitális átalakulásának, az innovatív gyakorlatoknak, az új előállítási, terjesztési és üzleti modelleknek a támogatása, a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése és a határokon átnyúló tevékenységek, valamint a hírmédia-szakemberek átképzésének és továbbképzésének az ösztönzése;
d)az együttműködés fokozása és az online információs tér nyomon követését és védelmét célzó intézkedések előmozdítása, beleértve a dezinformáció, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás felderítését és az ellenük való küzdelmet, hozzájárulva ezáltal a reziliencia növeléséhez Unió-szerte;
e)a digitális jártassággal és a médiaműveltséggel kapcsolatos tevékenységek előmozdítása annak érdekében, hogy lehetővé váljon a polgárok – köztük a fiatalok – számára az információs ökoszisztéma használata és kritikai megértése;
f)a szakpolitikai párbeszéd, az adatgyűjtés és -elemzés megerősítése, valamint közös szabványok kidolgozása, többek között a Médiaszolgáltatások Európai Testülete munkájának támogatása révén.
A „Hírek” egyedi célkitűzés végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a média szerkesztői függetlenségét és szakmai normáit.
IV. fejezet
CERV+ ág
7. cikk
Jogok, egyenlőség, polgárok és civil társadalom
A CERV+ ágon belül a „Jogok, egyenlőség, polgárok és civil társadalom” egyedi célkitűzés a következőkre összpontosít:
a)az egyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a rasszizmus és az intolerancia minden formájának megelőzése és az ellenük való küzdelem;
b)a nemek közötti egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása, valamint a nők teljes körű joggyakorlásának védelme és előmozdítása;
c)az akadálymentesség előmozdítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme és előmozdítása, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós végrehajtásának támogatása;
d)a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása;
e)a véleménynyilvánítás szabadságának, a magánélethez való jognak, a személyes adatok védelmének, valamint a digitális térben a jogoknak a védelme és előmozdítása;
f)élénk civil tér támogatása olyan civil társadalmi szervezetek, emberijog-védők és más érintett szereplők kapacitásépítése és pénzügyi támogatása révén, amelyek minden szinten aktívak a Szerződésben foglalt jogok védelme, előmozdítása és a polgárok tudatosságának növelése, az EU demokratikus rezilienciájának, a megkülönböztetésmentességnek és az egyenlőségnek, valamint tágabb értelemben az uniós értékeknek, például az alapjogok tiszteletben tartásának, a jogállamiságnak és a demokráciának, valamint a Charta tiszteletben tartásának védelme és előmozdítása terén.
8. cikk
Daphné
A CERV+ ágon belül a „Daphné” egyedi célkitűzés a következőkre összpontosít:
a)a nőkkel és lányokkal szembeni nemi alapú erőszak, a kapcsolati erőszak, valamint a gyermekekkel, fiatalokkal és idősekkel, az LMBTIQ-személyekkel, a fogyatékossággal élő személyekkel és más veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak valamennyi formájának megelőzése, az azokra való reagálás és az ellenük való küzdelem minden szinten;
b)az a) pontban említett erőszak valamennyi közvetlen és közvetett áldozatának és túlélőjének védelme és támogatása;
c)az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményében foglalt célkitűzések elérésének támogatása az Unióban.
9. cikk
Demokratikus részvétel és jogállamiság
A CERV+ ágon belül a program „Demokratikus részvétel és jogállamiság” egyedi célkitűzése a következőkre összpontosít:
a)az uniós polgársághoz fűződő jogok védelme és előmozdítása, valamint a polgárok részvétele és szerepvállalása az Unió demokratikus és polgári életében, továbbá a jogállamiságon alapuló nyitott, reziliens, jogokon alapuló és egyenlő társadalmak támogatása;
b)a szabad, tisztességes, reziliens, hozzáférhető és inkluzív választási és demokratikus folyamatok támogatása;
c)a polgári tudatosság és az Unió, annak közös történelmével, emlékezetével és sokszínűségével kapcsolatos ismeretek elmélyítése a kölcsönös megértés és tolerancia előmozdítása érdekében.
V. fejezet
Több területet érintő és horizontális prioritások és tevékenységek
10. cikk
A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzéseken belül a program a következő, több területet érintő és horizontális prioritásokat és tevékenységeket támogatja:
a)ágazatközi együttműködés és innováció a kulturális, média- és polgári területeken, valamint a nyilvános diskurzus integritásának védelme, ezáltal erősítve a demokratikus rezilienciát, a társadalmi felkészültséget, valamint a kulturális és polgári szerepvállalást;
b)az innovatív eszközök és tartalomtechnológiák, különösen a mesterséges intelligencia felelősségteljes használata, valamint készségfejlesztés és kapacitásépítés ágazatközi megközelítések révén;
c)a kultúra, a média és a polgári jog területére vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozására, végrehajtására és nyomon követésére irányuló intézkedések, többek között adott esetben a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek közötti együttműködés révén;
d)az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendelet rendelkezéseivel összhangban a program és finanszírozási lehetőségeinek előmozdítása, többek között programirodákon keresztül, ezáltal fokozva a program eredményeinek ismertségét, láthatóságát és terjesztését.
A több területet érintő és horizontális prioritások és tevékenységek finanszírozását jellegük és hatályuk alapján kell meghatározni.
VI. fejezet
Pénzügyi rendelkezések
11. cikk
Költségvetés
(1)A 2028 és 2034 közötti időszakban a program végrehajtására vonatkozó indikatív pénzügyi keretösszeg folyó árakon 8 582 000 000 EUR.
(2)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások több éven át, éves részletekre is felbonthatók.
(3)A szükséges kiadások fedezése és a program végéig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásának lehetővé tétele érdekében előirányzatok vihetők be az Unió általános költségvetésébe 2034 után is.
(4)Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg és a 12. cikkben említett kiegészítő források összege felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, szervezeti információtechnológiai rendszerekre és platformokra, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt, valamint minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási vagy személyzettel kapcsolatos kiadásra, amely a program irányításával kapcsolatban a Bizottságnál felmerül.
12. cikk
Kiegészítő források
(1)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy más harmadik felek kiegészítő pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a programhoz. A kiegészítő pénzügyi hozzájárulások az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a), d) vagy e) pontjának vagy 21. cikke (5) bekezdésének értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.
(2)A megosztott irányítás keretében a tagállamok részére allokált források a tagállamok kérésére a programhoz rendelhetők. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjával összhangban közvetlenül vagy közvetve használja fel. Ezek a források kiegészítik az e rendelet 11 cikkének (1) bekezdésében említett összeget. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. Amennyiben a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalással nem terhelte meg a programhoz ily módon rendelt összegeket, a megfelelő le nem kötött összegek az érintett tagállam kérésére visszacsoportosíthatók az érintett forrásprogramba vagy forrásprogramokba vagy azok utódjaiba.
13. cikk
Alternatív, kombinált és kumulatív finanszírozás
(1)A programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. Az olyan intézkedés, amely egy másik programból uniós hozzájárulásban részesült, e program keretében is kaphat hozzájárulást. A megfelelő hozzájárulásra a vonatkozó uniós program szabályai alkalmazandók, illetve valamennyi hozzájárulásra egyetlen szabályrendszer alkalmazható, és az összes hozzájárulás egyetlen jogi kötelezettségvállalással is leköthető. Ha minden uniós hozzájárulás alapját a támogatható költségek jelentik, az Unió általános költségvetéséből származó kumulatív támogatás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és az említett támogatás a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítható ki.
(2)A program szerinti odaítélési eljárások lefolytathatók közvetlen irányítás keretében vagy közvetett irányítás keretében a tagállamokkal, uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel, harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi pénzügyi szervezetekkel vagy más harmadik felekkel („a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerekkel”) közösen, feltéve, hogy biztosított az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ezekre az eljárásokra egységes szabályrendszer alkalmazandó, és az eljárások egységes jogi kötelezettségvállalások megkötését eredményezik. E célból a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek e 12 cikkével összhangban forrásokat bocsáthatnak a program rendelkezésére, vagy adott esetben az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a partnerek megbízhatók az odaítélési eljárás végrehajtásával. A közös odaítélési eljárásokban a részt vevő partnerszervezetek képviselői is tagjai lehetnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikkének (3) bekezdésében említett értékelőbizottságnak.
14. cikk
A programhoz társult harmadik országok
(1)A program a 3. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal vagy az e megállapodások keretében elfogadott és az alábbiakra alkalmazandó határozatokkal összhangban megnyitható a következő harmadik országok teljes vagy részleges társulása révén történő részvétele előtt:
a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, valamint az európai mikroállamok;
b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek;
c)az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok;
d)egyéb harmadik országok.
(2)A programban való részvételre vonatkozó társulási megállapodások:
a)méltányos egyensúlyt biztosítanak a programban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a számukra biztosított juttatások tekintetében;
b)meghatározzák az uniós programban való részvétel feltételeit, beleértve a programokhoz való pénzügyi hozzájárulásoknak – vagyis az operatív hozzájárulásnak és a részvételi díjnak –, valamint a programok általános igazgatási költségeinek kiszámítását;
c)a program tekintetében semmilyen döntéshozatali jogkört nem ruháznak a harmadik országra;
d)garantálják az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát;
e)adott esetben biztosítják az Unió biztonsági és közrendi érdekeinek védelmét.
A d) pont alkalmazásában a harmadik ország biztosítja az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt szükséges jogokat és hozzáférést, és garantálja, hogy az EUMSZ 299. cikke alapján pénzbeli kötelezettséget előíró végrehajtási határozatok, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéletei és végzései közvetlenül végrehajthatók legyenek.
(3)A 3. cikkben említett „Audiovizuális” egyedi célkitűzésben való részvételt biztosító társulási megállapodásoknak figyelembe kell venniük az érintett ország audiovizuális piacának helyzetét, beleértve a jogi keretnek az audiovizuális médiára vonatkozó uniós vívmányokhoz való közelségét és az egyenértékű támogatási rendszerekhez való hozzáférést, különösen más európai országok tekintetében. Az (1) bekezdés b) pontjában említett országokkal kötött megállapodások előírják nemzeti joguknak a 2010/13/EU irányelvhez való hozzáigazítását az „Audiovizuális” egyedi célkitűzésben való részvétel biztosítása érdekében.
15. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái
(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban közvetlen irányítás, vagy az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.
(1)Az uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban bármilyen formában nyújtható, különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, szerződés odaítélése és nem pénzügyi adományok formájában.
(2)Amennyiben az uniós támogatást költségvetési biztosíték vagy pénzügyi eszköz formájában nyújtják – többek között vegyesfinanszírozási művelet keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatással kombinálva –, az kizárólag az EVA InvestEU-eszközön keresztül nyújtható, és azt az EVA InvestEU-eszköz alkalmazandó szabályaival összhangban, az EVA InvestEU-eszköz keretében az ilyen típusú támogatásra vonatkozóan kötött megállapodások révén kell végrehajtani.
(3)A költségvetési biztosíték formájában nyújtott uniós támogatást az EVA-rendelet által létrehozott költségvetési biztosíték maximális összegéig lehet nyújtani.
(4)Amennyiben a program igénybe veszi az EVA InvestEU-eszközt, a program biztosítja a költségvetési biztosítékra vonatkozó tartalékfeltöltést és a pénzügyi eszközök finanszírozását, ideértve azt az esetet is, amikor vegyesfinanszírozási művelet formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatással kombinálják.
(5)Ha az uniós finanszírozást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban a finanszírozást költségfüggetlen finanszírozásként vagy szükség esetén egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazva kell nyújtani. A finanszírozás csak akkor nyújtható a tényleges támogatható költségek visszatérítése formájában, ha az intézkedés célkitűzései más módon nem valósíthatók meg.
(6)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az értékelőbizottság egésze vagy egy része független, külső szakértőkből is állhat.
(7)A program „Kreatív Európa – Kultúra” ága keretében finanszírozást kérelmező azon szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezek a szervezetek nem kötelesek további dokumentumokat benyújtani e kapacitás igazolása érdekében.
16. cikk
Támogathatóság
(1)A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításának támogatása érdekében az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban jogosultsági feltételeket kell meghatározni, és azok a program valamennyi odaítélési eljárására alkalmazandók.
(2)A közvetlen és közvetett irányítás keretében történő odaítélési eljárásokban a következő egy vagy több jogalany lehet jogosult uniós támogatás nyújtására vagy fogadására:
a)a valamely tagállamban letelepedett jogalanyok;
b)társult harmadik országban letelepedett jogalanyok;
c)nemzetközi szervezetek;
d)nem társult harmadik országokban letelepedett egyéb jogalanyok, amennyiben az ilyen jogalanyok finanszírozása elengedhetetlen az intézkedés végrehajtásához, és hozzájárul a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez.
(3)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdése mellett az e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett társult harmadik országok adott esetben részt vehetnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott közbeszerzési mechanizmusokban, és részesülhetnek azok előnyeiből. A tagállamokra alkalmazandó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a részt vevő társult harmadik országokra.
(4)A biztonságot vagy a közrendet – különösen az Unió vagy a tagállamok stratégiai eszközeit és érdekeit – érintő odaítélési eljárások feltételeit az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 136. cikkével összhangban szigorítani kell.
(5)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogram tovább pontosíthatja az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeket, vagy konkrét intézkedésekre vonatkozóan további jogosultsági feltételeket állapíthat meg.
(6)Az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózata (Equinet) részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az Equinet állandó munkaprogramjával kapcsolatos kiadásai fedezésére.
17. cikk
Munkaprogram
A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák az EVA InvestEU-eszközön keresztül végrehajtandó tevékenységeket és az uniós támogatás kapcsolódó összegeit.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
18. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2021/692 rendelet és az (EU) 2021/818 rendelet 2028. január 1-jével hatályát veszti.
19. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az (EU) 2021/692 rendelet és az (EU) 2021/818 rendelet szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.
(2)A program pénzügyi keretösszege fedezheti a program és az (EU) 2021/692 rendelet, valamint az (EU) 2021/818 rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat is.
20. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3
1.3.Célkitűzés(ek)3
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3
1.3.4.Teljesítménymutatók3
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24
3.2.3.3.Előirányzatok összesen24
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28
3.3.Becsült bevételi hatás29
4.Digitális vetületek29
4.1.Digitális vonatkozású követelmények30
4.2.Adatok30
4.3.Digitális megoldások31
4.4.Interoperabilitási értékelés31
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó AgoraEU program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelet hatályon kívül helyezéséről
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Kultúra, audiovizuális ágazat és média, alapjogok, egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, jogállamiság, civil társadalom, demokratikus részvétel.
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
A program általános célkitűzései a következők: a kulturális és nyelvi sokszínűség és örökség előmozdítása, a kulturális és kreatív ágazatok, különösen a média és az audiovizuális iparágak versenyképességének növelése, a művészi és médiaszabadság védelme, valamint az egyenlőség, az aktív polgári szerepvállalás, továbbá a Chartában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, ezáltal fokozva a demokratikus részvételt és a társadalmi rezilienciát az Unión belül.
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
A program egyedi célkitűzései a következők:
a)
hozzájárulás a határokon átnyúló kulturális alkotáshoz, együttműködéshez, részvételhez és hozzáférhetőséghez, valamint a kulturális alkotások határokon átnyúló terjesztéséhez, a kulturális és kreatív ágazatok társadalmi, gazdasági és nemzetközi dimenzióinak megerősítése mellett („kultúra”);
b) hozzájárulás az audiovizuális és videojáték-ágazat kulturális sokszínűségéhez és versenyképességéhez, különösen az európai tartalmak létrehozásának és határokon átnyúló terjesztésének, valamint a polgárok általi hozzáférésének javítása révén („audiovizuális”);
c) hozzájárulás a szabad, életképes és sokszínű uniós információs ökoszisztémához, különösen a szabad és független újságírás és hírmédia támogatása, a polgárok megbízható információkhoz való hozzáférésének javítása és a dezinformáció elleni küzdelem révén („hírek”);
d) hozzájárulás a Szerződésekben rögzített alapjogok, egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, valamint az uniós polgárok jogainak védelméhez és előmozdításához, beleértve a polgárok szabad mozgását és a civil társadalom felhatalmazását („jogok, egyenlőség, polgárok és civil társadalom”).
e) hozzájárulás a nemi alapú erőszak, a gyermekek elleni erőszak és az ilyen erőszak veszélyének kitett egyéb csoportokkal szembeni erőszak elleni küzdelemhez („Daphné”).
f) hozzájárulás a demokratikus részvétel fokozásához és a jogállamiság fenntartásához („demokratikus részvétel és jogállamiság”).
A hatás maximalizálása és a szinergiák fokozása érdekében a program támogatja az általános célkitűzésekhez hozzájáruló, több területet érintő és horizontális tevékenységeket, különösen a kulturális, a média- és a polgári szféra közötti szinergiák kialakítása, valamint az ágazatközi együttműködés és innováció előmozdítása révén.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A program pozitív hatással lesz a határokon átnyúló kulturális együttműködésre, a kulturális részvételre és hozzáférhetőségre, valamint a különböző kulturális alkotások terjesztésére. Ez a kulturális és kreatív ágazatokban folytatott együttműködés, alkotás, hálózatépítés és tapasztalatcsere ösztönzésén, a sokszínű kulturális tartalmak terjesztésének, valamint a kulturális sokszínűséghez és örökséghez való hozzáférésnek a támogatásán, valamint a művészek és a kulturális és kreatív ágazatbeli szakemberek nemzeti határokon túli mobilitásának támogatásán keresztül valósul meg. Az intézkedések többek között azt eredményezik, hogy a kulturális és kreatív ágazatok jobban fel lesznek vértezve a kulcsfontosságú kihívásokkal szemben, megerősödik a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő kreatív potenciál a művészi szabadság tekintetében, változatosabb kulturális tartalmak terjednek a nemzeti határokon túl, több művész és kulturális és kreatív szakember szélesíti a karrierjét, szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés lesz biztosítva a sokszínűbb kulturális tartalmakhoz és örökséghez, fokozódnak a nemzetközi kulturális partnerségek és csereprogramok, valamint a digitális örökség digitalizálása, hozzáférhetősége, megőrzése és újrafelhasználása.
A program pozitív hatással lesz az uniós audiovizuális és médiatartalmak létrehozásának, terjesztésének és hozzáférhetőségének, valamint a sokszínű információs piacnak a támogatására. Az audiovizuális alkotások támogatása hozzájárul az európai kulturális sokszínűség és versenyképesség megerősítéséhez, például koprodukciók révén. Javítani fogja a videojáték-tartalmak létrehozását, terjesztését és az azokhoz való hozzáférést, és elő fogja mozdítani a szellemitulajdon-jogok médiaközi hasznosítását. Az uniós információs piac integritását a médiapluralizmus és -függetlenség, a média életképességének és a médiaműveltségnek a támogatása, valamint a helyzetismeret megerősítése fogja védeni.
A program pozitív hatással lesz az alapjogok és a megkülönböztetésmentesség védelmére és előmozdítására, valamint a virágzó civil társadalmi térre. Az intézkedések növelik az alapjogok láthatóságát és ismertségét, valamint csökkentik a hátrányos megkülönböztetést és a zaklatást. Az intézkedések emellett védik az egyéneket, különösen a nőket, a gyermekeket és a veszélyeztetett csoportokat az erőszakkal szemben, és támogatják az áldozatokat annak következményeinek kezelésében. A polgárok és a szervezetek érdemben részt vehetnek társadalmuk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A polgárok képesek lesznek szabadon kifejezni véleményüket, megválasztani politikai vezetőiket és beleszólni jövőjükbe.
1.3.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
A program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendeletben előírt közös mutatóknak.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
¨új intézkedés
¨ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés
☒ meglévő intézkedés meghosszabbítása
¨egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A program hozzá fog járulni a konkrét és közös kihívások kezeléséhez, valamint a kultúra, a média és a polgári szféra közötti szinergiák előmozdításához, figyelembe véve ugyanakkor a különböző szakpolitikai területek sajátos jellegét és kihívásait, azok különböző célcsoportjait és sajátos szükségleteit. Az e területeken nyújtott támogatások összevonása révén az Unió felkészültebb lesz az olyan visszatérő, de új és kialakulóban lévő szakpolitikai prioritások kezelése terén is, mint például a demokráciák, a jogok és az egyenlőség védelme, a civil társadalom mozgásterének javítása, a kulturális és nyelvi sokszínűséghez és a kulturális örökség védelméhez való hozzájárulás, a kulturális és kreatív ágazatok megerősítése és rezilienciájuk növelése, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének előmozdítása, valamint a média és a kulturális szereplők gazdasági növekedésének fokozása.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)
A program keretében nyújtott finanszírozás olyan intézkedésekre összpontosul, ahol az Unió közbeavatkozása többletértéket biztosíthat ahhoz képest, mintha a tagállamok egyedül járnának el.
Konkrétan:
– A transznacionális és közös kihívások kezelése (pl. szűkülő civil társadalmi tér, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét fenyegető veszélyek, a kulturális, kreatív és médiaágazat széttagoltsága a nemzeti és nyelvi határok mentén): ezek a kihívások megnehezítik a tagállamok számára, hogy önmagukban megfelelően kezeljék azokat. Az uniós szintű erőfeszítések lehetővé teszik az együttműködést, a kapacitásépítést, az egymástól való tanulást és az erőforrások összevonását, valamint a szakértelem és a bevált gyakorlatok megosztását.
– A nemzeti szintű finanszírozás és politikák önmagukban nem elegendőek az uniós értékek és demokratikus normák védelméhez és előmozdításához, valamint a civil társadalmi tér megőrzéséhez. Ez a média, az audiovizuális és egyéb kulturális és kreatív ágazatok általános versenyképességére és sokszínűségére is vonatkozik.
– Az uniós támogatás elengedhetetlen az audiovizuális és kulturális tartalmakhoz való hozzáférés valamennyi tagállamban való fenntartásához és az alapjogok magas szintű védelméhez.
– Az uniós támogatás pótolja a tagállami szinten le nem fedett finanszírozási és szolgáltatási hiányosságokat.
– Az uniós fellépés döntő fontosságú az uniós értékek nemzetközi szintű előmozdítása szempontjából, és a nemzetközi normákat a belső politikákkal összhangban hajtja végre.
A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)
– Az uniós szintű fellépés lehetővé teszi a transznacionális együttműködést, az erőforrások összevonását és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, ami koherensebb és hatásosabb válaszokat eredményez a közös kihívásokra.
– Az uniós támogatás kiegészíti a nemzeti intézkedéseket azáltal, hogy támogatja a nemzeti szinten alulfinanszírozott vagy prioritást nem élvező területeket.
– Az uniós fellépés fokozni fogja a szakemberek mobilitását és a mozgást, megerősítve a belső piac működését, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűséget.
– Az uniós szintű intézkedések fel fogják hívni a figyelmet a jogokra, és erősítik az uniós polgárság érzését és a kölcsönös megértést a kulturális sokszínűség nagyobb tudatosítása és megbecsülése, az uniós értékek védelme és előmozdítása, a demokratikus és társadalmi reziliencia támogatása, valamint a megbízható információs tér révén, amely célkitűzéseket a nemzeti beavatkozások önmagukban nem képesek teljes mértékben megvalósítani.
– Az uniós támogatás elő fogja segíteni, hogy az európai polgárok határokon átnyúlóan hozzáférjenek a médiához, valamint az audiovizuális és egyéb kulturális és kreatív tartalmakhoz.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó félidős értékelések eredményei azt mutatják, hogy a meglévő programok nagyrészt teljesítették szakpolitikai célkitűzéseiket, és uniós hozzáadott értéket teremtettek, ugyanakkor kiemelik azokat a területeket, amelyeken javítani kell a tervezést illetően. Például a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (CERV) időközi értékelése megerősítette, hogy a program nagyrészt üres teret foglal el az értékek és az alapjogok finanszírozási környezetében. A Kreatív Európa hozzájárult a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatásához azáltal, hogy növelte az emberek hozzáférését a különböző európai tartalmakhoz, valamint segítette az audiovizuális és egyéb kreatív és kulturális szereplőket abban, hogy európai szinten növekedjenek és versenyképesebbé váljanak. A multimédiás fellépések értékelése szintén megerősítette az uniós ügyekről szóló független híradás támogatásának hozzáadott értékét.
Az értékelések a tervezés tekintetében fejlesztésre szoruló területekre is rámutatnak. Ezek közé tartozik a programok hatókörének bővítése, a hozzáférés megkönnyítése, az irányítás egyszerűsítése, a nyomon követés javítása, a más programokkal való szinergiák megerősítése és az átfedések elkerülése, valamint a rugalmasság növelése az új kihívások kezelése érdekében.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
A kezdeményezés a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat részét képezi.
A kezdeményezés összhangban van a Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó átfogó szakpolitikai prioritásaival, nevezetesen a következők tekintetében: 1. az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése, 2. demokráciánk védelme és értékeink megőrzése, 3. Európa fenntartható jóléte és versenyképessége, és 4. globális Európa.
1. Szinergiák az embereket támogató, társadalmainkat és szociális modellünket erősítő szakpolitikákkal
Elő fogják mozdítani a szinergiákat a médiával, a kultúrával, az értékekkel és a jogokkal kapcsolatos kezdeményezések, valamint az oktatás, a szolidaritás és az ifjúság területére irányuló jövőbeli beavatkozások között. Ezeket a szinergiákat – például a médiaműveltség, a digitális készségek, a polgári szerepvállalás és az állampolgári ismeretek oktatása, a művészetek és a kultúra oktatása, valamint a készségfejlesztés és a befogadás terén – az európai ifjúsági stratégia és az uniós polgárságról szóló jelentés célkitűzéseivel, valamint más jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésekkel összhangban fogják előmozdítani. A kezdeményezés kiegészíti a foglalkoztatás- és szociálpolitikák egyes kezdeményezéseit. A jogokhoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása és a sokszínűség elősegítése támogatni fogja a társadalmi befogadást és a tisztességes munkaerőpiacokat. A kulturális és kreatív ágazatok és a médiaipar aktívan hozzá fog járulni a szakemberek továbbképzéséhez és átképzéséhez a készségek uniója keretében, és valószínűleg elősegíti a munkahelyteremtést ezekben az ágazatokban. A kulturális és kreatív ágazatok a művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek munkakörülményeinek javítására is összpontosítani fognak.
2. Szinergiák az igazságügyi politikákkal
Az igazságügyi politikák és a jogállamiság összehangolása szilárd keretet hoz létre, amely biztosítja az elszámoltathatóságot, előmozdítja a tagállamok közötti jogi koherenciát, és védi az alapjogokat, ezáltal erősítve az Unión belüli bizalmat és együttműködést. Az alapjogok és az igazságügyi politikák közötti kapcsolat kulcsfontosságú a tisztességes és méltányos társadalmak kialakításához. Az alapjogok – a tisztességes eljáráshoz való jogtól, a megkülönböztetésmentességtől a magánélet védelméig – meghatározzák azokat az alapvető normákat, amelyeket az igazságszolgáltatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk, és az absztrakt elveket konkrét jogi intézkedésekbe és gyakorlatokba ültetik át. Például a megkülönböztetést tiltó jog érvényre juttatja a törvény előtti egyenlőség elvét. Így az alapjogok és az igazságügyi politikák közötti szinergia biztosítja, hogy a jogrendszerek ne csak a visszaéléseket akadályozzák meg, hanem aktívan előmozdítsák a méltóságot, az egyenlőséget és a szabadságot is. Ez a szinergia elengedhetetlen a nyilvánosság jogi intézményekbe vetett bizalmának kiépítéséhez, a társadalmi kohézió előmozdításához és végső soron annak biztosításához, hogy az igazságszolgáltatás mindenki számára hozzáférhető és érdemi legyen. E célból elő fogják mozdítani a program és a jövőbeli Jogérvényesülés program közötti szinergiákat.
3. Szinergiák az egységes piacra és a versenyképességre vonatkozó szakpolitikákkal
A kezdeményezés kiegészíti az egységes piacra és a gazdasági versenyképességre vonatkozó uniós szakpolitikai keretet. Nevezetesen az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi jelentésre épül, amely ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmaz a kulcsfontosságú ipari ágazatok, köztük a kulturális és kreatív iparágak rezilienciájának és stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében. Tükrözi továbbá a versenyképességi iránytű célkitűzéseit, amely egyértelmű referenciaértékeket határoz meg az EU hosszú távú termelékenységének javítása, valamint az innováció előmozdítása érdekében.
A kezdeményezés erősíteni fogja a szinergiákat a jövőbeli Európai Versenyképességi Alappal és a jövőbeli kutatási és innovációs programmal. Ez magában foglalja a multidiszciplináris kutatás támogatását számos témában, többek között a demokráciával, az értékekkel, az egyenlőséggel és a dezinformációval kapcsolatban, de a kulturális és kreatív ágazatokhoz és a kulturális örökséghez szorosan kapcsolódó digitális és ipari témákban is (pl. kibővített valóság, immerzív környezetek, új média). Emellett a javaslat a 2030-ra szóló digitális évtized célkitűzéseivel összhangban hozzájárul Európa digitális átalakulásának kezeléséhez.
4. Szinergiák a globális Európára irányuló politikákkal
A jövőbeli program kiegészíti az Unió külső tevékenységeiből finanszírozott fellépéseket. Például a kulturális cserék előmozdításával és az uniós média és audiovizuális tartalmak globális – többek között nemzetközi együttműködések révén történő – támogatásával új piacokat nyit meg, globális tehetségeket vonz, valamint növeli az EU befolyását és vonzerejét a nemzetközi színtéren.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
-
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
☒ határozott időtartam
–☒
2028. január 1. és 2034. december 31. között hatályos
–☒
pénzügyi hatás: 2028-tól 2034-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2028-tól 203x-ig a kifizetési előirányzatok esetében
¨ határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
☒ Közvetlen irányítás a Bizottság által
–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–☒
végrehajtó ügynökségen keresztül
¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal
☒ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–☒ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (pl. UNESCO, OECD, Európa Tanács stb.)
–☒ az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
–¨ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–☒ közjogi szervek (pl. a pillérben értékelt szervek)
–☒ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
–☒ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek (a pillérben értékelt szervek)
–¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–¨ valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
A program végrehajtása közvetlen irányítás keretében (az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökségre átruházott részekkel), valamint nemzetközi szervezeteken (pl. UNESCO, OECD, Európa Tanács stb.) és a pillér keretében értékelt egyéb szerveken keresztül közvetett irányítással történik, ami a korábbi többéves pénzügyi keretekben sikeresnek bizonyult.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
(41)Az e programra vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendeletben meghatározott követelményeket fogják követni.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
A program intézkedéseinek többségét közvetlen irányítással hajtják végre, részben az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökségre (EACEA) ruházva. A jelenlegi végrehajtási mód az elődprogramokban hatékonynak bizonyult, és a jelenlegi többéves pénzügyi keret előzetes eredményei alapján a Kreatív Európa program hibaaránya jelenleg nem éri el a 2 %-ot. A finanszírozást a költségvetési rendelet által kínált végrehajtási módok – főként vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés – alkalmazásával hajtják végre, mivel ez lehetővé teszi, hogy az intézkedéseket jobban hozzáigazítsák a szakpolitikai igényekhez, és nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a prioritások – különösen vissza nem térítendő támogatások révén történő – kiigazításához. A vissza nem térítendő támogatások tényleges költségek, egyösszegű átalányok, százalékos átalányok, egységköltségek vagy ezek kombinációjának formáját öltik. Az egységköltségalapú térítés és más, egyszerűsített intézkedések csökkenteni fogják a költségigénylésekben felmerülő hibalehetőségeket. Több olyan intézkedés lép életbe, amely javítja a kisebb szervezetek hozzáférését, és a költségvetési rendelet alapján egyszerűsíti az iránymutatásokat és eljárásokat (lásd fentebb).
A Bizottság általi közvetlen irányítás továbbá lehetővé teszi az uniós szakpolitikákat szolgáló tevékenységek végrehajtásában részt vevő kedvezményezettekkel/vállalkozókkal való közvetlen kapcsolattartást.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
A program ugyanazokkal a kockázatokkal szembesül, mint a különböző jellegű kedvezményezetteket célzó más bizottsági programok. Különös tekintettel arra, hogy néhány kedvezményezett csak egyszer vesz részt a programban vagy nem rendelkeznek kiterjedt adminisztratív struktúrákkal. A kockázatok elsősorban a következőkhöz kapcsolódnak: 1. a kiválasztott projektek minőségének biztosítása és az azt követő technikai végrehajtás, 2. az odaítélt források nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának kockázata, mind a vissza nem térítendő támogatások, mind a közbeszerzések esetében, 3. csalás.
E kockázatok többsége várhatóan csökkenni fog, a következőknek köszönhetően: 1. a pályázati felhívások gondos megtervezése, 2. iránymutatás a pályázóknak és a kedvezményezetteknek, 3. az egységköltségekre, százalékos átalányokra és egyösszegű átalányokra vonatkozó egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása, amelyeket a jelenlegi többéves pénzügyi keretben hatékonyan alkalmaztak, és amelyeket a költségvetési rendelet ír elő, 4. vállalati eljárások és rendszerek alkalmazása a pályázatok és támogatások kezelésére (pl. támogatási útmutató, e-támogatások stb.) annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás és a közbeszerzés életciklusának valamennyi szakaszában teljes mértékben igazodjanak a bevált gyakorlatokhoz.
A kontrollstratégia különböző alkotóelemekből áll: 1. a pályázatok programozása, értékelése és kiválasztása, annak biztosítása érdekében, hogy csak a legjobb pályázatok részesüljenek finanszírozásban, 2. a támogatási megállapodások aláírása és nyomon követése, mind pénzügyi, mind szakpolitikai szintű előzetes ellenőrzés függvényében, 3. „felderítési stratégián” alapuló utólagos ellenőrzések, amelyek célja a maximális anomáliák azonosítása a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése érdekében.
A program egyes részeit továbbra is az Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hajtja végre, amely ugyanazokat a szervezeti eljárásokat alkalmazza, mint a Bizottság.
Az EACEA éves utólagos ellenőrzési tervet alkalmaz, amely kiterjed valamennyi intézkedésre, és megerősíti, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret hibaaránya 2 % alatt van.
Az EACEA-t jelenleg az irányítóbizottsága ellenőrzi, az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósággal (DG EAC) és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságával (DG CNECT) mint illetékes főigazgatóságokkal, valamint a CERV program illetékes főigazgatóságaként a Jogérvényesülési Főigazgatósággal együtt. Az irányítópultokon keresztül biztosított a rendszeres jelentéstétel, valamint rendszeres koordinációs találkozókra kerül sor a felügyeletet ellátó főigazgatóságokkal.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A program kontrolljainak költsége a Bizottság által teljesített kifizetések körülbelül 6 %-át teszi ki. Ez várhatóan stabil marad vagy kissé csökken, ha tovább bővül az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása. Az irányítási és kontrollrendszer célja, hogy a (kifizetéskor és záráskor) várható hibakockázat a 2 %-os lényegességi küszöb alatt maradjon.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
A felelős szolgálatok a csalás elleni stratégiáját továbbra is a Bizottság csalás elleni stratégiájával összhangban alkalmazzák annak érdekében, hogy többek között biztosítsák, hogy a belső csalás megelőzését célzó ellenőrzései teljes mértékben összhangban legyenek a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó esetek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon.
Az EACEA és a Bizottság csalásellenes stratégiái lehetővé teszi a csalások kockázatának kezelését, mindenekelőtt a szabálytalanságok megelőzésére szolgáló olyan intézkedések által, amelyeket csalások észlelése esetén megerősítenek. A következő intézkedéseket mind az illetékes főigazgatóságok, mind pedig az EACEA továbbra is végre fogja hajtani: A dokumentumok ellenőrzése, nyomonkövetési missziók egy meghatározott nyomonkövetési stratégiának megfelelően, egyértelmű jelentéstételi követelmények a kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodások, annak a lehetősége, hogy az eredmények elmaradása vagy bizonyos támogatási feltételeknek, például a kommunikációval kapcsolatos követelményeknek való nem megfelelés esetén csökkenteni lehessen a támogatás mértékét.
A kizárási esetek kedvezményezettjeit a korai felismerési és kizárási rendszerben (EDES) vezetik, az ügyeket pedig az OLAF és az Európai Ügyészség (EPPO) követi nyomon.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési sor
|
Kiadás típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Szám
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől
|
más harmadik országoktól
|
egyéb címzett bevétel
|
|
2.
|
06 01 02 Az AgoraEU-hoz kapcsolódó támogatási kiadások
|
Nem diff.
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
|
2.
|
06 03 01 Kreatív Európa – Kultúra
|
Diff.
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
|
2.
|
06 03 02 MEDIA+
|
Diff.
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
|
2.
|
06 03 03 CERV+
|
Diff.
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
IGEN/NEM
|
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–
A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
2.
|
|
|
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Operatív előirányzatok
|
|
06 03 01-es költségvetési sor – Kreatív Európa – Kultúra
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1a)
|
0,230
|
0,238
|
0,247
|
0,256
|
0,265
|
0,275
|
0,285
|
1 796
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2a)
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
06 03 02-es költségvetési sor – MEDIA+
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1b)
|
0,409
|
0,424
|
0,439
|
0,455
|
0,472
|
0,489
|
0,506
|
3 194
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2b)
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
06 03 03-as költségvetési sor – CERV+
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1c)
|
0,460
|
0,477
|
0,494
|
0,512
|
0,531
|
0,550
|
0,569
|
3 593
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2c)
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
Ebből: 06 03 03 01 Egyenlőség, jogok, polgárok és értékek
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
Ebből: 06 03 03 02 Demokratikus részvétel és jogállamiság
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
Ebből: 06 03 03 03 Daphné
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
|
|
06 01 02-es költségvetési sor – Az AgoraEU-hoz kapcsolódó támogatási kiadások
|
|
(3)
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
Előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=(1a)+(1b)+(3)
|
1 099
|
1 139
|
1 180
|
1 223
|
1 268
|
1 313
|
1 360
|
8 582
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=2a+2b+3
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
4
|
„Igazgatási kiadások”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Főigazgatóság: <EAC/CNECT/JUST>
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Humánerőforrás
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
259 490
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
1 523
|
1 538
|
1 553
|
1 569
|
1 585
|
1 602
|
1 619
|
10 988
|
|
ÖSSZESEN <.......>
|
Előirányzatok
|
38 593
|
38 608
|
38 623
|
38 639
|
38 655
|
38 672
|
38 689
|
270 478
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
a többéves pénzügyi keretből
|
Kifizetési előirányzatok
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
(42)Az e program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendeletben előírt közös mutatóknak.
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket
|
|
|
2028.
év
|
2029.
év
|
2030.
év
|
2031.
év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.
|
ÖSSZESEN
|
|
|
KIMENETEK
|
|
|
Típus
|
Átlagos költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Összesített szám
|
Összköltség
|
|
1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS…
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. egyedi célkitűzés részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. egyedi célkitűzés részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
2028–2034 ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
4. FEJEZET
|
|
Humánerőforrás
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
37 070
|
259 4900 000
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
1 523
|
1 538
|
1 553
|
1 569
|
1 585
|
1 602
|
1 619
|
10 988
|
|
4. FEJEZETI részösszeg
|
38 593
|
38 608
|
38 623
|
38 639
|
38 655
|
38 672
|
38 689
|
270 4780 000
|
|
4. FEJEZETEN kívül
|
|
Humánerőforrás
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
„p.m.” bejegyzés
|
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–
A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–
A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)
|
182
|
182
|
182
|
182
|
182
|
182
|
182
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
(közvetett kutatás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
(közvetlen kutatás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
|
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)
|
28
|
28
|
28
|
28
|
28
|
28
|
28
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Igazgatási támogatási sor
|
– a központokban
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
[XX.01.YY.YY]
|
– az Unió küldöttségeinél
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
(AC, END közvetett kutatásban)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
(AC, END közvetlen kutatásban)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)
|
10
|
10
|
10
|
10
|
10
|
10
|
10
|
|
ÖSSZESEN
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
[XX.01.YY.YY]
|
– az Unió küldöttségeinél
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
(AC, END közvetett kutatásban)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
(AC, END közvetlen kutatásban)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
ÖSSZESEN
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő
|
Kivételes esetben további személyzet*
|
|
|
|
A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó
|
A BA sorból finanszírozandó
|
Díjakból finanszírozandó
|
|
Létszámtervi álláshelyek
|
139
|
43
|
N/A
|
|
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)
|
25
|
3
|
10
|
|
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
|
|
|
Külső munkatársak
|
|
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
4. FEJEZET
|
|
Informatikai kiadások (szervezeti)
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
12 628
|
|
4. FEJEZETI részösszeg
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
1 804
|
12 628
|
|
4. FEJEZETEN kívül
|
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
59 500
|
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
8 500
|
59 500
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
10 304
|
10 304
|
10 304
|
10 304
|
10 304
|
10 304
|
10 304
|
72 128
|
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A kezdeményezés összhangban van a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslattal.
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
–
nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–
előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Összesen
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.3.
Becsült bevételi hatás
–
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–
A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
–
a saját forrásokra
–
az egyéb bevételekre
–
adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor:
|
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok
|
A javaslat/kezdeményezés hatása
|
|
|
|
2028. év
|
2029. év
|
2030. év
|
2031. év
|
2032. év
|
2033. év
|
2034. év
|
|
… jogcímcsoport
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
4.Digitális vetületek
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Hivatkozás a követelményre
|
A követelmény leírása
|
A követelmény által érintett szereplők
|
A fő folyamatok
|
Kategóriák
|
|
VI. fejezet – 11. cikk
|
[…] A program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtás
|
Európai Bizottság; kedvezményezettek
|
A program végrehajtása közvetlentámogatás-kezelés révén
|
Digitális megoldások
|
|
V. fejezet – 10. cikk
|
[…] többek között a programirodákon keresztül, ezáltal fokozva a program eredményeinek ismertségét, láthatóságát és terjesztését.
|
Európai Bizottság, nemzeti hatóságok; kedvezményezettek
|
Terjesztési tevékenység
|
Digitális megoldások
|
|
II. fejezet – 4. cikk e) pont
|
[…] a tudásalap javítása fokozott adatgyűjtés és -elemzés révén […]
|
Európai Bizottság, végrehajtó ügynökségek, kedvezményezettek
|
Tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal, programvégrehajtás és nyomon követés; értékelés
|
Digitális megoldások, adatok
|
|
III. fejezet – 5. cikk f) pont
|
Az adatgyűjtés és -elemzés […] előmozdítása […]
|
Európai Bizottság, végrehajtó ügynökségek, kedvezményezettek
|
Tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal, programvégrehajtás és nyomon követés; értékelés
|
Digitális megoldások, adatok
|
|
III. fejezet – 6. cikk f) pont
|
Az adatgyűjtésre és -elemzésre, valamint a közös szabványok kidolgozására való összpontosítás […]
|
Európai Bizottság, végrehajtó ügynökségek, kedvezményezettek
|
Tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal, programvégrehajtás és nyomon követés; értékelés
|
Digitális megoldások, adatok
|
4.2.Adatok
A hatály alá tartozó adatok és a kapcsolódó standardok/előírások részletes leírása
|
Adattípus
|
Hivatkozás(ok) a követelményre
|
Standard és/vagy előírás (ha van)
|
|
Országok, szervezetek, költségvetés, résztvevők és prioritások projektenként
|
VI. fejezet, 11. cikk
V. fejezet, 10. cikk
II. fejezet – 4. cikk e) pont
III. fejezet, 5. cikk f) pont és 6. cikk f) pont
(EU, Euratom) rendelet (202X-XXXX teljesítménymérési rendelet)
|
e-támogatások és a program keretében a végrehajtó szervek adatbázisai
|
Az európai adatstratégiának való megfelelés
Ismertesse, hogy a követelmény(ek) hogyan igazodik/igazodnak az európai adatstratégiához.
|
A javaslat rendelkezései támogatják az interoperabilitást, az újrafelhasználhatóságot és a biztonságos adatmegosztást, összhangban az európai adatstratégiával. Amennyiben személyes adatokat kezelnek (pl. résztvevők), az összhangban van az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR). Az architektúra összhangban van a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel is, mivel a releváns összesített, nem személyes adatokat a kutatók vagy állami szervek további felhasználás céljából rendelkezésre bocsáthatják.
|
Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés
Ismertesse, hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok további felhasználásának lehetőségét.
|
A létrehozott irányítópultok biztosítják a program végrehajtása során rendelkezésre álló adatok nyomonkövethetőségét és újrafelhasználhatóságát. Az adatok a pályázati formanyomtatványokból és a zárójelentésekből, valamint esetleg a programirodáktól származnak.
|
Ismertesse, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi előírásoknak.
|
(43)A program egyes ágai esetében biztosítva lesz a program végrehajtása során rendelkezésre álló adatok nyomonkövethetősége és újrafelhasználhatósága. Az adatokat a projekt életciklusára vonatkozó dokumentumokon keresztül rögzítik és hozzáférhetővé teszik az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi [teljesítménymérési] rendeletnek a programok teljesítményére és eredményeire vonatkozó információk átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az egységes kapun keresztül.
|
Adatáramlások
|
Adattípus
|
Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re
|
Az adatokat szolgáltató szereplő
|
Az adatokat fogadó szereplő
|
Az adatcsere kiváltó oka
|
Gyakoriság (adott esetben)
|
|
Országok, szervezetek, költségvetés, résztvevők és prioritások projektenként
|
VI. fejezet – 11. cikk
V. fejezet – 10. cikk
II. fejezet – 4. cikk e) pont
III. fejezet, 5. cikk f) pont és 6. cikk f) pont
(EU, Euratom) rendelet (202X-XXXX teljesítménymérési rendelet)
|
Kedvezményezettek, programirodák
|
Nyilvánosság
Bizottság
Európai Parlament
Az Európai Unió Tanácsa
|
(EU, Euratom) rendelet (202X-XXXX teljesítménymérési rendelet): XXX. cikk (nyomon követés) és XXX. cikk (végrehajtási jelentés és visszamenőleges értékelések).
Rendszeres programjelentések
|
Az (EU, Euratom) [202X-XXXX teljesítménymérési rendelet] rendelet XXX. cikke (nyomon követés) és XXX. cikke (végrehajtási jelentés és visszamenőleges értékelések).
|
4.3.Digitális megoldások
|
Digitális megoldás
|
Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re
|
Fő tervezett funkciók
|
Illetékes szerv
|
Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget?
|
Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot?
|
MI-alapú technológiák használata (adott esetben)
|
|
1. sz. digitális megoldás – Közvetlentámogatás-kezelési platform
|
VI. fejezet – 11. cikk
|
Közvetlen támogatások kezelése
|
Európai Bizottság
|
A bizottsági szabványnak megfelelően
|
//
|
A platform adott esetben, az elővigyázatosság elvét tiszteletben tartva hatékonyan alkalmazza a mesterséges intelligenciát.
|
|
2. sz. digitális megoldás – terjesztési platform(ok)
|
V. fejezet – 10. cikk
|
A program eredményeinek terjesztése
|
Európai Bizottság
|
A bizottsági szabványnak megfelelően
|
//
|
A platform adott esetben, az elővigyázatosság elvét tiszteletben tartva hatékonyan alkalmazza a mesterséges intelligenciát.
|
1. sz. digitális megoldás- Közvetlentámogatás-kezelési platform
|
Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben)
|
A megfelelés magyarázata
|
|
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet
|
A mesterséges intelligencia kiaknázása során az Európai Bizottság biztosítani fogja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelést.
|
|
Az uniós kiberbiztonsági keret
|
Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül az Európai Bizottság gondoskodik az e rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok biztonságáról, sértetlenségéről, hitelességéről és titkosságáról.
|
|
Az eIDAS-rendelet
|
Nem alkalmazandó
|
|
Az egységes digitális kapu és az IMI
|
Nem alkalmazandó
|
|
Egyéb
|
//
|
2. sz. digitális megoldás- terjesztési platform(ok)
|
Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben)
|
A megfelelés magyarázata
|
|
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet
|
A mesterséges intelligencia kiaknázása során az Európai Bizottság biztosítani fogja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelést.
|
|
Az uniós kiberbiztonsági keret
|
Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül az Európai Bizottság gondoskodik az e rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok biztonságáról, sértetlenségéről, hitelességéről és titkosságáról.
|
|
Az eIDAS-rendelet
|
Nem alkalmazandó
|
|
Az egységes digitális kapu és az IMI
|
Nem alkalmazandó
|
|
Egyéb
|
//
|
4.4.Interoperabilitási értékelés
Nem alkalmazandó
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
|
Az intézkedés leírása
|
Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re
|
A Bizottság szerepe
(adott esetben)
|
Bevonandó szereplők
(adott esetben)
|
Várható ütemezés
(adott esetben)
|
|
|
|
|
|
|